A cserszömörcének (Cotinus coggygria) mind a lombozata, mind a bugavirágzata nagymértékben hozzájárul a fa díszítőértékéhez. Megjelenése azonnal megragadja a kert minden látogatójának a figyelmét. Most elmagyarázzuk, hogyan kell a cserszömörcét visszametszeni és szaporítani, valamint ismertetünk néhányat a legszebb cserszömörcefajták közül.

Cserszömörce: tulajdonságai és eredete

Néhány szinonima, amelyekkel ezt a díszcserjét manapság is illetik: cserzőfa, parókafa, szkumpia, szömörce, szömörcefa, szumák, timorfa. A növény a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik, amelyhez az ecetfa (Rhus) is tartozik. Az évelő cserszömörce származási helye igen kiterjedt. A növény eredetileg a mediterrán térségben, Dél-Európában, Délnyugat-Ázsiában, Északnyugat-Indiában, valamint Kínában, Pakisztánban és Nepálban honos. Ugyanakkor a cserszömörce szórványosan Németország melegebb régióiban is meghonosodott, sőt az Egyesült Királyság egyes részein is megtalálható. Természetes élőhelyeit a tápanyagban szegény vagy mérsékelten tápdús, meszes, durvább, néha köves szerkezetű talajok jellemzik. A nagyméretű cserje száraz, meleg lejtőkön fordul elő az alföldtől a hegyvidéki magaslatokig.

A lombhullató cserszömörce bokros, szétterülő és ritkás növekedésű. Magassága és szélessége elérheti a 3-5 métert is – de létezik törpe változata is, amely könnyen termeszthető konténerben. A cserszömörce jól tűri a fagyot, amit figyelembe kell vennünk a növény ültetési helyének megválasztásakor.

E szerény igényű díszcserje kérge szürkésbarna, enyhén repedezett. A cserszömörce levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. A cserszömörce lombja zöld – de fajtától függően lehet vörös, sötétvörös vagy sárgászöldtől aranysárgáig terjedő színű is. Ősszel a levelek a sárgás-narancsostól a skarlátvörösig terjedő színben pompáznak. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szárvégen álló, piramis alakú, dús, felálló bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák rendkívül mutatós, szöszös díszét (ami miatt a növényt parókafának is nevezik) a virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek lilás-piros, rózsaszínes vagy sárgás-zöld színűek. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.

A legszebb cserszömörce fajták

A cserszömörcének több fajtája is létezik, amelyek elsősorban termetükben és színükben különböznek egymástól. Az alábbiakban a legkülönlegesebb fajták közül mutatunk be néhányat:

• Cotinus coggygria „Royal Purple”: ez egy nagyon népszerű, meglehetősen lassan növő fajta, amely akár a 3 méteres magasságot és szélességet is eléri. Lombozatának színe az intenzív sötétvöröstől a fekete-vörösig terjed, a virágok színe pedig a sárgától a krémszínűig terjed.
• Cotinus coggygria „Golden Spirit”: ez a fajta aranysárga lombjával és vöröses árnyalatú virágaival egészen más hatást kelt. Körülbelül 2-2,5 m magasra és 1,5-2 m szélesre nő. Ennek a fajtának a termései vörösesbarna színűek.
• Cotinus coggygria „Lilla”: A ˈRoyal Purpleˈ alacsony növekedésű és tömzsi változata körülbelül 1,5 m magasra és szélességre szorítkozik, így kisebb kertekbe vagy konténerekbe ültethető. A levelek sötétvöröses-lilás színűek, a virágfejek pedig sárgászöld vagy vörös színekben pompáznak.
• Cotinus coggygria „Smokey Joe”: ez a közepes növekedésű fajta zöld lombozatú és rózsaszínes-vöröses színű bugavirágzattal dicsekedhet. Magassága és szélessége 2,5 méterig terjed.
• Cotinus coggygria „Young Lady”: ennek az alacsony növekedésű, zöld levelű fajtának a virágai sárgák, rózsaszínűek, míg a termések fehér vagy barna színűek. A 2,5 m-es magasságot és szélességet is elérheti.

A cserszömörce ültetése: a megfelelő ültetési hely és módszer kiválasztása

A piros cserszömörcét meleg, napos helyre kell ültetni, mert csak így fogja a lombja teljes intenzitással megmutatni a színeit. A zöld vagy aranysárga levelű cserszömörce fajták félárnyékban is jól fejlődnek. A kemény telekkel sújtott régiókban mindenképpen védett helyet kell választani a növény számára. Ami a talajviszonyokat illeti, a cserszömörce könnyen alkalmazkodik, és nincsenek nagy igényei. A tápanyagban mérsékelten gazdag, száraz vagy nedves, enyhén savanyú vagy erősen meszes, jó vízelvezetésű talaj egyaránt megfelelő a számára – ugyanakkor a cserszömörce bokrok a legjobban a meglehetősen gyenge talajon fejlődnek.

A tömör, kötött, nehéz és nagyon nedves talajt azonban feltétlenül fel kell lazítani, és többféle kaviccsal és kvarchomokkal össze kell keverni a verticilliumos hervadás megelőzése érdekében.

A talajhoz némi meszet is adhat, hogy tovább javítsa a cserszömörce számára a termőhelyet. Ez különösen előnyös a cserszömörce számára. A megfelelő adagolás és a megfelelő használat érdekében először is meg kell határoznia a talaj pH-értékét, és azonosítania kell a talajtípust.

A szeptember és az október különösen kedvező hónap az ültetésre, de akár már tavasszal, a fagyosszentek után is ültethetünk. Az ültetőgödör átmérőjének kétszer akkorának kell lennie, mint a díszcserje gyökérlabdájának. A nagyon homokos talajokat jó minőségű ültetőfölddel vagy egy kevés komposzttal dúsítsuk. Erre a célra alkalmas a tőzegmentes szerves komposzt, amely hosszabb időre termékenyebbé teszi a talajt, és serkenti a talaj biológiai aktivitását. A cserszömörcét ezután kell beleültetni a gödörbe – nem túl mélyre, inkább a talajszintre. Miután az ültetőgödröt ismét feltöltöttük földdel, nyomkodjuk meg egy kicsit az aljzatot, és öntözzük meg jól a fát.

A vörös cserszömörcét hagyományosan elsősorban szoliter bokorként ültetik, ami különösen jól kiemeli a növényt. A valamivel keskenyebb ˈGolden Spiritˈ cserszömörce azonban lehetővé teszi, hogy egy kisebb sövényt alakítsunk ki, ami a magánszféra védelmét szolgálja. Ebben az esetben körülbelül 1 méteres ültetési távolság ajánlott. Ha a cserszömörce közelébe más cserjéket is ültetünk, a távolságnak legalább kétszer akkorának kell lennie.

Ha a kis termésű cserszömörcét konténeres növényként szeretné termeszteni, akkor kezdetben legalább 30 literes, később, amikor a cserje már nagyobbra nőtt, 50 literes ültetőedényt kell használnia. Ezenkívül rendelkeznie kell egy vízelvezetővel a felesleges öntözővíz számára. Az edény aljára egy drénezett agyagból készült vízelvezető réteget kell tenni. A cserépedényt töltse fel jó minőségű virágfölddel, amelyhez legalább 30% homokot kevert, hogy javítsa a vízáteresztő képességet.

Mi illik a cserszömörcéhez?

Ha a cserszömörcét más növényekkel együtt szeretné elhelyezni, akkor használhat barátcserjét (Vitex agnus-castus) és valamilyen díszfüvet, például Japánfüvet (Miscanthus sinensis). Mindkettő hagyja, hogy az extravagáns cserszömörce ellopja a show-t, mivel más-más időszakokban hoznak virágokat és magterméseket, amelyek kiegészítik a cserszömörce csontárterméseit. Ugyanilyen érdekes a világos levelű cserszömörce kombinációja a Feketevesszőjű fehér sommal (Cornus alba ‘Kesselringii’), a Fehér virágú, vörös vesszejű sommal (Cornus alba ‘Sibirica’) vagy a Veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea). A kereklevelű és a tarka levelű borbolya fajok szintén harmonikus képet adó ültetési partnerek lehetnek.

Milyen a cserszömörce ideális ültetési helye?

Az ideális hely meleg és napos, legalább részben árnyékos, a zord telekkel sújtott régiókban pedig védett. A száraz vagy nedves talajnak tápanyagokban gazdagnak és jó vízáteresztő képességűnek kell lennie.

A cserszömörce ápolása

Ha a díszcserje már meghonosodott a kertben, nemcsak rendkívül szívósnak bizonyul, de a hőséggel és a szárazsággal szemben is ellenálló. Ráadásul a növény nem igényel különösebben sok tápanyagot, és nem feltétlenül szorul rendszeres metszésre. Amint tehát láthatjuk, a cserszömörce nevelése nem kifejezetten munkaigényes feladat.

A cserszömörce metszése

Mint azt korábban említettük, a cserszömörce nem igényel rendszeres metszést. Gyönyörű formát hoz létre, és megfelelő gondozás nélkül is virágba borul. Az erős terjedés ellensúlyozása érdekében a földre lógó hajtásokat közvetlenül a töveknél el lehet távolítani. A bokor közepe felé növő vagy keresztbe futó ágak szintén levághatók a tőről. A fa jól bírja az erőteljesebb metszést is, de ne számítsunk arra, hogy a következő évben virágozni fog. A cserszömörcét néhány évente akár a törzsig is vissza lehet vágni.

Mikor kell megmetszeni a cserszömörcét? Mivel a cserszömörce jól tűri a metszést, szinte egész évben metszhető – csak a forró, száraz nyár közepén és a fagyok idején kell kerülni a visszavágást.

A cserszömörce trágyázása és öntözése

A tavasszal egyszeri komposzt bejuttatása teljes mértékben kielégíti a szabadföldön élő cserszömörce cserjék tápanyagszükségletét. Ha a konténerek szubsztrátumából származó tápanyagok már kimerültek, akkor körülbelül négyhetente újratrágyázhatja a növényt virágzó cserjéknek szánt folyékony műtrágyával.

Tipp: az őszi levelekből vagy fűnyesedékből készült mulcsréteg nemcsak hosszabb ideig tartja meg a nedvességet a talajban, hanem tápanyagokkal is ellátja azt.

Az öntözés különösen fontos az újonnan ültetett példányok és a konténerben tartott cserszömörce bokrok esetében. A szabadföldbe való ültetés után kiemelten fontos a folyamatos nedvesség biztosítása a növekedés támogatása érdekében. Az első évben még aszályos időszakokban is feltétlenül gondoskodni kell az új jövevények öntözéséről. Mindig el kell azonban kerülni a pangó vizet – ez ugyanis gondot okoz a gyökereknek, és növeli a Verticilliumos-hervadás okozta fertőzés kockázatát, ami végzetes lehet a cserje számára. Ha a cserszömörce már meggyökeresedett, akkor a szabadföldi szárazsággal is képes megbirkózni.

A cserszömörce teleltetése

A cserszömörce és fajtái, mint már említettük, körülbelül -20 °C-ig bírják a fagyot, ami az esetek többségében elegendő kell, hogy legyen. A különösen zord helyeken azonban további védelem ajánlott. A hideg elleni védelemre az ültetést követő első egy-két évben is szükség lehet, valamint akkor, ha a növényt konténerben neveljük. A fa törzsét különböző anyagokkal, például levelekkel vagy növényvédő tekerccsel lehet letakarni, a fiatal cserjét pedig gyapjúba vagy jutába lehet burkolni. A konténert becsomagolhatjuk buborékfóliával, de ha nem akarjuk kockáztatni, hogy a gyökérlabdán keresztül átfagyjon, akkor a cserszömörcét a konténerével együtt helyezzük át egy fagymentes, de kellően hűvös téli lakrészbe. Ne felejtsen el időnként egy kicsit öntözni, hogy a gyökérlabda ne száradjon ki teljesen.

A cserszömörce szaporítása

A cserszömörce cserjék magról történő szaporításánál ígéretesebb módszer a zölddugványozással vagy ritkán sugaras bujtással történő szaporítás. Az alábbiakban ismertetjük, hogyan lehet ezt elvégezni.

A dugványozáshoz ne a legfiatalabb és a legidősebb ágakat használjuk. Akkor megfelelő az idő, ha az ágat egy kicsit meg lehet hajlítani, majd letörik. A dugványokat nyáron, júliustól augusztusig, lehetőleg a reggeli órákban kell leszedni. A metszést egy levélcsomó alatt végezzük, kb. 8-12 cm hosszú darabokat vágjunk le. Az ültetésig hűvösen és nedvesen kell a levágott növényrészeket tartani. Miután eltávolítottuk az alsó leveleket és az alján lévő kéreg egy részét, a sebet gyökereztető hatású hormonba (ami lehet por, gél vagy folyadék) kell mártani, mert a cserszömörce nehezen tud magától gyökeret ereszteni. A dugványokat most már átjárható, nedves szubsztrátummal ellátott, előkészített cserepekbe tehetjük. A nedvesség megtartása érdekében a cserép fölé egy műanyag zacskót is helyezhetünk. Néhány hét múlva elegendő gyökérzetnek kell kialakulnia ahhoz, hogy a növényeket át lehessen ültetni egy nagyobb cserépbe.

Tipp: a megmaradt levelek felét el lehet távolítani, hogy csökkentsük a dugványok transzpirációs sebességét. Így a metszet kevesebb nedvességet veszít.

A cserszömörce hajtásokon keresztül történő szaporítási módszere esetenként még magától is megtörténik, a földön fekvő régi hajtásokból származó gyökerek kialakulásával. Ezeket a növényrészeket el lehet távolítani az anyanövényről, és ki lehet ültetni őket. Ezt a műveletet azonban akár mi magunk is elvégezhetjük. Ehhez tavasszal ültessünk el a földbe olyan hajtásokat, amelyek legalább egyévesek, és ott rögzítsük őket egy kampó segítségével. A hajtásoknak körülbelül 30 cm-re kell kiemelkedniük a földből, amelyeket meg lehet karcolni, hogy elősegítsük a gyökérfejlődést azon a helyen, ahol a föld alá kellene kerülniük. A talaj legyen egyenletesen nedves. Ősszel, a megfelelő gyökérfejlődés után a hajtás leválasztható az anyanövényről, és új helyre ültethető.

A cserszömörce tárolása, felhasználása és hatása

A cserszömörce levelei és fája gyapjúból vagy selyemből készült szövetek festésére használható. A leszedett darabokat azonnal használja fel, vagy szárítsa ki a leveleket és a fát a tároláshoz. A cserszömörce leveleit az orosz tradicionális gyógyászatban égési sérülések vagy mérgezések kezelésére használják. Egy kísérleteken alapuló tanulmány szerint a cserszömörce fisetin nevű festékanyagának koncentrációja jótékony hatással van az emberre, mivel elősegíti az információtárolást az agyban, ami élénkebb memóriát eredményez.

Mérgező a cserszömörce?

A Toxicodendron pubescens-sel való rokonsága miatt sokáig úgy vélték, hogy a  cserszömörcével való érintkezés is bőrirritáló hatású lehet, ez a feltételezés azonban nem igazolódott. Ha azonban tudja, hogy bőre nagyon érzékeny, elkerülheti az esetleges bőrirritációt, ha a cserje metszésekor kesztyűt visel. A cserszömörce nem mérgező, de mint díszcserje, fogyasztásra sem alkalmas.

A cikket fordította: Ordódy Eszter