Újra a Győri Bazilikában Szent László ereklyéje

Egyik legfontosabb szakrális, nemzeti ereklyénk, a Szent László-herma – a győri bazilikában végzett felújítási munkálatokat követően - visszakerült eredeti helyére, a Nagyboldogasszony-székesegyházban található Héderváry-kápolnába.

A fejereklye eredeti helyének felújításán és az ezzel kapcsolatos biztonságtechnikai munkálatokon pátyi cégek is dolgoztak. A Szent László hermája védelmében speciális műtárgyvédelmi vitrin készült, ami nemzetközi szinten is jelentős fejlesztésnek mondható, kiváltva az eddigi külföldi beszerzéseket.

A vitrin biztosítja a herma védelmét tűz esetén, ellenáll a kézi szerszámokkal történő, sőt a pisztolyok, karabélyok, gránátok támadásának is. A többrétegű szendvicsüvege mintegy 5cm vastagságú. A herma megvilágításáról optikai fényszálakon vezetett fény gondoskodik, amelyet a vitrin fedlapjában kialakított lencserendszer optimalizáltan szór szét a műtárgyra. A védett ereklye anyagainak optimális tárolási hőmérsékletéről, és a kubuson belüli páratartalom szabályozásáról beépített szabályozó rendszerek gondoskodnak.

A rozsdamentes talapzatot süttői mészkő borítja, a vitrin így több mint egy tonnát nyom. Természetesen a biztonságvédelmi rendszerei tartalmazzák a a legkorszerűbb seizmikus érzékelő rendszereket is. 

A műtárgyvédelem tervezésében és kivitelezésében Schneider Mihály (BudaVill Kft.) vett részt, a vitrin kőburkolatát pedig Madarász Gábor (StoneShop Kft.) készítette el.

Az ereklye díjmentesen megtekinthető minden nap, a székesegyház liturgikus rendjéhez és eseményeihez igazodva.

A herma szó görög eredetű és ereklyetartót jelent.

Az ereklye története

Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. 

A hermát a 16. század második felében Váradról, a törökök elől Gyulafervárra menekítették, majd Naprághy Demeter erdélyi püspök először Pozsonyban, végül Győrbe hozta. 

Szent László fejereklyéjét Simor János püspök 1861-ben helyeztette át jelenlegi helyére a Héderváry-kápolnába. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1763-as földrengés után vett új lendületet. A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is, mely szerint 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben, körmenetben vigyék végig a hermát a városon.

A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a hermát, de az 1919 évi kommunista kommün idején a győri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik azt és azóta is ez a hagyomány él tovább. 1950 és 1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a székesegyház falain belül tartották. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között kísérik a győriek László napján a szent király hermáját a város utcáin.

(Fotók: Hírkapszula, MTI)