Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-17

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Ma

2009. 10. 14. « 2009. 10. 15. « 2009. 10. 16. « 2009. 10. 17. » 2009. 10. 18. » 2009. 10. 19. » 2009. 10. 20.

Erdei köbméter

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

hogyan kell kiszámítani az erdei köbmétert és hány mázsa egy köbméter? és rönkfát hogyan kell köbölni?

--Kopasssz ^vita 2009. október 17., 10:30 (CEST)

Egy válasz itt olvasható, ezt pedig egy hirdetésben láttam: "9-11 mázsa = 1 erdei m^{3 = 1 kaloda akác". Az mindenesetre biztos, hogy ha a farönk úszik a vízen, akkor az átlagtömege valódi köbméterenként biztosan kisebb 10 mázsánál, mivel ez utóbbi egy köbméter víz tömege. - Orion 8 vita 2009. október 17., 17:25 (CEST)}

Hogyan juthatok be a Francia légióba

Helló! megszeretnék tudakolni hogy hogy juthatnák be a Francia légioba és hány éves

kortúl.Nagyon tetszik az egész!

--94.136.133.131 (vita) 2009. október 17., 12:13 (CEST)

A hivatalos honlapjuk szerint (ami mellesleg magyarul is olvasható) 17-40 év között mindenkit szeretettel várnak egy kis öldöklésre Franciaország érdekeiért, de 18 év alatt szülői engedély kell. Jelentkezni valamely központban kell, aztán Aubagne-ban soroznak (egészségügyi, pszichológiai és fizikai felmérés); akkortól már lehet aláírni a szerződést. De nézd meg a linkelt honlapot, mint mondtam, magyar verziója is van. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 17., 12:29 (CEST)

 megjegyzés Mivel a Francia Idegenlégió nem számít szövetséges erőnek, ezért az abba történő önként jelentkezés bűncselekménynek számít. Egyes honlapok jelzik, hogy így-úgy az elévüléssel játszva ki lehet kerülni a büntethetőséget, de azért óvatos lennék vele, voltak már ilyen büntetőperek. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 17., 12:49 (CEST)

Viszont ha pár évig szolgálsz, megkaphatod a francia állampolgárságot, onnantól úgyse büntetnek... – Alensha ^sms 2009. október 17., 15:24 (CEST)

Amennyiben bekerül abba a 13-15%-ba, akiket egyáltalán felvesznek oda. Már maga a jelentkezés is büntetendő. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 17., 15:25 (CEST)

Ha büntetendő is, csak akkor jelent problémát, amennyiben valaki büntetőeljárást kezdeményez a jelentkező ellen. Csekélynek érzem a valószínűségét, hogy valaki a jelentkezőkre vadászna. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 17., 18:29 (CEST)

Az őskor hangszerei

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

őskor hangszerei

--95.102.8.231 (vita) 2009. október 17., 12:58 (CEST)

Az őskorból egyetlen bizonyított hangszertípus ismert, a síp, és annak változatai, a furulya- és fuvolaszerű zeneszerszámok. Ezek üreges csontokból készültek, ebből ered a sípcsont elnevezése. Az üreges csontok nyitott végét pánsíp módjára megfújva hangot adnak, később valószínűleg észrevették, hogy lyukakat fúrva bele a hangmagasság változik. A sípokon kívül valószínűleg dobokat is használtak, de erre tárgyi bizonyíték nincsen. Egy barlangfestményen egy sámánszerű alak mintha húros hangszert (egyfajta lantot) tartana a kezében, de erről sincs közelebbi ismeret. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 17., 13:11 (CEST)

A dobolás

vagyis a tárgyak egymáshoz (kövek, kisebb-nagyobb botok) egymáshoz ütögetése is biztosan létezett, hisz ez a legegyszerűbb ritmus keltő eszköz, "hangszer". – Rodrigó ⇔ 2009. október 18., 11:27 (CEST)

Még egy kis kiegészítés: természetesen az ásatásokból csak olyan hangszerek, hangszerszerű tárgyak kerülnek elő ebből az időből, amelyek kellően tartós anyagból készültek, mint amilyen a csont, az elefántcsont, de ez nem zárja ki más hangszerek létezését. Szinte biztos, hogy a fúvós hangszereket is elsősorban nádból, üreges fából készítették, de ilyenek nemigen maradtak fenn. Az őskorban ismerték az íjat, ami pengetős hangszerként használható, ha hangját valamilyen üreges testtel felerősítik. A szárítás céljából a napra kifeszített bőr megütésekor keletkező hang is nyilvánvalóan felkelthette az ősember érdeklődését. – Villanueva ^vita 2009. október 18., 18:33 (CEST)

• Nem zárja ki... de meglehetősen nehézzé teszi a bizonyítását – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 18., 23:29 (CEST)

Bittorrentnél a hash mennyire megbízható?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a bittorrentben a hash mennyire megbízható.

Vagyis ha adott a hash, és az adott szelet mérete, akkor milyen nehéz ugyanolyan méretű, ugyanolyan hash-ű, de más tartalmú szeletet gyártani.

Nem véletlenül eltalálni, hanem direkt gyártani.

Vagyis hogy letöltőként mennyire bízhatok meg benne, hogy ha azt írta ki, hogy kész, akkor tényleg megvan, pontosan az, és nem más.

Valamint feltöltőként mennyire bízhatok meg benne, hogy ha a letöltőnek azt írta ki a programja, hogy kész, akkor valóban az lesz meg neki, ami nekem, és nem egy működésképtelen, mást csináló program, vagy lejátszhatatlan film, stb.

Gondolom ez ugyanaz a hash, mint a jelszóknál van.

Ott ha megvan a hash, a leggyorsabb ismert módszer a jelszó megfejtésére, hogy minden lehetséges jelszót végigpróbál, és megnézi, hogy az-e a hash.

Itt viszont a szeletméret jóval nagyobb (akár 4 MB is lehet), mint a hash-méret, ami egyébként nem tudom mennyi, de gondolom 32 vagy 64 bit. Feltehetjük, hogy a csalónak megvan az eredeti szelet, mert letöltötte, és azt akarja módosítani, hogy ne legyen bitre pontosan ugyanaz, de a hash és a hossza azonos maradjon.

--94.21.101.33 (vita) 2009. október 17., 18:00 (CEST)

A hasht azért találták ki, hogy ha hibás az adott szelet, akkor könnyen tudja ellenőrizni a letöltő progid. Azt nem hiszem hogy valaki direkt azzal foglalkozna, hogy ugyanolyan méretű és hash-ű szeleteket gyártson, mivel ebből haszna nem sok származik, és ráadásul nagyon kicsi az esélye, hogy egyáltalán létezik ugyanolyan méretű és hash-ű szelet, plusz ha létezik is, akkor rengeteg időt felemészt míg végigpróbál több millió lehetőséget és talán talál egyet.

De egyébként hogyha az adat megsérült a letöltés/feltöltés közben, akkor a letöltő programod hibás hasht generál egy szeletre. Ilyenkor (jó esetben) törli a szeletet és újra letölti. A legtöbb letöltőben már találhatsz olyan statisztikát hogy "kárba veszett adat", ez erre vonatkozik. Összegezve: nem igazán kell félned, hogy hibás adat marad a gépeden.

- Deni42 ^vita 2009. október 17., 19:50 (CEST)

Szerintem a dolog ennyire nem megnyugtató. Ha ugyanis a letöltéskor hibátlanul lejött neked a fájl, akkor csak azt tudod ellenőrizni, igaz, ezt igen nagy bizonyossággal, hogy az jött le, amit a seed küldött. Azt viszont semmi nem garantálja, hogy az nem tartalmaz akár sérülést, akár rosszindulatú módosítást. Hiszen ha valaki meg akar osztani egy vírusos programot, akkor szépen összecsomagolja, esetleg készít hozzá egy szövegfájlt is, benne feltüntetve a fájl ellenőrző kódját, és kész. Lehet, hogy többen is letöltik, és anélkül hogy megnéznék, pontosan mi van benne – mert ilyen is elég sokszor van –, vagy anélkül, hogy észrevették volna a sérülést vagy fertőzést, osztják tovább. Garancia a hibátlanságra még a torrenten sincs, még akkor sem, ha ott hamar kirúgják azt, akiről kiderült, hogy szemetet osztott meg. Így tehát marad a víruskeresés, adware-keresés, tűzfal, egyéb óvatosság.

Annak az esélyét, hogy valaki egy valóban hibátlan programfájlon olyan módosítást végezzen el, amely nem változtatja meg a fájl ellenőrző kódját (amelyekből a hash csak az egyik fajta), ráadásul a program a módosítás helyén nemhogy csak nem haljon me, hanem még valami célzott dolgot is művelni tudjon, a magam részéről mérhetetlenül elhanyagolhatónak tartom. Olyasmi lenne, mint egy könyvön átszúrni egy tűt úgy, hogy annak nyoma minden oldalon észrevétlen maradjon a betűk rajzába olvadva, és még a betű rajzát, egy ékezetet se változtasson meg úgy, hogy az érintett szó elveszítse az értelmét. Az ellenőrző kódok, bár rövidek, mégis nagyon jó eséllyel jelzik ki az olyan sérüléseket, amelyek nem teljesen elszórt, összefüggéstelen változtatások következményei. Egy vírus elhelyezése a programkódban minimum több tíz egymás melletti byte változását hozza magával, az ilyen módosításokat nagyon jól jelzik az ellenőrző kódos módszerek. Az előző bekezdésben írtak szerinti károkozás elmondhatatlanul egyszerűbb. Ha az átvinni készült fájlt tömörítve osztjuk meg, esetleg, ha kell, még titkosítva is, például PGP-vel, akkor újabb óriási pofont osztottunk ki annak, aki a program bájtjait akarná észrevétlenül manipulálni. De szerintem nincs az az elborult hacker, aki ilyen marhaságra akarná az életét pazarolni.

Olyan sérülést, amely a fájlban elszórt helyeken okozott változást, elvileg létre lehet hozni, ha az ember ismeri az ellenőrző módszert, márpedig ezek algoritmusa nem titok. De egy így összefirkált program közvetlen kárt csak elhanyagolható eséllyel okozna, inkább csak lefagyna vagy abortálna a sérült részhez érkezve. Filmben, zenében is létrejöhet ilyen ki nem mutatott torzulás, de azokban a hiba jó eséllyel észrevétlen marad. Az ilyen, még mindig igen kis valószínűségű hibát úgy lehet több nagyságrendnyi biztonsággal kizárni, hogy a csak az átvitelt ellenőrző hashen kívül egy második hibaellenőrzést is alkalmazunk. Például ez az egyik jó ok arra, hogy egy fájlt, ha nem gigászi nagyságú, ZIP, RAR, ARJ, 7Z, LHA vagy bármi hasonló módszerrel tömörítsünk a megosztás (torrent) előtt, ugyanis ezek a formátumok mindig tartalmaznak egy CRC ellenőrző kódot is, amelyet a kicsomagoláskor automatikusan ellenőriznek is. De az is nagyon jó, ha a Total Commanderrel csináltatunk a fájl(ok)ról egy SFV fájlt, amely szintén CRC rendszerű hibaellenőrző kódokat tárol minden megjelölt fájlról, és a másik fél szintén a Total Commanderrel nagyon egyszerűen tudja ellenőrizni, hogy a kapott fájok megfelelnek-e a szintén mellékelt SFV fájlban felsorolt kódoknak. Az, hogy az átvitel a hash és a CRC ellenőrzés előtt egyidejűleg észrevétlen maradjon, szerintem már szót sem érdemlő lehetőség.

Ha biztos akarsz lenni abban, hogy ha te küldesz valamit, akkor a másik fél hibátlanul megkapta, ugyanígy biztosítható, mivel ha az általad letöltött fájlhoz esetleg nem is mellékeltek egy második biztonsági réteget jelentő kódot, te megteheted ugyanezt mások számára. A CRC-n kívül vannak még egyéb ellenőrző algoritmusok, az MD5 ilyen, úgy tudom, de találni lehet programokat más, egyedi, független algoritmusú ellenőrzésre is. - Orion 8 ^vita 2009. október 17., 21:54 (CEST)