Zsivány-sziklák, a Dunakanyar lenyűgöző kőmonstrumai
A kősikátort alkotó sziklaalakzatok talán a Visegrádi-hegység egyik leglátványosabb formációi.
A monumentális Zsiványok Dobogókő és Pilisszentkereszt között félúton magasodnak. anyagukat tekintve andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek, piroklasztitok.
A különálló sziklatornyok kialakulása a pleisztocénhez köthető, amikor is a hegység jelentősen megemelkedett. Ennek következtében felerősödhetett a folyóvízi bevágódás, az oldalról csökkenő rétegnyomás miatt pedig repedések jelenhettek meg. A hőmérsékletingás és a fagyaprózódás ezeket a repedéseket aztán kitágította, és az egyensúlyát vesztett falak csuszamlások folytán egyre távolabb kerültek egymástól, mely folyamatot tovább erősíthették a jégkorszak lejtős tömegmozgásai. Az így létrejött legidősebb árkok szélessége a 10 métert is eléri, míg a legfiatalabb 3 méternél is szűkebb.
A helyenként 25 méter magasságot is meghaladó sziklafalak kialakulásához monda is kötődik: e szerint IV. Béla sokáig rejtőzködött a kőóriások védelmében, és kincsei számára is itt keresett oltalmat. A szikla üregében elhelyezett értékeket később még az erre portyázó zsiványok sem lelték meg, viszont búvóhelyük biztonságából tartották rettegésben a környéket. Ennek a legendának köszönheti a hegység impozáns képződménye is a nevét.
És ezt tudtad?
Több filmforgatásnak is helyszínül szolgált a Zsivány-sziklák impozáns tája: többek között notthinghami erdőként szerepelt a Robin Hood sorozatban, a Holdhercegnőben Holdföldét, A katedrálisban a korabeli Angliát jelenítette meg, de megjelenítette a Férgek erdejét, valamint az Óz birodalmához tartozó misztikus völgykatlant is a mozikban.
Az impozáns sziklákat Dobogókő nagy parkolóból indulva a kék-sáv jelzésen haladva érhetjük el.