Természetvédelem Budapesten

Természeti értékek tekintetében Budapest a világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező fővárosa. Ennek elsősorban természetföldrajzi okai vannak, hiszen a Budai-hegység, a Duna és a Pesti-síkság találkozásánál a biológiai sokféleség rendkívül nagy. Ám az értékek megőrzése rajtunk, itt élőkön múlik. Budapest területén belül a legnagyobb védett terület a Budai Tájvédelmi Körzet, amely országos védelem alatt áll, de a biodiverzitás megőrzése szempontjából a kisebb, helyi védett területeknek is óriási jelentőségük van.

A fejlődő városnak nagy kihívást jelent természeti értékeinek megőrzése, aminek érdekében a fennmaradt természeti területek jellemzően többszintű jogi védelem alatt állnak: országos vagy helyi jelentőségű védettség Budapest területének 7%-át érinti, ami közel 3.700​​ hektár terület. Az európai jelentőségű Natura 2000 területek hasonló nagyságban, jellemzően átfedésben vannak az országos és helyi jelentőségű védett területekkel.

A magyarországi madárfajok 65%-a megtalálható Budapesten is, 110 faj pedig évente rendszeresen itt költ. Legfigyelemreméltóbb fészkelő fajok a rétisas (Haliaeetus albicilla), a füleskuvik (Otus scops), a holló (Corvus corax), a gyurgyalag (Merops apiaster) és a kuvik (Athene noctua).

A rovarok közül itt található a magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciaria), a magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidti) utolsó hazai élőhelye, valamint a Normafánál található Harangvölgyben a csíkos boglárka (Polyommatus damon) utolsó Kárpát-medencei élőhelye.

A Magyarországon előforduló mintegy 2.700 őshonos növényfajból több, mint 1.400 faj megtalálható Budapesten, amelyek közül mintegy 197 faj élvez törvényes oltalmat, 14 faj fokozottan védett kategóriába tartozik. Budapest természetvédelmi szempontú egyedülállóságát a jelentős kiterjedésű védett, természetközeli állapotú területek és egyes védett növényfajok kizárólagos (unikális) jelenléte erősíti. Három védett növényfaj – homoktövis (Hippophae rhamnoides), sárgás habszegfű (Silene flavescens), vajszínű atracél (Anchusa ochroleuca) – az országban kizárólag Budapesten fordul elő természetes élőhelyén.

A fővárosi helyi védett természeti területek 1081,5 hektárt tesznek ki, és még körülbelül ugyanekkora terület érdemes a védelemre. Aktív, összehangolt szakmai munkával 2019 óta nyolc helyszínen, összesen közel 213 hektár új természetvédelmi területet jelöltünk ki – ez több mint 300 focipályányi új védett területet jelent. Új védett helyszínek az Óbudai-sziget és a Nagytétényi Duna-part ártéri erdői és a IV. kerületi Farkaserdő. A II. kerületben védettséget kapott a szalamandrák élőhelyeként ismert Jegenye-völgy, a Szépvölgyi-erdő, a máriaremetei Vár-hegy, valamint az szemlő-hegyi telek, amelyen ezrével él egy fokozottan védett orchideafaj, a szarvasbangó. A III. kerületi Mocsáros védett területének méretét háromszorosára növeltük, megmentve ezzel a különleges vizes élőhelyet.

A védett területek érdekében több szervezet együttműködésére van szükség. Az adminisztratív feladatokat hatóságként​​ a helyi védett területek tekintetében a Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztályának Tájépítészeti Osztálya látja el, az őrzés a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságához tartozó természetvédelmi őrszolgálat feladata, míg a fenntartási és élőhelykezelési munkákat (pl. hulladék összegyűjtése, tájidegen fajok eltávolítása, madárodúk kihelyezése, tanösvények kialakítása) a Budapesti Közművek Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziójának Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztálya végzi.

Kapcsolódó fővárosi rendelet:
25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről