JELSZÓ: FENNTARTHATÓSÁG
Az akvapónia nem egy új mesefigura!
Bajlódtál már akváriummal? Az állandó algásodással? Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanánk, csak egy kis pumpa kell, meg néhány palánta és neked saját zöldséged lesz, a halak pedig tiszta vízben úszkálnak? Hihetetlennek tűnik, pedig ez egy létező termelési módszer, melyet két magyar fiatal kutató fejlesztett ki.
A népesség növekedése együtt jár azzal, hogy több élelemre lesz szükség. A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, előrejelzése alapján 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges.
Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel. Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett. Mindezeket az irányelveket ötvözve egy fiatal magyar kutató, Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.
Mi is az az akvapónia?
A módszer a halnevelés, valamint a víz alapú növénytermesztés – hidropónia – ötvözése során létrejövő élelmiszertermelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására.
Lényege, hogy az állatok ürülékével szennyezett vizet elvezetik a növényekhez, ugyanis ezek a kvázi szennyeződések a növények számára tápanyagokat jelentenek, amit ki is vesznek a vízből, majd ez a tisztított víz kerül vissza az állatokhoz.
„Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföld területre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – magyarázta Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterszakos díjazottja.
A pályázat éppen ezeket az újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik új, innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra.
Kisebb ökológiai lábnyom
A halak és növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül 40 éves módszer, ami hazánkban jelenleg háztáji rendszerekként van jelen, ipari termelésben viszont még nem terjedt el, pedig igen jó alternatíva a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálható a terméshozam, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál.
Ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást.
Hozzászólás zárolva.