Máté evangéliumából (2, 13): alig hagyhatták el a bölcsek Betlehemet, amikor Józsefnek isteni intést hozott egy angyal: Kelj föl! Fogd a gyermeket és anyját. menekülj Egyiptomba és maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket: meg akarja ölni. Majd Máté így ír: József, aki már megszokta, hogy Isten akarata számára parancs, gyorsan engedelmeskedett: fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba: (Mt. 2, 14). A menekülés útja Hebronon át Beér-sebába vitt, aztán elkezdődött a sivatag, amelyben mind a mai napig ugyanazok a veszedelmek leselked­nek az utasokra, mint akkor. Csak akkor érezhették magukat biztonságban, amikor az egyiptomi határnál a tengerhez értek. Az evangélista nem beszél róla, hogy Egyiptomban hol tartózkodtak, de egy ősi hagyomány Heliopolisz városába vezet bennünket. Gerhard Kroll könyvéből megtudhatjuk, hogy Jézus idejében 1 millió zsidó élt Egyiptomban, s ebből 200 000 Alexandriában. Heliopoliszból az egykori nagyvárosból – a mai Kairótól 12 km-re semmi egyéb nem maradt fenn, mint egy hatalmas obeliszk, amely a mező közepén áll. Nem messze az obeliszktől, Matarieh falu mögött, egy öreg fügefa látható, amelyet az egyiptomiak Mária fának hívnak. Itt pihenhetett meg Mária a gyermekkel. A fa közvetlen közelében édesvizű forrás fakad, amelyről a falu is nyerte a nevét, mert Matarieh azt jelenti, hogy tiszta víz. Jóllehet a fügefa csak 300 éves, mégis a helyhez nagyon régi hagyomány fűződik. Mára negyedik században állt ott egy Mária kápolna. Ennek a kápolnának a szentelési emléknapja, jóllehet a kápolna már réges-régen eltűnt a föld színéről, a régi kopt liturgiában megmaradt és mind a mai napig június 14-én ünneplik. Gerhard Kroll szerint tehát a koptok mindmáig őrzik Jézus egyiptomi tartózkodásának emlékét. Ezt az egyiptomi menekülést azért kellett idéznem, mert a koronakutatás irányvonalát határozza meg.

Három alapra helyeztem az apostolok zománcképeinek eredet igazolását:
I. A Thot-hegyi Kopt Szentély felfedezése; (1.ábra)
II. A faraszi katedrális falfreskói;
III. A kopt kolostorok szerzeteseinek hagyomány őrzése és az apostolképek.

Péter apostol: (2.ábra) Ezen a zománcképen is a test két oldalán 6-6 fogazott rombusz található, továbbá a két oroszlán akik a legenda szerint Remete Szent Pál sírját ásták meg. Amint már említettem a kopt szerzetesek sapkája, ami a Remete Szent Antal megkísértését szimbolizálja, úgy van két részre osztva, hogy jobb és bal oldalán 6-6 négylevelű szirom van és hátul egy. Ezek a kopt jelek a tizenkét apostolt jelentik és a tizenharmadik Krisztus jelenléte. A Péter apostol fejénél a jobb oldali mezőben is 13 kopt jel van, a bal oldaliban 11.

Pál apostol: (3.ábra) Motívumrendszerét képezi a test két oldalán a 6-6 körben elhelyezett kopt kereszt (ezentúl így nevezhetjük) és a szellemi zónában megjelenik a két holló, akik a legenda szerint Remete Szent Pálnak vitték az élelmet. A hollók között is megjelenik a csodálatos kenyérszaporítás jele, amit a koptok mint ősi hagyományt örökítették be a jelképrendszerükbe.

András apostol: (4.ábra) A zománckép díszítése abban a rendszerben folytatódik, amiben az előző képek. Más motívumot a kép nem tartalmaz.

Fülöp apostol: (5.ábra) A függőleges oldaldíszben 6-6 kopt kereszt van, de a többitől eltérően,a díszítő motívum két oldalt az inda dísz.

Tamás apostol: (6.ábra) A kép elemzésére csak következtetni tudunk, mivel a Dukász kép eltakarja. A látható részen indadíszek vannak, ez valószínűleg lefelé is folytatódik. A képen jól látható, hogy a Dukász lemez nincs befoglalva. Ez a kép nem tartozhatott a koronánkhoz.

Bertalan apostol: Ennek a képnek csak a feliratát tudtuk 1983-ban megnézni, mivel teljesen takarja a Krisztus kép. A felirat érdekessége hogy nincs SCS, tehát szent jelölés, továbbá a pontos felirat: ARTHOLÓ.
Az apostolok elemzése után óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy akkor a keresztpántot honnan kell eredeztetnünk és mért éppen a mi tulajdonunkban: a Magyar Nemzet tulajdonában van. Véleményem szerint a koronánk az őskeresztény motívumokat és a remeteség egyiptomi történetét hordozza magában. Így érthetjük meg, hogy a Pálosok rendje miért a legősibb magyar szerzetesrend Magyarországon. Az Anjouk azért karolták fel újból a Pálos rendet, mivel akkor még tudhatták, hogy a koronánk milyen ősi keresztény jeleket hordoz magában. Így értheto, hogy Nagy Lajosnak miért volt fontos, és a velencei hadjárat végeztével sikerült is megszerezni Remete Szent Pál testét, amit a Budaszentlőrincen építet hatalmas katedrálisban a pálosok őriztek, amíg a törökök le nem rombolták, még mielőtt Budát elfoglalták volna. Nagy Lajos második címerében is megtaláljuk a kopt keresztet. A heraldikai leírásban a következő meghatározást találjuk: a középen kettős kereszttel ékesített címerpajzs, a kereszt három ívből képezett talapzaton áll, mely az Anjouk liliomával van díszítve. A kereszt ágainak találkozó pontján csillagszerű dísz van. A címerpajzsot indavonalak teszik még díszesebbé.
A csillagszerű dísz a kopt kereszt, ami világosan kivehető. Nem vagyok hivatva történészként fellépni, de tudvalevő, hogy Mátyás király, aki a Pálosok nagy tisztelője volt, nagy áldozatot hozott a koronánk visszaszerzésében. Felvetődik a kérdés részemről, hogy Mátyás vajon ezért választotta a hollót és az oroszlánt a címerébe?

Pantokrátor kép elemzése

Miután meghatározható, hogy az apostolképek ábrázolási módja az alexandriai kereszténység ikonográfiai rendszerébe illeszthető be, vizsgáljuk meg, hogy ez a megállapítás vonatkozhat-e a keresztpánt Pantokrátor képére is. Az Alexandria jelzőt azért használom, mert a kiinduló pontot akarom ezzel megjelölni, ez továbbiakban a kopt kereszténységet jelenti. A tisztelt Olvasóval szeretném bővebben ismertetni, azt a történelmi hátteret, ami alapját képezi a tanulmányomnak. A katolikus hittérítés könyvéből Adolf Harnack szerint a kereszténység ókori elterjedését négy csoportba lehet osztani:
I.Első csoportba tartozik a mai kis Ázsia egész területe. Püspöki székhelyek hálózatának kialakulása: Trhacia, Arménia.
II.Második csoport: Antiochia, Szí­ria, Alexandria és Egyiptom. A püspöki szervezet a II. sz. végén kezdett kialakulni és a szerzetesség is, amely Thébához kötodik. (Remete Szent Pál és Remete Szent Antal.)
III.Harmadik csoport: Palesztina. Caesareában volt nagy számú kereszténység.
IV.Negyedik csoport: Perzsia, India, Skhythia.
Harnack szerint a latin nyelvű egyházközségek száma mélyen alatta marad a görög nyelvű egyházközségek számánál. A keresztény misszió java erejét a pogányok megtérítésére fordította, elszakadt a zsidóságtól és egészen hellenisztikussá vált. Egyiptom őslakossága körében hamar terjedt a kereszténység amit ma kopt kereszténységnek nevezünk. Constantinus előtt működött Egyiptom területén a két nagyhírű szentéletű remete: Pachomius és Antonius. A kopt egyház a IV. sz.-tól az V. sz. közepéig virágzott. A niceai zsinat idején több mint egymillión voltak. A kereszténység egyiptomi elterjedése Márk apostol nevéhez fűződik. Mint tudható, ő volt Péter tolmácsa, ami azt jelentette, hogy Krisztus után 50 és 60 között Szent Péter prédikációit feljegyezte és ebből írta meg evangéliumát. Ő volt Alexandria első püspöke is. Tulajdonképpen az első hittérítő a Kisjézus volt, mert a Szent család Egyiptomi tartózkodása mélyen megmaradt a koptok emlékezetében. Visszatérve az eredeti témához az a feladatunk, hogy meghatározzuk, mely kultúrkör művészetében találjuk meg azt a Krisztus ábrázolást amely a koronánkat képviseli. Már hallom is a választ a kedves Olvasótól, hogy mivel a Pápa küldte a koronát a magyaroknak, csak is a római ikonográfiában kell keresni. (8.ábra) A római hagyományokban az ókor szellemiségét híven tükrözi az a szobor, amely a Lateráni múzeumban van. (7.ábra)

Lehetne még sorolni a Róma szellemiségét tükröző Krisztusábrázolásokat, de ez nem az a Krisztuskép, amit mi keresünk. A kutatásaimnak nagy lendületet adott Vörös Győző szenzációs felfedezése. Hasonlítsuk tehát össze a két Pantokrátor képet! (9.ábra és 10.ábra)

A trónon ülő Krisztus, a keleti ikonográfia szakállas Krisztusát örökíti meg. A nap és a hold ábrázolása a teremtőt jeleníti meg. A fejet a keresztes fényöv díszíti. Bal kezében könyvet tart, jobb kezét áldásra emeli. Mondhatná a kedves olvasó, hogy számtalan ilyen Pantokrátor ábrázolás található a keresztény ikonográfiában, és a magyar szentkorona keresztpántjának képe.

Van azonban egy olyan jel a koronánk keresztpántján lévő zománcképeken és a Thot-hegyi Pantokrátor képen, ami csalhatatlan bizonyítékként az egyiptomi, pontosabban az alexandriai kereszténység eredetéhez vezet minket. Ez a jel az oltáriszentség jele(11. és 12. ábra), ami két egyenlőszárú vonalból, azaz keresztbol áll. Az ősi formája a négyszirmú kereszt, de több változatát is ismerjük. Ezt a Péter, a Pál, a Jakab, János és András apostolok zománc képeiben és a Toth-hegyi Pantokrátor trónjának a függőleges díszítésében is megtaláljuk.

Tovább folytatom tanulmányomat a keresztpánt eredetének kiderítésére és remélem ezzel a koronakutatás új irányvonala jelölődik meg. Az már biztosra vehető, hogyha II. Szilveszter készíttette volna a magyarok számára a koronát, nem a keleti remeteség nagy alakjainak ikonográfiáját ábrázolná a latin korona.

Ludvig Rezső