15 millió évvel ezelőtt a Visegrádi-hegységben gigászi vulkánkitörések zajlottak.

A Visegrádi-hegységet felépítő vulkáni működés a Börzsönnyel nagyjából egy időben, kb 16,5 millió éve indult be, s kisebb-nagyobb megszakításokkal kb. 14,5 millió évvel ezelőtt ért véget. A kezdetben sekélytengeri környezetben zajló vulkanizmus során a mai Visegrádi-hegység helyén egy kb. 1500 méter magas, szabályos alakú vulkáni felépítmény jött létre. A sűrűn folyó , andezites és dácitos jellegű lávát produkáló tűzhányóból a frissen kiömlő forró kőzetolvadék nem folyt szét, hanem csak hozzáforrt a kürtő felső pereméhez, egyre meredekebbé, s instabilabbá téve azt. Az ún. lávadómokból álló meredek vulkáni felépítmény északi oldala a vulkanizmus vége felé megcsúszott, hatalmas lejtőösszeomlás formájában leszakadt, s a mélybe „szánkázott”.

HIRDETÉS

Ezeknek a katasztrofális lejtőlavináknak a durvatörmelékes képződményeit tárja fel a Cseresznye-hegy északi oldalában tátongó Vasas-szakadék is.

A szűk sziklaszoros létrejöttéhez a földkéreg mozgására is szükség volt, mely során törések keletkeztek, amit a víz munkája tovább mélyített. Idővel a víz elérte a puhább andezittufát, ezzel pedig meggyengült a felső, keményebb rétegek alátámasztása, és a lejtőn megcsúszó kőtömeg szétnyílt, hátrahagyva a mai szakadékot, avagy a részben látható hasadékrendszert.

A  vadregényes és árnyas hasadékot az egykori csepeli vasmű turistái fedezték fel, innen az elnevezése,  bár mások szerint a vízzel és levegővel érintkező friss kőzetfelszín vörösesbarnás elszíneződéséről, amely a vas rozsdájára jellemző kapta nevét.

A szakadék kialakulása nemcsak a felszínen ment végbe, de a föld alatt is létrehozott járatokat, hasadékbarlangokat. Magának a Vasas-szakadéknak a végpontjában is láthatunk egy ilyen föld alatti folytatást, illetve kicsivel feljebb, a hegyoldalban több barlangüreget is felfedezhetünk.

Ahogy végighalad rajta az ember, olyan mintha bármelyik pillanatban rádőlhetnének a falak.

Szentendrén, a katonai tábor mellől követnünk kell a zöld sáv jelzést, majd a zöld omegát. A Kő-hegyi Menedékháztól és Lajos forrástól pedig a sárga sáv jelzést, majd a sárga omega jelzést.