Kert

Égővörös az út szélén: a szívet melengető cserszömörce titkai

Amikor elhagyom a várost, az aszfalt kanyargó ívében egyszerre elkezd vörösleni a rézsű. Bármit is mutasson a naptár, már tudom, itt az ősz. Ilyenkor előkerülnek az őszi színű ruhák – mert valahogy odahúz a lelkem, hogy a nyári fehéreket és zöldeket lecseréljem a cserszömörce-színűekre. És aztán maradnak is tavaszig – mennyivel szívet melengetőbbek ezek a természet-színű darabok, mintha feketét húznék. Novemberben már egészen el is tudnék rejtőzni egy cserszömörcésben, teljesen észrevehetetlenül.

Hatalmas égővörös foltokkal tarkítja a hegyoldalt, a domboldalakat. Végigkíséri az utat az autópályák mellett. Ugyan nem virágként tekintünk rá, de beleragyog az őszbe, szebb, mint egy hatalmas virágágyás. Nem rokona a szumáknak, sem a szömörcsögnek, sem a mérges szömörcének: a szépnevű cserszömörce ő, amit dísz-, gyógy-, festő-, és cserzőnövényként is tisztelhetünk.

Ez az egyszerű formájú, nyáron zöld, ősszel csodás színjátszó növény (Cotinus coggygria) a „magyar sárgafa” névre is hallgat, a szömörcefélék családjába tartozik, amely növénycsalád legtöbb képviselője a trópusokon vagy a szubtrópusokon él. Ide tartozik például a mangó, a pisztácia és a kesudió is, hazánkban a torzsás ecetfát sorolhatjuk ide.

Közös jellemzőjük a mi éghajlatunkon, hogy a téli pihenőidejük jóval tovább tart, mint a többi évelő növényé. Előnye viszont, hogy a cserszömörce jól bírja a meszes, köves talajt, a szárazságot, így ott is megél, ahol más növények már rég kitikkadtak és feladták.

 
Komplementer színjáték
 

Őszi színes lombján kívül nyári laza, könnyeden látványos bugavirágzata miatt kedvelt a kertekben is, akár sövényként vagy szoliterként ültetve. Angolszász nyelvterületen „Smoke tree”-nek is szólítják, utalva a virágzáskor szöszös, szőrös kocsányok füstöt idéző látványára – erre utal a népies „parókafa” elnevezése is.

A cserszömörcét gyógynövényként is jegyzik, leveleit nyár elején érdemes gyűjteni.

Legtöbbször ínygyulladást csökkentő szájvizekben találkozhatunk vele. Magas csersavtartalma miatt összehúzó hatású, ezért aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőt készíthetünk a levelek forrázatából. Ez a csersav tette alkalmassá arra, hogy cserzőanyagként az állati bőrök kikészítéséhez használják. Festőnövényként szintén a leveleire van szükség, a gyapjút narancssárgára lehet vele festeni.

 

A sumac (szumák, Rhus coriaria) nevű fűszer elsősorban a Közel-Keleten kedvelt, és sokszor ezt is szömörcének fordítják. Ez is a szömörcefélék családjába tartozik, vadon él, és szárazon porított bogyói adják a fűszert – de a mi cserszömörcénknek csak igen távoli rokona.

Sokszor olvashatunk a mérges szömörcéről, ami első hallásra kissé mesebelinek tűnhet. A legtöbb cikk a növénnyel való érintkezés után fellépő heves bőrpanaszokat említi. Ez a növény, a mérges szömörce (Rhus toxicodendron) Észak-Amerikában honos, szintén nem azonos a cserszömörcével, sőt, hazánkban alig fordul elő.

Az óvatosság azonban minden növénnyel szemben ajánlatos, mert nem tudhatjuk, ki milyen hatóanyagra érzékeny.

És ha már itt tartunk, a szömörce nem rokona a szömörcsögnek sem, ami pedig egy szemérmetlen formájú, erős dögszagot árasztó gomba – igaz, legtöbbször pont akkor találkozhatunk vele, amikor a szömörce a legszebb színeiben pompázik.


A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szervezésében évről évre részt vehetünk a Cserszömörce vezetett túrán, melynek során bejárhatjuk a Tihanyi félsziget rejtett zugait. Többek közt rácsodálkozhatunk arra is, milyen pompás játékmester a bölcs természet a színek terén: az erdei fenyők kékeszöldje olyan frappáns ellenpontja a cserszömörce narancsos-vörösének, mintha éppen a tizenkét osztatú színkör vagy Goethe harmonikus szín-összhangjainak tanulmányozásával teremtette volna őket egymás mellé. Azt hiszem, én is innen vettem az őszi gardróbom színeit.

Fotók: Rózsakunyhó

Ajánljuk még: 

EGY FILLÉRES NÖVÉNY, AMIVEL LUXUSKERTET VARÁZSOLHATSZ
KIS MENNYISÉGBEN FINOM, NAGY DÓZISBAN MÉRGEZŐ: MINDENT A BEGÓNIÁRÓL
„MIÉRT KELL MEGHALNUNK, HOGYHA KERTÜNKBEN ZSÁLYA NŐ?”