Az nem baj, ha megosztasz innen egy képet…. – az már igen, ha nem utalsz arra, honnan vetted le. Mivel  többségében a saját gondolataim és verseim vannak a képekre írva. Köszönöm.

Csak akkor felemelő a Nő-Férfi kapcsolata, ha benne megtalálod önmagadat… A legfontosabb emberré válsz számára, s magad is úgy érzed: igazán Férfi vagy Nő lehetsz mellette!

Tenyerembe csókolt a Nap

A Tánc. Nő és Férfi között mindig erotikus együttlét, élmény. Mese a másik illatáról, alkalmazkodásáról, érzelmeiről. A test hajlékonysága, simulása, az átadott-átvett ritmus, két Lélek találkozása. Kár ezt tagadni…

Nem attól lesz érdekes , vagy titokzatos egy  Nő, mert ezernyi titkot cipel. Attól igen, ha érzelmi háttere és mélysége kimeríthetetlen.

Az érzelmileg kiégett emberek elvesztik egykori önmagukat. Ilyen emberben nincs már szenvedély. Egyhangú, monoton ismétlésekből áll az élete. Nincs számára jobb, kedvesebb, kiválasztott… Csak elfogadja a történéseket, ahelyett, hogy alakítaná. Menekülj, ha utadba sodródik, mert csak fájdalmat fog okozni.

Nehéz ugyanazt megláttatnunk másokkal, amit csak Te látsz bennem…

Rejtőzködöm… Nem mutatom, mert sohasem volt kinek. Eltitkolom, mert a fehér holló érti meg. Próbálom tagadni vágyódó szívemet. Mégis várom a tenyerembe hozott életet.

Néha az Élet elvesz valamit, ami oly kedves, reményteljes  volt nekünk . De ad helyette másik örömöt, szinte azonnal.

Néha úgy gondolom, hogy a megérzések, az előrelátás képessége olyan Isteni adomány,    amely előző életem, vagy életeim tapasztalatai.

Hosszasan nézted, hogyan porlasztott homokká mindent a hazug forgószél.

Mindenkinek van egy mély , feneketlen kútja, abba dobáljuk temetetlen álmainkat.        Abból aztán soha többet nem húzhatod elő…

Férfi zokogásban, szorító szív fájdalmában, kampóra akasztott ünnepi ruhádban, múltban élő frusztrált bizalmatlanságban, zár, kulcslyuk nélkül hogyan is lehetnél?

banfalviklara.wordpress.com/2018/03/15/tancban-felolvadni-onfeledten-vidaman-kacagni/

Ragyogás. Csak akkor ragyogj, ha eljött az ideje. S annak, akit ez boldoggá tesz. Mert nem Te vagy a Nap vagy a Hold… De lehetsz csillag a fellegekben.

Elgondolkoztál már azon, hogy az ember nem azzal lesz boldog, aki  most ott van mellette… Az ember csak azzal lehet boldog, aki mindig hiányzik neki

Fiamnak! Egy csodával lettem gazdagabb, amikor megszülettél…

Az első érintés mindig a szívünket találja el…

 Azt hiszem azért kell tovább élnem : mert benne vagy  a csöndben, az ébredéseimben, az elalvásaimban…

“Figyelj rám, mintha jel volnék,
Keress úgy, mintha nem volnék,
Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék.” Nagy Bandó András

Lopakodó fények, vágyak megsemmisült tánca,  tovatűnő álmok vöröslő parázsa, hajnali dallamok örök varázsa…

Ha mindig megfutamodunk, ha mindig elfutunk saját vágyaink elől, a végén már semmink sem marad…

Hiszem… Még mindig hiszem a mindent elsöprő szerelem lehetőségét. Ha nem hinnék benne, azt jelentené: megöregedtem… :)

szitáló halk sziromcsodák gyógyítják lelkemet… :)

Te nem arra születtél, hogy lehajtott  fejjel kucorogjál! Indulj a célod felé, ott van, vár…

Nem akarok az árral úszni , de ennek nagyon nagy ára van…

“Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.”  Szabó Magda

Néha későn vesszük azt észre, hogy most nem feladatot, hanem ajándékot adott az élet. Semmi mást nem  kellett volna tenned, csak megélned…

“Néha az utunkba sodródik valami, de mivel még nem jött el a mi időnk tovább is áll, nem érint meg minket, csak súrol.- de azért ahhoz elég egyértelmű, hogy megértsük.” Paulo Coelho

Mindenkinek volt egyszer egy álma:  szerelem világít be az ablakán…

Takács Péter: Mondd   /részlet/

“Mondd, vártál-e már úgy,
tudtad, hiába vársz,
s mentél-e már úgy,
mindegy volt, merre jársz,
szóltál már visszahívón
tűnő árnyék után,
hagyták már kinyújtott kezed
elengedve, sután,
kérdeztél már tudva azt,
nem felel senki sem,
vártad-e már halk reménnyel”

” A hamis barát olyan mint az árnyék: csak addig tart velünk,  amíg süt a nap.” Carlo A. P. Dossi

Természetes , mint a felkelő és lemenő nap… De esendően illékony, mint a lepke élete…

” Az egyszerűség csak az átélt bonyolultságból születhet. Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű,sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű.” Latinovits Zoltán

Ne akard más ember lelkét lemezteleníteni. Nem tudhatod, mekkora kárt teszel vele. Csak annyit kérj, amennyit Te is adni tudsz.

Nem igaz az, ha mindig pozitív az életvitelünk, akkor minden szép és jó lesz.- Legalább magunknak ne hazudjunk. Ha nem ismerném az élet sötétebb oldalait, honnan tudnám azt : hogy mi a jó; – mi a felemelő?; – mi tesz boldoggá?

Mindannyiunk életében vannak mellékutak, megnézzük, kipróbáljuk őket. De az egyenes út ott van a szíved mélyén, s ha van elég erőd, kitartásod, hited – újra elindulsz rajta. A cél felé…

Csapó Angéla:

Anna nem örök

Én nem leszek az arcodon árnyék,
nem leszek ránc a szemed alatt,
nem szúrok egy nap aljasul beléd,
nem leszek nyílt seb, sem a varrat.

Nem költözöm szemedbe -bár szívesen tenném –
a mozdulatod is mind meghagyom neked,
nem leszek nyomasztó, vagy meghitt emlék,
se a sötét titkod, se a szégyened.

Miattam nyugodtan nézhetsz a tükörbe,
– ehhez értek- eltűnök nyomtalan,
nem csúszik szavad se, életed se félre,
s a nyakkendőd is helyén megmarad.

Két szavad közt a köz, a csend leszek.
Ha meg is maradok – észre nem veszed.

Aki nem hisz a mesékben, soha nem lesz Király…

Az Írás a lélek szabadsága. Az olvasás a lelked gyarapítása.Van könyv, amely gyógyítja a lelked.

” Mert a kopogtatásnak azt a művészetét, melyre a kinyitás következik,megelőzi a keresés művészete”  Rudolf Steiner

Azt hiszem: aki túl sok időt tölt az interneten, az lelki beteg és valami nagyon hiányzik az életéből… Nem épülhet élet pótcselekvésekből!

A könnyek olyanok, mint a harmatcseppek. Felszáradnak…

Csak egy út van a teljesség felé : a Szeretet !

” Aki elhiszi, hogy tönkrement, az tönkre is megy. Aki elhatározta, hogy nem tud más lenni, azt elpusztítják a szürke hétköznapok.” Paulo Coelho

Sok ember oly könnyen útnak ereszti a vágyait. Nincs elég erő, akarat benne, hogy vállalja önmagát és álmait…

Nem csak szavakkal, de magatartással is meg lehet alázni a másikat. Ne tedd! Előbb  – vagy utóbb Neked jobban fáj majd…

Maradjon a lelked inkább gyermeki , mint képmutató felnőtt…

Bródy János : Magányos lettél /részlet/

Amikor egyedül vacsorázol.
És magaddal bújócskát játszol,
Amikor otthonról haza mennél,
Akkor érzed,hogy magányos lettél.

Mikor a tükörben idegen az arcod,
És eluntad végleg a harcot,Amikor rájössz
Hogy sohasem nyertél,
Akkor érzed,hogy magányos lettél.

És hiába mondod magadnak,
Hogy nem vagy egyedül,
Hogy más is magányos,
És másnak sem sikerült.

Nem vigasztal, hogy sokan vagyunk,
Hogy sokan vagyunk egyedül,
A magány nem az, ami körülvesz.
Hanem az, ami hiányzik:belül.

Még mindig megdöbbenek azon: hogy az embereket a váratlan sok pénz milyen mértékben változtatja meg…

” De ha nem bánunk megfelelően az orchideákkal, vagy minden mással az életben, akkor nem fognak virulni”

Gene Sharp

“Eljátszottuk, ki jól, ki rosszabbul, az örök színdarabot, ami Férfi és Nő között, szinte kötelezően ajánlott.” Erdélyi Anna

Akivel szellemileg megközelítőleg nem vagy egy szinten, azzal az ágyban sem találod meg az összhangot…

 Ez a kulcs a szívemet nyitja. Kérlek vigyázz rá…

“Majdnem mindenkinek megvan a maga Pandora – szelencéje, titkos bánata és gyötrelme, amit nem oszt meg senkivel.” John Steinbeck

Építsd föl minden éjszaka, építsd föl újra és újra…- amit lerombol benned a nappalok háborúja!

Minden  élőben van valami szépség…-csak le kell hajolni érte és gondozni. Ha magára hagyod, megfakul és nincs többé örömöd benne.

Minden ember lelkének szüksége van egy “kuckóra”,ahol teljes magányban lehet. Menedék a holnapokért…

 A báj és a természetes szépség egy tőről fakad. Varázslat és vonzerő… A Charm különleges és egyedi!

Az első érintés mindig a lelkünket találja el…

Lányi Sarolta:
Nagyon csendes szerenád…

Téged dicsér a némaságom
s daltalan ajkam néked áldoz
lelkem fojtott félénk szavát
te hallod, ha nem is kiáltoz.

Beszél majd énhelyettem hozzád
az őszi táj halkan szelíden
s az esti szél füledbe dúdol,
hogy örökre tiéd a szívem.

Tiéd elmém munkája, gondja
s az álmom is tiéd legyen…
ó halld e rejtett, hű zenét:
dalol neked az életem.

 Minél idősebb az ember, egyre gyorsabban telik az IDŐ….

“A becsület olyan mint a gyufa , csak egyszer lehet felhasználni.”                                                          Moldova György

A szépség nem korfüggő – hanem ott van a szemekben és a mozdulatokban…

Ha nincs elég önkritikád, könnyen szereptévesztésbe eshetsz…

S akkor nevetségessé válsz!

Múlt…

Jelen…

Kezedben a jövőd…!

A legegyszerűbb dolgok a legszokatlanabbak  és csak a bölcsek látják őket”

Paulo Coelh

“Ne várj az inspirációra! Neked kell utána menned  egy ütővel a kezedben”

Jack London

Nem hiszek abban , hogy a bűnt meg lehet váltani imádkozással vagy bűnbocsánattal. A bűn az bűn… – egészen halálunk órájáig. A lelkiismeretünk sem egyforma.                            De egyszer , mindenkinek számot kell adni cselekedeteiről!

Gámentzy Eduárd – Hozhatok neked

Hervadó virágok helyett,
Hozhatok neked színeket!
Kéket az égről,…
Aranyló sárgát,
Legyen belőle
Takaród, párnád!
Ezüstöt csillogó
Forrás vizéből,
Hozhatok neked
Feketét, mélyről.
Nem olyan gyászos
Elszomorítót,
Csak olyan elfedő
Menedékadót.
Hozhatok neked
Hófehér márványt,
Legyen a tükröd!
Hozok szivárványt!
Kifeszítem föléd
Nem sírhatsz már soha!
Hozhatok neked!…
– Csak tudnám, hogy hova!

Gámentzy Eduárd
Egy kismadárnak

Olyan szép, olyan egyszerű,
Olyan áttetszően tiszta,
Szemében ott a létezés
Megfejthetetlen titka.

Most nem tudom, hogy mit tegyek,
Csak állok mint egy bálvány,
Mert félek, hogyha mozdulnék
Eltűnne, s nem találnám.

És siratnám, mert elveszett,
Míg élek,.. ezt a percet,
De adtál nekem szavakat,
Hogy én is szárnyra keljek!

Hogy elrepülhessek veled,
/ Mert létezik varázslat!/
S te visszajössz, mert elhiszed,
-Hogy én is visszavárlak!

Fésüs Éva: A lényeg

A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.

 Szomjazom a fényre,  levegőre, a természetre. Lelkem féltett zugai megelevenednek, s megnyugszom melegétől.

Mindenkinek megvan a kijelölt útja, de nem mindenki ér a végére. Ahhoz alázat is kell.

Az emberek mindent túlbonyolítanak… – néha csak annyit kellene mondani : szükségem van Rád.

Az emberek nagy része nem mer nagyot álmodni. Pedig képzeletünk határa végtelen. S az álom csónakja néha révbe ér.

Minden hajnal : remény…   Minden  alkony:  a remény elillanása…  S minden éjszaka:  az álmaink tengere…

Mosdanak a harmatban a nappalok csodái , s elillannak az éjszaka álmai…

Süvölt a szél a puszta fák felett, hol van virágod nyájas kikelet?

Az út porát elveri az első tavaszi zápor, majd ott lesz a szivárvány a fejed felett…

Vannak álmok, vágyak szívünkben. Azt gondolod lehetetlen.  Mégis-mégis  fogvatart.                                                                          Talán… Ez a REMÉNY.

A jóságról : merész , kristálytiszta, önzetlen, végtelen…

A távolság a szerelem gyilkosa. Mert csak emlékszem az illatára, a kezére, a mosolyára, a szemére…

Hajnalban a kávé a legjobb barátom… 😀 😀

A nevetés az egyetlen olyan váratlan vendég, amely addig marad , míg nekem jólesik! 😀 😀

Ébredj minden nap úgy, hogy tudd a napi feladatod!

“Talán az, hogy az ember  semmi módon nem hagyja magát megtörni, fényt és levegőt enged be, elegendőt ahhoz, hogy tovább lehessen hinni a világban.” Jeanette  Winterson

Bari Károly: Azt hiszitek…

Lázár Júlia

NAVIGARE NECESSE EST /  részlet/

hogy mondjam el? rejtik a csillagok.
virágok kelyhe és tücsökzene.
nem érted, én sem, mégis hogy lehet
vége, amikor nem volt kezdete.
elmaradtak a közös reggelek,
napok és esték, apró teendők,
nem nevelhettünk együtt gyereket,
tapintatosan hallgattunk a múltról.
csitul a láz vagy fölszökik megint,
nem érted? én sem. ez csak porhüvely,
burka a gyönyörnek és fájdalomnak,
önmagában sok és nagyon kevés.

és folytatom, mert nem érted és én sem,
megvan a helyünk, oda tartozunk,
a szeretteink, a házunk, kutyánk,
adósságok és sürgető idő,
van múltunk, és alig maradt jövőnk,
honnan a késő, nem várt szerelem?
a lehetetlent hogy lehet megélni?
honnan a görcs az agyban, ami nem
enged ki, és a végső pillanatban,
abban a repedt, utolsó tükörben
hiába látjuk tisztán, kik vagyunk.

Ady Endre

Öröm-város volt a hazám

Arany-bércek, arany-kupolák,
Véremet az út pora issza,
Öröm-városból menekülök én
S nem mehetek sohase vissza.
Öröm-város volt az én hazám,
Most is sajog sanyarú testem.
Korbáccsal vertek ki, mert egy napon
Szomorúság bűnébe estem.
Futok, futok. Zengő városom
Átkot szórt a bús pártütőre.
Csak néha küld egy-két kis aranyat
Vékony örömre, borra, nőre.
Arany-bércek, arany-kupolák,
Öröm-városnak örök pírja,
Ha pénz égeti koldus-zsebemet,
Tiértetek örülök sírva.

Az Igazságnak több oldala van… Mielőtt véleményt mondanál, vizsgáld meg, hol repedezik.

 A szabadság legnagyobb ajándéka a döntés joga. Amelynek következményei vannak.                                                 Akár jó, akár rossz, viselni kell méltósággal.

Vannak napok, amikor úgy érzed a szíved “megszakad”.  A lélek fájdalmára egyetlen gyógyír van: ki kell sírni. S majd az idő megoldja..

Amikor a csend átölelt, dallam csendült szívemben….

              “Nem az utadba kerülő hegy fog megállítani, hanem a cipődbe kerülő   homok”

“Tudod, ez a legnehezebb: hétről a nyolcra, vagy pláne nyolcról a kilencre lépni. Mert ahhoz valami olyasmi kell, mint amikor az ember kiáll a peremre – és előrelép. Nem keres kapaszkodót, nem visz kötelet, mert annyira feszíti a mondanivaló. Amikor mindent beleadunk, de igazán mindent…”