Az élelmiszer-termelés egyik leginkább fenntartható módja akvapónia, amelyben az akvakultúra és a hidropónia módszerei egyszerre vannak jelen egyetlen integrált rendszerben. Ha pedig egyszer már beállított egy ilyen rendszert, az a későbbiekben csak nagyon kevés karbantartást vagy erőfeszítést igényel.

Az akvapónia alapelve, hogy a halak ürüléke tápanyagokban gazdag vízzel látja el a növényeket, a növények pedig megtisztítják a halak számára a vizet, így egy folyamatos körforgás jön létre.

Ez a rendszer teljes egészében a nitrogénciklusra épül, ami (nagyon leegyszerűsítve) így néz ki: a halak ürüléket termelnek, ami a víz ammóniatartalmát növeli. Az ammónia azonban mérgező a halak számára. A természet ugyanakkor szerencsére gondoskodott erről, mivel egyes baktériumok első körben a kissé kevésbé mérgező nitritté, majd a növények számára kiváló tápanyagot jelentő nitrátokká alakítják azt. A magas nitráttartalmú vizet egy szivattyú szállítja a növényeket nevelő ágyásba, ahol azok növekednek. A növények itt nitrogént vonnak ki a vízből, ami egyrészt táplálja a növényeket, másrészt tisztítja a vizet, így az biztonságosan – immár kvázi „nitrátmentesen” – visszajuthat az akváriumba.

Ez a ciklus újra és újra megismétlődik: a halak táplálékot szolgáltatnak a baktériumoknak, a baktériumok lebontják a halak hulladékát és táplálják a növényeket, a növények pedig megtisztítják a vizet, hogy visszatérhessenek a halakhoz. Ennyire egyszerű az egész!

Miért érdemes így termeszteni az élelmiszert?

• Az akvapónia minden más növénytermesztési formánál kevesebb vizet használ – akár tizedannyit, mint a hagyományos talajalapú kertészkedés.
• Az akvapónia kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos haltenyésztés, mivel a növények elvégzik Ön helyett a tisztítási munkálatok nagy részét.
• Az akvapóniával való termesztés teljes mértékben organikus: nem használhat semmilyen durva vegyszert, mert azok végzetesek a halakra nézve.
• Az akvapóniás termesztőágyak általában derékmagasságúak, így kevésbé terheli a derekát és a hátát, miközben a növényekkel foglalkozik.
• Az akvapóniával való termesztéshez szükséges idő az élelmiszer-előállítás más formáival szemben sokkal kevesebb.
• Az élelmiszer ily módon bárhol termeszthető: beltéren, szabadban, üvegházban, sőt, akár a hálószobában is!
• Az akvapóniás rendszerek az Ön igényeihez igazíthatóak – elég kicsik ahhoz, hogy egy házaspárt ellássanak, vagy elég nagyok ahhoz, hogy akár egy egész közösséget tápláljanak.

Akvapónikus tervezés: Melyik rendszer a legjobb?

Az akvapónikus rendszer felállításának többféle módja van. A három leggyakoribb a következő:

Mélyvízi akvapónia

A mélyvízi kultúra, amelyet tutaj alapú termesztésnek is neveznek, egy úszó hungarocell tutajt használ. Ez lehetővé teszi, hogy a növények gyökerei a vízben lehessenek, és közvetlenül abból a csatornából szívják fel a tápanyagokat, amelyen keresztül a víz folyik. A vizet abból az akváriumból merítik, ahol a halak élnek, ezáltal megszűrik, eltávolítják belőle a szilárd hulladékot.

Csővezetékes akvapónia

Ennél a módszernél a növényeket hosszú, keskeny csatornákban nevelik. A vizet az akváriumból egy keskeny, hengeres csövön, például PVC-n keresztül vezetik ki, amelynek a tetején lyukakat fúrnak. A növények gyökereit a lyukakon keresztül belógatják, amelyek a vízből tápanyagot szívnak fel. Ez a rendszer olyan területeken működik, ahol nincs sok hely a talajon, mivel csöveket a falakon keresztül lehet vezetni vagy a mennyezetre lehet őket erősíteni. Vízszintesen vagy függőlegesen is felállítható, és kiválóan alkalmas leveles zöldek és más, olyan növények számára, amelyeknek nincs szükségük támasztékra a növekedéshez.

Termesztőközeges akvapónia

Ebben a rendszerben a növényeket egy bizonyos típusú közegben, például agyaggolyók között, vagy kavicsos – az akvakultúra vizével elárasztott – közegben nevelik. A közegágy általában az akvárium tetején vagy mellette helyezkedik el. Egy szivattyú elszívja a vizet az akváriumból, majd az áthalad a hordozóágyon, lehetővé téve a növények számára, hogy tápanyagot szívjanak a vízből, mielőtt az teljesen megszűrve visszakerülne a halakhoz.

Ez talán a legegyszerűbb és leggyakrabban használt technika az otthoni termesztők számára, és ez az, amelyre ebben a cikkben összpontosítunk.

Csináld magad-akvapónia: 5 egyszerű lépésben

Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogyan állítson fel a saját akvapónikus rendszerét, amely lehetővé teszi majd, hogy otthon termeljen saját zöldségeket a Termesztőközeges rendszer segítségével.

Első lépés: Állítsa fel az akváriumot
Akárcsak a haltartásnál, itt is figyelembe kell vennie a haltartás alapvető feltételeit. A halai meghatározott nagyságú helyet igényelnek attól függően, hogy milyen faj mellett dönt, ami meghatározza az akvárium méretét. A választott akvárium méretétől függően meglehet, megúszhatja egy szabványos akvárium használatával vagy egy régebbi újrahasznosításával. A legtöbben azonban nagy hordókat vagy nem átlátszó oldalú, élelmiszer ipari felhasználásra készült tartályokat választanak. Az akváriumot ugyanúgy kell beállítania, mint egy hagyományos akváriumot: a vizet klórmentesítenie kell, és 4-6 hétig hagynia kell, hogy a víz beálljon, mielőtt halakat telepítene bele. Ez időt ad a baktériumoknak a felszaporodásra, így biztosítva, hogy elegendő baktérium legyen jelen az ammónia és a nitritek nitrátokra való lebontásához, amelyek a növények táplálásához szükségesek. Feltétlenül gondoskodjon egy szivattyúról, amely lehetővé teszi a víz tartályból a termesztőágyba juttatását oda-vissza.

Második lépés: Építse meg rendszert
A táptalaj-ágyat vagy az akvárium fölé, vagy az akvárium oldalára lehet építeni. A táptalaj-ágy lesz az a tartály, amelyben a növények nőnek. Ezt árasztótáblának is nevezik. Használhat egy nagy, strapabíró műanyag tálcát vagy egy fából készült raklapos ládát. Ezt egy olyan állványra kell építeni, amely képes elviselni a súlyát. Miután elhelyezte a ládát, meg kell töltenie a kiválasztott táptalajjal. Az agyagkavicsok pH-semlegesek, és nem befolyásolják a vizet. Emellett jól tartják a nedvességet. Ezen okok miatt ez az egyik legnépszerűbb közeg, amelyet az otthoni akvapóniában használhat. Kezdetben tartsa be az 1:1 arányt az akvárium és a termesztőágy mérete között, hogy a térfogatok azonosak legyenek.

Harmadik lépés: Telepítsen halakat
Miután az akvárium vize megfelelően beállt, betelepítheti a kiválasztott halakat.
Számos halfaj létezik, amelyek jól érzik magukat egy akvapónikus rendszerben. A leggyakoribbak a következők:
– Tilápia: a legkönnyebben tenyészthető, egyszerűen gondozható és betegségekkel szemben ellenálló hal.
– Aranyhal: sok ürüléket termelnek, ezért ideálisak ehhez a berendezéshez.
– Koi: nagyra nőnek, és magas a viszonteladói értékük.
– Pacu: azok számára, akik díszesebb halakat keresnek.
– Bármilyen díszhal (guppik, tetrák, mollik stb.)
Néhány kevésbé elterjedt választás:
– Pontyok: jól szaporodnak és könnyen tenyészthetők.
– Ezüst sügér: gyorsan növő iskolahalak, amelyek szeretik a nagy sűrűséget.
– Harcsa: nincs pikkelye, így könnyebb az elkészítése, mint más halaknak
– Barramundi: a halak hercege az akvapónia világában.

Negyedik lépés: Adja hozzá a növényeket
Az akvapóniás rendszerben a leveles növények nőnek a legjobban. Ha azonban elegendő hala van, akkor paprikát és paradicsomot is termeszthet. Íme néhány könnyen termeszthető növény, listába szedve:

• Bazsalikom
• Kelkáposzta
• Saláta
• Menta
• Vízitorma

Ezeket a növényeket akkor is termesztheti, ha van egy hagyományos akváriuma:

• Káposzta
• Karfiol
• Uborka
• Tök
• Paradicsom
• Borsó
• Paprika
• Eper

A legjobb, ha rögtön palántákat ültet, hogy a növényeknek ezzel némi előnyt biztosítson. A palánták gyökereit óvatosan helyezze a kavicsok közé, ügyelve arra, hogy elég mélyen legyenek ahhoz, hogy tápanyagot tudjanak felszívni az átfolyó vízből.

5. Ötödik lépés: A rendszer karbantartása
Ennek a berendezésnek a karbantartása nagyon egyszerű! A halakat minőségi táplálékkal kell etetnie. Használhat egyszerű pelyhes eledelt, és adhat nekik időnként jutalomfalatot. Csak arra vigyázzon, hogy semmilyen betegséget ne vigyen be az akváriumba. Ezért nem javasoljuk, hogy élő eleséget adjon a halaknak. Csak annyi eledelt etessen meg a halakkal, amennyit körülbelül öt perc alatt meg tudnak enni, naponta két-három alkalommal.

Az akvárium vizét egy-két hetente meg kell vizsgálnia, hogy ellenőrizze a pH-, az ammónia-, a nitrit- és a nitrátszintet. Az ammónia- és nitritszintnek kimutathatatlannak kell lennie (különben lemérgezi a halállományt), a nitrátnak pedig alacsonynak kell lennie, ha a növények megfelelően végzik a munkájukat! A pH-értéknek semlegesnek kell lennie, 6,8-7,0 között, ami ideális a halak, a növények és a baktériumok számára.

Az akvapónikus rendszereket általában pufferelni kell (tehát a pH szint egyenletesen tartásához be kell avatkoznunk), mert a kezdeti ciklus befejezése után a pH 7,0 alá eshet. A pH emeléséhez felváltva használhat kalcium-hidroxidot és kálium-karbonátot, amelyet porított formában adagolhat a tartályba.

Gondozza a növényeket a szokásos kertészeti módszerekhez hasonlóan, de azt fogja tapasztalni, hogy nem nő annyi gyomnövény.

Reméljük, hogy ezzel némi betekintést nyerhetett abba, hogy pontosan mi az az akvapónikus rendszer, és hogyan állíthatja be a sajátját, hogy akár a konyhájában, akár a hátsó udvarban, de elkezdhessen élelmiszert termeszteni az egész családja számára.

Sok szerencsét kívánunk a saját zöldségtermesztéséhez!

A cikket fordította: Ordódy Eszter