Köd előttem, köd utánam

Kirándulás a Nagy-Szénás hegyen

Egy szép őszi reggelen óriási késztetést éreztünk, hogy kimozduljunk otthonról. Gyors taktikai megbeszélés után a Budapesthez közeli Nagy-Szénás hegyet választottuk kirándulásunk helyszínéül, és már robogtunk is Nagykovácsi felé.

Nagykovácsi

Nagykovácsi község Pest vármegyében, a Budai-hegység legmagasabb hegyei között fekvő völgyben elhelyezkedő zsáktelepülés. Része a Budai Tájvédelmi Körzetnek, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk turizmus jellemzi. Remek kiindulópontja a Kutya-hegy, a Nagy-Kopasz (a Csergezán Pál kilátóval), vagy esetünkben a Nagy-Szénás tetejére induló túráknak.

Nagy-Szénás tanösvény

A Szénások legnagyobb értékét a ritka növényfajok élőhelyéül szolgáló gyeptársulások jelentik. A 2km hosszú tanösvény megismertet minket a fokozottan védett természeti terület különleges élőlényeivel, de egy könnyű séta jutalmául remek kilátást is biztosít a Nagy-Szénás dolomitkúp tetejéről.

Nézzünk meg közelebbről két különlegességet: egyet a flóra, egyet a fauna témakörben!

Igazi magyar különlegesség a a Pilisi len (Linum dolomiticum), mely az egész világon csak itt él a fokozottan védett hegyoldalakon. Emiatt a pici virág miatt a terület elnyerte az Európa Tanács Európa Diplomáját, melyet a kiemelt európai jelentőségű értékeket hordozó védett területek elismerésére hoztak létre. A tápiószelei génbankban három populációjának magmintáit őrzik.

Magyarországi Európa Diplomás területek:

– Ipolytarnóci ősmaradványok (1995)
– Szénás-hegycsoport (Budai Tájvédelmi Körzet) (1995)
– Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei (Tihanyi Tájvédelmi Körzet) (2003)

A következő ritkaság a Fűrészlábú szöcske (Saga pedo), Európa legnagyobb rovarfaja. A 10cm-es rovar száraz, meleg, dús növényzetű rétek ritka lakója. Hatalmas termete ellenére nehéz észrevenni, hiszen színe és mozgása olyan, mint egy szélben mozgó ágé. Ragadozó életmódot folytat. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

A Nagy-Szénás a Budai-hegység egyik legmagasabb hegye. 550m magas kopár csúcsáról remek körpanoráma nyílik, – már amikor nem burkolózik ködbe – de erről később. A csúcson keresztülvisz minket az Országos Kéktúra egy szakasza is, a tanösvény egyik pontján pedig egy régi turistaház emlékművét is megtekinthetjük.

A bejegyzéshez felhasználtuk a dunaipoly.hu és a wikipedia vonatkozó tartalmait is.

Kirándulás a ködben

A túrát Nagykovácsiból indítottuk, a község szélső házai után az erdőszélen parkoltunk a gépjárművel. Széles erdészúton kezdjük az utat, ami lassan átvált erdei ösvényre. Kellemes sétával jutunk egyre közelebb a hegytetőhöz meg-megállva egy érdekes növénynél, vagy kilátásnál.

Első pihenőnket a Nagy-szénási turistaház emlékfalánál abszolváljuk, és megreggelizünk a pihenőpadon. A más néven Szabó Imre turistaháznak említett épület 1926 és 1979 között működött. Emlékfalat és -táblát állítottak tiszteletére a ’80-as évek elején.

Innen már közel a csúcs. Rövid kapaszkodás után azonban rá kell jönnünk, hogy itt nem lesz panoráma nézegetése a tetőről… Minden méter után – amit felfelé megteszünk – rohamosan csökken a látótávolság. A kopár fennsíkra érve tejfehér ködbe bújik a csúcskereszt környéke, és még egymást is alig látjuk. Mindenesetre a kilátás helyett ez a sejtelmes földöntúli hangulat marad meg az emlékezetünkben erről a kirándulásról.

Félórás nézelődés és fotózás után elindultunk lefelé erről a csodahelyről, és fokozatosan magunk mögött hagytuk a ködöt is…

Kellemes hétvégi séta volt, ami a ködtől egészen misztikusra sikerült. Viszont emiatt vissza kell térnünk egyszer jó látási viszonyok között, hogy megcsodáljuk a panorámát is a hegytetőről. A ritka élőlények miatt pedig minden iskoláskorú gyermekkel meg kellene ismertetni a budai dolomitok csodavilágát.