Szentes-dónáti szélmalom, Ópusztaszer
Ópusztaszer, Szentes-dónáti szélmalom, Szoborkert tanya, Magyarország
Az Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot Csúcs János tanyai gazda 1866-67-ben építtette.
A malom 1867. február 15-én kezdett őrölni.
A III. katonai adatfelvétel (1884) a dónáti iskolától délre, a Kórógy-ér közelében tünteti fel az ún. Csúcs szélmalmot, melynek helyén az 1860-as évek első felében még valószínűleg egy lovakkal működtetett, járgányos szárazmalom volt. A két pár kővel őrlő szélmalom falazatának külső és belső palástja tégla, a kettő közé vályogot raktak. A Csúcs János által építtetett szerkezet a szélmalmok felülhajtós típusához tartozik, vagyis négy szinttel, a lisztes-, a kő-, a sebeskerék-, legfölül pedig a nagykerékpaddal rendelkezik. A malom vitorláit a fordítógerendákhoz erősített vaslánccal, a fordítókocsi segítségével állította szélirányba a molnár.
A 20. század elején a gőzmalmok példáját követve cilinderszitával egészítették ki a szerkezetet, ami elválasztotta egymástól a különböző finomságú őrleményeket.
A dónáti szélmalom felmérését 1953-54-ben Pongrácz Pál, Fási Lajos és Mácsai Pál építészmérnök hallgatók végezték el, 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség ipari műemlékké nyilvánította. 1988-89-ben telepítették át Ópusztaszerre, berendezéseinek helyreállítása jórészt új faanyag felhasználásával 1992-93-ban készült el.
