Hidraulikus váltó, más néven hidrováltó szerepe és szükségessége egy fűtési rendszerben:

 

Először is egy KOMOLY TÉVHIT a hidraulikus váltóról:

Azt mondják, hogy a hidrováltó alkalmazása egy modern kondenzációs kazánnál többletfogyasztást eredményez. Ezt azzal indokolják, hogy ha a szekunder kör (hőleadó felület) szivattyúja kisebb tömegárammal dolgozik, mint a kazán saját szivattyúja, akkor a kondenzációs kazán melegebb fűtési visszatérő vizet kap, mint hidrováltó nélkül. Ezáltal nem tud kondenzációs üzemmódban dolgozni, így többet fogyaszt.

EZ ÍGY NEM IGAZ! Biztos, hogy nem fogyaszt többet a hidrováltó miatt a kazán!

Egy modern kondenzációs kazán komoly modulációs tartománnyal rendelkezik. Ezt a modulációs százalékot a kazán, az előremenő és a visszatérő fűtési víz hőmérsékletét viszonyítva számolja ki és állítja be magának folyamatosan. Így ha magasabb hőmérsékletű visszatérőt kap, visszaveszi a teljesítményét, így az alacsonyabb modulációs tartományban kevesebb gázt fogyaszt... Vagyis a kazán annyira veszi vissza a teljesítményét, amennyivel még éppen ki tudja szolgálni a szekunder kört. Ha a radiátorok termofejei újra kinyitnak, az automata szivattyú felgyorsítja a tömegáramot a szekunder körben, így meghűl a hidrováltó, a kazán is módosít a moduláción. De mindig csak annyira, amennyire a hőleadóknak szükségük van.

.................... o ....................

Kezdjük egy elrettentő példával:

Az alábbi (hibás) kapcsolást egy épületgépész tervezőmérnök készítette, a hozzá nem értő, vagy lelkiismeret nélküli kivitelező (mindenki döntse el, hogy melyik a rosszabb) pedig meg is építette...:

Hogy mindenki értse:

A kazánban van egy 15/60-as szivattyú! Rögtön mögötte, sorba kötve egy 25/100-as ami előtt leágazik egy 25/60-as... Mindez egy csövön! Gondoljuk át, hogy mi történik, amikor meghúzza csak a 25/100-as szivattyú a kazánba épített 15/60-t... És akkor még ott van a 25/60-as a padlófűtésre...

Adott egy 650cm3-es 126-os Polski Fiat. Az autópályán halad a maga 90-100km/h tempójával. Ez már ugye a végsebessége határait súrolja (ez a kazánba épített 15/60-as szivattyú). Majd jön egy 3000cm3-es limuzin (ez a 25/100-as szivattyú), ami megelőzi a Polskinkat, rádob egy kötelet és elkezdi vontatni úgy 180-200km/h tempóval... Mit érezhet ilyenkor a Polski Fiat motorja, váltója, futóműve? Negyedikben 180-200km/h-val! Valószínűleg nem sokáig bírja. Rövid úton szétesik. És a második szivattyút még el sem indítottuk.

Hogy mi lett volna itt a helyes tervezés és kivitelezés?

A kazán után egy hidrováltó, majd egy 2 körös nagyosztón a 2db szivattyú (3-as példánk).

.................... o ....................

A hidrováltó telepítése az alábbi esetekben elengedhetetlen:

1. A kazánba épített szivattyú nem képes megfelelő tömegáramot biztosítani a hőleadó rendszerben (a távolabbi radiátorok hidegek maradnak)
   
2. Több hőleadó rendszert kell a kazánhoz illeszteni (pl.: külön szabályozott földszint és emelet, vagy több lakrész)
3. Radiátoros és padlófűtési körök hőcserélő nélküli illesztésekor (a fűtési vizet inhibitorral kezelni kell)
4. Egy kevert kört fűtünk nyíltégésterű, vagy turbós kazánnal, hőcserélő nélkül (a fűtési vizet inhibitorral kezelni kell)
5. A túlméretezett kazán sűrűn be-, ki- kapcsolgat

 

1. A kazánba épített szivattyú nem képes megfelelő tömegáramot biztosítani a hőleadó rendszerben (a távolabbi radiátorok hidegek maradnak)

A mai, modern fali cirkók általában kis teljesítményű szivattyúkkal vannak szerelve. Ezek a szivattyúk 5-6db normál méretű radiátornak tudnak megfelelő tömegáramot biztosítani (persze, ez a radiátorok hidraulikus bekötésének függvényében változhat). Amennyiben ennél több radiátor van, akkor már egy plusz szivattyút kell beépíteni. Ez a plusz szivattyú, ma már csak automata lehet, így önmaga változtatja a rendszerben a tömegáramot. Ahogy elzár néhány termofej a radiátorokon, úgy csökkenti, majd ahogy kinyitnak, úgy növeli a teljesítményét. Ezt a szivattyút nem köthetjük rá sorban a kazán visszatérő, vagy előremenő vezetékére, mert a kazánban lévő szivattyúhoz képest más tömegáramot hoz létre. Emiatt szükséges a hidrováltó, hogy a kazánt hidraulikusan leválassza, tehermentesítse a hőleadó felülettől. Fontos, hogy olyan elektromos kapcsoló dobozt is kell alkalmazni, mely képes egy szobatermosztát fűtési igénye alapján elindítani a kazánt és a plusz szivattyút. Nem szabad a második szivattyút a kazán szivattyújával elektromosan, párhuzamosan bekötni, mert ez a kazán garanciájának elvesztésével járhat!

 

2. Több hőleadó rendszert kell a kazánhoz illeszteni (pl.: külön szabályozott földszint és emelet, vagy több lakrész)

Amennyiben több fűtési kört szeretnénk külön-külön működtetni egy kazánról, akkor is hidrováltó beépítésére van szükség. Ez lehet két, vagy több különálló házrész, emelet és földszint, illetve kettő, vagy több teljesen különálló lakás is. Így külön-külön felszerelt szobatermosztátokkal állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet anélkül, hogy a másik lakrészt, szintet, vagy lakást túlfűtenénk. Gyakorlatilag kettő, vagy több teljesen különálló fűtési rendszert tud működtetni és akár különböző hőmérsékleten tartani egy kazán. Ebben az esetben is a kazán leválasztása, tehermentesítése a hidrováltó feladata. Fontos, hogy olyan elektromos kapcsoló dobozt is kell alkalmazni, mely képes több szobatermosztát fűtési igénye alapján elindítani a kazánt és a hozzá tartozó plusz szivattyúkat.

 

3. Radiátoros és padlófűtési körök hőcserélő nélküli illesztésekor (a fűtési vizet inhibitorral kezelni kell)

Ma már igencsak gyakori kiépítés, amikor radiátoros és padlófűtési hőleadó is van. Ráadásul az oxigéndiffúzió mentes padlófűtési csöveknek és a megbízható háromjáratú keverőszelepeknek köszönhetően már hőcserélőre sincs szükség. Ilyenkor is elengedhetetlen a hidrováltó beépítése. A hidrováltó feladata megint csak a kazán tehermentesítése a hőleadóktól. Ha valaki komolyan ad a komfortra, már olyan vezérlések is vannak, amelyek képesek a szobatermosztát fűtési igényétől függetlenül a külső hőmérséklet függvényében, a padlófűtés hőntartására. Így a padló, a teljes fűtési idény alatt langyos marad, sosem hűl ki. Ha közben a termosztát is meleget kér, akkor indulnak el a radiátorok és kapcsol magasabb fokozatra a padlófűtés is. Szintén fontos, hogy olyan elektromos kapcsoló dobozt is kell alkalmazni, mely képes több szobatermosztát fűtési igénye alapján elindítani a kazánt és a hozzá tartozó plusz szivattyút.

 

4. Egy kevert kört fűtünk nyíltégésterű, vagy turbós kazánnal, hőcserélő nélkül (a fűtési vizet inhibitorral kezelni kell)

Adott egy nyíltégésterű, vagy turbós kazán és mellé egy padlófűtési rendszer, ami nincs hőcserélővel leválasztva. A nyíltégésterű és a turbós kazánnak is 60-65°C-os előremenő fűtési vízhőmérsékletnél a legjobb a hatásfoka. Ezt ugye nem illik beengedni a padló, vagy akár falfűtési rendszerbe. Ha visszavesszük a kazán hőmérsékletét és 42°C-os előremenőt állíttatunk elő vele, akkor csökken a hatásfoka, ezért több gázt fog elfogyasztani, valamint a kazántesten kicsapódó kondenzátumtól szép lassan, de biztosan megeszi a rozsda a kazánunkat. Emiatt kell hidrováltót beépíteni a rendszerbe. A kazán előállíthatja a 60-65°C-os fűtési vizet és a kevert kör csak annyi meleget vesz le a hidrováltóról, amennyire éppen szüksége van. Érdemes egy kicsit utána számolni, hogy a hőleadó felület és a kazán teljesítménye függvényében mekkora hidrováltót telepítsünk. Itt spórolósabb üzemeltetést tehet lehetővé egy 150-200 literes, vagy akár nagyobb hidraulikus váltó. Ezt a hidraulikus váltót a kazán akár 60°C-ra is felfűtheti, majd a hőleadó kör órákon át tud belőle meleget elvenni. Így nem jön létre a sűrű és igen magas gázfogyasztással járó be-, ki- kapcsolgatás. Hiszen, ha a tartály meghűl, a kazán csak akkor kapcsol be és fűti vissza a 150-200 liter vizet. Ebben az esetben külön kapcsoló elektronikára nem biztos, hogy szükség van. Egy nagyobb hiszterézissel rendelkező merülőhüvelyes termosztát, mely a hidrováltó hőmérsékletét méri, kapcsolja a kazánt. A meglévő szobatermosztát pedig csak a kevert kör szivattyúját indítja és állítja le.

 

5. A túlméretezett kazán sűrűn be-, ki- kapcsolgat

Van egy túlméretezett kazánunk, mely nem képes olyan alacsony modulációs tartomány elérésére, ami a fűtendő területnek elegendő. Ilyenkor egy kis számtannal megállapíthatjuk, hogy mekkora hidrováltóra van szüksége a fűtési rendszerünknek. A hidrováltót ebben az esetben, gyakorlatilag egy puffer tárolóként alkalmazzuk. A kazán felfűti a tartályt, a hőleadó rendszer elveszi belőle a szükséges hőt, majd ha a tartály visszahűlt a kazán újból bekapcsol és felfűti. Ez a miatt fontos, hogy megszűnjön a kazán gyakori be-, ki- kapcsolgatása miatti túlzott gázfogyasztás. Ebben az esetben külön kapcsoló elektronikára szintén nincs szükség. Egy merülőhüvelyes termosztát, mely a hidrováltó hőmérsékletét méri, kapcsolja a kazánt. A meglévő szobatermosztát pedig csak a fűtési kör szivattyúját indítja és állítja le.

 

Hidraulikus váltó, hidrováltó, hidraulikus váltó működése, hidrováltó működése, hidrováltó bekötése, szükséges a hidrováltó, mikor kell hidrováltó

 

Solar Modules Kft. A "Megújuló épületgépész" Napkollektor Napelem Korszerű fűtés Épületgépészet

1063 Budapest, Szinyei Merse u. 10. +3620 771 4335 e-mail http://solarmodules.hu