DÁMSZARVAS
A jelenlegi világranglistán az első 50 dámtrófea 60%-át teszik ki a magyar dámlapátok. A Gyulaj Zrt. területén elejtett bikák ezek között is kiemelkedő helyen szerepelnek, mind mennyiségben, mind minőségben. Újonnan, 2009-ben megjelent, prof. dr. Faragó Sándor tollából is született könyv, a Természeti- Vadászati Örökségünk c. műben ezt találjuk: „Túlzás nélkül állítható, hogy Gyulaj és a szomszédos Tamási erdőterülete hazánk dámszarvas- paradicsoma…A jelenlegi világranglistán szereplő első 50 dámtrófea közül 11 Gyulajról származik”.
Külön érdekesség és egyben kiemelkedő, a magyar vadgazdálkodás világában egyedülálló értékként a gyulaji dám felkerült a KIEMELKEDŐ NEMZETI ÉRTÉKEK LISTÁJÁRA. 2014. februárjában örömmel számoltunk be róla, hogy a Tolna Megyei Értéktár Bizottság felvette a gyulaji dámszarvast a Megyei Értéktár értékei közé. Azóta eltelt egy év sem telt el eredmények nélkül. Büszkén számolunk be róla, hogy a Magyar Értéktár azóta a gyulaji dámot "feljebb léptette", hiszen az felkerült a Kiemelkedő Nemzeti Értékek listájára! Vadász szemmel nézve külön büszkeség, hogy az agrár- és élelmiszergazdasági listán egyedüliként képvisel vadászati értéket a gyulaji dám!
A Kiemelkedő Nemzeti Értékek Listája az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
A fenti megtisztelő cím mellett pedig azóta "Tolnaikum" is lett a gyulaji dámszarvas, hirdetve a Tolna megyei természeti és egyáb értékek kiválóságát:
A dámvadat az utolsó jégkorszak szorította ki Európából, telepítés útján került újból vissza valamikori élőhelyére. A Gyulaj környékén élő nagyobb létszámú dámvad populációról az első írásos feljegyzések a XVIII. sz-ból származnak.
A terület az Eszterházy uradalomhoz való tartozása alatt élte történelmi fénykorát. Két, téglakerítéssel körbevett vadaskertet alakítottak ki és kiemelt figyelemmel viseltettek a Tamási-Gyulajközött elterülő erdőterületen és annak környékén élő nagyszámú vad iránt.
Gróf Festetics Leó 1870-ben kiadott „A Herceg Eszterházy Család Fővadászatai Ozorán ” című könyvében, a következőképpen mutatja be a gyulaji vadaskertet és az óbiródi vadászház környékét: „A vadnak egyik legkedvesebb állomása volt az úgynevezett Ráczvölgye, hol háborítatlanul, tökéletes nyugalomban tanyázott a vadászat előtt nem is sejtvén, mily veszedelem fenyegeti őt. Az országutaknak egyike, végigvonul a Ráczvölgyén, s nem volt eset, hogy az utas reggel vagy este 20-50, de akár 2-300 vadból álló, tökéletes nyugalomban fekvő csapatot ne látott volna."
Az itt tartott, híres „Ozorai” nagy vadászatok messze földön híresek voltak.
Hihetetlen számok fémjelzik ezeket a vadászatokat. Az ezres nagyságrendű teríték mellett a krónikások beszámolnak a napi 6000 hajtóról, valamint az őket irányító, mintegy 200 fős vadász-személyzetről, több tucat lovas futárról. Nem mellékes az sem, hogy a téli „Nagyvadászat” az uradalom területén élő, mintegy 12-14 ezer jobbágynak és parasztnak adott munkát és némi mellékest az amúgy ínséges télidőn.
Az 1960-as évek végére a környező mezőgazdasági területeken a vadkár oly méreteket öltött, hogy döntés született az addig 4 világrekord dámtrófeát adó terület részleges bekerítéséről. A terület fennállása alatt egyaránt ellátott kül- és belpolitikai protokoll feladatokat, szolgált diplomáciai, reprezentációs célokat és nem utolsó sorban nagy szerepet vállalt a magyarországi vadgazdálkodás kiváló nemzetközi hírnevének építésében és megőrzésében, a nyugati tőkeerős piac igényeinek kielégítésében.
A Pincehelyi Erdészet jelenlegi vadászterületét korábban az ún. „Egyetértés Vt” kezelte, amely társaság javarészt fővárosi orvosokból és Mg. minisztériumi vezetőkből állt. Az ő nevükhöz köthető a területre való első dámvad-telepítés, ami 1970-71-ben egy 1 hektárnyi méretű kis kerttel kezdődött és a törzsállomány Gyulajról származott. Később idegen vérvonalú telepítéssel frissítették az állomány genetikai adottságait. Ezzel és a gondos szakmai válogatás által vált napjainkra kiváló minőségű trófeák hazájává a Tolnai-dombságon található szabad vadászterület.
A legendás Gyulaj- Kádár- dámbika az elejtés évétől (1972) 20 évig, egészen 1992-ig tartotta első helyét a világranglistán.
Világranglista:
7. Helyezett 1972. Gyulaj 4, 44 kg 220, 31 IP
12. Helyezett 1970. Gyulaj 5, 15 kg 217, 25 IP
19. Helyezett 1969. Gyulaj 3, 85 kg 214, 99 IP
25. Helyezett 1974. Gyulaj 4, 10 kg 213, 76 IP
28. Helyezett 1980. Gyulaj 5, 15 kg 212, 70 IP
32. Helyezett 1965. Gyulaj 4, 30 kg 212, 12 IP
35. Helyezett 1967. Gyulaj 4, 50 kg 211, 92 IP
37. Helyezett 1970. Gyulaj 4, 12 kg 211, 52 IP
Magyar ranglista:
4. Helyezett 1972. Gyulaj 4, 44 kg 220, 31 IP
6. Helyezett 1976. Gyulaj 4, 25 kg 219, 64 IP
8. Helyezett 1978. Gyulaj 4, 10 kg 217, 32 IP
9. Helyezett 1970. Gyulaj 5, 15 kg 217, 25 IP
10. Helyezett 1973. Gyulaj 4, 90 kg 216, 99 IP
Az utóbbi évek eredményei:
| Szezon | Terület | Trófetömeg | Pontszám |
|---|---|---|---|
| 2005. | Gyulaj | 5,65 kg | 215,24 IP |
| 2005. | Gyulaj | 5,42 kg | 207,50 IP |
| 2010. | KisszékelyPincehely | 5,05 kg | - |
| 2011. | Kisszékely/Pincehely | 5,25 kg | - |
| 2013. | Kisszékely/Pincehely | 5,51 kg | - |
| 2014. | Gyulaj | 5,47 kg | 193,38 IP |
| 2014. | Gyulaj | 5,01 kg | 215,85 IP |
| 2014. | Gyulaj | 5,26 kg | 206,64 IP |
| 2017. | Kisszékely/Pincehely | 5,18 kg | 213,22 IP |
| 2017. | Gyulaj | 4,49 kg | 207,37 IP |
| 2017. | Gyulaj | 5,03 kg | 205,6 IP |
| 2017. | Gyulaj | 5,25 kg | 214,64 IP |
| 2017. | Gyulaj | 5,28 kg | 217,47 IP |
| 2020. | Gyulaj | 4,77 kg | 208,8 IP |
| 2020. | Gyulaj | 4,90 kg | 207,94 IP |
| 2020. | Kisszékely/Pincehely | 5,56 kg | 208,23 IP |
| 2020. | Kisszékely/Pincehely | 5,98 kg | 222,83 IP |
| 2021. | Kisszékely/Pincehely | 5,45 kg | - |
| 2021. | Kisszékely/Pincehely | 6,03 kg | 220,32 IP |
A 2014-es kiemelkedő gyulaji dámbikáról bővebben ITT olvashatnak és nézhetnek képeket!
Gyulaj 2005.- 5, 65 kg- 215, 24 IP
Gyulaji dámteríték
Kövesse nyomon a Gyulaj Zrt. történéseit: 
