Bertényi Iván: A Magyar Szent Korona, Magyarország címere és zászlaja, Bp.: Kossuth kiadó, 1996

Borbola János: Kikelet A feltámadás hieroglifás jelei Meidmtól a Szent Koronáig, Bp.: HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely, 2005

Csomor Lajos: Magyarország Szent Koronája

Képek: google


Egyéb szakirodalom:

Németh Zsolt: A magyar Szent Korona

dr.Tóth Judit: Szent Korona, a mágikus pecsét. Az apostol felíratok titkos üzenete

 Rumi Tamás: Napjelképek rendszere, Naprendszer jelképek

Görög korona

A bizánci koronapántra szerelték rá a latin korona keresztpántjait. A négy félpánt mindegyikén két-két kép van, de a görög korona Pantorkátort és Dukász Mihályt ábrázoló oromlemezei ezekből egyet-egyet szinte teljesen elfednek. A latin korona tetején a négyszögletes lemez szintén a trónusán ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán egy-egy ciprussal. A fák lombjában található három ágú virág minta, a születés szimbóluma. Feje körül keresztes fénykoszorú, jobbját áldásra emeli, baljában „az élet könyvét” tartja. Feje mellett jobbról és balról egy-egy kör alakú mezőben a Nap és a Hold képe.

A latin korona Krisztus-ábrázolása, bár másként ül, mégis igen sokban emlékeztet a görög korona Pantokrátorára, egyes kutatók fel is tételezik, hogy annak utánzataként készült.

A Nap az eget, az Isteni világot, míg a Hold a földet, a földi világot személyesíti meg, és az, hogy ezek közt van Krisztus, azt mutatja, hogy egyaránt jelen van mind a két világba. Annyira égi teremtmény, mint földi, hiszen egy embertől született Isteni erő segítségével - angyali üdvözlettel. A Nap nyolc sugara, az Öreg Istennek a jelképe.

A latin korona első keresztpántjának alsó zománclemeze alig látható. Csak a latin nyelvű névfelirat árulkodik arról, hogy Szent Bertalan apostol képét helyezték a zománclemezre.

"Keresztelő" Szent János

Szent Bertalan apostol képe Fölött fénykörrel övezett, ősz szakállúférfi-alakja könyvet tart a bal kezében, jobbjával a könyvre mutat. A felirat szerint Szent Jánosé ez a kép. Megfigyelhető, hogy Szent János mellett két minta eltérő. A bal oldalon látható négy szirmú virág és a spirál, az a halál jelképe. A jobb oldalon itt is - mint korábban a Krisztus melletti ciprusfán - három szirmú virág van. A halál és az élet ellentéte. Az is látható, hogy átlósan egy vonal húzható, ami elválasztja egymástól az égi és a földi világot.
Borbola János ezt írja: "Az első kézenfekvő azonosítás a ragadozó csőr és lábak alapján a sas, illetve a kerecsensólyom vagy a turul sólyom lehetne. A rakamazi korongpár nemcsak az ún. kifejlett példányt, hanem a fiókákat is bemutatja." Ugyanez a madár alak megtalálható Szent Pál és András képein is, amiket szintén megemlít Borbola János.
Egy kép a rakazami korongról (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban látható):

Szent Fülöp

A jobb oldali keresztpánt alsó, szakálltalan fiatal férfialakja Szent Fülöp. Nála is megfigyelhető az ég és föld kettőssége. Fülöp képénél is jelen van a "születés" jelkép. A színeknek is meg van a szimbolikus jelentése. A kék az ég, míg a zöld a föld színe.
Ő volt Szent András testvére, és azért kerülhetett a koronára, mert a "nomád" népeket térítette. 

Szent Pál

Szent Pál baljában a Biblia, jobb kezében pedig egy apró magot tart. A mag maga az Ige, amit elültetve eljut az emberek szívéhez-lelkéhez. Ahogy a korábbi apostoloknál is megfigyelhető, Pálnál is jelen van az égi-földi kettősség. Két oldalt a feltámadás szimbóluma figyelhető meg a két madár alak mögött.

Szent Tamás

A hátsó koronapánt alsó, Dukász Mihály ábrájától elfedett zománcképén újabb szakállas apostol képe van, Szent Tamásé. Az illesztésen kívül azért is lehet eltakarva, mert ő nem hitte el, hogy Jézus valóban feltámadt, amíg nem látta a keresztre feszítéskor szerzett sebhelyeket.

Szent Jakab

Szent Tamás fölött látható a fénykörrel övezett, baljában kézirattekercset, jobbjában keresztet tartó szakállas alak a latin felirat tanúsága szerint Szent Jakab. Ő és Szent Péter a kivételek, akik mellett nem madár, hanem oroszlán alakja látszik.

Szent András

Végül a bal oldali pánt alsó képé lévő apostol Szent András. Az ő képe mellett is látható egy madár alakja. Szent András bal kezében a Bibliát tartja és megfigyelhető, hogy a mutatóujja sokkal hosszabb, mint a többi és egy piros pöttyre mutat. Ez nem más, mint az Ige. A könyv négy sarkában látható négy piros pötty és a középen lévő üres hely, nem más mint az Angyali üdvözlet. Középen az Ige, körülötte a négy angyal.

Szent Péter

Szent András fölött az ősz szakállú, jobbjában kulcsot (Mennyország kulcsa), baljában kézirattekercset tartó férfi Szent Péter. Nála is megfigyelhető a föld és ég kettőssége, valamint az oroszlán alakja. 

A latin korona ábráinak magyarázata jóval egyszerűbb, mint a bizánci korona képeié: a bibliai Jézus Krisztus és nyolc apostola került a zománclemezekre. Felmerül a kérdés: Jézusnak tizenkét tanítványa volt, akkor a koronán miért van csak nyolc? Talán azért, mert a nyolc szirmú virág az az Öreg Isten jelképe, és középen az Ige. Valamint az is megfigyelhető, hogy a korona keresztpántjait kiterítjük, pont egy keresztet alkot, aminek a közepén Jézus látható.

A korona szerkezete:

Felső fele sötétebb, tisztább aranyból kimunkált négy keresztpánt. Ezt a felső koronarészt ábráinak latin nyelvű magyarázatai után a régebbi szakirodalom latin koronának (corona Latina) nevezte el. A négy pánt aranyabroncson nyugszik. Ez vastagabb, halványabb, nagyobb ezüsttartalmú, rekeszzománc képet görög nyelvű magyarázatok kísérik. Ezét lett a neve görög korona (corona Graeca), de minthogy megtalálható rajta a bizánci birodalom uralkodójának és fiának a képe, nevezik bizánci koronának is.

Először a latin koronán lévő képeket elemzem.

Jézus Krisztus (Pantokrátor)

Elöl a felső rész közepén, kiemelt helyen, a trónuson ülő „világbíró” Krisztus, görög szóval Pantokrátor képe látható. A Pantokrátor fejét keresztes fénykoszorú övezi. Ez utal az égi királyságra, valamint a szentségre. A trónus az egyházat, és annak két oszlopát szimbolizálja. Jobbját áldásra emeli, baljában egy könyvet tart („az élet könyvét”), amit maga a Biblia. A görög korona ábrái közül egyedül ő szerepel teljes alakban. Krisztus trónusának jobb és bal oldalán egy-egy ciprusfa („életfa”) áll. A két fa lombján látható három virágú indának is jelentése van. A virágok szirmai a "kos"  horoszkóp jelét formázzák, aminek a jelentése: élet/születés. A két fa felett kör alakú mezőkben Krisztus monogramja olvasható. Minthogy a bizánci művészetben sokszor ábrázolják Krisztust, amint éppen megkoronázza az uralkodót, a Pantokrátor képe a koronán a feudalizmus eszmerendszerének megfelelően a koronával nyert uralkodói hatalom isteni eredetére utal.

Dukász Mihály

A bizánci korona felső részének hátoldalán, a trónuson ülő Krisztussal átellenben fekete szakállas uralkodó „Mihály, a rómaiak császára, a Dukász”.

A görög korona zománcképei közül egyedül Dukász Mihály portréja került a Pantokrátorral egy sorba, s így megelőzte nem csak az alsó részen megjelenített világi személyeket, hanem az ott található arkangyalokat, illetve szenteket is. Mindez a császárnak, a Föld urának a nagyságát, Krisztushoz hasonlatos voltát hangsúlyozza: ő az égi hatalom földi hordozója. Ennek másik bizonyítéka, a fejét övező fénykoszorú. Azonban a fénykoszorúban nem jelenik meg a kereszt, ami jelzi, hogy nem egyenrangú Krisztussal.

Az is megfigyelhető, hogy az uralkodó képét később helyezték oda, ennek a két apró szegecs a bizonyítéka, amivel a képet rögzítették. Feltételezhető, hogy eredetileg Szűz Mária képe volt ott, de ezt nem tudom bizonyítani.

Mihály és Gábirel arkangyal

A középső koronatengely két oldalán, jobbról és balról, két arkangyal mellképe tűnik fel: Mihályé és Gábrielé. Mindketten a korona középső tengelye felé, azaz előre néznek. Kezükben három ágban végződő hírnöki pálca látható.

Ismerünk olyan X. századi bizánci ábrázolást, amely szerint Krisztus az égből koronát nyújt a császár felé, Gábriel arkangyal ezt az uralkodó fejére teszi, Mihály arkangyal pedig a kezébe adja a lándzsát. A két arkangyal, akiknek képe a felső rész Pantokrátorával mintegy háromszöget alkot, a koronaabroncson egyértelműen a koronázás és az uralkodói hatalom égi eredetére utal.

Szent György és Szent Demeter

A görög korona következő két ábrája jobbról és balról ismét párba állítható. Mihály arkangyal mellett Szent György, Gábriel mellett Szent Demeter képét helyezték el. Mindkettő a bizánci egyház kedvelt harcos szentje. Érthető, hogy jobb kezükben mind a ketten lándzsát tartanak, bak oldalukat pajzs oltalmazza.

A lándzsa, a pajzs és a fénykoszorú szimbolizálja az égi és földi kettősséget. Földi emberek, mégis kapcsolatban vannak az égiekkel. A lándzsa keresztezi a mellkasukat, mintegy határ, és ami "alatta" van, az a földi (pajzs - védelem), ami "fölötte" (fénykoszorú), az égi.

Szent Kozma és Szent Damján

Kétoldalt továbbhaladva hátrafelé, Szent György mellett Szent Kozma, Szent Demeter mellett Szent Damján látható. A két orvosszent annak köszönhette népszerűségét, hogy a hagyomány szerint ingyen gyógyítottak. Az önzetlen égi tudomány közvetítőiként kerülhettek a koronára. 

Konstantin és Géza

Kozma és Damján után két e világi személyiség ábrázolása következik: az egyik Bíborbanszületett Konstantin, a másik „Geobitzász, Turkia hívő királya” (a kutatók kivétel nélkül Gézával azonosítják). Ők már egészen hátra, Dukász Mihály képe alá kerültek, és ugyanúgy háromszöget alkotnak vele, mint elől a Pantokrátor a két arkangyallal. Konstantin Dukász Mihály trónörököse és társcsászára volt.

Géza képén a kékes felirat azt jelzi, hogy király ugyan, de rangban elmarad a császár és a társcsászár mögött. Külön figyelmet érdemel a Géza királyi címe mellé tett „hívő” jelző: ez a görögben jelent hívő keresztényt, de van „hű” értelme is, ami célzás lehet arra, hogy Géza hű barátja, szövetségese Bizáncnak. Gézát nem csak Magyarország királyának nevezi a korona, hanem uralkodóként is ábrázolja: fején korona van, de a fejét nem övező fénykoszú. Jobbján kettős keresztet tart, de a kereszt alsó vízszintese csak egy szakaszon egyenes, középső része felül nyitott félkörök alakjában van kiképezve.

Blogom a Magyar Szent Koronával, különösen annak ősképeinek elemzésével és bemutatásával foglalkozik. Az itt szereplő leírások között saját kutatásaim és elméleteim szerepelnek. Ami nem az én munkám, arra hivatkozom és fel is tüntetem. A kutatás nem teljes körű és átfogó, csak rövid ismertetés.

Kutatásaimhoz használt szakirodalmak anyaga nagyjából a 30 évvel ezelőtti tudományos álláspontokat képviselik, így nem a legaktuálisabbak.


Készítette:

Gonda Katalin
Károli Gáspár Református Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Szabadbölcsészet