Szepes vára (Spišský)/ Szepes megye

Magyarországnak egyik legnagyobb vára Szepes, nemcsak egy népes vármegye feje és központja volt sok századon keresztül, hanem némelykor az ország történetében is szerepet játszott.

Keletkezése kétségkívül egybeesik a szepesi várispánság megalakulásával, amely e vártól nyerte később a vármegyére is átvitt nevét. Mivel pedig a várispánság a XII. században már fennállott, hihető, hogy a vár első aalapjait a Szepesség benépesítője, II. Géza király (1141-1162) idejében rakták le.

Ezt az első várat a tatárok 1241-ben feldúlták úgy, hogy azt elvonulásuk után újra kellet építeni. A vár már ezidőben is terjedelmes lehetett, erre vall, hogy IV. béla király 1249-ben Mátyás szepesi prépostnak megengedte a várban egy palota és torony építését a maga utódai használatára. A hagymány szerint ez a máig meglévő hatalmas donjon (az úgynevesett vörös torony) lenne.

A vár az idők folyamán úgy terjedelemben, mint jelentőségben növekedett. Birtoka némelyik királyunknak gondot is okozott. Kun László idejében Roland szepesi ispán pártot ütött a király ellen s korlátlan ura lett a várnak. A Vencel király rövid uralma alatt a várba jutott cseh őrséget is ostrommal kellet kiverni (1307). Hanem, amint Károly Róbert uralma megszilárdult, békés napok köszöntöttek a várra s több mint egy századon át csendesen kormányozták belőle a vármegyét a király ispánjai, akik többnyire szepesi várnagyok voltak.

....

Varjú Elemér "Magyar Várak"