Gyurcsány Ferenc megjelent a parlamentben, óriási adok-kapok lett belőle

Ungár Péter azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy a tavaszi ülésszak utolsó napjai vannak, ilyenkor valaki benevez a „jelzőhalmozási versenybe, az ellenfeleit különböző hangon becsmérli”,

minden törzsfőnök minden médiahírben olyan gyújtósfát lát, amiben a saját táborának tüzét tudja melegíteni.

Az LMP társelnöke szerint talán akkor a leglátványosabb a színház, amikor Magyarország és az Európai Unió viszonyáról van szó. Ilyenkor egy nyugat-európai politikus mond valami kritikusat a kormányra, ezt megírja sajtó, reagál egy államtitkár, amiben szerepel a szuverenitás szó, „utána ennek az országnak egy vállalata bejön az országba, és kiderül, hogy nem fizet adót. Ezután Orbán Balázs megfogalmazza a politikai gondolkodás alapvető közhelyét, hogy a világrend változik, majd a miniszterelnök kimegy szabadságharcot folytatni és mindent megvétóz, ami a német multiknak rossz”. Közben a liberálisok vezetői arról beszélnek, hogy az Európai Bizottság bármilyen problémát meg tud oldani, „a végső elterelés: Orbán Viktor kirak egy képet arról, hogy Chuck Norris jó, a gender rossz”.

Ungár Péter úgy látja, ez a jellegű vita azért rossz, mert lehetne olyan dolgokról beszélni, amelyek fontosak. Mindannyian látják, hogy a multiknak egyre nagyobb befolyása van az életünkre, a természet és az ember viszonya felborult, „azt is látjuk, hogy az embereknek a saját lakóhelyükön lévő dolgokba nincs beleszólása”.

Az ellenzéki politikus a legnagyobb problémának azt tartja, hogy sokan azt gondolják, az Országgyűlés feladata a világ sorsának alakítása, ehelyett inkább vizsgálni kellene a világ alakulását és eldönteni, hogy mi a fontos.

Menczer Tamás válaszában elárulta, nem kizárt, hogy bizonyos pontokon egyetértés lehet köztük, de azzal nem ért egyet, hogy az Országgyűlés olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek nem érdeklik a magyar embereket.

Ha azt mondja, nem foglalkoztunk azzal, ami a magyar embereket érdekli és a magyar érdek, akkor a kritikáját szorítsa a baloldalra. Számunkra a legfontosabb a magyar érdek.

Az államtitkár világossá tette, hogy a bevándorlás, a koronavírus, a háború és a szankciók is érdekelték az embereket, végül megjegyezte: „Kellő tisztelettel, az marhaság, hogy aki idejön, az nem fizet adót”.

„Rendkívül arcpirító”

Tordai Bence azzal kezdte felszólalását, hogy a 2010-es évek közepén a kiábrándulófélben lévő fideszes szavazók között volt egy mondás, hogy „lopnak, de legalább kormányozni tudnak”. Ő már régóta nem hallotta ezt a mondást, helyette van a „lopni lopnak, de kormányozni nem tudnak”.

A Párbeszéd társelnöke több példát is említett: éppen lemond Varga Judit, miközben a volt helyettese nevével fémjelzett per zajlik. A „bosszútörvény” körül sem csitulnak az indulatok, a helyettes államtitkár lemondott.

Látjuk, hogy mennyire áll stabil lábakon a kormányzás.

Tordai Bence az uniós kapcsolatokról elmondta, a pénzek továbbra sem érkeznek, a miniszterelnök „bolondot csinál magából”, ráadásul a magyar diákok, kutatók közvetlenül vesztesei az Erasmus- és Horizont-ügynek. A költségvetést a megszorítás költségvetésének tartja, a Nemzeti Energia és Klímaterv – amit már le kellett volna adni – „szakmailag rettentően hitvány, pocsék, csapnivaló munka”.

Dömötör Csaba válaszában a klímavédelemmel kapcsolatban arról biztosította Tordai Bencét, hogy a kormány elkötelezett az ügyben, a cél úgy mérsékelni a környezetre nehezedő terheket, hogy közben nem rontják a magyar gazdaság versenyképességét és nem tesznek sokkal nagyobb terheket a magyar családok vállára.

A kormánypárti politikus oktatásügyben azt várja, hogy az ellenzék tegyen konkrét javaslatot, vagy mondják meg, hogy melyik javaslat nem tetszik. Az uniós forrásokkal összefüggésben megjegyezte,

számonkérik a kormányt, majd bevallják, hogy azoknál az asztaloknál ülnek, ahol megszabják a feltételeket. Ezek után idejönni azzal, hogy hol vannak az uniós pénzek, rendkívül arcpirító.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy „az önök főpolgármestere csúnya ügybe keveredett, az sem kizárt, hogy belekeverték, de a végeredmény szempontjából ez mindegy is”. Dömötör Csaba arról beszélt, hogy a titkosszolgálati jelentés szerint több mint 500 millió forint jutott a 99 Mozgalomhoz.

„Külföldről várják a pénzt, hol az EU-tól, hol Kínától”

Dócs Dávid úgy vélekedett, hogy az a nemzetgazdasági stratégia, amit a kormány lefektetett, zsákutcába vezet, „napi szintűvé vált az újabb akkumulátorgyárak építésének bejelentése. A nemzetgazdaságot kellene építeni ahelyett, hogy a multikat tömik pénzzel”.

Ne külföldről várja a baloldal a pénzt, viszont ez igaz a jelenlegi kormányzatra is, külföldről várják a pénzt, hol az EU-tól, hol Kínától. Ennek kemény ára lesz, amit a magyar emberek fognak megfizetni

– mutatott rá a Mi Hazánk Mozgalom képviselője.

Fónagy János államtitkár leszögezte, ha végigpillantanak Magyarország elmúlt évtizedein, akkor látják, hogy a világ és az ország is változott. Ezt jónak tartja, mert „az országnak alapvető érdeke, hogy a világgal együtt változzunk”. Évtizedekkel ezelőtt egészen más volt egy-egy fejlesztési irány meghatározása, korábban például a műanyagban látták a jövőt, ma pedig épp az az egyik probléma, hogy a világ tele van műanyaggal.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, 2010-ben „gyakorlatilag háborús állapotokat” örököltek, az ország, az önkormányzatok, a családok is eladósodtak. A helyreállítás 2–3 év alatt nem volt áldozatok nélküli, de nem véletlenül történt.

Kérem, hogy amikor sommásan megítéli a magyar helyzetet, ezekre is legyen tekintettel. Hogy az ipar ma merre fejlődik, arra a világgazdaság ad magyarázatot

– húzta alá Fónagy János.

Hogyan kezeljék a munkaerőhiányt?

Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a kormány 2030-ig nagyságrendileg félmillió fővel növelné a foglalkoztatottak számát. Erős kérdőjeleket a munkaerő összetételénél lát. A Jobbik évek óta mondja, hogy rengeteg inaktív magyar van, aki megfelelő ingyenes átképzéssel hasznos munkát tudna folytatni.

A Jobbik – Konzervatívok képviselője kifejtette, nem az inaktív honfitársakat kezdik kapacitálni arra, hogy dolgozzanak, hanem vendégmunkások jelennek meg. A költségvetésben nem látják érdemi nyomát annak, hogy tömegesen próbálnák ingyenes átképzési programokkal mozgásba hozni az embereket.

Felmerül egy fontos filozófiai kérdés, erre a Jobbik– Konzervatívok a magyar kvótajavaslattal válaszol. Elfogadható-e ha magyar családok által befizetett adóforintokból olyan munkahelyeket támogatunk, amelyek nem magyar családok boldogulását szolgálják? Magyar adófizetők magyar munkahelyeket támogassanak

– foglalta össze álláspontjukat Z. Kárpát Dániel.

Fónagy János tisztázta, a kormány eltökélt abban, hogy elsősorban a magyar embereknek adjon munkát.

Az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezzük a minél erősebb munkaerő-keresletet kielégíteni.

Az államtitkár többfajta képzést is felsorolt, ezek közül van olyan, amelyek a termelékenység növelését segíti, valamint olyan is, amely a kisgyermeket nevelő szülőknek szól.

„Hangulatkeltés zajlik”

Kunhalmi Ágnes felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerületben lakók aggódnak a Soroksárra tervezett vegyi elosztó ügyében. „Nincsenek garanciák az önök kormányzása alatt arra, hogy azok a munkavédelmi, illetve környezeti szabályok, amelyek léteznek, be lesznek tartva.”

Az MSZP társelnöke világossá tette, az ellenzék is látja az ipari átalakulást, de

az a probléma, hogy erőszakosan hozzák ide a gyárakat, erőszakos iparosítás történik és erőszakkal akarják lenyomni a lakosság torkán.

A képviselő azt is jelezte, hiába mondja a kormány, hogy az EU-val azonos szintű a környezetvédelmi szabályozás, azt tapasztalják, hogy ezekben a gyárakban bagó kifizetni a bírságokat.

Kunhalmi Ágnes kitért arra, hogy a munkavédelmi szabályok sincsenek betartva, erről egy határozati javaslatot nyújtottak be. Az MSZP azt mondja, nem így és nem ennyi akkumulátorgyárat kellene Magyarországra hozni. Azt kérik, hogy a környezetvédelmi és munkaügyi szabályokat tartassák be, valamint „ne erőszakkal tolják le a magyar lakosság torkán az akkumulátorgyárakat”.

Koncz Zsófia válaszában közölte, „korábban önök is máshogy nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, de az elmúlt időszakban valamilyen furcsa helyzet által megváltozott az álláspontjuk”.

Az államtitkár kiemelte, rekordfoglalkoztatottságot értek el, 2010 előtt a fiataloknak kilátástalan volt a helyzete. Az akkumulátorgyárakat illetően aláhúzta, be kell tartani a legszigorúbb szabályokat.

A tények ferdítése, amit hallottunk, hétről hétre hangulatkeltés zajlik az ügyben

– mondta az akkumulátorgyárakról Koncz Zsófia, hozzátéve: a technológiaváltási forradalomban részt kell venni, ráadásul Európán belül számos helyen fognak ilyen üzemeket építeni.

„Értem ezt a nagy hevületet”

Gelencsér Ferenc azzal támadta a kormányt hogy

önök teljesen alkalmatlanok, ha kisorsolnák a lottón a kormány tagjait, még akkor is jobb kezekben lenne az ország.

A Momentum elnöke „akkumulátorgyár-őrületről” beszélt, majd elégtelenre értékelte a kormány környezetvédelemben, egészségügyben, a nemzeti örökség kezelésében, valamint a szövetségi politikában mutatott teljesítményét.

Az ellenzéki politikus az oktatás ügyét nevezte a legsúlyosabbnak, és úgy összegzett, hogy „elárulták az országot”.

Értem ezt a nagy hevületet, a hadarásba sodródó érthetetlen beszédet, mindenki tudja, hogy ön egy olyan pártot vezet, amelyet valójában nem vezet. Van egy harc a korábbi elnök és a következő elnök között, hogy ki vezesse a pártot. Ön gyakorlatilag eszköztelen

– kezdte válaszát Menczer Tamás.

Az államtitkár jelezte, Gelencsér Ferenc azt nem említette, hogy békét szeretne, nem beszélt arról, hogy legyen azonnali tűzszünet, „az egész baloldal nem ezt teszi, de a Momentum különösen nem, önök háborúpártiak”.

„Orbán Viktor radikális, szélsőjobboldali kormánya”

Gyurcsány Ferenc azzal kezdte felszólalását, hogy

borzasztó évünk volt, a következő ennél is rosszabb lesz. Orbán Viktor radikális szélsőjobboldali kormánya eljátszotta az ország becsületét, felélte az ország tartalékait. Elfogytak a nagy tervek, nincsenek felvillanyozó álmok, közös nemzeti célok. Ami maradt, az a magány, a sodródás, a pangás. A kormányfő nemzetközi ámokfutásáról nem beszélek.

A DK elnöke rámutatott, olyan Magyarország jött létre, ahol a nemzet vagyonának egyharmadát a lakosság leggazdagabb 1 százaléka tartja kézben, miközben a közterhek nagyobb részét a megélhetéssel küzdők állják. Olyan ország ez, amelyben az elmúlt egy évben egész havi jövedelmüket veszítették el az emberek az infláció miatt.

„Beköszöntött az élelmiszerszegénység-korszaka. Ezt az inflációt nem a háború, nem is az önök által rendre megszavazott szankciók okozták. A rekorder magyar infláció az Orbán-kormány tehetségtelenségének, alkalmatlanságának a jele és az ára” – folytatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: háziorvosok, szakápolók hiányoznak, 16 ezer üres tanári és 14 ezer üres pedagógiai munkatársi állás van. A volt miniszterelnök kitért arra is, hogy az európai adófizetők nem akarják Magyarország fejlesztésére fordítani saját pénzüket.

A politikus hangsúlyozta, a kormány becsapta a magyarokat, „egy éve azt ígérték, minden jobb lesz, de minden rosszabb lett. Megszüntették az általános rezsicsökkentést, a százezrek által választott egyszerű adózási formát, a katát, megvonják a babaváró hitelt a 30 évnél idősebb pároktól, a városokban megszűnik a csok. Ezt hozta el az önök kormányzása, amiről, tegyük hozzá, egy megveszekedett szót nem szóltak a választás előtt. Sőt, az ellenkezőjét mondták”.

A kormányfő „zagyva háborúskodása” helyett ők az élettel és az emberekkel foglalkoznának, szociáldemokrata politikát szeretnének, „fizessenek a milliárdosok”.

Válaszában Dömötör Csaba elárulta, abban egyetértenek, nehéz év volt, csak az okokban nem: Magyarország és Európa nehézségeit a háború és az arra adott válaszok okozzák.

Milyen érzés nemzeti vagyonról beszélni úgy, hogy a privatizációból lett vagyonos? Az önök kormányzása idején széthordták a magyar ipar jelentős részét. Milyen érzés egy elkobzott villából beszélni a nemzeti vagyonról?

– kérdezte az államtitkár Gyurcsány Ferenctől.

Dömötör Csaba a volt miniszterelnöktől nem szívesen fogadna javaslatokat, „nem csak azért, mert a sajátjaira lövetett és mást gondolunk a világról, hanem azért, mert világos összehasonlítási lehetőségünk van, hogy milyen az, amikor önök kormányoztak, és milyen az, amikor ez az oldal kormányoz”. Az államtitkár többek között felsorolta a minimálbér-emelést, a rezsitámogatás fenntartását, valamint a munkanélküliség harmadára csökkentését.

A kormánypárti politikus három kéréssel fordult Gyurcsány Ferenchez:

1. Minden lehetséges eszközzel lépjen fel az ellen, hogy külföldről finanszírozzák a baloldali pártokat.
2. Ne követelje a polgármestereitől, hogy hadakozzanak a kormánnyal, „az egyik nap rámordult Karácsony Gergelyre, aki másnapra felborzolta politikai tollazatát és heves hadakozásba kezdett a kormánnyal, még az adókat sem akarja befizetni”.
3. Ne dolgozzanak az uniós pénzek hazahozatala ellen.

„Tisztelt Gyurcsány úr, az elmúlt egy évben a baloldal ugyanazt a tőről metszett országellenes politikát folytatta, mint a választás előtt. Jöjjön le arról az útról, amelyre Őszödön felment, az elején kicsit nehéz és ismeretlen lesz, de megéri” – zárta válaszát Dömötör Csaba.

„A baloldal dollárra próbálta váltani hazáját”

A KDNP-s Vejkey Imre arra emlékeztetett, hogy a szankciókkal nem sikerült megállítani a háborút. Úgy vélekedett, „nem a béke a cél, hanem a gazdasági érdekek érvényesítése, mert sok pénzről van szó. Amerika diktál, Európa pedig fújja az amerikai nótát. A brüsszeli bürokratáknak nem számít, hogy miközben Európa térdre kényszerül, ők tovább dőzsölnek”. Válaszában Dömötör Csaba a legfontosabbnak azt nevezte, hogy ebben az időszakban is segítsék a családokat, megvédjék az elmúlt több mint egy évtized eredményeit.

Halász János az ellenzék kampányfinanszírozási ügyéről beszélt, amit az elmúlt harminc év legdurvább külföldi beavatkozási kísérletének tart, „súlyos beavatkozás történt a magyar szuverenitásba, a baloldal dollárra próbálta váltani hazáját”. Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott, „a baloldal mindig a magyar érdekkel szemben foglalt állást”. Ő naivan feltette magának a kérdést, ez hogyan lehetséges, „most megjött a válasz: meg vannak véve kilóra”.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2023. július 3-án. Fotó:  Illyés Tibor / MTI )