ALMANACH – ALSÓPETÉNY
Alsópetény
Vonzza az embereket 3 a Cserhát ékessége
kérdés válasz
Pusztai Fanny Anna, alapítványi munkatárs
Polgármester: Kovácsné Varga Andrea Alpolgármester: Laluja Imre Képviselő-testület: Kosztolnik János Radványi Gábor Varga Tibor Jegyző-helyettes: Kárpátiné Sztankó Mária Polgármesteri hivatal: 2617 Alsópetény, Petőfi út 24. Telefon: 35/530-019 E-mail: hivatal@alsopeteny.hu Lakosság: 570 fő
NEVEZETESSÉGEK – A Prónay-kastély 1750 körül épült barokk stílusban. Eredeti tulajdonosa Gyurcsányi Ignác volt, majd a család férfiágának kihalásával a Prónay család tulajdonába került. – A templomdomb tetején található római katolikus templom a XV. században épült, eredetileg gótikus stílusban. A különálló harangtorony a XVIII. századból származik. – Cser-tó – Andreánszky-kúria és park – Zsidó temető – Prónay-kilátó: Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecskekő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedő turisztikai létesítmény. – A községen áthalad az Országos Kéktúra. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy-gúla. A középkorban egy rövidebb időre Werbőczy István volt a terület ura. Itt írta meg 1513-14ben a híres Hármaskönyvet (Tripartitum), mely a középkori nemesség jogforrásává vált, és egészen 1848-ig maradt érvényben. Az emlékművet Gyurcsányi Ignácné állíttatta 1791-ben, a nádor halálának 250. évében.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Alsópetény azok közé a települések közé tartozik, amelyek nemcsak saját szülötteiket kötik erős szálakkal egy életre magukhoz, de az odalátogatók szívét is képesek azonnal elragadni.
IDEÁLIS LAKHELY A Cserhát dimbes-dombos lankái között megbúvó falucska szemmel láthatóan jól sáfárkodott a rendelkezésére álló természeti és épített javakkal, s ügyesen kiaknázta a felkínálkozó lehetőségeket az elmúlt években. Bájos megjelenésével és káprázatos természeti környezetével egyre több látogatót vonz, de szép számmal akadnak olyanok is, főleg fővárosiak, akik ingatlant vásárolnak a faluban és itt rendezik be az életüket. A felújított 2-es úton ugyanis Budapest mindössze 30 perc autózásra van, így a békés, biztonságos, minden szükséges infrastruktúrával ellátott Alsópetény ideális lakhely minden korosztály számára. A falun áthaladó Országos Kéktúra vonalán kirándulók egy rövid kitérővel juthatnak el a 2017-ben átadott, 26 méter magas Prónay-kilátóhoz. Az építmény olyan népszerű lett az elmúlt két évben, hogy a kirándulók részére parkolót kellett kialakítani a Béke és a Rákóczi út kereszteződésében. A faluba betérők a hazai gasztronómiai körökben is ismert Hármaskönyv fogadóban csillapíthatják éhségüket. A Prónay-kastély és vendégházai a fellendülőben lévő belföldi turizmus minden igényét kielégítik. A falubeliek egész életen át tartó tanulását pályázati forrásból támogatja az önkormányzat színes programokon keresztül. A megyében csupán három helyen működő Nők a családban és a munkahelyen elnevezésű program egyik székhelye Alsópetény, ahol 28 település asszonyainak munkaerőpiaci helyzetét igyekeznek javítani, a család és munka öszszeegyeztethetőségét mozdítják elő helyi megoldásokkal és együttműködésekkel.
– Miben áll az alapítványuk tevékenysége?
– Az Alsópetény Fejlődéséért Alapítvány folyamatosan részt vesz a falu életében. Célja elsősorban az itt élő fiatalok kulturális támogatása. Foglalkozunk rendezvények szervezésével, gyermekek táboroztatásával, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre, illetve ifjúsági klubot működtetünk a faluban. – Milyen a kapcsolatuk a település vezetésével?
Kovácsné Varga Andrea polgármester Werbőczy Alsópetényben összeállított Hármaskönyvét mutatja
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET ALSÓPETÉNYBEN? GYÖNGYÖSSY SZABOLCS, a Börzsöny Térsége Egyesület munkatársa: Egyesületünk a térség 18 településének nyújt segítséget, s jól érezzük magunkat az alsópetényi irodánkban. Ebben a festői faluban a természeti környezet és az épített örökség egyaránt figyelemreméltó. Az itt élők számára mindenféle infrastruktúra biztosított, ami egy ekkora településtől elvárható.
MIKHEL RÓBERT, a Nőközpont munkatársa: Fiatalként is megtalálom a társaságom a faluban, sok a velem egykorú, és vannak események, ahol össze lehet jönni. Az élethosszig tartó tanulást segítő programok – főző-, kézművestanfolyam, filmklub, színjátszó kör, latin tánc, zumba – a község minden lakosának lehetőséget biztosítanak az együttlétekre, új ismeretek elsajátítására.
RADICS GUSZTÁVNÉ, a szlovák nemzetiségi önkormányzat volt elnöke: Az itt élő magyarok és szlovák nemzetiségűek mindig is kölcsönösen tisztelték egymást, nagy egyetértésben éltek egymás mellett. Sajnálom, hogy az idei évtől megszűnt a szlovák önkormányzat tevékenysége a faluban, mert egy izgalmas színfolttal gazdagította ezt a szép kis települést.
– Az önkormányzat és az alapítvány között kölcsönös együttműködési megállapodás jött létre. Ennek értelmében az önkormányzat támogatja az alapítványt, cserébe a kisbuszunk önkormányzati alapfeladatokat és a lakosság nem kötelező, de szükségszerű ügyeinek intézését is ellátja. A településen működő összes civil szervezet igénybe veheti a mikrobuszt. Az együttműködés új lehetőségeket nyitott, szervesen bekapcsolódunk a falu életébe. – Egy fiatalnak milyen lehetőségei vannak ma Alsópetényben?
– A főváros közelsége óriási előnyt jelent, a közlekedési feltételek megfelelnek a 21. század elvárásainak. Nem jelent gondot az utazás annak, aki nem talál helyben munkát. Ugyanakkor az itteni nyugalom megfizethetetlen, a környék számtalan kirándulási lehetőséget kínál. Talán a közösségi programokat kell még egy kicsit erősíteni, nem könynyű az embereket kimozdítani az otthonaikból egyegy esemény kedvéért, de ez talán érthető is a mai rohanó világban.
A megyénkből elszármazott tulajdonos nagy gonddal állította helyre a műemlékegyüttest
ön ör körn eze en led
ÉRTÉK A teljeskörűen felújított Prónay-kastély méltán az egyik legnagyobb büszkesége Alsópeténynek. Ősfás parkjával harmonikusan illeszkedik a tájba. Napjainkban exkluzív események helyszíne, reprezentatív szálláshelyként szolgál családok és baráti társaságok számára. A nógrádi nemesi kúriák közül jó néhány nem tudta elkerülni a pusztulást. Az 1750 körül barokk stílusban épült, eredetileg Gyurcsányi Ignác, majd a Prónay család tulajdonába került kastély sorsa azonban a megújulás lett. A közelmúltban felújított műemlékegyüttes színvona-
las rendezvények lebonyolítására kínál lehetőséget, nyugodt környezetben, történelmi stílusú szobákkal, valamint gyógy- és wellnessterülettel várja a vendégeket. Molnár József, a kastély jelenlegi tulajdonosa 2009ben vette meg az akkor nem túl jó állapotban lévő létesítményt. Az egyébként megyénkből elszármazott, majd ide visszatérő tulajdonos nagy gonddal állította helyre a műemlékegyüttest. A Prónaykastély 2011-től elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel, régmúltat idéző, békebeli hangulattal várja vendégeit.
A hely varázsa számos vendéget csábít a környékre
áam l
– Az adott évszaktól is függ, hogy kikből áll össze a vendégkörünk. Tavasszal, őszszel és télen leginkább céges rendezvényeknek, partnertalálkozóknak, bemutatóknak, konferenciáknak, szakmai és kulturális rendezvényeknek adunk helyet. A nyár az esküvők időszaka. Szállóvendégeink fogadására a kastély mellett négy vendégházat is üzemeltetünk. A hely varázsán kívül nagy előny, hogy Budapest közel van, a rendezvényekre érkező vendégek számára nyilván ideális helyszín. Az idelátogatók másik része viszont kifejezetten a megye
kínálta látnivalók miatt érkezik. Egyébként személyes ügyünknek tartjuk Nógrád megye népszerűsítését. Vendégeink számára összegyűjtjük és programkártyákon kínáljuk a térség turisztikai attrakcióinak programjait, vendéglők elérhetőségét pontos nyitvatartásokkal. Ezeket az információkat folyamatosan frissítjük. Büszkén mondhatom, vannak olyan vendégeink, akiket annyira magával ragadott ittlétük során Alsópetény és a környék szépsége, hogy helyi ingatlant is vásároltak – fűzte hozzá Molnár József.
ALMANACH – ALSÓTOLD
Alsótold
zám s er házásra 3 n l m s lehe ős
k rd s válasz
aka n er di via v dőnő
A település története: 1265-ben említik először egy oklevélben. 1470-ben a Toldi család birtoka. A falu a török időkben elpusztul, később azonban újra benépesül. Mondák szerint a faluból származik a legendás vitéz, Toldi Miklós.
Polgármester: Sándor Szandra Éva
Alpolgármester: Szalai Zoltán
Jegyző: Molnárné
Dr. Kontra Bernadett
Képviselő-testület: Czímer Ferenc, Szitkei Tibor, Dr. György Zsolt
Községháza: 3069 Alsótold, Szabadság út 6. Tel: 06-32/380-001 e-mail: alsotold@invitel.hu Ügyfélfogadás: hétfő: 8.00– 16.00, szerda: 8.00–12.00, péntek: 8.00–12.00 Lakosságszám: 241 fő
Civil szervezetek: Alsótoldi Művelődési Egyesület, Alsótold Polgárőr Egyesület.
ERRŐL HÍRES
es őm v sz ls ld sz lö e Farádi Veres Izabella 1884ben látta meg a napvilágot a Cserhát-vidéki kisfaluban. Szülei toldi birtokosok voltak, kisgyerekkorát itt töltötte. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Két évtizedig tartó rajztanári pályafutás után kezdett komolyan festészettel foglalkozni. Életművében a palóc tájnak és vidéknek állít emléket. Munkái közül egy-egy darab ma is megtekinthető a Nemzeti Múzeumban és a balassagyarmati Palóc Múzeumban.
AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elnyert pályázati támogatásoknak köszönhetően sikeresen épült és szépült a település az elmúlt évek alatt. A belterületi csapadékvíz-elvezetés problémája, az érintett szakaszok árokrendszerének felújításával mintegy 28 millió forintból valósult meg, 16 millió forintos összegből pedig sor került egy önkormányzati tulajdonú ingatlan energetikai korszerűsítésére.
FEJLŐDÉS – Az épület a falugondnoki szolgálat autójának és a polgárőrszolgálat autójának garázsaként funkcionál. Emellett raktár és egyéb mellékhelyiségek is kapcsolódnak hozzá – nyilatkozta Sándor Szandra Éva, Alsótold polgármestere. A község temetőjében található ravatalozó akadálymentes megközelíthetőségének kiépítése is megtörtént. Erre a beruházásra 740.000 forint pályázati támogatást nyert a település. Az elmúlt hónapokban fejeződött be az egyik faluból kivezető külterületi út felújítása több mint 10 millió forintból. A 750 méteres szakasz új burkolatot kapott, valamint egy a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árok is kialakításra került. – Az érintett útszakasz mellett fakitermeléssel, mezőgazdasági kultúrák termesztésével, állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók földjei fekszenek, illetve a Hollókő Vadásztársaság területei is elérhetőek használatával, de az út gyakran járhatatlanná vált – mondta a polgármester, aki azt is elárulta, hogy további 35 millió forintot is nyertek, amiből turisztikai látványosságot alakítanak majd ki a faluban. Az említett fejlesztéseken túl nagy eredmény volt két gépjármű beszerzése, melyekre szintén pályázati támogatások elnyerésével adódott lehetőség. Az Alsótold Polgárőr Egyesület személygépkocsija a település és a környék közbiztonságának megteremtésében, míg a falugondnoki kisbusz a gyermekek és betegek szállításában nyújt segítséget.
– Milyen eredményeket ért el, mint védőnő? Mi az, amit a falu érdekében a jövőben is tenni szeretne?
A régi mesterségek sem hiányoznak a faluból. Fazekas- és kovácsműhely is működik itt
MIT JELENT ÖNNEK ALSÓTOLD? BERCSÉNYI BÉLA: – Születésem óta itt élek. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik, az emberek itt segítőkészek, mindenki ismeri a másikat. Már nyolc éve vagyok a helyi polgárőr-egyesület parancsnoka. Örömmel mondhatom, hogy a közbiztonságunk mindenben megfelelő, és az egyesület tagjaival folyamatosan azon dolgozunk, hogy ez a jövőben is így maradjon.
SZALAI ZOLTÁN (alpolgármester): – Gyermekkorom óta élek itt. Mivel mindig szerettem a természetet, ezért számomra ez a tökéletes lakhely. Családi vállalkozásunkban, helyben is lehetőségem van dolgozni és munkát adni. Előfordul, hogy a feladataim messzebbre szólítanak, de olyankor is jó érzés hazajönni a csendbe és nyugalomba. Örömmel tölt el, hogy gyermekeim is itt nőhetnek fel.
Fotó: L. B.
ár m n er es ál áza is a hel i közöss e erős i s a al le könn i A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Alsótold három nyertes pályázatban részesült az elmúlt évek folyamán. Huszonnyolcmillió forintból kerültek felújításra a belterületi csapadékelvezető rendszer egyes szakaszai. További harmincötmillió forintból fog kiépülni a Toldi udvar, amely a Toldi-mondakörre épülő turisztikai látványosság lesz. Mindezek mellett, konzorciumi keretek között, több településsel közösen a helyi identitás és összetartozás erősítésére is nyert el támogatást a település.
– Már 30 éve dolgozom itt védőnőként. Büszke vagyok arra, hogy a mai napig minden gondozottammal jó kapcsolatot ápolok és, hogy ha már felnőttek a gyerekeik, akkor is hozzám fordulnak a kérdéseikkel és problémáikkal. A jövőbeli terveim között szerepel, hogy a felnőtt lakosság egészségnevelésében is aktívabban részt veszek majd előadások szervezésével, a helyi újságban megjelenő cikkekkel és a szűrővizsgálatok népszerűsítésével. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert az emberek sajnos későn ébrednek rá, hogy „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.” – Miért jó ezen a településen élni?
– A falu tiszta és rendezett, a táj pedig, ami körülveszi nagyon szép. Az itt lakó emberek kedvesek. Előnyös az is, hogy a 21-es út korszerűsítésével Budapest 1 óra alatt elérhető. A településen élőknek számos programlehetőségük adódik, mind a kultúra, mind a tudomány, de a szórakozás és a sport területén is. Sok rendezvényünk és helyi újságunk van. Mindezek mellett Alsótold közelében turistaútvonalak is futnak és kitűnő szálláshelyek is vannak. – Mit szeretne, hogy a jövőben megvalósuljon a településen?
– A szennyvíz csatornarendszerének kiépítése, valamint a településen áthaladó utak némelyikének felújítása előnyös lenne a helyi lakosok számára.
Több mint húsz éve működik eredményesen a helyi művelődési egyesület
ls ldi sz le s lehe e ldi
MŰVELŐDÉS Az Alsótoldi Művelődési Egyesület meghatározó szerepet játszik a település életében. Elsődleges feladatának tekinti a lakosság kulturális nevelését és az öszszetartozás érzésének növelését. Az egyesület még az 1990es évek végén alakult, azzal a céllal, hogy az akkor még működő iskolával, óvodával szoros együttműködés keretén belül felpezsdítse a falu kulturális életét előadások, kirándulások, tanfolyamok szervezésével. A megalapítást követő aktív időszak után a lendület kicsit alábbhagyott és 5 passzív év után indult csak
LEGENDA A mai napig él a szájhagyomány, miszerint a 14. század vitéze, Toldi Miklós helyi születésű és a falu egykori földesura volt. Bár az irodalmárok a mai napig nem tudták kétséget kizáróan tisztázni Toldi Miklós származását, az Alsótoldon élő emberek számos módon igyekeznek megemlékezni a nagy erejű lovagról. Hosszú éveken keresztül volt része a falunapnak az erőverseny, a műemlékparkba Toldi Miklós-szobor készült, és a közeljövőben kialakítják a Toldi udvart is, mely a Toldi-mondakörre épülő látványosság lesz.
lh
erős s k a hel i közöss e
újra az egyesületi élet. Az eltelt időben azonban alaposan megváltoztak a körülmények, mert bezárt például az iskola és az óvoda, aminek köszönhetően az egyesület tevékenysége is átalakult. – A helyi iskola, óvoda hiánya miatt az egyik legfontosabb feladatunkká vált, hogy erősítsük az alsótoldi gyerekekben az itteni közösséghez tartozás érzését, ezért minden évben kiemelt figyelmet fordítunk az olyan gyerekprogramokra, mint a farsang vagy a Mikulás – mondta Fekete Lídia az Alsótoldi Művelődési Egyesület elnöke.
Kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekprogramokra
NMH-fotó
A tagok emellett a többi korosztályra is gondolnak. A kis lélekszámú településen komoly kihívást jelent olyan programot szervezni, amely 10–15 embernél többet érdekel, hiszen mindenkinek más az érdeklődési köre. – Évek óta működik a Kézműves Délutánunk és minden évben igyekszünk szervezni kirándulást is, amin elsősorban a középkorosztály vesz részt. Az idősebbeket helyben megtartott előadásokkal szórakoztatjuk – mondta az elnök, aki kiemelte, hogy szorosan együttműködnek a település önkormányzatával is.
ALMANACH – BALASSAGYARMAT
Balassagyarmat
Balassagyarmat a 3 me e ő h z ere e
k rd s válasz
z an sik zse a BADISZ VSE elnöke
Polgármester: Medvácz Lajos Alpolgármester: Csach Gábor Jegyző: dr. Varga Andrea Képviselő-testület: Fazekas János, Szedlák Sándor, Dobrocsi Lénárd, Huszár Péter, Lombos István, Orosz Bernadett, Pulay László, Reznicsek Ferencné, Siket Béla, Zolnyánszki Zsolt Bizottság: Ifjúsági és családügyi Bizottság, Városüzemeltetési Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Kulturális Bizottság, Közbeszerzési Bizottság Hivatal elérhetőségei: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 12. Tel.: (06)-35/505-900 pmester@balassagyarmat.hu www.balassagyarmat.hu Vállalkozások száma: 1710 Lakosság: 15.025 fő
CIVITAS FORTISSIMA 1919. január közepén olasz egyenruhában cseh legionárius különítmény szállta meg Balassagyarmatot, a Vármegye székhelyét a még nem is létező Csehszlovák Köztársaság részének kinevezve. Pár nappal később megalázó módon a tisztviselőket és a vasutasokat esküre kényszerítették. Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a Vármegyeházán, ahol a munkásság szakszervezeti képviselői és a köztisztviselői kar nemessége hitet tettek az ellenállás mellett. A kormány tiltakozása ellenére katonai és polgári ellenállás indult, s 1919. január 29-én az országban elsőként, véráldozatok árán, felszabadították Balassagyarmatot az idegen uralom alól. A település 1998-ban felvette a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) címet. 2005-ben Urbán Árpád képviselő javaslatára az Országgyűlés emléktörvényben hivatalosan is a városnak adományozta a címet.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Az elmúlt években Balassagyarmat a megye vezető városává vált. Többek közt annak a vállalkozóbarát környezetnek is köszönhetően, melyet az önkormányzat családtámogatási és a gazdasági programjaival is ösztönöz.
FEJLESZTÉSEK Medvácz Lajos, a város októberben nyugdíjba vonuló polgármestere szerint Balassagyarmat minden gazdasági és szociális mutatóban megelőzte a megyeszékhelyt. – Városunk a központi forrásokból 2014 óta kiemelten részesült, hiszen 15 milliárd forint feletti az az összeg, amelylyel gyarapodtunk vagy amelyet elnyertünk a következő évekre – mondta. – Két év alatt 5,5 milliárd forintos pályázati forrást sikerült elnyernünk, mindezek felett a kórház, a tankerület és a gazdasági szereplők további 4,2 milliárd forintot kaptak. A Területfejlesztési Operatív Program által 4,8 milliárd forint jutott fejlesztésekre. Mindemellett csökkent a munkanélküliség, emelkedett az iparűzési adóbevétel és nőtt a város vagyona. Befejeződött a kórház-rekonstrukció 1,7 milliárdos utolsó üteme is. Elkészült az új rehabilitációs pavilon, valamint megújult az energetikai és az informatikai rendszer. A SOTE képző és kutatóhelyet nyitott az intézményben. Tucatnyi intézmény újult meg, többek közt a teljes gyermekekkel foglalkozó intézményrendszer a bölcsődétől, a védőnői központon át az összes óvodáig és iskoláig. Fecskelakásokat építettek fiataloknak, valamint ingyentelkeket is biztosítanak a családosoknak. A városban 56 utca és 26 társasház újult meg. Balassagyarmaton a környezetvédelem kiemelt szerepet kap. A hulladékgyűjtés szelektíven zajlik, valamint hulladékudvar is nyílt. Elindították a házhoz menő lomtalanítási szolgáltatást. Több mint 20 kilométer ivóvízvezeték is megújult. Ezenkívül elkészült a Kövi Pál Sportcentrum és a Révész László Tanuszoda, valamint két sportpark is létesült.
– Milyen rendezvények kötődnek az egyesülethez?
– Sokrétű a sporttevékenységünk, így rengeteg rendezvény kapcsolódik hozzánk: például a Tour de Hongrie, a Doberdói biciklitúra, a Palóctriatlon, a Mobilitás hete és a Mozdulj Gyarmat! A környező településekre is odafigyelünk, hiszen Gyarmaton kívül is szervezünk családi vizes napot, terepduatlont és mountain bike maratont is. Idén a legnagyobb közönségkedvenc a Tour de Hongrie és a Mozdulj Gyarmat! volt. Előbbin több neves kerékpáros is részt vett, utóbbit két focilegenda, Cafu és Puyol is megtisztelte. – Hogyan ösztönzik az embereket sportolásra? Medvácz Lajos polgármester (balra) és Csach Gábor alpolgármester megtekintik a védőnői hálózat épületét
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA A VÁROS JELENLEGI HELYZETÉT? MAJDÁN BÉLA város és művelődéstörténész: Nógrád városai közül az 1990-es rendszerváltás Balassagyarmat számára hozta el a legnagyobb fordulatot. Kérdés, hogy a város tartósan olyan fejlődési pályán marad-e, amely hosszú távú versenyképességi mércével is mérhető lesz. Ehhez szerintem az egészségügy és az idegenforgalom fejlesztése helyi stratégiai kérdés.
SINÁGEL JÓZSEF, a Svejk Vendéglő tulajdonosa: Külföldről hazatérve, 30 évvel ezelőtt választottam lakhelyemül Balassagyarmatot, amit azóta sem bántam meg. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a város, megépült a mindenki által nagyon várt uszoda is. A település kulturális és sportélete kiváló. Egyre több a rendezvény, így a visszatérő vendégek száma is növekszik.
ÁDÁM GYÖRGY gyógyszerész: Sokat fejlődött a város a korábbiakhoz képest, azonban van még munka, de az irány jó. A belváros felújítása hatalmas előrelépés volt. Szerencsére az itt élők kreatívak, így rengeteg ötlet vár megvalósításra. Bár vannak sportolásra alkalmas helyek, még így is több ilyenre lenne szükség. Az oktatás terén akár a felsőoktatás irányába is lehetne lépni.
– A BADISZ VSE célja a mozgás népszerűsítése. Folyamatosan szervezünk sportnapokat, valamint a helyi iskolák nyílt napjain is részt veszünk, így a fiatalok több sportágat is megismerhetnek és kipróbálhatnak. Ezért is növekszik folyamatosan a résztvevők száma a rendezvényeinken. De annak is örülök, hogy a város 15 sportegyesülete egyre sikeresebb és népszerűbb. – Milyen terveik vannak?
– Az alaprendezvényeinken kívül a következő évben már vízitúrázásra is lesz lehetőség. A csónakházak már elkészültek, valamint heteken belül kikötőstég is létesül. Ezenfelül szeretnénk jövőre is a Tour de Hongrie részesei lenni, és a Mozdulj Gyarmatot még színesebbé tenni. Tervezzük, hogy a Balassagyarmat–Trianon útvonalat biciklivel oda-vissza megtegyük, valamint az új uszoda miatt az úszás is kiemelt szerepet kap.
Uniós támogatásból újult Megépült a már mindenki meg az összes helyi óvoda által nagyon várt uszoda KORSZERŰSÍTÉS A balassagyarmati óvodákba jelenleg 450 fő jár, amely év végére 500–510 gyermekre bővül. Jelenleg az összes intézmény maximális létszámmal működik, 19 csoportba járhatnak a csöppségek. Knyazoviczkiné Rutai Gabriella, a Központi Óvoda vezetője elmondta, hogy tavaly energetikai korszerűsítés történt a Meseerdő és a Cseperedő Óvodában. A Nyitnikék Óvoda 250 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból, egy éven át tartó munka után, kívül és belül is teljesen megújult. A játszótéri eszközök fel-
Játékidő a Nyitnikék Óvodában
újítása, pótlása és beszerzése hétmillió forintból valósult meg a Játékvár, a Meseerdő, a Cseperedő, valamint a Központi Óvoda udvarán. Ezáltal sokkal biztonságosabbak lettek az intézmények udvarai. Az intézményvezető kiemelte, hogy Balassagyarmat önkormányzata utóbbihoz jelentős anyagi támogatást biztosított az óvodák számára. Mindemellett a Városi Bölcsőde tetőszerkezete és szennyvízcsatlakozása is felújításra került. A tervek között szerepel a Nyitnikék Óvoda udvarának fejlesztése, és a Cseperedő Óvoda homokproblémájának megoldása.
LÉTESÍTMÉNY Az önkormányzat tervei között mindig is kiemelt helyen szerepelt az uszoda létesítése. A Révész László Tanuszoda létrejöttével legalább hatvan éves vágya teljesült a városnak. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program által 409 millió forintból épült Tanuszodát szeptemberben ünnepélyes keretek között adták át. Az épület a Kövi Pál Sportcentrum mellett kapott helyet. Az intézmény vezetője Bécsi Mihály lett. A beruházás által összesen hét munkahely jött létre. Három hete indult el a „terheléses próbaüzem”, amelyben reggel
nyolc óra és délután négy óra között a járás általános iskolásai már tanóraszerűen használják az intézmény szolgáltatásait. A nagyközönség számára iskolaidő után 16–20 óra között lesz nyitva az uszoda, iskolaszünetben és hétvégéken pedig 8–20 óra között. A nyitás még október hónapban várható. A megvalósult projekt hosszútávon hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi fiatalok akár élsportolókká válhassanak Balassagyarmaton. Látogasson el hírportálunkra! E hónapban nyit a tanuszoda
ALMANACH – BÁNK
Bánk
Tópartra telepítik 3 a strand bejáratát
kérdés válasz
Ivanics András, Bánk polgármestere:
Polgármester: Ivanics András
Alpolgármester: Hákli Tibor
Képviselő-testület tagjai: Csizmár Gábor, Ivanics Attila, Pártos Gábor Antal
Jegyző: Torma Andrea Háziorvos: dr. Katona Ernő Óvodavezető: Laczkovszkiné Homolya Zsuzsanna
Önkormányzati hivatal: 2653 Bánk, Hősök tere 11. Telefon: 35/ 342-804. E-mail: hivatal@bank-falu.hu honlap: www.bank-falu.hu
Lakosság száma: 686 fő (2019. január 1.)
Jeles napok: – Bánki Nyár eseményei: június közepétől augusztus végéig minden hétvégén tartanak kulturális, folklór-, könnyűzenei, színházi és sportrendezvényt.
ERRŐL HÍRES A Bánki-tó első írásos feljegyzése 1820-ból származik. Maga az állóvíz nem klasszikus tengerszem, noha sokan annak tartják. Vizét fenékforrások táplálják. A tó az 1960-as évek vége óta kiemelt turisztikai célpont, bár 1991-ben fürdőzésre alkalmatlanná vált, a 2000-es évek elején az önkormányzat kitisztíttatta a tavat és partrendezést is végeztek. A községben volt elemista diák az 1720as években a magyar és szlovák művelődéstörténet által egyaránt számon tartott, több tudományágban kimagaslót alkotó Severini János. A faluban született az 1848/49-es szabadságharc őrnagya, a népszónok-irodalmár Benczúr Miklós.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Torjay Attila
Késő tavasztól nyár végéig, a melegebb napokon teljesen benépesül a Bánki-tó partja és környéke. A közeli tágas parkolóban ilyenkor alig találni helyet. Nem véletlenül ezt a területet szemelte ki az önkormányzat az elmúlt időszak legfontosabb beruházásának megvalósítására, hogy kulturáltabb körülmények között fogadhassák a sok-sok üdülővendéget. ÉPÍTKEZÉS A kivitelezéshez elengedhetetlen forrásokat végül az Interreg V-A szlovák-magyar határon átnyúló együttműködési program keretében találták meg Gyügy (Szlovákia) településsel és az RTDM Rétság Nyugat-Nógrád Megyei Turisztikai Desztinációs Menedzsment Nonprofit Kft. partneri együttműködésben, „Fenntartható és virtuális turizmusfejlesztés a NógrádHont határ menti régióban” címmel. Ennek összege megközelítőleg 498 ezer euró, ami átszámítva a mindenkori árfolyamtól függően 155–160 millió forint, ehhez 67,8 millió forint önerőt csatolt még hozzá Bánk.
A strandbelépő épületében kap helyet a turisztikai információs pont is A projekt többpillérű. Egyrészt tartalmazza a főutcai buszmegálló és környékének rendezését, leszálló peron kialakításával és a postaépület irányában járdaépítéssel. Másrészt az eddigi zúzott kővel feltöltött parkoló térburkolatot kap, itt 54 gépjármű fér el. Ehhez az érintett területen álló két családi házat már korábban megvásárolta az önkormányzat. A harmadik elem pedig a strandbejárat átköltöztetése, a mostani halőrbódéhoz, ami különösképpen azért fontos, mert a legforróbb nyári napokon a jelenlegi beléptető pontnál annyira feltorlódott a fürdőzni vágyók serege, hogy a főutcai nagy forgalom mi-
– Mit tart Bánk legfőbb értékeinek?
– Nálunk minden a mintegy nyolchektáros Bánki-tóról szól, ami minden évben hatalmas tömegeket vonz. Erre épült fel a teljes vendéglátó-hálózatunk, a rendezvénysorozatunk, és büszkén mondhatom, hogy az üdülőövezetünkben közel hatszáz hétvégi ház található, ráadásul több család már életvitelszerűen itt tölti mindennapjait, és élvezi a vidéki létet. Szlovák–magyar határon átnyúló együttműködésben fejlesztenek – magyarázza a polgármester
att balesetveszélyes helyzetek alakulhattak ki. A strandbelépő épületében kap helyet a turisztikai információs pont is, mely a bánki és a környékbeli programokról és látnivalókról
nyújt tájékoztatást az érdeklődők számára. A munkálatok a hosszú előkészületek és a közbeszerzés lezárulását követően június közepén indultak el, és az elő-
zetes határidő szerint 2020. január 31-én fejeződnek be. Bánkon a következő nagy feladat a strand korszerűsítése, ami mintegy 250 millió forintot igényel.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE BÁNKRÓL? TORMA ANDRÁS, a Tavi Fészek Fogadó tulajdonosa: tősgyökeres bánki vagyok, a falu az életem, minden ide köt. A község egy nagy család, imádom az itt élő embereket, akik szorgalmasak, barátságosak, kiválóan együttműködnek a hétvégi házak tulajdonosaival, akikkel én is remek kapcsolatot ápolok. Szeretettel fogadunk minden vendéget, aki bennünket választ.
SALIGA-KOVÁCS ALEXANDRA , a Tóparti Vendégház vezetője: budapesti születésű vagyok, és első pillantásra megfogott a gyönyörű nógrádi vidék. Itt sokkal jobb a közbiztonság, sokkal összetartóbbak az emberek, a gyermeknevelés szempontjából is ideális a környezet. Itt tökéletesen kibontakozhat az ember szabadságérzete, azt csinálhatunk, amit szeretünk.
SZENTHE ISTVÁN bányamérnök, barlangi kutató: a falu környéki barlangrendszer kutatásával rendkívül értelmes és hasznos feladatot vállaltam. Bánkon megtalálható az a közösség, a szervezett háttér, ami a nyugalmas munkát mindennap biztosítja. Az emberek az egész környéken érdeklődőek, segítőkészek, és én ígérem, a kutatásunknak komoly eredménye lesz.
– Mi az, ami még hiányzik, és feltétlenül megoldandó?
– A tó vízminőségének javítása szempontjából elengedhetetlen a közműhálózat kiépítésének befejezése, hiszen a fentebb említett üdülőövezetben nincs szennyvízrendszer. Az ügyön már dolgozunk, Rétság és Tolmács a társtelepülésünk, velük együtt szeretnénk egy minden igényt kielégítő, huszonegyedik századi minőségű szennyvíztelepet létesíteni. Hasonlóképpen fontos lenne a járda kiépítése a falu Rétság felé eső bevezető szakaszán, 450 folyóméteren, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés. – Hogyan igyekeznek megtartani és csábítani a fiatalságot Bánkra?
– Úgy tapasztalom, akad elegendő érdeklődő a községünk iránt, nemrégiben is több eladó ingatlan talált gazdára, ma már alig van üres ház. Bekerültünk a falusi csokba, ez szintén csábító lehet, illetve egy 39 telek kialakítására alkalmas területtel is rendelkezünk, de ennek létrejötte a szennyvíztelep építésének függvénye.
Rendkívül színes műsorkínálat a Bánki Nyár sorozatában és a sport is jelen van
Fejlesztették a rendelő s az óvodát
RENDEZVÉNYEK A Bánki Nyár június közepétől egészen augusztus végéig rendszeresen kínál igen sokfajta szórakozási lehetőséget az embereknek. A rendezvények sorából kiemelkedik a több mint ötvenéves múltra visszatekintő Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó, ami folklórfesztivállá terebélyesedett. Július utolsó hétvégéjén nem csupán a megyében komoly szlovák hagyományokkal rendelkező települések népviseletes csoportjai sorakoznak fel, hanem vendégeket fogadhatnak Pestből és Hevesből, illetve Szlovákiából is.
BERUHÁZÁS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében két komolyabb beruházás valósult meg Bánkon, az épületek megromlott állaga indokolta a felújítást. Az orvosi rendelő energetikai korszerűsítése, benne nyílászárók cseréjével, külső hőszigeteléssel, a fűtési rendszer korszerűsítésével, a tetőn napelemek létesítésével, csaknem 21 millió forintba került. Az óvodában szintén energetikai fejlesztés történt, a kivitelezés közel 41 millió forintba került. Mindkét beruházás 2018. augusztus 31-ével fejeződött be.
A kultúra minden eleme megjelenik Hasonlóképpen hatalmas tömegeket vonz – különösképpen a fiatalabb korosztályok számára – a július közepi, négynapos Bánkitó Fesztivál, amely során többféle könnyűzenei műfaj képviselői szórakoztatják a közönséget, Európa más országaiból is érkező sztárvendégek szereplésével. A táncdal-, és nótaest mellett színházi előadások színesítik a kínálatot, ebben az évben olyan népszerű darabokkal, mint például az Anconai szerelmesek. Természetesen nem maradhatnak ki a sorból a népszerű rock- és popkoncertek. A 2019-es esztendő ki-
Folklórfesztivállá terebélyesedett a nemzetiségi találkozó
emelkedő rendezvénye a Kárpátia zenekar fellépése. Ma már a sport is mind jelentősebb részt kap a Bánki Nyár kavalkádjában. Ilyen például a Running Warriors extrém viadala, valamint az élethű hajómodellek versenye, amely sportok világszervezete idén a világbajnokság otthonául választotta a remek fekvésű tavat. A Bánki Nyár záróeseménye hagyományosan a Szent István-napi ünnepség. (A nyári programokról minden évben színes, részletes műsorfüzetet állít össze a község önkormányzata.)
ALMANACH – BÁRNA
Bárna
A bárnaiak szívügye 3 a e lőd s a k l ra
k rd s válasz
Oraveczné Torják ni a kő k lrális e es le
Polgármester: Oravecz Roland
Alpolgármester: Oraveczné Varga Anna Mária
Jegyző: Babjákné Bocsok Anna
Képviselő-testület: Csáki Istvánné, Szabóné Mag Györgyi, Szabó Tibor, Szegedi Nikoletta, Újvári Péter
Községháza: 3126 Bárna, Petőfi út 3. Telefon: 06-32-405-333 polgarmester@barna.hu
Lakosság száma: 998 fő (2018. december 31.)
Civil szervezetek: 4 Kő Kulturális Egyesület, vezető: Oraveczné Torják Anita, Bárnai Gyermekek Egészségmegőrzéséért Alapítvány
LÁTNIVALÓK
s s ka község körül
Bárnát négy magaslat veszi körül. A Nagy-kő nevű bazaltkúpra felmászva 520 méteres magasságból szemlélhetik a tájat a kirándulók. A 381 méter magas Kis-kő névvel illetett csúcson feltehetően egykor vár állott, alatta pedig egy tíz méter hosszú üreg található, amelyen keresztül a rege szerint a törökök elől menekültek a helyiek. A településtől észak-keletre emelkedik Szerkő, amely egy 457 méteres – a környék vulkanikus eredetű köveitől eltérő – homokkő magaslat. A negyedik környékbeli csúcs neve Szilvás-kő, amely 625 méter magas. Ez utóbbi Nagy-kővel, valamint Kis-kővel határolt völgyében természetvédelmi terület fekszik, ahol számos növény- és állatritkaság fellelhető, így például a császármadár és a fekete kökörcsin.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina
Megyénk észak-keleti részén fekszik egy erdők által ölelt zsákfalu. Bárnában az elmúlt évek alatt 192 millió forintból valósultak meg fejlesztések, amely közül egyik legjelentősebb a bölcsődei férőhelyek számának emelkedése.
FEJLESZTÉSEK A település vezetése az elmúlt öt évben a Területfejlesztési Operatív Program keretén belül három sikeres pályázattal, 192 millió forintot meghaladó összegből fejlesztette a község intézményeit. A beruházások segítségével a Bárnai Egységes Óvoda és Bölcsőde új köntöst, valamint új nevet is kapott, így Bárnai Csicsergő Óvoda-Mini Bölcsőde néven üzemel tovább. A település lakóinak talán az a legfontosabb, hogy a férőhelyek száma az eddigi ötről nyolcra emelkedett, amely egy Bárnához hasonló kis községben hatalmas jelentőséggel bír. A fejlesztések a nagyobb korosztályt is érintik, mivel az iskola szintén korszerűsítésen esik át a közeljövőben. Mindezeken túl az önkormányzat épülete is megújult. A fejlesztések által egyebek mellett az intézmények falait külső hőszigeteléssel látták el, valamint a régi fűtésrendszert modernre cserélték. Az energetikai korszerűsítésének köszönhetően az önkormányzat által működtetett intézmények üvegházhatásúgáz kibocsátása csökkenhet, a működtetésük pedig költséghatékonyabbá válhat. A község mindemellett részt vesz abban a konzorciumi pályázatban is, amely tizenhárom önkormányzat bevonásával valósul meg. Ennek célja, hogy minden egyes résztvevő településnek legalább egy olyan rendezvényét támogassák, amely erősíti a nógrádi és a helyi identitást. Ez az esemény Bárna esetében az idei Palóc Világtalálkozó, amely egy összművészeti fesztivál. A háromnapos esemény kulturális hidat képez a határon innen és túl élő palócok között, illetve a programok egytől egyig e népcsoport kultúrájának sokszínűségét hivatottak bemutatni.
– Régóta él Bárnában?
– Ez a település a szülőfalum. A szüleim, a nagyszüleim is idevalósiak épp úgy, ahogy a párom is. – Régi álom vált valóra a helyi kulturális egyesület alapításával?
Focicsapat pózol a település szabadtéri színpada, a Palóc Világtalálkozó egyik helyszíne előtt
L. B.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE BÁRNÁRÓL? FAZEKASNÉ DR. TAKÁCS ERZSÉBET ILDIKÓ: – Nagyvára-
don születtem, e festői településre 1996-ban költöztem. Az utóbbi években az addig is gyönyörű falu látványosan fejlődésnek indult, amelynek hála, igazi közösséggé formálódik az egész község. Egyetlen dolgot tudok említeni, amellyel még modernebbé válhatnánk: ez a szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése.
BOHÁCS DITTA: – Közel egy éve igazgatom a kilencvenéves Bárnai Általános Iskolát, amelyben jelenleg 66 gyermek tanul, akikkel rendszeresen bekapcsolódunk a falu életét színesebbé varázsló 4 kő Kulturális Egyesület programjaiba. Különlegesség, hogy néhány tanóránkat egy kerti tanteremben tarthatjuk meg, köszönhetően az önkormányzat folyamatos támogatásának.
CSÖRGŐNÉ HALASI ERZSÉBET:
– Huszonegy éve jöttem a kis zsákfaluba, és egyből magával ragadott a táj, az emberek kedvessége és az összetartozás élménye. A Bárna-Vad Kft. ügyvezetőjeként fontosnak érzem, hogy a túrázóknak megmutassuk az itteni élet hangulatát, míg visszatérő vendégeink szavai, amelyek szerint sokat fejlődött a falu, büszkeséggel töltik meg a szívemet.
– A gondolat 2015 novemberében fogalmazódott meg a helybeliekben. Szerettük volna, ha a mi kis falunkban is lennének olyan események, amelyek egy kicsit összehozzák az embereket. Egy dolog mozgatott bennünket: ennek a csodás településnek és a benne élő embereknek a szeretete. Eleinte mintegy tucatnyian jártunk össze rendszeresen, és állítottunk öszsze ünnepi műsorokat. Később úgy véltük, ha hivatalos egyesületet alapítunk, azzal megpecsételjük a szövetségünket. Végül egyesületünket a Bárnát körülölelő kövek négyeséből összeolvasztva, 4 kő Kulturális Egyesület néven jegyeztettem be a cégbíróságon. – Milyen tevékenységekkel színesítik a falu kulturális életét?
– Fő célunknak a hagyományőrzést, a kulturális tevékenységet tekintjük, de emellett ifjúságvédelemmel, a gyerekek táboroztatásával és turizmussal is szeretnénk foglalkozni. Két éve az egyesületen belül megalakult egy színjátszó csoport, a 4 kő Színpad, amely már a Kapolcsi Művészetek Völgyében és a Nemzeti Színházban is fellépett. Emellett állandó résztvevői vagyunk a helyi rendezvényeknek, mint például a majálisok, valamint hagyománnyá vált, hogy az adventi vásárokon egyesületünk csengő koncertet ad.
Felszerelt faházak várják a községbe látogató utazót
Helyi művészek alkotásai díszítik kívül-belül
TURIZMUS A településen működő közmunkaprogramnak hála számos fejlesztéssel gazdagodott a falu az elmúlt években. Ezek közül az egyik a közelmúltban átadott kemping, ahol a faluba érkezők ugyanúgy kipihenhetik a túrák fáradalmait, mint a gyerekek a nyári tábor izgalmas programjait. A létesítmény a település központjában helyezkedik el, tíz darab, hat férőhelyes fűthető faházból áll, amelyek közül kettőhöz külön vizesblokk is tartozik, míg a többi mellett igényesen kialakított zuhanyzók és vizesblok-
MŰVÉSZET A falu főútján haladva nincs ember, akinek ne akadna meg a szeme a házikón, amelyet mintha a Jancsi és Juliska könyv lapjairól emeltek volna a település szívébe. Az első elképzelés szerint egy tájházat alakított volna ki a községvezetése a régi sportszertárból, aztán megszületett az ötlet, amellyel azt még különlegesebbé lehetne tenni. Az épület homlokzatának és a külső falainak motívumait egy helyi művésznek, Marczi Zsoltnak, míg a belső dekorációt a település mézeskalács-készítőjének, Gajdár Zoltánnénak köszönheti
Tíz darab faház épült Fotó: L. B.
kok találhatók. A külön fedett étkező részen van egy konyha, amelyet gázzal, mikróval, hűtőszekrénnyel, valamint mosógéppel is felszereltek. A kemping mellett testmozgásra is lehetősége van az idelátogatóknak, hiszen közvetlenül a faházak előtt szabadidőpark helyezkedik el, amelyet új fitnesz-, pontosabban outdoor gépekkel szereltek fel, valamint a közelben salakos és füves focipálya, kosárlabdapálya, pingpongasztal is található, sőt sakkozásra is van lehetőség. A gyerekek pedig kétfajta játszótér közül választhatnak kedvükre valót.
Mézeskalács házikó
A művész lakodalmas fája B. L.
a mesebeli kunyhó. A bejárat a boszorkánykonyhájába vezet, ahol az asztal mellett búbos kemence áll és a falakat természetesen mézes süteményekből készült képek díszítik. Az egyik oldalszobát a két legnagyobb vallási ünnep – húsvét és karácsony – között osztották fel, így az egyik sarokban mézeskalács nyulak kerültek az asztalra, míg a másikban rénszarvasok díszítik a polcokat. A szemben lévő helyiség a menyasszonyi hagyományokhoz kapcsolódik, itt kapott helyet a gyűrűtartó kalácsdoboz és a lakodalmas fa is.
ALMANACH – BÁTONYTERENYE
Bátonyterenye
3 l a rizm s s a m nkahel erem s
k rd s válasz
ar zs lnár nes szakmai veze ő
Polgármester: Nagy-Majdon József Alpolgármester: Letovai Zoltán Jegyző: dr. Lengyel Tamás Képviselő-testület: Bognár Ferenc, Czikora Györgyné, Cseresznyés István, Gagyi Róbert, Gembiczki Ferenc, Király Attila, Molnár Ferenc, Macska Tamás, Sulyok Tibor, Várszegi István Elérhetőség: 3070 Bátonyterenye, Városház út 2. Tel.: 06-32-353-877 E-mail: titkarsag@batonyterenye.hu Lakosság száma: ~ 12 443 fő Vállalkozások száma: 687
ERRŐL HÍRES… Bátonyterenye 1984. január 1-jén jött létre Nagybátony, Maconka, Kisterenye és Szúpatak egyesítésével, míg öt évvel később városi rangra emelkedett. Maconkához egy kedves mendemonda is kötődik, miszerint a helyiek egy reggel arra ébredtek, hogy egy aranyszínű és alma formájú gömb zuhant le az égből. S mivel az aranyalma a falu közepén ért földet, a lakosság ezt üzenetként értelmezte, miszerint Maconka a „világ közepe”. A becsapódás helyére 1913-ban egy kőből faragott szobrot készítettek Nepomuki Szent János tiszteletére, aki a bal kezében tartotta az alma formájú tárgyat. Ma Nepomuki Szent Jánost nem messze a maconkai templomtól egy fából faragott szobor örökíti meg. A város egyik jelentős öröksége a Gyürky–Solymossy kastély, amely 1790-ben épült barokk stílusban. Az építmény a maga nemében egyedülálló építészeti jegyeket hordoz, ugyanis a trianoni békeszerződés után nem maradt több ehhez hasonló kastély hazánkban.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotó: Ladóczki Balázs
Bátonyterenye az elmúlt években jelentősen fejlődött: az önkormányzat sikeres pályázatai lépésről lépésre virágoztatják fel Nógrád megye harmadik legnépesebb települését. Csupán a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében mintegy négymilliárd forintból épül a város.
FEJLESZTÉSEK Bátonyterenyén 2014 óta ipari park alakult, de az oktatás, a kultúra, a sport és a közfoglalkoztatás is fejlődött. Az önkormányzat nyertes pályázatainak köszönhetően korszerűsítették a közintézmények jelentős részét, iskolák és óvodák kaptak új köntöst, felújították a sportcsarnokot és műfüves pályákat hoztak létre. Nagyobb volumenű beruházásokból a jövőben sem lesz hiány: megújulnak és gyarapodnak a játszóterek, használaton kívüli ingatlanokat töltenek meg új funkciókkal, fejlesztik a zöld területeket, megindul a kastélykert felvirágoztatása, látványos iparipark-fejlesztés kezdődik, felépül a csokoládégyár, kialakítják a Bátonyterenye és Pásztó közötti kerékpárutat, inkubátorház létesül, de a járdák és az utak megújítása is fókuszba kerül. Az Őzike és a Csupafül Tagóvoda korszerűsítése TOP-os forrásból valósult meg, de a Napsugár Bölcsődét és a Napsugár Tagóvodát is modernizálják. Emellett megújul a Fogyatékosok Napközis Otthona, amellyel két új szolgáltatásra – a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali ellátására – is lehetőség nyílik a településen. A városvezetés a kisterenyei régi hivatal épületét, az orvosi rendelő és a művelődési központ felújítását is tervezi. A Zöld város és az Interreg projektek keretében a Gyürky–Solymossy-kastély környéke turistacsalogató és látványos átalakuláson eshet át: itt a volt gazdasági épületek és szolgatiszti lakások felújításával egy palóc udvart
– A Bátonyterenyei Közművelődési Nonprofit Kft. két éve látja el a kulturális feladatokat. Pezseg a közösségi élet?
– Az elmúlt években teljes fordulatot vett a város közművelődési és kulturális élete. Számos rendezvényt volt szerencsénk lebonyolítani, s a lakossági visszajelzések azt bizonyítják: Bátonyterenye jó úton jár a közösségkovácsolás tekintetében. A célunk minél több embert szórakozásra és művelődésre buzdítani, amelyben az önkormányzat is támogatja a csapatunkat. – Miben látja a rendezvények sikerét? Pályázati forrásból valósult meg az Őzike és a Csupafül Tagóvoda korszerűsítése
alakítanak ki, tervezett egy kézműves és gasztronómiai hagyományokat bemutató tér, valamint egy tanösvény kiépítése is. Emellett három
kisterenyei épületet közösségi térré formálnak át. A Bányaváros csatornahálózatát – a szúpataki városrész bevonásával – építik ki 700 mil-
lió forint támogatásból. S végül, de nem utolsó sorban: a 21-es számú főút négysávosításával a város bekapcsolódik az ország gazdasági körforgásába is.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET BÁTONYTERENYÉN? NAGY HAJNALKA klubvezető: A Kisterenyei Kastélykerti Nyugdíjas Klub 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai hűen ápolják és őrizzék a helyi hagyományokat. Mintegy kilencven tagunk van, akikkel sportrendezvényeket, ünnepnapokat, vetélkedőket és kirándulásokat szervezünk. A klubfoglalkozások is változatosan telnek, mindig azt érezzük: tartozunk valahová.
KÖKÉNY ANDRÁS elnök: Az Észak-Mátra Speciális Mentő és Tűzoltó Egyesület két éve alakult a városban több mint 20 fővel. Célunk a lakossági tájékoztatás, a katasztrófavédelmi és a speciális mentési feladatokban való részvétel. Baj esetén helyismeretünk, eszközeink és szakmai tudásunk segíti a hivatásosok munkáját. Rendezvényeken felhívjuk a lakosság figyelmét a tűzmegelőzésre.
LADÓCZKI BÉLA alkotókör-vezető: Az Art11 Alkotó Társaskört 2003-ban alapítottuk a városban, hogy a helyi művészek egy csapaton belül megoszthassák egymással tapasztalataikat, tehetségüket. Tizenegy taggal indultunk, ma 19 környékbeli alkotót számlálunk. Különböző megyei tárlatokon mutatjuk be munkáinkat, idén a 15. alkotótáborunkat hívtuk életre. Mindig tanulunk egymástól.
– Az újszerűségben, a meglepetésekben, s hogy a lakosság minden tagját megszólítjuk. Emellett a csapatunk kiváló helyi szakemberekből áll, akik jól tudják: mire van igényük a városiaknak. Építünk többek között a különböző világnapokra, a hagyományokra és jelentős ünnepeinkre, de színházi darabokkal és koncertekkel is színesítjük a programpalettát. Örülök, hogy a helyiek partnerként tekintenek ránk, s boldogan várják az újabb szórakozási lehetőségeket! Szeretnénk tovább erősíteni a szakmai csapatot, hogy még gördülékenyebben menjen a munka! – Önnek mit jelent Bátonyterenye?
– A szülővárosomat, az otthonomat! Két éve dolgozom szakmai vezetőként a művelődési házban, s nagyon élvezem! A férjemet a gimnáziumban ismertem meg, őt is a városhoz köti a munkája, ezért boldog vagyok, hogy itt alapíthattunk családot. Saját kezdeményezésként tornát is indítottam, amellyel szintén a közösségek és a családok erősítése a célom. Az ember bárhol jól érezheti magát, ha szerető környezet veszi körül.
Nógrádikumokban bővelkedik a városrész
Különböző bajnokságokban érnek el sikereket
ÉRTÉKEK Maconka 1984 óta Bátonyterenye egyik városrésze, amely több Nógrádikummal is büszkélkedik. A 13. században épült Szent István templom a város műemlékei közül a magyar középkori építészet és festészet szempontjából az egyik legjelentősebb. Az Isten házának középkori freskóit Orosz László maconkai festőművész fedezte fel. A templom 2007 óta neves ereklyét is őriz: államalapítónk kezének középső ujjcsontját. A templom szomszédságában álló Szent István Emlékpark is az értéktár része: itt az országban egyedülálló 15 mé-
SPORT A Bátonyterenyei Teke Klub (BTK) 2003-ban alakult, s ma már 55 taggal büszkélkednek, akik közül 45-en igazolt játékosok. Dóra József elnök elmondta: a 2018–2019-es idényben női csapatuk a szuperligában versenyzett, míg a férfiaknál két csapatot indítottak: az egyiket az NB I.-ben, a másikat pedig az NB II.-ben. A kezdetektől számos versenyen döntötték már sikerrel a bábukat: eredményeikről több mint száz serleg mesél. A klubtagok Bátonyterenyén, a 2012-ben átadott négysávos, automata tekepályán gyakorolnak hétről hétre. Tíz évvel ezelőtt az egyesü-
rekl
őriz a em l m izenha ve ek znek
A 13. században épült templom
ter magas, fából faragott kettős kereszt látható, amelyet a hatvannégy vármegyét jelképező palóc kopjafa ölel körbe. Maconkán található hazánk egyik legnépszerűbb horgászvize is, ahol több mint ötven ismert halfajta él. A tórendszert fenntartó Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesületnek sikerült a családbarát horgászturizmust és a minőségi versenysportot ötvöznie, s ezzel megalapozni a nemzetközi hírnevet. Nógrádikum díjas a maconkai népviselet is, amelyet máig őriz a helyi közösség.
Negyvenöt igazolt játékosuk van
let megyénk legeredményesebb sportolóinak díjátadó ünnepségén különdíjban részesült, míg 2010-ben a Bátonyterenyéért kitüntetést is átvehette. Több fiatal játékos is kiemelkedő eredményeket ért el a korosztályos versenyeken, közülük Juhász Bence többszörös magyar bajnok és a magyar serdülő válogatott tagja. Az elnök fontosnak tartja az utánpótlás biztosítását, így az iskoláknak is betekintést nyújtanak a tekézés szépségeibe. A klubvezető szeretné, ha a férficsapatok a nemzeti bajnokságok élmezőnyében végeznének, s a női csapat is minél több pontot szerezne.
ALMANACH – BECSKE
Becske
Székely kapu köszönti 3 Becske látogatóit
kérdés válasz
Szalatnyainé Zsigmond Éva, a falu polgármestere
Polgármester: Szalatnyainé Zsigmond Éva Alpolgármester: Pál László Képviselő-testület tagjai: Földvári László, Szalatnyai Zoltán, Tóth József Jegyző: dr. Bata Ákos Óvodavezető: Csonka Gáborné Háziorvos: dr. Kenéz Katalin A hivatal elérhetősége: 2693 Becske, Petőfi út 1/A Telefon: 35/378-213. E-mail: hivatal.becske@gmail.com Lakosság száma: 596 (2019. július 1.) Jeles napok: Húsvéti zsibvásár; falunap (május közepe); Luca-napi kirakodóvásár; adventi gyertyagyújtások és falukarácsony Látnivalók: Megvilágosodás Sztúpa (2008ban emelték); Balás-kúria (a 19. században építette klaszszicista stílusban a falut birtokló család), magánszemély tulajdonában van; világháborús emlékmű; székely kapu; XVIII. századi kőhíd
A FALU TÖRTÉNETE A település első említése V. István király korából, 1272-ből származik, az eredeti elnevezés, Bechke, minden bizonnyal a Benedek becézett, rövidített alakja. Ezt a tényt megerősíti, hogy a közeli erdőségben állt egy, a 12. században alapított Benedek-rendi apátság. A középkorban több földesúri család birtokolta, így a Széchenyiek egyik őse is, míg feltehetően Szanda várával egy időben jutott török kézre a 16. század közepén, a korabeli kincstári összeírások hét adóköteles házat tartanak nyilván. A 18– 19. században közbirtokossági székhely volt, Nógrád vármegye sziráki járásához tartozott, 1950 után került át Balassagyarmat vonzáskörzetébe.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Hosszú lejtőn vezet az út a cserháti dombhajlatban Becskére. A település központjában szép székely kapu fogadja az érkezőt a közösségi téren. Ez az alkotás a testvértelepülési kapcsolatok gyümölcse, amelynek éltetését fontos feladatának tartja a község önkormányzata.
KAPCSOLATÉPÍTÉS Erdélyben, Kovászna megyében lelték meg az egyik testvért. A Kézdivásárhelytől tíz kilométerre fekvő település Ozsdola – amelyhez Hilib is hozzátartozik – elöljáróságával és lakosságával egyformán baráti viszony teremtődött. Hasonlóképpen az Ipoly közvetlen túlpartján, Balassagyarmat szomszédságában elterülő Kóvárral is szoros szálak kötik össze a becskeieket, ők szintén rendszeres vendégek a májusi falunapon. Az elmúlt esztendőkben több komoly fejlesztés is történt Becskén. Megépült a szilárd burkolatú közösségi tér, amely a szabadtéri rendezvényeknek szolgál otthonául. Itt tartják a húsvételő játékos délelőttjét, a Luca-napi kavalkádot és vásárt a 4Falu Egyesület szervezésében, amelyhez Galgaguta, Szécsénke és Nógrádkövesd tartozik még. Itt működik a helyi piac, és nyilvános illemhelyet is kihelyeztek. Belügyminisztériumi támogatásból megújult a Kossuth út elejének burkolata, illetve az Ady–Fő út járdaszakasza, és 20 millió forintos TOPpályázatnak köszönhetően a polgármesteri hivatal épületén energetikai korszerűsítést végeznek. Nagy várakozással tekintenek a Magyar Falu Program elé, lecserélnék a falubuszt, a temetőben urnafalat állítanának fel, és mihamarabb orvosolnák a belvízelvezetési gondokat. Ugyancsak új vívmánynak számít a közterületi ételdoboz, amit egy országos akció keretében a Re-formáló Egyesülettel karöltve függesztettek ki. Itt állandóan meglelhetőek a tartós élelmiszerek a rászorultak számára.
– Mit tart Becske legfőbb értékeinek?
– Gyönyörű természeti környezetben terül el, amit jobban is ki lehetne használni, például idegenforgalmi szempontból, és mivel az országos kéktúra vonala rajtunk fut keresztül, a „bakancsos turizmus” is fellendíthetővé válna. Igyekszünk továbbá minél szélesebb éves programkínálatot összeállítani, szálláshelyeket biztosítani, hogy a közösségi élet egyre erősebbé váljon. – Melyek azok a hiányosságok, amiket rövid időn belül feltétlenül orvosolniuk kell?
A pompás székely kapu az erdélyi magyar testvérek ajándéka a település számára
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE BECSKÉRŐL? FÖLDVÁRI JÁNOSNÉ, a község legidősebb polgára: Egész életem ide köt, betöltöttem a kilencvenedik évemet, és még ma is aktívan részt veszek a falu közösségi életében, a Kékszivárvány hagyományőrző csoport tagjaként. Nagyon szeretem ápolni a kiskertemet, művelni, a házam előtti részt rendben tartani, ebben sokat segítenek a gyerekeim és az unokáim.
SZANISZLÓ GYULA, postás: Ide születtem, és egy kis időszaktól eltekintve folyamatosan itt élek. Munkából fakadóan rendszeresen találkozom az emberekkel, ismerem a gondjaikat. A hagyományőrzők vezetését is elvállaltam, a hölgyek nagyon lelkesen készülnek a fellépésekre, a hazai rendezvényeken kívül a szomszédos falvak eseményeire is meghívást kapunk.
SERFŐZŐ KAROLINA, az önkormányzat munkatársa: Én nem is tudnék már máshol élni, annyi minden vonz a községhez: a család, a munka, a barátok. Megfordultam más helyeken is rövid ideig, de visszatértem a gyökerekhez. Két iskolás lányomat szintén arra tanítom és biztatom, hogy becsüljék meg azt a földet, azt a közösséget, amelyben felcseperedtek.
– Foglalkoztatási szempontból a környék más településeit nézve rosszul állunk. Becskére nem jön befektető, lényegében az önkormányzat az egyetlen nagyobb munkáltató, a családok hátrányos helyzete szinte a nyakunkba zúdul. A kiutat talán egy szociális szövetkezet megszervezése jelenthetné. Másrészről igen fontos lenne a közeljövőben a megmaradt fiatalokat helyben tartani, további fejlesztéseket végrehajtani, rendbe tenni a belterületi utakat, parkokat és árkokat. – A hátrányok ellenére miként próbálják megtartani, esetleg a faluba csábítani a fiatalokat?
– Mindenképpen szeretnénk új építési telkeket kialakítani. Ez a rendezési tervünkben is szerepel, még területet is találnánk a célra. A legnagyobb gond, hogy gyér az érdeklődés. Remélem sikerül a városból vidékre hívni a fiatalokat, melyhez az önkormányzat letelepedési támogatást biztosít majd.
Levendulával töltött babák szintén készülnek a helyi szövőműhelyben
Jól érzik magukat a buddhisták Becskén
MUNKAHELYTEREMTÉS Az önkormányzat sokat töprengett, miként lehetne javítani a foglalkoztatási helyzetképen, végül a Belügyminisztérium és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ támogatásával egy szövőműhely kialakítása mellett döntöttek. A községben találtak a célra alkalmas, saját tulajdonú ingatlant. Vásároltak szövőszékeket, modern eszközöket és berendezéseket, és megindulhatott a tevékenység. Ma már öt asszonynak ad mindennapos munkát a műhely, és az itt készült termékek igen kelendőek nem csupán a kör-
ÉRTÉK Különleges színfoltot ad a településnek a Gyémánt Út buddhizmus jelenléte. A keleti vallás hívői 1997-ben fedezték fel maguknak a cserháti dombokat. A következő esztendőtől kezdve rendszeresen szerveznek itt nemzetközi buddhista kurzusokat és meditációkat, elmondható, hogy Becske kiemelt szerepet tölt be a magyarországi Gyémánt Út buddhizmusban. Annak idején népszavazást tartottak az ideköltözésük kapcsán, a lakosság mára teljesen elfogadta őket, és a buddhisták otthon érzik magukat a községben. A Csiga-hegyen
nyéken, hanem távolabbi helyeken is. Egyik különlegességük a saját kertjükben termesztett levendulával töltött illatpárna, amely babafigurához hasonlít. Több kreatív alkotás is dicséri az itt dolgozókat, mint például farmer táskák, kötények, bőr-telefontokok. A művészi megformálásban pedig felhasználják a palóc hímzés motívumkincseit, illetve a lakosság részéről is szívesen fogadnak el felajánlásokat, például használt ruhákat. A becskei szövőműhely termékeivel rendszeresen találkozhatunk a különböző nagyobb rendezvényeken.
Különleges saját termékeket készítenek a helyi asszonyok
2008-ban épült fel a Megvilágosodás Sztúpa, amely távolabbi pontokról is nagyszerű látványt nyújt. A folyamatos érdeklődés az idők folyamán megkívánta a terület bővítését, ami különböző telekvásárlások által meg is történt. 2019-re közel ötven hektárra terjed ki a tulajdonuk, illetve elkészült egy kétszáz fős befogadóképességű meditációs központ, ami a nagy népszerűségnek örvendő nyári kurzusuknak az egyik helyszíne. Oktatott már Becskén többek között Láma Ole Nydahl, Táje Dordzse és Serab Gyalcen rinpocse is.
ALMANACH – BÉR
Bér
Gondot fordítanak 3 a falu szépítésére is
kérdés válasz
Inczéné Lózsi Katalin, Bér falugondnoka
Polgármester: Maczó László
Alpolgármester: Matics János József
Jegyző: Várnai Ildikó Képviselő-testület: Kmety Mihály, Osztroluczki Pál, Sulyan András
Községháza: Bér, Petőfi út 32. 3045 tel.: 06-32/486-027 e-mail: polghiv@ber.hu Béri Roma Nemzetiségi Önkormányzat: elnök: Puporka Ottó, tagok: Berki Szabolcs, Csík Éva Béri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat: elnök: Svehla Pál Csabáné tagok: Kmety Mihályné, Maczó László
Lakosság: 360 fő A falu története: A település a KökényesRadnót nemzetség ősi birtoka volt. 1439-ben a bujáki várbirtok része, majd miután 1552-ben a bujáki vár bevételre kerül, Bér is török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek ide.
ERRŐL HÍRES
a al
ln k k
Idén már negyedik alkalommal rendezték meg a Palóc Fesztivált a településen, amit 2018 óta a Palócföldi Betyár Találkozóval is egybekötnek. A rendezvény létrejöttének elsődleges célja, hogy újra megelevenedjenek a palóc hagyományok, a kultúra és az ételek. A program különféle folklór műsorokból és előadásokból áll, ami mellett a sütés-főzés is nagy szerepet kap. A betyártalálkozó keretén belül ostoros bemutatóval és betyártörténetekkel ismerkedhet a közönség.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt évek alatt sokat szépült és fokozatosan fejlődik a Cserhát kapujában található kis település. A pályázati támogatásoknak és az önkormányzat munkájának köszönhetően számos fejlesztés valósult meg.
FEJLŐDÉS – Pályázati pénzből sikerült három gépkocsit vásárolnunk. Egyet a polgárőrségnek, egy kis buszt önkormányzati célokra, és egy harmadik személygépjárművet a közfoglalkoztatott program keretén belül. Tízmillió forintos támogatási összegből került kialakításra a kultúrház épülete mellett az úgynevezett Mária-kert, valamint ugyanitt található az 1956-os forradalom emlékére épített emlékmű is. Ez utóbbira ötmillió forintot nyertünk. Turisztikai fejlesztésekre mintegy 50 millió forintot kapott az önkormányzat, amelyből rendbe tettük a kultúrházat és annak környékét. Lefedésre került a szabadtéri színpad teteje, jelenleg pedig a vizesblokk kiépítése folyik – nyilatkozta lapunknak Maczó László, Bér polgármestere, aki kiemelte, hogy ebből az összegből készült el 18 kerekes díszkút is a faluban. Ezek mellett 10 millió forintos összegből, a Zártkert Program keretén belül sikerült több zártkertet is vásárolni, amelyekbe a tisztítás és takarítás után elsősorban csonthéjas gyümölcsfák kerülnek majd ültetésre. A településen megépült a Cserhát sétány, elkészült a zártkertekhez, valamint az andezitoszlopok irányába vezető út, számos helyre napelemes lámpák kerültek, az új térfigyelő kamerák felszerelése pedig nemrégiben történt meg. – Igyekszünk kihasználni a természet adta lehetőségeket. Sok fesztivál és rendezvény van a településen, amit a jövőben is szeretnénk folytatni. Emellett több pályázatot is benyújtottunk további fejlesztésekre. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy útjaink állapota javuljon és keressük a lehetőséget a szennyvízcsatorna kiépítésére is – tette még hozzá a polgármester.
– Mióta él a településen?
– Gyerekkorom óta a településen élek, soha sem mentem el innen. Egy gyermekem van, a férjem 1989-ben jött ide, ő Erdélyből származik. Nagyon szeretek itt lakni, mert tiszta a környezet és jó a levegő. A helyi emberekről is elmondható, hogy általában rendesek és segítőkészek. Jelenleg falugondnokként dolgozom, de még nem olyan régen töltöm be ezt a tisztséget a településen. – Mint falugondnok, mivel tudja segíteni az itt élők életét?
Egy betyár pipára gyújt a Bér-Virágospusztán megrendezett Palócföldi Betyártalálkozón
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET BÉREN? KMETY DÁNIEL helyi lakos,
KARABA PÁLNÉ helyi lakos,
ács: Gyerekkorom óta a településen élek. Édesapámmal helyi vállalkozók vagyunk, jelenleg is a falu szépítésén dolgozunk. Nagyon szeretek itt lakni, mert Bér nyugodt és csendes község. Az emberek nem harcolnak egymással és mindenki ismer mindenkit, mindenünk megvan. Ha a lehetőségeim engedik, a jövőben sem szeretnék elköltözni.
közmunkás: Itt születtem Egres pusztán, ami Bérhez tartozik. 1970 körül költöztünk be a településre. A férjem is idevalósi, egy lányom van, aki Pesten dolgozik. Jó itt élni, mert szép helyen lakunk, a hegyek között. Csoportvezetőként tevékenykedem, munkánk elsősorban a településen ültetett rózsák és szamócatövek gondozásából áll.
TOP-os fejlesztések: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül két pályázatot nyert a település az elmúlt években. Mintegy 50 millió forint támogatást kapott az önkormányzat turisztikai fejlesztésekre. A falu kultúrházának épületén külső és belső felújítások is történtek. A szabadtéri színpad lefedésével szintén elkészültek, továbbá az épületben található színpaddal is rendelkező terem új nézőtéri székeket kapott. Az ezekhez kapcsolódó vizesblokk kiépítése pedig jelenleg is zajlik. Mindezek mellett a kulturális élet fellendítésére és a helyi közösség összetartó erejének erősítésére is nyert támogatást a település.
– A munkám sokrétű. Ebbe beletartozik az ebédhordás, amiért a szomszéd településre, Szirákra kell elmennem, majd a helyi óvodába és az időseknek hordom ki. Feladataim közé tartozik az is, hogy segítem a helyi lakosokat, például abban, hogy eljussanak az orvoshoz. Megbeszéljük a szociális gondozóval, hogy kinek van erre szüksége, összeszedi az embereket, én pedig elviszem őket Pásztóra a szakrendelőbe, vérvételre vagy éppen tüdőszűrésre. Tulajdonképpen igyekszem a rendelkezésére állni mindenkinek, aki valamilyen formában arra rászorul. – Mi az, ami jó lenne, ha a jövőben megvalósulhatna a településen?
– Sajnos az útjaink nagyon rossz állapotban vannak, azokat jó lenne felújítani, de a szennyvízcsatorna kiépítése is előnyös lenne az itt élő emberek számára. Emellett az élelmiszerboltunk is nagyon kicsi és rövid ideig van nyitva, így gyakran máshová kell mennünk, ha vásárolni szeretnénk valamit.
Rózsaszirom-fesztivált és -szüretet Páratlan természeti kincset rejt a hegy is rendeztek a rózsák falujában ÉRTÉKTEREMTÉS Az elmúlt években több mint 16 ezer tő rózsát ültettek el a településen. A közterekre és a házak virágoskertjeibe is. A rózsaprogram megálmodója a falu polgármestere, Maczó László volt. Megvalósításában a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Központ nyújtott segítséget a település önkormányzatának. A közhasznú munka keretén belül több személy foglalkoztatása, fizetése, szerszámok és eszközök is biztosítva voltak. A rózsák vásárlását is a Belügyminisztérium támogatta. 2017-ben a reformáció 500 éves évforduló-
ja előtti tisztelgésként minden egyes Nógrád megyei plébánia 100 tő rózsát kapott ajándékba, függetlenül a felekezeti hovatartozástól. Azok a települések, ahol több templom és felekezet is van, 60-60 tő rózsát kaptak. A rózsatő-adományozási ünnepséget Balassagyarmaton, a Vármegyeházán tartották. Idén is megtartották a rózsaszirom-fesztivált a faluban. A későbbiekben egy olyan könyv kiadását tervezik, mely a templomokat, a templomkertek rózsáit, valamint a templom múltját mutatja be képekkel is illusztrálva.
Tizenhatezer rózsatőről szedhetik a szirmokat a településen
LÁTNIVALÓ A település melletti Nagy-hegy különleges, világviszonylatban is ritka földtani képződményt rejt: egy kifelé hajló, oszlopos szerkezetű andezitcsúszdát. Az oszlopok mintegy 15 millió évvel ezelőtt, vulkáni tevékenység befejeztével jöttek létre. A jelenség emberi beavatkozás miatt került felszínre. Az 1900-as évek elején nyitott meg itt az a bánya, amely a területről nagy mennyiségű követ termelt. Az oszlopokra az 1970-es években találtak rá. A földtani értéket felismerve a bányát bezárták, majd a területet 1985ben védetté nyilvánították.
Az 1970-es években találtak rá
ALMANACH – BERCEL
Bercel
Tározóval védekeznek 3 a víz és a sár ellen
kérdés válasz
Jánvári Andrásné, a község polgármestere
Polgármester: Jánvári Andrásné
Alpolgármesterek: Nándori Márton, Bódi Antal
A képviselő-testület további tagjai: Bíróczi Zoltán, Jele József, Matyóka Ignác, Zwickl Mátyás
Jegyző: dr. Bata Ákos
Polgármesteri hivatal (jelenleg építés alatt): 2687 Bercel, Béke út 1. Telefon: 35/384-303. E-mail: hivatal@bercel.hu honlap: www.bercel.hu Lakosságszám: 1845 (2019. jan. 1.) Óvodavezető: Paróczi Tiborné Iskolaigazgató: Batta Tibor Háziorvos: dr. Piros Éva
Jeles napok: Március 15.: községi ünnep Falunap: július hónapban Szüreti felvonulás és bál: szeptember hónapban Idősek napja: októberben Falukarácsony
ERRŐL HÍRES A település temetőjében nyugszik Kállay Béni (1839– 1903), az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkiválóbb politikusa, diplomatája. Többéves külföldi szolgálatot követően 1882-ben lett a monarchia közös pénzügyminisztere, amit haláláig ellátott, illetve ezzel párhuzamosan a megszállt, majd bekebelezett Bosznia-Hercegovina kormányzójaként tevékenykedett, fontos szerepet játszva a helyi szerbek és muzulmánok összebékítésében és a térség modernizálásában. Budapesten temették el, hamvait 2001-ben szállították Bercelre, ahol díszsírhelyet kapott.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Torjay Attila
Az elmúlt években minden kínálkozó pályázati lehetőséget megragadott az önkormányzat, hogy az elengedhetetlen fejlesztéseket végrehajthassák.
ÉPÍTKEZÉS Az egyik legfontosabb feladat a belvízvédelmi rendszer kiépítése volt. Egyegy jelentősebb esőzés alkalmával árvízhelyzet alakult ki a faluban, a Becske felőli részekről csak úgy ömlött lefelé a víz és a sár. Ennek elhárítására épült meg egy víztározó a Gólya-patakon, amire kétszázmillió forintos uniós támogatást kaptak. A munkálatok tavaly fejeződtek be. Hasonlóképpen nagy igény mutatkozott a lakosság részéről minibölcsőde létesítésére. Ezt az óvodában lévő alsó épület átalakításával oldották meg, valamivel több, mint 57 millió forint felhasználásával. Így a kisgyermekek nevelését már a legkorszerűbb körülmények között végezhetik a gondozók. Az energetikai korszerűsítések terén a művelődési ház került sorra. A rendkívül leromlott állagú épület teljesen megszépült, és most már valóban egyik kiemelt ékessége Bercelnek, ahol rengeteg programot, műsort lebonyolíthatnak. A falu két legnagyobb szabású beruházása az inkubátorház építése és az ipari park kialakítása. A polgármesteri hivatal épülete már semmiképpen sem felelt meg a huszonegyedik század követelményeinek, ráadásul a felújításnak, a toldozgatás-foltozgatásnak sem volt értelme, így azt teljesen elbontották, és helyére egy modern házat emelnek, amelybe az önkormányzati irodákon kívül több más feladat ellátására is alkalmas lesz. A NIDEC-gyáregységgel szemközt lesz az ipari park, amelynek leendő befektetőivel komoly tárgyalások folynak, a betelepülésre nagy az érdeklődés. A tervek szerint egy termelői piacot is kialakítanak, ez a Vidékfejlesztési Program támogatásából valósul meg.
– Mit tart Bercel legfőbb értékeinek?
– Büszkén mondhatom, mi a kastélyok faluja vagyunk, hiszen nyolc olyan nemesi úri lakkal és kúriával rendelkezünk, amely a térségben egyedülálló. Az elmúlt esztendőkben olyan jelentős vívmányokkal gazdagodott a községünk, amellyel a mikrotérségi vezető szerepünk erősödött. Mentőállomás, katasztrófavédelmi kirendeltség épült, gyógyszertárral bővültünk, amihez elengedhetetlenül szükség volt a több fejlesztést végrehajtó NIDEC gyáregységétől származó adóbevételünkre. – Mi az, ami még a településen feltétlenül megoldandó feladat? Varga Virág gondozónő (balról), Seres Karolina óvónő és a gyerekek is örülnek a megszépült környezetnek
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE BERCELRŐL? BATTA TIBOR, a Berceli Széchenyi István Általános Iskola igazgatója: – Pompás táj veszi körül Bercelt, amelynek szépsége a Balaton-felvidékkel vetekedik. Hasonlóképpen az épített környezet is gyönyörű, a kastélyainkra rendkívül büszkék lehetünk. Nem beszélve az itt élő emberekről, akiknek barátságos természete és közösségépítő munkája egyaránt kiemelkedik.
SOLTÉSZ JÁNOS nyugdíjas: – Helyi születésű vagyok, a családfánkat legalább 150– 200 évre vissza tudjuk vezetni. Kiemelkedő a falu infrastruktúrája, ami kényelmes mindennapokat biztosíthatja, és szerencsére jó a hírünk, hiszen az év minden szakában rengeteg vendéget fogadhatunk. Nagy öröm, hogy egyre több fiatal is megélhetési lehetőséget lát szép falunkban.
PARÓCZI TIBORNÉ, a Berceli Csemete-kert Óvoda és Mini Bölcsőde vezetője: – Nagy boldogság számunkra, hogy gyönyörűen kialakított helyen nevelhetjük a gyermekeket, és a támogatói háttérnek köszönhetően folyamatosan fejleszthetjük az intézményünket. Ma már 72 óvodásunk és nyolc bölcsődésünk van, fiatalok a dolgozóink és a szülői gárda is rendkívül összetartó.
– Aki Becske felől érkezik, tapasztalhatja, milyen rossz minőségű úton lehet hozzánk eljutni. Ez az idegenforgalomra is hátráltató tényező. A belterületi úthálózatunk állapota is romlott, felújításra szorul, és a járdaépítés sem halogatható sokáig. Szeretnénk egy intézményi főzőkonyhát kialakítani, illetve legalább tíz építési telket kijelölni. – Hogyan igyekeznek megtartani a fiatalokat?
– Kedvezményekkel. Ha egy fiatal család nálunk otthont szeretne építeni, a szerkezetkész állapot elérését követően a telek árának ÁFA nélküli részét visszakapják. Ez azért is lényeges, mert ipari park épül, további fejlesztések várhatóak, ami több munkahelyet jelent, azaz az ott dolgozó szakemberek letelepedhetnek Bercelen, és a falusi csok is segítségül szolgálhat nekik.
Színjátszó szakkör és társastánccsoport is működik a településen
Csaknem egymilliárd fejlesztésekre
KULTÚRA A mikrotérségi vezető szerep nélkülözhetetlen tartozéka az élénk kulturális élet, amelybe Bercelen minden nemzedék képviselőit bevonják. Az önkormányzat éves kulturális programjának több alappillére van. A március tizenötödikei ünnepség többnyire az általános iskolások műsorára épül, a nyári falunapra pedig meghívást kapnak a testvértelepülések küldöttségei. Különösen jó a viszony a felvidéki Kékkő, a lengyelországi Opatów és a kárpátaljai Mátyfalva vezetőivel és lakosaival. Fontos célkitű-
BERUHÁZÁSOK A belvízvédelmi rendszer és a víztározó építése a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programtól kapott támogatásból, 200 millió forintból valósult meg. Az idén márciusban átadott minibölcsőde 57,5 millió forintba került, a művelődési ház energetikai fejlesztése, benne nyílászárók és a fűtési rendszer cseréjével, hőszigeteléssel 56,7 millió forintos beruházás volt. Az ipari park kialakítására 455,209 millió forintot, az inkubátorház építésére 200,296 millió forintot használhat fel az önkormányzat.
Kifogástalan a kulturális kínálat zés, hogy a diákok között is folyamatos kapcsolat teremtődjön, például közös táborozások formájában, erre a pénzügyi keretet pályázati lehetőségek biztosíthatják. A településen színjátszó szakkör működik, amelynek huszonöt állandó, felnőtt tagja van. Rendszeresen készülnek előadásokkal, és minden évben bemutatnak a közönségnek egy-egy tanult darabot. A hagyományőrző népdalkör pedig éppen 2019-ben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, aminek alkalmából jubileumi ünnepséget rendeztek. A moder-
A tájházban idegenvezetéssel tekinthetőek meg a régi tárgyak
nebb műfajokra is akad igény, így társastánc-alakulat szerveződött, ami tizenkét tagot számlál. A szakkörök és csoportok működése, amelyek heti rendszerességgel tartanak foglalkozásokat, nagymértékben erősítik a helyi közösség összetartozását. A község központjában takaros portán található a tájház, ami szintén állandóan megtöltődik élettel. Itt látható egy kis kiállítás Bercel múltjából, sok-sok használati tárggyal, míg a hátsó fertályon sütni-főzni lehet, főként a cserháti tájra jellemző ételeket.
ALMANACH – BERKENYE
Berkenye
Vonzza az embereket 3 a virágzó sváb falu
kérdés válasz
Schmidt József, a Falumúzeum veze ő e
Polgármester: German József Képviselő-testület: Molnár Gábor Somlói Zsolt Székely András Sándor Sághy Krisztián Jegyző: Árpásné Schlenk Judit Polgármesteri hivatal: 2641 Berkenye, Kossuth u. 20. Tel.: 35/ 362 321 E-mail: hivatal@berkenye.hu Lakosság: 650 fő Nevezetességek: – Római katolikus templom, melyet 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi címere látható. – Falumúzeum: az előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő faluházban megismerhetjük a hajdani svábok életviszonyait, kultúráját. – Hársas-tó: egy kicsi, de nagyon bájos tó, amely horgásztóként funkcionál. – világháborús emlékmű
PÁLYÁZATOK
Központban az energetika A polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítésére a TOP-3.2.1-15-NG1 pályázaton 43.607.259 forintot nyert az önkormányzat. A beruházás környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és a jövőben komoly működési költségmegtakarítást is jelent. A foglalkoztatást és a családbarát munkába állást célozza meg Berkenye község bölcsődei infrastruktúrafejlesztése, melyre a jövő évben kerül sor a TOP-1.4.1-16NG1 nyertes pályázaton elnyert 54.532.706 forintos forrásból.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
A Börzsöny délkeleti peremén található Berkenye Nógrád megye egyik legszebb, legrendezettebb faluja, melynek nemcsak környezeti adottságai kiválóak, de az épített öröksége is figyelemre méltó, magán viseli az ott lakó szorgalmas svábok keze nyomát.
NÖVEKEDÉS Az itt élőket ugyan sok megpróbáltatás érte a 20. század során, de kitartásuknak köszönhetően minden bajból talpra álltak, s mára egy szó szerint és képletesen is virágzó, vonzó települést mondhatnak a magukénak. Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseinek és Budapest közelségének köszönhetően folyamatosan nő a helyi lakosság száma. A főváros vonzáskörzetéből beköltöző, elsősorban fiatal családok számára már egy lakóparkot is kialakítottak. Az előző önkormányzat jól kiaknázta az elmúlt évek pályázati forrásaiból származó lehetőségeket. Gyönyörűen felújították az orvosi rendelőt és a községházát, útfelújítások történtek, és egy műfüves pálya is épült az idén. Elkezdődött és folyamatban van egy új út kialakítása 46 építési telekkel. Ezek egy része már elkelt, van, ami még most vár gazdára. Jelenleg a szennyvízbekötés zajlik, hamarosan bevezetik a gázt, kialakítják a közvilágítást és utat építenek. Az óvodában stabil a gyereklétszám, és jövőre bölcsőde is épül. Az új polgármester, German József egyik fő célkitűzése, hogy megerősítse az újonnan betelepülők és az őslakosság közötti kapcsolatokat. Másik fontos feladatának az iskola újraindítását tekinti. Berkenye tavaly ünnepelte újratelepítésének 300. évfordulóját. A jubileumi alkalomra felújításokat végeztek a templomon és egy impozáns lépcsőt építettek a templomdombon. A hit fontos az itt élők számára, hisz az segítette át őket az elmúlt századok nehézségein.
– Berkenye egyik fő turisztikai célpontja a hajdani sváb életviszonyokat, kultúrát megelevenítő Faluház.
– 1995-ben vásárolt meg az önkormányzat egy az 1850es években épült parasztházat és alakította ki benne a Falumúzeumot. Az épület a régi sváb építészet minden jellegzetességét magán viseli. A száz évnél idősebb berendezési tárgyakat a helyiek gyűjtötték össze otthonaikból, s a faluban élő idősek segítségével és útmutatásaik alapján rendeztük be a kiállítást, melynek minden évben szép számú látogatója van. – Ön évek óta szenvedélyesen kutatja faluja és ősei történetét. Ritka dokumentumok fedik fel a német lakosság XVIII. századi betelepítését a Falumúzeumban
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET BERKENYÉN? DEBRE ERZSÉBET, a Sportegyesület vezetője, kétszeres magyar bajnok: A csapatunk a megyei I. osztályban játszik, bajnokok is voltunk már, de általában az első három hely valamelyikén állunk. Az idén elkészült műfüves pályánk a település nagy örömére szolgált, de nagy bánatunk, hogy két éve megszűnt az ifjúsági csapatunk, mivel nincs elég focikedvelő fiatal a faluban.
ERDÉLYI BÁLINT, a Berkenyei Tánccsoport vezetője: A fővárosból költöztem ide 12 éve. Számomra nagyon fontos a jó közösség, és itt ezt megtaláltam: irodalmi estek, dalestek, kirándulások színesítik a közösségi programokat. A tánccsoport jelenleg 14 fős, leginkább helyi rendezvényeken lépünk fel. Igazi baráti társasággá kovácsolódtunk, jól érezzük magunkat egymás társaságában.
SCHMIDT JUDIT, falusi vendégház üzemeltető: Csoportokat, iskolás osztályokat, baráti társaságokat látunk vendégül, akiket a szálláshelyen túl saját készítésű ételekkel és programokkal várunk. Májustól szeptemberig sokan megfordulnak a faluban. A hagyományőrzés kiemelt szerepet kap Berkenyén, és a fiatalok is szívesen visszatelepülnek a tanulmányaik végeztével.
– Ahogy múltak az évek felettem, úgy fordultam egyre inkább a helytörténeti kutatások felé. Már-már megszállottan keresem a gyökereinkkel kapcsolatos információkat. A Falumúzeum kiállításán az őseink életét felelevenítő tárgyakon kívül ritka dokumentumok és képek is megtekinthetők. Itt olvasható a falu története magyar és német nyelven, és Berkenye 1718-ban keletkezett betelepítési okirata is. – Miről szólt ez a XVIII. századi betelepítés?
– Mivel a török időkben teljesen elnéptelenedett a falu, az akkori váci püspök Althann Mihály Frigyes úgy döntött, hogy német telepesekkel népesíti be újra. A mai Berkenye lakóinak ősei a Bajorországi Würzburg egyházmegyéből érkeztek hajóval a Dunán 1718-ban. A betelepülés óta a mostani fiatalság a tizedik generáció, akik már az „újhazában” nőttek fel.
A helyi Faluszövetkezet a település legnagyobb munkáltatója és adófizetője is egyben
eld l zzák a m s l
GAZDASÁG 1992-ben több tucat helyi termelő alapította a Berkenyei Faluszövetkezetet. Fő tevékenységük kezdetben a környéken termelt málnaés bogyósgyümölcs-feldolgozás volt. Míg 30 évvel ezelőtt a megyében hat-hét hasonló hűtőház működött, addig mára a berkenyei – hazánk egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcsfeldolgozójaként – utolsó mohikánként van jelen a piacon, de országos szinten is csupán néhány olyan hűtőház maradt, ahol kizárólag gyümölccsel foglalkoznak. A Faluszövetkezet a település legnagyobb munkáltatója,
és adófizetője. A hűtőház téli időszakban mintegy 25-30 főt foglalkoztat, nyáron a betakarítási időben ez a szám 100-ig is felmegy. Az itt dolgozók nagy része a régióból jár be, a faluból a teljes munkaerő mintegy 15 százaléka kerül ki. – Cégünk három lábon áll: egyrészt gyümölcsöket vásárolunk fel, azt feldolgozzuk és értékesítjük. Másrészt mezőgazdasági tevékenységet is folytatunk, 250 hektár területen gazdálkodunk, ahol gyümölcsöket – meggy, ribizli, szilva, alma – termesztünk. A vendéglátás a har-
almá
A hűtőházi feladatok mellett 250 hektáron gazdálkodnak is
sen ő ara k
madik profilunk, tíz embernek adunk munkát a panziónkban – ismertette Schmidt Szilárd, az intézmény ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, az elmúlt 10-15 évben több nagy, a tevékenységüket érintő változás történt. Egyrészt a málnatermesztés teljesen elsorvadt a régióban. Mint az köztudott, a málna hidegtűrő növény, és az egyre melegedő éghajlat hatására termesztéstechnológiai problémák léptek fel. Másrészt megemelkedtek a bérek, s ezt már nem fizeti meg a feldolgozópiac, a munkaerőhiány elérte Berkenyét
is. Mindezen tényezők együttes hatására átálltak az olyan gyümölcsök feldolgozására, amelyeket nem kézzel, hanem géppel takarítanak be – meggy, ribizli, bodza, barack –, így a termelő is hatékonyabban tudja előállítani, és ők is nagyobb volumenben tudnak belőle megvásárolni. Az elmúlt tíz évben folyamatosan automatizálták az üzemet, komoly fejlesztések történtek. Ma már a gyártósorok nyolcvan százaléka automatizált. A cég 80 százalékban exportra dolgozik, vevőik a legnagyobb élelmiszeripari cégek.
4 ALMANACH – BOKOR Bokor
2019. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT
ám a ás k l d 3 e lődni a kis közs
k rd s válasz
ze es ern ranka n d as v l al ndn k
Polgármester: Hegedűs Pál
Alpolgármester: Engel Krisztina
Jegyző: Turza Csaba József
Képviselő-testület: Maczkó László, Szepes Péter
Községháza: 3066 Bokor, Szabadság út 14. Tel.: 06-32/382-056 E-mail: csivan.korjegyzoseg@ gmail.com
Lakosságszám: 111 fő
A falu története: Az oklevelek 1265-ben említik először a települést egy birtoklevélben. 1439-ben Báthori István országbíró adományul kapja, ekkor Buják várához tartozik. A középkori falu, ami valamivel délebbre feküdt és Kisbokornak nevezték, minden bizonnyal elpusztul a török hódoltság idején. A 17. század végén újra benépesül a település, a Felvidékről ágostai hitvallású tótok költöznek ide.
ERRŐL HÍRES
Traktortalálkozó A település hosszú éveken keresztül adott otthont a Traktormajális elnevezésű rendezvénynek. A veterán mezőgazdaságigép-találkozó ötlete Ocskay Zoltánnak, a Veterán Autó és Motor főszerkesztőjének fejében született meg és először 2003-ban került sor rá, míg az utolsót 2013-ban tartották. A nagyszámú érdeklődő minden évben megtekinthette a traktorok felvonulását, a gépek ügyességi versenyét, a traktorhúzó bemutatót, de a nosztalgiaszántás és traktorszépségverseny is látványos programot nyújtott.
AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt években több fejlesztés is megvalósult a mindösszesen 40 családot számláló településen. A Start munkaprogram és a közmunkaprogram lehetőséget teremtett több olyan felújításra is, ami a falukép szebbé tételét segítette.
SZÉPÜLŐ FALU Lekövezték a korábban, esős időben járhatatlanná váló temetőbe vezető utat, kitakarításra és mélyítésre került több árok is, buszmegálló készült és a focipálya tönkrement kerítését és kapuit is sikerült rendbe hozni. – A tájház mellé járdát és garázst építettünk. A vendégházhoz pedig teraszt és előtetőt alakítottunk ki. Emellett néhány önkormányzati út is meg lett tisztítva, melyeket az évek alatt úgy benőtt a növényzet, hogy mostanra szükségessé vált néhány fa kivágása – mondta Hegedűs Pál, Bokor polgármestere. A falu önkormányzata közel 35 millió forintos pályázati támogatás segítségével rekonstruálta és újította fel a csapadék elvezetésére szolgáló árokrendszert. A beruházás a Szabadság és Béke utakon található árkok burkolására irányult, mintegy 691 méter hosszan. Az érintett szakaszon a kapubejárók átereszeinek átépítését is elvégezték. Több mint 26 millió forintból készült el a település művelődési házának energetikai korszerűsítése. A munkálatok során megvalósult a homlokzat, a lábazat valamint a padlásfödém hőszigetelése, a nyílászárók teljes körű cseréje, és a fűtési rendszer korszerűsítése. A fejlesztés célja az épület költségcsökkentése, ami által megtakarítás érhető el az intézmény számára. – A jövőben, ha lehetőségeink adódnának, akkor szeretnénk új falugondnoki autóra és járdák felújítására is pályázni – tette hozzá a polgármester. A bokoriak rendszeresen részt vesznek a környező települések rendezvényein, ahová édes finomságukat, a tarkedlit vagy más néven cseh fánkot is gyakran magukkal viszik.
– Mióta él a településen?
– Születésem óta itt élek. Már a szüleim, de apai ágon a dédszüleim is itt születtek. Soha nem mentem el a faluból. Mindig valami olyat csináltam, amiben helyben tevékenykedhettem. Sokan mondták rám, hogy igénytelen vagyok, hogy egy ilyen kis településen „rekedtem”, de én sosem gondoltam azt, hogy itt bármiben is hiányt szenvednék. Szeretek zenélni, több hangszeren is játszottam egyházi alkalmakon, a falu rendezvényein és festegetni is szoktam. Gyakran utaztam, külföldön is többször voltam, de semmivel nem lehet felülírni azt az érzést, amikor hazajöttem és éreztem, hogy itthon vagyok. Több mint 26 millió forintból készült el a település művelődési házának energetikai korszerűsítése
MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT ÖNNEK BOKOR? BERTA ROLAND, falugondnok: Kutasón születtem, de 15 éve élek itt és több mint két éve vagyok falugondnok. Iskolaidőben fő feladatom a gyerekek szállítása, de sokat segítem az időseket is a bevásárlásban, orvoshoz való eljutásban. Azért tetszett meg ez a falu, mert itt összetartóak az emberek. Szeretek Bokoron élni, itt is szeretnénk a párommal megöregedni.
MACZKÓ LÁSZLÓ, képviselő: Bokorinak mondhatom magam 52 éve. Feleségemmel keresztyén hitünkből eredően bizonyosak voltunk, hogy itt kell elkezdenünk közös életünket. Gyönyörű környezetben élünk. Sajnos a faluban folyamatosan csökken a lélekszám, emellett komoly probléma még a közvetlenül hozzánk vezető közlekedési útvonalak nagyon rossz állapota.
DÉNESNÉ DUHONYI KATALIN,
helyi lakos: 1978 óta élek itt. 14 éve a bokori kézműves sajtüzemben dolgozom, mint tejfeldolgozó. Azért szeretek itt élni, mert ez egy csendes, nyugodt, szép környezetben lévő település. Bokor lakossága sajnos nagyon csekély, mégis összetartó a közösség. A településen fejlesztésre szorulna az úthálózat, a kommunikációs eszközök és az egészségügyi ellátás.
– 2000-ben Pro Caritate díjat vehetett át. Mivel tudta a település életét segíteni, mint falugondnok?
– Tizenöt évig, egészen nyugdíjazásomig voltam falugondnok Bokron. Ebben a munkakörben kiteljesedtem, segítséget nyújthattam az időseknek és fiataloknak. A Hagyományőrző Kör segítségével össze tudtuk fogni az embereket. Mindezek mellett pár évig Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is működött a településen. Sokkal több rendezvényt tudtunk szervezni, csoportokat hoztunk, pályáztunk. Mindig adódtak olyan lehetőségek, amikben hasznossá tudtam tenni magam. – Mi segítené a település fejlődését?
– Elsősorban a különféle pályázati lehetőségek kihasználása, de fontos lenne az utak állapotának rendbehozatala és a vízelvezetés problémájának megoldása is.
A szlovák népi hagyományokat őrzi a bokori tájház
Régi templomok őrzik a múltat
TRADÍCIÓ A 2009-ben megnyitott bokori tájház szlovák stílusban épült, ez a település egyetlen, eredeti állapotban fennmaradt épülete. A benne elhelyezett néprajzi gyűjtemény kifejezi a lakosság szlovák eredetéhez és szokásaihoz való kötődését, valamint azt a törekvést, hogy az elődök értékeit az utódok számára bemutassák. – A tárgyak gyűjtése már az 1980-as években elkezdődött, néhány iskolai tanuló, és a hagyományőrző kör lelkes tagjainak részvételével. A gyűjtemény ezek után folyamatosan gyarapodott, jelenleg közel 100 darabból áll, és jól tük-
ÉRTÉK A falu műemlékei közé sorolható egy 13. századra datálható templom, melynek romjai ma már alig láthatóak. A falmaradványok a jelenlegi temető legmagasabb pontján fekszenek nagyrészt fákkal és bokrokkal benőve. Az épület nyugati fala több méter hosszan még most is áll, szabályosan keletelt, vegyesen bazalt és mészkő. A falu ma is álló evangélikus temploma valamikor a 18. század utolsó harmadában keletkezhetett. A késő barokk stílusban készült templom egyhajós, téglalap alakú, keletelt. 1863-ban egy tűzvész során leégett.
szer s k lá rözi a múltbéli népi tárgyi világot. Az épületet, amelyben az összegyűjtött darabok elhelyezésre kerültek, 2005ben vásárolta meg Bokor Község Önkormányzata, az akkor még működő Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal közösen. Utóbbi közel kétéves költségvetését ajánlotta fel a ház megvételére. Felújítása a települési önkormányzat által nyert pályázati pénzből valósult meg – mondta Szepes Péterné Aranka, a gyűjtemény kezelője. Az első szoba Kalocsai Jánosné, helyi lakos hagyatékából került berendezésre, ami
a
Eredeti állapotban maradt fenn
v nz
a bokori szlovákok népi kultúrájának gazdag muzeális értékeit őrzi. A következő helyiségben, ahol a család tartózkodni szokott, a mindennapok használati eszközei és tárgyai kerültek kiállításra. A szabad kéményes konyhában kenyérsütésre alkalmas kemence is van, amit rendezvények során használni is szoktak. A ház végében található még egy helyiség, ami felújítása óta közösségi térként funkcionál. A tájháznak minden évbe számos látogatója akad, mert a faluba érkező vendégek és turisták között nagy népszerűségnek örvend.
Az evangélikus templom
ALMANACH – BORSOSBERÉNY
Borsosberény
Már komfortosabb 3 körülmények várnak
kérdés válasz
Molnárné Gere Rita, a település polgármestere
Polgármester: Molnárné Gere Rita Alpolgármester: Kovács László Képviselő-testület tagjai: Arnóczki Mihály Király Krisztina Oszolik János Lajos Jegyző: Henczné Hekli Bernadett Óvodavezető: Kmety Ilona Iskolavezető: Király Krisztina Háziorvos: dr. Papp Natália A hivatal elérhetőségei: 2644 Borsosberény, Petőfi út 161. Telefon: 35/374-321, mobil: 30/526-1611. E-mail: hivatal@borsosbereny.hu. www.borsosbereny.hu Lakosságszám: 940 fő Jeles napok: Doni megemlékezés: január 13.; Mozdulj, Berény! – sportnap tavasszal; Falunap: augusztus közepe; Szüreti felvonulás és bál: szeptember közepe; Szent Mihály-napi lámpás felvonulás szeptember 29.; Szent Márton-napi események – november 11. Látnivalók: Római katolikus templom: Árpád-kori alapokon barokk stílusban épült 1725–30 között, Szent Márton tiszteletére Tihanyi–Mocsáry-kúria: 1826ban építtette Tihanyi Tamás, 1888-ban átalakították. Világháborús emlékmű: 1987-ben emelték
HÍRES EMBEREK A faluban élt földbirtokosként a Mocsáry család, amelynek legjelesebb képviselője Mocsáry Antal (1757–1832), Nógrád vármegye tudós monográfusa. Borsosberényben született Sztokán Sándor (1849–1905) kegyesrendi áldozópap, tanár, több természettudományi és történelmi kiadvány szerzője. Ugyancsak itt született Rusói István (1914–1980) fazekas, a Népművészet Mestere.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Borsosberényt a település szélén érinti a nagy forgalmú 2-es út. A község önkormányzata az előző ciklusban is nagy hangsúlyt fektetett az energetikai korszerűsítésekre.
FEJLŐDÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán még 2017ben ítéltek oda a falunak 41,5 millió forintos támogatást, hogy abból végrehajtsák a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő felújítását. A hivatali munkatársak igazi retró hangulatban, nem éppen a legideálisabb körülmények között dolgoznak, hoszszú évtizedek sanyarú állapota után megérett az idő a rendbetételre, hiszen a betérő ügyfeleket illik méltó környezetben fogadni. A beruházás központi eleme a fűtéskorszerűsítés, új, a huszonegyedik század igényeinek megfelelő kondenzációs kazán beszerelése, illetve megtörténik majd a külső homlokzat szigetelése és a nyílászárók cseréje. Az orvosi rendelőben is hasonló munkálatok következnek el. Az óvodában a közelmúltban több fejlesztés is zajlott. A Várépítő pályázatnak köszönhetően elvégezték az épület tetejének teljes korszerűsítését, míg saját forrásból az eredetivel megegyező formában fokozatosan kicserélték a műemléki épület ablakait és ajtóit. Erre azért is szükség volt, mert szerencsés módon gyarapodik a gyermeklétszám, két csoportban harminc-harmincöt kisgyermek nevelődik az ódon falak között. Az elmúlt esztendők további felsorolandó vívmányai közül kiemelkedik a vasútállomás környékén található Orgona út két szakaszának újraaszfaltozása és a Dankó út is szilárd burkolatot kapott. A temetőben új urnafal és járda készült, a szabadtéri színpad körüli részt térkővel borították le, illetve megoldódott a belterületi vízelvezetés gondja is, amely korábban nehézségeket okozott a lakosságnak.
– Mit tart Borsosberény legfőbb értékeinek?
– Két tájegység határán terülünk el, szép környezetben. A faluban teljesen kiépített a közműhálózat. Gyermekintézményeinkben eredményes oktató-nevelő munka folyik. 2018-tól állandó háziorvosunk van, így zavartalan az egészségügyi ellátásunk. Élénk a közösségi életünk. Kiemelném a negyvenfős nyugdíjasklubunkat, továbbá a helyi polgárőr-egyesületet, akik kifogástalanul végzik a munkájukat. – Mi az, ami hiányzik, ami a közeljövőben megoldandó feladat?
Az elmúlt esztendők számos vívmánya közé tartozik a falu központjában felépített emlékpark
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE BORSOSBERÉNYRŐL? KIRÁLY KRISZTINA, a Szent Márton Tagiskola vezetője: Az elmúlt huszonöt évben más helyeken dolgoztam, szinte csak aludni jártam haza, de most nagyon jó érzés egész nap az itteni levegőt belélegezni. Gyönyörű a természeti környezetünk, közel a Börzsöny, kiváló túrázási lehetőségek nyílnak. A gyermekeket is a természet szeretetére próbáljuk nevelni.
HORVÁTH ANDRÁS, a helyi polgárőrség vezetője: El sem tudnám képzelni máshol az életemet, mint Borsosberényben. Minden szál ideköt. A falu polgárőr-egyesülete 2012-ben alakult, ma már negyven főt számlál a tagságunk. Nagy öröm számunkra, hogy a környező települések biztosítási feladatokra is felkérnek bennünket, és egyre javul nálunk a közbiztonság.
KOVÁCS PÉTER, képviseleti kapcsolati menedzser: Legnagyobb értékünk az emberek közvetlensége települési és mikroközösségi szinten egyaránt. Ez lehet egy-egy utca, szabadidős tevékenység követői vagy akár a kisgyermekes szülők csoportja. Nem vagyunk idegenek egymásnak. Ez elképesztően fontos érték. Szerencsénkre ez a mi vidékünkön még természetes.
– Elsősorban a munkahelyteremtés. Bár a közvetlen közelségben Rétságon és Nagyorosziban is vannak nagy létszámot foglalkoztató gyárak, mi akkor lennénk igazán elégedettek, ha bennünket is megtalálnának a befektetők. Nyitottak vagyunk mindenféle megoldásra, leginkább egy kisebb üzemegységet képzelünk el, ami helybelieket foglalkoztatna. Szeretnénk két, még aszfaltozatlan utcánkat szilárd burkolattal ellátni. – Hogyan igyekeznek megtartani a fiatalokat, a faluba csábítani családokat?
– Vannak közművesített telkeink, amiket kedvezményes áron tudunk értékesítésre kínálni, és szerencsére akad érdeklődő. Kedvező a település fekvése, Budapest autóval és tömegközlekedéssel egyaránt gyorsan elérhető. Nem beszélve a tiszta levegőről, itt a Börzsöny, ami remek kirándulóhely. Továbbá a vonatközlekedés fellendítése is növelhetné községünk népszerűségét.
lsős r an az em eri r kekre össz n s anak az egyházi fenntartású helyi általános iskolában
Tervek a jövőbe tekintve
OKTATÁS Az elmúlt esztendők egyik legnagyobb eredményének tartják Borsosberényben, hogy az egyházi fenntartásban lévő, és az önkormányzattal közösen működtetett általános iskola, amely a pataki Szent Ambrus iskola Szent Márton nevét viselő tagintézménye, nem csupán megmaradhatott, hanem továbbra is elsőtől nyolcadik osztályig folyhat itt a tanítás. Ráadásul az új tanévben belső változások mentek végbe, elsősorban a szemlélet terén. Az új tagintézményvezető, Király Krisztina kollégáival együtt pontos munkatervet
FEJLESZTÉS Az önkormányzat az elkövetkező ciklusra komoly terveket fontolgat. Bár a Magyar Falu Programban most nem nyertek, a megfogalmazott elképzeléseket szeretnék megvalósítani. Így 2022-től bevezetnék a falugondnoki szolgálatot, amire nagy az igény, megszépítenék az óvoda külső homlokzatát, fiókgyógyszertárat létesítenének. Ezenkívül korszerűsítésre vár a művelődési ház, a könyvtár, amelyben a nyugdíjasklub is működik, valamint további utcákat aszfaltoznának, és a plébániánál építenek majd egy fedett buszvárót.
állított össze és a házirendet is átalakították annak érdekében, hogy a gyermekeket nagyobb fegyelemre, tisztelettudó magatartásra serkentsék, például a köszönések tekintetében. Ennek az egységes követelményrendszernek már az első hónapok után látványos hatása van. Hangsúlyosnak tartják, hogy a hitéleten túlmenően az emberi értékekre jelentősebb mértékben összpontosítsanak. A falu felé igyekeznek nyitottabbak lenni, hiszen elengedhetetlen a jó kapcsolat az önkormányzattal.
Az intézményben nemrég átalakították a házirendet is
Megalapítottak egy-egy pedagógusi munkaközösséget az alsó és felső tagozaton, előtérbe helyezve a szakmaiságot, ami elengedhetetlen a korszerű pedagógusi tevékenységben. A szülőkkel szintén erősítették a kapcsolatot, és e téren szeptember óta kedvezőek a visszajelzések. A Szent Márton Tagiskolában jelenleg nyolcvanhat diák tanul, de egyértelmű cél a létszám emelése. Fontosnak vélik, hogy a borsosberényi ifjúság helyben járjon iskolába, ehhez mind az eszközi, mind a szemléletbeli feltételeket biztosítani akarják.
ALMANACH – BUJÁK
Buják
sről l sre 3 e lődik a ele l s
kérdés válasz
Molnárné di ir ska árla veze ő
POLGÁRMESTER:
Borbély Gábor ALPOLGÁRMESTER:
Fűzér István JEGYZŐ:
Mucsina Erika KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI:
Berki Lajos, Gulyás-Jaskó Ildikó, Petre Péter, Vanák Róbert, Varga Károly PÉNZÜGYI-ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG: ELNÖK: Varga Károly, TAGJAI:
Gulyás-Jaskó Ildikó, Vanák Róbert KÖZSÉGHÁZA:
3047 Buják, Kossuth u. 9. Tel.: 06-32/488-488 A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ CIVIL SZERVEZETEK ÉS SZERVEZŐDÉSEK:
Nyugdíjasok Baráti Köre Bujáki Sport Club Bujákért Polgárőr Egyesület Bujákért Alapítvány Templomi kórus Bujáki íjászok csapata, Cserhátgyöngye (női futballcsapat)
ERRŐL HÍRES
á nival k Bujákot nevezetességeinek köszönhetően egész évben sok turista keresi fel. Látnivaló akad bőven, így például a helyi várrom, a hősi emlékmű, a sasbérci kilátó, a kálvária, a Tours-i Szent Márton-templom és a Káponka is. A település ráadásul összesen hat Nógrádikummal büszkélkedhet, amelyek közé sorolható a Szent Márton-kultusz, a bujáki kutyaköszörű, Tinódi Lantos Sebestyén éneke, a Glatz Oszkár Galéria, a sokszoknyás népviselet, valamint a Kálvária. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TÓTH-NAGY ORSOLYA
Több mint tíz beruházásra nyert el támogatásokat az elmúlt évek során a település önkormányzata.
FEJLESZTÉS Még 2015-ben számolták fel a falu közelében lévő illegális szemétlerakót, amelylyel hozzájárultak a környezettudatosabb élethez. Emellett néhány évvel ezelőtt megújult az Eszterházy közösségi tér is mintegy 125 millió forintból. Korszerűsítették a falu bekötőútjának 1,7 kilométeres szakaszát is még tavaly, de több mellékút is új köntöst kapott. Egy másik nagyberuházás során a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola energetikai fejlesztését végezték el csaknem 160 millió forintos támogatásból. – Az iskola a jövő, itt tanulnak és itt szocializálódnak a gyerekeink. Minden településnek fontos, hogy olyan oktatási intézménye legyen, ahol a gyerekek megkapják az útravalót a további élethez és az elkövetkezendő tanulmányaikhoz – mondta Borbély Gábor polgármester, aki szerint ezzel a projekttel egy nagyon fontos mérföldkövet lépett át Buják. Mindezeken túl még több mint 41 millió forintot nyert település. – A kapott összegből a helyi Glatz Oszkár Művelődési Központ és Könyvtár egy része újul meg – közölte a falu vezetője. A polgármester azt is elárulta, hogy közel 84 millió forintot nyertek el a Cseperedő egységes óvoda és bölcsőde fejlesztésére is. Csaknem 90 millió forintos támogatásból pedig a helyi orvosi rendelőt korszerűsítik. – Egy modern épületet hozunk létre, amivel egy régi álmunk válik valóra, hiszen már évekkel ezelőtt megszületett a fejlesztés ötlete – közölte Borbély Gábor. Ezenkívül a Vidékfejlesztési Program keretében megújult a helyi főzőkonyha, de korábban biztonságtechnikai beruházás is megvalósult, valamint számos programot tartanak pályázat keretében.
– Hogyan segíti munkájával a helyi közösséget?
– Két évvel ezelőtt lettem nyugdíjas, előtte 40 éven keresztül dolgoztam a művelődési házban. Jelenleg a Glatz Oszkár-kiállítást vezetem, amely során bemutatom a festő munkásságát az érdeklődők számára. Az ország minden tájáról érkeznek látogatók, de olykor még külföldről is. Sőt, még maga a művész leszármazottjai is jártak itt. – Hogyan lendíti fel a kulturális életet a Glatz Oszkár-hagyaték?
Ünnepélyesen adta át a felújított iskolát Skuczi Nándor, Becsó Zsolt és Borbély Gábor
MIT JELENT ÖNNEK BUJÁK? DR. KIS P. JÁNOS
GULYÁS JASKÓ ILDIKÓ
– Nagyon szeretem Bujákot, egyrészt a táj és a gyönyörű környezet miatt, másrészt nagyon összetartó emberek élnek itt. Még kezdő háziorvosként kerültem a településre 43 évvel ezelőtt. Nagyon élénk a közösségi élet a faluban, próbáljuk együtt megvalósítani a különböző elképzeléseket és mindig Buják életét nézzük.
– Itt születtem és soha nem kívánkoztam máshová. Szeretem a nyugalmat, a szép környezetet és a sok látnivalót. Itt szeretnék megöregedni. Fontos számomra a közösségi élet is. Négy éve oktatom az Apraja-nagyja elnevezésű gyermeknéptánccsoportot, hiszen a mai világban elengedhetetlennek tartom a hagyományok őrzését.
Fotó: L. B.
TOP-pályázatok val s l ak me a faluban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Buják összesen négy nyertes pályázatban részesült az elmúlt években. Az egészségügyi alapellátás fejlesztésére nyolcvanötmillió forintot, az óvoda és bölcsőde fejlesztésére nyolcvannégymillió forintot, az önkormányzati épület energetikai korszerűsítésére negyvenhárommillió forintot és a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola újítására százötvenmillió forintot kapott az önkormányzat. Ezenkívül a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a település közlekedésfejlesztésére is nyert el támogatást.
– Nagy kincs számunkra a népviselet, amelyet a művész alkotásai is bemutatnak. Glatz Oszkár mintegy 40 éven keresztül alkotott Bujákon. Az itteni táj szépsége és a viselet megihlette őt. Több idős emberrel is beszélgettem már, akik ismerték a festőt és sokat meséltek arról, hogyan is élt a faluban. Az értékek erősítik egymást, így az alkotások és a népviselet, amelyeket egy-egy tárlat során be is mutatunk az idelátogatóknak. A gyűjtemény 1983-ban érkezett a településre és összesen 40 darab képet mutatunk be, amelyek sajnos sokáig méltatlan körülmények között voltak. 2007-ben azonban megújult a művelődési ház és azóta a helyére került a hagyaték is. – Mit nyújt a helyiek számára ez az érték?
– Számomra nagyon sokat jelent és azt gondolom, hogy a helyieknek is, hiszen nagyon nagy kincs ez, amelyre minden bujáki büszke lehet. Ez a gyűjtemény azonban olyan értéket képvisel, ami nagyon ritka, még a szakemberek és a muzeológusok szerint is.
Féltve óvják a település Nobel-díjas szülöttje, Szent-Györgyi Albert emlékét
Őrzik és éltetik a tradíciót
ÖRÖKSÉG Különleges érték található a településen: a Nobeldíjas Szent-Györgyi Albert hagyatéka található meg itt egy állandó kiállítás keretében. A tudós életét képező értékek és személyes tárgyak – többek között a Nobel-díj hiteles másolata – látható az Eszterházy Közösségi Tér épületében. A hagyaték gyűjtését több mint húsz évvel ezelőtt kezdte el Patkós István, a Palócföldért Egyesület elnöke. – Egy beszélgetés során, 1984-ben merült fel először, hogy Szent-Györgyi Albert Kiskérpusztán élt gyerekként. Ez felkeltette az érdeklődése-
NEVEZETES Híres rendezvény a Bujáki Vasárnap, amelyet 2018 óta pünkösdvasárnap szerveznek meg. A rendezvény 1983-ban indult azzal a céllal, hogy a környéken lévő művészeti csoportok bemutatkozhassanak. Az egész napos eseményt szentmisével kezdik, majd folklór-programokkal folytatják. Az évek során a környék szinte valamennyi hagyományőrző néptánccsoportja és népdalköre bemutatkozott már. Emellett kézműves-foglalkozások és népművészeti kirakodóvásár is színesíti a rendezvényt.
Állandó tárlaton a tudós hagyatéka met. Szerettem volna kideríteni, valóban igaz-e, hogy a közelben élt vagy sem. Éppen ezért írtam a híres tudósnak egy levelet. A válaszából kiderült, hogy igaz, és sok kedves emlék fűzi őt a településhez – mondta Patkós István. A levélváltást követően, néhány év elteltével Patkós István elnöke szerette volna elérni, hogy a helyi iskola SzentGyörgyi Albert nevét viselje, ezért ismét tollat ragadott. A Nobel-díjas válaszként írt soraiban a következőket vetette papírra: „Nagy megtiszteltetésnek veszem, ha az én gyermekkorom emlékére
Patkós István levelezett is a tudóssal
Fotó: Hüvösi Csaba
akár egy szobát is szentelnek”. Az intézmény végül felvette a neves tudós nevét. Később az özveggyé vált feleség, Mása Szent-Györgyi festmények, szobrok, fényképek, iratok és dokumentációk kíséretében a tudós svéd útlevelét is átadta a településnek. A Nobel-díjas tudós emlékét őrző kiállításra rendszeresen érkeznek látogatók az ország minden tájáról. Bujákon azonban úgy érzik, hogy ez még nem elég: a jövőben szeretnék meghívni a tudósról elnevezett magyar iskolákat is a településen berendezett állandó tárlatra.
ALMANACH – CERED
Cered
A közösség erejével 3 e lődhe nek vá
kérdés válasz
a i ászl a ele l s l ármes ere
Polgármester: Tajti László Alpolgármester: Petrovics Ferenc Képviselő-testület: Czene Csaba, Czene Zoltán, Pintér Gábor, Purgerné Tajti Zsuzsanna, Pálinkás Sándorné Jegyző: Szurok Sándorné A hivatal elérhetőségei: 3123 Cered, Jókai út 3. Tel.: 06-32/506-100 e-mail: hivatal@cered.hu Civil szervezetek: Tarnamenti Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Településrészek: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta és Tótújfalupuszta
HÍRESSÉG
Id. Szabó István A település híres szülötte id. Szabó István, aki 1903. augusztus 29-én látta meg a napvilágot. Édesapja uradalmi kerékgyártó volt, és ezt a szakmát űzte id. Szabó István is éveken át. Bóna Kovács Károly salgótarjáni műhelyében rövid ideig szobrászművészetet tanult az 1930-as évek elején. Legkedvesebb anyaga a fa volt, kőből, bronzból, műkőből, mészkőből és bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészetet idézte. Első kiállítása a Műcsarnokban volt megtekinthető 1934-ben, megrendeléseket főként Nógrád megyéből kapott. Az évek során igen foglalkoztatott kültéri szobrásszá vált, alkotásai megtalálhatók egyebek mellett Bátonyterenyén, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Mátranovákon első világháborús emlékművet készített, amely emlékmű mását szülőfalujában is felállították. A ceredi Általános Iskola 2003-ban vette fel id. Szabó István nevét, tisztelegve ezzel a község neves szülötte előtt.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina Fotók: Ladóczki Balázs
A Tarna folyó völgyében fekvő településen már végbement a közintézmények energetikai korszerűsítése, a további fejlesztéseket az új községvezetés nemcsak pályázatokkal, hanem a lakosokban élő tettvággyal kívánja megvalósítani.
FEJLŐDÉS A település előző önkormányzata több mint 123 millió forint összeget pályázott meg sikeresen a Területés Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), amelynek segítségével megtörtént az óvoda, a községháza és a faluháza épületének energetikai korszerűsítése. Emellett a falu két, szintén TOP-os forrásból megvalósított konzorciumi pályázatban – a Mátraszele és Környéke Kulturális Maratonban és az Egészségügyi Alapellátás Fejlesztése Cereden, Zabaron és Szilaspogonyban – is részt vett. Ez utóbbi beruházás során felújították az orvosi rendelő burkolatát, kicserélték nyílászáróit, valamint új eszközöket is beszereztek. Jelenleg több beruház is folyamatban van, amelyek kivitelezési munkálatait várhatóan tavasszal kezdik el. E fejlesztések a Magyar Falu Program keretében valósulnak meg, így például a teendők elvégzése után a falu rossz állapotban lévő hídja ismét megnyílik a forgalom előtt, megújul az óvoda játszóudvara és Cered belterületi útjai közül elsőként a Vörösmarty út kap új aszfaltburkolatot. A tervezett fejlesztések között szerepel továbbá egy új, a község szívében elhelyezkedő faluközpont létrehozása is. Ehhez a hivatali intézményeket és a közösségi színtereket új köntösbe szükséges bújtatni, valamint azokat programokkal megtölteni. E tennivalók a templom és az udvarában található harangláb környékének felújításával megkezdődtek, illetve az építményeket még impozánsabbá varázsolja a közelmúltban indult éjszakai kivilágítás.
– Új polgármesterként nem aggódott, hogy mit talál a „szekrényben”?
– Mivel 12 évig voltam önkormányzati képviselő és a pénzügyi bizottságnak is tagja voltam, így talán kijelenthetem: tudtam, hogy mire vállalkozom. Annak felmérése, hogy mit örököltünk az előző faluvezetéstől, jelenleg is zajlik. Amint ezzel végeztünk, a képviselőkkel közösen szeretném a jövőben követendő irányokat meghatározni. – Merre mutatnak a követendő irányok? Hagyományőrző egyesülettel és színes programokkal pezsdítik fel a helyi kulturális életet
A civil szervezetek támogatására is nagy hangsúlyt kíván fektetni a faluvezetés, hiszen a település fejlesztése a lakosokban élő tettvágy és szellemi potenciál nélkül nem megvalósítható. Jó pél-
da a településen a közösség építő erejére a Tarnamenti Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, akik immár 14 éve elevenítik fel rendszeresen a népszokásokat a különböző programjaikon. A fa-
lu kulturális életét nem csak a civil szervezetek pezsdítik fel, hiszen a községben két alkotótábor – a Ceredi Művészeti Alkotótábor és a Nemzetközi Művésztelep – is otthonra talált.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE CEREDRŐL? PURGERNÉ TAJTI ZSUZSANNA:
Itt születtem, és 25 éve szívügyem a kulturális programok szervezése, rendszerint az iskolások bevonásával, hiszen pedagógus vagyok. Néhány falubelivel összefogva alapítottuk meg a Tarnamenti Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, amelyen belül újra életre hívtam a Ceredi Népdalkört. Az önkormányzat értékeli és támogatja a tevékenységünket.
CENE GÁL ISTVÁN: Gyerekkorom óta élek Cereden. Nem csak a táj szépsége és a nyugalom miatt szeretem ezt a falut. Itt alkotok, és innen viszem a képeimet szerte a világba. Itt megvan a harmónia természet és ember között, amely festőművészként inspirál. Örömmel tölt el, hogy ezt a szemléletet az általam életre hívott Ceredi Művészeti Alkotótábor résztvevői is osztják.
SZUROK SÁNDORNÉ: 1981-ben csak a munkám kötött ide, majd ide is költöztem. A pályafutásom alatt minden lépcsőfokot végigjártam, most négy települést irányítok főjegyzőként. Közel áll a szívemhez a település, hiszen a gyönyörű környezet mellett gyakorlatilag mindennel ellátott. Az eltelt időszakban szinte minden fejlődött, és jó érzés, hogy ebben én is közrejátszhattam.
– A legfontosabbnak azt tartom, hogy a fejlődéshez térségben kell gondolkodnunk. Ehhez a környező és a határon túli településekkel kialakított jó kapcsolatokat tovább kell erősíteni, valamint újakat kell kiépíteni. Ez az együttműködés még kezdeti fázisban van, igaz helyenként egyéni szinten már létezik, ám fontos, hogy az önkormányzatok szintjén is jól működjön. Ez egy hosszú út, amelynek végcélja, hogy a Medvesalja térség neve olyan népszerűségnek örvendjen, mint mondjuk az Őrségé. – Mivel lehet egy ilyen festői szépségű falut még vonzóbbá tenni?
– Munkahelyteremtéssel. Napjainkban a fiatalok egy jól fizető állásért elhagyják a szülőfalujukat. Ezt csak közvetlen önkormányzati eszközökkel nem lehet megelőzni. Úgy gondolom, hogy inkább a helyi vállalkozásokra kellene partnerként tekinteni. A lehetőségekhez mérten biztosítani szeretném a fejlődésükhöz szükséges hátteret, hogy aztán új, versenyképes jövedelmet biztosító munkahelyeket hozhassanak létre.
Üde színfolt a településen A megyei értékek között a művészeti alkotótábor szerepel a népi harangláb MŰVÉSZET A település életének üde színfoltja a tíznapos Ceredi Művészeti Alkotótábor, amely immár 22 éves múltra tekint vissza. A nyári tábort Cene gál István, Nógrád Megyei Prima és European Art Star díjas festőművész hívta életre, aki alkotásait realista és fotorealista festészeti stílusban viszi vászonra. A festőművész már évtizedek óta működtet képzőművészeti klubokat és alkotótáborokat, ahol szívesen adja át tudását a résztvevőknek. Az évek alatt nem csupán hazánkból, hanem több európai országból is érkeztek tanulni
Egy táborozó alkotás közben
vágyó táborozók a festői szépségű településre. A falu adottságai és a jó hangulat sok vendéget csábít vissza évről évre a faluba, így egyebek mellett a – mintegy negyvenfős – létszámkorlát miatt igény mutatkozott a nyári tábor kibővítésére. Emiatt már tavaly ősszel is szerveztek egy kisebb, speciálisabb tábort, ahol tizenketten ragadhattak ecsetet. A táborok szerves részei a falunak, hiszen a cerediek bármikor kilátogathatnak oda és megcsodálhatják az aznapi munka eredményét. A tábor minden évben kiállítással zárul.
MEGYEI ÉRTÉK Néhány éve, a tizedik nógrádi megyenapon a település népi haranglábát beválasztották a nógrádikumok közé. A ceredi római katolikus templom kertjében áll a zömök, szoknyás faharangláb, amelyet sátortető fed. A harangtorony építési éve ismeretlen, feltételezhetően az 1700-az évek második felére tehető, amikor is a templomon átalakítási munkálatokat végeztek. A tizenhárom méter magas torony első harangját az egri mester, Jüstel József készítette 1789ben. Az építményt erős gerendarácsra helyezték alko-
A zsindelytetős harangláb
tói a műemlék védelem alatt álló templom észak-keleti oldalán. A harangláb tornácát faragással díszített deszkafal veszi körül, a harangházat kettős, zsalus nyílásokkal alakították ki. Korábban a csúcsdísz egy félhold és többágú csillag volt, amelynek következtében a helyi hagyományok szerint a harangláb a török korban készült. A díszek később a balassagyarmati Palóc Múzeumba kerültek, így immár egy kovácsoltvas kereszt díszíti a gúlatetőt, amelyet Csörge Bálint ácsmester zsindelyezett újra a hatvanas években.
ALMANACH – CSÉCSE
Csécse
lsődle es l h 3 lhe ő vál anak
kérdés válasz
Lánczi Imréné, a Csécse Településért Egyesület elnöke
Polgármester: Barna István Alpolgármester: Sevelyáné Varbai Mária, Kracsál Ferenc Képviselő-testület: Molnárné Szabó Katalin, Németné Fekete Zsuzsanna, Pusztai István Községháza: Csécse, Rákóczi út 61. 3052. Tel.: 06-32/492-171. E-mail: csecsekozseg@gmail.com Lakosság: 913 fő Civil szervezetek és közösségek: Gyermekeink Jelene–Településünk jövője Alapítvány, Csécse Sport Egyesület, Csécse Településért Egyesület, Sáron Rózsája Egyesület, Csécse Nyugdíjas Klub, Csécsei Kéknefelejcs Népdalkör, Vers és Tea Társaság A falu története: Az írott források 1408-ban említik először a települést, de a régészeti leletek alapján már jóval korábban lakott volt a terület. A falu mai templomának helyén ugyanis egykor népvándorlás kori földvár állt. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török időkben a település a váci náhije része volt.
ERRŐL HÍRES
Itt született Fráter Erzsébet Az ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter Erzsébet, Madách Imre magyar író felesége 1827. július 20-án született Csécsén. Apja Fráter József, anyja Battik Luca volt. 1843ban ismerkedett meg az íróval, aki később Cséhteleken el is jegyezte. Az esküvőt Erzsébet 18. születésnapján, július 20-án Csécsén, a katolikus templomban tartották. Ezt követően a pár Madách Imre csesztvei birtokán élt. Házasságuk 1854-ben válással ért véget. Erzsébet 1875-ben Nagyváradon halt meg. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
A pályázati támogatásoknak hála az elmúlt években számos beruházás valósult meg Csécsén. TOP-os projektek keretén belül mintegy 179 millió forintot nyert a falu. Így többek között rekonstruálták a csapadékvíz-elvezető rendszert, megtörtént az önkormányzat és az orvosi rendelő épületének, valamint a helyi nemzetiségi iroda energetikai korszerűsítése, és hamarosan kezdetét veszi a művelődési ház felújítása is.
FEJLŐDÉS – Több mint 35 millió forintos támogatásból fog elkészülni híres szülöttünk emlékére faluházunk, a Fráter Erzsébet emlékház. A falukép azonban már korábban is szépült, hisz 2017-ben szintén pályázati segítséggel alakítottuk ki „Büszkeségpontunkat” az 56-os forradalom emlékére – nyilatkozta Barna István Csécse polgármestere. A vidékfejlesztési program keretén belül több munkagép beszerzése is megtörtént 20 millió forintból. További pályázati támogatásoknak köszönhetően kerültek kicserélésre a ravatalozó épületének nyílászárói 1,5 millió forintból, és a közeljövőben kezdődik el a Kossuth utca felújítása is 15 millió forintból. Egy nagy beruházás is folyik jelenleg a településen: 960 millió forintból épül ki a szennyvízelvezető rendszer. – Jelentős eredményeket értünk el a közmunkaprogramban. Nagy hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági programra, konyhakerti növények termesztésére, magyar óriás nyúl tenyésztésére. Példaértékű közfoglalkoztatási programunkért tavaly Start Plusz Díjban részesültünk, ami mellé 10 millió forintos támogatást is kaptunk – nyilatkozta a polgármester, aki azt is elmondta, hogy jelenleg több beadott pályázatuk is van, amelyekből az óvodaudvar kerítésrendszerének felújítása, a temetőben urnafalépítésre kerülne sor. A közbiztonság javulásának érdekében kamerarendszer kialakítását is tervezik. A faluban jelentős kulturális élet zaj-
– Mióta él a településen?
Közfoglalkoztatott munkások keze által is szépül a helyi óvoda és környéke
lik, több civil szervezet és közösség is működik. – Nagy öröm, hogy minden egyes rendezvényünkön mindenki jelen van. Ez egy ösz-
szetartó település, ahol támogatjuk azokat, akik tesznek a faluért. Polgármesterként, a képviselő-testülettel közösen feladatunk, hogy figyelembe
MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT ÖNNEK CSÉCSE? GYÜRKYNÉ TORDAI KATALIN:
HÉNYELNÉ PÁSZTOR ZITA
– Születésem óta itt élek. A szüleim és a nagyszüleim is tősgyökeres csécseiek. A helyi óvodában dolgozom dajkaként. Alapvetően falusi ember vagyok, szeretem a falu adta lehetőségeket. Itt mindenki segíti egymást, a falu folyamatosan fejlődik. A lányom 17 éves és azt mondja, ide mindig vissza fogja húzni a szíve, s ez nagyon jó dolog.
intézményvezető (Csécsei Gézengúz Óvoda): – 2001-től élek itt, ide jöttem férjhez. Gyorsan sikerült felvennem a falu ritmusát és megismernem az itteni embereket, ami köszönhető annak is, hogy közvetlen volt mindenki, így nem volt nehéz beilleszkednem ebbe a közösségbe. Ezen a településen senki nem érzi kényszernek, hogy segítse a másikat.
vegyük az itt élő emberek igényeit, az adódó lehetőségeket és így tegyünk településünkért – tette még hozzá Barna István.
e l a hiva al le e az v da s a m velőd si ház is Számos TOP-os pályázatot nyert a település az elmúlt időszakban. 28 millió forintból készült el a csapadékvíz-elvezető rendszer. Energetikai korszerűsítések történtek az önkormányzat, az orvosi rendelő, valamint a nemzetiségi hivatal épületén. Előbbi több mint 43 millió, utóbbi 30 millió forintból. A művelődési ház felújítása hamarosan kezdődik, erre 37 millió forintot kapott a falu. Közel 36 millió forintból kerül kialakításra majd a faluház. Ezeken túl rendezvények szervezésére is nyert támogatást a település, közel 4 millió forintot.
– Születésem óta élek Csécsén. Nagyon szeretek itt lakni, a megszokott környezetben, az ismerős emberek között. Úgy gondoljuk, nincs időnk egymásra, de a helyi emberek összetartóak és szívesen segítenek az arra rászorulóknak. A kulturális és a közösségi életben is egyre erősebb az összefogás. A vidéki életben sok szépség vesz minket körül, a jó levegő, a sok zöld tér, és elsősorban a bensőséges, kedves emberi kapcsolatok. Ez a falu az otthonom, nem tudnám máshol elképzelni az életemet. – Mivel tudja segíteni a falu fejlődését?
– A Csécse Településért Egyesület elnökeként a falu kulturális fejlődésének elősegítése az egyik fontos tevékenységem. Civil szervezetünk évente több rendezvényt szervez, és aktívan részt vesz az önkormányzat programjain is. Fontos feladatunk a hagyományok ápolása és az értékek megőrzése mellett a jelenkor kultúrája is. A lakosság kulturális igényeit szem előtt tartva igyekszünk bevonni az idősebb és a fiatalabb korosztályt is. – Mit szeretne, ha a jövőben megvalósulna a településen?
– Szívem vágya, hogy Csécsének is legyen néptánccsoportja, hangszeres együttese, akik a saját rendezvényeinket színesítenék. Nagyon várjuk már a művelődési ház felújítását és azt, hogy a nemrégiben felújított önkormányzati épületben a civil szervezet és a működő csoportok számára legyen egy-egy helyiség, amit bármikor igényeik szerint használhatnának.
Betegsége miatt kezdett ékszereket Kastély a település készíteni, s ma már sok örömet szerez szomszédságában PORTRÉ Fekete Istvánné születése óta Csécsén él. A hölgy sok éve foglalkozik ékszerek és hajdíszek készítésével, termékeivel sok rendezvényen megjelent. – Közel 20 éve beteg vagyok. Egészségi állapotom romlásával kezdtem el kézimunkázni. Idővel a jól sikerült alkotásokból kialakult egy kis készletem, ami később a Csécse Településért Egyesület segítségével eljutott a környékbeli rendezvényekre. A helyi eseményekre is meghívtak és ezen alkalmakkor mindig sok ötletet kaptam, hogy mit készíthetnék. Megtetszett a kihívás – nyilatkozta Fe-
kete Istvánné. Az ékszerkészítő termékei között szerepel horgolással készült hajcsat, hajdísz, karkötő, lánc, fülbevaló, kulcstartó sima gyönggyel és ásványokkal, amik vásárlói kérésére bővülnek. – Egyre nagyobb az érdeklődés a termékek iránt. Célom, hogy a lehető legjobb minőséggel, becsülettel, szép színek felhasználásával és kellő finomsággal olyan ékszereket készítsek, amelyekkel örömet szerzek a hölgyeknek – mondta Fekete Istvánné, aki kiemelte azt is, hogy vásárlóitól nagyon sok szeretetet kap és környezete biztatja a folytatásra.
Fekete Istvánné (balra) vásárlói kérésére is bővíti kínálatát
ÉRTÉK A településtől nem meszsze található Bélahalom pusztán emelkedik a Keglevichkastély. A fallal körülvett épületegyüttes (kastély, kapuépítmény, magtár, istálló) valamikor a 19. század első harmadában épülhetett. A kastély eklektikus stílusú, szabadon álló, téglalap alaprajzú kontytetővel. A Stern és a Pátkai család tulajdonában volt, majd a Keglevich család birtokába került. 1932–1933 között gróf Keglevich István historizáló stílusban bővíttette. Jelenleg magántulajdonban van és folynak a felújítási munkálatai.
Jelenleg magántulajdonban van
ALMANACH – CSERHÁTHALÁP
serhá halá
Fontos a történelmi 3 s n i m l őrz se
kérdés válasz
Dócs Dávid, a település polgármestere
Polgármester: Dócs Dávid Alpolgármester: Antalicz László A képviselő-testület tagjai: Amberger János, Hölgye Árpád, Tor Ferenc Jegyző: dr. Szabó Letícia Ágnes Háziorvos: dr. Kecskeméthy Gyula Óvodavezető: Takácsné Mészáros Mária A hivatal elérhetőségei: 2694 Cserháthaláp, Fő út 72. Telefon: 35/572-029. E-mail: info@cserhathalap.hu. Honlap: www.cserhathalap.hu Jeles napok: települési közös farsang (Hamvazószerda előtti hétvége); március 15-i ünnepség; trianoni megemlékezés (június 4.); Péter-Pál napi vendégség (június vége); Betyárasztal Fesztivál és szüreti mulatság (szeptember első szombatja); idősek napja (október eleje); adventi vásár és karácsonyi műsor (advent 3. vasárnapja) Látnivalók: – Történelmi Emlékpark (benne a magyar történelem nagy eseményeit megörökítő emlékművekkel); – katolikus templom (védőszentje Szent Péter és Szent Pál, mai formáját 1907-ben nyerte el) – tájház (a Cserhátra jellemző néprajzi értékeket mutatja be)
ERRŐL HÍRES A falu Árpád-kori település. Itt élt Bekényi János földbirtokos, aki az 1848-49-es szabadságharc Nógrád megyei védő zászlóaljának századosa volt. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című művének bevezető része a községben játszódik. A település, valamint Mohora és Nógrádmarcal közigazgatási határán található az a természeti képződmény, amit a környékbeliek Betyárasztalnak kereszteltek el. A község ősz eleji fesztiválja is erről kapta a nevét.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Cserháthalápon nagy jelentőséget szentelnek a történelmi múlt és a néphagyományok hűséges őrzésének. Ezt szolgálja két olyan vívmány, amely nemrégiben keletkezett a faluban.
ÉPÍTKEZÉS Mohora felől a településre érkezve már messziről feltűnik vadonatúj homlokzatával a tájház. Ezt egy romos porta átalakításával teremtette meg az önkormányzat. A felújításra a START munkaprogramból származó 2,1 millió forint saját kiegészítéssel hárommilliós nagyságrendűre duzzadt. Menet közben sorra érkeztek a felajánlások, különböző használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök. A kijelölt határidőre, azaz a 2019-es Péter-Pál napi búcsúra el is készült az ingatlan. Tovább haladva, az út jobb oldalán találkozhatunk a történelmi emlékparkkal. Fontos cél volt, hogy az átutazóknak is feltűnjön ez a térkővel fedett terület, ahol kopjafák és keresztek sora idézi a magyar múlt sorsfordító pillanatait, az 1848/49-es forradalom és szabadságharctól az 1956-os forradalmon át az első és második világháború vérzivataráig. A sort kiegészítvén 2020ban, a trianoni békediktátum századik évfordulóján avatnak fel egy monumentális emlékművet, így minden fontosabb történelmi megemlékezést egy ponton tarthatnak. A művelődési házban energetikai korszerűsítés zajlott, a ház szomszédságában ifjúsági klubot alakítottak ki, erősítették a helyi identitást, aminek hangsúlyos pillanata volt 2018-ban a Palóc Világtalálkozó sikeres megrendezése. Sokat várnak a Leader és a Magyar Falu Program kínálta lehetőségektől. Önerőből útfelújításokat, a saját betonüzemük „segítségével” a járda és a csapadékvíz-elvezetető rendszerek karbantartását is elvégezték. A jó közbiztonság kiemelt cél, ezt a helyben működő polgárőrcsoport elismert munkája szavatolja.
– Mit tart Cserháthaláp legfőbb értékeinek?
– Magát a falusi életmódot, a táj nagyszerű adottságait, páratlanul szép természeti fekvésünket, a palócokra olyannyira jellemző jószívű, vendégszerető magatartást és a közösségben, családokban gondolkodó embereket. A lakosság összekovácsolódott, egyre jobban azonos irányba evezünk, félretéve a sokszor különböző látásmódokat, politikai nézeteket, hiszen a lakóhely, a szülőföld fejlődése a legfontosabb. – Mi az, ami hiányosság, ami feltétlenül megoldandó a közeljövőben?
A történelmi emlékparkban kopjafák és keresztek sora idézi a magyar múlt sorsfordító pillanatait
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE CSERHÁTHALÁPRÓL? SZORCSIK ANIKÓ pedagógus: Születésem óta itt élek, gyönyörű a táj a Cserhát dombjainak ölelésében, tiszta a levegő, csendes a környezet. Nagyon szeretem a faluban élőket, remek közösséget alkotunk, minden hónapban akad egy-egy értékes program, ami megmozgatja a lakosságot. Szerencsére egyre bővül a szolgáltatások köre, amiért megéri helyben maradni.
ANTALICZ LÁSZLÓ alpolgármester: Tizenhat esztendeje költöztem Cserháthalápra, ahol igazi otthonra leltem. A kezdetektől részt veszek a közösségi életben, tagja lettem a Csipkerózsa hagyományőrző csoportnak. Alpolgármesterként is tapasztalom, hogy az elmúlt négy évben milyen sok területen léptünk előre, töretlenül fejlődve, vívmányokkal gazdagodva.
VARGÁNÉ MAJOROS IBOLYA falugondnok: Egy kistelepülésen sokkal nagyobb az öszszetartozás ereje, mint a városban, sokkal komolyabb és fontosabb az emberek számára az összefogás, ami nálunk tökéletesen megmutatkozik. A falugondnoki feladataim ellátása közben rendszeres a kapcsolatom a lakossággal, igénylik is a szolgálat mindennapos, állandó segítségét.
– Mindennap adódik egyegy kisebb-nagyobb feladat, amit el kell látni. Sokkal inkább kiemelném az önfenntartás kiterjesztésére vonatkozó törekvésünket, hogy a cserháthalápiak számára mind komfortosabb, élhetőbb környezetet biztosítsunk. – Miként igyekeznek megtartani a fiatalokat, esetleg ifjú családokat csábítani Cserháthalápra?
– Az elmúlt négy évben rendkívül hangsúlyos nálunk a fiatalok megszólítása, aktívabb bevonása a község életébe. Míg 2014/15ben még legalább harminc üresen álló ház, porta volt a településen, ez a szám mára öt alá süllyedt, ami hűen mutatja, a családok érdeklődnek a falusi életmód iránt. Egyre több az óvodásunk, az önkormányzat ad iskolakezdési támogatást, a születendő gyermekek után kelengyepénzt, a főiskolások számára lehetőséget nyújt a Bursa Hungarica pályázat, illetve az első lakáshoz jutókat is segítjük.
Szeniczei Anita és Frenyó Gábor külföldről is gyakran fogadnak vendégeket
Támogatás: megvalósult fontos célok
VENDÉGLÁTÁS A település rendezettsége, a jó közbiztonság és a megannyi népi érték ihlette meg a Palóc Porta üzemeltetőit, így elhivatottan álltak a falusi turizmus kiterjesztésének szolgálatába. Ebben a területben látott fantáziát két éve Frenyó Gábor és párja, Szeniczei Anita. A hatósági engedélyt 2017ben kapták és 2018-ban fogadták az első vendégeket abban a két kezük munkájával és némi iparosi segítséggel felújított régi parasztházban, amit családi örökségként kaptak meg: 1830-as években kezdték építeni, homlokzatába az 1856-os
FEJLESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében történt a művelődési ház energetikai korszerűsítése. A 35 millió forintos támogatásból kicserélték a nyílászárókat, fűtéskorszerűsítést hajtottak végre, külső szigetelést, új homlokzatot kapott az épület, valamint a mozgáskorlátozott mosdó is megújult. A Palóc Identitás Erősítése programban a Cserháthalápra eső rész 3 millió forint, ennek egy részét használták fel a 2018-as Palóc Világtalálkozó megrendezésére, a rendezvénysorozat nyitányára.
al si rizm s lehe a övő k l sa számot faragták. Az ingatlant végül Palóc Porta Vendégház névre keresztelték. A házigazdák elmondták, igen változó a vendégkörük. Legtöbben olyanok érdeklődnek a szálláshely iránt, akik egy alappontból szeretnék megismerni a palóc értékeket, és Cserháthalápról kiindulva az egész környék könynyen és gyorsan bebarangolható. Népszerű továbbá a rendezvényturizmus, hiszen a cserháti falvak tavasztól őszig igen széles körű programkínálatot biztosítanak. A Palóc Portán ma már nyolcan is nyugovóra térhet-
Családi örökségként kapták az 1856-ban épült parasztházat
nek, az árak barátságosak. Főként családok érkeznek, nagyobbrészt hazánkból, de tértek már ide be belgák, németek és osztrákok is. A tulajdonosok mindig igyekeznek megvillantani a régi paraszti világból származó csodákat, téli időben például a búbos kemence nosztalgikus hangulatot teremt, és a káváján melegedve egy-egy forró tea szürcsölgetése közben kellemes beszélgetésekre is lehetőség adódik, míg a tágas kert kiválóan alkalmas kikapcsolódásra, amihez a madarak állandó csiripelése adja a zenét.
ALMANACH – CSERHÁTSURÁNY
Cserhátsurány
Biztató a település 3 na m rv e lőd se
k rd s válasz
Koplányi Gabriella, a essedik ám el v da veze ő e
Polgármester: Szántó József
Alpolgármester: Holes Gábor
Képviselő-testület: Karvai Ferenc Kelemen János
Jegyző: Petrás Judit
Polgármesteri hivatal: 2676 Cserhátsurány, Petőfi út 3. Tel.: 06-35/357-001 E-mail: onkormanyzat@ cserhatsurany.hu
Lakosság: 786 fő Nevezetességek: Az 1344-ben épült gótikus római katolikus templom Az 1829-ben épült késő barokk evangélikus templom Helytörténeti kiállítás Jánossy-kastély Simonyi-kastély Sréter-kastély
TOP-PÁLYÁZATOK Az idősek nappali ellátását és szociális étkeztetését biztosító Keresztény Otthon felújítására 49.636.500 forintot nyert a helyi római katolikus egyházközség a TOP-4.2.115-NG1 pályázaton. A tornacsarnok és a polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítése a TOP-3.2.1.-16-NG1 pályázaton nyert 82.681.622 forintból fog megvalósulni. Ez környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és működési költségmegtakarítást jelent. Idén befejeződött a családi bölcsőde kialakítása és az óvoda felújítása, melynek költségeit a TOP-1.4.1.-16NG1 pályázat 42.700.616 forintban biztosította.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
A festői Cserhát dombjai között meghúzódó Cserhátsurány az elmúlt évtizedekben mintha kissé feledésbe merült volna. Csakúgy, mint a többi hasonló helyzetben lévő falu, az elöregedés miatt inkább a túlélésért küzdött, mintsem virágzott. Az utóbbi évek azonban soha nem látott fejlődést hoztak a településnek, és komoly bizakodásra adnak okot a jövőt illetően.
GYARAPODÁS A település vezetése fontos feladatának tekinti meglévő intézményeinek színvonalas működtetését és segítését, középületeinek fenntartását és korszerűsítését, valamint az utcák és közterek folyamatos szépítését. A faluban járva mindenütt ennek az igyekezetnek a nyomaira bukkanunk. Kihasználva a pályázati támogatások adta lehetőséget, korszerűsítették az orvosi rendelőt és felújították az önkormányzati konyhát, ahol mintegy száz főre főznek naponta: az ovisokat, iskolásokat és az időseket is ők látják el ebéddel. Az óvoda épületét felújították és családi bölcsődét is kialakítottak az épületben. A tornaterem melletti szabadtéri színpad tető- és térburkolatát önerőből készítették el. Szintén önerőből történt a temetőút és a ravatalozó tetejének felújítása, valamint egy autóbuszöböl és egy járdasziget kialakítása is. További sikeres, már elnyert pályázatoknak köszönhetően hamarosan a volt kocsma épületében elkezdődik az ifjúsági klub kialakítása, szabadtéri kondiparkot építenek, valamint megoldódik a polgármesteri hivatal és a tornacsarnok energetikai felújítása és akadálymentesítése. A fiatalság helyben tartása érdekében az önkormányzat anyagilag is támogatja a falu tanulóit: az óvodások húsz, az iskolások harmincezer forintos beiskolázási támogatást kapnak fejenként. A további legfontosabb megoldásra váró feladatok egyike a belterületi utak felújítása.
– Ha egyszer meghirdetik a Magyarország legszebb óvodája versenyt, ez az óvoda jó eséllyel pályázhat az első helyre.
– Valóban gyönyörű környezetben telnek a napjaink ebben a kastélyépületben. A tavalyi évben befejeződött a teljes belső felújítás, és egy minibölcsődét is kialakítottak itt. Az ovi 25 gyermek befogadására alkalmas, ezt ki is használjuk maximálisan. Elsősorban a faluból származó gyerekek járnak ide, a környező falvakból jelentkezőket kénytelenek vagyunk elutasítani férőhely hiányában. Külön tornaszobánk van és egy nagy ebédlőnk is, ahol az étkezések zajlanak. A gyönyörű természeti környezetben fekvő település egyik ékessége a belterületi horgásztó
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET CSERHÁTSURÁNYBAN? HOLESNÉ MURI KRISZTINA, iskolatitkár: Az itt élők szívesen vesznek részt a közösségi életben, és az önkormányzat támogató partnerünk ebben. Vannak önszerveződéssel létrejött csoportok, például a budapesti színházlátogatók. Felolvasóestünk, ahol kedvenc íróinktól, költőinktől olvasunk fel, 19 alkalmat élt meg eddig. De jól működik a SIKK, a Surányi Ifjúsági Keresztény Klub is.
MOLNÁRNÉ JUSZTIN RITA, a Keresztény Otthon szociális gondozója: Cserhátsurány elöregedett falu, és a mi feladatunk, hogy a településen élő idős emberek napjait megszínesítsük. A fiatalok elvándorlását csak úgy lehetne megállítani, ha több munkalehetőség volna itt helyben. Ugyanakkor nagy dolog, hogy van óvodánk, nyolcosztályos iskolánk, és hamarosan bölcsődénk is lesz.
NAGY BALÁZS, vállalkozó: Gyógynövényekkel foglalkozunk, aminek komoly hagyománya van errefelé. Kiváló minőségű gyógynövények teremnek az itteni erdőkben, réteken. Egy huszonévesnek talán túl nyugodt, de fiatal családosok számára tökéletes ez a hely, gyermekneveléshez megfelelő a környezet. Üzleti partnereinket, barátainkat is mindig elvarázsolja ez a környék.
– Milyen lehet kisgyermekes szülőként a faluban élni?
– Szerintem joggal lehetnek elégedettek, hiszen itt minden adott egy kiskorú ideális fejlődéséhez. Igényesen kialakított intézményünk kiváló felszereltségű, rengeteg mozgásfejlesztő eszközünk, képességfejlesztő, konstrukciós és fajátékunk van, gyönyörű ősparkos udvarunk modern kültéri játékokkal van ellátva. A bölcsődei udvar kialakításánál még arra is ügyeltek, hogy párakapu legyen benne. Sokszor járnak erre turisták, az épületet látva mindig csodálkoznak, hogy ilyen létezik ma hazánkban. – Milyen program szerint dolgoznak?
– Tevékenységközpontú programunkban nagy hangsúlyt helyezünk a néphagyományok ápolására, valamint a környezettudatos nevelésre, illetve az egészséges életmód megalapozását is fontosnak tekintjük.
A keresztény általános iskolában barátságos légkörben, együtt nevelkednek a különböző nemzetiségű gyerekek ISKOLA A falu oktatási intézménye, a Váci Egyházmegye fenntartásában lévő Szent István Keresztény Általános Iskola a balassagyarmati Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tagintézményeként működik. Az iskolaépületben tíz korszerű tanterem, egy tornaterem és modern gépekkel, projektorral, interaktív táblával felszerelt számítógépterem szolgálja a színvonalas oktatást. Az intézmény vezetője, Bóta Bernadett arról mesélt, hogyan simul bele a falu életébe mindennapi tevékenységük. – Szerencsére nemcsak a kisebb településeken szoká-
sos alsó tagozat, hanem mind a nyolc osztály működik az intézményünkben, ahová a helybeli gyerekeken kívül Herencsényből, Mohoráról és Cserháthalápról is járnak tanulók, összesen 94 diák. Délután két további tanórán kívüli foglalkozást tartunk: a cigány kézműves és cigány hagyományőrző szakkört. Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal a régi cigány mesterségeket, mint a kosárfonás, bőrözés, de gyakran főznek is a gyerekek. Jó kapcsolatokat ápolunk a helyi cigány önkormányzattal. A környező településekről bejáró diákokat modern isko-
Az intézményben mind a nyolc osztály működik
labusszal szállítjuk, amit az önkormányzat biztosít számunkra. Az igazgatónő tájékoztatása szerint a faluban valamenynyi megemlékezés – legyen az karácsony, farsang, szüreti mulatság, gyereknap, vagy nemzeti ünnep – az iskolában zajlik, tanárok és diákok egyaránt kiveszik a részüket a szervezésből. Az iskola életébe szervesen beépültek a különböző hagyományok: a lelki napok, az adventi és a nagyböjti témanapok, a jótékonysági bál, a nyári táborok vagy a tanév végén a Vidámság napja.
Népismeret
Az iskola sajátossága, hogy 2015 óta cigány nemzetiségi oktatás zajlik nálunk magyar nyelven. Tanulóink harminc százaléka roma származású, minden osztályban heti egy órában cigány népismeret tantárgyat tanítunk. A nem roma származásúak is szívesen tanulják ezt a tantárgyat, ezt az is bizonyítja, hogy a pécsi Gandhi Gimnáziumban rendezett országos cigány népismereti vetélkedőről az első helyezést sorozatban már harmadik éve a mi diákjaink hozzák el.
ALMANACH – CSERHÁTSZENTIVÁN
Cserhátszentiván
Támogatások adtak 3 es l a e lőd sre
kérdés válasz
Lord Eszter alpolgármester, tanár
Polgármester: Siraky Attila
Alpolgármester: Lord Eszter
Jegyző: dr. Turza Csaba József
Képviselő-testület: Balás István András, Bényei Zsolt, Cservölgyi Zoltán Barnabás
Községháza: 3066 Cserhátszentiván, Kossuth u. 1. Tel: 06-32/382026, 06-32/382-056, e-mail: csivan.korjegyzoseg@gmail.com
Lakosságszám: 111 fő A település története: A falu első írásos említése 1265-ből származik (Scentiwan). 1327-ben a Váci egyházmegye nyilvántartása szerint a településnek már biztosan van temploma. Az első magyarországi népszámlálás idején lakosságszáma 612 fő volt. A 20. század elején veszi fel a „Szentivány” helyett a Cserhátszentiván nevet.
ERRŐL HÍRES
t an kö ött k a al an Az 1930-as években Cserhátszentiván kedvelt turistahelynek számított. Legfőbb vonzerejét a község meleg vizű strandfürdője nyújtotta. A kissé kénes víz 24 fokos volt, és egy a közelben feltörő forrás táplálta. A strand mellett kabinok, homokos part, lacikonyha volt található, hétvégenként pedig élőzenés mulatság szórakoztatta az embereket. A víz köszvényt is gyógyított. A II. világháború alatt a strand lepusztult és nem használták többé. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt időszakban megnyert pályázatoknak köszönhetően, több fejlesztés is valóra válhatott a településen. Közel 30 millió forintos összegből került felújításra a csapadékelvezető árok a Rákóczi utca több száz méter hosszú szakaszán. 36 millió forintból kezdődhetett el a település kultúrházának energetikai korszerűsítése. A felújítás alatt megtörtént a nyílászárók teljes körű cseréje, a fűtés korszerűsítése, a külső falak és a tetőszerkezet szigetelésének kialakítása.
FELÚJÍTÁSOK – Ez az épület ad otthont településünk nagyobb rendezvényeinek és a kulturális élet központjaként szolgál. Még az 1960-as években épült és már több helyen is felújításra szorult. A nyílászárók nem funkcionáltak, a meglévő fűtési rendszerrel pedig nem tudtuk kifűteni a benne található helyiségeket – nyilatkozta lapunknak Siraky Attila, Cserhátszentiván polgármestere. A későbbiekben a már közel 60 éves és a falu szívében elhelyezkedő épület belső berendezését is szeretné modernizálni a falu vezetősége. – Jelenleg egy benyújtott pályázatunk van, aminek segítségével az orvosi rendelő új eszközeinek beszerzése valósulhatna majd meg. Mindezek mellett, ha adódnának a jövőben megfelelő támogatási lehetőségeink, akkor az önkormányzat épületét és a temetőben található ravatalozót is szeretnénk felújítani és bővíteni – tette még hozzá a polgármester. A pályázati támogatásokon túl, önerőből is igyekszik élhetőbbé és szebbé válni a kis település. Az önkormányzati bekötőutaknál található árkok járórácsait folyamatosan karbantartják, szem előtt tartva a lakosság balesetmentes közlekedését. A közösség összetartozását pedig a minden évben megtartott falunapon és a már hosszú évek óta megrendezett világtalálkozón igyekeznek erősíteni a helybéliek.
– Miért költözött a településre?
– Édesanyám Cserhátszentiváni születésű. Gyerekkorom óta jártunk ide rokonokat látogatni. Nemegyszer gyalogoltunk ide Ecsegről a völgyön át. Sok szép emlékem van róla. Az iskoláim befejezése után Budapesten, Torontóban, majd az angol férjem révén Londonban éltem. A gyermekeinket azonban egy csendes, nyugodt, és a természethez közeli környezetben szerettük volna felnevelni. A férjem első látásra beleszeretett ebbe a festői szépségű vidékbe. Nem sokat gondolkodtunk azon, hogy hol legyen az életünk soron következő állomása. A kis falu és környéke kedvelt kirándulóhely. A patak mellett fedett pihenő várja a turistákat
MI A VÉLEMÉNYE CSERHÁTSZENTIVÁNRÓL? SIRAKY LAJOS, helyi lakos:
CSERVÖLGYI ZOLTÁN, képvi-
– A családfánk az 1300-as évekig visszavezethető. A szüleim ide valósiak, itt születtek, és nem nagyon hagyták el a települést. Azt tapasztalom, hogy a faluban élő emberek bizakodóak, de sajnos kevés a lakosság. A fiatalok jó levegőn, szép természeti környezetben élhetnek, az időseknek pedig nyugalmuk van. Ha itt valaki pihenni akar, akkor arra lehetősége van.
selő, vállalkozó: – Innen származnak a felmenőim. Gyermekként sok időt töltöttem itt, nagyon megszerettem a falut, ahová mindig visszavágytam. A falubeliek nagyon megbízhatóak és segítőkészek. Ha az ember be tud illeszkedni, akkor a szomszédokkal jó viszonyt lehet kialakítani, és ennek megfelelően mindenben számíthatok is rájuk.
Harminc millióból újult meg a belterületi csapadékvízelveze ő rendszer A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül két nyertes pályázatban is részesült az elmúlt években Cserhátszentiván települése. Közel harmincmillió forintos összegből, mintegy 800 méteres szakaszon valósult meg a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, amelynek korábbi hiányosságai évről évre egyre növekvő problémát jelentettek az önkormányzat számára. Mindezek mellett a kulturális élet fellendítésére és a helyi közösség összetartó erejének erősítésére is nyert támogatást a település.
– Mivel tudja segíteni a Cserhátszentivániak életét?
– Szívesen részt veszünk a falu közösségi életében, programok szervezésében, lebonyolításában. 2010-től önkormányzati képviselőként, majd 2014-től alpolgármesterként tevékenykedem. Célom a falu értékeinek megőrzése, újabb értékek teremtésének elősegítése. 2016 tavaszán a kezdeményezésemre több pályázatot is sikerült beadni. – Mit szeretne, ha a jövőben megvalósulna a településen?
– Nagy szükség lenne a településen a korszerű, központi szennyvízelvezetésre. Az utak minőségén is javítani kellene. Néhány utca még nincs aszfaltozva. Ezt mielőbb pótolni szeretnénk. Emellett egyre nagyobb igény lenne a térség kistelepüléseit összekötő kerékpárútra is. Reméljük, hogy az idelátogatók kedvet kapnak a falusi életre és gyarapodni kezd a lakosság.
Közösségformáló erővel bír a családi eseménynek indult kezdeményezés
Neves festő alkotásai a plébánián
KÖZÖSSÉG Már több mint tíz éve kerül megrendezésre a településen a Cserhátszentivániak Világtalálkozója. Az eseményt hagyományosan a falu védőszentjének és névadójának, Keresztelő Szent Jánosnak az ünnepén, az ő tiszteletére újjáépített templom 1759. évi felszentelésének évfordulóján tartják. Az ötlet a cserhátszentiváni születésű Murányi Gyulától származik, aki dr. Szalay Ferenc profeszszorral együtt fő szervezője a rendezvénynek. Eredetileg egy családi körben megtartott találkozó lett volna, de később a meghívottak köre bővült és
KULTÚRA Bakallár József festőművész Cserhátszentiváni származású szülők gyermeke. Kisgyerekkorában pár évet ő maga is a településen töltött, iskolába is itt kezdett járni. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Művei a világ minden tájára eljutottak. Több hazai és külföldi kitüntetéssel is rendelkezik. A művész 2007-ben lett a község díszpolgára. Cserhátszentiváni Corpus című festménye a település templomát díszíti, 30 képből álló állandó kiállítása a plébánián tekinthető meg. 2013-ban hunyt el.
Évente hazavárják a falu szülötteit kiterjedt mindenkire, aki valamilyen formában kötődik a településhez. – A tapasztalat pozitív, az emberek szívesen jönnek. Az összejövetelnek közösség formáló ereje van és sikere révén sok minden megvalósult már a településen – nyilatkozta dr. Szalay Ferenc. A világtalálkozó alkalmából minden évben megjelenik egy évkönyv, ami a két találkozó közötti időszak történéseit öleli fel. Siraky Attila polgármester szerint, ez egy nagyon jó lehetőség a közös időtöltésre azoknak, akik Cserhátszentiváninak érzik magukat.
Sok szeretettel készülnek a falubeliek a találkozóra, ahol a zene és a tánc is előtérbe kerül Fotó: L. B.
ALMANACH – CSESZTVE
Csesztve
Csesztvén a helyi 3 közöss i a övő
kérdés válasz
Kalmár Attila, a település polgármestere
Polgármester: Kalmár Attila
Alpolgármester: Pauló Péter
Jegyző: Busai Adrienn Képviselő-testület: Krupa Gábor, Mócz Zoltán, Pauló Péter, Rácz Jenő
A hivatal elérhetőségei: Cím: 2678 Csesztve, Kossuth Lajos út 13. Tel.: +36-35–544–000. Email: attilacsesztvepolgmest@ gmail.com
Településrész: Bakópuszta, Kincsempuszta, Galibapuszta
Civil szervezet, alapítvány: Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Csesztvei Gyermekekért Alapítvány
Lakosság: 380 fő Jeles napok: Madárijesztő Szépségfesztivál, MadáchEmléknap
MAJTHÉNYI-KASTÉLY Az épület országos műemlékvédelem alatt álló létesítmény. A barokk stílusú, szabadon álló, földszintes kastélyt Majthényi Károly építtette a 18. század második felében, később a Madách családé lett. Ezután 1945-től az általános iskolának adott otthont, majd 1961-től óvoda, könyvtár és szolgálati lakást volt. Ma pedig itt találjuk a polgármesteri hivatalt és a könyvtárat, az óvodát, valamint egy 8 fős szállást is. A kastély udvari homlokzatára kosáríves, mellvédes tornácot építettek, melynek nyílásait 1960 körül – az eredeti ívek megtartásával – fakeretes ablakokkal látták el.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Ladóczki Balázs
Az elmúlt időszakban kevés nyertes pályázata volt a településnek, de a helyi lakosokat ez sem akadályozta meg abban, hogy néhány fejlesztést maguk valósítsanak meg. Az önkormányzat célja, hogy a turisztika fellendítésével vigyék előbbre Csesztvét.
FEJLESZTÉSEK Az önkormányzat legfontosabb tenderének számít a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül elnyert 45 millió forint, amelyből a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése valósulhat meg. A munkálatok hamarosan megkezdődnek. A Magyar Falu Program több kiírásán tartaléklistára került a falu, de a jövő év elején így is kiépítenek egy kamerarendszert a községben. A településen falugondnoki szolgálat működik. Bár az elmúlt években viszonylag kevés fejlesztés valósulhatott meg pályázati forrásból, az itt élő emberek a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület segítségével megépítették a kilencméteres Teréz-kilátót, valamint több tanösvény kialakításában is segítették a szervezetet. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a Madáchemlékházat jobban megismertessék az emberekkel, hiszen ez az ország egyetlen Madáchemlékhelye, amelyet évente legalább kétezer látogató keres fel. A cél az, hogy ezt a létszámot továbbra is növeljék, valamint éppen ezért egy vendéglátóegységet is szeretnének kialakítani Csesztvén. Mindemellett kiemelten fontos a kúria környezetének a rendbetétele is, hiszen van néhány száraz és kidőlt fa, amelyeket el kell távolítani. Ezenkívül szeretnének egyre több kulturális programot szervezni, központban a Madách-kúriával, valamint Madách Imre, neves magyar költő és író személyével kapcsolatban. Terveik között szerepel egy játszótér kialakítása és egy kerékpárút kiépítése is.
– Mi a legfontosabb feladata a következő öt év során?
– A legfőbb cél a futó tenderek sikeres befejezése, valamint az eddigieknél több kiíráson kívánunk részt venni a jövőben. Ezért már fel is vettük a kapcsolatot egy pályázatíró céggel, akik segítségünkre lesznek ebben. Az óvoda megtartása kiemelt fontosságú, ezért az intézmény számára igyekszik a jövőben is minden támogatást biztosítani. – Mire van szükség Csesztve fejlődéséhez?
Pályázati forrásból hamarosan korszerűsíteni fogják a hivatal fűtésrendszerét és nyílászáróit is
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA CSESZTVE JELENLEGI HELYZETÉT? RÁCZ JENŐ, képviselő: Úgy gondolom, a többi településhez hasonló problémákkal küzdünk. Csesztvének elsősorban az éppen zajló pályázatok befejezése a legfontosabb. A továbbiakban pedig az utakat szeretné felújítani az önkormányzat, de ezt a pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé. Ezért bízunk abban, hogy pályázati forrás segítségével ezen változtathatunk.
BOLDOG ZSÓFIA, óvodavezető: Nagyon szeretek itt élni, hiszen remek a közösség. A helyi összefogás eredménye, hogy újra kinyitott az óvoda. Az elmúlt években a kilátó és a tanösvény is ennek köszönhetően jött létre. Létrehoztuk a Csesztvei Gyermekekért Alapítványt is, amely segítséget nyújt az intézménynek. A falunak így elsősorban több pályázati forrásra lenne szüksége.
ZÉRCZI ISTVÁN, helyi lakos: A Madách-kúria karbantartására nagyobb gondot kellene fordítani, ismét ráférne a tatarozás, de ez csak pályázat útján oldható meg. A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, amelynek én is tagja vagyok, olyan rendezvényeket szervez, amelyek nemcsak a településen élő lakosokat, hanem a környékbeli falvakban élőket is érdekelheti.
– Ha több fiatal család költözne ide, akik újra felfedeznék a vidéki élet számos előnyét, például állattartást és a kertművelést. Ezáltal könnyebb lenne a beilleszkedésük és időseink is átadhatnák a tapasztalataikat. Az önkormányzat saját bevétele elég kevés, ezért minél több pályázati forrásra és állami támogatásra van szükségünk. – Mik a terveik a jövőre nézve?
– Szeretnénk javítani az itteni életkörülmények színvonalán, valamint még szorosabb együttműködést kívánok kialakítani a helyiekkel, ezzel is növelve a település megtartó képességét. Fontos lenne az idegenforgalom fellendítése a Madách-emlékház által, hiszen így növelni tudnánk a község saját bevételeit is. Emellett vannak építési telkeink, amelyeket jutányos áron eladnánk a letelepedni vágyóknak. Ezenkívül szeretnénk felújítani a Török-kutat, amely nagyon jó minőségű vizet ad. Az óvoda udvarát a jelenlegi helyéről a Majthényi-kastély nyugati oldalára kívánjuk majd áthelyezni, amely előnyösebb lenne a gyermekek számára.
Aktívan részt vesz a kulturális A helyi Madách-kúria az ország egyesület Csesztve életében egyetlen Madách-emlékhelye HAGYOMÁNYŐRZÉS 1999-ben alapították a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, amelynek elnöke Perédi Piroska. A szervezet célja a hagyományok feltárása, bemutatása és a turizmus fejlesztése a faluban és környékén. Két saját rendezvényük van. Az egyik a Madárijesztő Szépségfesztivál, amelyet először 1999-ben tartottak meg Csesztvén, az országban elsőként. A fesztivált minden évben május második vasárnapján tartják. A másik fontos esemény a szüreti: népviseletes felvonulással és bállal karöltve. Az egyesületben egy népdalkör is működik, amely
Perédi Piroska egyesületi elnök
folyamatosan kapja a meghívásokat a települések különböző rendezvényeire. Emellett aktívan részt vesznek Csesztve közösségi életében, valamint a látogatók idegenvezetését is vállalják. Saját erőből építették fel a kilencméteres Teréz-kilátót, amelynek létrejöttében nagy segítséget nyújtottak a helyiek. Tanösvényeket hoztak létre, amelyek a kilátóhoz vezetnek. A balassagyarmati iskolákkal szerződést kötnek, hogy a diákok az ötvenórás önkéntes munkát az egyesületnél végezhessék el, amelynek keretében főként a csesztvei tanösvényeket tisztítják meg.
NÓGRÁDIKUM A Madách-kúria országos műemlékvédelem alatt álló épület. Madách Imre író, költő 1844 decemberétől 1853 szeptemberéig élt a faluban. Itt születtek a gyermekei, és ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének. Madách 1862 augusztusában a kúriában fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A találkozóra egy emléktábla is utal az épület falán. A kúria 1964-től emlékmúzeumként működik, amely a mai Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. Az ehhez tartozó park termé-
szetvédelmi terület. Az állandó kiállítást 2012-ben felújították és kiegészíttették modern technikai eszközökkel. A miniszínpadon az adott kort idéző ruhába öltözve eljátszható Az ember tragédiája egyegy jelenete, amely által betekinthetünk a mű különböző filmes és színpadi feldolgozásaiba. Csesztve hagyományos rendezvénye a Madách Imre tiszteletére megrendezett emléknap, amelyet október elején tartanak a Madách-kúriában. Látogasson el hírportálunkra! Műemlékvédelem alatt áll
ALMANACH – CSITÁR
Csitár
Csitáron vigyázzák 3 a me l vő r keke
kérdés válasz
Komjáti István, a település polgármestere
Polgármester: Komjáti István
Jegyző: Dr. Szabó Klaudia Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal
Képviselő-testület: Tóth Albert, Dubovszki József, Gál Pál, Nagy Imre
A hivatal elérhetőségei: 2673 Csitár, Petőfi út 40–42. Telefonszám: 35/370-001 2673csitar@vipmail.hu Településrész: Nógrádgárdony
Lakosság: 411 fő Jeles napok: Falunap, Templom búcsú
Civil szervezetek: Csitárért Egyesület, Nógrádgárdonyért Falufejlesztő Közhasznú Egyesület, Sportegyesület Csitár, Ipoly-völgyi Különleges Mentő Egyesület
ERRŐL HÍRES
Majláth-kastély Az egyemeletes reneszánsz stílusú épületet 1894-ben Gróf Mailáth István Géza építette Hubert József tervei alapján. A gróf sokat utazott a világban, ezáltal sok mindent látott és gyűjtött. Az igényesen épített kastélya mellett az akkori viszonyok között korszerű gazdasági épületeket is létesített. Hasonló elvárásokkal alakította ki a kastélyt körülvevő parkot, valamint hozzáértéssel válogatta ki a telepítendő fafajokat. Utazásairól nemcsak műtárgyakat hozott, hanem növényeket, facsemetéket és cserjéket is. A gyönyörűen felújított kastély a héthektáros ősfás parkkal ma Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotelként működik.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
A festői környezetben lévő kistelepülés arculata jelentősen megváltozott az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy egyre több pályázaton szerepelnek sikeresen. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül 70 millió forintot nyertek el az önkormányzat épületeinek energetikai korszerűsítésére.
FEJLESZTÉSEK Jelenleg is zajlik Csitár eddigi legnagyobb beruházása. A TOP (Területés Településfejlesztési Operatív Program) önkormányzati épületeinek energetikai korszerűsítése című pályázatán elnyert 70 millió forintból valósul meg a Csitári óvoda és a könyvtár épületeinek energetikai korszerűsítése. Az önkormányzat másik ilyen nagyobb jellegű projektje az idősek klubján belül működő konyha felújítása. Itt 35 főre főznek mindennap, időseknek és gyermekeknek egyaránt. A korszerű konyha biztosítja a szociális étkeztetést is a községben. Az önkormányzat számára fontos az itt élők támogatása, ezért Csitáron évek óta működik a falugondnoki szolgálat, amely többek között a környező településekről bejáró óvodások utaztatását is elvégzi. Ha szükséges, az időseket orvoshoz szállítja, valamint hétvégente a sportolókat viszi a megmérettetésekre. Sajnos a községben nem működik bolt, ezért a szolgálat gépkocsija minden pénteken elviszi az arra rászorultakat bevásárolni Balassagyarmatra. A település óvja a már meglévő értékeit, e nemes célból pedig néhány évvel korábban az Önkormányzat közösen a Csitárért Egyesülettel faluházat hozott létre. Közös cél Csitár vallási, világi, néphagyományi értékeinek gyűjtése, őrzése és felújítása, amelynek kiemelt helyszíne a faluház. Az utóbbi évek szorgos munkájának köszönhetően rengeteg tárgyi emlék gyűlt össze.
– Hogyan látja a falu jelenlegi helyzetét?
– Az elmúlt években megújultak az épületek, szépült a község arculata. Természetesen még mindig van olyan épületünk, amely felújításra szorul, de ezek egy részére már elnyertük a szükséges támogatásokat. A legnagyobb problémát, mint minden kistelepülésen, a lakosság elöregedése jelenti. Ezért bízunk abban, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) által növekszik majd a fiatal lakosság létszáma. – Minek köszönhető a település fejlődése?
Gálné Simon Edit gyerekekre és idősekre is főz. Az idősek klubján belül működő konyhát is felújították
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA A TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETÉT? GÁLNÉ GURMAN RITA, helyi la-
GÁL ANDOR, helyi vállalkozó:
MAJOR LÁSZLÓNÉ, óvónő, tag-
kos: Szépen alakul a falu sorsa, egyre több támogatást nyerünk el. Sajnos a lakosság öregszik, de egyre több fiatal marad a faluban. Ezáltal az óvodás gyermekek létszáma is megmarad. Ennek érdekében jó lenne, ha sűrűbben közlekednének a buszok Csitárra, valamint, hogy a heti egy alkalomnál többször rendeljen az orvos a községben.
Sokat fejlődött és szépült Csitár az elmúlt években. Ez a község arculatán is meglátszik. Megújultak az épületek és az utak, és Budapest közelsége is segít a helyzetünkön. A nógrádgárdonyi Kastélyszanatórium működésének hála, nemcsak új munkahelyek jöttek létre, de egyre több vendég is megismeri ezt a gyönyörű vidéket.
óvoda vezető: Csitár gyönyörű falu. A gyermekekkel sokat sétálunk a környéken. Számomra hatalmas élmény, hogy közös épületben van az óvoda és az Idősek Klubja. Gyakran vannak közös programjaink, és ez a generációs kapcsolat lenyűgöző. Intézményünk a Kincses Kultúróvoda pályázaton 1,3 millió forintot nyert, amit kulturális célokra fordítunk.
– A képviselő-testülettel közösen mindig igyekeztünk a lehetőségeinkhez mérten fejleszteni a községet. Úgy gondolom, ha közös az akarat, sikerül olyan döntéseket hozni, amelyek Csitár fejlődését szolgálják. – Mik a terveik?
– A legfőbb előttünk álló feladat a kultúrház felújítása. Egy vidékfejlesztési pályázaton 20 millió forintot, a Magyar Falu Programban 15 millió forint támogatást nyertünk el erre a célra. A másik ilyen jellegű projektünk a nógrádgárdonyi orvosi rendelő felújítása, amely egy Belügyminisztériumi pályázatnak köszönhetően közel ötmillió forintból valósulhat meg. A Magyar Falu Programban nyertes tenderünk által pedig 2,7 millió forint értékben tudjuk majd fejleszteni mind a csitári, mind a nógrádgárdonyi rendelőt orvosi eszközökkel és berendezési tárgyakkal. A falu nagy problémája, hogy Csitáron nincs üzlet, ezért erre szeretnénk még valamilyen megoldást találni, azonban itt is szükség van a kormányzat segítségére is.
Céljuk a gyerekek Egész életükben ismerték egymást kulturális nevelése a helyi idősek klubjának mai tagjai ÉRTÉK A Kincses Kultúróvoda pályázat témája a középkor, amelynek címe: Miénk a vár. Ezáltal az óvodások nemrég meglátogathatták a Nógrádi várat, illetve terveik között szerepel Drégely várának a felkeresése is. A projekt célja, hogy az óvodások minél több irodalmi és zenei programon, valamint kézműves-foglalkozásokon is részt vehessenek. Az intézményben alkotó és kreatív munka zajlik. Nemrég pedig vendégül láthatták a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola tanárait, más néven a Balassagyarmati
Kamaraegyüttest. Major Lászlóné projektvezető elmondta, hogy ez hatalmas élmény volt a gyermekek számára, hiszen a program keretében a művészek mellett számos hangszerrel is megismerkedhettek. A következő közös kulturális projekt egy karácsonyi koncert lesz Csitáron, amelynek részeként advent időszakának környékén közösen lépnek majd fel a falubeliek előtt. Az intézmény tervei között szerepel az óvoda udvarának fejlesztése, amelyre már az önkormányzat nyújtott be pályázatot a Magyar Falu Programban.
HAGYOMÁNY A Csitári Idősek Klubja 1996. márciusa óta működik. Négy éve azonban a szomszédos Ilinnyel társulásban látják el az intézményi feladatokat. Jelenleg 14 idős ember veszi igénybe a szolgáltatást, napi hat órában. A kitűnő légkör biztosított, hiszen gyermekkoruk óta ismerik egymást a tagok. Várkonyi Róbert Attiláné látja el a gondozói feladatokat és igyekszik mindenben az idősek kedvében járni. A tagokat a falugondok szállítja a klubba, majd haza. Az idősek általában imádkozással kezdik a napot, majd különböző foglalkozásokon
vesznek részt, beszélgetnek, énekelnek, valamint felidézik a régmúlt eseményeit. Az óvodásokkal közösen mindig megtartják jelesebb ünnepeinket, amely a generációk közötti egészen egyedülálló kapcsolatról tanúskodik. A háziorvos rendszeres látogatója az idősek klubjának, jó tanácsokkal látja el őket a jó közérzet és egészség megőrzése érdekében. A klubba várják minden csitári jelentkezését, aki betöltötte a 62. életévét. Látogasson el hírportálunkra! Napi hat órában, 14 idős ember veszi igénybe a szolgáltatásokat
ALMANACH – DEBERCSÉNY
Debercsény
Falugondnok segíti 3 a debercsényieket
kérdés válasz
Illés Mária Rozália, a település polgármestere
Polgármester: Illés Mária Rozália Alpolgármester: Naszályné Bulejka Ágnes Jegyző: dr. Szabó Letícia Ágnes Képviselő-testület: Tóth Józsefné Az önkormányzati hivatal elérhetősége: 2694 Debercsény, Fő út 45. Telefon: 35/372-317 E-mail: debercseny@gmail.com Jeles napok: Vasárnapi Vigasság Falubúcsú Lakosság: 85 fő
LÁTNIVALÓK Debercsényi népviselet, Harangláb, Árpád-kori templom ásatásai, régészeti kiállítás
ÉRDEKESSÉG A néhai Göncz Árpád, köztársasági elnök fiatalkorában családjával együtt töltött el némi időt Debercsényben. Ezen időszak alatt annyira megszerette a falut, hogy később 1995-ben a szeretteivel karöltve tért vissza a szívének oly kedves helyszínre. A különleges látogatás alkalmával a település vendégkönyvébe e szavakat írta: „Ez a község fiatalkoromban egy nyáron át meleg otthont adott nekem, a feleségemnek, s a kislányomnak. Soha el nem felejtem a dombjait, az emberek mosolyát – idehaza voltam. Ma megtaláltam a régi mosolyt, a régi dombokat, az otthon melegét, – s azt a kislányt is, aki az én kislányom babása volt, s akitől ő palócul tanult. Köszönöm a debercsényieknek a múlt emlékét, a szeretetüket, az Isten áldását kérem rájuk, a falura. Sok szeretettel Göncz Árpád ” (1995. 09. 23.)
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit. Fotók: T. A.
Már rég nem működnek intézmények és nincs kereskedelmi egység sem a faluban, mégsem vált lakhatatlanná. A falugondnoki szolgálat biztosítja a település fenntartását és élhetővé teszi a községet.
FEJLESZTÉS A falugondnoki szolgáltatás 2000 óta lételeme Debercsénynek, ezért az önkormányzat jelentős önerőt fordít ennek fenntartására. A szolgáltatást, amelyet Naszályné Bulejka Ágnes néhány éve vett át elődjétől – minden helyi lakos igénybe veszi. – Mindennapi tevékenységeim közé tartozik a betegek orvoshoz való eljuttatása, valamint az ebéd kiszállítása. Debercsényben heti egyszer rendel az orvos, de Magyarnándorba hétköznap is átmehetünk, ha szükséges, valamint az ebédet szintén innen hordom – mondta a falugondnok. Az utazások szervezést igényelnek, ezért fontossági sorrendet állítottak fel. Egy beteg minden körülmények között elsőbbséget élvez. Gyakran előfordul, hogy a pácienseket a salgótarjáni vagy épp a balassagyarmati kórházba kell elvinni. Ezért a szervezésnél fontos szempont, hogy egyszerre több dolgot is el tudjanak intézni. – Az itt élőknek a nyugdíjakért is Balassagyarmatra kell menni, ezért ezeket az alkalmakat mindig előre megbeszéljük, s egybekötjük a vásárlással – mondta a falugondnok. Hozzátette: – Magyarnándorba napi szinten járok, így előfordul, hogy a helyiek velem jönnek és ott vásárolnak, amíg intézem a dolgaimat. Gyakran arra is megkérnek, hogy végezzem el én a bevásárlást. A falugondnok nemcsak ebben, vagy az orvoshoz való eljutásban segít, hanem a gyógyszerfelíratásban és a kiváltásban is. Az idősebb emberek számára biztonságot ad ez a szolgáltatás, hiszen bármilyen problémával fordulhatnak a falugondnokhoz és Illés Mária polgármesterhez is, aki ha szükséges, helyettesíti a falugondnokot.
– Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt években?
– A legfontosabb fejlesztésünk a polgármesteri hivatal akadálymentesítése, a ravatalozó bővítése, valamint az utak felújítása volt. A falugondnoki szolgálat működtetésére jelentős önerőt biztosítunk. Kistelepülés révén a pályázatok kiírási feltételeinek sokszor nem felelünk meg, de mindig igyekszünk kihozni a maximumot a lehetőségekből. Legtöbbször saját költségvetésből kell megoldanunk a problémákat. Jelenleg négy pályázatunk vár elbírálásra. – Mire lenne a legnagyobb szükség Debercsényben?
Naszály Péter, akárcsak a többi lakos, támogatja és szívesen segíti a falugondnok munkáját
MEGKÉRDEZTÜK: MIVEL TENNÉK VONZÓVÁ A TELEPÜLÉST A FIATALOK SZÁMÁRA? NASZÁLYNÉ BULEJKA ÁGNES, falugondnok: Célunk, hogy megmaradjon a település. Remélhetőleg a pályázataink a későbbiekben segítenek ebben. Bízunk abban is, hogy egy közösségi tér létrehozásával sokat javíthatunk a helyzeten. Sajnos a fiataloknak igazi kihívás kis faluban élni. De a település rendkívül biztonságos, valamint a gyönyörű környezet bárkit képes kárpótolni.
LOVAS PÉTER FERENC, helyi lakos: Régen a gyümölcsös sok embernek biztosított megélhetést, ma már ez nincs. Ráadásul Debercsény nemcsak a munkahely, hanem a közlekedés szempontjából sincs könynyű helyzetben. Ezért fontos lenne, ha ebben a kérdésben előrébb léphetnénk. Ráadásul az önkormányzat bevételeinek növelésével támogathatnánk a letelepedni vágyókat.
TÓTH JÓZSEFNÉ, helyi lakos: A falugondnoki szolgálat sokat segít az itt élőknek, ezért nem olyan lehetetlen itt az élet. Bár egy kisbolt jól jönne, de egy vállalkozónak ez nem annyira kifizetődő. Egy közösségi ház megvalósítása a fiatalok számára több szórakozási lehetőséget biztosítana, amely vonzóbbá tehetné Debercsényt, de a mai fiatalok igényeinek elég nehéz megfelelni.
– A legfontosabb egy közösségi tér létrehozása lenne. Ezenkívül terveink között szerepel a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése, az orvosi rendelő és a hozzá tartozó szolgálati lakás felújítása, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszer további fejlesztése. Utóbbi a település földrajzi fekvéséből adódóan folyamatos karbantartást igényel, amelyet szintén önerőből finanszírozunk. – Mivel válhatna élhetőbbé a település?
– Az önkormányzatnak nincs saját bevétele, ezért nem vagyunk könnyű helyzetben. A közlekedés miatt a fiataloknak nehéz megoldaniuk a munkába járást. De megjegyzem, hogy nem vagyunk távol a környező településektől. A pihenni vágyó városi emberek folyamatosan vásárolnak házakat a községben, akik már felfedezték a biztonság, a csend, a nyugalom és a tiszta levegő varázsát.
Római katolikus templom és a harangláb
Harminc évig szolgálta a debercsényieket
ÉRTÉKEK Az eredeti templom pusztulását a török hódoltság alatt történt tűzvész okozhatta a 17. században. Az 1999-ben végzett régészeti kutatásoknak hála előkerültek a régi templom alapfalainak árkai. Az évszázadok során a környékbeliek kibányászták a falak kőanyagát az építkezéseikhez. Az árkokból rekonstruálható alaprajz egy 13. századi román stílusban épült kis falusi templomot mutat. Az előkerült freskótöredékek míves belső festésről árulkodnak. A jelenlegi római katolikus templom 1983-ban épült, helyi összefogás által. A néphit sze-
PORTRÉ Balla János 90 évesen Debercsény legidősebb férfilakosaként éli mindennapjait családja körében. Korábban harminc éven keresztül szolgálta képviselőként a községet. Legfőbb feladata a pénzügyek intézése és kezelése volt. Mindemellett az állami gazdaságban, a település gyümölcsösében is dolgozott. Elmondása szerint akkoriban Debercsény tele volt élettel, hiszen volt munkahely és bolt is az emberek számára. A gyümölcsös megszűnésével sajnos sokan elköltöztek. Az egykori képviselőt azonban még ezzel sem bírták rákényszeríteni a
Összefogással építették le időse
A falu központjában található
rint a régi templom harangja hétévente feljön a felszínre és kondít néhányat. A helyi népi építészet másik emléke a fa harangláb, amelynek sajátossága, hogy formája közel áll a kőépületekéhez. A helyi mesteremberek és ácsok által készített harangláb 1750 tájékán készült. Minden oldalán kettős, ívelt ablaknyílással, a harangház alatt és fölött zsindelyezéssel. Az eredeti haranglábat sajnos lebontották és a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba szállították, ahol tényleges állapotában ma is megtekinthető. Debercsényben azonban felépítették a másolatát.
Balla János helyi képviselő is volt
r lak továbblépésre, hiszen imádja Debercsényt. Balla János szerint az itteni közösség öszszetartásának ékes példája a templom újjáépítése, valamint az orvosi rendelő felépítése. De nemcsak ő az egyetlen, aki nagyon szereti a települést. Jól emlékszik még arra, amikor a néhai Göncz Árpád köztársasági elnök, díszes kíséretével felkereste egykori lakhelyét, Debercsényt. A rendkívüli találkozás a község összes lakójának kedves helyet foglal el a szívében, és nagyon büszkék arra, hogy egykor otthont adhattak a köztársasági elnöknek.
ALMANACH – DEJTÁR
Dejtár
Fokozatos növekedés 3 a gondozott falu titka
kérdés válasz
Gál Betti, kulturális és m velőd sszervező
Polgármester: Smitnya Sándor
Alpolgármester: Balga József
Képviselő-testület: Kovács János Kopcsik Tamás Nagy Magdolna Dr. Czimbalmos István Pap Tibor
Jegyző: Polyákné Sipos Klára
Polgármesteri Hivatal: 2649 Dejtár, Szabadság útja 2. Tel.: 06-35/546-002 E-mail: ph@dejtar.hu
Lakosság száma: 1450 fő Látnivalók: – Az 1810-es évek előtt épült és 1810-ben felszentelt római katolikus templom – Szentháromság-szobor, oldalain az I. és II. világháborúban elesett hősök neveivel – Szent Flórián-szobor – Tájház – A község a Palóc út egyik állomása
TOP-PÁLYÁZATOK
Megújult az iskola Az önkormányzat 93.899.545 forintot nyert a TOP-1.4.1-16NG1 pályázaton intézményeinek energetikai korszerűsítésére. A pályázati forrásból a Dejtári Kulturális Bemutatótér és Közösségi Ház épületének felújítása valósult meg. A Mikszáth Kálmán iskola épülete külső szigetelést kapott, kicserélték a nyílászárókat, és a tetőre napelemes rendszer került. Erre 141.110.519 forintot nyertek a TOP-3.2.1-15-NG1 pályázaton, ami környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és működési költségmegtakarítást jelent.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Az Ipoly folyó partján, lenyűgöző természeti környezetben fekvő Dejtár elöljárói biztos léptekkel vezették a települést a fejlődés útján az elmúlt években. Tudják, hogy a föllendülés megvalósításához nem elegendő a jó ötlet, a szükséges pénzügyi forrásokat is elő kell teremteni. Az pedig nem egyik napról a másikra történik, ám lépésről lépésre szépen haladhat előre egy falu.
FEJLŐDÉS Az utóbbi évek ennek a fokozatos gyarapodásnak a jegyében teltek a településen, ahol folyamatosan keresik a forrásokat és pályázati lehetőségeket, ennek köszönhetően a falu közintézményeit sikerült a kor színvonalára fejleszteni. Idén elkezdődött a polgármesteri hivatal és a könyvtár felújítása, és ezek bútorzatának lecserélése. Jelenleg is folyamatban vannak a művelődési ház teljes energetikai felújítását célzó munkálatok. Az immár az önkormányzat tulajdonában lévő volt határőrség épületét 60 férőhelyes ifjúsági szállóvá alakították át, utat nyitva ezzel a falusi turizmus további fejlődésének a régióban. Egy falu akkor működik igazán, ha a helyi közösségek is együttműködnek, tartalommal töltik ki a mindennapokat. Dejtárról sokáig hiányzott egy olyan kulturális és sporttevékenységek végzésére alkalmas tér, amely megfelel közösségi rendezvények megtartására is. A közelmúltban pótolták ezt a hiányt: a testület sikeresen pályázott egy fedett színnel kiegészített műfüves pálya építésére, melyet a szabadtéri színpad mellett alakítottak ki. Példaértékű a közmunkaprogramban részt vevők munkája a faluban: szépen karbantartják a közterületeket és a temetőt, évről évre egyre szebbé, virágosabbá varázsolják a települést. Ezenkívül nagyban kivették a részüket az ifjúsági szálló, a közintézmények és a járdák felújításából is.
– Nehéz feladat a dejtáriakat bevonni a falu programjaiba?
Folynak az energetikai felújítási munkálatok a művelődési házban, dolgoznak a színházteremben
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE DEJTÁRRÓL? FÁBIÁNNÉ GÁL ERZSÉBET, a
KOVÁCS JÓZSEF testnevelő ta-
NAGY MAGDOLNA, a Dejtá-
közfoglalkoztatottak munkavezetője: Nagyon szépen elindultunk a fejlődés útján, kézzel fogható eredményeink vannak, és a közösségi rendezvényekbe is egyre jobban bekapcsolódnak az itteni lakosok. A fiatalok elvándorlását kellene még valahogy megállítani, de egy falu nehezen tudja felvenni a versenyt a nagyvárosok nyújtotta élettel.
nár: Szép sporteredményeink vannak, a Magyar Diáksport Szövetség a tavalyi évben az Egészséges életmódra nevelés kategóriában az ország összes általános iskolája közül nekünk ítélte a második helyezést. Az önkormányzat is támogat minket, például minden tanulónak, aki úszni jár a gyarmati uszodába, komplett úszófelszerelést ajándékozott.
ri Fonó Kulturális és Falufejlesztő Egyesület elnöke: Az értékmentés a legfőbb célunk, és megpróbálunk minél többeket bevonni ebbe a munkába. Szerencsére úgy tűnik, újjáéledőben van az a régi közösség, amely nyitott a tevékenységünkre. Fontos, hogy fiataljainknak segítséget nyújtsuk viszszatalálni a gyökereikhez, hisz oly sok értékben bővelkedünk.
– Nem egyszerű, de egyre több embert tudunk megmozgatni. Próbáljuk a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbig minden réteg igényét kielégíteni, sokszor személyesen is megszólítjuk a lakosokat. Már az óvodásokat is terelgetjük a közösségi élet felé, kimozdítva őket az óvoda falai közül. Ők például rendszeresen átjárnak mesevetítésre a könyvtárba. A felnőtteknek könyvtármozi elnevezésű programot szervezünk. Mivel sok az idős, egyedülálló ember a faluban, új kezdeményezést szeretnénk elindítani a közeljövőben. Klubkeretek között rendszeres találkozást biztosítunk részükre a település óvodásaival. Reményeink szerint ez gyümölcsöző lesz mindkét fél számára. – Kik segítenek a rendezvények lebonyolításában?
– Az iskolára minden esemény alkalmával számíthatunk. Igyekszünk a helyi igények alapján kialakítani a programkínálatot, többször kikértük már az emberek véleményét, a falu több pontján kihelyezett ládákba bedobhatták az elképzeléseiket. Az infrasrukturális fejlesztéseink már megvalósultak, most élettel szeretnénk megtölteni a közösségi tereket. – Egyéb programok?
– Egy nagyszabású szemétszedő akció keretében tavaly több kilométeres szakaszon megtisztítottuk az Ipoly-partot, ezt tavasszal megismételjük. A frissen felújított művelődési ház színpadán pedig mozgószínházi előadásokat szervezünk.
Kölcsönösen segíti egymást Aranyat és ezüstöt ér az iskola és az önkormányzat a csoport zenés mozgása OKTATÁS A faluban megrendezett ünnepségek, rendezvények állandó résztvevői a helyi iskola tanulói. Siklai Istvánné, magyar és ének-zene szakos tanárnő számos fellépést szervezett már a településen. Az iskolai gyermekszínjátszó csoportot vezette nyolc évig, amely ugyan idén megszűnt, ám a drámaórákba beépítették az iskolai és falusi rendezvényekre való felkészülést. Az adventi várakozás nevű koncert, vagy az idősek napi rendezvények elképzelhetetlenek az ő irodalmi műsoruk nélkül. A falunapokon is rendszeresen megcsillog-
Korszerű épület várja a tanulókat
tatják tudásukat, de megyenapon is léptek már fel. – A bensőséges hangulatú intézmény immár korszerű épületben várja a tanulni vágyó fiatalokat a településünkön – mutat rá Siklai Istvánné. Iskolánkban szülői klub működik, az őket érintő aktuális témákban rendszeresen szervezünk előadásokat. A gyermeknapunk egyfajta mini falunapnak számít, persze komoly szülői támogatással valósítjuk meg. Az önkormányzat minden ide született tanulót életkortól függően tíz-, húsz-, harmincezer forintos iskolakezdési támogatással segít szeptemberben.
KÖZÖSSÉG A településen működő aerobikcsoport tevékenysége igazi sikertörténet. A két évtizedes múltra visszatekintő csapatot Tóth Tímea vezeti, aki nem csak Dejtáron, Balassagyarmaton is tart foglalkozásokat az Aerobik Team fiataljainak. A zenés mozgás helyi szerelmesei között vannak ovisok, alsósok, felsősök és középiskolások, persze mindenki a maga korosztályával alkot csapatot. Az edzések versenyre felkészítő foglalkozások is, hiszen évente három-négy országos amatőr versenyen is megméretik magukat különböző kategóriákban, s mindig hoz-
nak el dobogós helyezéseket. Dance-show kategóriában verhetetlenek, minden alkalommal arannyal térnek haza, és a freestyle és a duó kategória szintén nagyon testhezálló a dejtári fiataloknak. – A gyerekek nem csak a mozgás öröméért szeretnek ide járni – mondja Tóth Tímea. Ez egy nagyon jó közösségformáló erő is, egyfajta második családként tekintenek a csapatra. A taps és az elismerés pedig nagyban növeli az önbizalmukat. Látogasson el hírportálunkra! Több korosztályban versenyeznek
ALMANACH – DIÓSJENŐ
i s enő
3 i s enő össze a vál zás rdek en
k rd s válasz
rvá h ila a s r e es le elnökhel e ese
Polgármester: Székely József Ede Alpolgármester: Glöckl Ferenc Jegyző: Pályázat alatt Képviselő-testület: Németh Krisztina, Fuchs Tiborné, Blaskóné Csontos Mária, Kalocsai Attila, Hegedűs József Bizottság: Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat ellenőrző Bizottság, Szociális és Kulturális Bizottság, Környezet- és Állatvédelmi Bizottság A hivatal elérhetőségei: 2643 Diósjenő, Szabadság út 31. Telefon: 06-35/525-003 E-mail: ph@diosjeno.hu Honlap: www.diosjeno.hu Civil szervezetek: Diósjenői Sportegyesület, Diósjenőt Állat- és Természetvédő Egyesület, Boróka Gyermekjóléti Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Diósjenő Néptáncegyüttes, Sporthorgász Egyesület, Polgárőr Egyesület, Karitász Jeles napok: Jenő-nap, Diósjenő falunapja Lakosság: 2800 fő
ERRŐL HÍRES
Karitász A civil szervezet középpontjában a keresztény értékek állnak, így rendkívül fontos számukra az ehhez való kötődés. Éppen ezért a helyi gyermekek részére évek óta szerveznek hittantáborokat, amelyeken általában 80–120 apróság vesz részt és 30 ifjúsági segítő. A csoport így az elmúlt években az ország számos pontjára ellátogatott. Ezenfelül az év során a csoport tagjai aktívan részt vesznek a község életében. Munkásságukat az egyház mellett az önkormányzat és a diósjenőiek is támogatják.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
Az elmúlt időszakban számos nehézséggel kellett szembenéznie a nyugatnógrádi településnek. Ezért többen is úgy érezték, hogy Diósjenő fejlődéséhez változásra van szükség. Ennek érdekében a helyiek számos területen összefogtak és valódi közösségként kezdtek működni.
FEJLESZTÉSEK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által közel 650 millió forintból valósulhatnak meg fejlesztések. Ennek keretében a 200 millió forintból elkészült csapadékvíz-elvezető rendszer már átadásra vár, illetve hamarosan befejeződik az iskola és az önkormányzat épületének 270 millió forintból megvalósuló energetikai korszerűsítése. Az orvosi rendelő pedig egy 183 millió forintos konzorciumi pályázatból – Diósjenő, Nógrád, Berkenye egészségügyi fejlesztése – újul majd meg, azonban a projekt még javában zajlik. Az elmúlt években a településre nem volt jellemző az együttműködés, azért ennek megvalósítása lesz a legnagyobb kihívás az új vezetésű önkormányzat számára. Éppen ezért számos közösségformáló intézkedést terveznek, köztük az elhanyagolt strand újjáépítését, amely egyben a turizmus fellendítését is szolgálná. A község nagy problémája, hogy nincs közösségi tere, ezért annak létrehozása a legfőbb feladatok közé tartozik majd. Az iskola korábbi tekintélyének visszaállítása mellett, a tanárok számára szolgálati lakások kialakításán is dolgoznak. Az újszülötteket kelengyepénzzel, míg a fiatalabb generációt ifjúsági klub létrehozásával támogatnák. Az önkormányzat a célok megvalósításában nagy szerepet szán a lakosságnak. Az itt élők önkéntes munkájával nemcsak az eltervezett fejlesztések valósulhatnak majd meg, hanem egy példaértékű közösség is létrejöhet.
– Hogyan jött létre a sportegyesület?
– A Diósjenői Sportegyesület 1936-ban jött létre a helyi sportolni vágyó fiatalok összefogásának eredményeként. A község körében mindig is kiemelt szerepet játszott a sport szeretete és az aktív kikapcsolódás. Ezenfelül az elmúlt évtizedek alatt számos neves sportoló karrierje indult el a településen. Mindazonáltal egyesületünk 2014-ben, számos viszontagság után, néhány lelkes önkéntes összefogásával, új alapokra helyezte az addigi tevékenységét. – Milyen jelentős sikereket értek el 2014 óta?
Az energetikai korszerűsítés keretében szigetelték a hivatal épületét és kicserélték a nyílászárókat is
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELNÉ A TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETÉT? NÉMETH KRISZTINA, képviselő: Most az itt élők elmúlt hónapokban mutatott összefogására van szükség a településen. Együtt, közösen előrébb vihetjük ezt a nagy községet. Diósjenőnek változásra volt szüksége, amelyet szintén ezzel az összetartással sikerült elérni. Bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz és számíthatunk a lakosok további támogatására.
BACSKAY SÁNDORNÉ, óvodavezető: Néhány évvel ezelőtt teljes körű felújításon esett át az intézményünk. Az akkori gyermeklétszámhoz képest most kevesebben járnak az óvodába, de az utóbbi időszakban sok fiatal költözött a településre, így hamarosan növekvő tendenciát mutathat a létszámunk. Ennek nagyon örülünk, reméljük, ez kedvezően hat Diósjenőre.
HORVÁTH SZILVIA, Karitász civil szervezet tagja: Végre eljött a változás Diósjenőn. Ez már olyan kis dolgokban is észrevehető, mint hogy a Zrínyi utcában lévő parkoló ki van takarítva. Bár nem tűnik hatalmas dolognak, számunkra ez nagyon fontos. Úgy gondolom, mindenekelőtt meg kell nyugodni a településen élőknek, utána együtt közösen tehetünk a faluért.
– A kezdeti nehézségek ellenére, a kitartó munka meghozta gyümölcsét. Egy műfüves sportpályát sikerült létesítenünk 2019-ben pályázati forrásból, az önkormányzat támogatásával. Közép-Európában pedig elsőként három robotfűnyíró felel a centerpályánk karbantartásáért. Az eddigi fejlesztéseket megkoronázva, idén Horváth Pál Sportcentrumnak neveztük el a létesítményt. Munkánk eredményességét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 125 igazolt labdarúgóval büszkélkedhetünk, akik között az ötévestől egészen az ötven év felettiekig, fiúk, lányok, nők és férfiak egyaránt megtalálhatóak. – Mik a jövőbeli terveik?
– A fejlődés nem áll meg, ugyanis további célunk, hogy a labdarúgás mellett más sportágak számára is teret biztosítsunk. Ezenkívül számos tervünk van még, amelyek megvalósításra várnak, de ezek egyelőre a kidolgozási fázisban tartanak.
in s l an n a n rádi Fehér hímzés viszi hírét a ele l s amel ről ne r v lna diósjenői népművészetnek PORTÉ Végh Józsefet már gyermekként is lenyűgözték a múlt értékei, történetei. Nagyapja helytörténész volt, míg édesapja neves mesemondó. Nagycsaládban nőtt fel, hiszen kilencen voltak testvérek, akiknek többsége népművelő és tanár lett. A szülők úgy vélték, Józsefnek a mezőgazdaságban lenne jó helye. Ezért tanulmányai elvégzése után mérnökként tért vissza Diósjenőre. Nem sokkal később azonban a helyi művelődési ház igazgatója lett. Ezt követően Egerben tanult tovább népművelés szakon. Elmondása szerint egész életében Nyugat-Nógrád történeteivel foglal-
Végh József helytörténész
kozott, így nincs olyan települése a térségnek, amelyről ne írt volna már. Jelenleg a Háborúk hősei és áldozatai (1703– 1956), valamint a Nagyoroszi értékek és történetek című könyvön dolgozik. Élete fő művének Czinka Panna, a cigány Szappho című alkotását tartja. Diósjenő életében is aktívan részt vett, hiszen már tizenhat éves kora óta gyűjti a helyi történeteket, amelyeket két kötetben is olvashatunk. Mindemellett korábban egyedül indította útjára a helyi Római fesztivált. Jelenleg pedig a penci Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely igazgatójaként dolgozik.
NÓGRÁDIKUM 2016-ban jelent meg Végh József: A diósjenői fehér hímzés című könyve, amelyben nagymamája, Végh Lászlóné munkásságát ismerhetjük meg. Ő gyűjtötte öszsze a fehér hímzéshez használt motívumokat. A könyv nagy siker lett. 2016-ban közfoglalkoztatás keretében elevenítették fel a jellegzetes helyi értéket. A kezdeményezés újabb elismerést váltott ki, mivel 2017 szeptemberében Nógrádikum díjjal jutalmazták a helyi ékességet. Bár a fehér hímzés fehér mivolta miatt kevésbé ismert, de éppen a diósjenői alkotások igazolják, hogy a színek nélkü-
lözésével is páratlan gazdagságú motívumokat, hímzésváltozatokat lehet készíteni. Sok ötletesség, a motívumok laza, könnyed szerkezete, valamint a kizárólagos növényi formák jellemzik az alkotásokat. Emellett gyakran évszámokat, nevek kezdőbetűit, vagy egész neveket is hímeznek a kis kendők vagy halotti lepedők sarkába. Bárhol is képviselteti magát a település, mindig magával viszi a diósjenői fehér hímzéssel díszített termékeket. Látogasson el hírportálunkra! Molnár Istvánné díjazott hímző
ALMANACH – DOROGHÁZA
Dorogháza
Munkaprogram által 3 is e lődik a ele l s
k rd s válasz
Kővári ászl n a közs polgármestere
Polgármester: Kővári Lászlóné
Alpolgármester: Mátrainé Kalmár Lilla
Jegyző: Damkó Lilla
Képviselő-testület: Bondor Ágnes, Katonáné Szűcs Ágnes, Lengyel Istvánné, Pilmayer Júlia, Pintér Zoltán
Elérhetőségek: Cím: 3153 Dorogháza, Malom út 24. Telefon: 06-32/368-288 E-mail: hivatal@doroghaza.hu
Lakosság száma: ~ 1030 Civil szervezetek: Dorogházi Asszonykórus, Toldi DSE Dorogháza, Dorogházáért Közalapítvány
ERRŐL HÍRES A község a Mátra hegység északi lábánál fekszik, amelynek erdős bércei védelmezően magasodnak a település fölé. Dorogháza szerkezetileg két részből – a régi faluból és az Újtelepből –, valamint két tanyából – Dorog-pusztából és Pálháza-pusztából – áll. A falu különlegessége a Ménkesibánya, amelyben a termelés egészen az 1980-as évek végéig nagy ütemben zajlott, s több száz családnak jelentett biztos megélhetést. A falu ékessége a műemléki védelem alatt álló római katolikus templom is, amely 1758-ban épült. Huszártornyát 1914-ben lebontották, majd 1938-ban újjá emelték, harangtornya 1811 után készült. Dorogháza büszkesége a Hősök terén elhelyezett Millenniumi emlékmű, amely a Nagy-Magyarországot ábrázolja. Az első világháborúban elesett katonák emlékét is szobor őrzi a településen.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Bakos László
A községvezetés évek óta sikeresen pályázik, így Dorogházán mintegy 370 millió forintból valósultak meg szükségszerű beruházások. Mindemellett a közmunkaprogramra alapozva, kisebb-nagyobb fejlesztésekkel még élhetőbbé varázsolták a központot.
FEJLESZTÉSEK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint 117 millió forintot nyert el közintézményeinek korszerűsítésére az önkormányzat: felújították az orvosi rendelőt és az iskolát, de hamarosan a közösségi házat is modernizálják. Emellett a Környezet és Energia Operatív Program jóvoltából korszerűsödött a művelődési ház és a Picurka Gyerekház, de belügyminisztériumi támogatásból a hivatal belsejét is átalakították. A község sikeres a mezőgazdasági és a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatási mintaprogramban: az óvodai konyhának egész évre elegendő zöldségféléket termelnek a bérelt kertekben és a fóliasátrakban, saját ingatlanon pedig 300 gyümölcsfát telepítettek. Ezenfelül mezőgazdasági eszközök és traktor is segíti az egyszerűbb munkavégzést, míg az egyik épületben beüzemelt hűtőkamra a megtermelt árumennyiség tárolását biztosítja. Közfoglalkoztatás keretében megépítették a temetőhöz vezető földutat, körbekerítették a művelődési ház és a temető területét, de faluszerte zajlottak kisebb munkálatok. A Ménkes-forrás környékét térkövekkel borították le, ide szalonnasütőt és fedett kiülőt vásároltak. A belügyminiszter 2017-ben további hétmillióval támogatta a közmunkát, amiből egy terepjárót szerezhetett be a községvezetés. Az I. világháborús emlékművet egymilliós támogatásból újították fel, míg a Dobogó híd és az újtelepi rész közötti utat 23 milliós önerőből tették rendbe. A Hősök terétől az Újtelep felé vezető útrész felújítása nemsokára megkezdődik. A munka a jövőben is folytatódik, hogy a falu minél élhetőbbé és gondozottabbá váljon.
– Milyen a közösségi élet?
– A falufejlesztésen túl a közösség összekovácsolása is szívügyem. Egy humán szolgáltatások fejlesztését célzó pályázat keretében mintegy 18 millió forintot, míg a TOP-on belül több mint 3 millió forintot fordíthatunk identitást erősítő programokra. Az elmúlt időszakban több híresség tartott előadást a lakosságnak, de a falunapok színvonalát is évek óta sztárvendégek fellépésével emeljük. Az idősek napja és a bányásznap már hagyomány nálunk! – Miként támogatják a lakosságot?
A közmunkások erőfeszítései által szépül a falu központjában álló első világháborús emlékmű
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET DOROGHÁZÁN? BAKOS JÓZSEFNÉ kórustag: – Dorogháza csodálatos népviselettel és sok értékkel büszkélkedik, amelyeket a helyi aszszonykórussal 15 éve ápolunk. A közös fellépések és versenyek élményekkel gazdagítottak. Mintegy 160 éneket gyűjtöttünk csokorba, s ezeket bármikor el tudjuk énekelni. Bízunk benne, hogy tradícióink a jövőben sem merülnek feledésbe és lesz utánpótlásunk!
MÁTRAINÉ KALMÁR LILLA alpolgármester: – Az elmúlt években meghozta gyümölcsét a csapatmunka. A községvezetés megragadta a pályázati lehetőségeket, így több jelentős beruházás és közösségerősítő rendezvény valósult meg a faluban, sőt ingyenes sportfoglalkozásokon is részt vehet a lakosság. A helyiek többsége egy-egy esemény lebonyolításában is sokat segít.
BALÁZS BEÁTA igazgató: – Tagiskolánkban magas a gyermeklétszám, jelenleg is több mint 160 környékbeli diákot oktatunk. Az önkormányzat pályázatának hála az intézmény teljesen megújult. Iskolakertünket napelemes rendszer gazdagítja. A Magyar Íjász Szövetség jóvoltából évek óta íjászszakkört működtetünk, sőt diákjaink néptáncot és képzőművészetet is tanulhatnak.
– A Dorogházi Asszonykórus sorsa fontos számomra, magam is az egyik alapítója voltam. Bízom benne, hogy lesz utánpótlás és Dorogháza csodás értékeit továbbra is éltetni tudjuk. Fellépéseikre rendszeresen a falubusz szállítja a csapatot. A Toldi DSE is öregbíti a község jó hírét, őket szintén támogatjuk. Az iskolásoknak fizettük a tankönyveket, míg szépkorúinkat évről évre vásárlási utalványnyal lepjük meg. Fizetjük a néptánc és képzőművészet oktatási díját is. – Hogyan tovább?
– Százötven adagos főzőkonyhát működtetünk, ám ahogy idősödik a falu egyre többen veszik igénybe a szociális étkeztetést. Hamarosan mintegy 17 millióból bővíthetjük a szolgáltatást. A Magyar Falu Programban 20 milliót nyertünk a kultúrház nagytermének felújítására, de keressük a megoldást a tetőcserére is. A központban faluház kialakítását tervezzük, míg az utak javítása és a belvízelvezetési gondok megoldása a jövő feladata. Sok még a teendő, de az elmúlt években a képviselők segítségének köszönhetően sokat fejlődtünk!
Egyedülálló iskolakerttel büszkélkednek
Dalolva ápolják a helyi hagyományokat
OKTATÁS Az Aba Sámuel Általános és Alapfokú Művészeti Iskola dorogházai Móra Ferenc Tagiskolája az 1960-as évektől működik a községben, s iskolakertjének története is fél évszázados. A megyében egyedülálló iskolakert sok előnyt jelent az intézménynek: összekovácsolja a gyerekeket, valamint kitágítja érdeklődésüket a mezőgazdasági és a környezeti témák iránt. A pedagógusok igyekeznek beépíteni óratervükbe az iskolakert használatát, így a diákok gyümölcsöt és zöldséget szedhetnek, locsolhatnak, gyomlálhatnak, íjászkodhatnak, kapálhatnak
HAGYOMÁNYÁPOLÁS A Dorogházi Asszonykórus 2005-ben alakult meg helybéli asszonyok összefogásával. A csapat célja máig az, hogy megőrizzék a helyi hagyományokat és megismertessék a világgal községük értékeit. A falusi népviseletbe öltözött kórustagok a megyei rendezvények rendszeres és viszszatérő fellépői, de már országszerte és határon túl is meghódították a publikum szívét népi énekeikkel és vidámságukkal. A Nemzeti Művelődési Intézettől pár évvel ezelőtt segítséget is kaptak Takácsné Édes Katalin személyében, aki
Földdel is foglalkoznak Országszerte híresek
A kertészkedés nem teher L. B.
vagy akár festhetnek is a helyszínen. Az intézmény 2600 négyzetméteres területen helyezkedik el, amelyből mintegy 500 négyzetmétert ölel fel a művelésre szánt kerti rész. A gyerekek a hagyományos zöldségek és konyhakerti növények mellett a gyümölcsfákat is rendszeresen gondozzák. A tagiskola az iskolakertfejlesztést célzó pályázat jóvoltából 2019-ben mentorintézményi címet nyert, ezzel párhuzamosan pedig 1,5 millió forintértékben számos kerti eszközt is beszerezhettek. Dorogházán a kertészkedés soha nem teher, hanem igazi szórakozás!
Emléksarok őrzi a sikereket
énekóráival folyamatosan fejlesztette az asszonyok tehetségét. A kórus számos énekversenyen szerepelt már: sikerüket díjak és oklevelek sokasága koronázza. Egyik kiemelkedő eredményüket a Regionális Nemzetközi Népzenei Fesztiválon érték el, ahol a zsűri arany minősítéssel tüntette ki a csapatot. A kezdetek óta hol kisebb, hol nagyobb létszámmal folyt a munka, de az aszszonyok máig kitartóan dolgoznak azért, hogy még sokáig őrizhessék Dorogháza kincseit. A titkuk, hogy mindig mindenhol szívvel-lélekkel énekelnek községük nevében.
ALMANACH – DRÉGELYPALÁNK
Drégelypalánk
Tovább élnek a régi, 3 szép hagyományok
kérdés válasz
Csósza Judit, a Csósza Manufaktúra tulajdonosa
Polgármester: Dombai Gábor
Alpolgármester: Rigó Dávid
Önkormányzati képviselők: Czellahó Gábor, Adler László. dr. Parajdi Zsolt, Csósza Tibor, Rados Gábor
Önkormányzati Hivatal: 2646 Drégelypalánk, Rákóczi út 1. Tel.: 35/367-199. E-mail: onkormanyzat@ dpkoh.hu, palank. onkormanyzat@gmail.com
ERRŐL HÍRES Drégely vára: a Nemzeti Örökség része; Barokk templom: itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét. Szentháromság-szobor: az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték. Szondi-park, Szondi-szarkofág, Szondi-emlékszoba Drégelypalánk tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Teknős Dominik
Drégelypalánkon kéz a kézben jár a múlt és a jövő. Az itt élők tudatában erősen él a történelem, és büszkék a falujukra csodálatos földrajzi fekvése és az egész országban ismert múltja miatt. Ugyanakkor mindenütt olyan törekvéseket látunk, melyek a jövő élhetőbbé tételét célozzák meg.
FEJLŐDÉS A település vezetése ügyesen ki tudta használni a rendelkezésükre álló pályázati forrásokat az elmúlt években, így mára mindenütt aszfaltozott utak, felújított középületek szolgálják az itteni lakosok kényelmét. A település legkisebb lakóit korszerű, jól felszerelt óvoda várja, melynek energetikai korszerűsítése megtörtént, a tetőszerkezetét is megújították, a külső udvari játékokat és a belső felszerelések nagy részét újakra cserélték. Jelentős beruházás volt a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, és egy záportározó megépítése a 2-es út felett, így a nagy esőzések nem okoznak többé gondot a faluban. A menzás étkeztetés épületét is korszerűsítették energetikai szempontból. A környékbeli települések nagy cégei számtalan munkalehetőséget kínálnak, ahol a képzetlenebb munkaerő réteg is megtalálja a számítását, így ma már az anyagi létbiztonság mindenki számára elérhető. A faluba látogató évi 12-13 ezer turista egyre több helybelinek biztosít kiegészítő jövedelmet. Idén megszületett a Drégelypalánkot a szlovákiai Ipolyhídvéggel összekötő híd megépítéséről szóló kétoldalú megállapodás. A két település között a természetes határt adó Ipoly áthidalására egy 48,5 méter szabad nyílású, acél ívhíd épül. A kapcsolódó út Drégelypalánkról indulva keresztezi majd a Vác–Balassagyarmat vasútvonalat, és a régi hídhoz vezető töltésen az Ipoly árterét. A tervezett út hossza a magyar oldalon 1017 méter.
– Vállalkozásuk jól beilleszthető lakhelyük, Drégelypalánk arculatába?
– Teljes mértékben. Itt a kiváló helyi adottságok miatt óriási hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. Mi kistermelői tevékenységet végzünk, annyi gyümölcsöt termelünk, amennyit fel is dolgozunk, illetve kispiacra értékesítünk, és manufakturális módszerekkel állítjuk elő prémium minőségű termékeinket. Amikor évekkel ezelőtt összeomlott a környékbeli gyümölcsfelvásárlás, új értékesítési csatornákat kerestünk. Ma már Michelin-csillagos séfek vásárolják zöld alapanyagainkat, lekvárjainkat, szörpjeinket. – Összhangban működnek a településsel? Dombai Gábor, a település polgármestere a Szondi Várjátékok megnyitóján beszél
MI A VÉLEMÉNYE DRÉGELYPALÁNKRÓL? RAGÁCS IMRÉNÉ a nyugdíjas klub volt vezetője: Hozzám hasonlóan sok az idős egyedülálló a faluban, mert a tanult fiatalok nem mindig kapnak itt a végzettségüknek megfelelő állást, kénytelenek máshová költözni. Mivel számos rokonunk, ismerősünk él Ipolyhídvégen, nagyon várjuk az új Ipoly-híd megépülését, ami sokat fog segíteni a kapcsolatok ápolásában.
PONGRÁCZ KINGA, a helyi hagyományőrző csoport vezetője: Az utóbbi években visszaszorult a közösségi élet a településen, így kevesebb lehetőségünk van a fellépésekre is. Egyre nehezebb bevonni az embereket a közösségi rendezvényekbe, nem tartunk már falunapot sem. Sajnos a lakosság egy rétege nem igazán szabálykövető, nem kíván alkalmazkodni a többiekhez.
CZELLAHÓ GÁBOR, a Globál Vép Kft. ügyvezető igazgatója: Az élelmiszeripari alapanyagokat gyártó vállalkozásunkban főleg helybeliek dolgoznak, amit igyekszünk minél családiasabbá, emberibbé tenni. A környékbeli nagy cégek számtalan munkalehetőséget kínálnak az ittenieknek, így a tőlük eltérő szemléletmódunk az, ami biztosítja a dolgozóink nálunk maradását.
– Mivel több helyen felbukkan a társaságunk neve, sokan rákeresnek Drégelypalánkra is. Így öregbítjük a falu hírnevét. Drégelypalánk ma egy igazán jól élhető falu. Mi a kézműves módszert nem szeretnénk túllépni, de a közelben található éttermek, cukrászdák kiszolgálása a céljaink között szerepel. – Szálláshely-működtetőként is elégedettek a faluval?
– Vevőink részéről idővel felmerült az igény, hogy szeretnének meglátogatni minket, megismerni a manufaktúránkat, ezért vásároltunk egy házat, és önerőből felújítottuk, most vendégházként üzemeltetjük. Ide születtünk, szerettünk volna helyben maradni, mindig is itt kerestük a boldogulást. Jó az elhelyezkedése a falunak, a Börzsöny északi része még viszonylag felfedezetlen, és évről évre nő az idelátogatók száma.
Tartalmas programokat kínálnak, növekszik az idelátogató turisták száma
K rszer s ő beruházást is végeztek
MŰVELŐDÉS A Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ a legmeghatározóbb tényezőnek mondható a falu kulturális és idegenforgalmi életében, Drégelypalánk megmaradása szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A 2015-ben megnyitott központ létrejöttével több évtizedes álom valósult meg, ami valódi mérföldkövet jelentett a falu életében. Az itt élők a rájuk hagyott történelmi örökséget komoly értéknek tekintik, életben tartják, és a központ ebben nyújt nagy segítséget. Az önkormányzat is elkötelezett a Szondi-kultusz
PÁLYÁZATOK A település környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésekre 164 millió 94 ezer 922 forintot nyert a TOP-2.1.3-15-NG1 pályázaton, melyből a belterületi csapadékvíz-hálózatot korszerűsítették. A TOP-3.2.115-NG1 pályázatból származó 84.406.042 forintot önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére fordították. A TOP-1.4.1-16-NG1 pályázati forrásból származó 26.887.246 forint az Apródfalva Óvoda infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztését szolgálta.
Emberközelivé tették a történelmüket ápolása mellett, ezt a központnak évente nyújtott jelentős önkormányzati támogatás is bizonyítja. – A helyi történelmi, néprajzi értékek megőrzése, régi szokások felelevenítése, életben tartása a célunk – mondja Pásztor Ildikó, aki a központ irányítása mellett a művelődési házat is vezeti. Tartalmas, változatos programokat kínálunk látogatóinknak az év 365 napján, melyek során fizikailag és lelkileg is feltöltődhetnek. A felnőttcsoportok mellett rengeteg iskolás is ellátogat hozzánk. A Nemzeti Örökség
Pásztor Ildikó, a központ vezetője
részét képező Drégely várhoz szakavatott kísérők viszik fel az idelátogató csoportokat. A helyi Szondi Vitézei hagyományőrző csoport a hagyományőrzést a falakon kívül és belül is ápolja, ami nagymértékben színesíti az itt szerzett élményeket. Látogatóközpontunk interaktív elemekkel gazdagított kiállítása, programjai nagyon látványos formában mutatják be Szondi várkapitány hős korát. Egyre növekszik a Drégelypalánkra látogatók száma, és bár a turizmus nem feltétlenül jelent megélhetési lehetőséget, de mindenképpen ki-
egészítő jövedelemként jelenik meg az itteni családok életében – mutat rá az igazgatónő. Az önkormányzat mindig is gondot fordított arra, hogy az intézményeink telve legyenek élettel, és a működésükhöz szükséges infrastrukturális feltételeket biztosította. Mint mondja, a környékbeli települések nyújtotta munkalehetőségek elszippantják a fiatalokat, a rohanó életmód leköti minden idejüket, mégis igyekeznek minél jobban bevonni a helyi fiatalságot is az itteni programok szervezésébe, hiszen ők a jövő záloga.
ALMANACH – ECSEG
Ecseg
Cél, hogy fellendüljön 3 a helyi közösségi élet
kérdés válasz
Stadler Árpád – helyi lakos, volt iskolaigazgató
Polgármester: Moravcsik Ferenc
Alpolgármester: Csonka György
Aljegyző: Gajdics Gábor Képviselő-testület: Szerémyné Baráth Éva, Nagyné Baranyi Elza, Kórósné Borsik Zsuzsanna, Rácz Dezső, Zombori Zoltán István
A hivatal elérhetőségei: 3053 Ecseg, Hősök tere 2., tel.: 06-32/490-256, E-mail: ecsegkozseg@gmail.com
Lakosság: 1180 fő A falu története: Első írásos említése 1238-ból származik. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt. A középkortól kezdve egyházas hely, 1656ban Nógrád vármegye püspöki helynöke az itteni plébános. A 16–18. század között a hely birtokosa a Forgách család volt. A török idők után kiemelkedő a szőlő- és bortermelése.
ERRŐL HÍRES
Ecseg vára Ecseg vára minden bizonynyal valamikor a 13. század második felében épülhetett Csák fia, János utasítására. Később Harsundorfer Ulving a tulajdonosa, majd a Szécsényi család birtokába kerül. A huszita birtokbavétel és hadakozások idején a vár állapota erősen leromlott, nagy része a XV. században elpusztult, a későbbiekben pedig Hollókő várának tartozéka lett. Az 1900-as évek elején aztán végleg elbontották a maradványokat. A Várhegy tetején jelenleg egy emléktábla hirdeti helyét. Néhány mai térképen Ilona-vár, Leányvár néven szerepel.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt években elnyert pályázati támogatásoknak köszönhetően számos fejlesztés valósulhatott és valósul meg a településen. A legfontosabb beruházás a szennyvízcsatorna kiépítése, ami konzorciumi keretek között történik. A munkálatok nemrégiben kezdődtek és jelenleg is folynak mintegy 960 millió forintos összegből.
FEJLŐDÉS – Az összes önkormányzati épületünket felújítjuk (orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hivatal, a volt idősek otthona) 130 millió forint összegből – mondta Moravcsik Ferenc, Ecseg polgármestere, aki kiemelte, hogy szintén pályázati támogatás tette lehetővé az említett ingatlanok, valamint az óvoda épületének napelemekkel történő ellátását is. Az óvoda épületének eszközbeszerzéssel egybekötött felújítása 67 millió forintos összegből ez elmúlt évben már megtörtént. A településrészi szegregátum felszámolására közel 340 millió forintos összeget nyert az önkormányzat. A projektek során javítják a lakhatási feltételeket, komplex fejlesztő programokat szerveznek, valamint játszótér és egy szolgáltató ház (csillagpont) létrehozása is meg fog történni. – A Magyar Falu Programon belül négy pályázatot nyertünk meg. A temetőben járdát, új urnafalat, és a temető kerítését fogjuk megépíteni. Eszközbeszerzés címén traktort vásároltunk kiegészítő munkaeszközökkel (tolólap, lyukfúró és árokásó adapter). Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása érdekében eszközbeszerzésekre került sor – mondta a polgármester. Jelenleg 32 fővel közmunkaprogramok is működnek a faluban, a Start munkaprogramban dolgozók növénytermesztéssel és állattartással foglalkoznak. A produktumok (zöldségfélék) az óvoda konyháján kerülnek felhasználásra. Az állattenyésztés keretén belül a mangalicaszaporulatot
– Hogyan kötődik a faluhoz?
A helyi önkormányzat munkahelyeket teremtene és kiaknázná a környék turisztikai értékeit
szociális támogatáskánt biztosítják a lakosság részére. – A következő öt évben szeretnénk a közösségi és kulturális életet fellendíteni, és lehetőségeink szerint munka-
helyet teremteni. Jelenleg önkormányzatunk a legnagyobb foglalkoztató, egy ide települő nagyobb vállalkozás viszont sokat jelentene a munkanélküliség csökkentése, vala-
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ECSEGRŐL? ZOMBORI ZOLTÁN képviselő,
BAGYINSZKI ISTVÁN helyi lakos:
egyházközség elnöke: Születésem óta a itt élek, feleségemmel itt neveljük két gyermekünket. Nemrég újra képviselőnek választottak, és a római katolikus egyházközség elnöke is vagyok. Szeretek itt lakni, a családom, a barátaim körében. Képviselőként azon leszek, hogy megszolgáljam a bizalmat, s a falu összes lakóját képviseljem.
Tízévesen kezdtem Ecsegen az 5. osztályt. Iskolai rendezvények révén akkortól veszek részt a falu életében. 1977-től – a házasságomat követően – lakom Ecsegen. Jól érzem itt magam, gyakran találkozom a barátaimmal, A Vidám Fiúk és Vidám Csajok csapatával most a karácsonyi, a templomunk javára rendezett jótékonysági műsort gyakoroljuk.
mint az önkormányzat bevételét illetően. Mindezek mellett pedig igyekszünk majd turisztikai értékeinket is kiaknázni – tette még hozzá Moravcsik Ferenc.
Megújult a helyi óvoda és a hivatali épületeket is k rszer s ik A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül több pályázatot is nyert a település az elmúlt években. 67 millió forintból megújult az ecsegi Napraforgó Óvoda, a jövőben pedig az összes önkormányzati épület (orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hivatal, a volt idősek otthona) felújításra kerül majd, mintegy 130 millió forint összegből. A munkálatok során elsősorban a nyílászárók cseréje, az épületek hőszigetelésének kiépítése valamint a fűtés és világítás korszerűsítése fog megvalósulni.
– Négyéves korom óta élek Ecsegen, akkor költöztünk ide Felsőtoldról. Egyre jobban megtetszett ez a település, a barátaimmal felfedeztük a környékbeli erdőket, szerettünk kirándulni. Érdekelt a botanika és a madarászat is. Nagyjából 50 védett növényfajt sikerült regisztrálnom a környéken. A helyi iskolában először pedagógusként, majd később közel 25 évig iskolaigazgatóként is dolgoztam. Emellett több éven át képviselőként is munkálkodtam. Iskolaigazgatóként többek között egy természet- és környezetbarát iskola kialakítása volt a célom, valamint az élet tartalmasabb, értékesebb megélésének igényére való nevelés. – Ecseg – Falu a Bézma alján címmel könyvet írt. Hogyan született meg ez a mű?
– Nagyon régóta gyűjtöttem az adatokat a faluról. 1996-ban kért fel az önkormányzat egy településtörténeti munka elkészítésére, ami végül 1999-ben jelent meg. Nagyon boldog voltam, hogy az államalapítás 1000 éves évfordulójára ez megvalósult. Örömömet leltem ebben a munkában. Nemcsak a szöveget, de a könyvben található fotókat is én készítettem. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Nemcsak sikerélmény, de olyan sok kudarc is ért már, hogy nagy terveim nincsenek. Egy megújult helytörténeti és néprajzi gyűjtemény jövőbeni megvalósítását azért szeretném még elérni. Ehhez az önkormányzat már ingatlant is vásárolt.
Innen ered a betlehemes első leira a
Először csak a helyi nőnapon léptek fel, ám azóta több környékbeli faluba is hívják őket
HAGYOMÁNY A településről származik a betlehemes játék első magyar nyelvű emléke, amely az ecsegi Szent Kereszt Céh jegyzőkönyvében maradt ránk. A kézíró Liptay István, aki 1684 és 1694 között kétszer volt a faluban plébános és valószínűleg ez idő alatt jegyezhette le a játékot. Latin címe ellenére ez a betlehemezés legrégibb ismert magyar szövege, amelyet Holl Béla publikált először. A játék magyar karácsonyi énekeket tartalmaz, és népies megfogalmazásban szerepelteti a pásztorokat. Jelenleg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban őrzik.
KÖZÖSSÉG Az Ecsegi Vidám Fiúk csapatának története 2002 őszének végén kezdődött. Versekből, dalokból és humoros jelenetekből álló műsoraikkal azóta már számos sikert magukénak tudhatnak. – Első nőnapi műsorunk ötlete Gulyás Gabi barátunktól származott. Összehívott pár ismerőst, akikről úgy gondolta, hogy mellé állnának ebben a dologban. Kezdeményezése szerencsére kedvező fogadtatásra talált és a műsornak, amit összeraktunk, nagy sikere lett. Nagyon jó érzés volt látni a sok mosolygós arcot és hallani azt a sok dicséretet, amit
kaptunk. Már ekkor elhatároztuk, hogy a következő évben folytatni fogjuk – nyilatkozta lapunknak Bagyinszki István, a kis csapat koordinátora. A csoport az első néhány évben csak Ecsegen szerepelt. Aztán ahogy híre ment a dolognak, hívták őket Csécsére, Alsótoldra, Cserhátszentivánba. Egy alkalommal még Mátraverebélybe is eljutottak. Előadásaik gerincét mindig a nőnapi műsor adja, mert arra készülnek új produkcióval, de fellépnek húsvétkor és karácsonykor is. – Minden évben készülünk valamivel. Az aktuális el-
A tagok között általános iskolást és kamionsofőrt is találni
ső megbeszélésen átgondoljuk az ötleteket, javaslatokat, hogy ki mit tud vállalni és mit szeretne csinálni. A felkészülés sohasem könnyű, mert az általános iskolástól a kamionsofőrig mindenféle ember van közöttünk, és a próbák csak hétvégére korlátozódnak. Ettől függetlenül nagyon jó ezt csinálni, hisz tartozunk valahová, és jólesik hallani, amikor megköszönik a műsorunkat. Ez mindig újabb lendületet ad a folytatásra – mondta Bagyinszki István, aki azt is elárulta, hogy 2018-tól egy dalolós lánycsapat is kíséri őket fellépéseikre.
ALMANACH – EGYHÁZASDENGELEG
Egyházasdengeleg
Polgármester: Berkes Balázs
Alpolgármester: Kotasz Zsófia Erzsébet
Jegyző: dr. Zsiga Szilvia
Képviselő-testület: Bodor Tamásné, Sálekné Petrás Tímea, Petre Péter
Civil szervezetek: Erős Vár Alapítvány, Faluvédő Egyesület, Svagor a Dengelegi Szlovákok Egyesülete
Elérhetőség: 3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 79. Tel.: 32/587-025. E-mail: dengeleg@dengeleg.hu
Lakosság száma: 444
eMagyarország Pont Általános Iskola 3043 Egyházasdengeleg, Kossuth 1.
ERRŐL HÍRES A falu egyik leghíresebb és legnépszerűbb rendezvénye a Hazaváró Juniális, amelyet minden évben júniusban tart az önkormányzat. Idén huszonharmadik alkalommal rendezték meg. Az esemény célja, hogy a településről elszármazottak, ha egy kis időre is, de hazatérjenek és felidézzék, milyen volt Egyházasdengelegen élni. A juniális a hagyományoknak megfelelően pénteken emlékmű-koszorúzással, tanévzáró ökumenikus istentisztelettel és komolyzenei koncerttel kezdődik, másnap pedig hagyományőrző programok, bemutatók és zenés-táncos előadások várják az érdeklődőket.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
a er s zsanna a Táncoló talpak veze ő e
Utakat és intézményeket korszerűsítettek az elmúlt években, hamarosan pedig ipari park lendíti fel a falu gazdaságát.
NÖVEKEDÉS Az elmúlt években rengeteget fejlődött a település, hiszen számos fejlesztés megvalósult. – A volt bolt és kocsma épületének felújítására mintegy 60,5 millió forint támogatást kapott az önkormányzat, amely által új aszfalttal borították a Sport és a Petőfi utakat. Több mint 46 millió forintot nyertünk el az polgármesteri hivatal és az óvoda energetikai korszerűsítésére is, amelynek munkálatait hamarosan megkezdik a szakemberek – mondta Berkes Balázs, polgármester. Hozzátette: kicserélték a helyi szociális pont nyílászáróit, megújult a temető kerítése és az ott lévő ravatalozó, illetve a parkoló, a Sport út pedig teljes hosszában új járdát kapott, emellett a környéken egyedüliként korszerű LED-es közvilágítást szereltek fel a településen. A falu vezetője elárulta azt is, hogy mintegy 46 millió forintból korszerűsítették a csapadékvíz-elvezető hálózatot a Rákóczi úton, amellyel sikerülhet megelőzni az esetleges vízkárokat. Ezenkívül több mint 27 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat a művelődési ház energetikai fejlesztésére, amelyre nagy volt az igény, ugyanis az intézmény az elmúlt évek során korszerűtlenné vált. – Az egyik legnagyobb pályázatunk az iparterület kialakítása, amelyre csaknem 250 millió forint támogatást kaptunk – közölte a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a fejlesztés mintegy hét hektárnyi területet érint. A beruházás pedig hozzájárul a környék gazdasági fejlődéséhez, hiszen munkahelyek is létesülnek majd. Berkes Balázs arra is kitért, hogy egy gránitoszlopból készült 1956-os emlékművet is készítettek mintegy 3,5 millió forintból, valamint 7,5 millió forintból kapott új köntöst a helyi óvoda konyhája.
– Mikor és milyen céllal alakult meg a Táncoló Talpak Tánccsoport?
– A helyi általános iskola tanulói még 2002-ben öszszefogtak és létrehoztak egy olyan csoportot, amely a mai napig aktív és fellépésekkel gazdagítja a megye rendezvényeit. Akkoriban az volt a cél, hogy a gyerekeknek még több lehetőséget kínáljon az iskola a délutáni szabadidő hasznos eltöltésére. – Mit jelent ön és a csoport számára a tánc?
Berkes Balázs polgármester: „Több mint 46 milliót nyertünk el a hivatal és az óvoda korszerűsítésére”
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE EGYHÁZASDENGELEGRŐL? LIPATI LÁSZLÓNÉ: Egyházasdengelegen születtem és szeretek is itt élni. Fontos számomra ez a település, itt szeretnék megöregedni. 1995 óta dolgozom a helyi óvodában, 2013 óta vagyok a vezetője, de nem kell ahhoz igazgatónak lenni, hogy valaki tegyen a faluért. Az óvodásokkal minden programból kivesszük a részünket, az önkormányzattal pedig maximálisan jó az együttműködés.
ZSUZSA JÁNOSNÉ: A helyi iskolaigazgató helyetteseként dolgozom. Egyházasdengeleg egy nyugodt és csendes település, ahol az emberekkel is jó kapcsolatot lehet kialakítani. Nemcsak segítőkészek, de dolgosak is. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek fejlesztései nagyon pozitívak és hozzájárulnak ahhoz, hogy élhető legyen a falu és szeressenek itt lakni az emberek.
ROBOTKÁNÉ MAROSI ADÉL: Szociális gondozó, ápoló vagyok itt már 2001 óta. Sok időssel foglalkozom, de bárki szól, szívesen segítek. A helyi szépkorúak igazán kedvesek és rengeteg szeretet kapok tőlük. Nagyon jó közösség alakult ki a településen, az idősek pedig örömmel vesznek részt a rendezvényeken. Az elmúlt években megvalósult beruházásokat nagyon pozitívnak tartom.
Munkát ad a helyieknek a gyógynövényből készített, egészséges szörp
erm k k e ed láll
ÉRTÉKTEREMTÉS Már 2012 óta termesztenek a településen levendulát, amely igen nagy népszerűségnek örvend a fogyasztók körében, egyebek mellett kellemes illatának, finom ízének, valamint az egészségre gyakorolt számos pozitív hatásának köszönhetően. Mostanra kuriózummá vált Egyházasdengelegen a gyógynövény, amelyet a közmunkaprogramban dolgozók szörp készítésére használnak fel. – Az önkormányzat tulajdonában álló területen hozzávetőlegesen 2–2,5 hektáron termelnek levendulát. A begyűj-
3
Fejlesztések által m zd l előre a al
k rd s válasz
tés során először sarlóval levágják a bokrokon lévő szárakat, majd vászonzsákokba összegyűjtik és elviszik a szárítóba, ahol többször is megforgatják, hogy kellőképpen megszikkadjon. Utóbbi folyamatban nagy szerepet játszik az időjárás is. A begyűjtés pedig minden évben június közepe táján történik – mondta el lapunknak Berkes Balázs, a község polgármestere. Hozzátette: ezután következik a morzsolás és a tisztítás. Ezt követően pedig a helyi üzemben, szintén a közmunkaprogramban, megkezdődik a feldolgozás.
rád me
A szárak lesarlózása után zsákokba gyűjtik a virágokat
en
Az önkormányzat az elkészült szörpöket egyébként elsősorban értékesítésre szánja, jelenleg éppen tárgyalás alatt áll egy fontosabb megállapodás. Az ízletes levendulás ital receptjét már tökéletesítették, amelynél fontos kiemelni, hogy nem tartalmaz semmilyen tartósítószert. A település vezetője azt is elárulta, hogy a növény termesztése és a szörpüzem értékteremtő munkát nyújt a helyiek számára és bízik benne, hogy a megyében egyedülálló terméket alkotnak, amelyet szívesen fogyasztanak az emberek.
– Számomra a tánc elhivatottságot jelent a népi kultúra iránt, valamint a hagyományok továbbéltetését és átadását a fiatalabb generáció számára. Nekem ettől teljes az életem. Azt gondolom, hogy a csoport tagjainak kikapcsolódást, mozgást, kötelességtudatra nevelést, kitartást, csoporton belüli barátságokat, együtt megvívott csatákat és örömet biztosít. – Mit terveznek a jövőt illetően?
– Ameddig csak tudunk, szeretnénk együtt maradni, és még több, együtt átélt élménnyel és sikerrel gazdagodni, meg természetesen sok-sok táncot megtanulni. Ezenfelül továbbra is színesíteni kívánjuk a különböző programok kulturális műsorait, úgy, hogy táncainkkal örömet és kellemes kikapcsolódást nyújtsunk a közönségnek. Célul tűztük ki azt is, hogy felkaroljuk és segítsük a nemrégiben alakult Apró Talpak Tánccsoportot. A közelmúltban pedig örömtáncot is tartottunk a helyieknek, ahol mindenki önfeledten kikapcsolódhatott.
ővelkedik lá nival k an a ele l s TURIZMUS Több nevezetesség is található itt. Az egyik leghíresebb az Árpád-kori templom, amely a falu legrégebbi épülete, lexikonokban, útleírásokban az áll, hogy 1322ben épült, viszont más kutatások még korábbra teszik a keletkezését. Egy másik, evangélikus templom is van a faluban, amelynek megépítését a dengelegi gyülekezet 1837-ben kezdeményezte. A helyi magtárat feltételezhetően 1830–1840 között építtették a Podmaniczkyak klasszicista stílusban. A helyi általános iskola épülete korábban nemesi kúria volt.
ALMANACH – EGYHÁZASGERGE
Egyházasgerge
Polgármester: Révay Endre
Alpolgármester: Somoskői Zoltánné
Jegyző: dr. Farkas Szabolcs
Képviselők: Fekete János Juhász Gyula Tóth Péter
Polgármesteri Hivatal: 3185 Egyházasgerge, Fő út 30. Telefon: 32/452-200
Lakosság száma: 750
Civil szervezetek: Polgárőrség Pajtakör
Jeles napok: Hősök napja Szüreti és falunap Szépkorúak napja Karácsony ünnepe
TISZTELET
Plébánosa, orvosa és a Mocsári család emlékét is ő at l l Szalay plébános hosszú éveken át volt Egyházasgerge lelkipásztora. A falu lakossága szívébe zárta őt. A község temetőjében nyugszik, sírját az egyházasgergeiek gondozzák. A temetőben kopjafa őrzi az Ipolytarnócról származó, tragikus körülmények között elhunyt, dr. Kiss Péter egykori helyi orvos emlékét. Ezenkívül a Mocsári család emlékét is őrzi a falu, hiszen a család több tagja is kötődik Egyházasgergéhez. Mocsári László a XVIII. században kastélyt épített a településen.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
ál áza i önerő ől – Az elődeink idején megvalósult a közműhálózat, a gáz, víz, szennyvíz kiépítése. Megválasztásunk idején fontosnak tartottuk, hogy tovább fejlődjön a község, javítsuk az emberek komfortérzetét, élhető legyen Egyházasgerge, s zavartalanul működjenek a helyi intézmények – fogalmazott Révay Endre, aki második ciklusban áll a falu élén.
FEJLŐDÉS A polgármester hozzátette: kihasználták a különböző pályázati lehetőségeket, és az így kapott pénzből, illetve önerőből tudták fejleszteni a falut, s felújítani intézményeit. Felújították az intézményeket, az óvodát, orvosi rendelőt, a polgármesteri hivatalban pedig energetikai korszerűsítésre került sor. Utóbbi kettőbe gázkazánt szereltek be. Több mint 200 millió forint pályázati pénzből kiépítették a felszíni csapadékvíz-elvezetési rendszert, amivel régi vágya teljesült a falusiaknak. Egyházasgerge a Dobroda-patak mentén fekvő zsákutcás település, s a helyközi járatok megfordulnak a községben. Pályázati pénzből szilárd burkolattal borították le az autóbusz-fordulót. – Nálunk és a környéken kevés a munkalehetőség. A családi háttér miatt nem mindenki képes távolabb munkát vállalni. Ezért minden évben maximálisan kihasználtuk a közmunkakeretet, éltünk a lehetőséggel. Jelenleg 45 közmunkásunk vesz részt a Start és a hosszú távú munkaprogramban. Az önkormányzat tulajdonában lévő 2,7 hektáros területet ők művelik. A termékeket a község konyháján dolgozzák fel. A munkákhoz szükséges eszközöket, gépeket, kistraktort az évek során szereztük be. A közmunkások részt vesznek a járdák felújításában, karbantartásában, a parkok ápolásában – tette hozzá a polgármester. Egyházasgerge nem nagy település, ezért kevés közintézménye van. Az általános
nz ől s 3 keznek
Gordos Mária, a Pajtakör ala a veze ő e
Révay Endre, polgármester: „Éltünk a lehetőségekkel, minden évben maximálisan kihasználtuk a közmunkakeretet”
iskolai oktatás már korábban megszűnt a faluban, azonban a helyiek nagyon büszkék az óvodájukra. Az oda járó gyer-
mekek a sikeres pályázatoknak köszönhetően több kiránduláson, erdei táborozáson vehetnek részt.
Ami a jövőt illeti, a polgármester elmondta, hogy élnek a Magyar Falu Program pályázati lehetőségével, ennek keretében több mindent szeretnének megvalósítani. A legfontosabb az utak rendbetétele, hiszen több utcájuk is rossz állapotban van. A tervek között szerepel még az óvoda kerítésének és udvarának felújítása is, valamint további eszközöket, gépeket szeretnének vásárolni a közterület munkásai számára. Korábban önerőből vásároltak egy kisbuszt, ami az óvodásokat viszi kirándulni, a hagyományőrző csoportjukat szerepelni és az idősek részére is azzal szállítják ki az ebédet, amikor szabad kapacitása van a járműnek. A kisbusz régi, le kell cserélni, ezért a falugondnoki pályázaton új jármű beszerzésére adnak be pályázatot. A templomuk a község legrégebbi műemléke. Az elmúlt időszakban kívülről felújították, falait kifestették, a tetőre új pala került. Jelenleg a belső felújításon dolgoznak. A lábazat víztelenítését kívánják megoldani és a villanyhálózatot kicserélni.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE EGYHÁZASGERGÉRŐL? MAJER-MIKLÓS GEORGINA,
óvónő: Jól érzem magam ebben a nyugodt, csendes, békés faluban. Lassan egy évtizede dolgozom itt. Jó a közösség, jó a kapcsolatunk a szülőkkel, részt vesznek a rendezvényeinken, sokat segítenek. Ez egy kis falu, ahol mindenki ismeri, segíti a másikat, ha kell. Együttműködünk a hivatallal, jó munkakapcsolatot alakítottunk ki velük.
kérdés válasz
PONYI SÁNDORNÉ, az önkormányzat főelőadója: 1984ben kerültem Egyházasgergére Salgótarjánból, ide jöttem férjhez. Jól érzem magam a községben, ma már egyházasgergeinek vallom magam. A munkakörömből adódóan gyakran találkozom a helyiekkel, akikkel jó a kapcsolatom. Egyházasgerge élhető, szerethető falu, ahol az emberek jól érzik magukat.
FERENC IMRÉNÉ, a hivatal adminisztrátora: Tősgyökeres gergei vagyok. Itt születtem, itt jártam általános iskolába. Egy ilyen kis településnek, mint a miénk, megvan a maga sajátos atmoszférája, amit nagyon szeretek. Több mint 10 éve dolgozom a hivatalban. Itt alapítottam családot, két gyermekünk van, itt laknak a szüleim, testvéreim, barátaim. Jó kis közösség él a faluban.
– Úgy tudom, hogy az élete összeforrt a néptánccal…
– Valóban így van, már általános iskolás koromban tagja voltam a néptánccsoportnak. 1974-ben gimnazistaként lettem vezetője a helyi ifjúsági néptánccsoportnak. A diploma megszerzését követően Nógrádmegyerben tanítottam, de a falu vezetője felkért, hogy térjek vissza a csoporthoz. Később a Pántlika Tánccsoportnak voltam a vezetője Litkén, és az 1975ben Salgótarjánban alakult Nógrád Tánccsoportnak is az alapítója lettem. Amikor 1994-ben hazakerülten Egyházasgergére tanítani, létrehoztam a Cinege Tánccsoportot. Az egyházasgergei kulturális tevékenységem tulajdonképpen negyvenöt éves múlttal rendelkezik. – Mikor hívta életre a Pajtakört?
– Éppen 20 évvel ezelőtt alakítottuk meg a hagyományőrző Pajtakört, vagyis az Egyházasgerge Hagyományápoló Asszonyok Csoportját. Tevékenységünk kettős: tánc és ének. Csak tiszta forrásból dolgozunk. Célunk a hagyományok gyűjtése, feldolgozása. Mindezek mellett fontosnak tartom, hogy olyan közösséget hoztunk létre, ahová szívesen eljönnek az asszonyok. – Hol lépnek fel?
– Elsősorban itt a faluban. Januárban a Hősök Napjától kezdődően karácsonyig, évente 15 alkalommal lépünk a helyi közönség elé. Műsorunkkal színesítjük az ünnepeket. Most készülünk a 20. évfordulónkra, ami egybeesik a helyi szüreti rendezvénnyel. Elfogadjuk a környező települések felkéréseit is. Örülök, hogy felléptünk Budapesten a Nemzeti Színházban.
Hangsúlyt kap a játékokon keresztül történő képesség- és készségfejlesztés
A falu büszkesége a templom
OKTATÁS-NEVELÉS A község egyik legrégebbi intézménye az óvoda, amely már az 1950es években is működött. A szépen berendezett és játékokkal is jól felszerelt oktatási intézmény harminc kisgyermek második otthona, ahová nagyon szeretnek járni az apróságok. Varga Barnabásné, az óvoda vezetője elmondta, hogy az óvoda pedagógiai programjában nagy hangsúlyt kap a játékokon keresztül történő képesség- és készségfejlesztés. Az itt dolgozó pedagógusok legfőbb célja, hogy minden óvodás önmagához képest a lehető leg-
ÉRTÉK A község legrégebbi műemléke a Mária Szeplőtelen Szíve templom. Az eredetit tíz falu építette az Árpád-korában, ezért a tihanyi apátsághoz hasonlóan egyes besorolású műemléki kategóriába tartozik. A román-gótikus stílusú templomot a török időkben, 1566-ben a községgel együtt lerombolták. Amikor az élet visszatért a faluba, a templomot újjáépítették. Az évek során többször is felújításra, átépítésre került. Később sekrestyét építettek hozzá. Legutóbb 1973–74-ben újították fel. A templom ékessége a reneszánsz pasztofórium.
A gyerekek második otthona az óvoda jobban fejlődjön. Ezért munkájukat logopédus, fejlesztőpedagógus és pszichológus is segíti. Nagyon gyakran írnak pályázatokat is, hogy az így elnyert anyagi forrásokat szintén a gyermekekre tudják fordítani. Megkapták a Boldog óvoda címet, amely arról tanúskodik, hogy az egyházasgergei óvodában tanyát vert az öröm és a boldogság. Jogosan lehetnek büszkék, hogy eddig három alkalommal is megkapták a Zöld óvoda címet. A mindennapok során nagy hangsúlyt fektetnek a környezetnevelésre. Kirándulni viszik a gyermeke-
A helyi óvodában tényleg tanyát vert az öröm és a boldogság
ket, hogy megismerjék megyénk nevezetességeit, de eljutottak már Gyöngyösre is. Sikeres pályázatuknak köszönhetően több éven keresztül Somoskőújfalun, az erdei iskolában táboroztak. A Zöld óvoda cím három évig viselhető. Eddig kilenc éven át mondhatták el magukról, hogy ezzel a címmel rendelkeznek. Most az Örökös zöld óvoda cím elnyerésére pályáztak. Azonban a különféle címek mellett számukra a gyermek a legfontosabb. Az, hogy az óvodások jól érezzék magukat a közösségben, fejlődjenek, s reggelenként jó érzéssel induljanak az óvodába.
ALMANACH – ENDREFALVA
Endrefalva
Sok helyi család él 3 hátrányos helyzetben
kérdés válasz
Dénes Sándorné nyugalmazott anár es őm v sz
Polgármester: Csóriné Botyánszki Ágnes Alpolgármester: Papp Gábor Képviselő-testület tagjai: Antalné Varga Katalin, Csonka Tímea, Deák Sándorné, Holecz Sándorné, Homoki Gábor Megbízott jegyző: Murányi Zoltán Hivatal címe: 3165 Endrefalva, Besztercebánya út 53. Telefon: 32/557-010. Kisebbségi önkormányzat: Szőrös Zoltán elnök, Szőrös Zsuzsanna, Oláh Szilvia A lakosság száma: 1240 Jeles napok: Gyermeknap, Szent Mihály napja, Falu karácsonya. Civil szervezet: Tűzoltó Egyesület Alapítványok: Endrefalváért Alapítvány, Endrefalvai Iskoláért Alapítvány
A FALU TÖRTÉNETE A helyiség eredetileg a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott, mely Záh Felicián merénylete következtében a koronára szállt. Az első írás 1234-ben említi Piliny egyik szomszédjaként. A település neve az oklevelekben még Pog néven szerepel. Az Árpád-házi királyok korában Alsó- és Felsőpogként tartották nyilván. A török hódoltság idején a szécsényi szandzsákba tartozott. Az 1700-as évek elején a pestis járvány idején szinte elnéptelenedett, csak három magyar és három tót háztartása volt. Templomát az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben megemlítik. A török időkben elpusztult, 1705-ben romjaiból újjáépítették, 1901-ben végleg helyreállították. Endrefalvához tartozott Baromutpuszta, Magtártelep-major és Szivadalpuszta.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Az önkormányzat koncepciója a faluban élő hátrányos helyzetű családok segítése, valamint felújítások, fejlesztések megvalósítása pályázati pénzből és saját forrásból, úgy, hogy az intézmények működését zavartalanul biztosítani tudják.
FEJLESZTÉS A településen nagy az alacsony iskolai végzettségűek aránya, sokan nehezen tudnak elhelyezkedni. Az önkormányzat a közmunkaprogrammal biztosít számukra kereseti lehetőséget. Volt idő, amikor 130-an dolgoztak így. Közülük már többen elhelyezkedtek, az önkormányzat jelenleg 50 közmunkást alkalmaz, akik részt vesznek a mezőgazdasági programban, a vízelvezető árkok tisztításában és gondozzák a parkokat, néhányan karbantartási munkákat végeznek az intézményekben. A szociális boltban és a feldolgozóüzemben is közmunkásokat alkalmaznak. Csóriné Botyánszki Ágnes, a település polgármestere elmondta, hogy Endrefalván 5-6 olyan vállalkozó van, akik helyi lakosoknak adnak munkát. A hivatal él a kormány által biztosított különböző támogatási lehetőségekkel. Tűzifát adnak a rászorulóknak, a nyári hónapokban 170 gyermek kap térítésmentesen ebédet, de a hátrányos helyzetű családok gyermekei szorgalmi időben is ingyen étkezhetnek. Az elmúlt időszakban több fejlesztésre került sor. Huszonhatmillió forint támogatással kívül-belül megújult a polgármesteri hivatal épülete. Saját erőből sártalanították a hivatal udvarát, felújították a garázs és a raktár épületét. A falu központjában játszótér és sportpark épült. Megújult a közösségi és a kultúrház is. Az alapellátási központ is megszépült. Endrefalva azon kevés települések közé tartozott, amelynek nem volt adóssága. Amikor a kormány a települések adósságait átvállalta, ők kétszer húszmillió forintot kaptak. A pénzből utakat, járdákat építettek. Megvalósították a kézművesház
– Hol végezte tanulmányait?
– Balassagyarmaton érettségiztem. Sokat köszönhetek rajztanáromnak, Farkas Andrásnak, akit mesteremnek tekintek. Elsőként az esztergomi tanítóképzőben végeztem, majd Kaposváron rajztanári diplomát szereztem. Egy ideig Hollókőn tanítottam, azután nyugállományba vonulásomig Endrefalván. – Mit jelent önnek a festészet, milyen technikával dolgozik, mi a kedvenc témája?
Csóriné Botyánszki Ágnes polgármester: „Minden támogatási lehetőséget kihasználunk”
és szociális bolt központi fűtését. A templomkertben felújították az első és második világháború áldozatainak emlékművét. A falu központjában jelenleg pihenőparkot alakítanak ki. A polgármester asszony nagy álma egy új orvosi rendelő. Erre a cél-
ra a falu központjában vásároltak telket, elkészült az engedélyezési terv, már csak pályázati kiírásra várnak. Az önkormányzat gyermekházat, óvodát, idősek nappali klubját, védőnői szolgálatot, házi segítőgondozást működ-
tet. Több formában is támogatják a községben lévő jelenlétházat, amely Szécsény és Térsége Humánközponthoz tartozik. A polgármester asszony örömmel újságolta, hogy augusztus 1-jétől gyermekorvosi ellátás is lesz a faluban.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ENDREFALVÁRÓL? JESZENSZKI VIKTÓRIA a szolgáltatási központ vezetője: Endrefalva a lehetőség és a remény faluja. Munkám során reményt és lehetőséget nyújtok az időseknek, hogy nincsenek egyedül, hanem egy közösségben érezhetik magukat. A falu vezetőségét az minősíti, hogy menynyire törődnek az idősekkel. A szolgáltató központ léte is bizonyítja, hogy Endrefalván megbecsülik az idős embereket.
KOVÁCS CSILLA az általános iskola igazgatóhelyettese: Endrefalva közbiztonság szempontjából is jó. A faluban folyamatos a fejlesztés. A polgármester asszony gondot fordít arra, hogy Endrefalva esztétikailag jól nézzen ki. Hozzánk tartozik a szécsényfelfalui és a pilinyi iskola is. Összesen 170 diákunk van, ebből Endrefalván 136. A polgármester szívén viseli az iskolánk sorsát.
BERKI TÜNDE közmunkás a kézműves házban: Endrefalván nőttem fel, itt jártam óvodába, iskolába. Azóta mindkét intézmény sokat fejlődött. Szép községben élek, örülök, hogy fokozatosan fejlődik. Szeretem ezt a falut, nem kívánkozom innen el. A polgármester törődik az emberekkel. Azon van, hogy mindenkinek legyen munkalehetősége. Itt a kézműves házban jelenleg öten dolgozunk.
– A festészet öröm, kikapcsolódás, érzéseim kifejezése. Szeretem a természetet, ezért inkább realista festőnek tartom magam. Az emberi lét is foglalkoztat. Témáim között főleg ezek szerepelnek. Akvarellel és olajjal dolgozom. Egy időben tűzzománcoztam is. Örülök, amikor látom, hogy a képeim másoknak is tetszenek, azt vallom, hogy a festészet nyújtson esztétikai élményt, legyen gondolati töltete. – Hol voltak kiállításai, mik a további tervei?
– Korábban a balassagyarmati Bacsúr Sándor vezette alkotókörnek, jelenleg a Magyar Rajztanárok Alkotó Körének vagyok a tagja. Jó pár kiállításon szerepeltem általuk, többek között Budapesten a Magyar Kultúra Házában, és éveken át kiállítója voltam a szécsényi őszi tárlatnak. Úgy gondoltam, nyugdíjas éveimben több időm lesz a festészetre, de tévedtem, mert a betegségem miatt gyakran orvoshoz kell járnom, és a férjem is beteg. A lányom Franciaországban él. Nyáron, amikor hazajönnek, az unokámmal töltöm az időm nagy részét. Természetesen, amikor lehetőségem adódik rá, előkerül az ecset és a festék, azt teszem, ami életem egyik fontos része.
Segíti a falut, az iskolát és Nagy tapasztalattal fogadja támogatja a rendezvényeket a benne bízó ügyfeleket VÁLLALKOZÓ Oláh Ferencet és családját köztisztelet övezi a faluban. Vállalkozásuk, az Euro-Niko Kft. textil nagykereskedéssel foglalkozik, termékeiket, a géptisztító textilanyagokat gépgyártóknak, olajipari üzemeknek, nyomdáknak szállítják, kisebb részben Magyarországon, kilencven százalékban nyugateurópai országokba. Telephelyüket, amely egykor a helyi termelőszövetkezeté volt, 2000-ben megvásárolták, s újabb csarnok felépítésével továbbfejlesztették. Dominik fiuk 21 éves, jól beszél angolul, ő tartja a kapcsolatot
Oláh Ferenc és fia, Dominik
a külföldi partnerekkel. A cég 42 embernek biztosít munkalehetőséget. Mindezek mellett Oláh Ferenc ahol tudja, segíti a falut, s mindezt emberségből, jó szándékból teszi. Támogatja a községben szervezett rendezvényeket. Az iskola részére sportfelszerelést vásárolt. Karácsonykor, tanév végén ajándékot kaptak tőle a gyermekek. Endrefalvát élhető kis falunak tartja, jó a kapcsolata az emberekkel. A vállalkozásról azt vallja, a 2008-as gazdasági válság őket is keményen érintette, de a nehéz időkben sem szabad feladni.
HIVATALNOK Pető Péter Olivérné 35 éves, közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik. Az endrefalvai hivatalban 30 éve végzi munkáját, a főnökei és ügyfelei megelégedésére. Igazgatási előadóként naponta sok emberrel találkozik, segélyezési, letelepedési, lakásfenntartási, gyermekvédelmi támogatási ügyek tartoznak hozzá. Sokan kopogtatnak be az irodájába rendkívüli segélykérelemért. A helyi rendeletet figyelembe véve ő dönt a támogatásról, az általa elkészített határozatot a jegyző írja alá. Anyakönyvvezetői feladatot is ellát, a házasulandók előtte mondják ki
Pető Péter Olivérné
a boldogító igent. Jól ismeri az endrefalvaiakat, akik sokszor olyan kéréssel is felkeresik, ami nem tartozik a hatáskörébe. Legtöbb esetben kérvények írásával, nyomtatványok kitöltésével fordulnak hozzá. Senkit sem utasít el. Az elmúlt harminc év alatt nagy tapasztalatra tett szert. Ügyfeleinek, s mindazoknak, akik hozzá fordulnak, nem mint hivatalnok, hanem mint ember ad tanácsot, nyújt segítséget, s intézi az ügyeit. Munkatársaival jó kapcsolatot tart fenn. Férje is köztisztviselő, Szécsényben dolgozik. Lányuk, akinek két diplomája van, Budapesten dolgozik.
ALMANACH – ERDŐKÜRT
rdők r
ehe ős e adnak 3 idősnek a alnak
k rd s válasz
da Kár l a hel i diáks r le me ala z a
Polgármester: Szebenszkiné Palik Katalin
Alpolgármester: Berceli Zsolt
Jegyző: dr. Zsiga Szilvia
Képviselő-testület: Fehérvári Péter, Urbán Tibor, Horváthné Frenyó Ildikó
Civil szervezetek: Művelődési Kör, Nyugdíjas Klub, Erdőkürti Sportkör, Faluvédő, Szépítő és Fejlesztő Egyesület, Erdőkürti Polgárőrség
Elérhetőség: Cím: 2176 Erdőkürt, Kossuth út 51. Tel.: 06 (32) 479-179. Fax: 06 (32) 479-179. E-mail: cím: hivatal@erdokurt.hu
TUDNIVALÓK
Innen eredhet a falu elnevezése Erdőkürt nevének előtagja erdős területre utal. Az utótag, azaz a Kürt török eredetű magyar törzsnév. A falu a honfoglalók egyik nemzetségének, a Kürt törzsbelieknek a nevét viseli, akik a X. század tájékán települtek ide, az Ecskendidombvidékre, a Céklás patak völgyébe. A települést elsőként 1274-ben említik egy családi viszállyal kapcsolatban, amikor Kürtti Miklós és fia, János elfoglalta Vanyarcot.
Két templom is van a faluban
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Sokat fejlődött a település az elmúlt években, amelyet mi sem igazol jobban, mint hogy egyre több család szeretne ideköltözni.
FEJLŐDÉS Erdőkürt egy lankás, erdős, dombok között megbújó csendes, nyugodt település, ahol kristálytiszta a levegő, jó a közösségi élet és fontos az összetartás. Szebenszkiné Palik Katalin polgármester elmondása szerint egyre több család dönt úgy, hogy érdemes ideköltözni. – Fejlesztéseinket mindig az határozza meg, hogy mire van szükség és mire van igény. Mivel sok a kisgyermekes család és a nyugdíjas, arra törekszünk, hogy az infrastruktúra mellett szórakozási lehetőséget és szabadidős programokat biztosítsunk a számukra – mondta Szebenszkiné Palik Katalin. A falu vezetője azt is hozzátette, hogy az elmúlt években több Projekt is megvalósult. – Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretein belül mintegy 40 millió forintot nyertünk, amelyre a szlovákiai Csallóközkürttel jelentkeztünk. Színpadot építettünk a művelődési ház udvarán, megújult az épület környéke is. Kis piacteret hoztunk létre a helyi kereskedők számára. A kisgyerekes családok nagy örömére pedig játszóteret alakítottunk ki a Mária parkban – közölte a polgármester. Tájékoztatása szerint több mint 28 millió forintot nyertek az egészségügyi alapellátás fejlesztésére, amely során kívül-belül megújult az orvosi rendelő. További csaknem 24 millió forintból valósult meg az Erdőkürti Nefelejcs Óvoda energetikai korszerűsítése is. Itt saját forrásból belső felújítás is történt. Szebenszkiné Palik Katalin arra is kitért, hogy a Magyar Falu Program keretében korszerűsítik a művelődési ház fűtési rendszerét és felújítják a tetőt is. A helyi óvoda játszóudvarán új játékokra és kerítés felújítására nyertek támo-
– Hogyan kötődik a településhez?
Egyre több család tervezi, hogy ebben a faluban telepedik le, itt alapozza meg életét
gatást, a meglévő kis traktorhoz pedig hótoló, sószóró és fűkasza beszerzésére nyílik lehetőség. A Belügyminisztérium egyik pályázatából felújult a Nyárfa út, illetve a sportöltöző külső fejlesztésé-
re és a focipálya lelátó korszerűsítésére is nyertek támogatást, ahol egy kondipark épül a sportolni vágyók számára. A Magyar Falu Programon belül a temető felújítására és útfejlesztésre benyújtott
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ERDŐKÜRTRŐL? KÜLKEY ESZTER: – Harminc éve élek Erdőkürtön. Ami az én értékrendemnek fontos volt, azt itt megtaláltam. Tíz éven át tanítottam a településen. Már nyugdíjas vagyok ugyan, de emellett korrepetálok és naponta foglalkozom a gyerekekkel a napköziben. Szabadidőmben fazekas is vagyok. A település rendezvényein mindig szívesen kézműveskedem a gyerekekkel.
CSOÓR BEÁTA: – Öt éve kezdtem itt dolgozni nevelőnőként, majd négy éve én lettem az óvoda megbízott vezetője. A gyerekekkel minden helyi eseményen, ünnepi rendezvényen részt veszünk. Úgy látom, hogy az elmúlt években Erdőkürt egyre inkább fejlődik és igazán összetartó településsé válik. Sokan költöznek ide, többek között kisgyermekes családok is.
pályázat tartaléklistán van. A közbiztonság megőrzése érdekében LEADER forrásból térfigyelőkamera-rendszert szeretnének kiépíteni a településen, ennek eredményéről még várják a visszajelzést.
zen ál nasz ik s őv rei A faluban található közösséget, Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei (Boldog Özséb Nővérek) néven, 1989ben alapította Csipke Rózsa Mária Margit örökfogadalmas vizitációs nővér Márianosztrán, pálos segítséggel. Célkitűzése az engesztelés, az életforma elmélkedő és monasztikus. Az első nővérek 1991. január 20-án, Esztergomi Boldog Özséb ünnepén öltöztek be. A közösség naponta szentségkitételes engesztelőórát és egymást váltva szentségimádást tart. Lehetőség van remetejellegű életre is a Közösség keretein belül. Az engesztelésbe pedig bekapcsolódnak még a Közösséghez tartozó világban élők.
– 1958-ban neveztek ki a település iskolájában gyakorlóéves pedagógusnak. A sors és az élet pedig úgy hozta, hogy azóta is itt élek. Itt ismertem meg a feleségemet is, aki szlovák nyelvet oktatott. Ő sajnos már nincs velünk. Alsó tagozatban tanítottam, majd 1969ben kineveztek az intézmény igazgatójának. Akkor még csak 29 éves voltam, majd egészen 60 éves koromig láttam el ezt a feladatkört. Testnevelést is oktattam, én terjesztettem el Erdőkürtön a sakk és asztalitenisz szeretetét, mellyel sok szép sikert értünk el a diákokkal. A feleségemmel pedig mindenféle falusi megmozdulásban részt vettünk. – Mit tesz jelenleg a településért?
– Nyugdíjasként is kiveszem a részem a közösségi és sportéletből, legyen szó nyári táborokról, sakkozásról vagy pingpongról. Utóbbi kettőből szakkört is tartok gyerekek részére. A téli szünetben minden évben sportnapot szervezünk a településen, melyen én is részt veszek. Négy évvel ezelőtt visszahívtak tanítani, így jelenleg heti 14 órában oktatok alsó tagozatos diákokat. – Milyen tervei vannak még Erdőkürtön?
– Arra törekszem, hogy a gyerekeket egészséges életmódra neveljem, amelyhez a mozgás elengedhetetlen. Szeretnék a későbbiekben is részt venni a helyi sportéletben, ameddig erőm engedi. A mai napig ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel foglalkozom a tanulókkal, mint egykor.
A helyi népviselet hasonlít a környékbeliekre, de a főkötő igazán különleges Erdőkürtön
ár má arlan vár a a ris áka
HAGYOMÁNY A település számára igazán fontos az értékek őrzése és továbbadása a fiatalabb generációk számára. Az erdőkürti népviseletet mindmáig gondosan ápolják, amely nagyban hasonlít az acsai, a csővári, a galgagutai és a vanyarci viseletre. A legnagyobb eltérés a főkötőben mutatkozik meg. – A hagyományok szerint a karon ülő kisgyermekre szoknyácskát adtak, a fiúkra és a lányokra egyaránt. Ezt addig viselték, míg szobatisztává nem váltak – mondta el Szebenszkiné Palik Katalin, a falu polgármestere.
ÉRTÉK A településen lévő andezit-barlangot 2008. május 25-én fedezte és térképezte fel Prakfalvi Péter, salgótarjáni geológus. Útja során rátalált egy üregre, amelyről később kiderült, hogy háromágú barlang bejárata. Ez egy olyan üregrendszer, amelyet a vulkánkitörés idején a szétrobbanó forró kőzetdarabok és különböző gázok törmelékárja a nedves kőzetre ráfolyva alakított ki. A barlang mintegy 21 méter hosszú és 2–4 méter magas. Hozzávetőlegesen pedig egyidős a körötte lévő kőzetekkel, vagyis 15 millió éves.
Hozzátette: a hétköznapi viselet egyszerűbb volt és leggyakrabban házivászonból, kartonból készült. A blúz, a pruszlik és a szoknya pedig ugyanabból az anyagból volt. A nők szoknyája mindig térd alá ért. A falu vezetője kitért a férfiak viseletére is, akik háziszőttesből készült nadrágot viseltek, télen bársony vagy posztó gatyát, az ingük pedig háziszőttes volt. Az ünnepi viselettel kapcsolatban Szebenszkiné Palik Katalin elmondta, hogy a régi darabok sötét színűek és mintásak voltak. Később ez átalakult, ugyanis az új stílus fő
Szebenszkiné Palik Katalin polgármester egy népviseletes babával
színe és mintája piros alapon törökös szoknya volt. Az ingváll ujját és a pruszlikot színes virághímzés díszítette, a kötény pedig úgynevezett csörgős volt, amely egy fényes és habos kékfestő anyagot jelentett. A menyasszonyi népviselet is kiemelkedő volt, amely fehér selyem anyagból készült és fehér csipke, valamint hímzett díszzsebkendő jellemezte. A fejdísz pedig igazán különleges volt, amely kalászos koszorúból és szalagos pártából állt rozmaringgal díszítve. Utóbbi a menyasszony blúzán is helyet kapott.
ALMANACH – ERDŐTARCSA
rdő ar sa
endezv n ekkel is 3 erős en k a al
k rd s válasz
a ar rika a ar ssel l vas e es le elnöke
Polgármester: Markó Róbertné
Alpolgármester: Majoros József
Jegyző: dr. Tóth Kálmán
Képviselő-testület tagjai: Gál Gyula Bartók Jánosné Szalatnainé Podonyi Mária
Civil szervezet: Nyugdíjas Klub
Elérhetőség: 2177 Erdőtarcsa, Falujárók út 5. Tel.: +36 32 478 009 onkormanyzat@erdotarcsa.hu polgarmester@erdotarcsa.hu
Lakosság száma: 533 fő
LÁTNIVALÓK A kastélyok mellett több látnivaló is található a faluban. Ilyen például Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye. 1742-ben barokk stílusban építették a római katolikus templomot, amelynek tornyát 1903-ban építették hozzá. Ezenkívül a romantikus építészet ritka emlékei közé tartozik a feltehetően Ybl Miklós által tervezett kis méretű neogótikus evangélikus kápolna, amely 1858-ban épült, s 2005-ben újították fel. Hozzátartozik egy harangláb is. A falu központjában Millenniumi Emlékpark található.
A kápolna melletti harangláb
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
A közösségi élet fellendítése, valamint új pályázati lehetőségek keresése a célja a falu új vezetőségének.
ÚJ UTAKON Erdőtarcsán a közelmúltban választottak új polgármestert Markó Róbertné személyében, aki számos célt tűzött ki az elkövetkezendő időszakra. – A településen az elmúlt időben egy útfejlesztés valósult meg 14 millió forint támogatásból, valamint korszerűsítették a faluházat is – árulta el Markó Róbertné polgármester, aki nagyon sok tervet szeretne megvalósítani. Mint mondta, sajnos a környező településekhez képest egy kicsit lemaradt a falu, de az új testülettel mindent megtesznek azért, hogy Erdőtarcsa fellendüljön. – Több pályázatra is jelentkeztünk a Magyar Falu Programban. Azt remélem, hogy kapunk majd támogatást. A jövőben minden pályázati lehetőséget szeretnénk kihasználni, hiszen a közintézményeink korszerűsítésére nagy szükség van – közölte a polgármester. Hozzátette: a közösségi élet erősítése a cél, hiszen az elmúlt években nem voltak rendezvények a faluban, így a közösségek is megszűntek. Számos programmal szeretnének kedveskedni a lakosoknak. Ezáltal indítanának egyebek mellett gyerekfoglalkozásokat, ünnepi rendezvényeket szerveznének, de az időseknek és a felnőtteknek is keresnének kikapcsolódási lehetőségeket. – Szeretnénk összehozni az embereket. Klubokat hoznánk létre, hogy legyen több olyan réteg, ahol össze tudnak kovácsolódni. Ez mindennek az alapja. Korábban nagyon jó közösségi élet volt a faluban, ezt szeretnénk feléleszteni – hangsúlyozta a polgármester. Markó Róbertné azt is elmondta, hogy a közelmúltban megjelent egy könyv Erdőtarcsa, a kastélyos falu címmel, amelyet Tóthné Unghy Ilona elszármazott erdőtarcsai pedagógus írt. Ez a település krónikája, amelyre minden lakos méltán lehet büszke.
– Mióta működik a településen az egyesület?
– 1996-ban jöttünk Erdőtarcsára és indítottuk el az egyesületet, amelyet azóta is folyamatosan fejlesztünk, és a működésben is nagyon sok fejlődés történt. A sportlétesítményt Bazsó Gergellyel vezetjük, aki mintegy 30 éves versenyzői rutinnal rendelkezik és tagja a Díjugrató Szakbizottságnak is. – Milyen tevékenységet látnak el?
Minden pályázati lehetőséget szeretnének kihasználni, az óvodát is korszerűsítenék
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET ERDŐTARCSÁN? SZÁMPORNÉ KISS VIOLA: Erdőtarcsán születtem és itt kezdtem el az életemet. Semmi pénzért nem mennék el innen. Nekem ez a falu a mindenem, ahol 1980 óta dolgozom. Jelenleg a helyi óvoda vezetője vagyok. A gyerekekkel pedig mindig arra törekszünk, hogy minden egyes helyi rendezvényen jelen legyünk. Most például a falukarácsonyon fogunk fellépni az ovisokkal.
HANTOS JÓZSEFNÉ: 2007-ben költöztem ide, s nagyon jól érzem magam Erdőtarcsán. A nyugdíjasklub még 2012ben indult. A többi szépkorúval azóta is igyekszünk kivenni a részünket a falu közösségi életéből. Minden évben szervezünk különböző programokat, kirándulásokat. Azt gondolom, hogy a faluban nagyon kedves, barátságos és segítőkész emberek élnek.
NAGY-MENYHÁRT SÁNDOR:
Plébánia szervezőként tevékenykedem. Úgy érzem, hogy a választások után jobb kapcsolatot tudunk építeni az önkormányzattal. Örülnék, ha nyernénk pályázatot akár a temető, akár a közösségi ház létrehozására. Ez a ház is a közösség együttlétét szolgálná. Bízom benne, hogy jó, imádságos lelkülettel és az önkormányzattal jó útra térítjük a falut.
– Jelenleg tizenhat lovunk van, de ez a szám folyamatosan változik. Társammal abszolút ideális helyet alakítottunk ki a lótartáshoz és ahhoz, hogy a versenyekre fel tudjunk készülni. A sportlovaglás a fő irány, amelyet követünk és az ország számos pontjáról érkeznek hozzánk lovak kiképzésre, valamint versenyeztetés céljából is. Emellett pedig mi magunk is rendszeresen járunk különböző versenyekre, nyáron például szinte minden hétvégén. Alapképzésre jelenleg nincs nálunk lehetőség, ugyanis mindegyik állat aktívan versenyez, ezért kezdőknek nem javasolható a velük való tanulás. – Milyen díjjal büszkélkednek, és milyen célokat szeretnének megvalósítani?
– Több díjat is elnyertünk az elmúlt évek során. Legutóbb például országos tenyészversenyen vett részt Gergő, ahol utánpótlás kategóriában negyedik helyezést ért el. A jövőben pedig szeretnénk tovább folytatni az eddig megkezdett munkánkat és természetesen további fejlesztéseket is tervezünk.
l e ik a ha mán ka Óvoda, üdülő, magánház is köz k a hel i n visele e is van a helyi kastélyok között TRADÍCIÓ Erdőtarcsa lakosai számára fontosak a helyi hagyományok, amelyeket a mai napig ápolnak. Az asszonyok nagy örömmel öltik magukra és mutatják be például egyegy helyi rendezvényen az egykori népviseletet. – A település viseletére jellemző volt a ráncolt szoknya, rajta két- vagy háromsoros vonalmintával, amely mindegyik korosztálynál megjelent. A fiatalok általában világos színű, virágos szoknyát viseltek fehér blúzzal, amelynek az ujja buggyos volt. Ezen felül piros mellényt hordtak, amelyhez fehér kötényt vet-
Fekete Józsefné gyakran felölti az egykori helyi népviseletet
tek fel – mondta el Fekete Józsefné, a helyi nyugdíjasklub oszlopos tagja, aki a mai napig szívesen öltözik be az egykori helyi népviseletbe. Fekete Józsefné azt is elárulta, hogy az idősebb asszonyok már sötétebb ruhát viseltek fekete köténnyel. A férfiak viseletével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy csizmanadrágot hordtak fehér inggel, fekete mellénnyel és általában kalappal. Mint mondta, most is arra törekednek, hogy bemutassák a fiatalabb generáció számára a hagyományos népviseletet, amely a II. világháborút követően szűnt meg a településen.
ÉRTÉKEK Több kastély és kúria is van a faluban. Klasszicista stílusban épült a XIX. század második felében a Kubinyi– Márkus-kúria, amely ma óvoda. Az 1820-ban épült szintén klasszicista stílusú Véghkúria jelenleg magánlakás. Ezenkívül 1870-ben épült a barokk stílusú Szent-Miklóssy– Kubinyi-kastély, amely a Magyar Tudományos Akadémia üdülőközpontjaként működik. – Az épület még 1989-ben került az akadémia tulajdonába. Főként olyan személyek látogatnak el hozzánk, akik csendre, nyugalomra és zöld környezetre vágynak, hi-
A Kubinyi–Márkus-kúria, ma az iskolának és óvodának ad helyet
szen három hektáros parkkal rendelkezünk – mondta Lakatos-Kiss Zoltán, az üdülőközpont vezetője. Hozzátette: azt tapasztalja, hogy az elmúlt években egyre többen választják a kastélyt kikapcsolódásuk helyszínéül, s az akadémia, amiben csak tudja, támogatja a települést. – Jelenleg a helyi polgári esküvőknek is otthont ad az épület, de bármilyen egyéb rendezvényre is szívesen biztosítunk helyszínt a falunak – közölte a vezető, aki bízik a polgármesterrel való együttműködésben, amely által fellendülhet majd a turizmus is Erdőtarcsán.
ALMANACH – ÉRSEKVADKERT
Érsekvadkert
Kihasználnak minden 3 ad d lehe ős e
k rd s válasz
r K vá sn a ária a ele l s l ármes ere
Polgármester: dr. Kovácsné Nagy Mária Alpolgármester: Valent József
Jegyző: dr. Szabó Bence
Képviselő-testület: Antal Jánosné, dr. Kovács János, Molnár János, Szabó János, Súth Edvin, Valent József
Bizottságok: Pénzügyi Bizottság, Szociális Bizottság
Civil szervezetek: Érsekvadkerti Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Érsekvadkerti Polgárőr Egyesület, Érsekvadkerti Sportegyesület, Érsekvadkerti UFC, Érsekvadkerti Múltidéző Hagyományőrző Egyesület, Érsekvadkerti Pedagóguskórus, Érsekvadkerti Népdalkör, Palóc Horgász Egyesület, Érsekvadkerti Kolping Egyesület, KALÁSZ Érsekvadkerti csoport
Alapítványok: Érsekvadkert Jövőért Alapítvány, Tizenhárom Almafa Alapítvány Lakosság: 3667 fő
Jeles napok: Falusi disznótor, Gödör Fesztivál, Terményhálaadói Körmenet, Falunap, Családi napVadkerti Forgatag, Szent Ignác Falufogadalom, Egészségnap
Községháza cím: 2659 Érsekvadkert, Rákóczi út 91. Tel./Fax: 0635/340-001 E-mail: info@ersekvadkert.hu , ersekvadkert@ersekvadkert.hu
ERRŐL HÍRES Szent András Római Katolikus Templom és Plébánia Kálvária Búcsúzókápolnával, Helytörténeti emlékház, vadkerti népviselet, vadkerti nagygönc
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit. Fotók: T. A.
Az elmúlt években a Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül 1,2 milliárd forintos támogatás érkezett Érsekvadkertre, köztük ipari park létesítésére, óvoda és csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztésére is
FEJLESZTÉSEK A község kevés bevétellel rendelkezik, ezért több külső forrás bevonására van szükség. Így az önkormányzat minden pályázati lehetőséggel megpróbál élni. Érsekvadkert közel 400 millió forintos támogatást kapott ipari park létrehozására és fejlesztésére. Dr. Kovácsné Nagy Mária, polgármester elmondása szerint ennek megvalósítása nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a gazdaság fellendítése kapcsán is fontos volt. Az Ary Erzsébet Óvoda fejlesztésére közel 300 millió forintot sikerült elnyerni, amely egy minibölcsőde kialakítását is tartalmazza. A csapadékvízelvezető rendszer fejlesztésére 200 millió forint érkezett. Ezeken kívül további 300 millió forintból épül kerékpárút Érsekvadkerten, amelynek keretében Kresz-park is létesül. Az iskola intézményeinek energetikai korszerűsítése pedig 100 millió forintból valósul meg. A Magyar Falu Programban a nemzeti és helyi identitástudat erősítése című tenderen 22 millió forintra pályáztak sikeresen, amelyen belül az ifjúsági ház tetőcseréjére is sor kerül. Szintén a Magyar Falu Program nyertes pályázata által, 15 millió forintból valósul meg az orvosi rendelő felújítása, valamint orvosi eszközök beszerzésére 3 millió forintot kaptak. Ezenkívül a település részt vesz a Belügyminisztérium gazdaságélénkítő programjában, valamint a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Belügyminisztérium közös sportfejlesztési programjában is. Dr. Kovácsné Nagy Mária polgármester elmondta, hogy a jelenleg nyertes tenderekhez nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez minél előbb sikerüljön.
– Mire lenne a legnagyobb szüksége a településnek?
- Az érsekvadkertiek régi nagy vágya az óvoda fejlesztése. Az erre kapott támogatásból nemcsak egy modern és korszerű intézményt tudunk létrehozni, hanem egy minibölcsődét is. Fontosnak tartjuk, hogy az itt élő gyermekek az intézményeinkbe járjanak. Ezáltal is megakadályozva az elvándorlást. Az önkormányzat célja, hogy az itt élők számára megfelelő életkörülményeket és biztonságot létesítsenek, valamint magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak. – Hogyan határozza meg a község fejlődését, hogy két város között helyezkedik el?
Erősítik a helyi identitástudatot, és a fejlesztésekkel új munkahelyeket is teremtenek
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELNÉ AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEIT? FORINTOS ERIKA, helyi lakos: A település rengeteget fejlődött az elmúlt években. Nemcsak épült, hanem szépült is. Tennivaló persze mindig akad, azonban a munkahelyteremtés fontos egy ekkora községnek. Ezzel is támogatva a fiatalok Érsekvadkerten való maradását. A bölcsőde létrehozása szintén ez utóbbit segíti elő. Összességében nagyon fontos és komoly előrelépések történtek.
PAP-MÁCSIK VIKTÓRIA, körzeti ápoló: Fontos szerepet tölt be a mozgás az életemben, ezért nagyon örülök, hogy korábban műfüves sportpálya létesült Érsekvadkerten. Az utóbbi években nemcsak a komoly beruházások száma növekedett, hanem többek között a település arculata is megszépült. Ennek a folyamatos fejlődésnek hála, egyre több fiatal költözik a községbe.
VITÉZ TAMÁS, igazgatási ügyintéző: Érezhetően jelentős a fejlődés Érsekvadkerten. Folyamatos az úthálózat fejlesztése, valamint szép, rendezett és tiszta a falu. Az önkormányzat igyekszik megszólítani minden lakost, valamint támogatni is őket. Külön nagy öröm számunkra, hogy az emberek folyamatosan megveszik az eladó házakat és ideköltöznek a településre.
– Érsekvadkert nincs könynyű helyzetben. Nyilván egyrészt jó két város közelségében élni, de ez által nehéz a saját fejlődésünket elősegíteni. Gondolok itt az infrastruktúrára vagy egyéb szolgáltatások fejlesztésére. Ugyanis az itt élő emberek hasonló szolgáltatásokat várnak el tőlünk, mint egy városban, amely egyben egy mércét is jelent. Az önkormányzat, a képviselő-testület és jómagam is azon dolgozunk nap mint nap, hogy Érsekvadkert élhetőbb legyen, és továbbra is megtartsa a mikrotérségi szerepét. – A fejlesztések hogyan hatottak a település életére?
– Pozitív visszajelzést kapok az itt élőktől ezzel kapcsolatban. Persze a valósághoz hozzátartozik, hogy egy fejlesztés sok gonddal jár, amely folyamatos szervezést és kommunikációt igényel. Az évek alatt voltak kihívások és nehézségek egyaránt, de szerencsére megfelelő módon tudtuk kezelni a problémát.
Országszerte elérhető az ételkülönlegesség
Munkásságát elismerésekkel jutalmazták
NÓGRÁDIKUMOK Érsekvadkert értékei közé tartozik a vadkerti nagygönc, a vadkerti népviselet, valamint a Kálvária kápolna a hozzátartozó stációkkal és a Búcsúzókápolnával. A helyiek híres ételkülönlegessége a nagygönc, amely egy hatalmas krumplis gombóc, közepében ropogós tepertővel, tetején hagymás zsírral meglocsolva. Az ínyencséget 2014 óta a Nógrádi Palócok Szociális Szövetkezete is gyártja, így lassan már országosan is elérhető. A vadkerti népviselet fontos darabja a pruszlik, ami legtöbbször a szoknya anyagával megegyező színű. A hosz-
PORTRÉ Doman Lászlóné 1992től dolgozik a településen területi védőnő beosztásban. Pályafutása során számos képzésen vett részt azért, hogy naprakészen láthassa el munkáját, amit számos elismeréssel jutalmaztak: 2015-ben kapta meg a Nógrád Megyei Tisztiorvos Elismerő Oklevelét kiemelkedő szakmai tevékenységéért, nemrég pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet is átvehetett. Előbbi kitüntetést azért kapta, mert elérte, hogy a községben élő roma nők mindegyike részt vegyen a méhnyakrákszűrésen. Jelenleg az itt élő családok harmadik generációját gondozza. Elmondá-
rvivő hel i r kek
A Nagygönc Fesztiválon
V. L.
szú ujjú blúzkát ugyanebből az anyagból készítették, elejét gazdag csipkével díszítették. A hétköznapi viseletet karton és flokon anyagból varrták. Az ünnepi viselet a brokátszoknya, pruszlik és a szalaggal díszített főkötő volt. Az 1904ben felszentelt Kálvária kápolna a 14 stációval és Búcsúzókápolnával adományból épült fel. Nevét a fából faragott szoborjelenetről kapta. A domborművet 1905-ben Krauser József selmecbányai szobrászművész készítette. A helyi elbeszélések szerint a háborúba vonuló fiatalok a kis kápolnánál búcsúztak el szüleiktől.
salád a k n kezelik
Doman Lászlóné az oklevéllel
sa szerint munkájának alapvető feltétele a bizalom kialakítása. Őt szinte családtagként kezelik a lakosok. A védőnői szolgálat épületének átalakítása és felújítása is segített abban, hogy a munkát könnyebben és hatékonyan tudják elvégezni. Érsekvadkert két körzetre van osztva, azonban most mindkettő feladatát egyedül látja el. Ezen teendők mellett pedig rengeteg tanácsadói órát tart a helyieknek. Doman Lászlóné elmondása szerint bármilyen problémával is fordulnak hozzá, ő igyekszik segíteni, de szerinte néha már az is nagy segítség a nőknek, ha valaki meghallgatja őket.
ALMANACH – ETES
Etes
indi a s a ili ás 3 v l a le ő lm
k rd s válasz
nár ezső a ele l s l ármes ere
Polgármester: Lénárt Dezső Alpolgármester: Fodor Nándor
Jegyző: dr. László Tünde
Képviselő-testület: Balázs Nándorné, Kasper Zsolt, Kémeri Judit, Majoros Istvánné, Szűcsné Mátrai Éva
Községháza: 3136 Etes, Rákóczi út 94. Tel.: 32/446-446 Fax: 32/446-225 E-mail: hivatal@etes.hu
Lakosság száma: 1374 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Etes Községért Közalapítvány, Etes Község Polgárőr Egyesület
Vállalkozások száma: 72 Jeles nap:
Templombúcsú: május 1.
ELISMERT EMBER Alberti Sándor 1929. május 29-én látta meg a napvilágot szeretett falujában, Etesen. 1961-től a község tanácselnöke volt egészen az 1984. július 3-án bekövetkezett haláláig. 23 évnyi tevékenységét a település szolgálata, a segítőkészség, a közvetlenség jellemezte. A köz érdekében dolgozott, munkáját az emberek iránt tanúsított alázattal és empátiával végezte. Egy olyan időszakban kellett leraknia a településfejlesztés alapjait, amikor szűkös anyagi forrásokkal gazdálkodhattak a falvak, ennek ellenére mégis sok fejlesztés valósult meg az ő tanácselnöksége alatt.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Ladóczki Balázs
Egy település életében a legfontosabb, hogy stabilan, zavaroktól mentesen működjön, vallja ezt Lénárt Dezső polgármester, akinek elmondása szerint ez mindig jellemző volt Etesre. Természetesen ebbe beletartozik a község fejlesztése is. Az elmúlt időszakban többek között megújult a helyi iskola alsó tagozata, a faluház, a játszótér, valamint több utca is modern aszfaltburkolatot kapott.
FEJLESZTÉS Régi álma vált valóra a településnek, de főként a felújított utcák lakóinak, amikor tavaly ősszel a falu vezetése, vállalva a 4,3 millió forintos önrészt, több mint 17 milliót fordított arra a célra, hogy sima úton járhassanak a helyiek. Új aszfaltburkolatot kapott a Forgách út eleje, a Mikszáth Kálmán és a Kossuth utca, a Bem út, valamint a temető felé vezető utca is. Ezenkívül közel 40 millió forintból történt meg az általános iskola alsó tagozatának energetikai korszerűsítése, valamint megújult a faluház udvara, amely köré kerítés is épült. A közelmúltban pedig a település közepén lévő játszótér is modern eszközökkel gazdagodott, amely mellett egy látványtó is található. Etesen működik egy jelenlétház is, ahol színes programokkal várják a gyermekeket és szüleiket egyaránt. – Azonban rendkívül nagy hátrányt jelent minden itt lakó számára, hogy a települést átszelő állami közút alig járható állapotban van. Ennek negatív hatása a közlekedésben résztvevő járművek állagromlása mellett az ingatlanok áraiban is megmutatkozik – hangsúlyozta Lénárt Dezső. A polgármester hozzátette: háromszor nyújtottak be pályázatot az orvosi rendelő felújítására, amely minden alkalommal füstbe ment tervvé vált. A Magyar Falu Program adta lehetőségeit kihasználva ismét megpróbálták megvalósítani elképzelésüket, amely-
– Milyen tervei vannak az elkövetkezendő időszakra?
Lénárt Dezső polgármester 35 évnyi faluvezetés után október közepén végleg leköszön
nek keretében funkcióbővítést is terveztek. – Nemcsak a modernizálás történt volna meg, hanem a meglévő teret kihasználva
Palócföldi nedűt készítenek
Dezső, aki 35 évnyi faluvezetés után október közepén végleg elköszön szeretett munkájától, és elkezdődnek számára a boldog nyugdíjas évek.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZÁLAK FŰZIK ETESHEZ? LÉNÁRT DEZSŐNÉ: Azok közé tartozom, akik születésük óta Etesen élnek. Ide jártam általános iskolába, majd 44 évig a helyi orvosi rendelőben dolgoztam, mint ápoló. Úgy érzem, ezen idő alatt a település valamennyi lakójának a családtagjává váltam. A közösségi életnek mindig részese voltam, 2017-ben egy emlékplakettet is átvehettem a községért végzett munkámért.
SZŰCSNÉ MÁTRAI ÉVA: 1976ban kezdtem el dolgozni a helyi általános iskolában, 2000ben pedig az intézmény igazgatója lettem, amelytől 43 esztendő után most elköszönök, és elkezdem élni a nyugdíjas éveimet. 1981-ben a házasságom révén költöztem a faluba. Több cikluson keresztül voltam a képviselő-testület tagja, mindig próbáltam elősegíteni a község fejlődését.
PIRK JÓZSEFNÉ: Hetven esztendeje lakom a faluban, amelynek óvodájában 38 éven keresztül tevékenykedtem vezetőként. Ezért nem is csoda, hogy ennyire szeretem az itteni embereket, hiszen közülük sokan a kezem alatt nőttek fel. A település összes rendezvényén részt veszek, 2016-ban pedig az a megtiszteltetés ért, hogy közösségi tetteimért emlékplakettel tüntettek ki.
– Hogyan került Etesre a borsodi Simáról?
– Tizennégy esztendős koromban a középiskolai tanulmányaimat az akkori Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban kezdtem meg, ez idő alatt megismerkedtem életem párjával is, de a sors Záhonyba vezérelt. Azonban a szerelem mindennél erősebb volt, és visszatértem a térségbe. 1975-ben nősülésem révén kerültem végleg a településre, majd 1984. november 14-től tanácselnökként, 1990-től pedig polgármesterként tevékenykedem a falu jobbá, élhetőbbé tételét szem előtt tartva. – Hogyan foglalná össze a faluvezetőként eltöltött 35 évet?
– Rengeteg élményben volt részem ez idő alatt, sok olyan helyre eljutottam, ahol tapasztalatokat szereztem arról, máshol hogyan bonyolítják le a különféle ügyeket. Fájó szívvel hagyom itt a hivatali teendőket, de várnak rám a nyugdíjas évek.
Országszerte híres az etesi álinka őzde s a vend ház TRADÍCIÓ 2010 augusztusában kezdte meg működését a község határában található pálinkafőzde. A tulajdonosok azt tűzték ki fő céljukként, hogy a nógrádi, a palócföldi pálinkakészítést a hagyományok tiszteletben tartása mellett korszerű, tiszta feldolgozást biztosító, a követelményeknek megfelelő irányba vigyék, csatlakozva az ország nagy múltú pálinkakészítő vidékeinek hasonló felfogásban épült főzdéihez. Termékeiket a méltán híres magyar gyümölcsök zamatvilágának és kimagasló beltartalmi értékeinek megőrzésére törekedve kívánják
fogorvosi rendelő létesítése is a tervek között szerepelt. Erre azonban a teljes összeg egyharmadát kaptuk volna meg – mondta lapunknak Lénárt
– A Magyar Falu Program keretein belül három pályázatot nyújtunk be. Azokat az utakat szeretnénk még felújítani, amelyek az önkormányzathoz tartoznak, és nem a legmegfelelőbb állapotban vannak. Ezenkívül a községhez három temető is tartozik, közülük a falusi mind a kerítés, mind a ravatalozó tekintetében tökéletes állapotban van. A másik kettőnél a kerítés, illetve az egyiknél a ravatalozó is felújításra szorul. A harmadik pályázattal pedig olyan gépeket szeretnénk beszerezni a közterületek rendben tartásához, amelyek ki tudnák váltani az emberi munkaerőt.
egyedivé tenni. 2011 augusztusától a főzde megkapta a saját tulajdonban előállított pálinkák kereskedelmi forgalmazáshoz szükséges engedélyeket, így a bérfőzésen kívül folyamatosan bővülő, önálló termékkínálattal is megjelennek a piacon. Jelenleg 17-féle kisüsti pálinkával várják a gyümölcsök és a belőlük készült pálinkák kedvelőit. Ezenkívül a főzde területén található egy Palóc Vendégház is, amely öt darab ötfős szobával, étteremmel, wellnessrészleggel, valamint hamarosan öt faházzal várja majd a pihenni vágyókat.
A helyiek erős hitének köszönhetően épült
szk k em l m kra
MŰEMLÉK Az etesi templom a helyi emberek hitének a megnyilvánulása, amely jól tükrözi a századokkal ezelőtt élők érzéseit. A jelenleg is álló Isten házát 1733-ban szentelték fel Szent József tiszteletére. 1925-ben a hirtelen felduzzadt népesség és a hívőszám miatt a főhajót két oldalszárnnyal megnagyobbították, így 300 négyzetméter alapterületű lett, illetve a tornyát is megmagasították, ekkor veszítette el barokk jellegét. Akkoriban készült el a templom körül a keresztút a kereszttel együtt, ma már csak az utóbbi áll, ame-
Szent Józsefről nevezték el
lyen az első világháborús hősi halottak emléktáblái is megtalálhatók. 1930-ban a két harang mellé felkerült egy harmadik is, továbbá a Rózsafüzér Társulat Szent Imre és Lisieux-i Kis Szent Teréz-szobrot állíttatott. Ugyanebben az esztendőben szentelték fel a szent családot ábrázoló festményt is. A 2000-es évek elején kicserélték a templom teljes villamos vezetékrendszerét, valamint távvezérelhetővé vált a harang is. 2015-ben megtörtént a külső színezés, illetve új tetővel gazdagodott az Isten háza.
ALMANACH – FELSŐPETÉNY
első e n
Fiatalos irányítással 3 halad tovább a falu
kérdés válasz
Laczkovszki Zsolt, a település polgármestere
Polgármester: Laczkovszki Zsolt Alpolgármester: Szalai Szilvia Képviselő-testület tagjai: Alföldi István Benyusovics Dalma Pogácsásné Bischof Ivett Jegyző: dr. Császár Károlyné Háziorvos: dr. Tóth Gizella Óvodavezető: Paulóné Lassú Marianna Polgármesteri hivatal elérhetőségei: 2611 Felsőpetény, Rákóczi út 11. Telefon: 30/9625874. E-mail: onkormanyzat. felsopeteny@gmail.com honlap: www.felsopeteny.hu Lakosság száma: 605 fő Látnivalók: – Almásy-kastély – Falumúzeum: állandó helytörténeti kiállítás, 2000 novemberében nyitották meg – bánya-bányamúzeum: látogatható – templomok: evangélikus, katolikus, illetve baptista imaház Jeles napok: – majális – szüreti mulatság: szeptemberben – szlovák nemzetiségi nap: ősszel – Mindszenty-emléknap: október utolsó vasárnapja – karácsonyi koncert: a három felekezet képviselteti magát – élő adventi naptár
ERRŐL HÍRES 1955 novemberétől 1956 októberének végéig az Almásykastélyban tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros-hercegprímást, akit a rétsági laktanya különítménye szabadított ki október 30-án. Az itt található bányában az országban egyedülálló tűzálló agyagot, illetve mészkövet termelnek. Látogatók számára megnyílt a mélyművelésű bánya (szintén egyedülálló az országban)
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Fiatalos, cselekedni akaró és tettrekész képviselőtestület alakult meg 2019ben Felsőpetényben. A polgármester és a tagok hisznek az összehangolt közös munka eredményességében, és nem ötéves ciklusban gondolkodnak, hanem hosszabb távra tekintenek előre, nem feledve az elmúlt időszakban elindított fejlesztéseket.
FEJLŐDÉS Ez utóbbiak közül kiemelkedik az óvoda korszerűsítése, amely 2018 tavaszára készült el, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon nyert nagy összegű támogatásból. Megújult a fűtési rendszer, a szigetelés, a tetőzet, kicserélték a nyílászárókat, ezzel a fenntartási költséget jelentősen csökkentve. Hasonlóképpen fontos a művelődési ház fejlesztése, hiszen jelenleg nincs olyan méltó hely a településen, ahol nagyobb létszámú rendezvényt lebonyolíthatnak, főként a kiszolgáló-helyiségek állapota elszomorító. Ahogy nemrégiben Laczkovszki Zsolt polgármester fogalmazott, „rajta vannak az ügyön”, azaz hamarosan megkezdődhet itt is a korszerűsítés. A közeljövő tervei között szerepel a Tóberek Horgászközpont kialakítása az evangélikus templom mögötti területen, valamivel több mint 34 hektáron. Ennek előkészítése zajlik éppen, nyárra kész is lesz. Ugyancsak fontos, hogy a faluban összpontosítsák a különböző egészségügyi szolgáltatásokat, ennek érdekében az egészségházat szeretnék felújítani. További cél a falubusz újbóli szolgálatba állítása, ami az idősebb lakosok és a gyermekek érdekét egyaránt szolgálná. Hasonlóképpen szeretnének egy modern sportöltözőt a focipályánál, a tervek között szerepel egy ifjúsági klub és konditerem létesítése is, illetve a temetőnél a parkolás megoldása. Lehetőséget látnak még a biotermesztésben, a környező vidék viszonyaihoz alkalmazkodva.
– Mit tart Felsőpetény legfőbb értékeinek?
– Sikeresen megtartottuk az intézményeinket, van óvodánk és Nőtincshez kapcsolódó tagiskolánk, ezek működését továbbra is biztosítjuk. A faluban három felekezet tagjai élnek békésen együtt, katolikusok, evangélikusok és baptisták, mindhárom gyülekezetnek található nálunk temploma, illetve imaháza. Jó a közösség, az emberek segítőkészek, és gyönyörű tájon élhetünk. – Mi az, ami hiányzik, ami a közeljövőben mindenképpen megoldandó feladat?
Az óvoda épületét 2018-ban korszerűsítették szintén központi támogatásból
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE FELSŐPETÉNYRŐL? BENYUSOVICS DALMA egyetemi hallgató: Szeretek itt élni, gyönyörű a természeti környezet, csend és nyugalom vesz körül, ez mindmind megtartó erőként érvényesül. Nincs nagy forgalom, ugyanakkor jó az elhelyezkedésünk, tömegközlekedéssel Vác és Budapest egyaránt gyorsan-könnyen megközelíthető, mint pályakezdőnek, ez számomra különösen fontos.
POGÁCSÁSNÉ BISCHOF IVETT
postahivatal-vezető: Két gyermeket nevelek, elengedhetetlen, hogy az ő érdeküket tekintsem az elsőnek és e szempontból kedvezőek a tapasztalataim. El lehet őket engedni játszótérre, kirándulni, az emberek kedvesek, nyitottak, segítőkészek, különösen jó a közbiztonság. Bár nem itt születtem, megszerettem a felsőpetényieket.
NAGY LÁSZLÓ, a község díszpolgára, helytörténeti kutató: Sok-sok felmenőig eredeztethetem vissza a felsőpetényi családfámat, minden ide köt. Szinte kimeríthetetlen az a kút, amelyre alapozhatom helytörténeti kutatómunkámat, több tízezres a rendelkezésre álló fotógyűjteményem. Örvendetes, hogy a fiatalok mindinkább érdeklődnek a múlt értékei iránt.
– Az utak rendbetétele elsőrangú kérdés, nem csupán a mellékutakat, hanem a falut átszelő főutat egyaránt meg kell csinálni. Utóbbi esetben a döntő szót a közútkezelő mondja ki. Az új önkormányzat terveiben kiemelt szerepet kap ez a feladat. Szeretnénk felújítani a járdáinkat, megszépíteni, virágosítani a közterületeinket, felszámolni az illegális hulladéklerakókat. – Hogyan igyekeznek megtartani, esetleg a településre csábítani a fiatalokat?
– Szerencsére ebben is sikerült előrelépni az utóbbi években. Csak az elmúlt két esztendőben összesen tizenkettő üresen álló ház kelt el, talált új gazdára és a tulajdonosok gyorsan be is illeszkedtek a közösségünkbe, ma már alig van szabad telek. Igyekszünk tartalmas programokat szervezni a fiataloknak, ehhez illeszkedik az ifjúsági klubunk megnyitása. Várjuk az ötleteket bárkitől, hogy milyen eseményekkel, rendezvényekkel töltsük meg a helyet.
Nem számít, milyen az idő, esőben, hóban, fagyban is bejárják az utcákat
Építészek segítenek a fejlesztésben
ADVENT Bő két évvel ezelőtt született meg az ötlet a községben, hogy élő adventi naptárt alakítsanak ki. 2017 karácsonya előtt indult az első ilyen akció, amikor a vállalkozó kedvű szülők és gyermekeik felkerekedtek a településen, és felkeresték sorra egymás otthonait. Mindenki ráérzett arra, hogy ünnepvárás során a legfontosabb, hogy huszonhárom estén keresztül találkozhatnak a falubeliekkel, olyanokkal, akikkel egyébként a hétköznapok során alig beszélgetnek. Minden alkalom meglepetést is kínált egyben, hi-
TERVEK Két végzős építészhallgató, Benyusovics Dalma és Rendi András a most készülő diplomamunkájukban szakemberek segítségével olyan átfogó, falufejlesztő anyagot állítanak össze, amit a későbbiekben a mindenkori önkormányzati vezetés és a község lakói is felhasználhatnának. Ez a történelemtől kezdve átfogja a jelenlegi lehetőségek vizsgálatán keresztül a jövőbeni ötletek gyűjteményét, és konkrét terveket tartalmaz részletes kidolgozással. Az összehangolt fejlesztési terv mankóként szolgálhat a döntéshozataloknál.
lő adven i na ára alk ak a al an szen amikor a csoport a kitűzött pontra együtt útnak indult, még nem tudta, hová igyekszik, csak az, aki az aznapra kijelölt sorszámot húzta. Végül aztán mindenki adott valamit ezeknek a „fénykeresőknek”, így esténként meleg ital, finomságok, szemkápráztató díszítések, apró ajándékok fogadják a vendégeket. Az adventi vásárok hangulata költözik be a kis faluba, de talán annál is személyesebb, élménygazdagabb módon. A cél egyértelmű, az ötlet bevált: otthonosabbá, meghittebbé, szeretetteljesebbé tették a karácsony várását,
Az élő adventi naptárhoz idén már több mint hetvenen csatlakoztak
aminek minden falubeli felettébb örülhet. A sikert nagyon jól mutatja, hogy a körülbelül hatszázas lélekszámú faluban a kezdeti huszonötről ma már hetvenen felülre duzzadt a résztvevők aránya, és egyáltalán nem számít, milyen az idő, esőben, hóban, fagyban, ködben útra kelnek, és bejárják a település utcáit. Amikor pedig eljön a szenteste, a 24-es szám egyszerre jelenik meg a község mindhárom templomának ablakában, megkoronázva és szemléltetve a fénykeresés, az adventi időszak igazi jelentését.
ALMANACH – FELSŐTOLD
első ld
első ld össze ar 3 közöss e erem e
k rd s válasz
a váradi s ván a ele l s l ármes ere
Polgármester: Nagyváradi István Alpolgármester: Berzák Gyula Képviselő-testület tagjai: Huckó Roland, Klácsik Róbert Jegyző: dr. Turza Csaba Aljegyző: Nagyné Kaszala Katalin Kitti Orvos: dr. Forrási Ottokár Lakosság száma: 135 fő Hivatal: Mátraszőlős Közös Önkormányzatához tartozik Jeles napok: Falunap, falu karácsonya Egyesületek, alapítványok: Sportegyesület, Felsőtold és Térsége Alapítvány
ÉRDEKESSÉG
Templom nincs, de van harangláb A községben sohasem volt templom. A faluban valamikor az 1800-as években épült késői barokk stílusban egy római katolikus harangláb. A reggeli, déli és esti órákban ma is harangoznak benne. szentmisére hívják a hívőket, búcsúztatják a holtakat.
Naponta háromszor harangoznak a haranglábban
Az oldalt írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Felsőtold a Zsunyi-patak völgyében, a Cserhát lábánál meghúzódó apró település, lélekszáma 135 fő.
KEDVEZŐ TENDENCIA A községben kevés a munkalehetőség, hat család foglalkozik falusi turizmussal. Hosszú évekig nem volt a településen élelmiszerbolt, az idei évtől kezdve van, egy vállalkozó üzemelteti, és italbolt is működik. A többiek máshová járnak el dolgozni a faluból. A szép természeti környezetben fekvő községet hétvégén nyolcvan, kilencven vendég is felkeresi, ennek ellenére a lakosság száma csökken. 1990-ben 247-en éltek a faluban, az ezredfordulón 195en, napjainkban már csak 135-en vannak. Nagyváradi István polgármester azonban kedvező folyamatokról számolt be: – Az utóbbi időben egyre többen döntenek úgy, hogy Felsőtoldon telepednek le. Évekkel ezelőtt több lakásra is ki volt írva, eladó. Az elmúlt egy-két évben nyolc lakásba költöztek be, közülük többen fiatal házasok. Ma már csak két eladó ingatlan van a faluban – mondta a polgármester. Hozzátette: nagyon örül, hogy a felszíni csapadékvíz elvezetését megoldották, amire pályázat útján 51 millió forintot nyertek el. A labdarúgópálya mellett lévő közösségi parkban idén elkészült a szabadtéri színpad. Az önkormányzat piactér kialakítására is pályázott, azonban önerő hiányában erre nem kerülhetett sor. A csökkenő létszám miatt 2005-ben megszűnt az iskola, és pár éve az óvoda is bezárta ajtaját. A gyermekek falubusszal járnak a pásztói iskolába, óvodába. Felsőtoldnak nincs temploma. A volt iskola épületének egy részében tartják az egyházi szertartásokat, amelynek megtartására a nagylóci lelkipásztor jár át ide. A volt iskola másik részében vendégház működik, a harmadik részben van a bolt. A polgármester el-
– Mióta vezeti a települést?
– A rendszerváltozás óta vagyok Felsőtold polgármestere. Megtiszteltetésnek veszem a lakosság részéről, hogy minden ciklusban bizalmat kaptam. Tiszteletdíjas polgármester vagyok, azon fáradozom, hogy ahol csak lehet, segítsem az itt élőket és fejlődjön, szépüljön Felsőtold. – Az elmúlt három évtized alatt polgármesterként mire a legbüszkébb? Idén készült el a szabadtéri színpad a labdarúgópálya melletti közösségi parkban
mondta, hogy a falu könyvtára jó kapcsolatot tart fenn a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral, tőlük kapnak cserekönyveket. Ezenkívül évente 180 ezer forint állami normatív támogatásból új könyveket is vásárolnak. Könyvtá-
rosuk Pásztón dolgozik, ezért csak az esti órákban nyitja ki a könyvtárat, ekkor lehet könyvet kölcsönözni. Ami a jövőt illeti, biztató, hogy a farkaskúti külterületükön egy budapesti vállalkozó lótenyésztéssel és egyéb
állattartással kezd el foglalkozni. Egy rendezvényház felépítése is szerepel a tervei között. Néhány épület már elkészült a területen. A létesítmény minden bizonnyal munkalehetőséget is teremt majd a helyieknek.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE FELSŐTOLDRÓL? HÍRKA DEZSŐ, nyugdíjas: Itt születtem, gyerekkoromban jóval többen éltünk a faluban, napjainkban kevés a fiatal. Kevesen vagyunk, de összetartunk. Egy ideig Garábon éltem, de visszaköltöztem Felsőtoldra. A téeszben voltam gépkocsivezető, azután fuvarozó lettem. Nyugdíjas vagyok, jól érzem magam ebben a csendes, nyugodt kis faluban, nem kívánkozom innen el.
KENYERES TAMÁSNÉ, házi gondozó: Büszke vagyok a falumra. Nagyszüleim, szüleim is felsőtoldiak. Jól érzem itt magam, a felsőtoldiak öszszetartóak, segítik egymást, viszont sajnos kevés a fiatal. Örülök, hogy mostanság egyre több család fedezi fel a falut, s itt telepednek le. Több családnál megfordulok, mindenütt azt hallom, hogy jól érzik magukat itt.
GÁL FERENCNÉ: Most költöztem ide és a lányom is úgy döntött, hogy itt vesz házat, ide költözik az unokámmal. Tetszik a falu, mindenki jól ismeri egymást, segít, ha kell. A falut szép erdő veszi körül, nagyon jó a levegő, az emberek barátságosak. Akiket eddig megismertünk, azokról csak a legjobbakat tudom mondani. Itt minden adott a nyugodt élethez.
– Békességben, nyugalomban élünk. Büszke vagyok rá, hogy szorgos, egymást tisztelő emberek élnek Felsőtoldon, akik a községért is sokat tesznek. Annak idején, harminc évvel ezelőtt elkészítettük a terveinket, amelyek nagy részét sikerült megvalósítani. Gondolok itt a temető rendbetételére, a ravatalozóra, a középületek felújítására. A faluban nem volt orvosi rendelő, ma van. – Tervei, mit szeretne megvalósítani?
– Jövőre szeretnénk felújítani a faluházat, megoldani az épület szigetelését, a nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését. Felsőtold azon községek közé tartozik, ahol nincs szennyvízcsatorna-hálózat. Komoly feladat, de ebben a ciklusban szeretnénk ezt kiépíteni. A régi iskola épületét is fel kell újítani. Nem kis feladatok, de bízom a sikeres pályázatokban, hogy terveinket valóra válthatjuk. A legfontosabb, hogy Felsőtoldon továbbra is összetartó, a falujukat szerető emberek éljenek. Minden remény meg van arra, hogy újabb családok telepedjenek a faluba.
Budapesti születése ellenére már gyerekkorában megszerette a vidéki életet
Földijüknek tekintik Toldi Miklóst
PORTRÉ – Azt mondják, a gyermekkori élmények alapvetően meghatározzák az ember életét. Budapesti születésem ellenére megszerettem a vidéki életformát. Gyerekkoromban sok időt töltöttem a Cegléd melletti kis településen élő nagyapámnál, aki gazdálkodott, ott szerettem meg a vidéki életformát, a paraszti munkát – vélekedett a hetvenéves nyugdíjas, könyvelő végzettségű Mag István. Életének nagy részét városban töltötte. Budapesten járt iskolába, majd Gyulára került, ahol a takarékszövetkezet elnöke volt. Ezután a főváros-
ÉRTÉK A 1700-as évek Told nevű községe később Felsőés Alsótold néven vált ismertté. A Zsunyi-patak felső szakaszán fekszik Felsőtold, kicsivel délebbre, a patak alsó folyásánál pedig Alsótold. Arról nincs feljegyzés, hogy kapcsolódnak-e a települések Arany János Toldijához, de tény, hogy a Toldi család egy időben a település birtokosa volt. Mindenesetre a községben mindenki földijének tekinti Toldi Miklóst. A polgármester azt mondta, Toldi Miklós kezében két aranysakált tartott, az állat napjainkban újra megjelent a környéken.
a szer em erekre lel a ele l sen ban dolgozott, de mindig vidékre vágyott. Úgy döntött, ha nyugdíjba vonul, egy csendes kis faluban fog élni. – Több helyen is jártam, míg végül rátaláltam Felsőtoldra, erre a szép, nyugodt kis falura. 2008-ban vettem ezt a kertes házat. Egy ideig csak lejártam Budapestről a kertet rendbe tenni, ám 2013-ban végleg ide költöztem, ahol nagyszerű emberekre találtam – mondta. A falu befogadta őt, mindenkit jól ismer, az embereket barátjának tekinti. Kertészkedik, gyümölcsfáit metszi, permetezi. Büszkén mutatta a birsalmalekvárt, amit ő főzött.
Mag István kertjében több mint húszféle növényt termeszt Fotó: Sz. F.
Kertjében több mint húszféle növényt termeszt, elsősorban saját fogyasztására. – Egyedül élek itt. Három gyermekem van, a lányom Lőrinciben, az egyik fiam Pécsett, a másik Gyulán él. Földrajzilag szétszóródtunk, de lelkileg közel állunk egymáshoz, gyakran találkozunk. Egy kis túlzással azt mondhatom, Felsőtold egy nagy család, ahol az emberek segítik, megértik egymást – vélekedett. Elmondta, hogy a Felsőtoldhoz tartozó Kecskéd-pusztán élő barátjának, aki kecskéket tart, sajtot készít, ha megkéri, szívesen segít az árusításban is.
ALMANACH – GALGAGUTA
Galgaguta
Több támogatásból 3 is fejlesztik a falut
kérdés válasz
Agócs Gábor, a település polgármestere
Polgármester: Agócs Gábor Alpolgármester: Orgoványi László Képviselő-testület tagjai: Imró Jánosné, Nagy Jenő, Varga Csaba. Jegyző: dr. Bata Ákos Önkormányzat elérhetősége: 2686 Galgaguta, Kossuth út 86. Telefon: 35/578-015. galgaguta@t-online.hu www.galgaguta.hu Óvodavezető: Megyeri Attiláné Háziorvos: dr. Unger Gyula Lakosság száma: 623 Jeles napok: Gyermeknap (május utolsó vasárnapja); GutaFeszt (falunap, augusztus vége); idősek napja (október eleje); adventi készülődés Látnivalók: – evangélikus templom (1776-ben épült Mária Terézia engedélyével) – katolikus templom (a hívők kezdeményezésére, helyi és környékbeli adományokból épült, 2006-ban szentelték fel) – emlékpark (az evangélikus templom szomszédságában az első és második világháború áldozatainak és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állít emléket) – tájház (felújítás alatt)
ERRŐL HÍRES Galgaguta büszke a szlovák hagyományaira. A 17–18. század fordulóján a földbirtokosok folyamatosan telepítettek le itt szlovákokat, olyannyira, hogy 1720-ra már háromszor annyi szlovák háztartást írtak össze, mint magyart. Mai napig a lakosság közel fele kettős identitásúnak vallja magát, és javarészt a nyelvet is beszéli. A szlovák népviselet kiemelt tartozéka a lyapuskás csepjec, a nógrádikummá választott különleges főkötő.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Ladóczki Balázs
Az utóbbi esztendőkben fokozatos fejlődésnek indult a szlovák hagyományaira büszke település.
FELÚJÍTÁSOK A község központjában az evangélikus templom szomszédságában, hangulatos park sarkában áll a falumúzeum, aminek korszerűsítését fontos feladatának tartja az önkormányzat, hiszen a helyi értéktárnak megfelelő színvonalú helyet illik adni. A Lechner Tudásközpont pályázatán nyertek támogatást, a 2,6 millió forintot ugyanekkora önerővel egészítették ki, ebből újítják fel a tájházat. Nem messze innen, a közösségi térről a főutcára nyílik a postával egybeépült egykori tűzoltószertár. Ebben alakítják ki a község új könyvtárát, amire a források is rendelkezésre állnak már. Visszafelé haladva, hamarosan az óvodához érünk. Itt a fejlesztést több lépcsőben oldják meg. A terasz felújítását a Fundamenta munkatársai végezték el, a cseréptető kicserélése a Várépítő pályázat segítségével valósult meg, erre később, a meglévő napkollektor mellé, napelem kerül, és a belső tér is megszépül, az intézményi konyha fejlesztésével egybekötve. A falu vezetése reménykedik, hogy a gyarapodó gyermeklétszám okán hamarosan az iskolát is újra működtethetik. Az orvosi rendelőre hárommillió forintot szánnak, eszközfejlesztéssel együtt, közte egy huszonnégy órás vérnyomásmérővel, ami az egész környéken hiányzott eddig. Az önkormányzat a közelmúltban vásárolt egy traktort, amivel a külterületi földutak környezetének tisztítását végezhetik, illetve télen a havat takaríthatják. A legvégére hagytuk a legjelentősebb beruházást, ami hét dél-nógrádi település konzorciumában valósul meg. Galgaguta határában van a szennyvíztisztító telep, ez teljesen megújul, a felhasználható központi támogatás falura eső része egymilliárd forint.
– Mit tart Galgaguta legfőbb értékeinek?
– Kedvező a földrajzi fekvésünk, hiszen dél felől Nógrád egyik kapujának számítunk. Ezt igyekszünk a legmegfelelőbben kihasználni, méghozzá három pillérre építkezve. Az egyik a falusi turizmus, amiben rengeteg lehetőséget látok. Három portát már kiszemeltünk erre a célra. A másik a munkahelyteremtés, amire jó példa a bevételt is képző varróműhely. A harmadik a gazdaságfejlesztés, amit egy agrárgyűjtőpont létrehozásával, ezáltal a gyümölcstermesztés fellendítésével, a termékek piacra juttatásával szeretnénk elérni. – Mi az, ami hiányzik, amit feltétlenül meg kell oldani? A falumúzeum felújítása fontos feladat Galgagután
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE GALGAGUTÁRÓL? HUGYECZ JÁNOSNÉ nyugalmazott tanítónő: – Nagyon lényegesnek tartom a szülőföld, a szülőhely határtalan szeretetét, ami ma is éppolyan fontos, mint sok évvel ezelőtt, és amit ez a vallomás tökéletesen tükröz: „bármerre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba”. Szeretném, ha a feltörekvő nemzedékek is magukénak vallanák ezt a szép bölcsességet.
MEGYERI ATTILÁNÉ, a Manóvár óvoda vezetője: – Ide születtem, itt nevelkedtem, és most itt is dolgozom Galgagután. Békés természetű és dolgos nép lakja a falut, jó közösséget alkotva, ez jellemző az intézményünk szülői társaságára is. Nagy öröm, hogy folyamatosan gyarapodik az óvodánk gyermeklétszáma, ami ősztől újabb csoport megnyitását igényli.
NAGY MÁRTONNÉ, a Gutai Varróműhely munkatársa: – Kiváló lehetőséget biztosít nekünk az önkormányzat, hogy a műhelyben kedvünkhöz illő munkát végezhetünk. Nagyon szeretek itt dolgozni, mert amellett, hogy értékes és sokaknak tetsző termékeket készíthetünk, még a saját ötleteinket, elképzeléseinket is bátran beleilleszthetjük a tevékenységünk folyamatába.
– Fájdalmunk a vasúti közlekedés leépülése. Az Aszód– Balassagyarmat vonal fejlesztése a térség gazdasági súlyának megnövelése szempontjából fontos lenne, mind személy-, mind teherforgalmi vonatkozásban, arról nem beszélve, hogy a nagyobb városok, például Hatvan, Gödöllő vagy Budapest, innen tömegközlekedéssel, leggyorsabban vonaton érhetőek el. – Hogyan próbálják megtartani a fiatalokat?
– Ez szintén sarokpontja a fejlesztési elképzeléseinknek. Ma már tíznél kevesebb az üresen álló ház Galgagután, és azzal számolunk, hogy a szomszédos berceli ipari park munkaerőigénye miatt ez az arány tovább csökkenhet, szívesen látjuk a fiatal szakembereket, akik a mi falunkban telepednének le, ehhez többfajta segítséget nyújt az önkormányzat.
Nógrádikum lett az egyedi lyapuskás Belgiumban is csepjec, vagyis a galgagutai főkötő kelendők erm kei ÉRTÉK Nógrád megye Önkormányzata 2017-ben fogadta be a nógrádikumok sorába a lyapuskás csepjecet. Ez a szlovák nyelvből származtatottan elnevezett főkötő tipikusan három dél-nógrádi község, Galgaguta, Bér és Vanyarc népviseletének szerves tartozéka. Az áll alatt, elöl kapcsos, vagy megkötős formában rögzíthető, két lapocskával (lyapuskával) megvarrt öltözékkiegészítő több mint háromszáz éves hagyományra tekint vissza. A lapocskák kísértetiesen hasonlítanak az evangélikus lelkészek úgynevezett Luther-kabátján ta-
lálható fehér lapocskákra, hiszen ez is jelzi vallási hovatartozásukat. Ilyen „csepjec” nemcsak másutt a megyében, de szerte az országban nem lelhető fel az öltözeteken. A három falu vallásossága közös gyökerekből táplálkozik. Először a vanyarciak és a bériek jártak együtt a sziráki templomba, később áttelepültek a galgagutaiba, a fáma szerint ezért kizárólag e három községhez kapcsolható a különleges főkötő. A helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat gyűjteményében százötven lyapuskás csepjecet őriznek.
Az önkormányzat gyűjteményében 150 darab főkötőt őriznek
MUNKA A foglalkoztatási helyzetkép javítása érdekében, egyben értékteremtési céllal, a START-mintaprogram keretében létesített textilműhelyt a község önkormányzata. Az előkészületek után a művelődési ház emeletén kialakított varrodában 2017 nyarán kezdődött el a munka. Az itt dolgozó hölgyek komoly hozzáértéssel készítik a különböző termékeket, például kötényeket, ülőpárnákat, díszpárnákat vagy szütyő-táskákat, és saját márkával is rendelkeznek. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő géppark beszerzése, amelyet belügymi-
nisztériumi támogatásból folyamatosan fejlesztenek, és a különböző termékek értékesítéséből származó bevételt viszszaforgatják a műhelybe. Komoly az érdeklődés a termékek iránt: szállítanak Balassagyarmat, Szécsény, Dunakeszi és Rétság viszonteladóinak, megjelennek a környék falunapjain és egyéb rendezvényein, találkozhatunk velük a szeptemberi megyenapon. Legutóbb egy külföldi partner révén belgiumi kapcsolat alakult ki, azaz már nemzetközileg is ismertek a Gutai Varróműhelyben megformálódott alkotások.
ALMANACH –GARÁB
Garáb
d lők ihennek a 3 me e a r al á an
k rd s válasz
K vá s sz er a ele l s al ndn ka
Polgármester: Kovács Zoltán
Jegyző: Dr. Turza Csaba József
Képviselő-testület: Kovács Balázs, Nagy Antalné
Községháza: 3067 Garáb, Petőfi út 5. Tel.: 06-32/382-056 csivan.korjegyzoseg@gmail.com
Lakosság: 44 fő A falu története: A térség egyik legrégebbi települése, már 1179-ben említik az oklevelek, akkor még Grabensia néven. Az írott források tanúsága szerint 1265ben az itt álló premontrei monostor birtoka volt. A török hódoltság alatt a kis falu története ismeretlen, de a hódoltság után a besztercebányai jezsuiták birtoka lesz a község, a településen található barokk stílusú római katolikus templomot is ők építették. A 20. század végétől kedvelt üdülőfalu.
ERRŐL HÍRES
Garábi slír formáció Az Észak-Magyarországra jellemző kiterjedésű garábi slír formáció a középső miocén korszakából származik, típusterülete Garáb települése. A garábi slír szürke színű, ciklikusan váltakozó homok, csillámos homok, aleurit, agyag és agyagmárga sorozatból áll, amelyek a tengerek partoktól távoli, nyílt vízi környezetében képződtek. Ennek a rétegtani egységnek igen gazdag a likacsos házú faunája, emellett jellegzetesek iszapmozgásai és a benne látható életnyomok. A településen jelenleg nincs olyan felszíni feltárás, ami megfelelően bemutatná ezt a formációt.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Csodás természeti környezetben fekszik az alig 50 főt számláló kis település, ahol az elmúlt években a pályázati támogatásoknak és az önkormányzat munkájának köszönhetően több fejlesztés is megvalósulhatott.
CÉL A TURIZMUS – 2002-től vagyok a település polgármestere és úgy gondolom, hogy ezen időszak alatt komoly eredményeket értünk el: sikerült kiépíteni a szennyvízcsatorna-rendszert és a Felsőtoldról Garáb irányába vezető bekötőút is megújulhatott közel 400 millió forintból. A közelmúltban rekonstruálásra került a csapadékvíz-elvezető rendszer is és 15 millió forintból két belterületi utunkat is fel tudtuk újítani – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, a falu polgármestere, aki azt is elmondta, hogy a napokban nyertek el még egy pályázatot, ami lehetőséget teremt majd egy újabb – eddig szilárd burkolattal nem rendelkező – utca rendbetételére. A tervek között szerepel a jelenleg több funkciót is ellátó önkormányzati épület, valamint az egyre rosszabb állapotban lévő római katolikus templom felújítása is, amire most még csak keresi a lehetőséget az önkormányzat. Mivel környezetét tekintve Garáb egyedi adottságokkal rendelkezik, a település vezetése az életben maradás érdekében sajátos irányt választott. Ennek következtében számos nyaraló épült a faluban. A jelenleg hetven nyilvántartott ház jó része ilyen üdülőként szolgál. A magas ingatlanárak miatt ezeket elsősorban jobb módú emberek vásárolják meg. – Az elsők természetesen mindig a helyi lakosok, de így visszatekintve ez az út sokkal járhatóbb volt egy ilyen volumenű település számára, mint Garáb – mondta a polgármester, aki hozzátette azt is, hogy az önkormányzat a jövőben szeretne még telkeket kialakítani és tenni azért, hogy fiatalok is megtelepedjenek.
le a erm sze közve len közel en ÉRTÉK Garáb a Cserhát egyik legszebb természeti környezetében fekvő települése. Az aprófalu a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekszik, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egyik telephelye is itt található. A csend és a nyugalom sok pihenni vágyót, a közeli hegyeken keresztül haladó Országos Kéktúra-útvonal pedig sok túrázót vonz. A település határában található egyik tölgyesben indították el a Life4 Oak Forests projektet is, amelynek során megkísérlik helyreállítani az egykori, őshonos fafajokból álló erdőségeinket.
A csend és a nyugalom otthona
– Milyen kötődése van a településhez?
– Huszonnyolc évvel ezelőtt kötöttem házasságot a férjemmel Garábon. Azóta itt élek. Már akkor nagyon megtetszett ez a kis falu, a jó levegő, a szép táj. Magával ragadt ez a szép környezet. – Mint falugondnok milyen szerepet tölt be a falu életében?
Kovács Zoltán, a település polgármestere tervei között szerepel a hivatal és a templom felújítása is
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET GARÁBON? NAGY ANTALNÉ, képviselő:
IMRÉNÉ NAGY HAJNALKA, köz-
1943-ban születtem, azóta a településen élek. 2002 óta képviselőként segítem a falu életét. Szeretek itt lakni, mert csendes és nyugodt a környezet. Jó lenne, ha a római katolikus templomunkat sikerülne felújítani, mert egyre roszszabb állapotban van. Pár éve már keressük erre a megoldást, de ezt még nem tudtuk megoldani.
munkás: Már két és fél éve dolgozom közmunkásként Garábon. A munkám elsősorban a település tisztán tartásából és rendbetételéből áll. Füvet nyírunk, árkot takarítunk, összeszedjük a kommunális hulladékot, gereblyézünk. Szeretek itt lenni, az emberek is kedvesek. Emellett jólesik, hogy elismerik a munkám és megdicsérnek.
e lődö a al in ras r k rá a s a k l rális le is ellend l A Területet- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül két nyertes pályázatban is részesült az elmúlt években Garáb települése. Mintegy 35 millió forintból valósult meg a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, aminek hiányosságai a korábbi években komoly károkat okoztak mind az önkormányzati, mind a magántulajdonokban. A munkálatok során a falu nagy részét burkolt árokrendszerrel látták el. Mindezek mellett a kulturális élet fellendítésére és a helyi közösség összetartó erejének erősítésére is nyert támogatást a település.
– Tizenhárom évvel ezelőtt lettem falugondnok, amit az itteni emberek bizalmának köszönhetek. Igyekszem mindig legjobb tudásom szerint helytállni és a lehetőségekhez képest segíteni az olyan dolgokban, mint például a gyógyszer beszerzése, a háziorvoshoz jutás vagy a bevásárlás. A rendezvények szervezésében és lebonyolításában is segítek. Próbálom a helyieket is bevonni ezekbe a tevékenységekbe, mert ezt csak úgy érdemes csinálni, ha összefogunk. – Miben látja a fejlődés kulcsát a jövőben?
– Sajnos az a tapasztalatom, hogy az utóbbi időben egyre nehezebb összetartani az embereket, egyre érdektelenebbé válnak. Eltörpül az a tény, hogy egy kis ékszerdobozban élhetnek. Mert Garáb az. Tudomásul kell venni, hogy ez egy falu és nem város. Ennek a kis falunak az adottságait és lehetőségeit kell szem előtt tartani és értékelni, mert nagyon sok és szép dolog rejlik benne. Ezen akarok a továbbiakban is munkálkodni, és jó lenne, ha minél több segítséget kapnék. Ha együtt dolgozunk, akkor lehet előre haladni. Szeretném, ha a helyi lakosok tudnák és éreznék, hogy fontosak és számítunk rájuk.
Egy szokatlan formájú templom alapfalai is előkerültek
zerze esrendek is l ek i
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG A premontrei szerzetesek Garábon álló kolostora valamikor az 1170-es években jött létre, és a 15. század első harmadában néptelenedett el. Az első régészeti feltárások 30 évvel ezelőtt kezdődtek el a területen, de a tavalyi évben lehetőség adódott a folytatásra. A tervásatás keretén belül előkerültek a szokatlan, közel görög kereszt formájú templom alapfalai, melynek szögletesen záródó szentélye volt. Az épület kőanyagát a helyi lakosság a 18–19. században széthordta, de a szakembereknek a keleti oldalán sikerült
A település mai templomának elődjét jezsuiták építették fel
dokumentálniuk a falazat alsó részét. A templomtól északra közel 150 temetkezést is találtak. Az Árpád-korra keltezhető sírokból jellegzetes karika ékszerek, valamint Kálmán király pénzei és friesachi dénárok jöttek a napvilágra. A premontrei apátsághoz tartozó birtokokat valamikor a 17. század végén a jezsuiták kapták meg, akik ezek egyikén építették fel a mai Garábon álló templom elődjét, amit többször is felújítanak. Az épület berendezése 18–19. századi, toronycsarnokában rokokó keretben Szent Alajos képe látható.
ALMANACH – HÉHALOM
Héhalom
zám s k rszer s s 3 által lett modernebb
kérdés válasz
Szilágyi Albert, a település korábbi polgármestere
Polgármester: Bakos József
Alpolgármester: Molnár Sándorné
Jegyző: dr. Zsiga Szilvia
Képviselő-testület: Farkas Ferenc, Gódor Róbert, Jakubné Szita Marianna, Molnár Sándorné, Péter Anna, Tóth Andrea
Elérhetőség: 3041 Héhalom, Petőfi út 1. Tel., Fax: 06/32-482-045 E-mail: hivatal@hehalom.hu
Civil szervezetek: Bor és Barátság Egyesület, Héhalom Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület, Héhalom Községért Közalapítvány, Rózsakör Nyugdíjasklub, Római Katolikus Egyházközség, Rózsafa Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Héhalom Község Sportegyesülete, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Héhalom Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Lakosságszám: 982 fő ERRŐL HÍRES…
Háromnyílású híd Egy országos védettség alatt álló építmény található a településen, mégpedig a Háromnyílású műemlék kőhíd, amelyet még 1833-ban építettek. 2016-ban Nógrádikum díjjal ismerték el a híd különlegességét. További látnivaló Héhalomban az Öregtemplom-dombja, amely több korszak régészeti emlékét őrzi és ásatások is zajlottak már itt. Érdemes még megtekinteni a Római Katolikus Templomot, de a Falumúzeumot is, amelynek egy népi lakóház ad otthont.
Az oldal cikkeit írta: TóthNagy Orsolya Fotó: Ladóczki Balázs
Több intézmény épülete is megújult nemrég a településen, de hamarosan újabb beruházások veszik kezdetüket.
MODERNIZÁCIÓ Fejlesztések sokasága valósult meg az elmúlt évek során Héhalomban. Közel 47 millió forintos támogatásból korszerűsítették például az egészségügyi mikrocentrumot. – A munkálatok során megújult a háziorvosi, az iskolaegészségügyi, a fogorvosi, a védőnői, valamint az ügyeleti ellátás – mondta Bakos József polgármester. Hozzátette: a mikrocentrum kívül-belül korszerűbb lett és eszközöket is vásároltak. A beruházás által modern egészségügyi komplexumot hoztak létre, így a szolgáltatások egy épületbe kerültek. A közelmúltban továbbá új köntöst kapott az óvodai főzőkonyha, amely során új berendezéseket is vásároltak. Ezen felül hamarosan megújul az óvoda, valamint egy bölcsődét alakítanak ki több mint 120 millió forintos támogatásból. A munkálatokkal a szakemberek várhatóan még idén ősszel végeznek. Több 10 millió forintból korszerűsítették a közösségi házat, valamint a polgármesteri hivatal épületét. Mintegy 36 millió forintból új műfüves pályát is létrehoztak a településen, de megújult a sportpálya is, ahol nemsokára elkészül a lelátó. – Fontos a település számára ez a projekt, hiszen több mint száz igazolt játékosunk van. Ráadásul az edzéseket és a felkészüléseket nem tudták hol megtartani a csapatok, mindig egy másik településen kellett pályát bérelni – közölte Bakos József. Idén elkészült egy másik beruházás is 33 millió forintból, amely során a csapadékvíz-elvezetést oldották meg a községben. A vízelrendezésre kapott támogatásból a helyi Szabadság utca újult meg. – A vízelvezetés mellett új, szilárd aszfaltburkolatot kapott az utca – árulta el a polgármester. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban a faluvezető elmondta: szeretnék felújítani a polgármesteri hivatal tetőszerkezetét, illetve garázst építeni a helyi tűzoltószertárhoz.
– Milyen szerepet töltött be Héhalom életében?
– Amikor Héhalom önálló falu lett, 1990-ben a rendszerváltáskor tanácselnök lettem, majd polgármester. Akkor még nem gondoltam, hogy ez hatszor megismétlődik. Öszszesen huszonnégy évig voltam a településen polgármester. Mint a falu vezetője, sok mindennek a részese voltam, így például a faluközösség szervezésének is. – Ön szerint milyen a közösségi élet és jelenleg mit tesz a faluért?
Kóstoló Nógrád legnagyobb gasztronómiai rendezvényén, a héhalmi böllérfesztiválon
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET HÉHALOMBAN? DRÉGELI GYÖRGYNÉ: A szülőfalum Héhalom, sokat jelent számomra. Igyekszem mindenben segíteni, amiben csak tudok. A falu legnagyobb rendezvényén, a böllérfesztiválon például én töltöm be Bölléres Bözsi szerepét: minden évben szórakoztató, ugyanakkor hagyományőrző megnyitóbeszédet mondok. Nagyon jól esik, hogy számítanak rám és a szívügyemnek érzem ezt a feladatot.
TÓTH ANDREA: Tizenhét éve élek a településen. A sport által kerültem kapcsolatba a helyiekkel, ugyanis van egy női futballcsapat, amelyben én is játszom. Jelenleg testnevelést oktatok. Azt gondolom, hogy a falu nagyon élénk mind a közösségi életben, mind a sportban. Emellett képviselő is vagyok, így a testület többi tagjával igyekszünk mindent megtenni a településért.
TÓTH LÁSZLÓ: Szeretek itt élni, több mint húsz éve ez a falu az otthonom. Aktívan dolgozom és kiveszem a részem a közösségi életből. Mintegy 10 éve tevékenykedem a helyi sportegyesület elnökeként, emellett a nyugdíjasklub tagja vagyok. Nagyon örülök annak, hogy Héhalom ennyit lépett előre az elmúlt években, valamint annak, hogy a sportegyesület fejlődése is fellendült.
– Nagyon sokrétű. Ahogy a korábbi évtizedekben, most is elmondható, hogy a faluközösség kis közösségek nélkül nem létezik. Sorra alakultak a civil szervezetek a településen, és nemcsak formálisan léteznek, hanem tevékeny szerepet is vállalnak a falu életében. Nagyon jó dolognak tartom, mert ez összetartja az itt élőket és az a legfontosabb, hogy valóban legyen egy közösség. Jelenleg a nyugdíjasklub aktív tagja vagyok, de részt veszek a helyi értéktárbizottságban is, valamint a rendezvényeken is jelen vagyok. Nem szakadtam el a település közéletétől. – Milyen fejlesztések zajlottak a polgármestersége alatt?
– Felújítottuk az intézményeinket, bővítettük az iskolát, megépítettük az utakat, a közvilágítást, a ravatalozót, az orvosi rendelőt, a mentőállomást, a sportöltözőt, de a polgármesteri hivatal épületét is. Azt lehet mondani, hogy a teljes infrastruktúra kialakult, az intézmények – a könyvtártól az óvodáig – megkezdték működésüket. Emellett számos civil szervezet alakult, de segítettem a helyi futballcsapatot is, hiszen 34 évig voltam az edzője.
A helyi tűzoltó-egyesület tizennégy településen segíti a környékbelieket
A megye legnagyobb lakomája
KÖZÖSSÉG Több mint 80 fő alkotja a Héhalmi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, amelynek nemcsak helyiek a tagjai, hanem a környékbeli települések lakosai is, ráadásul a férfiak mellett nők is az egyesületben tevékenykednek. Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy létrehozzák a szervezetet, amelynek már szertárat is építettek önkormányzati forrásból, valamint különböző adományokból. – Ezelőtt több alkalommal is gondot okozott a vonulási idő, hiszen a távolság miatt sokáig tartott, mire a tűzoltók kiértek egy-egy káresethez. Há-
RENDEZVÉNY A héhalmi böllérfesztivál a megye legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, amelyet ebben az évben már ötödik alkalommal szerveztek meg. A népszerű fesztiválon minden évben több mint 20 versenyző szerepel, akik disznószúrással kezdik a napot, majd feldolgozzák azt, és ínycsiklandó finomságokat készítenek belőle. A rendezvényre nemcsak a megyéből érkeznek érdeklődők, hanem határon túlról is. A kulináris ízek mellett mindig nagy szerepet kapnak a palóc hagyományok és a zenéstáncos programok is, amelyek nélkül nincs böllérfesztivál.
Országos szinten is egyedülálló csapat rom helyről, Pásztóról, Hatvanból és Bercelről indultak, hogy segítséget nyújtsanak a térség településein élők számára. Mostanra ez a probléma megoldódott. Olyan önkéntes szervezet jött létre, amely országos szinten is egyedülállónak mondható, hiszen az egyesületeknek akár 15–20 év is szükséges, mire eljutnak arra a szintre, ahol most a héhalomi tart – mondta Bakos József, aki a falu ugyancsak önkéntes tűzoltóként tevékenykedő polgármestere. Hozzátette: nagyon hálás azért, hogy ilyen színvonalú laktanya van a településen,
Laktanya és modern gépjárműfecskendő áll a rendelkezésükre
amely által 14 településen segítik a környékbeliek biztonságát. A település vezetője kitért az önkéntes tűzoltók vonatkozásában arra is, hogy most már teljes jogkörrel ellátott feladatokat teljesíthetnek, hiszen első kategóriás egyesületté váltak. Bakos József azt is elárulta: ahhoz, hogy a működés megfelelő legyen, óriási eszközállománnyal kell rendelkezni, semmi sem hiányozhat. Mostanra ezeknek a 99 százaléka megvan, már csak apróságok kellenek. Az egyesület korszerű eszközökkel és járművekkel van felszerelve.
ALMANACH – HERENCSÉNY
Herencsény
n sh led en 3 el a közöss i le
k rd s válasz
Pekár István sá r r d er r a kön v r
Polgármester: Fazekas János
Képviselő-testület Kosik Mihály Bucsánszki Csaba Szalai Ferenc Perjésné László Anita
Jegyző: Dr. Petrás Judit Községháza: Polgármesteri Hivatal 2677 Herencsény, Kossuth utca 74. Tel.: 35/549-008 E-mail: herencseny@profinter.hu
Lakosság száma: 580 fő Jeles napok: Szent Mihály-napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály-naphoz legközelebb eső vasárnapon ünneplik; Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg
Látnivalók Római katolikus templom; XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobor; A Palócok Vigyázó Keresztje; Középkori gótikus Haraszti falu templom; A Herencsényi Fonó: a palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése érdekében megvalósított intézmény. Falumúzeum és közösségi színtér. Vendégváró kemence a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított parkban.
ERRŐL HÍRES Itt született Lisznyai Damó Kálmán költő (1823–1863), Petőfi Sándor barátja, a híres Palócz dalok szerzője. A német megszállók elől bujdosó Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke 1944-ben néhány hónapig a herencsényi Bolza család kúriájában talált menedéket. Ezt dombormű hirdeti a községháza falán és egy emléktábla a kúria kapuján.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Herencsény a Belső-Cserhát más településeihez hasonlóan az elöregedés és elnéptelenedés gondjával küzd. Természeti adottságainál fogva ideális hely a békés, kiegyensúlyozott élet leéléséhez, de úgy tűnik, a 21. század emberének más igényei vannak. A faluban nagyon kevés a munkalehetőség, ez értelemszerűen ingázásra kényszeríti az embereket.
JAVULÓ FELTÉTELEK A falu a kétezres évek elején virágzott, aztán a hanyatlás jól látható nyomokat hagyott rajta. Most mintha megint éledezne, de nem könnyű megállítani a lakosság csökkenését. Látszik, hogy komoly lépések történtek az életfeltételek javítása érdekében az elmúlt években – pályázati forrásokból megújult a teljes faluközpont, a községháza, a közösségi ház, az orvosi rendelő és az óvoda is új köntöst kapott kívül-belül. A kérdés az, vajon mindez elég lesz-e a falu fennmaradásához hosszú távon. A település vezetése kiemelt fontosságúnak tartja a belső úthálózat korszerűsítését, és a szennyvízprogramba való becsatlakozást a jövőben. Igyekeznek minél szebbé, élhetőbbé tenni a települést. Két évtizeddel ezelőtt a környék elismerését is kiváltotta a virágos mintafalu, majd ez a dicsfény kissé megkopott. Tavaly a falu újra benevezett a Virágos Magyarországért Mozgalomba, most ismét nyári virágok tarkállanak az utak mentén, látszik a gondos kéz nyoma, a mutatós falukörnyezet kialakítására való törekvés. Megtisztították a salakos teniszpályát a gyomoktól, így bármily furcsa, Herencsényben ingyenes, jól karbantartott pálya várja ennek a sportnak a szerelmeseit. A 2005-ben a község határában fölállított Palócok Vigyázó Keresztje egyfajta kis központtá tette a községet a palócok körében, ám a földterület új tulajdonosa – megdöbbentő módon – lezárta a területet, így az megközelíthetetlenné vált.
– Elfoglalt ember, televíziós műsorokat szerkeszt, újságot ír, a Cserhát Natúrpark elnöke. Mégis sok időt tölt a szülőfalujában.
– Az énemnek egy jelentős része a városhoz kötődik, de az év felét itt töltöm Herencsényben. Megismertem egy városi értelmiségi világot, amit szeretek is. Mégis magasabb rendűnek tartom a falusi létformát, mint a városit. A régi parasztemberek nagyon harmonikus, összetett világképpel, tudással rendelkeztek, de ez elveszett és nincs helyette más. Sajnos a falun élők mintegy tíz százaléka éli már csak a régi paraszti életet. – Vajon mi lesz Herencsény sorsa? Fazekas János polgármester: „Kiemelt fontosságú a belső úthálózat korszerűsítése”
MI A VÉLEMÉNYE HERENCSÉNYRŐL? PRASZNA LAJOS, a civil szervezetek koordinátora: Sajnos már csak a Polgárőrség és a Herencsényi népdalkör működnek a településen. Viszont alakult egy kisebb kezdeményezés, melyből várhatóan kinő majd egy újabb egyesület. Ez a helyi védelemre szoruló természeti értékeket próbálja felderíteni, összegyűjteni, és a falu körül található öt forrást szeretnék kitisztítani.
PSZOTA CSILLA könyvtáros: Szomorú, hogy az igyekezetünk ellenére is viszonylag kevesen érdeklődnek a rendezvények iránt. Főleg a gyerekprogramok érdeklik az embereket, a kisgyermekes családok mozgathatók a legjobban. Havonta egyszer összejön a nyugdíjasklub is. Bár sok az idős ember, de nem mindenki tagja a klubnak. Nem könnyű kimozdítani az embereket az otthonaikból.
KISS ANIKÓ, az idei főzőverseny győztese: Az egész családom itt él, én szeretek itt lakni. Biztonságos, csendes, nyugodt falu. Nagy hátrány, hogy nincs helyben munkalehetőség, mindenki eljár máshová dolgozni, és ez nagy teher főleg a kisgyerekes családoknak. Vannak itt érdekes programok, csak kevesen érdeklődnek irántuk. Pedig az ilyen események fontosak, összehozzák az embereket.
Minden közösségi eseményen ott vannak a helyi óvodás gyerekek
ránk n ev n ák őke a al
NEVELÉS A szépen felújított Napsugár óvoda fontos szerepet játszik a falu életében. 25 férőhelyével teljes kihasználtsággal működik. Gondozott kertjében igényes játszótér, ideális hely egy kisgyermek fejlődéséhez. – Tizenöt évvel ezelőtt kerültem ide, akkor 14 gyerekünk volt – meséli Jusztin Eleonóra, az óvoda vezetője. Most 24 gyereket írattak be hozzánk. Cserhátsurányból is átjárnak négyen, őket falubuszszal hozzák-viszik. Két óvónő és egy dajka látja el a kicsiket. Az ebédet Balassagyarmatról hozzák, itt csak egy tá-
lalókonyha működik, a tízórait, uzsonnát pedig helyben készítjük el. A kert rendben tartása is a dajka feladata. Mint a falu egyetlen intézménye, élvezzük az önkormányzat támogatását. Minden rendezvényen jelen vagyunk, együtt élünk a faluval. Herencsényben nagyon vallásosak az emberek, minden egyházi ünnepet megünnepelnek, sok idős asszony népviseletben jár még. A magunk szintjén igyekszünk kivenni a részünket minden eseményből, így a gyerekek belenőnek ezekbe a helyi hagyományokba. Összetartó, jó
Két óvónő és egy dajka látja el a kicsiket az intézményben
le
e
szülői közösségünk van, segítenek, ahol tudnak. S hogy milyen fiatal szülőnek lenni ma Herencsényben? Jó is, meg nehéz is. Akinek vannak itt rokonai, azoknak nem gond, ki kísérje a gyereket az oviba. De azok a betelepült családok, ahol nincsenek kéznél nagyszülők, komolyabb szervezésre szorulnak. Ugyanakkor szeretnek itt élni, a gyerekek rengeteg erkölcsi értéket tanulnak, egészséges, tiszta környezetben nevelkedhetnek. Ami szükséges a fejlődésükhöz, azt előteremtik számukra ebben a családias környezetben.
– Egy kis közösség is élhet teljes életet, ez hozzáállás kérdése. A közösségeknek mindig öt–tíz százaléka mozgatható, ők tartják fenn az egészet. Ezt a kis magot kell támogatni mindenképpen. Az igazi értéket azok az emberek képviselik, akik valami régi tudásnak az őrzői, jobban meg kellene becsülni őket. – Az elnéptelenedés ellen a betelepülők jelenthetik a megoldást?
– Nem feltétlenül. Kétféle betelepülő van: az egyik megmenthet, a másik elpusztíthat bizonyos falvakat. Vannak olyan betelepülők, akik megvásárolnak bizonyos területeket, hogy aztán lezárják azokat, így téve elérhetetlenné az őslakosok számára. Csak azok a betelepülők jelenthetnek gyógyírt az elnéptelenedés ellen, akik aktívan részt vesznek a település életében, és folyamatosan próbálják azt felvirágoztatni.
Területfejlesztési pályázatok BERUHÁZÁS Tavaly fejeződött be a polgármesteri hivatal és az óvoda épületének energetikai korszerűsítése, amelyre 74.900.197 forint támogatást nyert az önkormányzat a TOP-3.2.1-15NG1-2016-00091 pályázaton. A beruházás nemcsak működési költségmegtakarítást jelenthet hosszú távon, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít. A projekt megvalósításával a felújított épületek széndioxid-kibocsátása csökken, valamint a fenntartási díjak is mérséklődnek.
ALMANACH – HOLLÓKŐ
Egy település, ahol 3 virágzik a turizmus
ll kő
kérdés válasz
Szabó Csaba, a település polgármestere
Polgármester:
Az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően Hollókő magasabb szintre lépett a turizmus terén. Az ide látogatóknak már több napra van szüksége ahhoz, hogy felfedezze Nógrád megye ékkövét.
Szabó Csaba
Alpolgármester: Szabó László
Jegyző: dr. Pifka-Boda Zsuzsanna
Képviselő-testület: Címer Balázs, Mikula Péter, Régi László
Polgármesteri hivatal: 3176 Hollókő, Kossuth út 74. Tel./Fax: + 36-32/379-255 onkormanyzat@holloko.hu www.holloko.hu
Civil szervezetek: Hollókői Asszonykórus, Hollókői Vadásztársaság, Jó palócok Egyesület, Hollókői Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Hollókő Öröksége Egyesület
Jeles napok: Hollókői Húsvéti Fesztivál, Hollókői Piknik, Pünkösdölés Hollókőn, Szent István-napi várjátékok, GasztroVár, Hollókői várfutás, Szüreti mulatság, Szent Márton-napi Vigasság
Lakosság: 350 fő VÁLLALKOZÁS
ll kő l ö ök n t
t
k
lő
A pár évvel ezelőtt létrehozott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak nagy szerepe van a magas színvonalú fejlesztések megvalósításában. Az ő munkájuknak köszönhetően javult az Ófalu vendégházainak kihasználtsága, valamint a Hollóköves Bisztró létrehozásával a gasztronómiai turizmus felé is nyitottak. A kiváló munkáért néhány évvel ezelőtt megkapták a Turisztikai Marketing Díjat.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotó: Torjay Attila
FEJLESZTÉSEK Az elmúlt tíz évben megközelítőleg négymilliárd forint érkezett a településre, amelynek köszönhetően a turisták száma évről évre folyamatosan növekszik. Jelenleg is zajlik az 1,1 milliárd forintos Világörökségi helyszínek fejlesztése nevű pályázat, amelynek keretében már elkészült a Millenniumi Emlékpark, valamint egy 40 férőhelyes parkolóhely is. A Látogatóház korszerűsítése folyamatban van, valamint a Hollókői Konyha – Gasztronómiai Élményközpont teljes körű felújítása is. A következő évben Hollókő számára a legnagyobb kihívást a vár rekonstrukciója jelenti majd. A Területi Operatív Program (TOP) pályázatán keresztül pedig 40 millió forintból alakítottak ki piacteret az Ófaluban. Hollókő magasabb szintre lépett a turizmust illetően is, hiszen a négycsillagos szálloda létrejöttével már konferenciáknak és képzéseknek is otthont adhatnak. Ezáltal is folyamatosan arra törekszenek, hogy a meglévő értékeik egész évben elérhetőek és érdekesek legyenek. – Az elmúlt tíz évben jelentős támogatásban részesült a település, amelyet egyrészt a fejlesztések indokoltak a műemlékek révén, másrészt a turizmus – mondta Szabó Csaba polgármester. Az önkormányzat jelentős fejlesztéseket tudhat magáénak az Ófalun kívül is. A TOP keretén belül közel 70 millió forintból valósult meg a csapadékvízelvezetés, plusz saját erőből utcabútorok beszerzésére, kerítésépítésre és egyéb karbantartási munkákra is sor került. Ezenkívül Szabó Csaba polgármester kiemelkedő sikernek tartja azt is, hogy ebben az időszakban öt mellékút teljes felújítása valósult meg pályázati, valamint saját forrásból.
– Hogyan tartják fent az élő népi kultúrát?
– Négy fő értékünk van: az Ófalu műemlékegyüttese, a vár, a táj és az élő népi kultúra. Utóbbinak fenntartása érdekében főként olyan rendezvényeket szervezünk, amelyek a helyi szokásokhoz kötődnek. Korábban egy pályázat segítségével több millió forint értékben vásároltunk népviseleti ruhákat, amelyeket bárki kikölcsönözhet. Az önkormányzat finanszírozásában bárki citerázni tanulhat. Az iskolában kötelező a néptánc, valamint bevezettük a Hollókő tantárgyat. – Mivel teszik vonzóvá Hollókőt a fiatalok számára?
Folyamatosan növekszik a látogatók száma, a húsvéti ünnepek az egyik legnépszerűbb időszak
MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZERETNÉNEK MEGVALÓSÍTANI A TELEPÜLÉSEN? TÓTH GÁBOR világörökségi gondnok: – A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nagyon sok tennivalónk van egész évben, hiszen folyamatosan növekszik a turisták száma. Mindannyian azt szeretnénk, hogy minél többen látogassanak el a településre és hogy elégedetten távozzanak. Talán még fontosabb, hogy az itt élők is elégedettek legyenek az általunk elvégzett munkával.
VÖRÖSS TAMÁS, a Kalácsos pékség vezetője: – A családommal együtt nagyon szeretjük Hollókőt. Külön öröm számunkra, hogy a vendéglátásban dolgozhatunk, amihez minden segítséget megkaptunk az önkormányzattól. Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést és azt is, hogy e remek közösség tagjai lehetünk. Azon dolgozunk, hogy Hollókő a téli időszakban is kielégítse a turisták igényeit.
MIKULA BERTALANNÉ helyi lakos: – Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a falu. Ennek minden itt élő nagyon örül, hiszen így rengeteg lehetőség adódott. Jó lenne, ha később nemcsak egy idősek klubja, hanem egy idősek otthona is létrejöhetne Hollókőn, hiszen sok idős lakosa van a településnek. Mindemellett a fiatalok itt maradásának ösztönzése is fontos.
– A lakásprogramunk 1999 óta működik. A program célja, hogy az emberek kipróbálhassák, milyen az élet Hollókőn. A szolgáltatás sikeresen működik, hiszen jelenleg is mind az öt házunk foglalt. A letelepedni vágyókat a költözés után a civil szervezeteken keresztül segítjük. Az újszülöttek szüleit pedig még egy nagyobb összeggel támogatjuk is. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Terveink között szerepel a munkahelyteremtés mellett a csapadékvízelvezetés fejlesztése, egy mellékutca felújítása, valamint a tanösvények bővítése. A hollókői vár előtti tér rendezése, és a szabadtéri színpad rendbetétele. Az önkormányzat tulajdonában van két telek, amelyre házat építenénk. A Hollókői Világörökségkezelő Nonprofit Kft. által elkezdett magas színvonalú munkát pedig tovább szeretnénk folytatni.
A második világháború óta várt pótlásra a régi kereszt
A hagyományok bemutatása miatt alakultak
ÉRTÉK Korábban a falu határában állt egy kereszt, amely a második világháború után nyomtalanul eltűnt. Sorsáról a mai napig nem tudni semmit. Terékné Szabó Erika, a Hollókői Egyházközösség jegyzője elmesélte, hogy a Palóc Múzeum adományozott nekik egy gyerekrajzot, amelynek szerzője ismeretlen, de az eredeti kereszten található motívumokat ábrázolta. A testvértelepülésükön dolgozó siklódi Demeter Alpár fafaragót kérték fel, hogy készítse el az új keresztet, amelyet ezek a szimbólumok díszítenek. Az erdélyiek ünnepélyes keretek kö-
HAGYOMÁNY 2007-ben alakult a Jó Palócok Egyesületen belül működő Hollókői Néptánccsoport. Ekkor látogatott el Áder János köztársasági elnök a településre. A helyiek pedig szerették volna bemutatni hagyományaikat, többek között a néptánc által is. A fellépés olyan jól sikerült, hogy a csoport azóta folyamatosan részt vesz a helyi rendezvényeken, valamint a környező települések eseményein. Azonban akkor is szívesen képviselik Hollókőt, amikor külföldre kapnak meghívást. Séber Attila és felesége három éve vet-
Naponta visznek oda virágot
zött adták át Hollókőnek a feszületet. Urus Attila plébános és Kiss Károly református tiszteletes is megáldotta az új jelképet. A helyiek fontosnak érezték, hogy az új keresztet olyan helyen állíthassák fel, amely mindenki számára megközelíthető. Így esett a választás a Látogatóház parkjának szélére. Ezáltal az itt élők naponta vihetnek oda friss virágot, valamint az ott elhelyezett padnak köszönhetően imádkozhatnak is. A kereszt egyébként még nem készült el teljesen, egyelőre nem találták meg a korpusz megfelelő formáját.
án l
Hetente próbálnak a táncházban
ll kő
te át a tánccsoport vezetését. Azóta szerkesztett koreográfiát is tanulnak. Természetesen elsőbbséget élveznek a helyi, valamint a palóc néptáncok, de a csoportnak van már moldvai, mezőségi tánca is, jelenleg pedig a gömörivel ismerkednek. Fellépéstől függően hetente egy-két próbát tartanak a Csalogató Táncházban. A tagok között találhatunk időset és fiatalt egyaránt, akik tanulnak is egymástól és szívesen töltik együtt az idejüket. Éppen ezért elsősorban nem tánccsoportként, hanem jó közösségként tekintenek magukra.
ALMANACH – HONT
Hont
Egyre többen keresik 3 itt az eladó ingatlant
kérdés válasz
Styaszniné Kövér Edina, a helyi Karitasz elnöke
Polgármester: Gál Magdolna
Alpolgármester: Urbán Ferenc
Képviselő-testület: Endrei János, Sebestyén János, Egyházi Gábor
Jegyző: Polyákné Sipos Klára
Polgármesteri hivatal: 2647 Hont, Ipoly u. 55. Tel.: 35/368-242. E-mail: onkormanyzat@hont.hu
Lakosság: 595 fő Nevezetességek: Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. Ma nógrádikum. Barokk stílusú Mennybemenetel templom (1776); A Tsitári kápolna (1949) és forrás Mária kegyhely, mára ismert zarándokhely; A Szondi-alagút a Börzsöny gyomrában található. Eddig feltárt része szabadon látogatható, járatai 80100 centiméter szélesek és embermagasságúak. Feltehetően ezen az alagúton jártak a Drégely várában lakók a Tsitári kápolnához imádkozni.
ERRŐL HÍRES Itt született Gál János (1928– 2001) erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Egyetem egykori rektora. Helyi néplegendát dolgoz fel Balogh Béni A csitári Kutyika című mondájában és Hont a címadó helyszíne Móra Ferenc A honti igricek című elbeszélésének. Hont tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Teknős Dominik
Hont Nógrád megye csodálatos természeti és táji adottságokkal rendelkező legnyugatibb települése. A 2-es főút mentén található, melynek végén, a Honthoz tartozó Parassapusztán határátkelőhely van Szlovákiába.
NÖVEKEDÉS Mint ismeretes, a 21. században az utak jelentősége messze túlnő az egyszerű közlekedési igények kielégítésén. Jelentősen hozzájárulnak az életminőség javításához, hiszen a munkahely szabadabb megválasztását, üzleti, vállalkozási lehetőségek kiterjesztését, kapcsolatok kiépítését és a turizmust is nagyban segítik. A trianoni békekötés súlyosan érintette a falu addigi életét, szétszakította ugyanis az Ipoly két partján élő családokat, ismerősöket, de a 21. század úgy tűnik, valamiképpen orvosolja ezt a problémát. Sokáig fájdalmas volt látni, hogy a hajdani Hont vármegye első székhelye a szlovák– magyar határra szorult kis településsé vált. Azonban Honton újra megpezsdült az élet. A felvidéki magyarok körében is egyre népszerűbbek a határ menti falu ingatlanjai, az elmúlt években több tucatnyi, főleg Ipolyságon dolgozó, határon túli hazánkfia vásárolt itt házat. Az igaz, hogy nem jelentkeznek be állandó lakosnak, mert akkor elveszítik szlovák állampolgárságukat, de életvitelszerűen ott élnek. Így Honton mára alig maradt eladó ház. Az önkormányzat megragad minden pályázati lehetőséget a fejlesztésekre. Az elmúlt években új tető került a ravatalozóra, illetve előtetővel látták el azt. A sportpályán öltözőt építettek, a szolgálati lakást önerőből rendbe tették. A honti polgárok bizakodva tekintenek a jövőbe, úgy érzik, fejlődő pályán van az otthonuk. Az óvoda is működik, idén 11 gyereket írattak be, és egyre több fiatal marad a faluban, hiszen a 2-es úton Budapest egy óra, Vác fél óra alatt elérhető.
– Mivel tudják segíteni a helybelieket?
A honti polgárok bizakodva tekintenek a jövőbe, úgy érzik, fejlődő pályán van a település
MI A VÉLEMÉNYE HONTRÓL? HÍDVÉGINÉ IMRE KRISZTINA
a művelődési házat és a könyvtárat vezeti, tagja a Hontért, Hagyományainkért, a Holnapért Egyesületnek: Itt öröm a hagyományápolás, az itt élők ragaszkodnak a régi szokásokhoz, a fiatalok színjátszókört működtetnek. A hagyományos ünnepek mellett jól működő rendezvényeink a virágvasárnapi kiszebábűzés, vagy a süteménysütő verseny.
KOLOZSVÁRI MIKLÓS festő-, grafikus-, szobrászművész: A munkáim elég mozgalmasak, megalkotásukhoz szükséges az itteni nyugodt környezet. Jó, hogy a 2-es út nem jön át a falun, ugyanakkor elhalad közvetlenül a falu mellett és összeköt minket a világgal. Ez egy összkomfortos település: be van vezetve a gáz, a szennyvíz, ugyanakkor végtelenül csendes.
PUSZTAI FERENC, fafaragó alkotó: A felmenőim idevalósiak, én 2014-ben költöztem vissza a faluba Budapestről. Nagyon jó itt élni, a környékbeli erdők kimeríthetetlenül ontják magukból a munkáimhoz szükséges alapanyagokat, különleges alakú gyökereket, faágakat. Talán az idősekkel lehetne egy kicsit többet foglalkozni, elvinni őket kulturális programokra.
– A csoportunk minden tagja valamilyen formában kötődik a szociális szférához polgári foglalkozását tekintve. Próbáljuk a helyben keletkező gondokat megoldani. Elsősorban anyagi hátrányokból fakadnak azok a bajok, amiket orvosolni szoktunk. Főleg élelmiszer-adományokat osztunk. Tavaly a tagok adományaiból közösségi befőzést tartottunk, 120 üveg lecsót készítettünk, amit a téli, karácsonyi csomagokba tettünk. Falunapon kézműves foglalkozást tartunk a gyerekeknek, gofrit sütünk, amit ingyen osztunk szét a lakosok között. Az idei kertprogramban húsz idős embernek tudtunk vetőmagot adni. Előfordul, hogy ruhaadományokat gyűjtünk, és abból ruhabörzét szervezünk. Ez környezetvédelmi szempontból is hasznos, így nem a szemétbe dobálják a mások által még használható ruhákat. – Sok rászoruló él itt a településen?
– Nem, mondjuk egy karácsonyi adományosztáskor hat-hét fő van, akiknek tudjuk, hogy nehézséget okoz átvészelni az ünnepeket, amikor nincs szociális étkeztetés. Elsősorban kisnyugdíjasok, egyedülállók, betegek szorulnak a segítségünkre. – Milyen ma Honton élni?
– Bár nem honti születésű vagyok, csak ide jöttem férjhez, de nagyon szeretek itt élni, ez egy élhető település, jó a közösség. A tömegközlekedést lehetne fejleszteni, hogy mobilabbak legyenek azok is, akiknek nincs autójuk.
Termékeiket nemcsak a megyében, a fővárosban, de külföldön is keresik
Költséget sökken ő beruházások
VÁLLALKOZÁS A vegyész és élelmiszermérnök végzettségű Balla Györgyi 15 évvel ezelőtt indította Honton a vállalkozását, a Kutyori-Konyha Kft.-t. Kezdetben joghurt alapanyagokat, és lekvárokat gyártottak a sütőipar számára. A családi vállalkozás szépen fejlődött, négy éve már több állandó munkaerőt is alkalmaznak a családtagok mellett, valamint külsősökkel is dolgoznak a beszerzés, a munkavédelem és a logisztika területén. Így elmondható, ez a legnagyobb vállalkozás a településen. Jelenleg elsősorban kiskereskedelmi mi-
FEJLESZTÉS Az óvoda épületének energetikai korszerűsítésére 52.700.000 forint támogatást nyert az önkormányzat a TOP-3.2.1-16-NG1 pályázaton. Az energetikai szempontból elavult állapotban lévő épületet hőszigetelték, a régi nyílászárókat lecserélték, a tetőre napelemes rendszer került. A beruházás működési költségmegtakarítást jelenthet hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít. A főzőkonyha felújítására és korszerűsítésére további 17.788.952 forint nyertek a TOP-4.2.1-15-NG1 pályázaton.
Egészséges ételek a falu jó hírnevéért nőségi kézműves termékeket gyártanak a régióból származó gyümölcsökből, ezeket a megye, a főváros, valamint több vidéki nagyváros üzletei mellett már külföldi piacon is forgalmazzák. Cégük gasztroturizmussal is foglalkozik, emellett iskolásoknak is szerveznek rendhagyó kémiaórákat, vagy bevezetik őket a lekvárkészítés titkaiba. – Egy ilyen gazdasági vállalkozás könnyen be tud kapcsolódni a falu életébe? – Már a névválasztás sem volt véletlen. Kutyornak nevezik a falu ezen részét, és mi azt akartuk, hogy a helybeli-
Kézműves finomságok készülnek
ek még inkább a magukénak érezzék a cégünket. Hont nagyon elfogadó és befogadó település, és összetartó – fűzi hozzá Balla Györgyi. Ez nyilván a történelmi hátteréből is adódik. Mi is igyekszünk a kezdetektől fogva rácsatlakozni Hont ütőerére. A honti túrák, falunapok süteménysütő versenyek, gyereknapok aktív résztvevői vagyunk, Mikulás ünnepségekre csomagokat készítünk. Szóval, jó dolog itt vállalkozást működtetni. Eddigi munkánk során mindig találkoztunk olyan emberekkel, akik szívesen segítettek a vállalkozás folyamatában, ez
is a vidék nagy előnye. Az emberek örömmel pártolják a jó cél érdekében létrejövő kezdeményezéseket. Szerintem a mai világban ritkaságszámba megy, hogy egy település szociálisan enynyire érzékeny, így odafigyelnek egymásra az emberek. S a falu lakóinak a fejében érezhetően megfogant a gondolat, hogy azt a sok szép természeti és kulturális értéket, amivel rendelkezünk, muszáj valahogy megőrizni, nem hagyhatjuk elkallódni, és ez nagyon jó. Az idősebbek próbálják a múlt kincseit továbbadni a jövő nemzedékének.
ALMANACH – HORPÁCS
Horpács
A faluban minden a 3 hagyományokról szól
kérdés válasz
Molnár Zoltán, a település polgármestere:
Polgármester: Molnár Zoltán Alpolgármester: Nagy Zsolt Képviselő-testület: Ádám László, Fodor István Csaba, Pajor Zsoltné Jegyző: dr. Varga Tibor A hivatal elérhetőségei: 2658 Horpács, Kossuth út 12. Telefon: 35/382-001. E-mail: k7289@koznet.hu. Honlap: www.horpacs.hu Lakosság száma: 172 fő Jeles napok: – Apák napja (május közepe) – Falunap (szeptember közepe); – Kálmán-napi ünnepség (október közepe) Látnivalók: – Mikszáth Kálmán kúriája: az író 1904-ben vásárolta a birtokot. Itt található a Nagy Palóc emlékmúzeuma – Szontagh Pál kúriája: a Mikszáth-kúria mellett található, magántulajdon – A kúria parkja: a tágas kertben a községhez kötődő több híres személy mellszobra található itt, illetve a padon ülő Mikszáth-szobor – katolikus templom: 1740– 44 között épült a Szeplőtelen Fogantatásnak ajánlva. Az épület szomszédságában van Mauks Ilona, Szontagh Pál, illetve több más Mikszáth-családtag síremléke. – Nagy Iván síremléke: a község temetőjében található
ERRŐL HÍRES Horpácsot először Szontagh Pál (1820–1904) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, Madách Imre barátja fedezte fel, aki 1853-ban költözött a községbe. Az Ember tragédiája szerzője több alkalommal járt a Szontagh-portán. Nagy Iván (1824–1898) történész, muzeológus, családfakutató feleségével együtt 1878-ban telepedett le a faluban, hogy idős korában csendre és nyugalomra leljen. Mikszáth Kálmán 1904ben vásárolta meg itt későbbi birtokát, ahol 1906-ban emeltette fel a mai kúriát.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Két okból nevezik „a világ közepének” Horpácsot. Egyrészt a települést három oldalról, Patak, Pusztaberki és Borsosberény felől aszfaltozott úton lehet megközelíteni, sőt földúton még Nagyoroszi irányából is. Másrészt egy helyi legenda szerint éppen ide esett le a vizet fakasztó aranyalma, aminek helyén a Csurgó névre keresztelt tiszta forrás található.
ÉRTÉKŐRZÉS Természetesen kihagyhatatlan az a hatalmas értékhalmaz, ami a történelmi-irodalmi múlthoz kapcsolódik. Ennek legjelesebb eleme a Mikszáth-kúria, aminek egyre inkább rendeződik a helyzete. Az épület 1998-ban került magántulajdonba, és az új gazdákkal folyamatosan egyeztetett az önkormányzat, hogy minél otthonosabb környezetben fogadhassák a látogatók nem lankadó sokaságát. Mára a múzeumi részt bérleti díj nélkül használhatja a falu, a berendezési tárgyakért teljes felelősséget vállal a község mindenkori vezetése, és megújult az energetikai rendszer is. A Mikszáth Kálmán Társaság szintén itt tartja rangosabb öszszejöveteleit, eseményeit. A település éves programkínálatának érdekes rendezvénye az Ivó névnaphoz igazított „Apák napja”, amikor a főzőversenyen kívül különböző erőpróbák során eldöntik, ki viselheti egy esztendeig a Horpácsi Herkules és Horpácsi Amazon büszke címét. A szeptemberi falunap központja pedig a közösségi téren lévő, rendbe hozott szabadtéri színpad, ami kisebb kamaraszíndarabok bemutatására is kiválóan alkalmas. Az élet más területein fejlődött a falu a közelmúltban. Több utat aszfaltoztak és felújítottak, korszerűsödött a faluház, a temető kerítése, illetve a ravatalozó, akadálymentesítették a polgármesteri hivatalt, itt parkolót alakítottak ki, járda épült a templomnál, valamint bővült a könyvtár állománya.
– Mit tart Horpács legfőbb értékeinek?
– Nagy Iván még „mostohafalvának” nevezte Horpácsot, 1878 körül ebben igaza lehetett, azóta azonban merőben változott a helyzet, és ez nem csupán Mikszáth Kálmánnak és a hozzá kötődő szellemiségnek köszönhető. Hétről hétre igyekszünk megfelelni jelentős irodalmikulturális kötelezettségeinknek, és egyéb területeken, infrastruktúra tekintetében is előbbre léptünk az elmúlt két évtizedben. – Mi az, ami még hiányzik, ami a közeljövőben feltétlenül megoldandó feladat?
A nagy palóc író egykori horpácsi kúriájában működik a Mikszáth Kálmán Múzeum
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE HORPÁCSRÓL? KRASZNAI KATA, az Együtt Európáért Alapítvány kulturális munkatársa: – Tanulmányaim során nagyobb városokban éltem, és amikor ide költöztem, valóban hamisítatlan mikszáthi hangulatba csöppentem, csend, béke vesz körül minden nap, ugyanakkor az irodalmi-történelmi látványosságok miatt pezsgő itt az élet, és a turizmus is egyre inkább fellendülőben van.
VAJZER MIHÁLYNÉ, az Aranyalma Nyugdíjas Klub és a Horpácsi Dalkör tagja: – Közel fél évszázada köt minden ide. Igyekszem kivenni a részem a horpácsi közösség életéből. Dalkörünk öt esztendős múltra tekinthet vissza, és elmondhatom, egyre népszerűbbek vagyunk, hiszen nem csak a környékbeli községekre, hanem messzebbre is gyakran kapunk meghívásokat.
GERE LÁSZLÓ, a Horpácsi Fundus Közalapítvány elnöke: – Hatalmas szellemi és kulturális múlt ölel át bennünket, ennek ápolására hoztuk létre alapítványunkat. 1999 óta rengeteg eredményt felmutathatunk, a közreműködésünkkel készült el a szoborpark, és a Mikszáth-ülő alak a kúriánál. Mindezek az öszszetartó helyi közösség nélkül aligha valósultak volna meg.
– Óriási szívfájdalmunk a falu közepén található szennyvízátemelő rendszer, pontosabban az abból áramló, gyakran elviselhetetlen szag, ami a környéken terjeng. Folyamatosan egyeztetünk a vízmű szakembereivel, hogy mielőbb találjanak olyan áthidaló megoldást, amivel ez elkerülhetne innen, egyelőre fáradozásainkat nem kísérte szerencse. – Hogyan igyekeznek megtartani, illetve a településre csábítani a fiatalokat.
– Lehetőségeink jelenleg igen beszűkültek, hiszen nincs eladó ingatlan a községben, de ha valamilyen ok miatt megürül egy ház, szívesen látunk családos fiatalokat, akik nálunk képzelik el a jövőjüket. Az M2es út fejlesztése révén még közelebb kerültünk a fővároshoz, bő negyven perc alatt el lehet jutni hozzánk, ez növeli a vonzerőnket, nem beszélve arról, ha megépül az autóút folytatása, aminek nyomvonalát közvetlenül mellénk tervezik.
2020-ban elkészül a legújabb, negyvenfős befogadóképességű turistaház
Mikszáthtelepülések találkozója
VENDÉGFORGALOM A szálláshelyek bővülő száma egyértelműen mutatja, igencsak fellendülőben a turizmus a faluban, ráadásul nemsokára újabbal gazdagodhatnak. Az egykori iskolaépületből 2020-ban, köszönhetően két helyi idegenforgalmi vállalkozás finanszírozásának, pályázati források felhasználásával létesítenek egy negyvenes befogadóképességű, minden igényt kielégítő, a huszonegyedik század igényeinek megfelelő turistaházat, aminek elkészültek a látványtervei. Az Aranyalma Vendégház a község Borsosberény felé eső
RENDEZVÉNY Mikszáth Kálmán személyiségéhez a Kárpát-medencében számos település kapcsolódik, akár írói munkásságát, akár a parlamenti képviselői szerepvállalásának, vagy éppen gyógykezeléseinek helyszíneit vizsgáljuk. Ezeket a településeket szeretné a jövőben „összehozni” a horpácsi önkormányzat. Korábban már volt hasonló kezdeményezés, de az elsikkadt, most viszont határozott cél, hogy a Nagy Palóc szellemisége jegyében megismerhessék egymást ezek a falvak és városok. Az első találkozót 2020-ra tervezik.
l ama san őv lnek a rőhel ek részén található, itt egyszerre harmincan térhetnek nyugovóra. Az Együtt Európáért Alapítvány 2012-ben vásárolt meg egy igen elhanyagolt területet a Patakra nyíló faluszélen, amiből 2014-re alakította ki a Horpácsi Európa Pihenő Központot. Itt hét szoba várja az érkezőket, tágas előadóteremmel rendelkeznek, a széles udvar pedig szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas. A házigazdák tájékoztatása szerint májustól szeptemberig folyamatosan telt házzal üzemelnek. A negyedik szálláshely a polgármesteri hivatallal ép-
A helyi turisztikai központokban több mint 120 fő vendégeskedhet
pen szemközt található. Egy régi magtárat bontottak le az új tulajdonosok, ide építették fel a Palóc Turisztikai Szolgáltatóházukat, amely kívülről egy hagyományos jegyeket tartalmazó, modernizált parasztházhoz hasonlatos. Itt kisebb csoportokat, de főleg családokat fogadnak, tizenhat férőhellyel, akik a környék nevezetességeivel is megismerkedhetnek. A négy szálláshelyen öszszesen százhúsz-százharminc vendég tartózkodhat egy időben, azaz a százhetvenes lélekszámhoz viszonyítva ez rendkívül magas arány.
ALMANACH – HUGYAG
Hugyag
Növelték a település 3 bevételeit Hugyagon
kérdés válasz
Borda Attila, a település polgármestere
Polgármester: Borda Attila
Jegyző: dr. Szabó Klaudia
Képviselő-testület: Bodor Gábor, Berki Dezső Lovas Ilona, Oláh Gáborné
A hivatal elérhetőségei: 2672 Hugyag, Kossuth Lajos út 26. Telefon: +36-35-570-000 info.hugyag@gmail.com
Jeles napok: Falunap, 1956-os megemlékezés. Októberben emlékezik meg a település Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történt kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.
Lakosság: 860 fő
A FALU TÖRTÉNETE Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először. A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dűlőn feküdt. A falu ekkor a Szécsényi család tagjainak birtokában volt. A török hódoltság alatt az 1562–1563 évi kincstári adólajstromok a faluban 30 adóköteles házat említenek. 1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. Később, 1849-ben az oroszok a település határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát. 1873ban kolera járvány pusztított a településen, 1874-ben pedig tűzvész. Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa. A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Az elmúlt években jelentősen fejlődésen ment át Hugyag, hiszen az önkormányzat sikeresen növelte a falu saját bevételeit. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül közel 140 millió forintból valósul meg a csapadékvíz-elvezető rendszer. A település határában lévő napelem parkot 1,2 milliárd forintból létesítették.
FEJLESZTÉSEK Az egyik legfontosabb fejlesztés jelenleg is zajlik Hugyagon, ugyanis a TOP pályázat keretén belül közel 140 millió forintból alakítják ki a csapadékvíz elvezető rendszert. Idén nyáron készült el az 5,5 hektáros területen lévő napelempark. A Pannon Green Kft. beruházása 1,2 milliárd forintba került. A 2,9 megawattos erőmű 1750 család energiaellátását is biztosíthatja. A Hugyagi Óvoda közel 115 millió forintból újult meg 2014ben, korábban pedig kialakításra került az intézmény előtti buszmegálló is. Az önkormányzat már évekkel korábban létrehozta az ’56-os Emlékházat, amelynek épületét nemrég bővítették. Az önkormányzat ezzel tovább szeretné erősíteni a nemzeti értékeket és hagyományokat a településen. A kulturális élet fellendítése érdekében pedig szabadtéri színpad épült. A polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésen esett át, valamint az orvosi rendelő épületét is felújították. Az utóbbi ingatlanban kapott helyet a könyvtár is, amelynek teljes körű berendezése és eszközcseréje pályázati forrásból valósult meg. A hugyagi önkormányzat fontos célja a munkahelyteremtés, ennek köszönhetően létesített varrodát a faluban egy budapesti székhelyű cég. A vállalkozás jelenleg 18 embernek biztosít megélhetést. Az utóbbi évek fejlődése leginkább annak köszönhető, hogy az önkormányzat sikeresen növelte a település önálló bevételeit, méghozzá úgy, hogy folyamatosan vonzóbbá teszik Hugyagot a vállalkozók számára.
– Hogyan támogatják a jövőben a helyi lakosokat?
– Hamarosan bérlakásprogramot indítunk, amelynek keretében két új lakást építünk. A lehetőségeinkhez mérten megvásárolnánk a településen üresen álló, kihasználatlan ingatlanokat. Majd ezeket a rászoruló családok számára bérbe adjuk, valamint megvásárlásra felajánljuk. Szeretnénk bevezetni az újszülöttek egyszeri támogatását, kelengyepénz formájában. A jó tanulókat ösztöndíjban, a hiányszakmában tanuló diákokat egyszeri támogatásban részesítjük. A nyugdíjasok számára szintén évente egyszer meghatározott összegű támogatást biztosítunk. – Minek köszönhető a település folyamatos fejlődése? Idén készült el az öt és fél hektáros területen fekvő, 2,9 megawattos napelempark a falu határában
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA A TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETÉT? MENYHÁRT GÁBORNÉ intézményvezető: Folyamatos a fejlődés Hugyagon. Szerencsére az óvodai létszám is évről évre növekszik. A varroda működésével sok helyi lakos számára teremtettek munkahelyet. Ennek létrejötte hatalmas előrelépést jelentett az itt élők számára. A kultúrház rendbetétele viszont nagyon fontos lenne, mivel nincs közösségi terünk.
BARANYAI DALMA, helyi lakos: Úgy gondolom, a falunk jó irányba halad, hiszen a közeljövőben számos felnőttképzés indul. Számomra nagyon fontosak ezek a könynyen tanulható tanfolyamok. Ezáltal segítjük az itt élő embereket, hiszen így a későbbiekben nemcsak munkát tudnak szerezni, hanem akár önállóan, egyéni vállalkozóként is elérhetik a céljaikat.
BANGÓNÉ SZILFAI VIKTÓRIA,
helyi lakos: Biztató, hogy a település folyamatosan fejlődik. Minden olyan alapvető szolgáltatással rendelkezünk, amelyre egy községnek szüksége lehet. Nemcsak az épületek újultak meg, hanem a kulturális élet is színvonalasabb lett. Az önkormányzat mindig szervez közösségfejlesztő programokat Hugyagon, köztük családi napot és falunapot is.
– Elsősorban annak, hogy az elmúlt években olyan képviselő-testülettel dolgozhattam, akiknek pozitív volt a hozzáállása. Másrészt mindenre pályáztunk és pályázunk is, ezért sikerült Hugyagot előrébb vinni. Nyilván nem nyerünk meg mindent, ami fontos lehetne, de igyekszünk kihasználni a lehetőségeinket. – Mik a jövőbeli terveik?
– Az önkormányzat kiemelt célja a helyiek életminőségének javítása a saját bevételek növelésén keresztül. Ezért a vállalkozók számára még vonzóbbá kell tenni Hugyagot. Ezenkívül a kultúrház felújítására már sikerült elnyerni a támogatást, amelynek megvalósítása a közösség erősítését szolgálja majd. Hugyagon nagy probléma az illegális szemétlerakás, ezért egy legális hulladéklerakót szeretnénk létrehozni. A kamerarendszer kialakításával pedig többek között a közbiztonság növelése is cél.
Cél, hogy fejlesszék Már korábban megújult a falu óvodája, a helyi közösséget de további beruházásokat is terveznek KÖZÖSSÉG Hugyag önkormányzata egy aktív és egymást segítő közösség alapjait szeretné megteremteni. Ezért folyamatosan olyan felnőttképzéseket igyekeznek szervezni a településen, amelyek a falubeliek munkavállalását segíti elő. A Hugyagon élő hátrányos helyzetű családokat mindig támogatják. Így az elmúlt években több alkalommal kaptak adományokat, amelyekből ruházati termékek és egyéb használati tárgyak kerültek szétosztásra. Előkészület alatt áll egy szolgáltatópont létesítése, amely szintén a rászoruló családoknak nyújt majd se-
gítséget. A szegregációs projekten belül egyébként működik Anyák Klubja, valamint az „Ide nézz a figurára” táncfoglalkozás is. Azért, hogy minél többen részt vehessenek a programban, a szervezők igyekeznek az említettekhez hasonló terveket megvalósítani. Az önkormányzat mindemellett évről évre még több, színesebb programot szervez, azért, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére valót. A közeljövőben pedig a helyi sport életében is előrelépést terveznek, hiszen egy a fiatalokat megcélzó sportlétesítmény megvalósításán dolgoznak.
INTÉZMÉNY A Hugyagi Óvodát 2014-ben újították fel 115 millió forint pályázati támogatásból. Megvalósult az épület energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése, valamint egy tornaszoba és egy logopédiai foglalkoztató terem is kialakításra került. Jelenleg harminchat kisgyermek jár az intézmény két csoportjába, azonban az idei év augusztusától tagintézményükké vált a Csitári Óvoda. Ezáltal a teljes létszám ötvenhárom főre bővült. Az intézmény korábban csatlakozott az Esélyteremtő óvoda projekthez, amelynek célja, hogy már ilyen kis korban is segítsék a
hátrányos helyzetű gyermekeket. Menyhárt Gáborné intézményvezető elmondása szerint a közeljövőben szeretnék az óvoda játékeszközeit fejleszteni, valamint a meglévő bútorzatot is lecserélni. Emellett pedig az udvar korszerűsítése is tervben van. Az önkormányzat pedig azon dolgozik, hogy létrehozhasson egy kis gyermekeknek szánt műfüves sportpályát Hugyagon, amelynek célja az egészséges életmód népszerűsítése és a sport szeretete. Látogasson el hírportálunkra! A tagintézménybe járó kicsikkel együtt 56 gyermekről gondoskodnak
ALMANACH – ILINY
Iliny
Polgármester Dovicsin Ottó
Képviselő-testület Veres Béláné (alpolgármester) Chikán István Jánosné Horváth Béla József Zsembe Péter
Jegyző Bárányné Márton Melinda
Polgármesteri Hivatal 2675 Iliny, Kossuth út 17. Tel.: 35/371-035 E-mail: iliny.falu@gmail.com
Lakosság száma: 160 fő LÁTNIVALÓK – Parasztházak: zsákfalu révén, elszigeteltsége miatt Iliny a mai napig megőrizte archaikus faluképét. – Mária-szobor: az Ilinyt szegélyező dombél legmagasabb részén áll a Szpisják Pál által készített Magyarok Nagyasszonya szobor. Kedvelt kirándulóhely, ahonnan tiszta időben egészen a Tátráig ellátni. – Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
3
ará sá s z em erek lakhel e
k rd s válasz
rvá h er alan a ele l s l án sa
A Nógrádi-medence szélén, egy domboktól övezett kis völgyben elhelyezkedő Iliny a megye egyik legkisebb települése. A mindössze százhatvan lelket számláló falu bár kicsi, de méreteihez képest komoly erőforrásokkal rendelkezik.
CSELEKVŐ FALU Nemcsak a település vezetése, de az itt élő lakosok is igyekeznek kiaknázni minden rendelkezésükre álló lehetőséget, s nem sajnálják az energiájukat, ha egy a falujukat előre mozdító ügyről van szó. Az önkormányzat minden adódó pályázati forrást megpróbál elérni, ennek köszönhetően szépen felújított művelődési házuk van, az igényesen kialakított közösségi házuk pedig, ami idősek klubjaként működik, étkeztetést, rendezvények lebonyolítását is vállalja, így vonzó helyszín a környékbeli települések eseményei számára is. Nyáron rendszeresen szerveznek itt táborokat iskolásoknak, a mézeskalács- és derelyekészítés fortélyait oktatják, és megismertetik a fiatalokat a környék természeti szépségeivel. Az újonnan épült templom előtt tavaly avatták fel az országzászlót, ami az összetartozásukat, magyarságukat szimbolizálja, így a falu legfontosabb lelki támaszai már elkészültek. A több funkcióval bíró katolikus templomban a hagyományos misézés mellett előadásokat, koncerteket, bearatási ünnepségeket is szerveznek. A község lakosai számára nagyon fontos a kapcsolattartás a határon túli magyarokkal és más nemzetek polgáraival, ezért valóban élő, gondosan ápolt kapcsolataik vannak a lett, lengyel, olasz, szlovákiai csehországi testvérfalvaikkal – összesen nyolccal –, és idén írták alá a testvértelepülési megállapodást a székelyföldi Kobátfalvával. Az Ilinyben lakók nyitottságának, kedvességének és vendégszerető természetének köszönhetően szerteágazó nemzetközi kapcsolataik valóban élettel teliek.
– Milyen hívek alkotják az ilinyi egyházközséget?
– Jóravaló, szorgalmas embereknek ismertem meg az itt élőket. Tudják, mit jelent az összefogás, és szívesen dolgoznak a településükért. A falunapok alkalmával, ami kiemelkedő eseménynek számít a település életében, napokig alig pihennek valamit a szervezők, igyekeznek mindent a legnagyobb rendben előkészíteni. Erre szükség is van, mert minden évben sok vendég érkezik Ilinybe, köztük külföldiek is szép számban. – 2017-ben gyönyörű új építménnyel gazdagodott a falu.
A falusiak vendégszeretetének köszönhetően rendkívül népszerű a derelyefesztivál
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ILINYRŐL? JAKABOVICS VIKTÓRIA, fiatal gazda: Sok tervem van, és mindet itt szeretném megvalósítani. Kecskékkel és juhokkal foglalkozunk, én a sajtkészítést szeretném még jobban kitanulni. El sem tudom képzelni máshol az életemet. Szeretem a munkám, és ragaszkodom a szülőfalumhoz. Az itteni idős emberek is sok jó tanácscsal segítenek, és mindig lelkesítenek, támogatnak.
LŐRIK ISTVÁN, a terepduatlon és a Földrengető Futás egyik főszervezője: A falu kiemelt sporteseményei sokakat vonzanak, és nem csak a környékbeli vállalkozó szellemű sportolókat mozgatják meg. A résztvevők mindig elismeréssel nyilatkoznak arról a fantasztikus természeti környezetről, ahol a verseny zajlik. Van, aki megáll verseny közben is, hogy gyönyörködjön benne.
TÓTH BERNADETT, mesemondó mester, a hagyományőrző csoport tagja: Az ilinyi fiatalok aktív résztvevői minden helyi eseménynek. Nagyon összetartó falu vagyunk, segítünk egymáson. A férjemmel itt tervezünk házat venni és családot alapítani. Amit hiányolunk, az a régi kisbolt. Bár ma már mindenki könnyen utazik, tud vásárolni máshol, de azért egy üzlet jó lenne a faluban.
– Igen, a Magyarok Nagyaszszonyának ajánlott templomot dr. Beer Miklós püspök szentelte fel 2017 márciusában. A falu közepén található domb tetején állt az eredetileg egy uradalmi épületből kialakított régi templom. Erősen felújításra szorult volna, a 2015-ös földrengés is nyomot hagyott rajta, célszerűbb volt Istennek ezt a szép új házát felépíteni a helyén. – Egy lelki vezető mennyire látja biztosítottnak a falu jövőjét?
– Az ilyen kis lélekszámú településeket mindig az elöregedés fenyegeti, de örömmel tapasztalom, hogy az itteni fiatalok közül sokan a faluban képzelik el a jövőjüket. Balassagyarmat 10 kilométerre található, így elérhető közelségben vannak a város nyújtotta előnyök, munkalehetőség is akad bőven a környéken. Ugyanakkor az itteni nyugodt környezet ideális a családot alapítani kívánók számára.
Jó hangulatú sportversenyeket tartanak a lenyűgöző természeti környezetben
e e eződö a k l rház el ása
SPORT Immár hagyománnyá vált, hogy a nemzetközi falunap és derelyefesztivál ideje alatt, július utolsó szombatján a község önkormányzata és a BADISZVSE (Balassagyarmati Diák Szabadidős és Verseny Sport Egyesület) közösen megrendezik a különleges és embert próbáló futóversenyeket a falu környéki erdőkben öt, tíz és húsz kilométeres távokon. A Földrengető Terepfutás útvonala mezőgazdasági és erdei utakon a Cserhát talán legszebb, helyenként igazán vadregényes tájait szeli át. A Bruti-Futi egyfajta nehe-
FEJLESZTÉS Nagy álma vált valóra Iliny településnek, amikor a község önkormányzata a művelődési ház épületének energetikai korszerűsítésére 25.644.344 forintos támogatást nyert a TOP-3.2.115-NG1 pályázaton. A felújítás során kicserélték a régi nyílászárókat, az épület hőszigetelt nyílászárókat és külső hőszigetelést kapott, a tetőre fotovoltaikus napelemes rendszer került. A régóta várt beruházás utolsó simításai a napokban fejeződnek be, lehetőséget adva a falu lakóinak újabb közösségi rendezvények megszervezésére.
öldren e ő ere zített versenyt jelent sárban kúszással, szalmabálákon és háló alatt mászással, de olyan kihívások is súlyosbítják a viadalt, mint a futás gumierdőben és gumihegyen, zsákcipelés, kúszás meredeken és vízben futás. Sztancsik József, a BADISZVSE vezetőedzője elkötelezett szervezője ezeknek a rendezvényeknek. – Én nem vagyok állandó lakos Ilinyben, de háztulajdonosként sokat tartózkodom itt, és besegítek a rendezvények szervezésébe. Egyszerű, őszinte emberek lakják ezt a helyet, szemmel tartják a fa-
ás s r i
Embert próbáló az ilinyi verseny
luba érkező idegeneket, de ha látják, hogy az illető igyekvő, jóravaló ember, nagyon barátságosak és befogadóak. Többen vagyunk itt, akik szeretnénk megmutatni a világnak, mennyi szépség és lehetőség rejtőzik még ebben a kis faluban. Sokat törtük a fejünket, hogyan tudnánk a falunapon kívül más olyan rendezvényeket szervezni, amelyek sok embert vonzanak. Iliny nem rendelkezik különleges turisztikai célpontokkal, de aki járt már itt, nem felejti el az itteni lenyűgöző tájat. A falut körülölelő dombokról pazar kilátás nyílik a fél me-
i
gyére, harapni lehet a levegőt, ez a nyugalom mindenkit magával ragad. 2015 januárjában egy nap leforgása alatt négy kisebb földrengés rázta meg a települést: innen jött az ötlet, hogy földrengetőnek nevezzük el a terepfutó versenyünket. Úgy tudjuk kialakítani a pályát, hogy nem kell hozzá beavatkoznunk a természet rendjébe. Minden évben akad mintegy száz olyan elszánt futó – ötéves kortól a szeniorokig –, aki megméretteti magát ezeken a családias hangulatú rendezvényeken. S a következő évben jó szívvel térnek viszsza ebbe a barátságos faluba.
ALMANACH – IPOLYSZÖG
Ipolyszög
l szö ön önerő ől 3 is tudnak fejleszteni
kérdés válasz
Kárdási Jánosné, a település polgármestere
Polgármester: Kárdási Jánosné
Alpolgármester: Jakus Béla
Képviselő-testület tagjai: Jakus Józsefné, Aros-Maglódi Melinda, Jakus Béla, Hrozina Lénárd
Jegyző: Dr. Varga Andrea
Ipolyszög Önkormányzata: 2660 Ipolyszög, Fő utca 36. Telefon: 35/300-493 Fax: 35/500-493 E-mail-cím: ipolyszog@gmail.com
Civil szervezet: Ipolyszögi SE
Jeles napok: Falunap, Karácsonyváró, Elszármazottak találkozója
Lakosság száma: 635 fő
A falu története: A község története egészen a 13. századig nyúlik viszsza. Ekkor még Riba (hal) néven volt ismert, és arra utalt, hogy a helyiek halászatból és csíkászatból (csíkhal fogás) éltek. A településhez vár is tartozott, azonban ennek ma már nagy részét benőtte az erdő, de a sziklafalak folytatásaként épült erődítés még ma is jól látható. Ipolyszög néven jegyezték a falut 1905–1973 között, majd Balassagyarmathoz csatolták. Évekkel később 2002-ben népszavazás útján ismételten önállóvá vált a község. Érdekesség, hogy a magyar filmtörténet harmadik legsikeresebb filmjének, a Rákóczi hadnagya (1954) egyes jeleneteit Ipolyszögön forgatták. A valamikori Ipoly-menti lápok egyik utolsó maradványa is itt található.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
Ipolyszög egy kis település a Balassagyarmati járásban, amely pályázatok híján saját forrásból fejleszti a községet.
FEJLESZTÉSEK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül a Balassagyarmati Központi Óvoda Ipoly-parti Csipcsirip Tagóvoda és az Ipolyszög Községháza energetikai korszerűsítése közel 35 millió forintból valósul meg. Ipolyszög közvetett célja, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értéknövelő felújítása és akadálymentesítése megtörténjen. Az orvosi rendelő is teljes körű átalakításra szorul, amelyhez hétmillió forint támogatást kaptak. Mindkét pályázat folyamatban van, azonban a kivitelezőkön múlik, hogy mikor készülnek el. A kistelepülés jellegénél fogva kevés tenderrel számolhat, ezért saját forrásból is próbálnak fejleszteni. Önerőből felújítottak néhány utat, valamint a település színpadát is. A kultúrház tetőcseréjére 10 millió forintot nyertek el pályázat útján, amelyhez hárommillió forintot biztosított az önkormányzat, valamint az óvodai vizesblokk felújítását belügyminisztériumi pályázatból fedezték. A helyiek fontosnak tartják, hogy az egykori népszerű kultúrház visszakapja régi fényét. Ezért szeretnék felújítani, azonban erre egyelőre nem áll rendelkezésre anyagi forrás. Emellett tovább fejlesztenék a számos elismerést begyűjtő Balassagyarmati Központi Óvoda Ipolyparti Csipcsirip Tagóvodát. E célból pályázatot nyújtottak be az óvodaudvar játszóterének kialakítására. A létesítmény továbbá szeretné elérni, hogy a jövőben Ipolyszög öszszes kisgyermeke ide járjon. Ezért a Kurunczi Zsoltné intézményvezető által kifejlesztett programot fogják alkalmazni szeptembertől. Ezenkívül pedig foglalkozásokat tartanak az okoseszközök használatáról a lakosoknak.
– Milyen támogatásban részesíti az önkormányzat a helyieket?
A kistelepülés jellegénél fogva kevés tenderrel számolhat, ezért igyekeznek saját forrásból gyarapodni
– A lehetőségekhez mérten segítjük a helyieket. Az iskolakezdésnél nemcsak pénzbeli támogatást nyújtunk, hanem egy papír-írószer üzletben is tudnak vásárolni a családok. Minden évben kisebb összeggel támogatjuk a helyi főiskolásokat és egyetemistákat is. Sajnos a gyermekek nyári étkeztetését itt helyben nem tudjuk megoldani, ezért ételesdobozokat vettünk, hogy otthon elfogyaszthassák az ennivalót. Nem csak a fiatalokra, az idősekre is gondolunk. Számos helybéli nyugdíjasnak biztosítunk ingyenes ebédet, valamint minden nyugdíjast pénzbeli támogatásban részesítünk év végén.
MIRE LENNE A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG A TELEPÜLÉSEN?
– Mivel ösztönzik a fiatalokat, hogy helyben maradjanak?
KURUNCZI ZSOLTNÉ, az Ipoly-
JAMBER VINCZÉNÉ, egyko-
KOVÁCS JÁNOSNÉ, helyi lakos:
parti Csipcsirip Tagóvoda intézményvezetője: Nap mint nap azon dolgozunk, hogy a gyermekeknek tartalmasan teljen az itt töltött idő. Az ipolyszögi önkormányzattal és a balassagyarmati önkormányzattal is remek a kapcsolatunk. Szeretném, ha az itt élő összes gyerek a mi óvodánkat választaná. A fenntartás érdekében fontos, hogy minél több fiatal költözzön a faluba.
ri óvodai munkatárs: A kultúrház rendbetétele biztosan lendítene a közösségi életen, és az utak felújítása is sokkal élhetőbbé tenné Ipolyszöget. A munkahelyteremtés még egy fontos szempont, de egy kistelepülésen ezt nagyon nehéz megvalósítani. Mindemellett bízom benne, hogy a későbbiekben is meg tudjuk tartani a kiválóan működő óvodát.
Az önkormányzat lehetőségeihez mérten segíti a község lakosait, hiszen sok felújítást önerőből végeztek el. Nagyon szeretnénk, ha létesülne a településen egy tanoda. Ezzel is segítve az itteni iskolás gyermekeket és szülőket. Ezenkívül lényeges lenne, ha a hagyományőrzés nagyobb szerepet kapna nemcsak a község, hanem főként a romák életében is.
– Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több fiatal költözött az utóbbi időben Ipolyszögre. A közösségi tér létrehozása mellett fontosnak tartom megemlíteni az óvodánkat. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően kiváló létesítményt sikerült létrehoznunk. A fiatalok érdekében fontos lenne, hogy a falu együttes erővel tartsa meg ezt az intézményt. – Mire lenne a legnagyobb szüksége a településnek?
– A legfontosabbak között az utak felújítására. Másrészt a kultúrház rendbetételére, amellyel a falu közösségi életét szeretnénk élénkíteni. Jelenleg nincs egy olyan közösségi helyünk, ahol egyaránt foglalkozhatnánk a helyi fiatalokkal és idősekkel. A kultúrház által pedig több rendezvényt és összejövetelt tudnánk tartani.
Égerláp: az Ipoly-menti lápok utolsó maradványa
Mesél és boldog, amiért még a családjával lehet
TERMÉSZETI KINCS Balassagyarmat és Ipolyszög között helyezkedik el a 106 hektáros Égerláp. Az egykori Ipolymenti lápok egyik utolsó maradványa. 1974-ben az itt élők ellenállása mentette meg a lecsapolástól, majd egy évvel később helyi védettséget kapott. 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Növényvilága sajátosan változatos: a keleti oldalon égeres láperdő foglalja magába a középső rész nádasait, a nyugati oldalon, nagy területen zsombékos-sásos terül el. Az Égerláp kezdetben a madarászok érdeklődését vonta magára, akik a 70-es években
LEGIDŐSEBB LAKÓ Szabó Lászlóné 1927-ben született a településen. Egész életében Ipolyszögön élt és dolgozott. Családjának a falu határában volt tanyája, ahonnan már 14 évesen a balassagyarmati Nyírjesbe járt gyalog kapálni. Jól emlékszik arra, hogy egy egész nyáron át dolgozott mindössze egy alsószoknyáért. Vasárnaponként a falu központjában összegyűltek a fiatalok, ahol táncoltak és énekeltek. Itt ismerkedett meg férjével, aki szintén helybeli lakos volt. A házasságuk után öt gyermeket neveltek és 11 unokájuk született. Ipolyszög legidősebb
harcoltak a természeti kincs megóvásáért. Ráadásul itt található a környék legnagyobb szürkegém-telepe. Az emlősök közül jellemző a pézsmapocok, de nagy számban menedéket találnak itt vaddisznók, őzek, szarvasok, rókák, borz és menyétfélék is. A halak közül az egyetlen, de nem lebecsülendő jelentőségű a réti csík, amely kizárólag a láp vizében érzi jól magát. Mielőtt védetté nyilvánították volna, a réti csíkot nagy mennyiségben fogták az ipolyszögiek. Ezért is nevezték őket csíkászoknak. A hüllők közül megtalálható itt a mocsári teknős is.
Sajnos a védetté nyilvánítás után hanyatlásnak indult a láp élővilága. A 70-es évek közepén végzett folyószabályozás következtében az Ipoly medre lesüllyedt, így lejjebb szállt a folyó menti területek talajvize is. A problémát súlyosbította a 80-as évek elejének aszályos időjárása. A 90-es évek elejére a láp utolsó nyílt vízfelületei is eltűntek, majd a csapadékosabb időjárás, az Ipoly nagyobb mérvű kiöntései és nem utolsósorban az Ipoly Unió által építtetett víz-visszatartó zsilipei révén újra víz alá került a láp nagy része. A 2003-as nagy nyári aszály hatására ismételten kiszáradt.
A 92 éves Szabó Lászlóné
lakosa dédunokáinak szokott mesélni a régi világról, és olykor még egy-egy nótát is megtanít nekik. Szabó Lászlóné egész élete a család és a munka körül forgott. Utolsó munkahelyén a Balassagyarmati Városgazdálkodás alkalmazottjaként dolgozott a településen. Akkor és most sem állt tőle távol az állatok gondozása, de még a kert művelése sem. Mindenki rácsodálkozik, hogy 92 évesen is képes virágokat ültetni, akár még az utcára is, csak hogy szépítse a községet. Elmondása szerint boldog, hogy még mindig a családjával lehet és igyekszik tartalmasan eltölteni velük az időt.
ALMANACH – IPOLYTARNÓC
Ipolytarnóc
Helyben csak kevés 3 m nkalehe ős van
kérdés válasz
Bolyós Gáborné, a település l ármes ere
Polgármester: Bolyós Gáborné
Alpolgármester: Gál István
Képviselő-testület tagjai: Bodor Gáborné, Balogh Anna Mária, Péter Ferenc
Jegyző: dr. Farkas Szabolcs
Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Nagy Judit
Hivatal címe: 3138 Ipolytarnóc, Határmenti út 5. Telefon: 32/454-100
Lakosság száma: 440
Jeles napok: Szent Anna-napi búcsú, falunap pacalfőző versennyel, motorostalálkozó, idősek napja.
Alapítványok, egyesületek: Mester Ferencné Alapítvány, Sportegyesület
ERRŐL HÍRES
aa
n k
Mintegy húszmillió évvel ezelőtt Ipolytarnóc környékén szubtrópusi őserdő burjánzott. Jórészt kihalt növény, állatvilág népesítette be a területet. Egy hatalmas vulkánkitörés elpusztította az őskori világot, de a mindent maga alá temető hamurétegnek köszönhetően konzerválódtak a maradványok. Közöttük a leghíresebb, a világ legnagyobb, 46 méter hosszú megkövesedett ősfenyőfája. (Eredetileg 100 méter hosszú, 8 méter kerületű volt.) A területet 1944-ben védetté, 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Határ menti, csendes kis település Ipolytarnóc, ahol egyetértésben élnek a különböző nemzetiségű lakosok. Bolyós Gáborné, a község polgármestere hosszú évek óta irányítja a falu életét.
ELŐRELÉPÉS A lehetőségekhez mérten pályázati pénzből, önerőből és közmunkások bevonásával tovább tudott fejlődni a község. A polgármester elmondta, hogy az óvoda energetikai felújítására 26 millió forintot kaptak. Kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést, szigetelték az épület falait. A Rákóczi út felújításának munkálatai 2013-ban fejeződtek be. A polgármesteri hivatal udvarán a közmunkások két garázst építettek. A Fenyvesi úton elkészült a híd, a temetőben felújították a ravatalozót, a sportpálya mellett pedig parkolót építettek. Az Ipoly vize, ha kilép a medréből elönti a falu kertjeit, nagyobb ár esetén a házakba is befolyik a víz. A községben évekkel ezelőtt megszűnt az iskolai oktatás, a gyermekek a szomszédos Litke községben tanulnak. Az iskola épületét átmeneti szálláshelynek alakították át, ahol árvíz esetén el tudják helyezni a családokat. A volt laktanya épületét az önkormányzat kapta meg. A polgármester elmondta, többször is kiajánlották vállalkozóknak, de az érdeklődés minimális. Az épület ott áll üresen, egy részét az önkormányzat raktározásra használja. A motorostalálkozók idején ott szállásolják el a vendégeket. Az önkormányzat huszonkét közmunkás bevonásával gazdálkodik. Fóliasátorban és szabad földi termesztésben termelik meg a konyhájuk részére a szükséges alapanyagokat. Van málnásuk, amelynek termését helyben dolgozzák fel. A község jó kapcsolatot ápol a szomszédos szlovákiai Kalondával, több közös rendezvényük is volt. Ezek közé tartozik a határ menti keresztállítás és a palóc élőlánc. A község területén a II. világháború idején lebombázták a templomot, ám
– Milyen értékeket tart fontosnak a községben?
A nagy múltú helyi labdarúgócsapat nemrég megnyerte a megyei III. osztály bajnokságát
a falu lakossága összefogott, s 1948-ban felszentelték az újjáépített Isten házát. A polgármester asszony elmondta, hogy az ipolytarnóciak büszkék labdarúgócsapatukra, amelyben csak helyi játékosok szerepelnek. A községben 1947-ben
Ocskó Tibor alakította meg a sportegyesületet, amely azóta is működik. A labdarúgócsapat jelenleg a megyei III. osztályban nyert bajnokságot. A falu vezetője a problémák között említette, hogy helyben nagyon kevés a munkale-
Fotó: L. B.
hetőség. Néhányan dolgoznak a Bükki Nemzeti Park által működtetett természetvédelmi területen. Valamikor téglagyár és présüzem is volt a községben, ma sokan más településeken dolgoznak, ezért naponta ingáznak.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE IPOLYTARNÓCRÓL? PÉTER FERENC önkormányzati képviselő: Tősgyökeres ipolytarnóci vagyok, szeretem a falumat. Évről évre egyre több közös rendezvényre kerül sor, amelybe a kisebbségi önkormányzat is bekapcsolódik. Ezek a rendezvények a szórakozás mellett a közösségi szellemet is erősítik. Fontosnak tartom a hagyományőrzést, örülök, hogy sikerült létrehoznunk a falutörténeti kiállítást.
NAGY JUDIT, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Szeretem ezt a falut, jól érzem itt magam. Úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Örülök, hogy a cigány és nem cigány lakosság között jó a kapcsolat. Az önkormányzattal sok közös programot szervezünk. A polgármester asszony szívén viseli a falu sorsát, azon fáradozik, hogy fejlődjön, s az itt élő emberek jól érezzék magukat.
KOPLÁNYI JÓZSEFNÉ, a Mester Ferencné Alapítvány elnöke, egyháztanácstag: Békés, nyugodt település a falunk. A polgármester patronálja az egyházat, több mindenben segíti. Ipolytarnócon katolikus hívő emberek élnek. Büszkék vagyunk Gonda Imre atyára, aki Ipolytarnócon született, itt nőtt fel. Tavaly volt a vasmiséje, a falu díszpolgárának fogadta.
– Egyre több a rendezvényünk, harmadik éve már motorostalálkozót is tartanak a településen. Egyre népszerűbb például az idősek napja, amibe – csakúgy, mint a többi eseménybe – aktívan bekapcsolódik a lakosság egy része. Nem sokan élünk a faluban, de ha szükséges, az emberek öszszefognak, segítik egymást. Volt, hogy leégett egy ház, ám az önkormányzat és a falu lakossága összefogott, segített a szerencsétlenül járt családon. Meg kell említeni a romák és nem romák harmonikus együttélését. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal több közös rendezvényt is tartunk. – A községben van az Európahírű ipolytarnóci őslelet. Mit jelent ez a község számára?
– Egyfelől híressé tesz bennünket. Hazai és külföldi turisták keresik fel, közülük jó néhányan a falut is megnézik, ellátogatnak a templomunkba, a temető kápolnájába, az Ipoly-partra, benéznek a művelődési házban lévő kiállításunkra. Két családnak van vendégháza, ami azért is fontos, mert a községben nincs munkalehetőség. A Bükki Nemzeti Park kialakított egy szálláshelyet, így az idegenforgalmi adó formájában hozzájárulnak a falu bevételeihez. – Tervek, elképzelések? Miket szeretne megvalósítani?
– Szeretném, ha tovább erősödne a faluban a közösségi szellem. Egy épületben tájházat alakítunk ki. Terveink között szerepel a temető kápolnájának felújítása is, és szükségessé vált a Dankó Pista út korszerűsítése. Önerőből ezt nem tudjuk megoldani, de reméljük, lesz rá pályázati lehetőség.
Falutörténeti állandó tárlat Menyasszonyi ruhákat és l ár er őke k sz a varr nő őrzi a múlt helyi emlékeit HAGYOMÁNYŐRZÉS Mindazok, akik végignézik a nyáron megnyílt falutörténeti állandó kiállítást a kultúrházban, megismerhetik a település egykori életét. A kiállítás utal az ipolytarnóciak lokálpatriotizmusára is. Bolyós Gáborné a falu polgármestere elmondta, hogy az ötlet elődjétől származik, aki szorgalmasan gyűjtötte a helyi dokumentumokat. Az iskola egykori igazgatója, Telek Balázs szenvedélyes fotós volt, megörökítette a falu életét. A polgármester asszony elmondta, az összegyűjtött dokumentumokat raktárban őrizték, azokat a lakosságtól kapott
Fotókon elevenedik meg a múlt
további tárgyakkal állandó kiállításon mutatják be. A szabad kézzel készített, 1955-ből származó térkép megmutatja, hogy milyen is volt a falu szerkezete egykor. A II. világháborúban lebombázott régi templomról egy eredetit fotó tanúskodik. Hogyan öltözködtek az elődök? A régi viselet szintén látható a kiállításon. A nehéz mezőgazdasági munkákat, az aratást, cséplést is fotók őrzik a kiállításon, valamint a faluban lévő kúriák történetét is megismerhetik a látogatók. Ipolytarnócnak valamikori határőrlaktanyája és iskolája is történelem ma már.
KÉZMŰVESSÉG Varga Ottóné keze alól szép menyasszonyi ruhák, oltárterítők, tabernákulumokat díszítő textilek kerülnek ki. A hölgy alig múlt harmincéves, amikor megkapta a mesteri oklevelet. Erős kötődése a katolikus egyházhoz nemcsak lélekben, de munkájában is megnyilvánul. Már gyerekkorában elhatározta, hogy Szűz Máriának új ruhát fog varrni. – Felnőttként, 43 évesen teljesítettem a gyermeki vágyat, ekkor döbbentem rá, hogy az egyháznak nagy szüksége van a munkámra – vélekedett. Ezután oltárterítőt készített a szentkúti, ipolytarnóci és a környező
Varga Ottóné egyik munkájával
települések templomai részére. Vallásos neveltetésben nőtt fel, de munkája során még jobban megerősödött benne a keresztény hit. Úgy fogalmazott, nincs szebb feladat, mint az Isten házát díszíteni. Egyszer Budapesten járt, amikor a kirakatban meglátott egy menyasszonyi ruhát. Azt mondta: ilyet ő is tud. Megpróbálta, s munkája annyira megtetszett, hogy tíz évig Budapestre varrt ruhákat. Ma az ipolytarnóci házában kialakított műhelyben dolgozik, és a bemutatóteremben ott sorakoznak egymás mellett a szebbnél szebb menyasszonyi ruhák.
ALMANACH – IPOLYVECE
Ipolyvece
Helyi intézményeket 3 fejleszt a kisközség
kérdés válasz
Molnár János, Ipolyvece polgármestere
Polgármester: Molnár János
Alpolgármester: Lukács István
Képviselő-testületi tagok: Fábián Róbert, Knyazoviczkiné Dobos Julianna, Sulyan József
Jegyző: Polyákné Sipos Klára
Háziorvos: dr. Molnár János
Tagóvoda-vezető: Gregus Marianna
Polgármesteri hivatal: 2669, Ipolyvece, Dózsa út 82. Telefon: 35/383-201. E-mail: molnarjanos. ipolyvece@gmail.com honlap: www.ipolyvece.hu
Lakosság száma: 826 fő (2019. június 1.)
Jeles napok: Idősek Napja – nagyböjt előtt; Vecei Vigalom – június közepe; Szüreti felvonulás és bál – szeptember közepe; Adventi esték – december folyamán
HÍRESSÉGEK
v szek s ra Ipolyvecén született Kaposi Ferenc író, aki autodidakta módon bontakoztatta ki irodalmi képességeit. A népi írók csoportjához tartozott, verseskötete is megjelent. Annus Antal határőr alezredes több, a szülőfölddel foglalkozó regény szerzője is a faluban született. A községhez kötődik Nagy József és Deme Róbert festőművész, Pregárdt-Paur Oszkár festőművész, aki itt töltötte élete utolsó éveit, illetve Káposzta Mária amatőr festő, akinek 55 éves korában fedezték fel tehetségét. A településen nevelkedett Kalocsai (Molnár) Zsuzsanna operaénekes, primadonna.
FEJLESZTÉSEK ÉMOP 4.1.1/a: Orvosi rendelő felépítése, 46,9 millió forintból, 2017 júniusi átadással. Belügyminisztériumi forrásból: – óvoda felújítása, benne külső szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, fűtéskorszerűsítéssel. 10 millió forintból, 2015 nyári átadással. – művelődési ház részleges korszerűsítése, benne tetőzet cseréjével, vizesblokkok kialakításával. 10 millió forintos beruházás, 2019-es átadással. Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásából: intézményi konyha felújítása, 7,5 millió forintból, 2016-os átadással. Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Torjay Attila, Teknős Dominik
A gólyák falujának is nevezhetnénk bátran Ipolyvecét, hiszen tavasszal és nyáron szinte nincs olyan utca, amelynek fészkeiben ne kelepelnének vígan e költöző madarak. Ha elindulunk a falu szélén, a gáton, gyönyörű látvány tárul elénk, ami szintén népszerűvé teszi a községet az ide látogatók előtt, nem véletlen, hogy a Sugárkankalin Egyesület kerékpártúrája rendre érinti a környéket, benne a kilátóval.
FEJLŐDÉS A településen az elmúlt három-négy esztendő leginkább az intézményi fejlesztésekről, illetve az utak karbantartásáról szólt. Ebből az orvosi rendelő felépítése emelkedik ki. Ezt elsősorban az indokolta – ahogyan Molnár János polgármester kifejtette –, hogy korábban bérleményben működött a Drégelypalánkkal közösen üzemeltetett háziorvosi és fogorvosi szolgálat, ráadásul a védőnő sem ideális körülmények között látta el feladatát. A központi támogatásból vadonatúj épületet emeltek, a betegek kényelmesebb ellátása érdekében, ráadásul az eszközparkot is modern berendezésekkel egészítették ki. Ugyancsak lényeges a művelődési ház korszerűsítése, aminek állaga egyre romlott, holott egész évben rengeteg eseményt rendeznek meg itt. Elsőként belügyminisztériumi forrásból az elmaradhatatlan tetőfelújítás történt meg 2019 elején, illetve ezzel párhuzamosan új vizesblokkot alakítottak ki. A Magyar Falu Programtól sokat várnak, hiszen folytatni kell a rendbetételt, például a nyílászárók és az elavult fűtési rendszer cseréjével. Az utak tekintetében egyik legjelentősebb feladat az Ady utca rendbetétele, a burkolat felújításával, a vízelvezetés megoldásával. Szintén a Magyar Falu Program támogatása révén korszerűsítenék a temetői ravatalozót, mosdó kialakításával, festéssel, és egy urnafal létesítésével.
– Mit tart Ipolyvece legfőbb értékeinek?
– Egyértelműen azt a közösségi erőt, amely folyamatosan és erőteljesen mutatkozik meg: a rendezvények megszervezésében és lebonyolításában, a családok összetartásában. Vallásilag sokszínű falu vagyunk, ahol az emberek megtalálják a számításukat. Nagyon sok olyan személlyel büszkélkedhetünk, aki törődik a lakóhelyével, egyben meghatározva a jövőt. – Milyen hiányosságok adódnak?
A helyi férfidalkör a művelődési ház előtt. Folytatnák az épület korszerűsítését
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE IPOLYVECÉRŐL? PACSUTA JÁNOS, nyugalmazott tanító, a község díszpolgára: – 64 éve élek Ipolyvecén, 43 esztendőn keresztül szolgáltam az iskolában. Jó helyre kerültem, barátságos néppel találkoztam, a szülőkkel és a gyerekekkel sohasem volt komolyabb konfliktusom. Igyekvőek az emberek, büszkeségem, hogy rengeteg tanítványom szerzett diplomát, öregbítette a falu hírnevét.
SULYAN JÓZSEF családi gazdálkodó: – Itt születtem, nevelkedtem, és soha nem akartam elmenni innen más tájra, holott lett volna erre bőven lehetőségem. Csendes a környezet, közel a folyó, megtaláltam a számításom a mezőgazdasági szövetkezetben, később önálló gazdálkodóként is. Felépítettük a családi házunkat, ahol több generáció él békés együttélésben.
DEME RÓBERT, pedagógus, festőművész: – A barátságos emberek hite, tisztessége és a természet, a folyó menti vidék gyönyörűsége egyaránt vonzó Ipolyvecén, amelyek a művészetem alappilléreinek számítanak. Imádom az Ipolyt, minden évszakban, igyekszem ezeket az élményeket, amelyek gyermekkorom óta egyre jobban mélyülnek, beleszőni az alkotásaim formáiba.
– Több épületünk felújításra szorul, elavult, rossz állagú. Bizonyos tekintetben, más településekkel szemben elveszítettük helyzeti előnyünket, akik jól megtalálták azokat a pénzügyi forrásokat, amelyekből fejleszthetnek. Az egykori iskola épületében szeretnénk kialakítani az ipolyvecei értéktárat, lenne bőven felhasználható anyag, de sajnos ez még várat magára, illetve a kultúrház megszépítését is folytatni szeretnénk. – Hogyan igyekeznek megtartani a fiatalokat?
– Örvendetes módon az itt nevelkedett fiatalok a tanulmányaik befejeztével és a családalapítás után itt képzelik el jövőjüket, itt telepednek le, ma már alig van értékesítésre váró ingatlan a községünkben. Ehhez az örömteli jelenséghez kapcsolódik az óvodánk bővítésének terve, ami elengedhetetlen a gyarapodó gyerekszám miatt. Ősszel már két csoportban, 31 óvodást fogadhatunk. Sajnos a 2009ben bezárt iskola újranyitására jelenleg nincs remény.
Egy évtizede szerveződött a település hagyományőrző táncos társasága
Birbicek és villuskák a színpadon KULTÚRA A falu címeravató ünnepségén a helyi fiatalok egy Galga-menti koreográfiát adtak elő, ezzel indult 2008-ban a Birbic néptánccsoport története, amit hamarosan követett az idősebb korosztály bekapcsolódása, Villuska néven. A kerek jubileumot gálával ünnepelték, köszönhetően a Csoóri Sándor Program támogatásának. A birbic a község határában lévő magaslat, amit régen a gyerekek szánkózásra használtak, míg a villuska az a fehér csipkés pánt, amelyet a népviseleten a szarvaskendő alatt hordanak az asszonyok.
A birbicek később a próbákon összekovácsolódtak, bővítették műsortárukat, benne szinte minden magyarországi és Kárpát-medencei tájegység tánckultúrájából merítkezve, köztük déldunántúli, hajdúsági, kalocsai, hegyközi, sárközi, szatmári, erdélyi és Ipoly-menti elemekkel. Mára az alapító tagok felnőttek, és egyre többen áldoznak a hagyományőrzés effajta ágának, az óvodásoktól az idősebb asszonyokig minden generáció megtalálható a csoportokban. Fontosnak tartják a népviselet megőrzését, egy-egy előadás
Heti rendszerességgel gyakorol a helyi néptánccsoport
előtt gondosan öltöztetik fel magukat az elődöktől örökölt ruhákba. Heti rendszerességgel gyakorolnak, a termet és a néptáncoktató bérét az önkormányzat biztosítja. Hatékonyan segíti munkájukat az Együtt Ipolyvecéért Mozgalom is. A koreográfiákat Tóth Zsuzsanna állítja öszsze, ő hosszú éveken keresztül tagja volt a Nógrád és a Palóc táncegyütteseknek. A Birbic néptánccsoport műsorával a Szent Anna-napi palócbúcsún találkozhatnak az érdeklődők, és természetesen az őszi szüreti bálról is elmaradhatatlanok.
ALMANACH – JOBBÁGYI
Jobbágyi
Saját forrásokkal is 3 formálódik Jobbágyi
kérdés válasz
Bari Krisztián, á i an lő köl ő
Polgármester: Schoblocher István
Alpolgármester: Tóth Sándor
Jegyző:
dr. Tóth Renáta
Képviselők: Végvári Attiláné, Hegedűs Zsolt Tamás, Jeges Tamás, Pintér Norbert, Soós Tibor Tamás
Elérhetőség: 3063 Jobbágyi, Bencsik u. 10. Telefon: 32/475-201 E-mail: polghivjobbagyi@gmail.com Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.00–16.00 óra Szerda: 8.00–16.00 óra Péntek: 8.00–12.00 óra
Civil szervezetek: Nyugállományúak Egyesülete Együtt Jobbágyiért Egyesület Jobbágyi Polgárőrség Jobbágyi Szabadidősport Egyesület Hit és Fény Alapítvány Vidám Szívek Közössége
HÍRESSÉGEK Számos híresség élt és alkotott a településen. Itt halt meg 1870-ben Frivaldszky Imre természettudós, az MTA tagja. A községben élt Fáy András író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, aki itt írta meg a Mátrai vadászat című munkáját. Bérczy Károly újságíró, író, korának egyik legjelesebb műfordítója is Jobbágyiban tevékenykedett. Sírja a község temetőjében található. A faluban született továbbá Gubányi Károly vasútmérnök, utazó és író, valamint itt alkotott és hunyt el Mészöly Géza, tájképfestő is.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Több tízmilliós beruházások érkeztek a faluba az elmúlt időben és még számos fejlesztés tervben van, köztük olyanok, amelyeket az önkormányzat önerőből valósít meg.
ELŐRELÉPÉS Kiváló közösségi élet és együttműködés jellemzi Jobbágyit, ahol az elmúlt évek során számos fejlesztés megvalósult. – Több tízmillió forintos TOP-támogatásokból korszerűsítettük az orvosi rendelő, a családsegítő központ, valamint a helyi általános iskola épületét. Ezenkívül a legnagyobb beruházások közé sorolható az a támogatás, amely során csaknem 147 millió forintból hoztunk létre bölcsődét – mondta el Schoblocher István polgármester, aki azt is elárulta, hogy emellett a Belügyminisztérium által kiírt pályázatnak köszönhetően 40 millió forintból újultak meg a temetőben található utak, járdák, valamint a ravatalozó. Szintén a Belügyminisztérium pályázati forrásából korszerűsítették a lakótelep legforgalmasabb útját és az óvoda raktárépületét. A falu vezetője arra is kitért, hogy a helyi óvoda épületének felújítására közel 67 millió forintos támogatást nyertek el, de ennek munkálatait még nem kezdték meg a szakemberek. Hamarosan indulhat majd a faluház, a polgármesteri hivatal és a csecsemőgondozó épületének korszerűsítése is. Ezenkívül a szennyvízberuházás is folyamatban van, amelyben több település részt vesz. – A fentebb említett fejlesztéseken kívül számos saját projektünk is van. Például önerőből jöhetett létre a művelődési ház belső felújítása, és egy kamerarendszert is kiépítettünk Jobbágyiban, szintén önkormányzati forrásból. Megújult továbbá a könyvtárunk, a jövőben pedig szeretnénk felújítani a helyi játszóteret, valamint kialakítanánk egy tájházat is – közölte a polgármester. Mint mondta, mindemellett vannak olyan projektjeik, amelyeket több faluval együttműködve valósítanak meg.
– Mi inspirálja önt az alkotás során?
– Még 2015-ben jelent meg az első könyvem, amely több alapgondolatból született. Ezeket összegyűjtöttem, majd találkoztam egy alapítvány vezetőjével, akinek tetszettek az írások. Így született meg végül a Fény útja című könyvem. Az írásban a megélt élmények, a fantáziám és mások tapasztalatai ihlettek. Jobbágyiban is nagy örömmel fogadták az alkotást, amelyből a kiadást követő harmadik hétre egy darab sem maradt. Munkámat nagyban segíti a mesterem, Varga Tibor, akitől rengeteg támogatást kapok. – Milyen célokat szeretne megvalósítani a településen? Schoblocher István polgármester: „Önerőből jöhetett létre a művelődési ház belső felújítása”
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE JOBBÁGYIRÓL? BÓDINÉ MURÁNYI ZSUZSANNA:
Ez a hely a szülőfalum, rengeteg emlék köt ide. A helyi óvoda vezetőjeként közel hetven gyermekről gondoskodom, nagy részük hátrányos helyzetű. A szülőket partnerként kezelem, ami kölcsönös, úgy érzem, megvan felém a bizalom. Az óvodásokkal részt veszünk a közösségi életben. Több rendezvényünk van, és a falu eseményein is ott vagyunk.
BANGÓ MIHÁLY: Jobbágyi származású vagyok, az egész családom itt él. Nagyon jó a faluban a közösség, örömteli, hogy ennyi fejlesztés megvalósult. Zenész család vagyunk, ez fontos számomra, de jelenleg vállalkozóként dolgozom. Emellett a kisebbségi önkormányzat elnöke is vagyok, kiveszem a részem a közösségi feladatokból. Az önkormányzattal jó az együttműködés.
HORNYÁK MIKLÓS: A Jobbágyi Nyugállományúak Egyesületének elnökeként, valamint a Jobbágyi Daloskör oszlopos tagjaként tevékenykedem. Fontos számomra a falu közösségi élete, valamint a népi hagyomány éltetése és továbbadása. A szervezet rendszeresen együttműködik az önkormányzattal a rendezvényeken. Jó érzés látni, amikor mosolyt csalunk az emberek arcára.
– Szeretném jobban megmozgatni a kulturális életet, főleg az irodalmi műfajok terén. Hamarosan például kiállítást szervezek a faluban, ahol több országosan ismert művész bemutatkozik majd. Úgy látom, hogy a településen élőknek hiányzik a művészet, amely a szeretetnek az egyik legfinomabb rezgése, kifejezőeszköze. Célom, hogy az alkotások által szeretetet és örömet adjak az embereknek és fényt vigyek a lelkükbe. – Milyen tervei vannak?
– Mindenképp szeretnék egy új regényt. Rengeteg történet van a fejemben, amelyeket még ki kell írnom magamból. A fényt, azaz a szeretetet szeretném továbbadni az embereknek. A jövőben pedig több kulturális eseményt szerveznék Jobbágyiban. Szeretném, ha új szemlélet alakulna ki a cigányságról a köztudatban, s ezért szívesen dolgozom én magam is.
Céljuk, hogy megismertessék a dalokat, és fenntartsák irántuk az érdeklődést
Kastély és gótikus templom
MŰVELŐDÉS Kilenc évvel ezelőtt alakult meg a Jobbágyi Daloskör a településen a Nyugállományúak Egyesületének tagságából, jelenleg tizenöt fő alkotja. Olyan emberek képviselik a Jobbágyin élőkből álló csoportot, akik egytől egyig szeretnek énekelni. – Célunk, hogy fenntartsuk a népdalok iránti szeretetet és megismertessük másokkal, valamint szeretnénk megtanulni és továbbadni a hallgatóságnak a Kárpát-medence különböző tájegységeinek népdalait és a korábbi korok katonadalait – mondta el lapunknak Hornyák Miklós.
MŰEMLÉK Jobbágyiban található a Sréter-kúria, amelyet még 1821-ben építtetett Sréter György. A klasszicista stílusú épület később a Bérczy és az Apponyi család birtokába került. Ezenkívül egy kis kápolna is van a faluban, valamint szintén a helyi nevezetességek közé sorolható a Római katolikus templom. A régi gótikus katolikus templomot egyébként már 1693-ban megemlítik az írások. Erről az épületről találhatunk feljegyzést az 1711., 1715., illetve az 1725-ös Canonica Visitatiókban is.
dal kkal őrzik a ha A daloskör vezetője hozzátette: a szervezet tagjai szívügyüknek tekintik, hogy nyugdíjasként is a nemzeti értékek iránt elkötelezetten részt vegyenek szűkebb és tágabb közösségük életében, valamint jó példát mutassanak a jövő generációjának. Emellett pedig szintén feladatul tűzték ki, hogy utánpótlásként a fiatalabb nyugdíjasokat is bevonják a csapatba, hogy ők is tovább vigyék a népi szokásokat, illetve dalokat. A daloskör rendszeresen fellép különböző megyei eseményeken, de színpadra lép-
mán ka
Az öt arany minősítéssel bíró csoport Egerben is vendégszerepelt
tek már például Budapesten, Egerben, Abasáron, Oklándon és Ongán is. Az elmúlt évek során pedig öt országos arany minősítéssel ismerték el lelkes munkájukat. A szervezet vezetője elárulta, hogy természetesen kellő segítségük is van a felkészülések során. – Strumann Jenőné kutatómunkájának eredményeként egyre több tájegység dalait ismerhetjük meg és énekelhetjük a fellépéseken – közölte Hornyák Miklós, aki bízik benne, hogy egy-egy előadásukkal derűt és mosolyt csalnak az emberek arcára.
ALMANACH – KÁLLÓ
Kálló
rős ik a k l rá 3 se ik a erekeke
kérdés válasz
Nagy Réka sz a n k s s s ar
Polgármester: Baboss Buda
Alpolgármester: Czeba Katalin
Jegyző: dr. Tóth Kálmán
Képviselő-testület tagjai: Baboss Bence, Koncz Csilla, Koncz Lajosné, Kapás Antalné, Balla Jánosné
Civil szervezetek: Kéz a Kézben Egyesület, Kálló Sportegyesület, Kálló Polgárőr Egyesület
Elérhetőségek: E-mail: hivatal@kallo.hu Cím: 2175 Kálló, Kossuth u. 16. Telefon: 06-32/577-000, 06-32/577-001
NEVEZETESSÉGEK Aki a településre látogat, több nevezetességet is megtekinthet. Így például a plébániát, amely már 1672-ben fennállt. A mai, Kossuth úti szakasz már meg volt a pincéig, majd a XIX. század elején épült a Rákóczi úti rész, a XX. század elején pedig a pincétől a templom felé eső szobákkal bővítették ki. Az épület így érte el a jelenlegi formáját. Ezenfelül a Szent Pál megtérésére felszentelt helyi templomot is érdemes megnézni, amelyről 1675-ből származnak az első írásos adatok.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Számos fejlesztés valósult meg az elmúlt években a faluban, amely egyre élhetőbbé válik, és egyre több programot kínálnak a helyieknek.
FEJLŐDÉS Több mint 135 millió forintos támogatásból bővítik az óvodát, valamint egycsoportos bölcsődét alakítanak ki. Modernizálták a közelmúltban a közvilágítást is, amely során közel 300 lámpa cseréje valósult meg. Ezen túlmenően 25 millió forintot nyert el az önkormányzat a könyvtár szolgáltatásainak bővítésére, amelynek célja, hogy a fiatalok ismereteit fejlessze és segítse őket képességeik kibontakoztatásában. A polgármester azt is elárulta, hogy mintegy 133 millió forintot nyertek el az önkormányzat tulajdonában álló intézmények korszerűsítésére. – A támogatás által megújul az általános iskola, az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal. A munkálatok folyamatban vannak – közölte Baboss Buda. A falu vezetője arra is kitért, hogy a hivatalban egy másik támogatásból belső felújítást végeztek mintegy 20 millió forintból. – Az iskolában tavaly a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ két csoportszobát hozott létre a már meglévő tornaszobából – közölte a polgármester. Mint mondta, akkor az összes osztályterem új köntöst kapott, de a vizesblokkot is felújították. Nagy igény volt már a helyi Liszt Ferenc művelődési ház fejlesztésére is. – Egy olyan közösségi tér létrehozása volt a cél, amely nemcsak kulturális rendezvényeknek, könyvtári szolgáltatásnak, de sporteseményeknek és más összejöveteleknek is helyszínéül szolgál – árulta el Baboss Buda, aki bízik benne, hogy az intézmény lehetőséget ad a helyiek összekovácsolására. További, közel 30 millió forintos összegből fejlesztették a helyi konyhát. Ezenkívül 10 millió forintot kaptak az önkormányzati utak kezelésére és a karbantartásához szükséges munkagépek beszerzésére.
– Mit jelent ön számára Kálló?
– A szülőfalum, az otthonom, ahová bármikor hazamehetek és tudom, hogy mindig van, aki hazavár. Ez a legfontosabb, itt van a családom. – Hogyan került életébe az úszás?
Az utóbbi években több helyi intézmény fejlesztését valósították meg a községben
Kállón segítik a hátrányos helyzetűeket is. Mintegy 40 millió forintos támogatásból létrehozták a Biztos Kezdet Gyerekházat, ahová
bölcsődéskorú gyerekeket és fiatal szülőket várnak egyebek mellett fejlesztő foglalkozásokkal és tanácsadásokkal. A polgármester azt is elmond-
ta, hogy a Magyar Falu Program keretében több pályázatot is benyújtottak különféle fejlesztésekre, de szennyvízberuházás is megvalósul majd.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET KÁLLÓN? KONCZ CSILLA: 18 éves koromtól élek Kállón, a helyi iskola megbízott vezetője vagyok. Arra törekszem, hogy a gyerekeket minél jobban bevonjam a helyi rendezvényekbe. Fontos, hogy a fiatalok kihasználják a számukra kínálkozó lehetőségeket. A kultúrházunk alkalmat ad a gyerekek kibontakozására. Az iskola nagyon jól együttműködik az önkormányzattal.
LAKATOSNÉ BANGÓ MÁRIA:
A Ceferino közösségi ház vezetőjeként dolgozom. Különféle fejlesztő foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket. Olyan programokat szervezünk, amelyek tartalmas kikapcsolódást adnak nekik. Kálló fontos számomra, itt születtem, ide kötnek a gyökereim. A faluban nagy az összetartozás, a közösségi élet pedig szerintem egyre jobb.
RÉTHY ROZÁLIA: Nemrég elkészült a kultúrházunk, ahová mostantól bábelőadásokat hozok a gyerekeknek. Az itt élő fiatalok tehetségesen táncolnak, ezért Gödöllőről jön hozzájuk tánctanár, aki segíti őket. Megalakult a gödöllői székhelyű Urban Verbunk Alapfokú Művészeti Iskola helyi tagozata is, ezenfelül a felnőtteknek is szeretnék kulturális programokat hozni.
– Az úszás már óvodás korom óta az életem része. Egy véletlen során kezdtem versenyezni. Egyik úszóedzőm az edzés alkalmával annyi pozitívumot látott a mozgásomban, hogy javasolta, induljak a következő versenyen. Legbüszkébb a 2017es eredményeimre vagyok, amikor is Győrben, a XIV. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) két arany-, két ezüst- és két bronzérmet is szereztem. Az érmek számát tekintve két másik úszóval holtversenyben a második, illetve a harmadik legfiatalabb magyarként a rendezvény legeredményesebb tagja lettem. 200 méteres vegyesúszásban elért 2:14.80 perces időm EYOFés magyar korosztályos csúcs lett. Eredményeim alapján az Európai Olimpiai Bizottság abban az évben a kontinens második legjobb fiatal sportolójának választott. De számtalan bajnoki cím és csúcs is kötődik a nevemhez. – Mik a tervei a jövőbe tekintve?
– A következő esztendőben az lesz a célom, hogy kijussak az ifjúsági Európa-bajnokságra és ott a lehető legjobban szeretnék szerepelni. Természetesen azon vagyok az edzőmmel együtt, hogy mindenben a maximumot nyújtsam, és ne hagyjak magam után kívánnivalót. Távlati célként természetesen az olimpiai részvételt tűztem ki.
Magyarné Fekete Veronika élete a cukrászatban teljesedett ki igazán
Programok kicsiknek, nagyoknak
CUKRÁSZAT Magyarné Fekete Veronika élete a cukrászatban teljesedett ki: művészi formákba álmodott tortáival rendre ott hagyja cukormázzal átitatott névjegyét a szakmai versenyeken. A kállói származású cukrász 20 éves volt, amikor a munka és a szerelem a fővárosba csábította, ám máig meleg szívvel gondol vissza a nógrádi gyermekévekre. Nagypapája elismert asztalosmester volt, s úgy érzi, tőle örökölte a kézügyességét. Veronika tortáival az elmúlt években sikert sikerre halmozott hazánkban, s azon is túl. Tavaly a Legyél Te is zsűritag!
RENDEZVÉNYEK Az önkormányzat minden évben arra törekszik, hogy tartalmas programokat is kínáljanak. Februárban például farsanggal várják a lakosokat. Az időseket minden év őszén köszöntik. Emellett a nemzeti ünnepeken is megemlékezéseket tartanak. Nyáron rendszerint lecsófőző vigasságot szerveznek, télen pedig adventi műsorokkal és falukarácsonnyal készülnek. A művelődési házat is szeretnék élettel megtölteni, így a jövőben minél több kulturális előadást szerveznek majd a helyiek számára.
Cukorba mártotta álmait, és nyert című versenyen szerepelt eredményesen, majd a Pataki Jánosemlékversenyen nyert ezüstérmet tortadíszítés kategóriában és a Tatai Országos Gasztronómiai Bajnokságon is letette névjegyét. Eredményei közül arra az aranyérmére a legbüszkébb, amelyet a németországi kulináris olimpián nyert. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség ezt elismerő oklevéllel is jutalmazta. Mindemellett cukorba álmodott betlehemével 2018-ban ezüstérmet nyert a luxemburgi nemzetközi kulináris világbajnokságon. – Viszszagondolva az elmúlt öt évem eredményeire, nincs okom pa-
Magyarné Fekete Veronika tortabetlehemet is készített már
naszra! Nagyon jó érzés, hogy a szakma elismeri a munkáimat és biztat a folytatásra – mondta Veronika, akit a pozitív visszajelzések megerősítenek abban, hogy jó úton jár, és boldogabb nem is lehetne, hiszen azt csinálhatja, amit a legjobban szeret. Veronika díjnyertes alkotása tavaly a kállói templomot díszítette az ünnepek alatt. A cukrász egy újabb álmát váltja valóra idén novemberben, ugyanis a gödöllői Királyi Kastélyban fényűző körülmények között szervezi meg az I. RoyalCake-t, amellyel Erzsébet királyné előtt is tisztelegni kíván. P. K.
ALMANACH – KARANCSALJA
Karancsalja
e ő lmh 3 e lőd ön a ele l s
k rd s válasz
Sasváriné Gregus ldik a hel i v da veze ő e
Polgármester: Sulyok Oszkár Jánosné
Alpolgármester: Kadlót Csaba
Jegyző: dr. László Tünde
Képviselő-testület: Jakubovicsné Tóth Ilona, Mizserné György Erzsébet, Pál Gyuláné, Sasvári József János, Zsidai Ferenc
Községháza: 3181 Karancsalja, Rákóczi út 174. Tel.: 32/ 445-445 Fax: 32/ 445-355 E-mail: kalja@intellimail.hu
Lakosság száma: 1521 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Karancsaljai Munkás Sportegyesület, Karancsaljai Polgárőr Egyesület, Karancsaljai Rozmaring Nyugdíjas Egyesület, Karancsaljáért Alapítvány
Vállalkozások száma: 66 BÜSZKESÉG Az 1989-ban újraalakult Karancsaljai Munkás Sportegyesület az elmúlt tíz esztendő megyei bajnokságaiban szinte mindig dobogós helyen végzett. Az együttes tavaly elérte egyik legnagyobb sikerét, ugyanis a megyei III. osztály Keleti csoportjának a bajnoka lett. A nemrégiben véget ért szezonban pedig ismét bizonyítottak, hiszen bronzéremmel jutalmazták a csapat kitartó munkáját. Bátran állíthatjuk, hogy a falu hírnevét folyamatosan öregbítő Karancsaljai Munkás Sportegyesületnek meghatározó szerepe van a nógrádi fociéletben.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Ladóczki Balázs
Egy község fejlődéséhez mindig kevés a saját forrás, éppen ezért Sulyok Oszkár Jánosné minden pályázati lehetőséget kihasznál azért, hogy szebbé, élhetőbbé váljon Karancsalja. Polgármesterré választása óta elsőrendű feladatának tekinti a település folyamatos fejlesztését.
FEJLŐDÉS – 2014-től a közfoglalkoztatási programban sok elképzelésünket sikerült megvalósítani, amelyre nagyon büszke vagyok. Ezután ismét folytatódott a sikerhullám, hiszen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően több pályázatunk is pozitív elbírálásban részesült – kezdte gondolatait Sulyok Oszkár Jánosné. A polgármester hozzátette: két projekt megvalósítása is konzorciumban történik Karancslapujtő, Karancskeszi, illetve Karancsalja között. Az egyik a kerékpárút kiépítése, a másik a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése. A bicikliút és a járda 284 millió forintból épül majd ki a községben, amely a közbeszerzés fázisában tart. A település egyes részein szükségessé vált a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, amely tavaly őszszel már be is fejeződött. Ezeken kívül 13 millió forintot nyert Karancsalja az Ady Endre út járhatóbbá tételére, valamint 18 millióból állították helyre a Szabadság úti hidat. A tervek szerint hamarosan megkezdik a Karancsaljai Napfény Óvoda felújítási munkálatait is, amelyre 103 millió forintot kapott a falu. Ezen forrásból épül egy 60 négyzetméteres tornaszoba, a létesítmény tetőtere pedig iroda-, illetve egyéb kiszolgálóhelyiségekkel bővül. A már meglévő csoportszobákat bővítik, valamint épületgépészeti felújítások is lesznek az intézményben. A tervek között szerepel többek között az orvosi rendelő korszerűsítése és eszközök vásárlása, a belterületi utak felújítása, térfigyelő kamerarendszer kiépítése, valamint munkagépek beszerzése a közterületek karbantartásához.
– Miért szeret itt élni?
– 1982-ben, 19 éves koromban házasságkötésem révén kerültem a településre. Ugyanabban az esztendőben lettem a Karancsaljai Napfény Óvoda pedagógusa, 1997-től pedig az intézményvezetője. Karancsalja nyugodt, szép község, amit a Karancs-hegység vonulatai tesznek még csodálatosabbá. Éppen ezért nagyon szeretem a települést, amely folyamatosan fejlődik, továbbá jó a közösségi élete is. – Milyen fejlődéseken ment át az óvoda az ön által ott töltött közel 40 év alatt?
Sulyok Oszkár Jánosné polgármester továbbra is a község jobbá tételéért dolgozik
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KARANCSALJÁRÓL? SHOLCZ KATALIN: – 2002ben a kert és a vidék szeretete miatt költöztem a településre. Az itt töltött évek során sok jó emberrel megismerkedtem, továbbá a helyi egyháztanács tagja lettem. Ennek köszönhetően több program szervezésében is oroszlánrészt vállalok. Tavaly egy pályázatnak köszönhetően 15 millió forintból újítottuk fel a templom tetőszerkezetét.
BOGÁR GYULA: – 76 esztendővel ezelőtt szeretett falumban láttam meg a napvilágot, és azóta is a községben élek. Fiatal korom óta nagyon szoros kötelék fűzött a helyi közösséghez. Hosszú ideig fociztam, majd elnökként is irányítottam a csapatot. A helyi Rozmaring Nyugdíjas Egyesületnek is az alapító tagja vagyok, ahol szintén jó közösségre leltem.
PÁL DÓRA: – Születésemtől Karancsalján élek a családommal együtt. Két évet Budapesten laktunk, de úgy döntöttünk, visszaköltöztünk, mert a vidéki élet jobban tetszett mind nekünk, mind pedig a két gyermekünknek. Jelenleg a Karancsaljáért Alapítvány és a helyi iskola szülői munkaközösségének a tagja vagyok, ezáltal veszek részt a falu programjainak a szervezésében.
– Vezetői pályafutásom alatt a lehetőségekhez mérten igyekeztem otthonossá, a gyermekek számára is szebbé, biztonságosabbá tenni az intézményünket. Ezen csapatszellemben évtizedeken át dolgoztunk az óvoda munkatársaival együtt, az önkormányzat és a képviselő-testület folyamatos támogatását élvezve. Napjainkban egy tornaszobára lenne nagy szükségünk, mert azzal még nem rendelkezik az intézmény. Azonban a reményeink szerint hamarosan elinduló felújítás keretin belül ezen régi nagy álmunk is megvalósul. – Mire fektetik a legnagyobb hangsúlyt a gyermekek nevelése során?
– Mivel csodálatos környezet vesz körbe bennünket, ezért nagyon fontos számunkra, hogy beleneveljük a gyermekekbe annak óvását, védését. Mi sem bizonyítja jobban mindezt, mint hogy Zöld Óvoda címmel is rendelkezünk. Mindemellett rendkívül fontosnak tarjuk hagyományaink ápolását, és a biztonságot adó, szeretetet sugárzó környezet meglétét.
Négy évtizedet töltött a pedagógiai pályán
Több mint százharminc éve a falu egyik ékessége
KARRIER Pál István 1952. április 9-én karancsaljai lakosként látta meg a napvilágot és azóta is hű maradt szeretett községéhez. Az általános iskolát helyben végezte el, amikor már eldőlt, hogy egykor ő is a tanári pályára lép. Ezt követően az akkori salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban érettségizett, utána több diplomát is szerzett, majd 44 évig pedagógusként munkálkodott. Harminc, élményekben gazdag esztendőt töltött a Stromfeldben, ahol 15 évet tevékenykedett igazgatóhelyettesként. Ezt követően a pedagógiai intézetbe került, majd
MŰEMLÉK 1726-ban a jelenlegi Templomdombon egy kisebb kápolna állt, amelyet Szent Miklós püspök tiszteletére szenteltek fel. Az 1880as évek elején Fedák Tivadar karancskeszi plébános a karancsaljai hívek bevonásával kezdeményezte a rossz állapotban lévő kápolna lebontását, és egy új templom építését. Karancsalja mai, dombtetőn álló római katolikus építménye 1886-ban épült, amely szintén a Szent Miklós nevet viseli. A főoltár képe is a védőszentet jeleníti meg, ahogy a róla szóló legenda szerint gyermekeket ajándékoz. A templom
Régi álma vált valóra
Pál István igazi lokálpatrióta
a Borbély Lajos szakközépiskola szakképzési igazgatóhelyettese lett, végül 2014-ben a bátonyterenyei Fáy András középiskolából ment nyugdíjba. Azonban a tanítást még akkor sem fejezte be végleg, hiszen a mai napig részt vállal a felnőttoktatásban. A kezdetektől fogva a helyi újság, a Karancsaljai Hírmondó szerkesztője, néhány évvel ezelőtt megírta szülőfaluja sporttörténetét is, valamint a Karancsaljáért Alapítvány alapító tagja, és a helyi választási bizottság elnöke. Életét felesége, két fiúgyermeke, illetve két unokája teszi teljessé.
A község Szent Miklós-temploma
belsejében kiemelkedő értékeket képviselnek a boltívekre festett szekkók. A főoltár előtt a Szentháromság jelenik meg, a középső boltív pedig Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az orgona fölött Szent István király látható, amint a koronát, illetve a hazánkat is Szűz Mária oltalmába ajánlja. Körülöttük a magyar szentek tekinthetők meg. 2018 tavaszán egy pályázatnak köszönhetően megtörtént a templom tetőszerkezetének, valamint a tornyának a külső felújítása. Saját forrásból pedig több kisebb munkálatot is megvalósított az egyházközség.
ALMANACH – KARANCSBERÉNY
Karancsberény
Fontos, hogy a helyiek 3 szeressék a községet
kérdés válasz
Oravecz Zoltán, a ha mán őrző egyesület elnöke
Polgármester: Csabainé Freistág Erzsébet
Alpolgármester: Torák Kornél Károly
Jegyző: Lantos Ibolya
Képviselő-testület: Kovács Jenő, Palla Andrásné, Simon Csaba
Községháza: Cím: 3137 Karancsberény, Petőfi út 67. Tel.: 32/449-333 E-mail: kbereny@nogradmail.hu
Lakosság száma: 806 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Karancsberényi Éhségűzők Egyesülete, Karancsberényi Lovas Klub, Kopóbérci Palócok Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Reménység Nyugdíjasklub, Sportkör Karancsberény, Szivárvány Népdalkör
Vállalkozások száma: 40 BÜSZKESÉG
Sportkör Karancsberény Az 1947-ben Sportkör Karancsberény néven alakult egyesület sok boldog pillanattal örvendeztette már meg a település labdarúgást kedvelő lakosait. A szigorú szabályoknak, illetve mindazoknak a feltételeknek, amelyeknek egy kistelepülésen igen nehéz eleget tenni, a tagok folyamatosan megfelelnek. A nemrégiben véget ért megyei II. osztály Keleti csoportjának a bajnokságában első helyen végzett a Karancsberény csapata. Ezzel megszerezték a lehetőséget, hogy ősztől a megyei I. osztályban szerepeljenek, amellyel természetesen élnek is.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Ladóczki Balázs
Karancsberény legnagyobb erénye a csend és a nyugalom, hiszen a falu egy zsáktelepülés a szlovák határ szélén. Éppen ezért az ott élők nem arra vágynak, hogy ipari létesítmények épüljenek, illetve olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek sok embernek teremtenek munkalehetőséget. A falu vezetése azonban minden pályázati forrást kihasznál.
FEJLŐDÉS Az utóbbi esztendőkben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretien belül többek között mintegy 40 millió forintot nyert a település a hivatal udvarában működő többfunkciós közösségi ház energetikai felújítására. Ennek köszönhetően az épület külső hőszigetelést kap, kicserélik a nyílászáróit, korszerűsítik a fűtést, kialakítanak egy akadálymentes mosdót, valamint napelemmel is ellátják. – Karancsberényben több pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas hely is található, például a játszótér, a szabadidőparkok, illetve a közösségi terek. Az utak állapota is megfelelő, hiszen az elmúlt esztendőben a támogatásnak, valamint a 2,5 milliós önerőnek köszönhetően aszfaltburkolatot kapott a Táncsics és a Bandúr út is. Május végén pedig újabb 17 millió forintos pályázatot nyújtottunk be további utcák helyreállítására, valamint a Magyar Falu Programban az orvosi rendelő tetőcseréjére, hőszigetelésére, illetve fűtésének korszerűsítésére is – mondta Csabainé Freistág Erzsébet. A polgármester hozzátette: mindezek ellenére azonban nem lehet elsiklani afelett, hogy a népesség évről évre csökken a településünkön is, nagyon kevés gyermek születik és ennek következménye az is, hogy jelen pillanatban nem működik az óvoda Karancsberényben. A vezetőség azonban folyamatosan teszi a dolgát, hiszen számos elképzelés, terv van arra nézve, hogyan lehetne még élhetőbbé, mások számára is vonzóvá varázsolni a határ menti települést.
– Miért szeret Karancsberényben élni?
– A gyermekkoromat, illetve a fiatal éveimet a településen töltöttem. Ezt követően 20 esztendőn át Karancslapujtőn laktam, majd 2014ben ismét hazaköltöztem. Egy év múlva pedig létrehoztam a Kópóbérci Palócok Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, amelynek az elnöke lettem. Szeretem a községet, itt érzem igazán otthon magam, ugyanis gyönyörű környezetben helyezkedik el a falu. A bennünket körülvevő erdők pedig rengeteg természeti kincset rejtenek. – Mi motiválta önt az egyesület létrehozásakor?
Csabainé Freistág Erzsébet polgármester a művelődési ház hátsó udvarán
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KARANCSBERÉNYRŐL? HAVRAN ZOLTÁNNÉ: – 1955től, születésem első percétől a településen lakom. Soha nem is költöznék el innen, hiszen nagyon szeretem magát a falut, nem is beszélve a benne élő emberekről. A helyi Reménység Nyugdíjasklubbal, amelynek három éve vagyok az elnöke folyamatosan szervezünk programokat, valamint az asszonykórussal fellépünk a rendezvényeken is.
KOVÁCS JENŐ: – Karancsberényi család gyermekeként láttam meg a napvilágot, és azóta is a faluban élek. Ide köt a munkám, valamint a hobbim, a foci is. Több mint 20 esztendeje tevékenykedem a karancsberényi sportkör vezetőjeként, a felnőtt- és az ifjúsági csapat teljes irányítását én végzem. Ezenkívül pedig lassan már öt éve a képviselő-testület tagja is vagyok.
LÁSZLÓNÉ MIKLÓS ZSUZSANNA:
– Az életemben fontos szerepe van Karancsberénynek, hiszen születésem óta itt lakom a családommal együtt, valamint itt is dolgozom. A férjemmel közösen 23 esztendeje vállalkozásban látjuk el a helyi postai feladatokat. Munkámból adódóan ismerem és szeretem az itt élő embereket, továbbá szépnek és rendezettnek tartom a települést.
– A hagyományokban való jártasság mindig fontos volt számomra, hiszen azt az elvet vallom, ha nem ismered a múltadat, nem tudsz jövőt építeni. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy létrehozom az egyesületet, amely katonai és civil hagyományőrzéssel, illetve ilyen jellegű rendezvények szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. – Milyen szerepet tölt be a civil szervezet a település közösségi életében?
– Az egyesületünk sok olyan rendezvényt szervezett már a községben, ami szórakoztatta, összetartotta a helyieket, ezenkívül öregbítette a falu hírnevét is. Ezek közül a legnagyobb élmény számomra az volt, amikor két esztendővel ezelőtt Karancsberényben tartották a már hagyományos vitézavatást, amelyre az ország, sőt még a világ számos pontjáról is érkeztek vendégek. Elmondhatatlanul sokat jelentett ez mind nekem, mind pedig az egyesület tagjainak, és remélhetőleg a helyieknek is.
A falu ékessége a település közepén álló templom
Élete meghatározó része a mezőgazdaság
MŰEMLÉK A község legértékesebb épülete a római katolikus Mindenszentek-templom, amely műemlék. A mai napig is álló Isten házát a régi templom helyén Berényi Gábor gróf építette barokk stílusban, az 1788–1794-es években. 1792ben Andrássy Antal rozsnyói püspök szentelte fel, azonban csak 1794-ben fejezték be teljesen a munkálatokat. A település közepén enyhe magaslaton álló templom észak-déli fekvésű egyhajós építmény szegmens záródású szűkebb szentéllyel, a hozzátoldott sekrestyével, illetve az ormos homlokzat elé épített magas toronnyal.
GAZDÁLKODÁS Torák Kornél 1980. február 12-én karancsberényi lakosként látta meg a napvilágot, és azóta is a településen él. Szülei a mezőgazdaságban dolgoztak, ezért számára sem volt kérdés, hogy mivel is foglalkozzon. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán szerezte meg agrármérnöki diplomáját, majd a családi gazdaságban kezdett el tevékenykedni, 2011-ben pedig az ő nevére került az édesapja vállalkozása. Mindeközben megnősült, és három gyermek boldog édesapja lett. A családi gazdaság fő tevékenységi köre közé tartozik a holstein-fríz fajtájú szarvas-
Az kis magaslaton álló építmény
A templom homlokzatát falsávkeretek és félköríves befejezésű, téglalap alakú ablakok tagolják. Jellegzetes a gazdagon tagozott koronázópárkány, amely a torony mentén alsó osztópárkányként fut körbe. Hasonlóképpen tagolt a torony is, az osztópárkányok három emeletre osztják. A főbejárat lényegesen eltér a késő barokk építészet elveitől, ugyanis reneszánsz elemeket tartalmaz. A bejárat fölött a Berényiek címer domborműve látható, mellette pedig az 1794-ből származó, a templom építésére utaló emléktábla.
Szülei nyomdokain jár
Torák Kornél büszke lovaira
marha tenyésztés és a tejtermelés. Ezenkívül pedig lovakkal is foglalkoznak, amelyekkel Torák Kornél 2005-ben kezdett el versenyezni, amit közel egy évtizedig aktívan űzött. Ez idő alatt többször volt megyei és régiós bajnok is. Mindezeken túl alpolgármesterként is részt vállal a közösségi élet szervezésében. A településen működik egy lovasklub is, amelynek aktív tagja, édesapja pedig az elnöke. A szüreti felvonulások kiskora óta meghatározó események az életében, ugyanis ezek olyan alkalmak, amelyek egy gazdálkodó embernek sokat jelentenek.
ALMANACH – KARANCSKESZI
Karancskeszi
A falu modernebbé 3 és lakhatóbbá válik
kérdés válasz
Simon Lajosné, a helyi nyugdíjaskl veze ő e
Polgármester: Királyhegyi Gyula
Alpolgármester: Szentandrási László
Jegyző: dr. László Tünde
Képviselő-testület: Gombkötő János, Kadlót Andrásné, Királyhegyiné Gordos Éva, Bozóné Bükki Ildikó, Zsidai Anikó
Bizottság: Pénzügyi és ügyrendi, elnök: Kadlót Andrásné
Községháza: Cím: 3183 Karancskeszi, Fő út 49. Tel.: 32/530-030; Fax: 32/530-031; E-mail: kkeszijegyzo@gmail.com
Lakosság száma: 1821 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek és szerveződések: Csipet-Csapat; Karancskeszi Polgárőr Egyesület; Karancskeszi Sport Egyesület; Karancskeszi Természetjáró és Védő Egyesület; Karancsvölgye Vidékfejlesztő és Faluépítő Egyesület; Őszirózsa Nyugdíjas Klub; Szent Mihály Alapítvány; Szent Mihály Egyházi Kórus
HÍRESSÉG A helyi oktatási intézmény 2010. szeptember 1-jén felvette a Platthy József Általános Iskola nevet. A névadó a legnagyobb és egyben a legeredményesebb magyar lovas, Karancskeszi szülötte volt. Érdeme egy olimpiai bronzérem, valamint több mint száz belföldi, illetve tizenhét nemzetközi versenyen elért első helyezés. Platthy József hosszú és gazdag életútjával nagy örökséget hagyott maga után.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Hegedűs Márk
Az elmúlt években több nyertes pályázatnak örvendhetett Karancskeszi, amelyek jelentős része a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül valósulhatott meg. Ezeknek köszönhetően több mint nyolcszázmillió forint érkezett a községbe, amelyből többek között kerékpárút, illetve főzőkonyha épül, egyes részeken megvalósult a csapadékvíz-elvezetés, valamint az óvoda és a régi hivatal is megújul.
FEJLŐDÉS Két nyertes pályázat megvalósítása is konzorciumban történik Karancsalja, Karancslapujtő, illetve Karancskeszi között. Az egyik a kerékpárút kiépítése, a másik pedig a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése – mondta a polgármester. Királyhegyi Gyula hozzátette: a kerékpárút és a járda több mint 400 millió forintból épül majd ki a községben. A három falu együtt azonban közel 1 milliárdot nyert erre a célra. Az összesen 12 kilométeres szakasz megvalósítása a közbeszerzés fázisában tart. A polgármester arról is beszámolt, hogy a település egyes részein szükségessé vált a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, amely tavaly őszszel már be is fejeződött. Erre a három kilométer hosszúságú beruházásra 56 millió forintot nyert Karancskeszi. További 288 milliót költ majd a falu az óvodára, illetve a főzőkonyhára. Kívülről megtekintve alapvetően rendezettnek néz ki, azonban az épület belsejében több probléma is felmerült. Ezek orvoslásán kívül harmadik foglalkoztató- és tornaszoba kialakítására is sor kerül majd, mert a jövőben létszámi fejlődés várható. Az óvodával egy épületben található a konyha is, amely szintén rossz állapotban van. A pályázatnak köszönhetően ez a részleg egy teljesen új építésű épületrészbe fog átkerülni. A munkaterület átadása várhatóan hamarosan megtörténik. Ebben az esztendőben a régi hivatal energetikai felújítása is megvalósul.
– Miért szeret Karancskesziben élni?
– 1943-tól, születésem első pillanatától a településen lakom. Nagyon kedvelem a községet, éppen ezért soha nem is fordult meg a fejemben, hogy elköltözzek szeretett falumból. Jól érzem magam az itteni emberek között, mindig keresem az alkalmat, hogy társaságban legyek. Ezért is hoztam létre 1998. szeptember 15-én a helyi Őszirózsa Nyugdíjas Klubot, amelynek nevét a megalakulásakor éppen aktuális őszi idő ihlette. – Milyen jelentőséggel bír a klub a falu közösségi életében?
Boldog Brenner János-szoborral is gazdagodott a település a napokban
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KARANCSKESZIRŐL? SIMON ZOLTÁN: – Hatvanöt éve, születésem óta a településen élek a családommal együtt. Engem a hegyek és az erdő fogott meg leginkább a községben, illetve a környékben, ezért is nem költöztem el szeretett falumból. Ápolva a családi hagyományt gyermekkorom óta méhészkedem. A fiatalok ezen a téren való elősegítése érdekében egy klubot is létrehoztam már Karancskesziben.
MÁKOS DANIELLA: – Karancskeszi család gyermekeként láttam meg a napvilágot, a faluban jártam óvodába és általános iskolába is. Tanulmányaim miatt pár évre elhagytam a községet, de ez idő alatt is mindig hazavágytam falumba. Több mint egy éve a helyi művelődési házban dolgozom, rendezvények, kulturális programok szervezése által próbálom felpezsdíteni a közösségi életet.
HOLLÓ JÁNOS: – 1942-től, születésemtől Karancskesziben, vallásos családban nevelkedtem. Többször is lett volna alkalmam, hogy nemcsak a települést, hanem az országot is elhagyjam, de soha nem tudtam ezt megtenni, mindig visszahúzott a szívem. A községhez kötnek a gyökereim, és nagy örömömre a három fiam, illetve a hét unokám is a faluban, valamint annak környékén maradt.
– 2000 tavaszán a nyugdíjasklub tagjaiból létrejött az Őszirózsa Népdalkör, akik rendszeresen fellépnek a helyi ünnepségeken, és előadásukkal szebbé, illetve meghittebbé varázsolják azokat. Többször kaptunk már meghívást a környező települések rendezvényeire, valamint távolabbra is ellátogattunk. – Hogyan tudná összefoglalni a településvezetéssel való kapcsolatukat?
– Hálával tartozunk a helyi önkormányzatnak, hogy már megalakulásunk kezdetén biztosított számunkra egy kis helyiséget, ahol mindig otthonosan érezhetjük magunkat. Minden esztendőben helyet kap a falu költségvetésében a nyugdíjasklub támogatása is, amely kapcsán nem csak anyagi jellegű javakra kell gondolni. Éppen ezért bátran kijelenthetem, mind a képviselő-testület tagjaival, mind pedig az önkormányzat dolgozóival jó kapcsolatot ápolunk.
Harminc évet töltött a rádiózás világában
A falu büszkesége a műemlék templom
ÚJSÁGÍRÓ Zengő Árpád 1948. május 20-án látta meg a napvilágot Sárospatakon. A középiskola egy részét Pannonhalmán, a másik felét pedig Nagykállón végezte el, majd miután saját hibájából nem vettek fel az egyetemre szakmunkástanulónak, elektroműszerésznek állt. Operatőrnek is tanult, amatőr filmesként ugyanis korábban már nyert egy országos pályázatot. Nősülése révén került Salgótarjánba, ahol elvégezte a kétéves újságíró-iskolát. A média közelébe akkor férkőzött, amikor Nagykállón lakott. A KeletMagyarország szerkesztőségének megírt egy hírt, aztán egy-
MŰEMLÉK Mai napig álló, régi épülete három van a községnek. Ilyen a Szent Mihály főangyal-templom, a hozzá tartozó plébánia, valamint a Záhorszky-Prónay kúria. A templom nemcsak a település, hanem az egész Dobrodavölgy legrégibb építménye, amely a 15. századtól ékeskedik a falu központjában. A régi épületből ma már csak a szentély áll. Az 1774-ben készült felmérés szerint északon hozzátoldott oldalkápolnája volt, sekrestyéje pedig már a mai formájában állt, tornya viszont elferdült. Újjáépítése során a középkori hajót és az oldalkápolnát lebon-
Munka után a nyugalom Keszi klasszikus kincse
Zengő Árpád
Fotó: H. Cs.
re többet kértek tőle. Ezt követően a Nyíregyházi Rádió munkatársával szintén Nagykállón futott össze, ahol felkérték a rádiózásra. Mindezeket követően a Miskolci Rádióhoz, majd a Kossuthoz vették fel, ahol harminc évet töltött el. Ez egyedülálló dolognak számít, ugyanis tudósító három évtizedet még nem húzott le egyetlen állomáshelyen. Nyugdíjba vonulásakor úgy döntött, hogy a sok rohanás után szüksége van a csendre, a nyugodt falusi életre. Ezért lassan húsz esztendeje már, hogy Karancskesziben telepedett le, ahol sokat tett a községért, kulturális életének a fejlődéséért.
Szent Mihály főangyal-templom
tották, míg a torony, valamint a nyugati főfal alapjait beépítették a szélesebb, új hajóba. A mai templom egyhajós, a keskenyebb szentélynél öt támpillér látható, a déli hajófal csatlakozásánál pedig még megfigyelhetők a hatodik pillér maradványai is. Északi falához tartozik a barokk ajtókerettel épült sekrestye. Hajója három boltszakaszos, a nyugati terét a toronyfalak és a karzatot lezáró vastag fal több részre osztja. A műemlékké nyilvánított templom berendezéséből a 18. századi rokokó főoltár és a 19. századi klasszicista szószék a legjelentősebb.
ALMANACH – KARANCSLAPUJTŐ
Karan sla
ő
Folyamatosan épül 3 és szépül a település
kérdés válasz
Novák Sándorné, nyugalmazott tanár
Polgármester: Baksa Sándor
Alpolgármester: Tóth Péter Jegyző: Lantos Ibolya Képviselő-testület: Bertáné Lantos Ildikó, Csontosné Havran Éva, Juhászné Mátyás Mária, Szabó Imre, Ágner Gyula
Bizottságok: Ügyrendi, elnök: Bertáné Lantos Ildikó; Pénzügyi, elnök: Ágner Gyula; Szociális, elnök: Juhászné Mátyás Mária
Községháza: Cím: 3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 95. Tel.: 32/447447; Fax: 32/547-031 hivatal@karancslapujto.hu
Vállalkozások száma: 124 Civil szervezetek: Karancslapujtőért Alapítvány, Karancs Kápolna Alapítvány, Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány, Karancs Kincse Közhasznú Egyesület, Duci Csapat Egyesület, Karancsvölgyi Jótevők Egyesülete, Nyárutó Nyugdíjas Klub, Karancslapujtő Polgárőr Egyesület, Kiáltó Szó Civil Egyesület, Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület, Karancs Modellező Egyesület, Kilincs a Fiatalokért Egyesület
HÍRESSÉG A településen sokáig élt birtokosként a Mocsáry nemzetség, ennek emlékét őrzi a helyi kúria és a kastély. A Mocsárykúriát az 1750-es években Mocsáry Balázs eredetileg barokk stílusban építtette. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben lakott és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelvű monográfiájának szerzője. Jelenleg is a híres polihisztor nevét viseli a helyi általános iskola.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Hegedűs Márk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak és némi önerőnek köszönhetően közel egymilliárd forintból fejlődött a közelmúltban, illetve teszi ezt folyamatosan a Dobroda-patak völgyében található Karancslapujtő. Ebből az összegből többek között megújult az óvoda, az orvosi rendelő és a parókia, megvalósult továbbá a csapadékvízelvezetés, valamint egy műfüves pálya is rendelkezésére áll a sport szerelmeseinek.
FEJLŐDÉS Nemrég megújult a település óvodája, amelynek keretében új tornaterem, előtető, illetve kerítés épült, továbbá bútorokkal, eszközökkel bővültek a csoportszobák. Ezzel majdnem egy időben láttak neki az első számú háziorvosi rendelő modernebbé tételének, amelyen energetikai korszerűsítést, akadálymentesítést hajtottak végre, valamint megtörtént az eszközbeszerzés is – tudtuk meg Baksa Sándortól. A polgármester hozzátette: műfüves pályával, a sportpályát körbevevő kerítéssel, cserepadokkal, parkolóval, valamint 150 férőhelyes mobil lelátóval is gazdagodott a falu. Hamarosan kezdetét veszi az új sportöltöző építésének második üteme, és befejeződik a külső felújítása is. A felszíni csapadékvíz-elvezetésre a társközségekkel együtt pályázott a falu. Az elmúlt időszakban megtörtént a parókia energetikai korszerűsítése, és önerőből újult meg a kerítése is. Jelenleg több kulturális és gyermekvédelmi tematikájú pályázatot is megvalósítanak. A Karancsalja, Karancslapujtő és Karancskeszi településeket átszelő kerékpárút, illetve járda kiépítése jelenleg a közbeszerzés fázisában jár. A közeljövőben veszi kezdetét a polgármesteri hivatal és a művelődési ház épületének felújítása, a külterületi utak rendbetétele és a felnőttjátszótér létrehozása. A 4,5 hektáros ipari park az engedélyezési eljárás szakaszában van, ahol elsőként egy biomosóporgyárat építenek, amely környezetkímélő termékek gyártására szakosodik majd.
– Miért szeret Karancslapujtőn élni?
– 1946-tól, születésem első pillanatától a településen élek. Minden olyan dolog ezen a vidéken történt velem, ami meghatározó egy ember életében: itt láttam meg a napvilágot, ide kötnek a gyökereim, az élményeim, és 38 éven keresztül, nyugdíjas éveim megkezdéséig itt dolgoztam. – Milyen munkakört töltött be a településen?
Baksa Sándor, a település polgármestere hamarosan ipari parkot is avathat Karancslapujtőn
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KARANCSLAPUJTŐRŐL? PÁLNÉ LIPTÁK ANETT: – Az életemben meghatározó szerepe van szeretett falumnak, Karancslapujtőnek. Születésemtől kezdve itt élek, ide jártam óvodába, általános iskolába, itt kezdtem el tanítani, jelenleg pedig itt is dolgozom, mint megbízott intézményvezető. Éppen ezért mindennap próbálok azért tenni, hogy a falu népét még inkább összekovácsoljam a különböző programok által.
BAKSA TIBORNÉ: – A különféle helyi csoportok révén sok helyen jártam már az országban, de Karancslapujtőnél szebbet még soha nem láttam. 1937től, születésem első percétől a település lakója vagyok, hoszszú évtizedek óta pedig aktív közösségi tagja is. Az itt élők a falu nagymamájának hívnak, hiszen mindenkiért megteszek mindent, nagyon szeretem az embereket.
SLEZÁK ERIKA: – 1975-től, születésem óta a településen élek. Néhány évig Budapesten is laktam, azonban számomra az a város nagyon rideg volt, nekem ugyanis Karancslapujtőn van az igazi otthonom. Jelenleg a helyi Tájház vezetőjeként dolgozom, szeretem a munkámat. Mindig is az volt a célom, hogy felpezsdítsem, összefogjam a helyi közösséget, új dolgokat hozzak a falu életébe.
– Közel 40 évig a helyi általános iskola tanáraként tevékenykedtem, 25 esztendőn keresztül pedig igazgatóhelyettesként is dolgoztam. Minden szépségével, illetve nehézségével együtt szerettem a tanítást, valamint a gyermekeket. Éppen ezért hálás vagyok a sorsnak, hogy ezen a pályán kötöttem ki. Mai napig büszke vagyok a tanítványaim sikereire, továbbá örömmel tölt el, hogy én is segíteni tudtam nekik abban, hogy válóra váltsák álmukat. Mostanában is kapok még meghívást az iskola rendezvényeire, amelynek mindig örömmel teszek eleget, mert ha belépek az intézmény kapuján, megváltozik az életem. – Mit tudna mondani a falu közösségi életéhez fűződő viszonyáról?
– Nagyon szeretem az itt élő embereket, ha bárki szívességet kér tőlem, örömmel segítek. A település közösségi életének is aktív részese vagyok, olyannyira, hogy a helyi Karancs Kincse Közhasznú Egyesületben vezetőségi szerepet töltök be. Ezenkívül pedig a Duci Csapat Egyesület tagjaként is tevékenykedem.
Közel ezer góllal örvendeztette meg szurkolóit
Három nógrádikumot is magukénak tudhatnak
SPORT Lavaj Zoltán 1969. október 11-én született Salgótarjánban, azóta Karancslapujtőn él. Gyerekkora óta élete nélkülözhetetlen része a labdarúgás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már 1984ben, 15 évesen hivatalosan is a helyi serdülő csapat meghatározó tagja volt. Ez a szenvedélye a mai napig sem szűnt meg, hiszen még közel 50 évesen is szinte állandó kezdőként lép pályára a mérkőzéseken. 1988-ban kezdett el játszani a helyi felnőtt-labdarúgócsapatban. A 35 pályán töltött esztendő alatt szinte végig csatár pozícióban játszott, és mintegy
ÉRTÉK A község rengeteg értéke közül hármat már nógrádikummá is választottak. 2016-ban a Karancs-hegyi kápolnát és a lapujtői viseletet, 2017-ben pedig egy helyi régészeti leletet, egy honfoglalás kori övveretet méltattak ezzel a megtisztelő címmel. A falu lakói természetesen mindháromra nagyon büszkék, azonban mégis a népviseletet érzik leginkább magukénak. Nem is csoda, hiszen egyedi, csak a községre jellemző kincsről beszélünk. A lapujtői népviselet nélkülözhetetlen része a csizma, a pendely, az alsó-, valamint a tűráncba rakott, egyszí-
Harmincöt éve támad
Többször rúgott mesterhármast
ezer góllal örvendeztette meg a szurkolókat. Akadt olyan szezonja, amikor 30-szor is betalált a kapuba egy bajnokság alkalmával. Csapatával megjárta a NB III. osztályát is, ahol szintén kiemelkedően teljesített, hiszen voltak olyan mérkőzések, amelyen 4–5 góllal vette ki a részét a karancslapujtői győzelemből. Egyik legemlékezetesebb rangadójának a héhalmi összecsapást tartja, hiszen öt góllal járult hozzá csapata sikeréhez. Karancslapujtővel bajnoki címet is szerzett már, illetve egyénileg gólkirályi elismeréssel is méltatták a sportteljesítményét.
A lapujtői viselet
Fotó: F. Z.
nű színes szövetszoknya. Hozzá tartozik még továbbá a vállon gombolódó ing, a puffos ujjú, tüll ingváll, a vászonlajbi, illetve a nyakat ékesítő kaláris is. A gyermekeknek a magyar lajbira volt varrva az ingváll, azon pedig a kázsmérkendő helyezkedett el. Az asszonyok fonott kontyra tették a viselet legpompásabb részét a főkötőt, amelyet hátul gazdagon díszítettek. A kerek főkötőt fiatal mennyecskék hordták, addig, amíg első gyermekük meg nem született. A település híres népviseletét ma már csak nagyobb ünnepekkor veszik fel a falusiak.
ALMANACH – KARANCSSÁG
Karancsság
Minden pályázati 3 forrást megragadnak
kérdés válasz
Illés Klára, a karancssági v da veze ő e
Polgármester: Tóth Tihamér
Alpolgármester: Tőzsér Dezső
Jegyző: Schirling István Sebestyén
Képviselő-testület: Durnyik József Hajdara Roland Kardos Tamás Károly Rácz-Berki Erzsébet Vidéki Attila
Községháza: Cím: 3163 Karancsság, Kossuth út 64. Telefon: 32/500-000 E-mail: karancssag@gergihalo.hu
Lakosság száma: 1298 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Karancssági Templomért Alapítvány, Karancssági Új iskoláért Alapítvány, Jubilate Deó Kórus
Vállalkozások száma: 90
ELISMERT EMBER Vidéki Tibor 1924. augusztus 11-én látta meg a napvilágot szeretett falujában, Karancsságon. Főiskolai tanulmányai befejezése után jegyzőként is tevékenykedett a településen, és tagja volt az első szabadon választott karancssági önkormányzati képviselő-testületnek. A községgel kapcsolatos írásaival több honismereti pályázaton is részt vett, amelyekkel általában első és második helyezéseket ért el. Közvetlen, segítőkész ember volt, mindenki Tibi bácsija. Az önkormányzat 2005-ben díszpolgári címmel jutalmazta. 2007ben pedig az Úr magához szólította a földi életből.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Ladóczki Balázs
A lakosság összetételéből adódóan is a hátrányos helyzetű települések közé tartozik Karancsság. Éppen ezért minden pályázati lehetőséget megragad az önkormányzat annak érdekében, hogy épüljön és szépüljön a község, illetve, minél kevesebb önerővel minél több fejlesztés valósulhasson meg.
FEJLŐDÉS Az elmúlt esztendőkben a lehetőségeihez mérten folyamatos fejlődést mutat Karancsság. Összesen közel 50 millió forintot nyert a falu a hivatal energetikai felújítására, illetve az orvosi rendelő külső szigetelésére, a színezésre, valamint a csapadékvíz-elvezetésre. A hivatalban kicserélik a nyílászárókat, korszerűsítik a fűtési rendszert, napelem kerül az épület tetejére, továbbá megtörténik a külső szigetelés is. A legtöbb hátrányos helyzetű település, így Karancsság is rendelkezik az Igazgyöngy Biztos Kezdet Gyerekházzal, illetve a Jelenlétházzal is, amelyek működési költségére 40-40 millió forintot kapott a falu. Ezen kívül a gyermekházhoz szükséges berendezési tárgyakra, eszközökre 15 millió forintot nyert a község. – A Magyar Falu Programnak köszönhetően kétmillió forintot nyert a település a védőnői eszközbeszerzésre. A hátrányos helyzetre hivatkozva a község többször pályázott rendkívüli támogatásra, amelynek köszönhetően 10, illetve hatmillió forintot kapott az önkormányzat. Ezen kívül pályázatot nyújtottak be a Rákóczi út járhatóbbá tételére, a temető körbekerítésére, az első világháborús emlékmű felújítására, valamint az étkező korszerűbbé tételére, eszközök, valamint gépek vásárlására – mondta Tóth Tihamér polgármester, aki 17 évnyi faluvezetés után október közepén végleg elköszön szeretett munkájától, és elkezdődnek számára a boldog nyugdíjas évek.
– Hogyan kötődik a településhez?
– Másfél éves korom óta karancssági lakos vagyok. Itt töltöttem a boldog gyermekkoromat, és ide jártam általános iskolába is. Szerettem itt élni, mert az emberek mindig összetartóak voltak. Jelenleg már a szomszéd település, Szalmatercs lakója vagyok, de a munkám továbbra is Karancssághoz köt. – Milyen kapcsolatot ápol a helyi gyerekekkel, szülőkkel?
A gyerekek is nagyon jól érzik magukat a faluban, hatalmas játszótéren tölthetik a szabadidejüket
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZÁLAK FŰZIK KARANCSSÁGHOZ? GYŐRI ORSOLYA: 1985. szeptember 2-án születtem, azóta Karancsságon élek, és ezután is itt szeretnék maradni. Három éve dolgozom a helyi konyhán, mint élelmezésvezető. Aktívan részt veszek mindenben, ami szeretett falum javát szolgálja. A közeljövőben még többet szeretnék tenni a községért, ezért képviselőjelöltként indulok az októberi választáson.
HAJDARA ROLAND: Születésem óta itt lakom, itt alapítottam családot, itt működik a mezőgazdasági vállalkozásom. Egy ciklus kihagyásával, 2002 őszétől a képviselőtestület tagja vagyok. Ezáltal a közügyekben már teljesen otthon érzem magam. Az októberi választáson indulok a polgármesteri címért, mert amennyire csak lehet, szeretném felvirágoztatni a falut.
OLÁH JÓZSEFNÉ: 1966-ban a házasságom révén, a szomszédos településről, Ságújfaluból kerültem a községbe. 2000-től dolgozom a karancssági önkormányzatnál mint pénzügyes. Mindig arra törekedtem, hogy az én munkám által is előrébb jusson a falu. Jónak tartom a helyi közösséget, szeretem az itt élő embereket, mert jó szándékúak, segítőkészek, barátságosak.
– 2008 óta dolgozom óvónőként a Karancssági Kerekerdő Óvodában, 2017-től pedig az intézmény vezetőjeként. Jelenleg az egyéves kisfiammal vagyok otthon, de eddigi munkásságom alatt jó kapcsolatot ápoltam a rám bízott gyermekekkel és szüleikkel egyaránt. Óvodai nevelésünkkel a családit kiegészítve alkottunk egy egységet a picinyek személyiségfejlesztése kapcsán. A kollégáimmal együtt mindig azon voltunk, hogy a jogokat és a kötelességeket együtt alkalmazó, tudatosan nevelő családokkal együtt tudjunk tevékenykedni a gyermekek gondozásában, nevelésében és fejlesztésében. – Mire lenne szüksége az intézménynek?
– Ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjunk dolgozni, fontos lenne a csoportszoba bővítése, az udvar folyamatos karbantartása, újabb játékok beszerzése, asztalok, padok, a babaház felszerelése, valamint a balesetmentes játszókörnyezet kiépítése. A faluban is fontos lenne a közbiztonság kiépítése, valamint a vandalizmus visszaszorítása annak érdekében, hogy Karancsság megint a régi fényében ragyoghasson.
Lourdes-i kápolna állít emléket a jelenés helyének
Első királyunk tiszteletére szentelték fel
SZENTKÚT Egykor egy 24 éves legény, Szakács Ferenc álmában három szellemlény jelent meg. Felköltötték őt, nevén szólították, majd magukkal hívták a közeli domboldalon tartott prédikációra. Hosszas tétovázás után Ferenc követte őket. Az 1920-as években egy fából készült kisméretű szekrényben volt ott egy 50 centiméter magas, színesre festett, gipsz Mária-szobor. Emellett helyezkedett el a Szentkút, amelyben az 1960as évekig mindig volt víz, amit gyógyító erejűnek tartottak. 1948-ban ennél a Szentkútnál, a jelenés helyén, fa-
MŰEMLÉK Az 1892-ben épült templomot a százéves évforduló tiszteletére 1992-ben újították fel. Az újraszentelést Paskai László, az akkori bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte. Az új neoromán stílusú templom építési munkálatai 1891 májusában kezdődtek meg, és 1892-ben fejeződtek be, amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. A régi Isten házából több falrészt is beépítettek az újba. A főoltár képe azt a pillanatot ábrázolja, amikor a magyarok első királya az országát és a koronáját is felajánl-
A fél méter magas Mária-szobor
lusi bányászok segítségével épült a Lourdes-i barlangkápolna, amelyhez 34 lépcsőfok vezet fel. Mindegyikbe egyegy család hősi halottjának a neve volt belevésve. Az 1948-as évek után az akkori Miklósi László plébános igyekezett méltó környezetbe helyezni a már több mint 100 esztendős búcsújáró helyet. 1991-ben fiatalok újították fel a Szentkutat, ugyanis könynyűszerkezetű elemekből álló födél került a kegyoltárhoz vezető lépcsősor felé. 2016ban pedig megszépült az előtető, illetve a padokat is újrafestették.
A domboldal kincse
A Szent István templom
ja a Boldogságos Szűz Máriának. A diadalíven két festmény látható, a szószék pedig tiroli mesterek keze által készült faalkotás. A templom korabeli liturgikus berendezései közé tartozik továbbá a két mellékoltár is, amelyeken Jézus Szíve, illetve a Mária-szobor található. A karancssági Isten házának tornyában két harang szól. Az új templom orgonáját 1911-ben építették fel. A homlokzati sípokon 18 nevet lehet felfedezni, valószínűleg azokét, akik akkoriban anyagiakban is támogatták az orgona ügyét.
ALMANACH – KAZÁR
Kazár
e lőd s s rad i 3 i k z a k z en ár
k rd s válasz
e se k s a ele l s l ármes ere
Polgármester: Gecse Ákos Alpolgármester: Szládek János Képviselő-testület további tagjai: Fekécs Zoltán, Gecse Zoltán, Hajdu Linda, Szőllős Róbert, Tóth Tiborné Jegyző: Pollák József Bizottságok: Pénzügyi bizottság, elnök: Hajdu Linda Szociális bizottság, elnök: Tóth Tiborné Önkormányzat székhelye: 3127 Kazár, Tanács út 1. Telefon: 06-32-341-333 e-mail: kazar@kazar.hu Jeles napok: Laskafesztivál (az év május utolsó szombatja)
ERRŐL HÍRES…
Kazári pap néven publikált A XIX. század második felében meghatározó személyiség volt a falu papja, Szabó István, aki lelkipásztori teendői mellett írással és műfordítással is foglalkozott. Ő fordította például először magyar nyelvre Homérosz két nagy eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát. Emellett tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak. Tudós hazafiként már korábban dicsérettel írt róla Kazinczy Ferenc. Írásait miután a településre költözött, Kazári pap néven publikálta 1857 és 1892 között. Szabó István harminchat évet élt Kazáron, itt is halt meg 1892. március 27-én. A tudós pap emlékét a templom falán tábla őrzi, amelyet 1992-ben avattak fel, míg 1995. augusztus 20án a plébánia udvarán Molnár Péter somoskőújfalusi szobrászművész mellszobrát avatták fel a tiszteletére. Emellett 1997-ben a plébánián megnyitották emlékszobáját, valamint felújították a kazári temetőben található síremlékét is.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina Fotók: Hüvösi Csaba
A megyeszékhelytől, Salgótarjántól mindössze hét kilométerre fekszik Palócföld egyik gyöngyszeme, Kazár. A településen elsősorban az ott élő emberek igényeinek figyelembevételével valósulnak meg az önkormányzati fejlesztések, miközben a falu hagyományainak ápolását sem tévesztik szem elől.
BERUHÁZÁSOK Az elmúlt öt évben az önkormányzat mintegy 421 millió forint összegű fejlesztési, valamint pályázati forrásból valósította meg a tervezett beruházásait. Ezen belül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a község több mint 130 millió forintot pályázott meg sikeresen, amely támogatások segítségével fejlesztették a falu egészségügyi alapellátását. Szintén e forrásból az óvoda épületének korszerűsítése jelenleg is zajlik. Emellett Kazár konzorciumi vezetője a Kelet-Nógrád Kulturális Értékeinek Hálózata turisztikai pályázatnak, melyet szintén TOP-os forrásból – csaknem 294 millió forintból – közösen valósít meg a projektben részt vevő nyolc település önkormányzata, amelyek olyan értékmegőrző és értéknövelő beruházásokat hajtanak végre, amelyek magukba foglalják mind a kulturális, a vallási és az örökségturisztikai értékek megőrzését, mind a nagy hagyományokkal bíró rendezvények potenciáljának bővítését. Az uniós pályázatokon túl a településen sok egyéb fejlesztés is megvalósult. Például a közfoglalkoztatottak bevonásával helyreállították az Ófaluban az utolsó felújításra váró palócházat, amely jelenleg a Vasaló és öntvény múzeumnak ad otthont. Új köntöst kapott a községháza díszterme is, akárcsak a parókia épülete, amely azóta 30 fő befogadására alkalmas ifjúsági szálláshelyként üzemel. Több mellékút kapott új aszfaltburkolatot a biztonságos közlekedés jegyében a településen élők nagy örömére. Egy nyertes vidékfejlesztési pályázatnak, a kazári lakosok
– Számos fejlesztéssel épültszépült a falu az elmúlt öt évben. Mi volt a fő irányvonal?
A község legnagyobb rendezvénye a megyeszerte népszerű Laskafesztivál
adományainak, illetve a Váci Egyházmegye – Dr. Beer Miklós nyugalmazott püspök – segítségének köszönhetően a falu
templomának külső homlokzatát, illetve a templomkertet is felújították. Az önkormányzat a falu bányászmúltja előtt tisz-
Fotó: L. B.
telegve Mizserfa településrészen egy bányászemlékparkot is kialakított, amelyet új utcabútorokkal is csinosítottak.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KAZÁRRÓL? KATONA MIKLÓSNÉ: Itt szület-
IFJ. CZECZE LÁSZLÓ: Ez a szü-
HAJDU LINDA: Születésem óta
tem, nem tudnám máshol elképzelni az életemet. Immár 30 éve dolgozom a Napraforgó óvodában, 2009 óta pedig a vezetője vagyok. Jelenleg 48 gyerek jár az intézménybe, a létszám folyamatosan emelkedik. Sok programon részt veszünk a gyerekekkel, például a karácsonyi gálára, a Laskafesztiválra vagy az Egészségnapra is műsorral készülünk.
lőfalum. A „Hogyan tudom a lakóhelyem jobbá tenni?” szemléletet, valamint a föld szeretetét is az édesapámtól tanultam. Jelenleg a Kazári Szociálpolitikai Nonprofit Kft. mellett, a helyi North Star Lovasudvart vezetem. Idén rendeztük meg a 21. díjugrató, illetve a 2. lovastusa versenyünket, így a település életében is aktívan részt veszünk.
itt élek. 2016 óta vagyok a 36 Jó Palóc Egyesület vidékfejlesztési menedzsere, mely szervezet 36 település széles körű összefogása eredményeként jött létre 2008-ban. Feladataim közé tartozik például a fejlesztési és pályázati lehetőségek feltérképezése. Jó érzés, hogy a munkámmal hozzájárulhatok településünk fejlődéséhez.
– Olyan projektek kivitelezését tűztük ki célul, amelyek a helyiek komfortérzetét növelik. Több, mint 91 millió forintos pályázat segítségével valósult meg a legnagyobb volumenű fejlesztésünk. Ez az Egészségház komplex felújítása volt, amelyben az építés mellett többek között orvosi eszközöket és várótermi padokat is beszereztünk. Emellett megújítottuk a helyi Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret, amelynek alsó szintjén egy teljesen felszerelt edzőtermet hoztunk létre, míg az emeleten a Balassi Bálint Megyei Könyvtár fiókkönyvtára működik. – Napjainkban milyen fejlesztéseket tervez még a település?
– Egy sikeres TOP-os pályázat segítségével közel 40 millió forint támogatást kaptunk az óvoda épületének felújításához, amelynek munkálatai jelenleg is zajlanak. A gyermekek nevelése és oktatása nagyon fontos feladat a számunkra, éppen ezért büszke vagyok rá, hogy az általános iskolánkban folyó művészeti oktatás színvonalát térségszerte elismerik. – Mik a jövőbeni célok Kazáron?
– A jövőben is olyan beruházások megvalósítása lesz a cél, amelyeknek köszönhetően a kazáriak jól érezhetik magukat a lakóhelyükön, és megfelelő színvonalú szolgáltatásokat tudnak igénybe venni. Hosszú távú terveink között első helyen jelenleg egy bölcsőde kialakítása szerepel.
Az ófaluközpont és több helyi nevezetesség is Nógrádikum címmel büszkélkedhet
ri li
ÉRTÉKEK A minden évben megrendezett megyenapon immár több alkalommal kapott Nógrádikum díjat a község, így Nógrád megye kiemelt értékei közé került az ófaluközpont, a helyi hagyományok őrzése, a kazári női viselet és a Közép-Európában egyedülálló riolittufa. A tufa egy nagy erejű vulkánkitörés-sorozat terméke, feltehetően a Mátra aktív vulkáni tevékenységéből származó anyag. A helyi kőfejtőben gyűjtött riolittufa-minták egyik érdekessége, hogy fordított mágnesezettségűek, vagyis a kőzetképződés idején
a Köz
a Föld északi és déli mágneses pólusa felcserélődött. A kőzetben mély eróziós árkok és közöttük tufapiramisok fejlődtek ki, amelyek méretei szinte évről évre változnak. Régen a tufa kedvelt építőanyag volt, ebből épült egyebek mellett például Eger vára és Tokaj-Hegyalja pincéi is. Napjainkban blokktéglaként, égetett és fagyálló burkolólapok alapanyagaként, illetve vakolóanyagként is felhasználják. Szintén Nógrádikum a faluközpontban kialakított ófalu, amely a 18. század hangulatát idézi a Kossuth út, a Dam-
r á an is e ed láll
A kazári asszonykórus helyi viseletben, ami szintén Nógrádikum V. L.
janich út és a Hunyadi út találkozásánál. A faluközpont meghatározó elemei között szerepel a régi általános iskola épületéből kialakított egészségház, illetve a templom a hozzá tartozó plébániával. Az ófaluban továbbá hét helyi védettség alatt álló falusi ház is áll. A felújított palóc parasztházak egyértelműen meghatározzák a település és a térség sajátos hangulatát. Ennek, illetve az itt szervezett programoknak köszönhetően az ófaluközpont a térség és a megye komoly turisztikai vonzerejévé vált.
ői n visele
A kazári népviselet csoport három községre – Kazárra, Vizslásra és Mátraszelére – terjed ki. A helyi viselet jellegzetességei: a csak erre a falura jellemző, sokrétegű fejviselet, amely életkor és alkalom szerint változott, a vállat hangsúlyozó bő ingujj vállkendővel, a térd alá érő és a csípőt kiemelő sokszoknya, valamint a csizma. Emellett a viselet sok régies vonással is bír úgy, mint a homlokkötő bársony vagy az asszonyok előhajas kontyfésülése.
ALMANACH – KESZEG
Keszeg
le m ködnek 3 a keszegi emberek
k rd s válasz
Deák Ervin, az ál alán s isk la i az a a
Polgármester: Csiri Csaba
Alpolgármester: Belencsák Dorián
Képviselő-testület: Gömöri Attila Gyetván Attila Miklián Ferenc
Jegyző: Polczer Krisztina
Bizottság: Pénzügyi Bizottság
Civil szervezetek: Keszeg SE, Polgárőrség, Keszegi Népdalkör, Keszegi Kincskereső Néptáncegyüttes, Keszeg Feszt Egyesület,
Lakosság: 695 fő
Jeles napok: Falunap, Keszegi Favágóverseny, Szüreti felvonulás
ERRŐL HÍRES
Keszegi Favágóverseny Az idén már tizedik alkalommal rendezték meg májusban az országos fakitermelő bajnokság regionális elődöntőjét Keszegen. A versenyen általában 20 négyfős csapat vesz részt. Az első hat helyezett jut tovább a döntőbe. A megmérettetéseket öt helyszínen rendezik meg az országban, a döntőre az ősz végén kerül sor. Jelentkezni a szervezőknél lehet (Keszeg Feszt Egyesület). Előírás, hogy a négyfős csapatoknál két embernek rendelkeznie kell motorfűrész-kezelői vizsgával, valamint minden résztvevőnek védőfelszerelést kell viselnie. Mindemellett csak a versenyt szponzoráló cég általi fűrészeket lehet használni.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül Keszeg. Nemcsak a település arculata változott meg, hanem a közösség is sokkal összetartóbbá vált. A Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül 63 millió forintot nyertek el fejlesztésekre.
FEJLESZTÉSEK Az önkormányzat önerőből már korábban vásárolt egy épületet Keszegen közösségi háznak, amelyet egy pályázat segítségével 12 millió forintból újítottak fel. Az épület ifjúsági klubnak és konditeremnek is otthont ad. Ezenkívül a közösségi ház energetikai fejlesztésére még 40 millió forintot sikerült elnyerni a TOP-pályázat által. Utóbbi beruházás folyamatban van. Szintén TOPpályázat segítségével valósult meg az iskola és az óvoda energetikai korszerűsítése 22 millió forintból. Ennek keretében napelem, napkollektor és hőszivattyú is felszerelésre került. A jelentősebb önerős fejlesztések közé tartozik még a Szent Imre út aszfaltozása, a polgárőrhelyiség teljes körű és a Művelődési Ház belső felújítása, a focipálya melletti kis forrás látványtóvá bővítése, valamint egy keszegi ingatlan megvásárlása és vendégházzá alakítása. Az önkormányzat további tervei között szerepel új építési telkek kialakítása, Keszegen ugyanis jelenleg nincs eladó ingatlan, sem telek a letelepedni vágyók számára. Ezenkívül egy kisebb méretű, pályavilágítással kialakított műfüves sportpályát is szeretnének létesíteni, amely több labdajátékra is alkalmas lenne. Mindemellett erdei tanösvény kialakításán is dolgoznak, hiszen Keszeg szélén többek között van két őshonos fafaj, amelyek egy-egy példánya megközelítőleg négyszáz éves is lehet. A fejlesztési tervek között szerepelnek a település közterei is, attól függetlenül, hogy az utóbbi években már jelentős beruházásokkal igyekeztek szebbé tenni azokat.
– Hogyan látja az intézmény jelenlegi helyzetét?
– Optimistán, hiszen az óvodába sok gyerek jár, ez később az iskola létszámának bővüléséhez vezethet. Úgy tűnik, az óvodát hamarosan bővíteni kell, hogy minden keszegi gyerek ide járhasson. A 2007–2008-as tanévet új épületben kezdtük, amely 28-30 gyermek befogadására alkalmas két tantermes, tornaszobával, étkezővel, mellék- és kiszolgálóhelyiségekkel ellátott modern intézmény. Ezt a felújított épületet 2011-ben bővítenünk kellett, így most 48 tanuló befogadására alkalmas az intézmény. – Milyen az iskola és az önkormányzat kapcsolata?
Nemrég a Kultúr és Szabadidő Központ épületében önerőből végezték el a belső felújítási munkálatokat
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA A TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETÉT? MIKLIÁN MÓNIKA helyi lakos: Az elmúlt évekhez képest jelentősen fejlődött Keszeg. Ez a rendezvényeken is meglátszik, hiszen egyre nagyobb az összetartás a faluban. Remélem, hogy továbbra is ebbe az irányba halad majd a közösség. Ezenkívül szeretném, ha olyan fejlesztések valósulnának meg a jövőben, amelyek a faluban maradásra ösztönzik a fiatalokat.
ZAJACZ DÓRA óvónő: Óvónőként nekem az a legfontosabb, hogy a gyermekek barátságos, korszerű intézménybe járhassanak. Ez biztosítva van itt. A falu élhető, szerethető, s ezt egyre több ember felismeri. Így megnőtt az ideköltözők és az óvodába jelentkezők száma is. Nyilván mindig van mit fejleszteni, de amire szükségünk lehet, azokkal a dolgokkal rendelkezünk.
CSIRI CSABA polgármester: Úgy gondolom, hogy sokat fejlődött a településünk, amelyre az óvoda a legjobb bizonyíték, hiszen maximális létszámmal működik. Ráadásul egyre többen Keszegen képzelik el a jövőjüket. Bár a közösségi élet fejlesztésére folyamatosan figyeltünk, a következő öt év legnagyobb feladata a közösség összetartása, s még több módszert találni erre.
– Amióta igazgatóként tevékenykedem, azt tapasztalom, hogy az önkormányzat, a mindenkori polgármesterek és a képviselő-testület is iskolabarátok. Mindent megtettek az intézmény érdekében. Bár az iskola állami fenntartású, ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzattól ne kapnánk segítséget. Mindig jó kapcsolatot tartottunk fent az önkormányzattal és kölcsönösen segítjük egymást. Az iskola megszervezi a nemzeti ünnepeket, valamint a falu rendezvényein is részt veszünk. – Mik a terveik a jövőre nézve?
– Nemrég újították fel az intézményt, de az épület állagmegőrzése is fontos. Természetesen mindig vannak terveink, hogy hogyan fejlesszük az iskolát. A legfontosabb ezek közül most a bútorzat lecserélése, elsősorban új székekre és padokra van szükségünk. Az iskolaudvar is korszerűsítésre szorul, amely remélhetőleg tavasszal megvalósulhat.
K rá an isk la is m ködö Örökös Boldog Iskolává avatták a helyi intézményt a szár r l kas l an ÉRTÉK A keszegi Madách Imre Általános Iskolában huszonegy alsó tagozatos gyermek tanul 1–4. osztályig. Az oktatás csoportbontásban zajlik. Korábban a Huszár–Purglykastély adott otthont az iskolának, 2007-ben átköltöztek a jelenlegi épületbe. Deák Ervin iskolaigazgató elmondása szerint az intézményben dogozók nagyon nyitottak, éppen ezért csatlakoztak évekkel korábban a boldogságóra programhoz. Az iskola 2016-ban nyerte el az Örökös Boldog Iskola címet. A mozgalomhoz eddig több mint ezer intézmény csatlakozott,
A tanulók eredményei is javulnak
amelynek lényege egy tudományos módszer, amivel a diákok boldogabbak és kitartóbbak lesznek. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem által is igazolt program került kifejlesztésre, amely a pozitív pszichológia módszereire épül. A tanulók eredményei javulhatnak, és a közös munka is könnyebbé válik. A projekt központjában a pozitivitás, a szeretet és a barátság áll. Ennek segítségével megtanítják a pedagógusok számára is, hogy hogyan lehet a negatív gondolkodásmódon változtatni és a tanulásban optimista hozzáállást kialakítani a diákok körében.
MŰEMLÉK Kutatások igazolják, hogy a kastély az 1800as évek elején épült kései barokk stílusban. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamos. A keleti épületben irodák, szolgálati lakások és magtár volt, míg a kisebb, nyugati építményben óvoda működött. Szintén a műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertje, ahol a Huszár család néhány sírköve is megtalálható. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán áll a műemlék magtár. A kastély egykori gazdasági
épülete is a műemlékegyüttes részének tekinthető. Az ötvenes években a Huszár–Purglykastélyba költözött a helyi általános iskola és a hetvenes évek közepéig ott is működött, de a körzetesítést követően már csak az alsó tagozat. Az évek során egyre fontosabbá vált a műemléki épület felújítása, azonban az önkormányzatnál nem állt rendelkezésre ehhez elég anyagi forrás, ezért 2007-ben eladták, és azóta magántulajdonban van. Látogasson el hírportálunkra! Jelenleg magántulajdonban van
ALMANACH – KÉTBODONY
Kétbodony
Polgármester: Halász Judit Képviselő-testület tagjai: Boskó Szabolcs, Matulányi Györgyné, Szabó Tibor, Vizdák István Jegyző: Jele Tibor A hivatal elérhetőségei: 2655 Kétbodony, Madách út 37. Telefon: 35/355-260 E-mail: hivatal@ketbodony.hu Lakosság száma: 440 fő Nevezetességek: Falumúzeum; 18. századi késő barokk evangélikus műemlék templom; Bognárműhely, mely ipari múzeumként működik faipari gépekkel; Kisállatkert, ahol a hazai háziállatok és vadon élő állatok mellett néhány egzotikus állatfaj is megtekinthető; a községen áthalad az Országos Kéktúra útvonala Híres emberek: 1919. február 25-én Kétbodonyban született Pál István, a Népművészet Mestere, a Magyar Kultúra Lovagja
SZILVASZOMBAT Ebben az évben 17. alkalommal szervezték meg a faluban augusztus utolsó hétvégéjén a nemzetiségi gasztronómiai folklór rendezvényt, a Szilvaszombatot. A megye- és országhatáron is átnyúló fesztivál több ezer látogatót vonz minden évben. A Nógrád Megyei Közgyűlés 2014-ben Nógrádikum díjat adományozott a kétbodonyi Szilvaszombatnak egyedülálló jellemzői alapján, amelyek minden más megyei és országos értéktől megkülönböztetik. Ez komoly elismerést jelent a falunak, hiszen az esemény megrendezése rengeteg előzetes szervezést igényel, akár az önkormányzat mint főszervező, akár a lakosság részéről, amely szívét-lelkét beleadja a készülődésbe. A hagyományok ápolása elsődleges szempont a szervezés során.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Egyre csökken az elvándorlási kedv
3
kérdés válasz
Kovács Éva, a közhasznú e es le veze ő e
Kétbodony festői környezetben fekszik, Nógrád megye, egyben az ország egyik legszebb vidékén, a Cserhát lábánál.
GYARAPODÁS A településen megoldott a villany, a vezetékes ivóvíz, a telefonés a gázszolgáltatás is, a csatornaberuházás és szennyvízelvezetés azonban a jövő feladata, az önkormányzat pályázati forrás kiírását várja. A közutak állapota jó, a falu lakossága pedig szemmel láthatóan nagy gondot fordít a település tisztaságára, a rendre. Az itt élő emberek takaros családi házakban laknak, amelyekhez virágos udvar és díszkert is tartozik. Folyamatosan gyarapodik, fejlődik a település. Mint azt Halász Judit, a falu harmadszor megválasztott polgármestere elmondta, a közelmúltban pályázati forrásból történt beruházások mind a közösség érdekét szolgálják. Elsősorban a fiatalok kikapcsolódását segíti a kézi- és kosárlabdapálya kialakítása, az ifjúsági klub teljes felújítása, de kívül-belül megújult a művelődési ház és az orvosi rendelő is. A Magyar Falu Programban orvosi eszközöket nyert az önkormányzat, megszépült a polgármesteri hivatal, a legkisebbeknek pedig korszerű játszóteret építettek. Saját erőből kisebb felújításokat végeztek: a szabadtéri színpadot tetővel látták el, felújították a művelődési ház külső teraszát, járdákat és buszvárót építettek. Persze vannak még megvalósításra váró feladatok. 2005ben megszűnt az óvoda és az iskola a településen, az épületek kihasználatlanul állnak, ezeket szabadidőközpontként, tájházként, kézművesházként szeretnék hasznosítani a jövőben. Kétbodonyban folyamatosan nő a lakosság száma, az emberek szeretnek itt élni. Az elmúlt két évben a fővárosból és környékéről egyre többen költöztek ide, elsősorban frissnyugdíjasok és fiatal házasok, így egyre kevesebb az eladásra kínált ingatlan a településen.
– Miben áll az egyesület legfőbb tevékenysége?
– Az önkormányzattal együttműködve támogatjuk a település különböző kulturális rendezvényeit, valamint a helyi hagyományőrző csoport munkáját, hiszen ők azok, akik leginkább hírét viszik a falunak, elsősorban Nógrád megyében, de azon túl is. Minél több lakos – főleg fiatalok és családok – bevonása a célunk, illetve közösségi színtereket is létrehozunk. – Mit kell tudni a Kétbodonyban megszervezett rendezvényekről?
– Szinte minden rendezvényünk nyilvános, a Szilvaszombatra például több ezer vendég érkezik minden évben, az ország minden tájáról és a Felvidékről is. Persze vannak események, amelyek inkább csak az itteni közösségnek szólnak. A környező Kéktúra útvonalon gyakran szervezünk kirándulásokat a helyi családoknak. A közös karácsonyi ünnepségen a falu öszszes lakója együtt szokott ünnepelni halászlé és forralt bor mellett.
Gombóckészítés. A falu fő rendezvénye, a Szilvaszombat már öt éve viseli büszkén a Nógrádikum címet
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KÉTBODONYRÓL? BARÁT PÉTER, a sportegyesület vezetője: Szép eredményeink vannak futballban. Csapatunk rendre dobogós helyen áll a megyei harmadosztályban, kétszer voltunk elsők, háromszor harmadikak. Az önkormányzat felszereléssel, pénzzel támogat, és a helyi vállalkozók is segítik a csapatot, amely minél színvonalasabb játékkal igyekszik megdolgozni ezért a támogatásért.
GOMBOR KRISZTIÁN, az evangélikus gyülekezet vezetője: 2012 óta élek itt a családommal, s úgy tapasztaljuk, befogadó emberek lakják Kétbodonyt. Szerintem bár elöregedőben van a falu, de az utóbbi időben egyre több fiatal tervezi itt a jövőjét. A 230 éves templomunkat most újítjuk fel pályázati pénzből, a 19. századi freskóink restaurálására keressük a forrást.
LEMBERNÉ MÉSZÁROS KATALIN:
Kétbodony folyamatosan fejlődik és szépül. A közelmúlt fejlesztései a falu javára szolgálnak, javítják az itt élők kényelmét. Számomra fontos volt a katolikus harangláb felújítása, amit a váci püspökség és az önkormányzat hozzájárulásán túl a helybeliek is támogattak adományaikkal. A jó cél érdekében mindig hajlandóak összefogni a helyiek.
– Milyennek tartja az itt élő embereket?
– Ez egy kis, zárt közösség, de maguk között összetartanak, és segítőkészek az itt lakók. Mi Budapestről települtünk a faluba, megéreztük ezt a zártságot, de ha az újonnan érkező bizonyít, akkor befogadják. A fiatalok között is erős az összetartás. Soha nem bántuk meg, hogy ideköltöztünk. Van a környéknek egy sajátos hangulata. A táj és az emberek együtt varázslatos, én csak úgy nevezném, valódi palóc közeget alkotnak.
A múlt értékeinek őrzésével és tovább adásával növelik az új generációk kreativitását
alaik an is vá
ÉRTÉK Nemcsak nyelvében él a nemzet, de hagyományiban is. A 21. században a megrendült, meglazult közösségi gyökerek ellensúlyozásaként különösen időszerűvé vált a múlt értékeinek megőrzése, és élő továbbvitele. A hagyományőrző csoportok ezért védelmet és odafigyelést kívánnak, hiszen tevékenységük bizonyítja, hogy van élő néphagyomány, és egy hagyományokkal rendelkező közösségnek nemcsak a teherbíró képessége nő, hanem a biztonságérzete és a világba vetett bizalma folytán a megújulásra való képessége és kreativitása is.
Szalkai Jánosné, Marika néni tősgyökeres kétbodonyi, 30 éve oszlopos tagja a helyi hagyományőrző csoportnak. Arra a kérdésre, miért érzik fontosnak, hogy az őseik által rájuk maradt hagyományokat tovább vigyék, így válaszolt: – Egyszerűen szeretjük ezt csinálni, a magunkénak érezzük, és nagyon jó közösséggé kovácsolódtunk az évek során. A csoport elsősorban énekel, és a megszokott népdalokon kívül mindig bekerül valami újdonság is a műsorunkba. A 20-22 fős társaságban több nemzedék képviselteti
ad ák őseik öröks
A népdalokon kívül mindig bekerül valami újdonság is a műsorukba
magát. A legfiatalabb tag 13, a legidősebb 84 éves. A különböző generációk jól együttműködnek, a korkülönbség egyáltalán nem okoz gondot, és külön öröm, hogy férfiak is vannak a csoportban, mi több, három házaspár is. – Úgy megszerettük egymást, hogy ha valaki nem tud jönni próbára, kifejezetten hiányoljuk. A fellépéseken kívül közös kirándulásokat is szervezünk – mondja Marika néni. A népdaléneklés mellett mással is foglalkozik a csoport: Szilvaszombat nem múlhat el a bodonyi asszonyok gombóca nélkül, csapatuk
reggel 7-től este fél 11-ig szokta fáradhatatlanul készíteni a szilvás finomságot. Hollókőre évente kétszer járnak rendezvényekre, az ott eladott gombócokból van egy kis bevételük, amit elsősorban népviseletre költenek. Marika néni ezen kívül nyaranta az erdei iskolában azokkal a mesékkel szórakoztatja a Pestről érkezett gyerekeket, amelyeket még gyerekkorában, a tollfosztóban tanult a nagyszüleitől és az idősektől. Látogasson el hírportálunkra!
ALMANACH – KISBÁGYON
Kisbágyon
rős en k a hel iek 3 közö i ka s la
k rd s válasz
an n e ed s Ki i a hel i v da v da eda sa
Polgármester: Nagy Attiláné
Képviselő-testület: Jancsó Mónika Ildikó Kresák György Mérészné Holecz Mária Zachar Tibor
A hivatal elérhetőségei: 3046 Kisbágyon, Szabadság út 21. Tel.: 06-32/481-114 e-mail: hivatal@kisbagyon.hu
Lakosság: 428 fő
Civil szervezetek: Kisbágyon Polgárőr Egyesület, Kisbágyon SE, Kisbágyon Ifjúságáért és Hagyományaiért Alapítvány
A falu története: Régészeti leletek tanúsága szerint a terület már a bronzkorban is lakott volt. A Szolnok nemzetség ősi birtoka a forrásokban 1260-ban szerepel először. A falu a középkor folyamán többször is birtokost cserél, a 16. század elején Werbőczy István magyar jogtudós tulajdonába kerül.
HÍRESSÉG 1748-ban evangélikus vallású köznemesi család sarjaként Kisbágyonban született Ócsai Balogh Péter, az evangélikusok mecénása. Tanulmányait a késmárki és pozsonyi líceumban végezte. Már 23 évesen Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja lett. Később udvari tanácsos és főispán. 1789-ben az evangélikus egyház főinspektora lett, a településen is az ő nevéhez fűződik az evangélikus vallás elterjesztése, birtoka az ellenzéki szellemű nemesség találkahelye volt. 1818-ban halt meg Kisbágyonban, sírja is itt található.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt időszak mozgalmasan telt a település életében. Az önkormányzat munkájának és az elnyert pályázati támogatásoknak köszönhetően ugyanis számos fejlesztés valósulhatott meg.
FEJLŐDÉS – Pályázati összegekből több önkormányzati ingatlant is felújítottunk. Ennek során energetikai korszerűsítések történtek a faluház és az óvoda épületén. Régi vágyunk teljesült akkor, amikor a már rossz állapotban lévő ravatalozó épületét is sikerült rendbe hozni. A temető előterében pedig parkolót és egy 1956-os emlékhelyet is kialakítottunk – mondta Nagy Attiláné, a település polgármestere. Szintén támogatási összegből újulhatott meg a faluház kertjében a két világháborúban elesett hősök tiszteletére emelt emlékmű, míg további pályázati pénzből 2018-ban megépülhetett a Kossuth és Szabadság utat összekötő járdaszakasz is. – Terveink között szerepel egy minden igényt kielégítő játszóudvar kiépítése az óvoda mellett, melyre már benyújtottuk a pályázatot. A 2017-ben beadott sportparkpályázatunk azonban már pozitív elbírálásban részesült, így ennek kivitelezési munkálatai a következő év tavaszán megindulhatnak – nyilatkozta a polgármester, aki hozzátette, hogy szintén támogatási összegből alakítják ki a tájházat, amely a falu híres szülöttének, Ócsai Balogh Péternek állít majd emléket. A településen továbbra is fokozott figyelmet szeretnének fordítani a közbiztonságra, valamint a járdák, az utak és a belvízelvezető árkok rendbetételére. Mindezeknél azonban fontosabbnak tartják az itt élők egymás közti kapcsolatát. – Sajnos a közösségi élet nem igazán lendült fel, így folyamatosan keressük a megoldást, hogy az összetartozás érzését erősítsük. A civil szervezetek, az egyházak munkája és a színjátszó csoportunk működése is ezt a célt szolgálja – tette még hozzá Nagy Attiláné.
– Hogyan kötődik a faluhoz?
– A helyi óvodában dolgozom, mint óvodapedagógus. Intézményünk a Palotáson működő óvoda tagóvodája. Onnan szóltak, amikor itt munkalehetőség adódott, így kerültem ide. – Milyen az élet az óvodában?
A településen dolgozó közmunkások többek közt a temetőt is rendben tartják
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET KISBÁGYONBAN? REZSUTA ISTVÁNNÉ konyhai
TŐKÉS NÓRA helyi lakos: Öt
kisegítő: Már húsz éve élek a faluban, akkor költöztünk ide a férjemmel és a gyerekeinkkel. Három éve dolgozom a helyi óvodában mint konyhai kisegítő. Szeretek itt élni. Ahhoz képest, hogy kicsi a település, jó a közösség. A színjátszó csoportra például nagyon büszkék vagyunk, a nemrég alakult felnőtt-színjátszókörnek én is tagja lettem.
éve költöztünk ide a férjemmel. Három gyermekünk van, a legkisebb kétéves. Eleinte a párom papájánál laktunk, majd később házat vettünk. A nyugodt és csendes környezet megfizethetetlen számomra. Az utak lehetnének jobbak és lehetne több rendezvényünk, de szeretek itt élni, és ebben a faluban tervezzük a jövőnket is.
K rszer s e k az v da s a al ház si rendszer s á ház is k sz l A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül több pályázatot is nyert a település az elmúlt években. 34 millió forintból valósult meg az óvoda, míg több mint 24 millió forintból a faluház energetikai korszerűsítése. A tájház kialakítása egy régi ingatlan felújításával több mint 33 millió forintból fog megtörténni. Az épület mellett egy közösségi színtér is kialakításra kerül majd. Mindezek mellett rendezvények szervezésére és a közösségi összetartozás erősítésére is nyert támogatást a település.
– Jelenleg 22 gyerek jár hozzánk, ebből 19 helyi, és van három bejárósunk is. Hat nagycsoportosunk van, 11 középsős és öt kiscsoportos. Két óvodapedagógust alkalmazunk és egy dajkát. Tevékenységközpontú pedagógiai programmal dolgozunk. Napirendünk szabad játékokból és foglalkozásokból áll. Hacsak nem esik az eső, az udvarra is mindennap kimegyünk. Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt időszakban pályázati támogatásnak köszönhetően sok mindent sikerült korszerűsíteni az óvoda épületén. Új lett a konyhánk, a csoportszoba, az előtér és a mosdó is. Nyílászárókat cseréltek, és szigetelés is került az épületre. Ha a pályázati lehetőségek engedik, akkor a jövőben az óvodakertet is szeretnénk rendbe tenni, és az ott lévő régi, már rossz állapotban lévő játékokat pedig felújítani. – Mivel tudják a gyerekek színesíteni a falu életét?
– Mindig részt veszünk a falu fontosabb eseményein. Most éppen az idősek napi rendezvényre készülünk versekkel és egy kis lakodalmas műsorral. Utána a karácsonyi ünnepség következik. Az előadásokra nagyon sokat próbálunk, nagyjából három hét gyakorlásra van szükségünk ahhoz, hogy minden gyerek megtanulja a szövegét és tudja a szerepét.
a vad a k A fiatalok előadásain felbuzdulva a felnőttek is kedvet kaptak a színészethez r eái a kis m ze m an ÉRTÉK Az Afrikai–Magyar Magánmúzeumot két vadász, Kopka László és Kopka Viktor hozta létre azzal a céllal, hogy bemutatásra kerüljenek az eddigi vadászexpedíciókon elejtett nagyvadfajok trófeái. A kiállítóhely két részből áll: az Afrika-teremben az egzotikus fajokat, míg a magyar teremben a hazai nagy- és apróvadfajokat ismerhetik meg az érdeklődők. Utóbbihoz egy képkiállítás is kapcsolódik: a kisbágyoni Hubertus kisgaléria, amely vadászfestők életés tájképeit mutatja be. A múzeumot előzetes bejelentkezés alapján lehet látogatni.
záz ves ha
MŰVELŐDÉS Már az 1920-30-as évekből fellelhetők bizonyos emlékek arról, hogy a községben színjátszó kör működött a helyi tanítók szervezésében. A régi, megkopott fényképek tanúsága szerint a kör tagjai között idősek és fiatalok egyaránt megtalálhatók voltak. Az előkerült színlapok és az idős lakosok visszaemlékezései alapján olyan darabokat adtak elő, mint a Sári bíró, A piros bugyelláris vagy például A bor. A hagyomány a háborús időket is túlélte és az 50-es években is folytatódott. Azóta – kisebb kihagyásokat leszámítva – szinte minden ge-
mán i a sz n á szás
Megkopott fényképek tanúskodnak az elődök amatőr színházáról
nerációban működött színjátszó kör a településen. A 70-es és 80-as években például Hajnal István tanító úr fogta öszsze Kisbágyon fiataljait. A jelenlegi Köménymag színjátszó csoportot NémethCsomor Katalin, Négyesi Nóra és Fekete Krisztina hívta életre és alakulatuk azóta is gyűjtőhelye a színészet iránt érdeklődő, lelkes gyerekeknek, fiataloknak. A kezdeti mesejátékokat, színvonalas ünnepi műsorokat időközben felváltották az olyan musicalfeldolgozások, mint a Valahol Európában, A Dzsungel könyve, a Hair
vagy éppen a Mamma Mia! Ezekkel számos környékbeli településen vendégszerepelt már a csoport nagy sikerrel. A taglétszám persze állandóan változik, a továbbtanulás és a munkába állás miatt egyesek abbahagyják, de szerencsére utánpótlás mindig akad. A fiatalok teljesítményét elnézve pedig, a középkorúak is kedvet kaptak a színészethez, aminek köszönhetően az idén ősszel megalakult a felnőtt színjátszó csoport is, mely már készül a jövő évi falunapra, ahol az Oscar című film színpadi átdolgozásával debütálnak majd.
ALMANACH – KISBÁRKÁNY
Kisbárkány
irá z Kis árkán 3 l k a al sz s
k rd s válasz
dő s ászl a közs l ármes ere
Polgármester: Edőcs László
Alpolgármester: Sántáné Fekete Ildikó
Jegyző: Dr. Sárvári Eszter
Képviselő-testület: Sejben Nándor, Sánta Barbara, Trenka Veronika
Lakosságszám: 162 fő
ERRŐL HÍRES… A kisbárkányi önkormányzat évről évre saját forrásból „virágoztatja fel” a falu környezetét a lakosság összefogásával. A helyiek számára fontos az egészséges lakóhely kialakítása, az intézmények virágosítása, a parkok gondozása, és a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, szépítése. A községvezetés már második alkalommal nevezett a Virágos Magyarország versenyre, amelyre mintegy 300 település adta be jelentkezését. A Falutörténeti Parkban 2019-ben az egyik neves heti magazin csapata készítette a virágágyásokat. Felhívásukra a község pályázott a lap Virágözön elnevezésű játékára. A megmérettetésen több mint 70 település közül Kisbárkány bekerült a legszebb öt közé. A virágok szerepe az egész falu életét áthatja: úrnapján immár 20 éve saját készítésű virágszőnyeggel borítják be a templom környékét, gyönyörű motívumokat álmodnak a szőnyegekbe, amelyeket a lakosság együtt készít el. A falubeliek maguk gyűjtik a szép szirmokat bontó virágokat az egyedülálló alkotásokhoz, amelyek bár még nem nógrádikumok, mégis igazi nógrádi csodának számítanak!
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotó: Ladóczki Balázs
A Cserhát hegység belső részén megbújó Kisbárkány legnagyobb értéke a természeti környezetben gyökerezik. Edőcs László polgármester és képviselő-testülete szívügyének tekinti a faluszépítést és a hagyományok ápolását, s a faluban több jelentős beruházás is megvalósult az elmúlt években.
FEJLESZTÉSEK Edőcs László polgármester Kisbárkány legfőbb vonzerejének a nyugalmat és a tiszta levegőjű környezetet tartja, amelynek megőrzésére az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít. Emellett a községvezetés a lehetőségekhez mérten jól kihasználta az elmúlt években a pályázati lehetőségeket is. A településvezető elmondta: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében mintegy 37 millió 333 ezer forintból korszerűsítették a hivatal épületét. – A beruházás a hőszigetelést, a nyílászárók és a fűtési rendszer cseréjét érintette. Mindez hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, de a fenntartási költségek is mérséklődnek – tette hozzá Edőcs László. Kiemelte: egy kistelepülési pályázaton az önkormányzat 750 ezer forintot nyert el, amelyből a Béke és az Ady út összekötő szakaszán árokfelújítást végeztek. Évekkel ezelőtt megújult a Kisbárkányba vezető út, de a 2010-es évek elején a Bedepuszta felé vezető utat is leaszfaltozták. – A Kisbárkányhoz tartozó Bedepuszta két tucat házát – pár kivétellel – évekkel ezelőtt felvásárolta egy holland üzletember, aki itt egy turisztikai központ kialakítását tervezi. Még zajlanak a házfelújítások, de amint minden engedélyt megszereznek, beindulhat az idegenforgalom a helyszínen – ismertette a községvezető. A polgármester örömmel látja, hogy a falu egy kisközössége rendre faluszépítő és -építő tevékenységgel járul hozzá a település vonzerejé-
– Pezseg a közösségi élet?
Edőcs László polgármester Kisbárkány fő vonzerejét a festői környezetben látja
nek növeléséhez, s e megmozdulásokat a községvezetés jó szívvel támogatja. A TOP-on belül Kisbárkány csatlakozott egy helyi identitást erősítő pályázathoz, amely Sóshar-
tyán vezetésével 16 települést fog össze. Az elnyert mintegy 860 ezer forintból közösségkovácsoló programokat valósíthatnak meg, de már nyársalóval és kerti pavilonnal is bő-
vítették a sportpálya környékét. A polgármester tele van tervekkel, s mint mondta: ha rajta múlik, Kisbárkány a jövőben is a megye egy kicsiny ékszerdoboza marad.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET KISBÁRKÁNYBAN? BOZÓ BÉLA: – Kisbárkánynak kis létszámú, ám erős hitű gyülekezete van. A közösségi öszszefogásnak köszönhetően saját templomot és falutörténeti parkot létesítettünk. Nyolc éve megépítettük a temetőt, a templommal összekötő keresztutat is, amelynek minden állomása egy-egy hívő vagy házaspár adományából készült el. Példaértékű, amit ezzel a közösséggel itt megvalósítottunk!
BOZÓ BÉLÁNÉ: – Helyi összefogással 2015-ben létrehoztunk egy szabadtéri betlehemet, minden karácsonykor felállítjuk. A templomban látható 14 gobelint egy év alatt készítettem, a keresztút stációit ábrázolják. Az Isten háza fontos helyszíne közösségünk életének, így annak környékét rendszeresen gondozzuk. Az önkormányzat mindig támogatja faluszépítő ötleteinket. faluszépítő
SÁNTA DÁVID: – Kisbárkány a béke és nyugalom fellegvára, s a fejlesztéseknek köszönhetően bármelyik osztrák faluval felveheti a versenyt. Az iskola elvégzése után itt kezdtem gazdálkodni, szarvasmarhatartással foglalkozom. A megye városai gyorsan megközelíthetők, de helyben is minden elérhető. Az idősebbek a falu motorjai, akik az önkormányzattal karöltve gondozzák a község értékeit.
– A lakosságszám alig haladja meg a 160 főt, de öröm itt élni, mert csendes és esztétikus a légkör. A település egy része összetartó, s mindent megtesznek a falu szépítéséért. Egyebek mellett a templomkert elkerítése, a falutörténeti emlékpark és a keresztút stációi is lakossági összefogással készültek el. Kisbárkányban már hagyomány az idősek napja, de a Mikulást is közösen ünnepeljük. Emellett családi napokkal, kiállításokkal, túrázásokkal és egyéb mulatságokkal is igyekszünk feldobni a helyiek jókedvét. A TOP keretében lehetőséget kaptunk további identitást erősítő programok szervezésére, így a jövőben egy nagyobb rendezvényt is életre hívhatunk. – Milyen a fiatalok aránya?
– Tény, ami tény: idősödik a lakosság, összesen hat gyermek van a faluban. A képviselő-testülettel gondolkodunk a lehetőségeken, hogyan tudnánk támogatni a fiatalok helyben maradását, kisbárkányi letelepedését, vagy a gyermekvállalást. – Hogyan tovább?
– Vannak még bőven terveink! Kistelepülésként nem vagyunk könnyű helyzetben a pályázatok tekintetében, de minden lehetőséget igyekszünk kihasználni. Az orvosi rendelőben hetente egyszer látja el feladatait a doktor, ám az épületben egykor színpad volt, így a bejárat csak lépcsőn közelíthető meg. Szeretnénk akadálymentesíteni a helyszínt, de a templom előtti teret is díszkövekkel borítanánk le. Emellett a Millenniumi Park felújítását is tervezzük, mert az idő vasfoga már nyomot hagyott az emlékműveken. Bízom a pályázat pozitív elbírálásában!
Évente ünneplik Havas Boldogasszony napját
Huszonöt éve szól az ima a község templomában
EMLÉKŐRZÉS A Kisbárkány nevével fémjelzett településtábla után rögtön egy csodaszép és különleges park fogadja a látogatókat. A Falutörténeti Emlékpark 2013-ban Edőcs László polgármester támogatásával készült el, amelynek megléte üzeni: az ősök hagyományait követve a kisbárkányiak már több emberöltő óta méltóan ünneplik augusztus 5-én Havas Boldogasszony napját. Egyszer régen ugyanis soha nem látott jégeső sújtotta a falut, amely tönkretette a helyiek termését. Az égi csapást követően az elődök fogadalmat tettek, hogy Havas Boldogasszonyt évről évre hűséggel
HITÉLET A község legfőbb látnivalója a falu végén magasodó Havas Boldogasszony római katolikus templom, amely az 1990-es évek közepén épült egyházi, önkormányzati és alapítványi támogatással. Az épületet 1994ben – 25 éve – szentelték fel, amelynek belseje hűen tükrözi a 20. század sajátos építészeti stílusjegyeit. Első harangját 1875-ben egy Walser nevű nagyiparos budapesti gyárában öntötték, amely a kezdetekben Rimócon teljesített szolgálatot. Kisbárkány község azonban az öntvényt 1927-ben megvásárolta azzal
rzik a al ör ne
A 2013-ban elkészült emlékpark
köszöntik, elkerülve ezzel egy újabb pusztítást. Az emlékpark csodaszép szobrait Bagi András – a község díszpolgára – szobrász-fafaragó művész alkotta. A faragványokon keresztül újra megelevenedik a fogadalomtétel, amelyet a Havas Boldogasszony előtt térdelő népviseletes pár szimbolizál. A látogatók a parkban faragott fatáblán olvashatnak Kisbárkány történetéről, míg a díszített kútnál szomjukat is olthatják. A Szent Korona alatt a kisbárkányi Bozó Béláné vázlata sugallja nemzedékek áldozatos küzdelmét az ősök fogadalmának beteljesítéséig: a templomig.
Értékes harangokkal büszkélkedik
a kikötéssel, hogy a rimóciak a szentkúti búcsú alkalmával a falun áthaladva megkongathatják azt. A régi harang az évek során elkopott és megrepedt, ezért a hívek ösztönzésére – s egyben adományaikból – a templom 2017-ben új öntvénnyel gazdagodott, amely Lengyelországból érkezett a településre. A Kisbárkányban élők számára a hitélet nagyon fontos, rendszeresen látogatják a templomot és imádkoznak. Az Isten háza felé haladó út mellett Millenniumi Park is díszíti a faluközpontot, amely a világháborús hősi halottaknak állít örök emléket.
ALMANACH – KISECSET
Kisecset
Több szolgáltatást 3 is nyújt a kultúrház
kérdés válasz
Pribelszki Tamás, a település polgármestere
Polgármester: Pribelszki Tamás
Alpolgármester: Kacsári Lászlóné
Képviselő-testület tagjai: Baranyai Sándor Balázs, Fodor László, Vecserek Ildikó
Jegyző: Jele Tibor
Háziorvos: dr. Bornemisza Éva
Polgármesteri hivatal: 2655 Kisecset, Kossuth út 4. Telefon: 35/355-187 E-mail: kisecset2655@gmail.com Honlap: www.kisecset.hu
Lakosság lélekszáma: 174 fő (2019. január 1.)
Jeles napok: Pampuska fesztivál – július utolsó szombatja
ERRŐL HÍRES
Természeti környezet A 349 méteres Cserhát hegye alatt elterülő, gyönyörű fekvésű zsákfalu környéke dúskál erdőségekben. Emiatt rendkívül gazdag gombatermő hely is, ami sok érdeklődőt vonz ide. Különösen a tinóru, a vargánya, az óriáspöfeteg és a császárgomba található meg errefelé nagyobb számban. Hasonlóképpen jelentős a vadállomány is: vaddisznó, őz és gímszarvas felbukkanása mindennapos jelenség a falu szomszédságában, míg az apróvadak közül a fácán fordul elő komolyabb mennyiségben. Horgászatra is kiváló lehetőség nyílik. A Kétbodonnyal határos víztározóban szinte az összes honos halfaj kifogható.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Lenyűgöző táji környezetben terül el a tornácos házaival egy öblös völgykatlanban, kicsiny patak mentén hosszan elterülő Kisecset, ami a nyugalom szigete. Az önkormányzat folyamatosan törekszik arra, hogy minél inkább segítse a lakosságot.
SZOLGÁLTATÓ FALU Ezek egyike volt a művelődési ház nemrégiben befejeződött korszerűsítése. Az épület állaga rendkívül leromlott, még vizesblokkja sem volt, nélkülözhetetlenné vált a felújítása, hiszen nem akadt egyéb hely a faluban, ahol fedett teret igénylő rendezvényt, eseményt lebonyolíthattak volna. Kapóra jött a vidékfejlesztési pályázat támogatása, harmincmillió forint felhasználásával pár hónap alatt elkészültek a munkálatokkal. Tavasszal adták át a létesítményt. Amely fokozatosan, egyre jobban megtelik élettel. Itt alakították ki az internetes elérhetőségi pontot és a könyvtárat, amiket minden nap használnak az emberek. Melegítő konyhai szolgáltatást ugyancsak biztosítanak itt. Évente legalább tíz-tizenkét egyéb rendezvény otthonául is szolgálhat, például az idősek napján. Mivel jelenleg zajlik a katolikus templom tetejének felújítása, a szentmiséket is a művelődési házban tartják. A falu vezetőinek további terveiben a tetőtér beépítése szerepel, illetve a hozzá kapcsolódó kertet szintén hasznosíthatják a jövőben. Hasonlóképpen komoly lehetőséget lát az önkormányzat a helyi piac kialakításában, ami elősegítheti a zártkerti növénytermesztés fellendülését. Szentével közösen indult be a projekt, beszerzőárusító autót vásároltak, webes felületet alakítottak ki a későbbi értékesítés könnyebbé tételéhez, és a remények szerint nem csupán az üdülőterületi tulajdonosok, hanem távolabbi városok lakói is felvevőpiacot jelenthetnek a kisecseti termékeknek.
– Mit tart Kisecset legfőbb értékeinek?
– A palóc tájegységre jellemző településkép a kontyolt tetőkkel nagyon közkedvelt nálunk. A barátságos és nyugodt környezet annak is köszönhető, hogy nálunk nincs átmenő forgalom. Kisecset természeti, tájképi értékei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. – Mi az, ami a településen még hiányzik, feltétlenül megoldandó feladat?
Évente legalább 12 rendezvénynek ad otthont a művelődési ház, jelenleg a szentmiséket is itt tartják
MI A VÉLEMÉNYE KISECSETRŐL? MEDGYESI JÓZSEF asztalos: – Itt nőttem fel Kisecseten, nagyon szeretem az itt élő embereket. Annak ellenére, hogy a régi időkhöz képest sok tekintetben megváltoztak a körülmények, a csend, a nyugalom, a jó levegő maradt. Szintúgy a jó termőföld is, ami sok munkát ad a dolgos embereknek a mezőgazdaságban, az állattartásban. Sajnos azonban elöregedik a falu…
SZABÓ ZSUZSA könyvtáros: – A természet közelsége miatt, ha csendre vágyik az ember, itt mindenképpen otthon érezheti magát, művelheti kertjét, és az öngondoskodás önbizalmat ad és áraszt. Úgy érezzük magunkat, mintha hétköznap is nyaralnánk. Nagyon jó a közösség, például nyolctagú színjátszó csoportot is működtetünk, amelynek rendszeresek a fellépései.
KÁTAI GYÖRGY, a Kisecseti Üdülők Egyesületének ügyvezetője: – Három évtizede parcellázták fel az egykori romhányi TSZ földjeit, ezen jött létre az üdülőövezet. Tervek születtek a közműhálózat fejlesztésére, amelyek később elsikkadtak, így az egyesületünk önerőből vezette be a villanyt, de még sok munka vár ránk, hogy otthonosabbá tehessük a területet.
– A megfelelő, korszerű szennyvízelvezetésről mihamarabb gondoskodni kell, mert ez turisztikai és letelepedési szempontból is rendkívül hátráltató tényező, és a huszonegyedik században nélkülözhetetlen. Mivel egyre vonzóbb a remek fekvésű üdülőterületünk, ahol már életvitelszerűen is tartózkodnak családok, itt szükséges lenne az ivóvízellátás biztosítása. – Hogyan igyekeznek megtartani és csábítani a fiatalokat?
– Igyekszünk minél kedvezőbb feltételeket biztosítani az itt lakók számára. Háztól házig szállítjuk oda-vissza az óvodás gyermeket. Az iskolába járókat is különféle támogatásokkal segítjük. Községünket úgy alakítjuk, hogy az a mai fiatalság számára is élhető legyen, kültéri internetes hozzáférést alakítottunk ki, folyamatosan parkosítunk, széles körűek a sportolási lehetőségek. Kedvezőek a tapasztalataink, a nyugalmasabb lakókörnyezetet látva mindinkább kiköltöznek az emberek a zsúfolt városokból, az elhelyezkedésünkben rejlő előnyöket egyre többen felismerik.
Óvodába viszi a gyerekeket, segít bevásárolni és a betegeket is szállítja
Közösségi szolgáltató központ épült
SEGÍTSÉG Magyarországon a múlt század kilencvenes éveiben indultak el az első falugondnoki szolgálatok, és az azóta eltelt hosszú esztendők során mindenképpen bizonyságot nyert, kitűnő volt az alapötlet, megkérdőjelezhetetlen a hasznosságuk. Különösképpen a kistelepülések életét könnyítik meg, hiszen a csökkenő lakosságszámú, elzártabb területeken fekvő aprófalvakban lassan eltűnik minden helyi szolgáltatás, üzlet, posta, gyógyszertár és még sorolhatnánk. Kisecset is ebbe a sorba tartozik, szerencsére azon-
FEJLESZTÉS A községben, a Vidékfejlesztési Pályázaton elnyert 30 millió forintos öszszegből teljesen felújították a művelődési ház épületét ott többfunkciós, közösségi szolgáltató központot kialakítva. Kicserélték a nyílászárókat, a fűtési rendszert, vizesblokkot alakítottak ki, megszépült a beltér. A Terület- és Településfejlesztési Operatív programban, Szentével konzorciumban zajlik a helyi termékek piacra jutási esélyeinek növelését szolgáló projekt, amelynek Kisecsetre eső támogatási része 29,9 millió forint.
Igen hasznos a falugondnoki szolgálat ban ott a község nevével feliratozott mikrobusz, és Baranyai Sándor Balázs, a falugondnok, akire méltán számíthatnak az emberek. Sokrétű a feladata. Reggelente az otthonuk előtt veszi fel a gyerekeket, és szállítja a szentei óvodába, délután hasonló a visszaút. Mi legutóbb a romhányi zöldséges üzlet előtt találkoztunk vele, amint néhány kisecseti lakos társaságában a teli szatyrokat pakolta be a gépjárműbe. Hetente többször végez bevásárlásokat, illetve az orvosi rendelésekre is elviszi a betege-
Mindenfajta ügyes-bajos dologgal fordulhat hozzá a falu népe
ket. Mindenfajta ügyes-bajos dolgokkal ugyancsak bátran fordulhatnak hozzá, így ha gázpalackcserére van szükség, vagy az idős embereknél a televíziót kell beállítani, esetleg egyéb kisebb karbantartást elvégezni, netán az udvarban lenyírni a füvet. De az önkormányzat hivatalos ügyeinek intézésénél is számíthatnak rá. Ez a feladategyüttes mára megkerülhetetlenné vált, és a kétszáz lelket sem számláló faluban kiváltképp örül mindenki, hogy ezeket a szolgáltatásokat biztosítani tudja az önkormányzat.
ALMANACH – KISHARTYÁN
Kishartyán
Polgármester: Sándor Attila
Alpolgármester: Ferencz Róbert
Jegyző: Schirling István Sebestyén
Képviselő-testület: Kuzselkáné Antal Kinga, Ferencz Viktor, Antal Zsolt
Bizottság: Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, elnök: Ferencz Viktor
Községháza: Cím: 3161 Kishartyán, Rákóczi út 70. Tel.: 32/403-200 khartyan@nogradmail.hu
Lakosság száma: 558 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Kishartyán Községért Alapítvány, Kishartyáni Polgárőrség
Vállalkozások száma: 22 Jeles napok: június: Ménes-patak főzőverseny; július 26: Szent Annanap, templombúcsú; november 1.: Mindenszentek Királynéja, a templom védőszentjének ünnepe
ERRŐL HÍRES Pintér Sándor, a palócok néprajzkutatója, régésze és történetírója volt. Nem a település szülötte, azonban gyermekéveit már Kishartyánban töltötte. Iskolái után ügyvédként praktizált, azonban hírnevét történetírói munkásságával alapozta meg. Műveiben sokat emlegeti Kishartyánt, írt róla az 1897-ben megjelent Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban című könyvében is.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Hüvösi Csaba
elen ős l a e lőd s Az elmúlt közel három esztendőben több mint nyolcvanmillió forint érkezett Kishartyánba. Az ebből származó fejlesztések jelentős része a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretien belül valósult meg, azonban némi önerő is társult mindehhez. Ennek az összegnek köszönhetően többek között megtörtént az önkormányzat energetikai fejlesztése, és hamarosan elkezdődik az óvodáé is.
BERUHÁZÁS – Van még mit tenni a településen, de az utóbbi 2,5 év során, amióta az időközi választásokon a helyi polgároktól megkaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy vezessem a falut, több mint 82 millió forinttal lett gazdagabb a község – mondta Sándor Attila. A polgármester hozzátette: mintegy 25 millió forintból valósult meg többek között az önkormányzat energetikai fejlesztése. Ezen projekt keretein belül külső homlokzati, illetve födémszigetelést hajtottak végre, továbbá megtörtént az akadálymentesítés is. Mindezek mellett korszerűsítették a fűtést, átépítették az elektromos rendszert, valamint napelemmel is ellátták az épületet. Hamarosan elkezdődik továbbá a helyi óvoda energetikai korszerűsítése is, amely több mint 25 millió forintból fog megtörténni. Ezen intézményen is az önkormányzatéhoz hasonló munkálatok valósulhatnak meg. A település a helyi identitásprogramnak köszönhetően közel 1,5 millió forintot költhet a rendezvények lebonyolítására. Ezeken kívül a közelmúltban szabadtéri színpad, egy pavilon, valamint számos járda is épült Kishartyánban, továbbá a mellékutakon is történtek javítások, illetve az orvosi rendelő belseje is megújult. A helyi közbiztonság növelése érdekében négy kamerát is felszereltek a község épületeire. A jövőbeni tervek között szerepel továbbá a templom, valamint az orvosi rendelő külső felújítása is.
sek án
3
kérdés válasz
Ferencz Róbert, a település alpolgármestere
– Miért szeret Kishartyánban élni?
– Születésem óta a község lakója vagyok. Szüleim, nagyszüleim, de korábbi felmenőim is hosszú évekre visszavezethetően a településről származtak, és mindig aktív részesei, alakítói voltak a falu történetének, fejlődésének. Családom jövőjét is itt képzelem el, éppen ezért fontosnak tartom, hogy Kishartyán élhető hely legyen, ahol gyermekeink nyugodt, tiszta és fejlődő településen nőhetnek fel. Úgy gondolom, szép természeti környezetben élünk, ráadásul közel a megyeszékhelyhez. Összességében minden adott a mai elvárásoknak megfelelő falusi élethez. Balról: Becsó Károly, Sándor Attila, Becsó Zsolt és Deák Attila a megújult községháza átadásán
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE KISHARTYÁNRÓL? IHRACSKA JÁNOS: – 1964-től, születésem óta élek a faluban. Nagyon szeretem a települést, amióta az eszemet tudom mindig a nyugalom, a családias hangulat és a jó közösség jellemezte. Lokálpatrióta ember vagyok, éppen ezért soha nem költöznék el szeretett falumból. Helyi vállalkozóként igyekszem támogatni a község fejlődését, ami néhány esztendeje már jó irányba halad.
SÁNDORNÉ KASPÁR PAULINA: – 2001-ben házasságköté-
sem révén kerültem a községbe, 2012 óta dolgozom a helyi hivatalban. A városi élet után örültem, hogy falun tölthetem a mindennapjaim, mert itt minden más. Tetszik a csendesség, a hegyek, az erdők, továbbá közel vagyunk Salgótarjánhoz is. Szeretem a helyieket, akikkel szinte egy nagy családként tekintünk egymásra.
HANZEL ELEMÉR: – Balassagyarmaton születtem, de nősülésemkor, 1955-ben a faluba jöttem. Gyorsan megtaláltam a helyem, megszerettem az ittenieket és hamar a közösség teljes jogú tagjaként tevékenykedtem. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy elhagyjam Kishartyánt, azonban így a 83. évemet taposva, ha még kötelező lenne, akkor sem tudnék máshová költözni.
– Hogyan veszi ki a részét a falu közösségi életéből?
– Jelenleg a képviselő-testülettel és a Kishartyán Községért Alapítvánnyal együtt szervezzük a helyi közösségi életet. Programjainkkal igyekszünk minden korosztályt megszólítani és megmozdítani. Vannak már hagyományos rendezvényeink, amelyek előkészítésében és lebonyolításában is szerepet vállalok. – Milyennek tartja a helyi emberek egymás közötti kapcsolatát?
– Pedagógusként egy osztályhoz hasonlítanám a közösségünket, ami tele van egyénenként értékes emberekkel, ugyanakkor nagyon nehéz egységes és összetartó csapatot alkotni belőlük. Fontos lenne, hogy nyitottak legyünk egymás iránt és higgyünk a közösség öszszetartó erejében. Ezt tartom a jövő legfontosabb, ám egyben a legnehezebb feladatának is.
Nógrádikummá választották Harangtorony és kripta is a település egyik ékességét található a kisközségben MŰEMLÉK Az oldalvölgy kis nyúlványán álló római katolikus templomot valószínűleg a tizenötödik század végén építették. A műemlék déli oldalán négy gótikus ablak található, amelyek közül a két első alacsonyabban helyezkedik el, mint a másik kettő. Az utolsó a régi gótikus szentély egyetlen nyílászárója. A jobb oldalon még látható egy beugrás és a volt diadalív helye is. A szentély felett megtekinthető két konzolkő is, amelyek közül az egyik északnyugati a másik pedig délkeleti irányban található. Egy öreg és egy
Gótikus ablakok a templomon
ifjú király feje látható rajtuk, valószínűleg Szent István és Szent Imre – egyes állítások szerint két török vezér – arcképét ábrázolja. 1712-ben leverték a bordásboltozatot, sík menyezettel fedték, nyugat felé pedig bővítették is és orgonakarzatot kapott. Ugyanekkor épült a nyugati homlokzat is, amit 1735-ben restaurálták, de 1761-ben már elhanyagolt állapotban volt. 1936-ban és 1975-ben ismét rendbe tették, amit a homlokzaton lévő felirat is bizonyít. 2000-ben korszerűsítették és új palával fedték a templom tetőszerkezetét.
ÉRTÉK A faluközpont meghatározó eleme a harangtorony, amely a 19. század közepén homokkőből épült. Belsejében fából készített lépcsőszerkezet vezet fel a toronyba, ahol jelenleg két harang található. Régebben egy harmadik, kis méretű is el volt ott helyezve, azonban az 2005-ben kikerült a község ravatalozójába. A harangtorony déli homlokzatán található a bejárati ajtó, az északin pedig egy mélyített boltívben a feszület, valamint Szent István király arcképének a domborműve látható. Ugyanezen a homlokzaton van elhelyezve egy
Homokkőből épült a kis torony
emléktábla, amelyen a második világháborúban elesett kishartyáni katonának neve olvasható. Említést érdemel továbbá a harangtorony tetején található kovácsoltvas feszület is, ami igényes mestermunka eredménye. A régmúlt időkről maradt a falura az 1820 tájékán homokkőből épült Bay Ferenc helyi birtokos síremléke, amely a templom melletti dombon található. Maga a kripta két részből áll, a domb tetején lévő emlékműből, illetve a belsejében található sírboltból, ahová Bay Ferenc és családtagjai vannak eltemetve.
ALMANACH – KOZÁRD
Kozárd
Polgármester: dr. Hajasné Banos Márta
Jegyző: Molnárné dr. Kontra Bernadett
Alpolgármester: Figuráné Csáki Zsuzsanna
Képviselő-testületi tagok: Csonkáné Makovnyik Lejla, Deák Lajosné, Hizsnyai Gergely
Elérhetőség: Kozárd, Fő út 12. Hivatal: Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Alsótoldi-Kozárdi Kirendeltség – 3069 Alsótold, Szabadság út 6.
Civil szervezetek: Kozárdért Alapítvány, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Zöld Pihenő Alapítvány, Kozárdi Polgárőr Egyesület, Mária Út Egyesület, Nagymezei Vadásztársaság, (megszűnt), DAGENE Dunamenti Állatfajták Nemzetközi Génmegőrző Egyesülete, Palócföldi Népi Iparművészek Egyesület, Sirály Sportegyesület
LÁTNIVALÓK A Palócföld déli kapujában fekvő ezeréves Kozárd sok építészeti, kulturális és gasztronómiai értéket tár elénk. A kápolna, a Palóc Galéria, a 33 köztéri szobor, az országzászló és az identitás emlékmű a magyar múlt és a jelen példája. Itt vezet át Szentkút felé a Mária-út Medjugorje-Czeshtochowa közötti ága, ahol a Máriakert a zarándokok megpihenő, imádkozó pontja. A turistákat Kozárdon tiszta, kényelmes szálláshelyek, kiváló étterem, barátságos emberek s 2020-tól turisztikai központ fogadja.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
al me ás s rizm s a ő l
3
kérdés válasz
r a as ál mező azdasá i szakem er
Erős közösség, új agrárium és kiváló gasztronómia jellemzik a települést, ezért ma már egyre több fiatal gondolja úgy, hogy érdemes Kozárdra költözni.
ÓVJÁK ÉRTÉKEIKET Kozárdon 2002 óta követett irány az értékmegőrzés, a tiszta környezet, a magyar múlt és a jelen tisztelete, a jövő alkotó formálása. Ezek a gondolatok és tettek vezérlik a falu vezetőit és polgárait egyaránt. – 2006-tól már szennyvízrendszert, új faluházat avattunk és híres fesztiválokat rendeztünk. A folyamat nem állt le, hiszen a közelmúltban 84 millió forint támogatásból megújult a Fő út és a Damjanich út vízelvezetése, amely a Cserhátból lezúduló víznek a kozárdi tóba vezetésével sokat javított a vízgazdálkodáson – mondta el dr. Hajasné Banos Márta polgármester. Hozzátette: ennek a folytatása lesz a mintegy 80 millió forint Vidékfejlesztési program által megvalósuló külterületi út, amely segíti a falu határának agrár és turisztikai megközelítését. További huszonhatmillió forintból, szintén egy vidékfejlesztési program keretében szépül meg a faluház és a kápolna feletti kilátóterasz, és évtizedes várakozás után az Alsótolddal közös, 170 millió forint összegű turisztikai fejlesztés keretében megkezdődik a ma romos kúria felújítása. – Az új kúriában helyet kapnak a szarmata kori őslénytani leletek, a kozárdi tó és az új agrárium által életre keltett rovar- és vadvilág élőhely bemutatók, valamint a palóc kézművesek és festők remekei. Elénk tárul itt Kozárd dicső történelme, a Mátyás király legenda, hiszen a falu 1472-ig királyi vadászbirtok volt. Mindez közelebb viszi a közösséget a természethez és a nemzet történelméhez – mesélte a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a faluban gyerekeknek szóló játékok is megvalósulnak.
– Miért tartja fontosnak a vidéki turizmust és annak felkarolását?
– Vidéken hihetetlen értékek vannak, a hagyományok és a legendák itt valóra válnak és örökké élnek. A városiakat hívjuk és várjuk, hiszen a vidék nekik ajánlja a közjavakat: a szép tájat, a pihentető környezetet, a csendet, na és a jó ételeket és a finom borokat. – Családjával együtt Kozárdon él. Mit jelent önöknek a nógrádi kistelepülés?
Dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd polgármestere hisz a falu további fejlődésében
A jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban a polgármester elmondta, megható Trianon emlékmű és Magyar Haza Emlékhely léte-
sül gyönyörű freskó trilógiával. Emellett a Magyar Falu Program keretében is tovább fejlődik a település, és egyre inkább kedvelt konfe-
renciahelyszínné válik. A Turizmus Minőségi Díjas Vadvirág étteremben nagy gonddal ápolják a magyar és az autentikus palóc gasztronómiát.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET KOZÁRDON? HIZSNYAI GERGELY: Sokan nem értékelik, hogy mennyire szép a vidék. Sok előnye van Kozárdnak, hiszen jó a levegő, nyugodt a környezet és rengeteget fejlődött. A méhészet miatt évekkel ezelőtt mindenképp faluba szerettem volna költözni és itt megtaláltam az otthonom. Szeretek Kozárdon élni és képviselő-testületi tagként megpróbálok mindenben segíteni a településnek.
HAJAS PÉTER PÁL: Sokat jelent számomra Kozárd, jórészt itt nőttem fel és most is itt élek. A településen és térségében fenntartható mezőgazdasági termelést folytatunk: helyreállítjuk az agrár ökoszisztémákat és a szolgáltatásokat, élőhelyet teremtünk a fontos beporzó rovaroknak és a mezei apróvadállománynak. Ezek által szebb táj és környezet fogadja az erre járókat.
FIGURÁNÉ CSÁKI ZSUZSANNA:
Ide születtem, ide köt minden. Mindig az volt a cél, hogy itt segítsem az embereket, és jobban tudjunk élni. Valahol olyan itt a közösség, mint egy nagy család. Alpolgármesterként is tevékenykedem a településen, így napi kapcsolatban vagyok az emberekkel. Önkormányzatunk számára kiemelten fontos a turizmus, amelyet szeretnénk tovább erősíteni.
– Az agroturizmus és a magyar vidék fejlesztése tőlem már-már elválaszthatatlan. Kozárd példája már 2006-ban sikerrel szerepelt Rómában az Európa Ízei kiállításon, 2007-ben Barcelonában, 2008-ban pedig Svédországban. A kozárdi étterem a magyar és palóc ételek gasztronómiájáért 2008-ban kapott turisztikai nívódíjat, 2012-ben Rozmaring díjat, s 2015-ben és az idén másodszor Európai és Magyar Turizmus minőségi díjat. – Milyen céljai vannak a jövőt illetően?
– Amíg erőnk és tehetségünk marad, feleségemmel, Kozárd polgármesterével és gyermekeinkkel folytatjuk a vidék, s benne elsősorban Kozárd és környéke fejlesztését. Továbbra is szem előtt tartom az egyetemi ifjúság nevelését, különösen unokáink igaz magyar hazafivá, a nemzet történelmét és irodalmát ismerő fiatalokká formálását. Reméljük továbbá, hogy mielőbb elkezdődik a Cserhátalja Turisztikai Látogatóközpont építése, amely egy turisztikai irodával marketingközpontja lesz a környező településeknek is.
Összefognák a vidék és a kistérség népművészettel foglalkozó mestereit
n s szere e ka a azdálk dás
TRADÍCIÓ Több mint egy évtizede rendeznek Kozárdon csipkekonferenciát, amely mostanra hagyománnyá nőtte ki magát. A rendezvény a Palócföld Népi Iparművészek Egyesülete szervezésében valósul meg évről évre. A szervezet még 2002-ben alakult meg azzal a célzattal, hogy a palóc népi kismesterségeket, valamint a népművészeti és kézműves értékeket megőrizze és átörökítse. Továbbá szeretnék összefogni a vidék és a kistérség társadalmának népművészettel foglalkozó mestereit is. Az egyesület többek között kiállításokat,
VENDÉGFORGALOM Kozárdon a turizmus elengedhetetlen része a szoros kapcsolatban levő gasztronómia és mezőgazdaság. A környéken őshonos állatokat tartanak, mint például a mangalica, a szürke marha, a bivaly és a cigája juh. Úgy védik és őrzik ezeket a fajtákat, hogy a turizmuson keresztül hasznosítják őket. A határban modern talajkímélő és vízmegőrző gazdálkodás folyik, amely során kultúr- és gyomnövényeket kutatnak, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat, s egyúttal az apróvadak, a fogoly, a fácán és a nyúl állományát gyarapítják.
si k vel őrzik a ha továbbképzéseket, bemutató, valamint alkotó gyermekfoglalkozásokat is tart. Török János, az Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a kozárdi csipkekonferenciára mindig érkeznek hazai és külföldi vendégek is, ahol a szakmai bemutatók mellett műhelymunka keretében tudást cserélhetnek egymással a résztvevők. Emellett egy-egy kirándulás alkalmával minden évben bemutatják a vendégeknek a helyi kulturális és természeti értékeket. A rendezvény ideje alatt, aki a településre látogat, egy hangulatos kiállítás
mán ka
A csipkekonferenciára külföldről is érkeznek vendégek
keretében pedig megcsodálhatja a legszebb csipkéből készült alkotásokat, így például különféle ruhadarabokat és ékszereket is. – A több napos esemény célja a hálózatépítés az élő néphagyományért, valamint a közösségfejlesztés és tudásbővítés megvalósítása a civil társadalom bevonásával a határon átnyúló kapcsolatok erősítésén keresztül – közölte Török János. Mint mondta, a csipkekészítéssel foglalkozók arra törekednek, hogy bárhol a világon tovább éltessék a magyar nemzeti identitást.
ALMANACH – KUTASÓ
Kutasó
Mindent megtesznek 3 K as e lőd s r
kérdés válasz
Kerezsi Lóránd, a település alpolgármestere
Polgármester: Noskó Sándor Gábor
Alpolgármester: Bessenyei Béla József
Külsős alpolgármester: Kerezsi Lóránd
Jegyző: Turza Csaba József Képviselő-testület: Márkus Attiláné, Márkus Ferenc
Községháza: 3066 Kutasó, Toldi út 4. Tel.: 06-32/418-069 E-mail: csivan.korjegyzoseg@ gmail.com
Lakosságszám: 113 fő A falu története: Az oklevelek 1265-ben és 1327-ben már említik a települést. A falut először Carsovnak, majd terra Kuthasovnak hívták. Az 1400-1500-as években a Gutas nevet viselte a falu. Az 1550-es időkben az itt lakók sem kerülhették el a törökök támadását, ekkor a falu elpusztult, a túlélők elmenekültek. A török kiűzése után a felvidékről tótok települtek be a környékre.
HÍRESSÉG Farádi Veres István 1813ban született Kutasón. Apja Veres Pál a környéken birtokos. A gimnázium elvégzése után 1832-től hadfi, majd 1845-től hadnagy a 32. gyalogezredben. A forradalom kitörésekor ezrede gránátos osztályánál szolgál, majd később császári királyi főhadnagy, de alakulatával csatlakozik a Jellačić elleni sereghez. Aradon előbb 15 év, majd 10 év várfogságra ítélik. 1852-ben kap kegyelmet és szabadul. Később birtokán, szülei mellett gazdálkodik. 1858-ban hal meg Kutasón és itt is temetik el.
AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye a településen a Start-munkaprogram megvalósítása volt.
MUNKAHELYTEREMTÉS A több éven keresztül tartó munkaprogram lehetőséget teremtett a falu brikett-telepének fejlesztésére, ezáltal új munkagépek, többek között egy szárítóberendezés és egy présgép vásárlására, új raktárépület kialakítására, valamint 6-8 ember munkahelyének megteremtésére is. Pályázaton elnyert 5 millió forintos összegből jöhetett létre mintegy félhektáros területen az a gyümölcsös, ahová 98 darab őshonos gyümölcsfát ültettek a helyi lakosok. – Ha sikerül támogatást nyerni az önkormányzatnak, akkor a jövőben szeretnénk ezt a gyümölcsöst bővíteni, a hozzá vezető utat rendbe hozni, csapadékelvezető árkot kiépíteni és egy gyümölcsfeldolgozó üzemet is létrehozni – nyilatkozta lapunknak Noskó Sándor, Kutasó polgármestere. Több mint 31 millió forintot nyert a település a csapadékelvezető rendszer rekonstrukciójára, melynek hivatalos átadása az idei évben történt meg. További 3 millió forintból épülhetett meg az első világháborús emlékmű, és pályázati támogatásból újulhatott meg a ravatalozó is. – Közel 18 millió forintból fognak elkezdődni a kultúrház energetikai korszerűsítésének munkálatai. Ennek folyamán sor kerül majd a nyílászárók cseréjére, külső festésre, külső szigetelésre, és a fűtés korszerűsítésére is. Emellett egy fő közösségszervező munkakörben való alkalmazására is módunk nyílik majd – tette még hozzá a polgármester, aki kiemelte, hogy minden lehetőséget megragadnak, ami a falu fejlődését elősegíti. A későbbi tervek között szerepel egy új falubusz beszerzése, valamint telkek vásárlásával az önkormányzat a helyi és az ideérkező fiatal házasok letelepedését is segíteni kívánja majd.
– Hogyan lett külsős alpolgármestere a településnek?
– Mindig is a közigazgatásban és a politikában dolgoztam, de Kutasóhoz egy emberi ismeretség köt, ami nem más, mint a polgármester és közöttem fennálló 28 éves barátság. Amikor ő polgármester lett, akkor a testülettel összhangban többször is felkerestek, és hosszas gondolkodás után, de végül elvállaltam ezt a feladatot. – Milyen előnyei vannak, ha olyan kis településen él az ember, mint Kutasó?
A falu központjában kialakított kis parkot saját erőből finanszírozta az önkormányzat
MIT JELENT ÖNNEK KUTASÓ? MÁRKUS ATTILÁNÉ: Születé-
LEHOCZKI TIBORNÉ: Közmun-
BERTA IMRE: Születésem óta
semtől fogva itt élek. Korábban sokáig Pesten dolgoztam, de két évvel ezelőtt házi gondozó lettem itt a településen, és azóta is ebben a munkakörben tevékenykedem. Jelenleg nyolc gondozottam van. Nekik nyújtok segítséget a mindennapi életvitelükben. Nagyon szeretek itt lakni, hisz ez egy nyugodt és csendes falu, igazán szép természeti környezetben.
kásként dolgozom Kutasón. 1981-ben költöztünk ide, előtte a szomszéd faluban, Bokron éltünk. Nagyon megszerettük ezt a kis települést, mert jó a levegő és szép a környezet. Igyekszünk mindent megtenni, hogy Kutasó fejlődjön és szebbé váljon. Munkalehetőség sajnos nem nagyon van, de ennek ellenére egyre többen jönnek és vásárolnak itt házat.
itt élek, ahol falugondnokként dolgozom. Az országban sokfelé jártam már, de mindig viszszavágytam ide. Kutasó egy nyugodt és csendes falu, itt mindenki ismer mindenkit. Három gyermekem van, és örülök, hogy itt nevelkednek, ebben a környezetben. A faluban sok idősebb ember él. Jó érzés, hogy a munkám során mindenben a segítségükre tudok lenni.
– Számtalan előnye van: a csend, a természeti környezet, tágasabb terek, és még sorolhatnám. Emellett úgy gondolom, hogy Kutasón és a hozzá hasonló kis falvakban is sokkal erősebb a helyi identitástudat, mint adott esetben a városokban. – Mit lehet tenni Kutasó fejlődéséért?
– A kis települések fejlődése csak a város fejlődésével szimbiózisban működhet. Ez Kutasóra is igaz. A közeljövő egyik legfontosabb megoldandó problémája az utak állapotának rendbehozatala lesz, valamint a járási székhellyel való összeköttetés logisztikáját is fejleszteni kellene. Itt konkrétan a közösségi közlekedésre gondolok. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy újra benépesüljenek ezek a települések, és hogy a fiatalok itt maradjanak. Nyilvánvaló célkitűzés, hogy az életminőségben hosszabb távon ne legyen különbség város és falu között, hanem az csupán egy életformát jelentsen, hogy valaki falun vagy éppen városban szeret élni.
Finom ételek és programok az összetartozás jegyében
Emléket állítottak a helyi hősöknek
RENDEZVÉNY Az idei évben már hatodik alkalommal tervezik megrendezni az Erzsébet-napi búcsút a településen. Az évek alatt hagyománnyá vált kétnapos esemény pénteken kezdődik, amikor is az érdeklődők betekintést nyerhetnek az igazi falusi disznóvágás rejtelmeibe és a finomságok elkészítésében is részt vehetnek. A jelenlévők ezt követően ízletes vacsorán kóstolhatják meg a disznótoros ételeket. A szombati napon tartják magát az Erzsébet-napi búcsút, amikor már a szórakozásé a főszerep. – Nagyon fontosnak tartom, hogy ezen az ünnepen
SZOBOR Májusban került felavatásra és megszentelésre a település első világháborús emlékműve, melynek elkészítése pályázati támogatás segítségével, mintegy 3 millió forintból valósult meg. Az orvosi rendelő melletti parkban felállított emlékmű Laczik Csaba szobrászművész munkája, és egy kezében fegyvert tartó, térdelő katonát jelenít meg. Később ezen a területen további alkotásokat és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrző művet is szeretne elhelyezni a község önkormányzata, kialakítva így egy emlékparkot.
Készülnek a hatodik búcsúra alkalmat találtunk arra is, hogy kitüntetésben részesítsük a faluért tevékenykedő embereket, így több díszpolgári címet és Kutasó községért kitüntető címet is adományoztunk már. A kitüntetettek között volt korábbi polgármester, falugondnok, orvos és vállalkozó is – mondta lapunknak Noskó Sándor, a település polgármestere, aki mindezek mellett kiemelte, hogy 2014-ben azzal a céllal rendezték meg az első Erzsébet-napi búcsút, hogy hagyományt teremtsenek, és erősítsék az emberek közötti kapcsolatokat.
A vendégek igazi falusi disznóvágáson vehetnek részt
Az emlékmű avatásán
H. Cs.
ALMANACH – LEGÉND
Legénd
Nyugat-európaiakat is 3 magával ragad a falu
kérdés válasz
Várkonyi Csaba, a Biodinamikus la ván veze ő e
Polgármester: Tunkel Tamás
Alpolgármester: Rozina Csaba
Képviselő-testület: Bogdán-Tóth Regina Bujnyik János Erdei Béla
Jegyző: Kovácsné Varga Andrea
Polgármesteri hivatal elérhetőségei: 2619 Legénd, Dózsa György út 77. Tel.: 35/530-014 E-mail: hivatal@legend.hu
Lakosság száma: 487 fő
Nevezetességek: Római katolikus templom Evangélikus templom, Római Katolikus Kiskápolna és Harangláb Káldy-kastély Nyáry-kastély Hirsch Kúria
HARMADIK KISEBBSÉG Legénd lakosságának etnikai összetétele egyedülállónak nevezhető, lakói példaértékű módon élnek egymás mellett. A megszokott történelmi kisebbségek mellett, mint a szlovák és a roma, egyre nagyobb számú az utóbbi években letelepedett holland kolónia, mely nyitott a helyi kultúrára és igyekszik teljes mértékben beilleszkedni a település életébe. A meglehetősen túlzsúfolt Hollandiából érkező betelepülők szerelmesei ennek a tájnak. Mint mondják, Legénd dimbes-dombos vidékén a határtalan szabadság várja őket.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Legénd káprázatos természeti környezetben megbúvó nyugat-nógrádi kis falu. Mágnesként vonzza magához a település felvirágoztatásáért tenni akaró, kreatív embereket, és az itteni lakosok is folyamatosan azon fáradoznak, hogy minél élhetőbbé tegyék lakóhelyüket.
VIRÁGZÓ TELEPÜLÉS Mindezek mellett épített öröksége is figyelemreméltó: három kúria, egy kastély, két templom és egy harangláb ékesítik a falut, valamennyi műemlék jellegű építmény. 2015-ben a település jó állapotú műemlék épületei miatt Nógrádikum kitüntetést kapott. Az elmúlt évek beruházásairól, amelyek nagyban hozzájárultak az itt élők életminőségének javulásához, a falu polgármestere, Tunkel Tamás adott tájékoztatást. Nagyrészt pályázati támogatásoknak köszönhetően Legénd valamenynyi jelentős intézménye megújult a közelmúltban. A sportöltöző tetőszerkezetét felújították, energetikai korszerűsítése is megtörtént, és új külsőt kapott csakúgy, mint az óvoda épülete. Az egészségház épületét felújították, infrastruktúráját fejlesztették. Az 56-os forradalom hőseinek tiszteletére emlékművet állítottak. Jelentős mértékű önkormányzati eszközbeszerzés történt, megépítették az önkormányzati udvar kerítését és kapuját, bővítették a település térfigyelő rendszerét. A napi ügyek intézését új falugondnoki busz segíti. Saját erőforrásból megerősítettek és kijavítottak több belterületi utat és a patakpartfalat. Társadalmi munka segítségével fedett községi buszmegállók épültek a faluban. A remekül működő civil szervezetek palettája állandóan bővül Legénden. Két éve kezdte meg tevékenységét a polgárőrség, mely a Kölyökclub Alapítványnak köszönhetően még lovas járőrszolgálattal is rendelkezik. A Településfejlesztő és Hagyományőrző Egyesület a közterületek karbantartásában éppúgy részt vesz, mint a rendezvények szervezésében.
– Meséljen az alapítványuk tevékenységéről.
– Tangazdaságunkat 2004ben hoztuk létre Legénden, ahol a gyerekeknek az eltűnőfélben lévő családi gazdaságok modelljét szeretnék megmutatni. Egyfajta jövőképet állítunk a fiatalok elé, az elmúlt 15 évben több ezer diák fordult meg nálunk ismeretterjesztő órákon, táborokban, elsősorban Waldorf iskolások. Bízunk benne, ha itt megtapasztalják az élményt, hogyan lehet eltartani egy családot egy kis gazdaságból, a későbbiekben még jó hasznát vehetik ennek a tudásnak. – Hol értékesítik az itt előállított terményeiket? Tunkel Tamás polgármester: „Legénd valamennyi nagy intézménye megújult a közelmúltban”
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET LEGÉNDEN? DR. RADÁCSNÉ RESZEGI RITA,
a Kölyökclub Alapítvány vezetője: Lovardánkban integrált lovasterápiás foglalkozásokat végzünk. Emellett versenyre való felkészítéssel foglalkozunk, és jól működnek a gyerektáboraink is. Hálásak vagyunk a településnek, hogy befogadott minket, nagyon jól érezzük magunkat itt. Legénd egy gyöngyszem, ideális hely a tevékenységünkhöz.
HOLECZ KÁROLYNÉ óvodavezető: Sok fejlesztés történt az elmúlt időszakban a faluban. Épp most zajlik az óvoda energetikai felújítása. A pályázatban vállalt beruházások – külső szigetelés, tetőcsere, nyílászárók cseréje – már befejeződtek. A további felújításokat társadalmi és önkormányzati összefogással fejezzük be a jövőben. S lassan bár, de növekszik a gyereklétszám is.
RAFAEL LÁSZLÓNÉ, a roma nemzetiségi önkormányzat volt elnöke: Szeretek itt élni, soha nem vágytam máshová. Nagyon jól megférnek egymással a különböző nemzetiségek – magyar, szlovák, roma –, úgy élünk itt, mint a testvérek. A viszálykodás ismeretlen nálunk, kölcsönösen segítik egymást a civil szervezetek is. Amit hiányolunk a településen: egy nagyobb élelmiszerbolt.
– Nem profitorientált gazdálkodást végzünk, célunk, hogy a vidéki élettől eltávolodott gyerekek megtapasztalják a valós mezőgazdasági folyamatokat. Mivel egy tanulási folyamat zajlik, nem is lehet szó profitról. Tehát nem értékesítjük a megtermelt zöldségeket, az itt táborozók saját ellátásukra használják fel. Tulajdonképpen a gazdaság eltartja saját magát. – Kapcsolatban vannak hasonló hazai szervezetekkel?
– Nemhogy Magyarországon, de Közép-Európában sem létezik ehhez hasonló tevékenységet végző intézmény. Demeter gazdaság vagyunk, ami egy nemzetközi biodinamikus védjegy, minősített biogazdaság. Az ideérkező gyerekeket mindig elvarázsolja a falu, az emberi léptékek, amikkel itt találkoznak. És tudják, ha vendégként érkeznek valahová, fel kell venniük az ottani szokásokat.
Elvarázsolja a külföldieket a környék ia al k an lá ák hangulata és a dimbes-dombos táj a övő a rem n VENDÉGLÁTÁS A Cserhát szelíd lankáitól védetten, gyönyörűen kialakított és ápolt területen helyezkedik el a Legéndi Üdülőfalut alkotó húsz ház. A környék nyugalma, az érintetlen természet kézzelfoghatósága áprilistól szeptember végéig vonzza a főleg holland és belga vendégeket. Idén októberben a tizenegyedik szezont zárták, a főszezont jelentő júliusban és augusztusban gyakorlatilag telt házzal működtek. – A holland befektetői tőkéből létrejött cég Európában 14 üdülőfalut működtet, a legéndi a legkisebb – mond-
ja Szavlik Zoltán, az üdülőfalu ügyvezető igazgatója. A cég 120 hektáron gazdálkodik, az üdültetés mellett ez a másik tevékenysége. Szavlik Zoltán úgy véli, Legénd életében nagy lépésnek számított a 2007-ben egymilliárd forintból létrejött beruházás, ami a helyi foglalkoztatás szempontjából is fontos, az idegenforgalmi adó pedig jó bevételt jelent az önkormányzat számára. Mint fogalmaz, minden bizonnyal nagy jövő előtt áll a település, hiszen az itt élők nagyszerűen ki tudják használni a falu nyújtotta adottságokat.
Szavlik Zoltán ügyvezető: „A nyári szezonban telt házzal működünk”
ÉRTÉKŐRZÉS A faluban működő szlovák nemzetiségi önkormányzat fő tevékenységei a hagyományápolás és a nyelv megőrzése. Mezei Csilla, a szervezet elnöke a nézsai általános iskolában tanít, így pedagógusként is ápolja a szlovák hagyományokat. – A helyi szokásokat és népviseletet próbáljuk felkutatni, megőrizni, s igyekszünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyek megmozgatják az itt élő szlovák nemzetiséget – fogalmazott Mezei Csilla. Az utóbbi években egyre inkább sikerül a fiatalabb korosztályt is bevonni a tevé-
kenységeinkbe. Az utánpótlás nagyon fontos, hiszen ők azok, akik majd tovább viszik és átörökítik ezt a kincset. Gyermekeink a szlovák nyelvet a szomszédos települések – Nézsa, Nógrádsáp – iskolájában, óvodájában intézményesített formában is tanulhatják. Nagy örömömre szolgál, hogy olyan fiatalos csapatot tudtam összehozni, akikkel a megyén túl is járunk rendezvényekre, és elvisszük Legénd jó hírét mind nemzetiségi, mind gasztronómiai szempontból: Kétbodonyi Szilvaszombat, vanyarci Haluskafesztivál nincs nélkülünk.
ALMANACH – LITKE
Litke
Sokakat vonz a falu 3 sza adidő ark a
kérdés válasz
Kalocsai Miklósné, a helyi értéktárbizottság elnöke
Polgármester: Vámos Zoltán
Alpolgármester: Hegedűs András
Jegyző: dr. Farkas Szabolcs
Képviselő-testület: Kristófné Dudás Zsuzsanna, Oláh Sándor, Vágó Róbert
Községháza: Cím: 3186 Litke, Kossuth út 31. Tel.: 32/453-200 E-mail: litkeonkormanyzat@ gmail.com
Lakosság száma: 862 fő (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Litkei Szent Kereszt Alapítvány, Litke Egészséges Környezetéért Közalapítvány
Vállalkozások száma: 25 HÍRESSÉG Dr. Borbás Vince, a világhírű magyar botanikus 175 esztendővel ezelőtt, 1844. július 29én Ipolylitkén, szegény család gyermekeként látta meg a napvilágot. Az érettségi után felvételt nyert a pesti egyetemre, ahol Jurányi Lajos mellett a növénytan tanársegédjeként jeleskedett. Az 1870es évek közepén Berlinben, majd Innsbruckban dolgozott, ez nagy hatással volt rendszertani és növényföldrajzi munkásságára. Mindezek után a kolozsvári egyetem tanárává, majd a botanikus kert igazgatójává vált. Dr. Borbás Vince mintegy 2000 új növényalakot írt le és nevezett meg. Ezek egy része még ma is megállja a helyét. A litkei származású világhírű botanikus 1905-ben, 60 éves korában halt meg Kolozsváron.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotók: Bakos László
Az Ipoly bal partján, a szlovák határ mellett található Litke rengeteg értékkel rendelkezik. Ezek bemutatására 2015-ben megalakult a helyi települési értéktárbizottság. Emellett a községhez tartozik a rárósi szabadidőpark is, amely évente több száz fős gyermektáborok helyszínéül szolgál.
FEJLŐDÉS A falu szűkös anyagi lehetőségeihez képest nagy tervei voltak a településvezetésnek. A 6,4 hektárnyi Rárós Szabadidőparkban mintegy 2,5 milliárd forintból wellnessközpontot szerettek volna kialakítani a 2000-es évek elején. Vámos Zoltán polgármester egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy ez a beruházás forráshiány következtében nem valósulhatott meg. A meleg vizet már meg is fúrták, ami jelen pillanatban is rendelkezésre áll, azonban a kút le van zárva. A rárósi szabadidőparkot viszont azóta is használják, hiszen évente többször is helyet adnak több száz fős gyermektáboroknak. Ezenkívül egy 12 fős vendégház is található a parkban, amelynek télen és nyáron is nagy a kihasználtsága. Tarisznya Táborokat is tartanak a helyszínen, amelyen a rászoruló gyermekek vesznek részt. Mindezeken kívül a településen egy pályázatnak köszönhetően energetikailag hamarosan megújul az önkormányzat épülete. A Magyar Falu Program révén a közelmúltban egy 2,5 millió forintos támogatási pályázat is sikeres elbírálásban részesült, amelynek keretein belül orvosi műszereket vásárolnak majd. Litke egy épületet is biztosított a helyi jelenlétház megvalósításához, ahol hasznos programokkal várják a gyermekeket és a szüleiket. A falu csatlakozott továbbá Az egy folyóban evezünk elnevezésű nemzetközi projekthez is, amelynek célja a vízi sportok és az ahhoz kapcsolódó turizmus népszerűsítése.
– Mióta él Litkén?
– 1940-ben a településen születtem, majd az általános iskolás tanulmányaimat is a községben fejeztem be. Azt követően azonban elkerültem Litkéről, utána már csak a nyári szünetekben tartózkodtam hoszszabb ideig szeretett falumban. Felnőttként sem laktam a településen, azonban az álmaim között szerepelt, hogy amikor nyugdíjba vonulok, visszaköltözöm a szülői házba, és ez meg is valósult. – Hogyan vesz részt a helyi közösségi életben?
Évente több száz gyermek táborozik az Ipoly melletti rárósi szabadidőparkban
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE LITKÉRŐL? KRISTÓFNÉ DUDÁS ZSUZSANNA:
Litkei család gyermekeként láttam meg a napvilágot, és azóta is a faluban élek. Fiatalkorom óta végigkísérte az életemet a könyvtár, jelenleg én látom el a község könyvtárosi feladatait. Ezenkívül iskolatitkárként is tevékenykedem, valamint a képviselőtestület tagjaként próbálom szebbé, élhetőbbé tenni szeretett falumat.
Millenniumi facsoport ékesíti a helyi Szent István parkot ÉRTÉK A község sok kinccsel rendelkezik, azonban ezek közül 2016-ban a millenniumi facsoport és a Szent István park érdemelte ki a Nógrádikum címet. 1896-ban, a millennium évében nagy ünnepséget rendeztek Litkén, amelynek keretében elültették azt a hét kocsányos tölgy fácskát, amelyeket a Gödöllői Állami Csemetekertből vasúton szállítottak a településre. A vasútállomásról ünneplőbe öltözött legények vitték a fácskákat a jelenlegi Szent István parkba. Ugyanis Kondor Vilmos erdőmester, valamint a község elöljárói az
A hét kocsányos tölgy
1725-ben épített menház előtti, háromszög alakú területet jelölték ki a fák elültetésének helyéül. A kis parkot 1938-ban ünnepség keretein belül nevezték el államalapító Szent István királyunkról, a hét fácska elültetésével pedig a honfoglaló hét vezérnek állítottak emléket. Ezt követően minden év augusztus 20-án a négy község – Litke, Ipolytarnóc, Mihálygerge, Egyházasgerge – lakossága ott tartotta megemlékezését. A tér közepén álló Szent István-szobrot Imre Mária litkei lakos 1902ben állíttatta.
OLÁH ANDRÁS: 33 éve, születésem óta a településen lakom, és ezen idő alatt szívügyemmé vált a község sorsa. A 2014-es választásokon polgármesterjelöltként is indultam, azonban akkor az itteni emberektől nem én kaptam a legtöbb szavazatot. Öt esztendeje dolgozom a helyi polgármesteri hivatalban, továbbá aktívan részt veszek a közösségi élet szervezésében is.
OLÁH VIKTÓRIA: 1991-ben születtem, azóta Litkén élek. A településünket leginkább a gyönyörű vidék miatt szeretem. Még soha nem fordult meg a fejemben, hogy elköltözzek Litkéről, ugyanis nagyon kötődöm a faluhoz. A helyi emberek kedvesek, barátságosak, illetve mindenben összetartanak. A családommal együtt a legtöbb helyi rendezvényen jelen vagyunk.
– Amikor visszatértem Litkére, eldöntöttem, hogy az emberek elé tárom az őket körülvevő rengeteg kincset, ezért a 2015-ben létrejövő helyi értéktárbizottság, valamint a „Litkei Szent Kereszt Alapítvány” elnöke is lettem. Az utóbbit 2003-ban az akkori plébános, Szász Gyula hozta létre. Legfőbb célunk a műemlék épületek megóvása, felújítása, a lakosság önszerveződésének a támogatása, valamint a családok öszszetartó erejének az erősítése. Ezeken kívül kulturális programokat is szervezünk, mert ez az, ami leginkább hiányzik Litkéről. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Az én koromban már nem nagyon tervez az ember, így hát én sem teszem. Azonban szeretném, ha 100 év múlva a településen lenne templom, iskola, valamint, ha járna a vonat Balassagyarmattól legalább Losoncig. Ezeken kívül azonban a legnagyobb vágyam az, hogy Litkének ugyanolyan szép jövője legyen, mint amilyen a múltja.
Nógrádikummal büszkélkedhet a templom
Kincsekre bukkantak
MŰEMLÉK A közelmúltban kapta meg az értesítést a község, amely szerint újabb nógrádikummal gazdagodik a település. Idén ezt a megtisztelő címet a litkei Szent Kereszt római katolikus templom Szent János mellékoltára, a szentélybéli feszület, valamint a nagyszombati könnyező Szűz Mária-kép másolata érdemelte ki. Az 1766-ban épült műemlék templomban a diadalív melletti Szent János mellékoltár rokokó stílusú, fából készült, gazdagon díszített. Az ilyen jellegű szószékoltár nagyon ritka hazánkban. A templom-
A Szent János mellékoltár
ban két hordozható feszület is található, amelyek a mai napig fontos szerepet töltenek be az egyházi szertartásokban. A szentélyben felakasztva látható nagyobb méretű kereszt fából készült, amelyen díszítés, illetve aranyozás nem található, a keresztszárak vége háromkaréjos. A sekrestye bejárata felett látható egy alkotás, amely a nagyszombati könnyező Szűzanya-kép másolata. A hagyomány szerint Saskeőy Ferenc kanonok, szentszéki tanácsos ajándéka, aki 34 évig volt litkei plébános, és a község temetőjében nyugszik.
ALMANACH – LUCFALVA
Lucfalva
dern kön v ár is 3 sz l ál a a lak s ka
k rd s válasz
ak s la a ele l s l ármes ere
Polgármester: Bakos Gyula
Alpolgármester: Kláben Gézáné Jegyző: Dr. Sárvári Eszter
Képviselő-testület:
Kláben Péterné, Ozoróczkiné Szluka Andrea, Mucsina Edith
Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Oláh Róbert (elnök), Kollár Jánosné
Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat: Gyöngyösi Sándorné (elnök), Bakos Gyuláné, Szartórisz Lászlóné Elérhetőségek: 3129 Lucfalva, Rákóczi út 38. Tel.: 06-32/394-200. E-mail: lucfalva3129@gmail.com Lakosságszám: 628 fő
ERRŐL HÍRES… A legenda szerint a település nevét a II. Béla király korában élő hírhedt Sámson nevű rablólovag lányáról, Luciáról kapta. A község első protestáns templomát a betelepülő lutheránus vallású szlovákok építették 1740-ben. A 18. században a templomot sokáig csűrként használták, majd az ellenreformáció hatására bezárták. Isten házának újjáépítése 1783-ban indult meg, amelyet már kőből és – a türelmi rendelet értelmében – torony nélkül emeltek fel. Ennek okán a harangtorony a község határába került, mintegy 150 méterre a templomtól. A templom és harangtornya ma is áll, s az evangélikus gyülekezet gondviselésének köszönhetően az elmúlt években az épület kívülrőlbelülről megújulhatott. A templomkertben található a falu hőseinek emlékműve, amellyel az első és második világháború áldozatai előtt tisztelegnek. A huszadik századtól a faluban a Baptista Gyülekezet tagjai is saját templomukban élhetik meg hitüket.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotó: Ladóczki Balázs
a
l
Lucfalva az elmúlt években folyamatosan fejlődött: a községvezetés a pályázati lehetőségeket megragadva utakat és középületeket korszerűsített, orvosolta a csapadékvíz-elvezetési problémákat és modern könyvtárat alakított ki a falu szívében.
FEJLESZTÉSEK Bakos Gyula még 2006-ban vette át a település irányítását, s a képviselő-testülettel együtt jól kihasználta a pályázati lehetőségeket. Korábban a nagyobb esőzések jelentős károkat okoztak Lucfalván a vízelvezető hálózat nem megfelelő kiépítettsége miatt. Az önkormányzat e problémára a településfejlesztési program (TOP) keretében talált megoldást, így a Rákóczi úti patakmeder és árkok felújítását több mint 17 millió forintból valósította meg. Nagy igény mutatkozott már a polgármesteri hivatal felújítására is, amelynek korszerűsítésére több mint 43 millió forint TOP-os forrást nyertek el. A beruházás keretében hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtés-korszerűsítés, napelemes rendszer kiépítése és akadálymentesítés történt. A faluban megújult az orvosi rendelő is, ahol a háziorvos immár korszerű berendezésekkel hetente kétszer látja el a betegeket. A községvezetésnek közmunkaprogram keretében sikerült rendbe hoznia az orvosi rendelő ikerépületében található szolgálati lakást, ahol a tervek szerint hamarosan idősklubot alakítanak ki. A művelődési ház melletti épületrészt is új funkcióval töltötték meg: itt konyhát, kiszolgálóhelyiséget és konferenciatermet építettek ki. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – több mint hárommillió forintból – a Könyvtári, Információs és Közösségi Helyet is a Szabadság úton hozták létre. A modern eszközökkel felszerelt színtéren a lakosság internetezhet is.
– Milyen a közösségi élet?
– Lucfalva lakossága magyar, szlovák és roma nemzetiségű lakosokból tevődik össze, mindenki tiszteli a másikat. Rendezvényeinken is igyekszünk ennek a sokszínűségnek eleget tenni, amelyhez most a Barangolás a Belső-Cserhát és a Karancs völgy településein című pályázat is segítséget nyújt. Idén már farsangi és szüreti mulatságot, valamint sportnapot is rendeztünk, de a Bartkó János Emléktornát is felélesztettük. – Mit tart Lucfalva legfőbb értékének? A lucfalvai szüreti mulatság sokszínű programjait a gyerekek is nagyon élvezték
Közfoglalkoztatás keretében tették rendbe a ravatalozó belsejét, valamint a környékét is, továbbá sikerrel pályáztak egy kisteherautóra
Segítik a tanulást
Fotó: H. Cs.
hivatali ügyek intézésében. A községvezetés továbbra is töretlenül dolgozik a faluért, hiszen még jó néhány álmot valóra kell váltani.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET LUCFALVÁN? GYÖNGYÖSI SÁNDORNÉ: A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 1994 óta működik a faluban. Célja a szlovák nyelv és hagyományok ápolása, továbbadása. Faluházunkban néprajzi gyűjtemény található, a falusi lét eszközeit mutatjuk be magyarul és szlovákul. Nagy szerepet kap a szlovákság: az óvodában szlovák nyelvű foglalkozások, az iskolában szlovák nyelvtanítás folyik.
ve m ködik an da isk lai eredm n ek r
KÉPZÉS A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége egy felzárkóztatási program keretében kezdte el a tanodák üzemeltetését először Bátonyterenyén, majd Mátraverebélyen és Lucfalván. Utóbbit 2011-től működtetik a faluban azzal a céllal, hogy a helyi – elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű – gyerekek iskolai eredményeit erősítsék, s jövőképet mutassanak számukra. – A diákokat – általánostól középiskolás korig – hétköznap délutánonként felzárkózással és játékokkal várjuk. Rendszeresen járnak ide olyan szaktanárok is, akik az
is. A Lucinka Közalapítványnyal egy kisbuszt is elnyertek, amely segítséget jelent a környező településekről járó óvodások szállításában és
alap- és művészeti tárgyakban, valamint a nyelvtanulásban segítik a diákokat. Emellett hangsúlyt fektetünk a kézügyesség fejlesztésére és a tehetséggondozásra is – mondta Oláh Attila helyi mentor. A tervek szerint egy nagyobb támogatásnak köszönhetően hamarosan saját épületet vásárolhatnak a tanoda fenntartásához, ugyanis az elmúlt években többször költözni kényszerültek. A községvezetésnek hála, most a művelődési központ öltözőjét bérlik, hogy az elkezdett munka ne álljon meg. A tanoda működése óta javult a gyerekek magatartása és tanulási kedve.
OLÁH RÓBERT: Több nemzetiség él itt együtt, de nincs megkülönböztetés. Az emberek segítőkészek, barátságosak, s a környezet is mesébe illő. A falu az elmúlt években sokat fejlődött: modern könyvtárunk és hivatalunk lett. Bátran fordulhatunk gondjainkkal a községvezetéshez, mindig nyitott fülekre találunk. Rendezvényeink is sokszínűek, mindenki megtalálja a maga szórakozását.
KLÁBEN GÉZÁNÉ: Nagyon szeretem a falut, két gyermekem és a három unokám is itt él. Az önkormányzat jól kihasználta a pályázati lehetőségeket, így Lucfalva egyre csak korszerűsödik. A kis lélekszám ellenére a település felekezeti összetétele is változatos: baptista és evangélikus gyülekezet működik. Utóbbi sikeresen pályázott a Magyar Falu Programban is rendezvények megvalósítására.
– Lucfalva varázsa elsősorban a természeti környezetben rejlik, gyönyörű helyen élünk! A rendezett és szép lakókörnyezet emeli a települési identitástudatot és összetartást, sőt az ingatlanok értékét is növeli. A falu egyediségét és történeti értékeit őrizzük, hogy az ide látogatóknak is kialakulhasson az igazi „Lucfalva-érzetük”. Zsákfaluként nagy előnyünk a nyugalom és a csend… – Hogyan tovább?
– Mindig előre! A Magyar Falu Programban pályáztunk a helyi ravatalozó felújítására és bővítésére, valamint az óvoda körbekerítésére. A napokban nyújtjuk be pályázatunkat szintén e programban az önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakás felújítására. A LEADER programban karácsonyi díszkivilágítást, a közkutak felújítását és települési információs táblák kihelyezését is célul tűztük ki. Ezenfelül az iskolai étkező felújítása is célunk, de a hivatallal szembeni italbolt épületének közösségi térré alakítása is a tervek között szerepel. Az idősek számára hamarosan nappali ellátó is nyílik a településen.
Bacsa Gergely neves vicclapokba rajzolt
Karika ráival neve e MŰVÉSZET Bacsa Gergely 20 évvel ezelőtt evezett komolyabb vizekre az alkotás területén, majd autodidakta módon vált a karikatúrázás mesterévé. Ötletes rajzaival bemutatkozott a Móricka, a Kis Malac, a Morbid és a No Komplett című humorlapokban, de meghódította a Pistike, a Vicc Özön, a Tuti Vicc, a Pató Pál, a Füles és a Poénvadászat elnevezésű újságok hasábjait is. A Füles rejtvénymagazinnak két éven át tervezte a címoldalát, amiért 2008-ban Aranyceruza díjjal jutalmazták. A lucfalvai karikaturista a publikálás mellett több hazai és külföldi versenyen és fesztivá-
Bacsa Gergely egyik munkájával
lon is sikerrel mutatkozott be: Magyarország mellett eljutott a világ számos pontjára – többek között Franciaországba, Oroszországba, Izraelbe és Japánba is. Az alkotó elégedetten gondol vissza a pécsi PannonPower karikatúrapályázaton elért sikerére, ahol 60 ország 252 pályázójának 662 karikatúrájából ő nyerte el a fődíjat. Gergely munkáját a papírlapok mellett éttermek faldekorációi is dicsérik, de képregények rajzolásában is kipróbálta magát. Jelenleg a portrékarikatúrák készítése tölti ki a napjait, de két éve a tetováláskészítésben is kibontakoztatja kézügyességét.
ALMANACH – LUDÁNYHALÁSZI
Ludányhalászi
avak s ör nelmi 3 eml kek ele l se
k rd s válasz
dám er n n visele i őkö ő k sz ő
Polgármester: Kovács Imre
Alpolgármester: Brunda József
Jegyző: Németh Ilona
Képviselők: Ádám Norbert, Sutor Csaba, Bódiné Fenyvesi Mónika, Szeles Mariann, Végh Imre
Községháza: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69. Telefon: 32/556-020
Lakóinak száma: 1462 Civil szervezetek: Polgárőrség, horgászegyesület, sportegyesület
Az iskola igazgatója: Kormány Zsoltné
Óvoda vezetője: Ádámné Nagy Tímea
Jeles napok: Falunap, szüreti mulatság
A FALU TÖRTÉNETE
al en ö l re z s n alászi s dán e es s vel Egy időben, Ludányhalászi is két községre tagolódott, Felső Ludányra és Alsó Ludányra. A két település 1894-ben Nógrád Ludány néven egyesült, 1905-től Ludányként tartják számon. A település Árpád-kori, bár az írott források csak a XIII. században említik, de régészeti leletek szerint már a honfoglalás idején benépesült a vidék. IV. Béla óta fellelhetők írásos emlékek. Halászi a Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül, 1500-ban a törökök fennhatósága alá került. A település történetében fontos dátum 1596, amikor a Ráday család megjelenését jegyzik. Az 1600-as évek végén pestisjárvány miatt elnéptelenedett, de a Ráday családnak köszönhetően megkezdődött a község betelepítése, a gazdaság fellendítése.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, KÉPEIT FOTÓZTA: SZENOGRÁDI FERENC
Ludányhalászi Közép-Európa egyik leghosszabb faluja, közel öt kilométer. Kiemelkedő természeti értéke az Ipoly és annak árterülete, tórendszere a gazdag növény- és állatvilágával.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Ősszel, madárvonuláskor több faj is megfigyelhető a területen: gémek, fekete gólyák, vetési ludak, vadrécék, jégmadarak. A község délnyugati határában található a 30 hektár vízfelületű Pontyos-tó, az Öreg-tó összeköttetésben áll az Ipolylyal, a gyakori áradások miatt a vadvízi halak is megtalálhatók benne, ezért a falu a horgászok paradicsoma. A település természeti értékei közé tartozik a Ráday-kastély védelem alatt álló, nyolchektáros területe. A parkban 23 különleges növényfaj található, köztük olyanok is, amelyeket még a Ráday család ültetett. A településen áthaladó, közel öt kilométeres főutcát kisebb virágos parkok díszítik, az oszlopokon virágok díszlenek. Ludányhalásziban dolgos, szorgos emberek élnek, a falu egykor híres volt a káposztatermesztéséről. Az önkormányzat azon fáradozik, hogy pályázati pénzből és önerőből is fejlődjön a település. Az elmúlt öt évben több felújításra, fejlesztésre került sor. Kívülről, belülről megszépült a polgármesteri hivatal és annak környéke. Korszerűsítették az óvoda konyháját, és a gyermekek második otthonának épülete is megszépült. A község mindkét temetőjében felújították a ravatalozót, haranglábat emeltek. Elkészült az 1956-os hősi emlékmű. Komoly fejlesztésre került sor az orvosi rendelőben. Több utca új aszfaltburkolatot kapott. Pályázati pénzből és önerőből elkezdődött a kultúrház felújítása. Az önkormányzatnak Olaszországban, Erdélyben, Szlovákiában és Lengyelországban tíz testvértelepülése van, s ezeket a kapcsolatokat igényes tartalommal töltik meg. A község
– Mikor, és hogyan került kapcsolatba a főkötőkkel?
Ludányi lányok a szépen felújított, barokk stílusú Szent András apostol-nagytemplom előtt Fotó: L. B.
tagja az Ipoly-Völgye Európai Területi Társulásnak, amelynek központi székhelye is itt van. A Ráday Gedeon Általá-
nos Iskolában, a balassagyarmati tankerület anyagi támogatásával, tavaly elkészült a rekortán borítású pálya, ami
jó szolgálatot tesz a testnevelési órák megtartásánál. A tanulók így jobban be tudnak kapcsolódni a falu sportéletébe.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE LUDÁNYHALÁSZIRÓL? ERIK PÉTER tanár: Kilenc éve tanítok itt, jól érzem magam a faluban. A tantestületben és a faluban is jó a közösség. A szülők és az iskola kapcsolata kitűnő. A pedagógusok bekapcsolódnak a község rendezvényeibe, az intézmény több helyi programnak is helyet ad. Hét éve kaptunk itt szolgálati lakást, tagja vagyok a helyi labdarúgócsapatnak is. Ludányhalászi egy fejlődő, élhető falu.
PUSZTA ANITA, az óvoda dolgozója: Tősgyökeres ludányhalászi vagyok. Ma már csak történelem, hogy egykor a ludányiak és a halásziak között nem volt igazi egyetértés. Szerintem az önkormányzat mindent megtesz, hogy fejlődjön a falu, jól érezzék itt magukat az emberek. Örülök például, hogy felújították az óvodát, és a sok szép virágnak, parknak is, amik a falut díszítik.
VÉGH JÓZSEF LÁSZLÓ mérnök, író: Itt születtem, de 40 évig a fővárosban éltem. Miután nyugdíjba vonultam, visszaköltöztem a faluba. Abban az időben épült ki a szennyvízhálózat, s megbíztak a társulás elnöki teendőivel. Hat évig voltam az Öregpotyka Horgászegyesület elnöke. Szerintem az önkormányzat jól sáfárkodik a rendelkezésére álló anyagiakkal.
– A ludányhalásziak már nem hordanak népviseletet, de egykor sajátos viselete volt a falunak. Húsz éve kértek meg, hogy a szüreti felvonulásra készítsek olyan főkötőt, amit valamikor itt hordtak. Nem volt egyszerű. Felkerestem a balassagyarmati Palóc Múzeumot és a községünk egykori pedagógusa, Romhányi Olga felkutatta, feldolgozta Ludányhalászi népviseletét. Az ő tanulmánya, a benne lévő fotók és egy ludányhalászi ismerősöm segítségével, a múzeumban szerzett tapasztalataim alapján sikerült a főkötőt elkészíteni. Azóta megszállottan készítem az egykori ludányhalászi fejdíszeket. A polgármester kérésére elkészült négy darab a hivatalban található. Barátoknak, rokonoknak adok belőlük, de nem szívesen válok meg tőlük. A készítésük kikapcsolódást jelent számomra. – Minden tájegységnek megvan a jellegzetes főkötője? A ludányhalászira mi jellemző?
– Nálunk tarajos főkötőt használtak, amelynek felső része szépen ki volt díszítve, a tarajos név is erre utal, hátul pedig szalag lógott le. Az utóbbi időben a főkötők mellett népviseletbe öltöztetett babákat is készítek. – Mi lesz a sorsa a gyönyörű alkotásainak?
– Ahogy mondtam, nem adom el őket, ismerőseimnek, barátaimnak ajándékozok belőle. Abban reménykedem, hogy talán lesz itt a faluban egy olyan kiállítási hely, mondjuk egy falumúzeum, ahol bemutathatom a településre jellemző régi népviseletet.
Műszerészként végzett, de mérnöki felkészültséget igénylő feladatokat látott el
erk
CSILLAGÁSZ A faluban élő Berkó Ernő amatőr csillagász, szupernova felfedezését követően kettős csillagok kutatásával vívta ki magának a szakma elismerését. Neki köszönhető, hogy a hazai és nemzetközi csillagászati világban ismertté vált Ludányhalászi neve. Napjainkban 1320 olyan kettős csillag van az égbolton és a katalógusban, amelynek bemérései az ő nevéhez fűződnek. Ezzel a nemzetközi csillagászatban rangos helyet vívott ki magának. Már fiatalon érdekelte az égbolt, azóta kutatja annak titkait. Az orosházi üveggyárban kezdett dolgozni, ahol már
rnő nev e kis l
is viseli
az 1970-es évek második felében országos hírű csillagászati szakkör működött. Berkó Ernő is bekapcsolódott a kör életébe. Az 1980-as években Ludányhalásziba került, ahol egyedül, de annál nagyobb lelkesedéssel foglalkozott e tudománnyal. Mondhatni, a csillagászat világában ő használta először a digitális fényképezőt. A módszerről Kettős csillagok észlelési mérései címmel jelent meg tanulmány az Egyesült Államokban 2012ben. Azóta több amatőr csillagász is használja az általa kifejlesztett eljárást. Berkó Ernő ezen kívül is gyakran pub-
tölti egy központi rendszerrel, kiszámítja az adatokat, továbbítja azokat a Nemzetközi Szövetséghez. A rendszer tíz éve működik Ludányhalásziban. Mindazok mellett, hogy a családi betegség miatt kevesebbet tud a csillagászattal foglalkozni, tanulmányozza a szaklapokat, tartja a kapcsolatot a szakemberekkel, változatlanul tagja a Magyar Amatőr Csillagászati Egyesületnek. Az utóbbi négy évben fokföldi ibolyák tenyésztésével kezdett el foglalkozni, több saját fajt állított elő, amit nemzetközi szinten a neve alatt fog regisztráltatni.
Berkó Ernő amatőr csillagász
likált a hazai és a nemzetközi szaklapokban. Jogos büszkeség töltheti el, hogy egy kisbolygó is viseli a nevét. Egy meteorokról készített fotóját 2007-ben a NASA beválasztotta „A nap csillagászati képe” sorozatába. A fotó azóta több helyen is megjelent, többek között a londoni Tengerészeti-Csillagászati Múzeumban is látható. Az utóbbi években családi betegség miatt háttérbe szorult életében a csillagászat. Abból egy dolog maradt meg, a kertjében van egy videós meteoros automata kamera, amely az észlelt adatokat fel-
ALMANACH – MAGYARGÉC
Magyargéc
Kiemelten kezelik 3 a közfoglalkoztatást
kérdés válasz
Velki Róbert, a település polgármestere
Polgármester: Velki Róbert Alpolgármester: Rácz István Jegyző: Szelesné Skrabák Éva Aljegyző: Szívós-Lőrik Edit Képviselő-testület tagjai: Pingiczer Józsefné, Ruzsinszki György, Pásztor Ferenc Pénzügyi Bizottság elnöke: Pásztor Ferenc Telefon: 32/509-006 Kisebbségi önkormányzat: Rácz Norbert elnök, Rácz Gyula, Ökrös István Lakóinak száma: 902 Iskolaigazgató: Velki Róbertné Óvodavezető: Veréb Zoltánné Háziorvos: dr. Pálmai Kálmán Civil szervezetek: Polgárőrség, Magyargéci Sportegyesület Rendezvények: Borverseny, gyermeknap, vendégség a templom védőszentjének ünnepén, november 10-én.
ERRŐL HÍRES Magyargécen 2016-ban alakult meg a helyi Értéktár Bizottság. Az értéktárba bekerült a templom, a címer és a kettős kereszt az oda vezető kálváriaúttal. A dombtetőn lévő kettős kereszttől szép kilátás nyílik a környékre. Évente több alkalommal is tartanak ott szentmisét, nagyböjt idején bejárják a keresztutat. Rácz Pál magyar cigányprímás, nótaszerző, népzenész 1815-ben született Nagygécen. Fiatalon, 17 éves korában beállt önkéntes katonának. Zenei tehetsége révén húsztagú cigányzenekart szervezett. Társaival kiszabadította Vlagyimir orosz herceget a fogságból, amiért megkapta az orosz kormány Szent Györgykeresztjét. Legendák szólnak arról, hogy hány leányt és aszszonyt csábított el. Végül egy dúsgazdag olasz család lányát vette feleségül. Muzsikusként kereste a kenyerét, hegedűjét fiára, ifjú Rácz Pálra hagyta, aki szintén híres zenész lett.
Az oldalt írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
A képviselő-testület a foglalkoztatás növelését tűzte ki célul a 2014-es választásokat követően. A faluban közel kétszázan voltak munkanélküliek, akik segélyből éltek. A közfoglalkoztatás lehetőséget adott a munkára.
ÉRTÉKTEREMTÉS Velki Róbert polgármester elmondta, hogy ez több szempontból is fontos volt. Egyfelől az emberek ismét bekapcsolódtak a munka világába, másrészt értéket teremtenek: megtermelik a szükséges alapanyagokat a konyhájukra és állattartással is foglalkoznak. Létrehoztak egy asztalosüzemet is, s az ott dolgozóknak köszönhetően sok virágosláda került a településre, kerítéseket, korlátokat építettek. Az önkormányzat megvásárolt négy elhanyagolt épületet, amelyeket szintén a közfoglalkoztatás keretében újítottak fel. A négy ingatlanban a vendégházat, a varrodát, a tájházat és az Értéktár Bizottság „főhadiszállását” helyezték el. Napjainkban 50 személyt foglalkoztatnak. A faluban nincs munkanélküli. Velki Róbert úgy véli, jó úton haladnak az önfenntartás megvalósítása felé. Az elmúlt években több fejlesztés, felújítás történt. A külterületi utak korszerűsítésére 30 millió, a zártkertek fejlesztésére 10 millió forintot kaptak, utóbbi összeget gyümölcsös telepítésére fordították. A szociális központ felújítására 100 millió forintot nyertek. A munkálatok rövidesen elkezdődnek. Évek óta részt vesznek a szociális földprogramban, amellyel a háztáji gazdaságokat támogatják. Vetőmagot adnak a családoknak és kisállatokat helyeznek ki hozzájuk. Velki Róbert elmondta, részt vesznek a Debreceni Egyetem kísérleti programjában, amelyben azt kutatják, mi kell ahhoz, hogy a falusi családok jövedelemkiegészítést tudjanak elérni. A programban nyolc család kapott támogatást kisgépek és egyéb felszerelések vásárlására. Magyargécben és a közigazgatásilag hozzá tartozó
– Mint polgármester, mire a legbüszkébb?
Büszkeségük a falu melletti dombon felállított kettős kereszt és az odáig vezető kálváriaút
Kisgécen több helyen járda felújítására került sor. Nagy hangsúlyt fektettek az utak karbantartására, korszerűsítésére. Több felszínelvezető vízárkot mederlapokkal béleltek. Kialakították a Jóléti Központot. Jelenléti ház, gyermek-
ház, óvoda, iskola működik a településen. Templomuk négy évvel ezelőtt újult meg külsőleg, időközben a belső felújítása is szükségessé vált. Pályázati pénzből, a Váci egyházmegye anyagi támogatásával, az önkormányzat pénzügyi hoz-
zájárulásával, jelentős közadakozással, sok-sok felajánlott kézimunkával a belső is megújult. Tavaly a templom védőszentjének napján Varga Lajos megyés segédpüspök megáldotta és megszentelte a felújított templomot.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE MAGYARGÉCRŐL? RÁCZ ISTVÁN vállalkozó, alpolgármester: – Tősgyökeres magyargéci vagyok, s büszke arra, hogy itt élhetek. Helyben megtaláltam a számításomat, egzisztenciát tudtam teremteni. Kedves, élhető ez a település, minden szépséggel együtt, ami az élethez szükséges. Nincs a falubeliek között nézeteltérés. Egykor az NB III.-ban szerepelt a labdarúgócsapatunk.
SZÍVÓS-LŐRIK EDIT aljegyző: – Tíz éve dolgozom itt, szívügyem Magyargéc. Örülök, hogy olyan településnek vagyok az aljegyzője, ahol jó a kapcsolat az emberek között, s szép, rendezett, tiszta a falu. Szeretném, ha a közösségi szellem, az emberek aktivitása továbbra is megmaradna. Magyargécen szorgos, dolgos, a falujukat szerető emberek élnek.
SZABÓ LÍVIA, az óvoda dolgozója: – Jól érzem magam a szülőfalumban. Tetszik a virágos, rendezett főutca, a sok park. Az itt élők, a községükért tenni és dolgozni akarók összetartanak. A polgármester szívügyének tekinti Magyargéc sorsát, mindent megtesz, hogy az emberek jól érezzék magukat, s fejlődjön a község. Nem vágyom el innen, ez az igazi otthonom.
– Tősgyökeres magyargéci vagyok, szeretem ezt a falut. Lassan negyedszázada, pontosan 23 éve, hogy polgármesterként szolgálhatom az itt élőket. Előtte három évig a polgármesteri hivatalban dolgoztam. Mindent megteszek azért, hogy jól érezzék itt magukat az emberek, s Magyargéc élhető, szerethető falu legyen. Az elmúlt 23 év alatt sok fejlesztést végeztünk. Amire igazán büszke vagyok, az a kettős kereszt és az odavezető kálvária. Öt évvel ezelőtt gondoltam arra, hogy a falu határában lévő dombtetőn felépítjük a kettős keresztet, az oda vezető úton a tizennégy stációt. – Hogyan ítéli meg az emberek egymás közötti és az önkormányzattal való kapcsolatát?
– A falu lakosságának a fele roma, de itt nincs ellentét az emberek között, nem a hovatartozásuk szerint ítélem meg őket. Sok közös programunk van a kisebbségi önkormányzattal. A faluban gyakori a vegyes házasság. Meg kell becsülni azokat, akik tenni akarnak a falujukért, s a romák is ilyenek. Van a faluban egy olyan mag, akikre mindig lehet számítani. – Polgármesterként mit szeretne megvalósítani?
– Fontosnak tartom, hogy tovább működjenek azok az intézmények, amelyek hozzátartoznak a falu életéhez, az óvoda, iskola, gyermekház, idősek nappali ellátása, és a templom harangja hívja az embereket Isten házába. Természetesen még vannak dolgok, amelyek megvalósításra várnak. Például szeretnénk önálló orvosi rendelőt létrehozni.
Testvértelepülési kapcsolatban
Felöltözteti a menyasszonyt és a faluvégi szalmabábut is
KÖZÖSSÉG A magyargéciek az erdélyi Csíkszentdomokossal ápolnak testvértelepülési kapcsolatot, ami több mint önkormányzat és önkormányzat közötti együttműködés. Élő, működő kapcsolat, amelyben családok vesznek részt, s évente meglátogatják egymást. Az önkormányzatok is jól együttműködnek. Sport- és kulturális találkozókat is tartanak. A testvértelepülési viszony a legjobb formája annak, hogy a két területen élő emberek jobban megismerjék egymást. Egy-egy látogatás alkalmával mindkét helyen szerepel a környék nevezetessé-
KÉZÜGYESSÉG A kreatív Pásztor Ferencné varrónő keze alól menyasszonyi ruhák, gyermeköltözetek, hímzések kerülnek ki. Szabadidejében papírból készít díszeket, használati tárgyakat, virágtartókat, kis kosarakat, táskákat. A tárgyakra senki sem mondaná, hogy azok papírból készültek. Az alkotó elmondta, hogy a selejt papírokat csíkokra vágja, kerékpárküllőre feltekeri. A küllő kivétele után kerül sor a papír keményítésére, festésére. Az így kapott anyagból készíti a különböző tárgyakat, amiket nem ad el, saját lakását díszítik, bár so-
geinek, történelmi emlékhelyeinek, természeti értékeinek a megtekintése. A közigazgatásilag Magyargéchez tartozó Kisgécen, a csendes, nyugodt kis faluban már tizenkét házat vásároltak finnek. Az év jelentős részét, főleg a nyári hónapokat itt is töltik és jó kapcsolatba kerültek a helyiekkel és az önkormányzattal. Tavasszal közös disznóvágásra és közös vacsorára került sor az önkormányzatnál a finnek, a csíkszentdomokosiak, a magyargéciek részvételével. Velki Róbert megítélése szerint a finnek jól beilleszkedtek a falu közösségi életébe.
Kreativitása nem ismer határt
Pásztor Ferencné bicikliküllőkre tekeri fel a vékony papírcsíkokat
kat elajándékoz rokonoknak, ismerősöknek. Gyermekkorában édesanyjától sajátította el a kézimunkázást. Libapásztorként magával vitte a hímzést, a varrást. Babáinak ruhákat varrt, később a gyermekei részére készített különböző ruhákat. Magyargéc faluvégén egy hatalmas szalmabábú fogadja az érkezőket. Ennek díszítése is az ő feladata. Ahogy mondta, mindig az alkalomhoz, az ünnepnek megfelelő viseletbe öltözteti fel a bábukat. Pásztor Ferencné, aki több mint varrónő, a helyi varrodában dolgozik.
ALMANACH – MAGYARNÁNDOR
Magyarnándor
K rszer s e k a 3 hiva al in zm n ei
k rd s válasz
ánd r s ván a ele l s l ármes ere
Polgármester: Sándor István
Alpolgármester: Belák Vince Ottóné, Sági Ferenc
Képviselő-testület tagjai: Dancsok Szabolcs, Koplányi Gábor, Petrenné Novák Edina, Veszelka Gáborné
Jegyző: Dr. Szabó Letícia
Hivatal elérhetősége: 2694 Magyarnándor, Fő út 88. Telefon: 35/ 373014, 35/372-001. E-mail: korjmn2694@gmail.com. www.magyarnandor.hu
Lakosságszám: 1136 Jeles napok: Bearatási ünnepség (aug. 20. körül; Hősök napja (május utolsó vasárnapja); szüreti felvonulás és bál (szeptember); Barátság napja (karácsony előtt)
ERRŐL HÍRES Az 1950-es években egyetemi hallgatóként a Magyarnándori Állami Gazdaságban töltötte nyári gyakorlatát Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök. 1992–98 között hétszer rendezték meg a faluban a Magyar–Szlovák Regionális Kiállítást és Vásárt, amelyen megjelent Göncz Árpád, illetve Szlovákia államelnöke, Michal Kovac is. Látnivalók: – Reviczky (volt Buttler) -kastély: a községtől három kilométerre fekvő Kelecsénypusztán található, jelenleg magántulajdon. – világháborús emlékmű: a település központjában látható. 1933-ban Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel, az I. világháború századik évfordulója alkalmából felújították.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Magyarnándorban az önkormányzat komoly figyelmet fordít az infrastruktúra-hálózat korszerűsítésére. Mára elmondható, hogy a saját intézményrendszerhez tartozó épületeket teljes mértékben korszerűsítették.
MODERNIZÁCIÓ Mindez több éves folyamatot ölelt fel. A különböző pályázati források segítségével, amely során az uniótól és a kormánytól egyaránt kaptak támogatásokat, elkészült a háziorvosi rendelő és a gyógyszertár energetikai fejlesztése, amit berendezések beszerzésével egészítettek ki, míg korábban a művelődési házat újították fel. Legutóbb az új fogorvosi rendelő kialakítása, illetve a polgármesteri hivatal modernizálása zajlott le. Előbbi esetében fontos szempont volt, hogy a leromlott állagú épületben a körzet hat településének betegeit látták el, ami összesen négyezer embert érint. A megszépítése során vadonatúj víz, villany- és fűtési rendszert szereltek fel, elkészült a vizesblokk, megoldották a külső szigetelést, az akadálymentesítést, kicseréltették a tetőszerkezetet. Gazdasági értelemben is rendkívül fontosak ezek a beruházások, mert jelentős mértékben csökkentek a rezsiköltségek. A polgármesteri hivatalban a korszerűsítési tevékenység folytatásaként tökéletesen záró ablakokat szereltek fel, lecserélték a radiátorokat, valamint a tetőszerkezetet. Ezeken kívül a belterületi utak is megújultak, összesen öt kilométeres szakaszon, aminek java része az igen lepusztult állagú József Attila utcára jutott. A közbiztonság további javítása érdekében belügyminisztériumi forrásból, 24 millió forintból fejlesztik a rendőrőrs bázisát, míg a Magyar Falu Programhoz fűződő elképzelésekben eszközfejlesztés, munkagép vásárlása, az óvodai udvar játékainak lecserélése, a temetői kerítés felújítása szerepel.
– Mit tart Magyarnándor legfőbb értékeinek?
– Kedvező fekvésünk, szervezeti hálózatunk miatt mikrotérségi központi szerepet töltünk be, aminek igyekszünk minél teljesebben megfelelni. Utalok itt az orvosi és fogorvosi ellátásra, aminek színvonalát fokozatos emeljük, a fejlesztéseinket is ehhez igazítva. Hasonlóképpen a megyei kormányhivatal kirendeltsége is sok tekintetben megkönnyíti az emberek ügyintézését. – Mi az, ami hiányzik és megoldásra vár a községben?
Az egyik utolsó beruházás a fogorvosi rendelő korszerűsítése volt Magyarnándorban
MI A VÉLEMÉNYE MAGYARNÁNDORRÓL? ERDEI-BENEDEK RÉKA, kézilabdázó, edző, az egri Eszterházy SC korábbi NB I.-es játékosa: Magyarnándorban nőttem fel, számtalan emlék köt ide. Édesanyámék még mindig itt laknak, így amikor időm engedi, gyakran látogatok haza, hogy egy kis otthoni levegőt szívva feltöltődjek. Bárhol járok a faluban, mindenről eszembe jut rengeteg szép, gyermekkori pillanat.
GALBÁCS TAMÁS, fotográfus: Rengeteg megörökítésre váró téma akad itt ezen a csodálatos tájon, nem csoda, hogy hiába volt esélyem másutt élni, mindig hazahúzott a szívem. A gyönyörű, dimbes-dombos cserháti vidék, a völgyekben elhaladó vonatok meganynyi képemre rákerültek, miként a kerékpáros turizmus is számtalan kihasználatlan lehetőséget kínál még.
VASKOR GÁBOR képzőművész: Hét esztendeje vezetem a művelődési házban a képzőművészeti szakkört, szeretek itt élni. Tapasztalataimból bátran állíthatom, kiemelten tehetséges fiatalok élnek-nevelődnek a községben. A nagyszerű természeti környezet pedig ceruzára-ecsetre illő témákat bőven ad a talentumok kibontakozásához, rendszeresek a helyi kiállítások.
– Egyik nagy szívfájdalmunk a mezőgazdasági termelés hanyatlása. Az állami gazdaság soksok magyarnándori és környékbeli embernek adott munkát, ennek megszűnése komoly foglalkoztatási nehézségeket teremtett. A másik hiányérzetünk a vasúti közlekedés megoldatlansága. Bátran állítom, a személy- és teherforgalom fellendítésében óriási kiaknázatlan lehetőségek rejlenek, ami a további fejlődés egyik kulcsa. – Hogyan próbálják megtartani a fiatalokat?
– Teljesen érthető, ha az ifjúság máshol keresi a jövőjét, amennyiben javítanánk az infrastruktúrán, ezen a téren is komolyat javulhatnának az állapotok, noha mostanában egyre kedvezőbbek a tapasztalataink, például mind többen érdeklődnek az üresen álló házak iránt. Legutóbb finnek vásároltak ingatlant, és megállapodtunk, hogy szülőföldjükön népszerűsítik a falunkat, hogy az északi országból minél többen költözzenek majd hozzánk.
Többek között öt évtizedes testvértelepülési kapcsolatot is ápol a község
őv lő ellá ási sz l ál a ás k
KÖTELÉKEK Igazi különlegességnek számít a nyugat-nógrádi térségben, hogy Magyarnándor és a felvidéki Ipolynyék (Vinica) testvéri kapcsolata immár ötvenesztendős. Annak idején, az 1960-as évek végén az agrár-szükségletek hozták egymáshoz közelebb a két falut. A Magyarnándori Állami Gazdaság számára kiemelten fontos volt a különböző, elengedhetetlen eszközök, tartozékok olcsó beszerzése, ehhez a csehszlovákiai piac az ipolynyékiek közbenjárásával hozott segítséget, ami a későbbiekben köl-
FEJLESZTÉSEK Az elmúlt időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatain nyert és a Belügyminisztériumtól kapott forrásokból egyaránt végrehajtott fejlesztéseket a település önkormányzata. A fogorvosi rendelő korszerűsítésére ötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást fordíthattak, míg a polgármesteri hivatal és a körjegyzőség közös épületének energetikai felújítását harmincmillió forintos belügyminisztériumi keretből hajtották végre, ami kiegészült ötmillió forintos fűtéskorszerűsítéssel.
inden er le en csönösnek bizonyult. Menet közben egyre bővült, szélesedett az együttműködés köre: mindkét oldalon bekapcsolódtak az oktatási-nevelési, a művelődési intézmények, a hagyományőrző csoportok, folyamatos lett az átjárás. Nem csupán a tanácsi rendszer vezetői, hanem az önkormányzatok vezetői is lényegesnek érezték a kapcsolatok elmélyítését. A rendszerváltás ebben a tekintetben igazi áttörést hozott, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozása pedig a közös projektek előtt határtalan lehetőségeket nyitott. Időközben a lakosság kö-
möl söző visz n
A bearatási ünnepség egyben testvértelepülési találkozó is Fotó: V. L.
rében szintén barátságok alakultak ki, sőt, a fiatalok között szerelmek szövődtek, tehát az élet minden területén gyümölcsözött a viszony. Ma már további négy települést is testvérnek választott Magyarnándor: a Kassa melletti Stósz, az erdélyi Homoródszentmárton, a horvát-délvidéki Újbezdán, valamint az ausztriai Fürstenfeld (köztük a világjáró vadászok klubjának tagsága) került ebbe a sorba, akik egyaránt meghívást kaptak az idei bearatásra szervezett ötvenéves jubileumi ünnepségsorozatra.
ALMANACH – MÁRKHÁZA
Márkháza
Továbbra is növelik a 3 falukép egyediségét
kérdés válasz
Ipolyi János Lajos, a település polgármestere
Polgármester: Ipolyi János Lajos
Alpolgármester: Maczák Attila
Jegyző: Dr. Sárvári Eszter
Képviselő-testület: Fügedi Csaba, Mikuska Zoltán, Bangó Illés
Elérhetőség: 3075 Márkháza, Rákóczi út 23. Tel./Fax: +36-32/390-054. E-mail: markhaza123@gmail.com
Lakosságszám: ~ 250 ERRŐL HÍRES… A falu már a középkorban is fennállt: nevét a monda szerint a rablólovag, Sámson fiáról – Márkról – kapta, akinek egykor édesapja adományozta a területet. Az 1548-as leírások szerint a törökök teljesen leigázták a települést, amelyet a 18. század elején élesztettek fel romjaiból. Ezt követően 1770-ben Jáni László özvegye, illetve Lipthay János és László voltak Márkháza birtokosai, míg a 19. század elején Michaleczky János és Irsay György tulajdona volt. Az 1890-es években újabb csapás érte a községet: egy hatalmas tűzvészben Márkháza negyedrésze a lángok martalékává vált. A településen hazánkban is egyedülálló ősborókás található, amelynek különlegességét az eredeti élőhelyükön termett gyönyörű és védett növénytársulások adják. Márkházát is érinti a Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, a Mária-út. A környék falvaira felfűzött útvonalon gyakran szerveznek csoportos zarándoklatokat, így a templom előtt kialakított kisebb tér a turisták pihenését is biztosítja.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotó: Ladóczki Balázs
A Kis-Zagyva völgyében megbújó Márkháza egyedülálló faluképével és természeti adottságaival Nógrád megye egyik kicsiny ékszerdoboza. A 250 lelket számláló faluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében mintegy 49 millió forintból korszerűsödött a hivatal épülete.
FEJLESZTÉSEK A községvezetés évekkel ezelőtt több célkitűzéssel vette át az irányítást, s az eltervezett falufejlesztő beruházások egy részét önerőből valósították meg. Egyebek mellett felújították és bővítették a ravatalozót, kiépítették a temetőhöz vezető utat, rekonstruálták a több mint százéves haranglábat és a Mária-útnál pihenőhelyet hoztak létre. A falu központjában található polgármesteri hivatal még 1960-ban épült, így a fűtési és a szigetelési problémák egyre rontották a hivatali dolgozók komfortérzetét. Az önkormányzat TOP-os pályázatával megoldást talált a probléma forrására, amelynek köszönhetően a hivatal teljes körű energetikai felújítása – nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, akadálymentesítés, hőszigetelés, napelemes rendszer kiépítése – történt meg. Mindezzel lecsökkent az épület energiaigénye, károsanyag-kibocsátása és működési költsége is. A polgármesteri hivatal földszintes épületének fejlesztése azért is indokolt volt már, mert annak kisebbik részében működik az orvosi rendelő és a könyvtár is. Egy kistelepülési pályázat 750 ezer forintos támogatásából sikerült felújítani a kultúrotthont is, amely során kifestették a közösségi tér belsejét és új színpadot is kialakítottak. Emellett a Rákóczi úton orvosolták a vízelvetési gondokat is, a közmunkaprogram keretében pedig folyamatosan gondoskodnak a település rendezettségéről és tisztaságáról. A községvezetés jóvoltából a lakosság között évről évre szétosztják a szociális tűzifát is, míg karácsonykor több ezer forintos utalvánnyal minden háztartást meglepnek.
– Milyen a közösségi élet?
– Képviselőtársaimmal a közösség erősítésén folyamatosan dolgozunk: két nyertes pályázatnak köszönhetően klubfoglalkozásokat, sportolási lehetőségeket, kirándulásokat és színes programokat szervezhetünk. A humán szolgáltatások fejlesztését célzó pályázat keretében több mint nyolcmillió forintból pezsdíthetjük fel a lakosság életét, míg a Barangolás a Belső-Cserhát és a Karancs-völgy településein című projekttel az identitást erősítő rendezvények kerülnek előtérbe. – Miben látja Márkháza varázsát?
A falu végén a Mária-útnál pihenőhelyet is létrehoztak, és folyamatosan gondozzák a környékét
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET MÁRKHÁZÁN? MACZÁK ATTILA: Ez a falu igazi kincs: a természeti értékek és a zarándokút sok turistát vonz Márkházára. Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten több szükségszerű beruházást megvalósított, de elkötelezett az utak javításában is. Idén némi kihagyás után újból falunapot rendeztünk, a lakosok nagy örömére. Hamarosan a szupergyors internet is kiépül, amit már nagyon várunk!
OTTMÁR TAMÁSNÉ: Tizenöt éve élek itt, jelenleg a hivatalban dolgozom. A lakosság barátságos és összetartó, a környezet magával ragadó. Az önkormányzat nyertes pályázatainak köszönhetően közösségerősítő programok indultak, s nemrég meg is újult a kultúrház. A község határában működő pálinkafőzdében készülő minőségi italokat országszerte megirigyelhetik!
FÜGEDI CSABA: Márkháza a nyugalom szigete, nagyon szeretek itt élni. A helyiekkel jó kapcsolatot ápolok, s képviselőként szívügyem a falu fejlődése. Az elmúlt években az önkormányzat közös erővel sok mindent megoldott. A hivatal épületének a felújítására hatalmas igény mutatkozott, amellyel párhuzamosan az orvosi rendelőt és a könyvtárat is sikerült modernizálni.
– A sajátos településkarakter és a megőrzött történetiség egyre jobban felértékelődő adottsága a településnek. Márkháza természettel való harmóniája évszázados múltú. Ez egyedi hangulattal ruházza fel a települést. Az előbbiekben említett sajátos településkarakter és a falu épített és természeti elemeinek megőrzése kiemelt fontosságú az önkormányzat számára annak érdekében, hogy a helyiek otthonérzete erősödjön. Zsáktelepülésként nincs átmenő forgalmunk, így a falu rendkívül csendes és nyugodt. Ezen előnyöket kihasználva egyre többen alakítanak át palócházakat hétvégi ingatlanná. – Hogyan tovább?
– Az utak felújítását illetően a Mester, az Alkotmány és a Petőfi utca rendbetétele a legfontosabb. A Magyar Falu Programban ezen szakaszok felújítására már pályázatot is benyújtottuk, bízunk a pozitív elbírálásban. Ezenfelül a temetőnél szélesebb járdát alakítanánk ki, valamint a falu felső részén is orvosolnánk a vízelvezetés problémáját.
Közösségi összefogással építették a templomot Különleges technológiában rejlik a titok
A falu páratlan jelképe
ÉRTÉK A kis zsáktelepülés szívében büszkén magasodik a falu legfontosabb szakrális építménye, a Krisztus Király templom. Az Isten házát 1978-ban Szabó István Ybl-díjas építész tervezte, amelyet közösségi öszszefogással építettek fel. A budapesti – nagyrészt betonból épült – templomoktól eltérően a márkházai épület stabil kő alapjaira könnyebb faszerkezetet helyeztek a szakemberek, míg a dinamikus tetőforma különleges kinézetével máig csábítja a látogatók tekintetét. A templomot modern díszítőelemekkel is felruház-
Stabil kőalapon lévő faszerkezet
ták: a tornyon és a belső térben látható feszületek kiemelik az építmény egyedülállóságát, amely a falu jelképévé is vált. Az építmény egyik pontján a bejárat, míg a másik oldalon a szentély található. Az oltár mögött elhelyezkedő sekrestyét paraván választja el a templomhajótól. Isten házától pár száz méterre áll a – későbarokk stílusjegyeket hordozó – harangtorony, amely szintén a község egyik értéke. Itt egy emlékhely is található, amellyel a falu első és második világháborús áldozatai előtt tisztelegnek.
d a
VÁLLALKOZÁS Márkházán immár kilenc éve működik pálinkafőzde, ahol újszerű és különleges lepárlási technológia jóvoltából ízekben és illatokban gazdag szíverősítőt tudnak előállítani. Az üzemet a Márkházi Pálinkafőző Társaság építette fel zöldmezős, nyertes pályázat jóvoltából. A pálinkafőzők maguk végzik italaik elkészítésének összes munkafázisát, így a gyümölcsvásárlás, a cefrekészítés, a főzés és a palackozás feladatait is ellátják. Az összehangolt munkának köszönhetően évente több mint húszezer palack minőségi pálinkát készítenek. Ko-
sz verős ő
Országszerte fogy a márkházi
runk gasztronómiájának igényei szerint hazánkban is egyre több gyümölcspárlat készül külföldi technológiával, amelylyel illatosabb és gazdagabb ízű italok készülhetnek. Erre a kihívásra a márkháziak különleges technológiával válaszoltak: a finomítóüst után egy aromaerősítő oszlopot is beépítettek az üzembe. Kezdetben a társaság termékeivel országszerte járta a nívós versenyeket, amelyekről mindig szép eredményekkel tértek haza. A kereskedelmi céllal készített pálinkák előállítása mellett bérfőzést is végeznek a településen.
ALMANACH – MÁTRAMINDSZENT
Mátramindszent
Közösségépítés és 3 falufejlesztés a cél
kérdés válasz
Horváth János, a község polgármestere
Polgármester: Horváth János
Alpolgármester: Kis Krisztián
Jegyző: Damkó Lilla
Képviselő-testület: Kis Krisztián, Hajas Attila, Usák László, Varga Istvánné
Elérhetőségek: 3155 Mátramindszent, Kossuth tér 25. Telefonszám: 06/32-366177, 06/32-366-190 E-mail: onkormanyzat@ matramindszent.hu Lakosság száma: 784 fő
Civil szervezetek: Mátramindszenti Sport Egyesület, Mátramindszentért Alapítvány, Mátramindszenti Polgárőr Egyesület
ERRŐL HÍRES
Barokk oltár A helyi római katolikus templom 2015-ben került be a nógrádikumok közé. A Mindenszentek temploma egy középkori építmény felhasználásával készült: 1750-ben kezdték építeni, 1760-ban szentelték fel. Huszártornya 1811ben is megvolt már, mellette fa harangláb állt. Főhomlokzatán kétszárnyú ajtó, felette szegmentíves ablak található. Oromzata levágott, a belső teret csehsüvegboltozat fedi, a szentély félkörös, a karzatot faoszlopok tartják. A templom berendezéséből kiemelkedik az Európában is igen ritka barokk főoltár, a rajta három sorban álló 18. századi szenteket ábrázoló szobrokkal. A sekrestyeajtó kilincse is egyedülálló: Fazola Henrik egri műhelyében készült. A templom és a harangtorony is műemléki védelem alatt áll.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Hüvösi Csaba
A településvezetés évek óta azon dolgozik, hogy Mátramindszent minél korszerűbbé és biztonságosabbá váljon, de a közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektet. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program mintegy 135 millió forintos támogatása nagy lendületet adott a falufejlesztéshez.
FEJLESZTÉSEK Nyolc évvel ezelőtt a munka első eredményeként a START közmunkaprogramban a hivatal és az orvosi rendelő új kazánnal gazdagodott, majd 2013 után az önkormányzat a művelődési ház teljes felújítására – önerőt is biztosítva – több mint 65 millió forintot nyert el pályázatával. Horváth János polgármester elmondta: három éve már sikeresen pályáznak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba (TOP) is, amelynek keretében több mint 44 millió forintból újult meg az orvosi rendelő. A Dr. Mihók János Egészségházban megtörtént a tetőcsere, a külső hőszigetelés, az energiatakarékos berendezések beépítése és az új orvosi eszközök beszerzése is. Emellett bő 20 millió forintból korszerűsítették a hivatalt, ahol napelemes rendszer kiépítése, fűtés-korszerűsítés és akadálymentesítés zajlott. A Mindszenti-patak partjára épült zsáktelepülés lakosságának a vízelvezető rendszer hiányosságai az elmúlt esztendőkben sok gondot okoztak, ám az önkormányzat mintegy 70 millió forint TOP-forrásból orvosolta a problémát. Egy pályázatnak köszönhetően 1 millió 250 ezer forintból kátyúzási munkákat végeztek, de 20 millió forint belügyminisztériumi támogatásból felújították a Béke úti hidat, valamint a Holdvilág és Zöld út közötti útszakaszt. A településen a közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetnek, amelyben szintén két sikeres pályázat nyújt segítséget. Ezek különféle programok, kirándulások és tréningek szervezésével biztosítják az életminőség javítását és a helyi identitástudat erősítését.
– Milyen a közösségi élet?
– Mindig úgy gondoltam, hogy a fejlesztéseken túl figyelni kell a lakosság támogatására, erősítésére. Szépkorúink száma elég magas, így évekkel ezelőtt hagyományt teremtettünk a novemberi idősek napjából, de az adventet is közösen ünnepeljük. Rendszeresen szervezünk egészségnapokat és a mindszenti napoknak is aktív résztvevői vagyunk. Vanya Attila jóvoltából 2018-ban hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre a mátramindszenti vadételfőző versenyt, amely idén második alkalommal zajlott le sikeresen. A tervek szerint jövőre újból várjuk a csapatokat! – Milyen a gyerekek aránya?
Többek között különböző programok szervezésével is erősítik a helyi identitástudatot
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET MÁTRAMINDSZENTEN? KIS KRISZTIÁN alpolgármester: – Fontos a közösség összefogása. Szabadidőmben is a település csoportjainak ápolásával foglalkozom. Sok sikert könyvelhetünk el: megújult az orvosi rendelő, az óvoda, de a faluba vezető út is. Egyre jobb a közbiztonság, a polgárőrség létszáma is megemelkedett. A polgármester és az országgyűlési képviselők jól összedolgoznak Mátramindszent fejlődéséért!
USÁK LÁSZLÓ képviselő: – Mindig kivettem a részem a képviselői feladatokból, segítettem, ahol csak tudtam. Az elmúlt években látványos fejlődésnek indult a községünk: közintézmények és utak újultak meg, de az állandó háziorvosi ellátás is biztosított. Az önkormányzat a művelődési házat szeretné a jövőben minél több tartalommal megtölteni és még vonzóbbá tenni a faluképet.
OROSZ JÓZSEFNÉ óvodavezető: – Óvodánk 1973-tól működik. Csoportszobával, konyhával és ebédlővel is rendelkezik. Az eszközök és a játékok továbbfejlesztését nemrég az önkormányzat 1,5 millió forinttal támogatta: komplett kis játszóteret és egy faházat is kialakítottunk. Az udvaron új járda épült, kiskertet is gondozunk. A kicsikkel megismertetjük értékeinket és hagyományainkat.
– Szomorú a tény, de 2018ban az egyre alacsonyabb gyermeklétszám miatt a fenntartó iskolánk bezárása mellett döntött. A Kerekerdő Óvodába jelenleg 14 gyermek jár, s az önkormányzat minden erejével támogatja a kicsik jólétét és nevelését. Öt évvel ezelőtt sikeresen pályáztunk az óvoda felújítására is. – Hogyan tovább?
– A TOP keretében több mint 21 millió forintot nyertünk a közösségi ház energetikai korszerűsítésére, ahol hamarosan nyílászárócsere, hőszigetelés, fűtés-korszerűsítés és akadálymentesítés történik. Emellett szeretném, ha a belvízelvezetés az egész faluban megoldódna, továbbá a bezárt iskola helyén egy idősek otthona kialakításában gondolkodom. A temetőnél tervezzük egy parkoló kialakítását és az egyirányúsítást, valamint hídjaink és a templom stációinak a megújítása is a jövő feladata.
Eredményesek a népzenei minősítőkön
Különleges termékeivel viszi a falu jó hírét
HAGYOMÁNYÁPOLÁS A helyi Rozmaring Asszonykórus 1989 óta élteti községének tradícióit: dalaik és népviseletük nyomán máig országszerte viszik jó hírét a kicsiny nógrádi falunak. Mátramindszenten már jóval a kórus megalakulása előtt is működött hagyományőrző csoport, amely szintén népdalokkal és népi játékokkal ápolta a falusi értékeket. Mintegy harminc évvel ezelőtt Orosz Józsefné vezetésével született újjá a közösség, akinek énekelni szerető helyi asszonyokat sikerült a kórusba csábítania: jelenleg heten
MŰVÉSZET Kun Tiborné Ildikó fiatalon, édesanyjától és nagymamájától tanult meg varrni. Munkáját ma már különleges díszpárnák és egyéb használati tárgyak dicsérik. A tősgyökeres mátramindszenti alkotó mintegy 40 évvel ezelőtt szerezte meg szakvizsgáját, mint francia női szabó. Néhány évtizeden át a textiliparban tevékenykedett, dolgozott Jánosaknán és a kazári varrodában is. Ezt követően a varrónő egy uniós lehetőséget kihasználva a saját maga főnökévé vált, s családjának köszönhetően olyan műhelyet épített fel a településen, ahol szebbnél szebb használati
Dalokkal szárnyalnak Textillel teremt árukat
Ápolják a falusi értékeket
dalolnak aktívan. Kezdetben csak a falu rendezvényeit színesítették műsoraikkal, s mire észbe kaptak már a szomszédos települések eseményein is népszerűsítették a falu tradícióit. Emellett megmutatták az ország más tájegységein élőknek is: hogyan éreznek az emberek itt, a nógrádi vidéken. A kórus évről évre eredményesen szerepel az országos népzenei minősítőkön, amelyekről rendre aranyminősítéssel tér haza. A tagok mindig szívvel-lélekkel énekelnek, s céljuk, hogy népdalaikat minél tovább éltetni és őrizni tudják…
Külföldre is eljutottak munkái
tárgyakat készít. Munkájának eredményeként egyebek mellett egyedi formákba álmodott díszpárnák, neszesszerek, táskák, babzsákok, konyhai kötények, bevásárlószatyrok, esküvői gyűrűpárnák, edényfogók és bortartók is készültek. Ildikó a varrásban máig keresi a kihívásokat: számára ez nem munka, hanem igazi szenvedély. Különleges tárgyaival Mátramindszent hírnevét nem csupán a megyében, de azon túl is öregbíti: termékei már Angliába, Amerikába, Bécsbe, Hollandiába, Romániába, Olaszországba és Franciaországba is eljutottak.
ALMANACH – MÁTRANOVÁK
Mátranovák
őzerővel haladnak 3 a e lőd s án
k rd s válasz
d r rnőn a község l ármes ere
Polgármester: Bodor Ernőné Alpolgármester: Simon Gusztáv Jegyző: Urbányi Edina Képviselő-testület: Cserhalmi Adél, Csikó István Béla, Csikós János, Hugyeczné Fazekas Ildikó, Vanó László Elérhetőségek: 3143 Mátranovák, Szabadság út 38. Telefon: +3632/363-357. E-mail: hivatal@ matranovak.hu Lakosság száma: 1708 fő Civil szervezetek: Együtt Mátranovákért Egyesület, Mátranováki Vasas SC, Nyugdíjas Szakszervezet, Nyugdíjas Klub, Mátranováki Faluszépítő Egyesület Jeles ünnepek: Mátra-napok, idősek napja, Borbála-nap, Mikulás, advent, október 23-i futóverseny
ERRŐL HÍRES
Bányász Emlékház A helyi bánya 1870-ben kezdett el működni. Fénykorában 1500 főnek adott megélhetést a településen. Több mint száz évvel később azonban teljesen megszűnt a bányászat itt, bár a településen máig hűen őrzik a tradíciókat. A múlt fontosságát hangsúlyozva 2012-ben Bányász Emlékház is nyílt Mátranovákon. A Dózsa György út 1. szám alatti épület látványával és berendezési tárgyaival együtt a bányamunkások életét idézi. Az emlékházban különféle tárgyak mesélnek arról, hogy Mátranovák mi mindent köszönhet az egykor virágzó bányászatnak. A kiállított anyagok nagy részét a falusi bányászok féltve őrzött relikviáiból állították össze. Az ötletgazdák az emlékház mellett az egykori tárna bejáratát is helyreállították.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Ladóczki Balázs
Mátranovák évek óta nagy lendülettel halad a fejlődés útján: önerőből és pályázatok nyújtotta támogatásokból látványos és szükségszerű fejlesztések valósultak meg. A községvezetés a Területés Településfejlesztési Operatív Programban mintegy 353,6 millió forintot nyert el a jelentős beruházásokra.
MÁTRANOVÁK A helyi önkormányzat évek óta azon dolgozik, hogy Mátranovák egyre modernebbé, biztonságosabbá és vonzóbbá váljon. Mintegy 84 millió forintból energetikai korszerűsítésen esett át a helyi általános iskola: egyebek mellett megtörtént a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a fűtés-korszerűsítés és az épület festése. Az intézmény három éve napelemekkel is bővült. Hetvenmillió forintból a település egy részén – a Köztársaság, a Vásárhelyi Pál, a Zrínyi és a Csokonai, a Dózsa György és a Szabadság utat érintve – megoldódott a csapadékvíz-elvezetés problémája. A vízelvezető árkok karbantartási munkáit közfoglalkoztatás keretein belül rendre elvégzik, amely ezentúl még könnyebbé válik. Bő 42 millió forintból megújult a fogorvosi rendelő és a védőnői szakszolgálat épülete a Bányatelepen. Itt többek között kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést, akadálymentesítettek, megújították a belső tereket és napelemes rendszert építettek ki. A településen élők biztonságérzetét növelve kamerákat szereltek fel a falu központi részein, de a községvezetés önerőből látott hozzá a belterületi utak felújításához is. Hamarosan több mint 65 millió forintból újulnak meg a község járdái, de gyalogátkelőhelyeket és kerékpárutat is kialakítanak, míg további 92 millió forintból korszerűsödik a Május 1. Művelődési Ház is. Mintegy ötmillió forint önerőből piacteret alakítottak ki a központban, ahol a tervek szerint helyi gazdálkodók és cégek kínálhatják majd termékeiket.
– Összetartó a közösség?
– A közösségi élet még nem egészen olyan, mint amilyennek látni szeretném, bár az utóbbi években jelentős a javulás. Kevés a civil szervezet, ők viszont mindent megtesznek a településért. Emellett a Mátranováki Dalárda és a Mante néptánccsoport megyeszerte öregbíti községünk jó hírét. A falu életében fontos szerepet tölt be a művelődési ház, számos kulturális és közösségkovácsoló programnak ad otthont. A TOP-on belül mintegy 74 millió forintból nyílt lehetőségünk identitást erősítő rendezvények megvalósítására, amelynek keretében 13 települést fogunk össze, hogy a környék lakossága még közelebb kerüljön egymáshoz. – Milyen a fiatalok aránya?
Fotó: H. Cs.
A mátranováki Mante néptánccsoport fellépése a Vargánya fesztiválon
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET MÁTRANOVÁKON? NÁDASDI BALÁZSNÉ: – Négy éve alakult meg a nyugdíjas klubunk, jelenleg 28 fővel működünk. Chrudinák Alajosnénak köszönhetően hétről hétre színvonalas előadók tartanak előadásokat. Tartalmasan töltjük a szabadidőnket: együtt kirándulunk, de kivesszük a részünket a rendezvényekből és a faluszépítésből is. Túráinkhoz az önkormányzat biztosítja a közlekedési eszközt.
VANÓ LÁSZLÓ: – Mintegy húsz éve jött létre az Együtt Mátranovákért Egyesület: ápoljuk hagyományainkat, erősítjük a közösséget, szépítjük a falut. A templomkerti salakos pálya és a központi park kialakítása a nevünkhöz kötődik, de az októberi futóversenyből és az adventi ünnepségből is hagyományt teremtettünk. Az önkormányzat mellett Kadlicsek Ferenc elnök támogatja a munkánkat.
FICSORNÉ VARGA VERONIKA
óvodavezető: – A Fülesmackó Óvoda két vegyes csoportjába jelenleg 57 gyermek jár. Programunkat a helyi értékek megismerésére, az állat- és környezetvédelemre, valamint a boldogságra építjük. Az óvoda a 2000-es évek elején újult meg, az önkormányzat eszközökkel is támogatja a kicsiket. A falu rendezvényeit rendre színes műsorral gazdagítjuk.
– A gyermeklétszám igen magas Mátranovákon: az iskolába mintegy 150-en, míg az óvodába közel 60-an járnak. Immár mindkét intézmény teljesen felújított állapotban várja az odajárókat. A játszótér mellett egy szabadtéri sportparkot is létesítettünk, amely nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében. A közösségi élet erősítése csak a fiatalokkal lehetséges, bennük a falu jövője! – Hogyan tovább?
– Egyik fő célom, hogy a belterületi útjainkat teljesen sikerüljön rendbe hozni, de a faluba vezető út felújítása is szükségszerű. Fontos a falukép még esztétikusabbá tétele és a közösségerősítés, valamint a csapadékvíz-elvezetés problémáját is szeretném az egész faluban orvosolni. A jó születési arány miatt egy bölcsőde kialakítása is a terveim között szerepel, már dolgozunk a pályázat benyújtásán. Feladatunk van még bőven!
Nagy Izidorné a művészetet élteti a faluban
A házaspár megyeszerte terjeszti termékeit
MŰVÉSZET Nagy Izidorné Batta Szilvia országszerte 20 önálló és több csoportos kiállításon bemutatkozott már festményeivel, munkásságát különdíjak is koronázzák. A mátranováki alkotó pedagógusként több mint negyven éven át oktatott rajzot a helyi általános iskolásoknak. Tizenöt évvel ezelőtt kezdett el komolyabban alkotni, amikor a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet pályázatán az egyik tollrajzával különdíjat nyert. Részt vett a Szőnyi István Szabadiskola kurzusain, de Szorospatakon és Bárnában művészeti vezetőként is
VÁLLALKOZÁS Sipos Balázs és felesége, Júlia Mátranovákon 2014-ben valósította meg álmát, egy önálló farm működtetését. Balázs nagyszülei a fiatalokra bízták a családi gazdaság irányítását, akik ezt követően létrehozták vállalkozásukat Cifra Háztáji Termékek névvel. Balázs szinte beleszületett a gazdálkodás világába, nagyszülei Mátranovákon a 90-es évektől kezdve művelték földjeiket és gondozták állataikat. Júliával a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban szerettek egymásba, s rájöttek: nem csak a magánéletben, a munkában is ki-
Érzéseit festi vászonra zenved l k a ház á i
Nagy Izidorné Batta Szilvia
tevékenykedett. Két éve a helyi Maszat alkotószakkör vezetőjeként segíti a környék szépkorúinak művészi fejlődését. Képein őrzi a természet csodáit, az érzelmeket és az emlékeket. Ötlete nyomán 2004-ben az első Mátra-napokra készült egy füzet, amelybe összegyűjtötték a helyi alkotókat. Ezt követően 2017-ben otthonában megrendezte a helyi és vendégalkotók találkozóját, amely azóta hagyománnyá vált a község életében. Szilvia készítette Helena Ladisla Újra találkozás az Adriánál és a Villámok Endréd felett című könyveinek illusztrációit is.
Sipos Balázs állataival
egészítik egymást. Átlagosan a gazdaságban negyven állatról gondoskodnak, köztük fejőstehenekről, üszőkről és kis borjakról. Balázs mindennap hajnali négy órakor kel, hogy megfejje a teheneket. A tejet ezután feldolgozzák és kiszállítják a vásárlóknak. Termékeik között találhatóak ízesített sajtok és joghurtok is, de a vállalkozás fő irányvonala a friss tej előállításán alapszik. A házaspár háztáji és minőségi áruival szerte a megyében öregbíti Mátranovák hírnevét. A fiatal gazdálkodók számára ez nem munka, hanem közös szenvedély.
ALMANACH – MÁTRASZELE
Mátraszele
Minden helyben: 3 e re lhe ő a al
kérdés válasz
Baksa Vilmos, az asztalitenisz e es le veze ő e
Polgármester: Vincze László Alpolgármester: Kormos Gábor Képviselő-testület tagjai: Gecse Erika Ormándi György Tóth Richárd Jegyző: Babjákné Bocsok Anna A hivatal elérhetőségei: Cím: 3142 Mátraszele, Szabadság út 65. hivatal@matraszele.hu Telefonszám: (32) 340-122 Civil szervezetek: Asszonykórus, Bányász Szakszervezet, Asztalitenisz Sport Egyesület Jeles Napok: Szelei Szilvanap (szeptember első szombatja)
ERRŐL HÍRES A község vezetése 14 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a szórakozás mellett a falu napját annak gasztronómiai hagyományaihoz szeretné kötni. Így született meg a Szelei Szilvanap ötlete, amelyet azóta évről évre megrendeznek Mátraszelén, hiszen a szilvát a falu háziasszonyai évszázadok óta használják az ételek elkészítéséhez a legkülönfélébb formákban. A rendezvényhez kapcsolódva a főzőversenyen készült ételek mellett a zsűrinek a szelei szilvaságokat is értékelniük kell, amely megmérettetés célja, hogy a nevezők közül ki tudja a legkülönlegesebb – és egyben legfinomabb – ételt készíteni, amelyhez egy öszszetevőt kötelező felhasználni. Ez természetesen nem más, mint a szilva. A település egyéb módon is kötődik a szilvához, amelyet jól bizonyít a község határában üzemelő pálinkafőzde. A szilvához kapcsolódó hagyományokon túl a település azzal is büszkélkedhet, hogy Hargitai Nándor, magyar bajnok labdarúgó szülőfaluja. Az oldal cikkeit írta: Veres Edina Fotók: Ladóczki Balázs
A település évről évre épül és szépül. A községvezetés több mint 210 millió forintra pályázott sikeresen az elmúlt öt évben, amelynek köszönhetően emelkedett például a falu egészségügyi ellátásának színvonala.
BERUHÁZÁSOK A településen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül több mint 211 millió forint pályázati támogatásból valósította meg a fejlesztéseket a helyi önkormányzat. A legnagyobb volumenű beruházás ezek közül a művelődési ház energetikai korszerűsítése, amelynek munkálatai napjainkban is zajlanak. A mintegy 94 millió forintból kivitelezett fejlesztés során kicserélik a nyílászárókat, illetve utólagosan a külső falakat hőszigeteléssel is ellátják. Emellett az épületben található korszerűtlen fűtésrendszert egy automatikával programozható szabályozással ellátott kondenzációs gázkazánra cserélik, továbbá a villamosenergia fogyasztásának csökkentése érdekében napelemes rendszert telepítenek. A létesítmény energetikai korszerűsítésétől a községvezetés reményei szerint az intézmény üzemeltetése költséghatékonyabbá és környezetbaráttá válik. A faluban a komplex vízrendezés is megvalósult a TOP-os források segítségével, mivel egy 2012-ben elkészített helyzetfeltárás bemutatta, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, a belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat állapota Mátraszelén nem megfelelő. A projekt keretében közel két kilométeren újultak meg a vízelvezető árkok. Kiépült egy komplex, elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat, mindeközben figyelmet fordítottak az árkok környezetére is. A megújult vízelvezető rendszer a településen több mint 920 lakót véd meg a vízkároktól. Az egészségügyi ellátás színvonalának növelését szin-
– Hogyan indult a mátraszelei asztalitenisz története?
– Én az 1990-es évek elején költöztem ide. Úgy látom, ez egy élhető kis falu, minden megvan benne, amire csak szükség lehet, így a sportolási lehetőség is. Tűzoltó voltam húsz évig. Amikor szabadidőnk engedte, már ott is szívesen pörgettem az ütővel a pingponglabdát, majd 2000-ben létrehoztuk a Mátraszelei Asztalitenisz Sportegyesületet, amelynek alapító tagja vagyok. Az idei fesztivál zsűrije is kiválasztotta a legfinomabb, szilvából készült fogást
tén fontos feladatának tartotta a községvezetés, így közel 35 millió forint támogatásból megvalósította az orvosi rendelő felújítását, energetikai korszerűsítését, akadálymentesítését, valamint új eszközöket is szereztek. Emellett a projekt keretében az önkor-
mányzat vállalta, hogy a betegellátás mellett az intézményben – prevenciós céllal – csoportos egészségfejlesztő foglalkozások lehetőségét is megteremti. Az óvoda intézménye 2015ös esztendőben esett át teljes körű felújításon, a közelmúlt-
ban pedig a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítása céljából egyebek mellett az óvoda udvarára kihelyezhető játékokat, udvari és beltéri bútorokat, valamint fejlesztő játékokat szerzett be az önkormányzat egy sikeres pályázat segítségével.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE MÁTRASZELÉRŐL? HEGEDŰS ERIKA: – Itt születtem. Mindig egy nyugodt, csendes falu volt a településünk, ahol az emberek barátságosak és a közbiztonság is nagyon jó. Minden, amire csak szükségünk lehet, megtalálható itt helyben. Számos fejlesztésen esett már át a községünk, valamint jelenleg is zajlik jó néhány beruházás, például a művelődési ház felújítása vagy a játszótér kiépítése.
DR. VÁRALJAI BÉLA: – Közel húsz éve kezelem a helyiek panaszait. Eleinte csak helyettesíteni jártam ide, de immár hét éve vagyok a mátraszelei praxis háziorvosa. Nagyon jól érzem itt magam, ami nemcsak a festői környezetnek köszönhető, hanem a munkatársaimnak is, akik nélkül nem tudnám ilyen magas színvonalon végezni a munkámat, amelyet az önkormányzat is támogat.
LENGYEL ZSÓFIA: – Szeptember óta látom el a Kerekerdő Óvodafenntartó Társulás Gárdonyi Géza Tagóvodájának intézményvezetői teendőit. Az intézményünkbe jelenleg összesen 29 gyermek jár és a létszám folyamatosan emelkedik. A gyerekekkel a falu kulturális programjaiba is bekapcsolódunk, például az idősek napján kis műsorral kedveskedünk a szépkorúaknak.
– Miként vesztek részt a község mindennapjaiban?
– Az ajtónk mindig nyitva áll, hiszen az idősektől a fiatalokig bárki részt vehet az edzéseinken, aki szeretne megismerkedni ezzel a sportággal. A csapatunknak jelenleg hat – velem együtt három mátraszelei – tagja van. Kiemelkedik közülünk Baráth Kornél, aki nem csupán csapattag, hanem az edzőnk is. Ő 64 éves kora ellenére az Európa-bajnokságon is indult, és párosban harmadik helyezést értek el a társával. A mi csapatunk jelenleg a megyei III. osztályban játszik, most éppen a harmadik helyen állunk. – Milyen tervei vannak az asztaliteniszt illetően?
– A legfiatalabb csapattagunk is már túl van az ötvenen, a legidősebb pedig 72 éves. Sajnos egyre kevesebb fiatal érdeklődik manapság az asztalitenisz iránt, ennek ellenére szeretnénk a jövőben néhány ifjút kinevelni, aki átveheti majd tőlünk a pingpongütőt. Emellett célunk, hogy megmaradjunk a megyei III. osztályban, és végül – de nem utolsó sorban – részesei szeretnénk lenni a falu sportéletének.
A napokban átadták a Őrzik a helyi bányászok plébánia felújított épületét emlékét, a hagyományokat HITÉLET A település középkori templomát 1907-ben lebontották, a helyére az 1930-as évek második felében emeltek új római katolikus templomot, amelyet a Magyarok Nagyaszszonyának szenteltek fel. Korponai István 2017 óta vezeti az egyházközséget állandó nős diakónusként. A plébániavezető elmondta: a templomuk két haranggal, valamint működő sípos orgonával is büszkélkedhet. Korponai István úgy fogalmazott, hogy a helyi hitgyülekezet nagyon befogadó, valamint észrevételei alapján a templomba járók száma emelkedik, a fiata-
Az orgona is szerepet kap a misén
lok közül is egyre többen járnak el a misékre. A Magyar Falu Program keretén belül elnyert közel 15 millió forintból valósították meg a mátraszelei plébánia épületének teljes felújítását, amelyet a munkálatok végeztével a napokban átadtak. A plébániában egyebek mellett kicserélték a nyílászárókat, valamint a belső burkolatokat, míg kívülről a falakat újrafestették. Korponai István kifejtette továbbá, hogy a templom tetőszerkezete a közeljövőben szintén felújításra szorul, jelenleg e projekt megvalósításához keresnek forrásokat.
HAGYOMÁNYŐRZÉS Az előző rendszerben a mátraszelei lakosok mintegy hatvan-hetven százaléka kereste a mindennapi betevőre valót a környékbeli bányákban, amelyek közül azonban egyre többet zártak be az 1970-es években, mivel a megnövekedett energiaigényt egyre inkább különböző szénhidrogénekkel elégítették ki, így a szénigény mérséklődött. A még ekkor működő bányák közül 1988ban először a Tiribesi aknában, majd egy évvel később a Szorospatakiban állt meg végleg a termelés. Ezeket követte Kányás, ahol ugyanebben az
A bánya áldozatainak mementója
évben készült el az új lejtősakna, amelyből már egyetlen csillényi szenet sem hoztak a felszínre. A rendszerváltás után már csak a Ménkesi bánya működött egészen 1992es bezárásáig. A mátraszelei Kazinczi Dezső összesen harmincöt évet szolgált különböző bányákban szakmunkásként. Amint elmondta: a Nógrádi Nyugdíjas Bányász Szakszervezet alá tartozva – a tagok létszámának csökkenése miatt – a kazáriakkal összevont egyesületben őrzik a hagyományaikat a településen a Mátraszelei Szilvanaphoz kapcsolódva.
ALMANACH – MÁTRASZŐLŐS
á raszőlős
ehe ős eke kell 3 alálni mindenkinek
k rd s válasz
őre i zse ö le azda hel i vállalk z
Polgármester: Nagy Ádám
Alpolgármester: Balázs Kálmán
Jegyző: dr. Turza Csaba
Képviselő-testület: Győri Ádám, Hegedűs Éva, Kaszaláné László Judit, Kökény Zoltán, Siposné Vigh Ildikó
A hivatal elérhetőségei: cím: 3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 15. Telefonszám: 06-32/468-485. Ügyfélfogadási rend: hétfő: 8.00–15.30, kedd: 8.00–15.30, szerda: szünetel csütörtök: 8.00–15.30 péntek: szünetel
LÁTNIVALÓK Több látnivalót is megtekinthet, aki a faluba látogat. Így például a 750 éves római katolikus templomot, amely kora gótikus stílusban épült vagy a Rákóczi-kápolnát, amely arról kapta a nevét, hogy itt pihent meg II. Rákóczi Ferenc. Itt található még a volt Jankovich-kúria, amely a 19. század közepén épült, de a Nepomuki Szent János-szobor is, amely a 18. században készült. A Függő-kői-barlangot is érdemes megtekinteni, amelyből őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.
A 750 éves templom
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
A közösséget erősítené Mátraszőlős új polgármestere, hiszen egy jól működő falu életében elengedhetetlen, hogy a helyiek fontosnak érezzék magukat.
FEJLŐDÉS Több fejlesztés és kezdeményezés megvalósítását tervezi a jövőben Nagy Ádám, Mátraszőlős új polgármestere. Mint mondta, az elmúlt időszakban a megújuló energia forrásait használták ki leginkább a településen. – Több száz napelemet létesítettek a faluban, amelyek az önkormányzat tulajdonában lévő épületeknek biztosítanak áramellátást. Egy kisebb napelempark a későbbiekben az orvosi rendelőt látja el árammal és fűtéssel – mondta Nagy Ádám. Hozzátette: a vidékfejlesztési program keretében zúzott kőburkolatot kapott az egyik mezőgazdasági út, amely a hétvégi házakhoz vezet. Továbbá iparosítják a falu egyik mezőgazdasági területét is, amelyre több mint százmillió forint támogatást nyert el az önkormányzat. Itt bevezetik majd a vizet és a szennyvizet, a munkálatok a közelmúltban már el is kezdődtek. Nagy Ádám azt is elmondta: több kisebb mellékutat szilárd burkolatúvá tennének, és a helyi közösséget is erősítenék. – Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt időszakban nem fordítottak elég energiát a közösség építésére. Szeretném, hogy minden korosztály megtalálja a számára legjobb lehetőséget a településen. Egy olyan közösségi színtér létrehozása a cél, akár pályázati úton, ahol minden generáció találkozhat, és megtalálja a legjobb kikapcsolódást a maga számára – közölte a polgármester. A falu vezetője kiemelte: szeretné összekovácsolni a helyieket, hiszen egy település életében elengedhetetlen, hogy a lakosok érezzék, hogy ők is fontosak. Éppen ezért több rendezvény megvalósítását is tervezik a Magyar Falu Program keretében, amelyek a közösséget szolgálják majd. Nagy Ádám végül kitért arra is, hogy sajnos pár évvel
– Hogyan jött létre a szabadidőpark a településen?
– Ahhoz, hogy valami létre jöhessen, három dolog kell. Egy álmodozó, egy személy, aki formába önti az álmokat és még egy, aki finanszírozza. Ezúttal mindhárom én voltam. Hozzávetőleg hatnyolc évvel ezelőtt kezdtem megálmodni ezt a helyet, majd megvalósítottam. A szabadidőpark pedig idén megnyitotta kapuit a vendégek előtt. – Mi tesz Mátraszőlősért?
A nemrégiben felújított kápolna is lelkes helyi lakosok összefogása révén vált újra széppé
ezelőtt bezárták a helyi általános iskolát. Ezt mindenképpen szeretné valamilyen formában újraindítani. Az első négy tagozatot megpróbálják
visszahozni, de ehhez nagy összefogásra van szükség. További cél, hogy az egyházi tulajdonban lévő parókia épületét korszerűsítsék a Ma-
gyar Falu Programban, hiszen ez ifjúsági szállóként is működik, és jelenleg nem felel meg a kor elvárásainak, ezért nagy szükség van a felújítására.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE MÁTRASZŐLŐSRŐL? CSILLÁR ISTVÁNNÉ: – Ide születtem, és nagyon szeretek Mátraszőlősön élni. Nagyon örülök, hogy új polgármester és képviselő-testület lett a településen, amelyet már régóta vártam, mert eddig nem igazán volt összetartás a faluban. Várom, hogy végre felemelkedhessen a település, és ehhez igen nagy szükség van a helyiek összefogására mindenki részéről.
TÓTH DEZSŐNÉ KATALIN: – A településen születtem, azóta is itt élek a családommal és itt is dolgozom. Nagyon szép ez a falu, csodálatos a környezet, ami körbevesz minket. Friss a levegő és nyugodt a légkör, s ez nagyon sokat jelent számomra. Bízom az új polgármesterben, örülök, hogy megválasztották, remélem, a jövőben sok kezdeményezés megvalósulhat.
TÓTH RÓBERTNÉ: – Mátraszőlősön születtem, és sosem vágyódtam el a településről. Nagyon jó a kapcsolat a helyi barátokkal, és arra törekszünk a családommal, hogy a mindennapjaink jól teljenek. Van egy üzletünk is, így sokat dolgozunk. Nagyon szeretek a faluban élni, és bízom benne, hogy a jövőben nagyobb lendületet kap majd a település.
– Az elmúlt évtizedek alatt sokat tettem a faluért. Most helyben szeretném erősíteni a turizmust, amelyhez azt gondolom, összefogás kell. Olyan programokra lenne szükség a falvakban, amelyek miatt a megyébe látogatók több települést is felkeresnének amellett, hogy a nevezetességeket is megtekintik. Nagyon szeretem a gyerekeket, ezért arra gondoltam, hogy létre hozok egy helyet, ahol tartalmasan ki tudnak kapcsolódni. Ezáltal Mátraszőlősnek is adhatunk valami pluszt. Azt gondolom, hogy életet kell vinni a falvakba, mert, ha ez nem történik meg, akkor a kistelepülések elvesznek. – Mivel várják a szabadidőparkba látogatókat?
– Általában óvodások és iskolások jönnek. Nagy szeretettel várjuk őket, mindig vendégül látjuk az apróságokat. Van két horgásztavunk, de a sporthorgászat még nem indult be teljesen. Ezeken kívül van még egy tó, ahol strandolni is tudnak a gyerekek. Van továbbá egy nagy gyümölcsösünk is nem messze, több mint ezer fával. Oda is elmehetnek a fiatalok, de emellett még számos szabadtéri játékot is be szeretnénk szerezni a számukra.
Nemrégiben tovább gazdagodott a falu: együttműködésben készült el a tájház
ris áka vár a me l ká lna
ÉRTÉK Elkészült a falu tájháza a közelmúltban, amely bemutatja, hogyan is éltek Mátraszőlősön a két világháború között a helyiek. – A kápolna felújítása után újabb értékkel bővült a falu. Közel 350 darab tárgy gyűlt öszsze, közöttük régi fotók, okiratok és egyéb értékes tárgyak, amelyeket a mátraszőlősiek adományoztak. A helyi vállalkozók is örömmel támogatták a tájház létrejöttét. – Igyekszünk méltó módon őrizni, gyarapítani és átadni a jövő nemzedékének az itt megtalálható értékeket – mondta el korábban Nagy Ádám, a kezde-
CSAPATMUNKA Összefogással újult meg a településen található kápolna, amelynek korszerűsítésében részt vett Pásztor Zsuzsanna és családja, Kiss-Simon Miklós és Hegedűs Éva, Erdős Lajosné Erzsike néni, valamint Nagy Ádám és családja. Mivel az épületet 1983-ban újították fel utoljára, így nagy szükség volt a renoválásra. Nemcsak teljes külső és belső felújítást végeztek, de belső falfestményeket is készítettek. Kicserélték továbbá a kápolna mellett lévő feszületet, és a rajta lévő megrongált Jézus-szobrot is felújították.
rzik s vá ad ák a ha ményezés ötletgazdája. Hozzátette: minden településnek kötelessége a múltat tisztelni, hiszen elődeink munkássága, hagyománya, nyelve és vallása nélkül ma nem lehetnénk itt. Huberné Bognár Edit helyi népművelő úgy fogalmazott, hogy a tájház egy olyan világba enged betekintést, amely elődeink csodálatos életmódját mutatja be. – A mi kis falunk mindig is gazdag kulturális értékekkel bírt, a palóc hagyományok széles skálájának különböző formái mind jelen vannak Mátraszőlős életében, különösen az 1930-as évektől – hang-
Rendszeresen tartanának kreatív foglalkozásokat a tájházban
mán
súlyozta Huberné Bognár Edit, aki bízik benne, hogy az intézmény megnyitása kezdete lehet a régi közösségi formák újragondolásának és jövőbeli működésének is. A célok között szerepel, hogy élővé tegyék az intézményt, azáltal, hogy az ünnepköröknek megfelelően rendszeres, hagyományos kézműves- és kreatív foglalkozásokat tartanának a helyi gyerekek számára idősek bevonásával. A szépkorúak ugyanis még ismerik a régi technikákat és hagyományokat, így át tudják adni tudásukat a fiataloknak.
ALMANACH – MÁTRATERENYE
Mátraterenye
„Kitartóan dolgozunk 3 a közs övő r
kérdés válasz
Gecse László, a község polgármestere
Polgármester: Gecse László
Alpolgármesterek: Gyurcsák Tamás, Urbányi Tamás Zsolt
Jegyző: Urbányi Edina
Képviselő-testület: Almádi István, Kotroczó Csaba, Kotroczó Zoltán, Serfőző Péter
Elérhetőségek: Cím: 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178. Telefon: 06-32/362-169 E-mail: titkarsag@ matraterenye.hu
Civil szervezetek száma: 15
Lakosságszám: 1789
ERRŐL HÍRES A homokterenyei Szent Márton-templom 2018-ban került be a nógrádi értéktárba, s kapta meg a Nógrádikum címet. A templom egyes részei a 13. századból maradtak fenn, majd az épületet a 15. században gótikus stílusban alakították át. Mai homlokzatát 1801ben kapta, amelyet 1999-ben felújítottak. A hajó és a szentély a 13. század második negyedében épült, míg a korszak végén elkészült a karzatot ma is tartó két pillér és a főhomlokzat két támpillére is. A 15. század elején a község birtokosa, a Homokterennei család temetőkápolnát és csontházat épített az Isten házához, s ezzel párhuzamosan elkészült a déli oldal gótikus kapuja is. A mai sekrestye és a huszártorony 1801-ben épült. A templomot 1820-ig nyeregtető fedte, az épületben elhelyezett harangot 1807-ben, Egerben öntötték.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Ladóczki Balázs
Gecse László polgármester és képviselő-testülete évek óta elhivatottan dolgozik Mátraterenye fejlődéséért, valamint a közösség erősítéséért. Az elnyert pályázatok palettája igen széles a községben: egyebek mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint 540 millió forintból fejlődik tovább a falu.
FEJLESZTÉSEK Gecse László polgármester szerint a pályázatok folyamatos benyújtása kulcskérdés a község életében, hiszen az önkormányzat önerőből nehezen tudná finanszírozni a szükségszerű beruházásokat. A kitartó munka eredményeképpen a település az elmúlt években jól látható fejlődésnek indult, s a támogatásokból a lakosság több régóta vágyott igényét sikerült már megvalósítani. – A TOP keretében mintegy 70 millió forintból a belterületi vízrendezést, 41 millióból a család- és gyermekjóléti szolgáltatóház kialakítását, valamint 42,4 millióból a közösségi ház és az orvosi rendelő korszerűsítését fejeztük be. Emellett a közös hivatalt több mint 20 millió forintból újíthattuk fel, amelyhez bő egymillió forint önerőt is biztosítottunk. A legtöbb eseményünknek otthont adó Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér épületén pedig ötmillióból tetőcsere történt – sorolta a jelentősebb fejlesztéseket a községvezető. Hozzátette: ezután sincs megállj a munkában, hiszen hamarosan több beruházás is beindul. Mintegy 100 millióból 12 férőhelyes bölcsőde épül, több mint 23 millióból a Szivárvány Tagóvoda, 96 millióból a művelődési ház és 148,4 millióból az általános iskola újul meg. A községvezetés jelenleg is több pályázat pozitív elbírálásában reménykedik, amelyek a helytörténeti kiállítás épületének felújítását és a horgásztó szabadtéri színpadjának felépítését céloznák. A polgármester nem titkolt célja, hogy községének lélegzetelállító környezeti adottságait turistacsalogató beruházásokkal párosítsa.
– Hogyan erősítik a közösségi életet?
– A falufejlesztésen túl fontosnak tartom a lakosság öszszekovácsolását és az identitástudat erősítését! E cél megvalósítását két pályázat is segíti színes rendezvények és foglalkozások lebonyolításával. A humán szolgáltatások fejlesztését célzó projektet konzorciumi formában valósítjuk meg 250 millió forintból, míg a TOP keretében csatlakoztunk a környék életét felpezsdítő kulturális maratonhoz is. Mátraterenyén valamennyi generáció megtalálja szórakozását: működik nyugdíjasklub, dalkör és hagyományőrző csoport, de sport- és horgászegyesületek is erősítik a közösséget. – Miként támogatják a lakosságot?
Gecse László polgármester elmondta, ezután sincs megállj, hamarosan több beruházás is elindul
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET MÁTRATERENYÉN? NÁDASDINÉ GECSE GYÖNGYI
családsegítő: – A községvezetésnek – akárcsak nekem – szívügye a lakosság támogatása. A család- és gyermekjóléti szolgálat épületét az önkormányzat a TOP keretében mintegy 41 millió forintból újította fel, amely modern eszközökkel és színvonalas ellátással bővült. Ügyfeleink visszajelzései is pozitívak, nagy igény volt már a korszerűsítésre.
SERFŐZŐ PÉTER igazgató: – Tizenhat éve vezetem az iskolát: előtérbe helyezzük az egészségnevelést, a sportot, és országszerte kirándulunk is. Óriási pozitívum, hogy az önkormányzat a TOP keretében 148,4 millió forintot nyert el az intézmény felújítására. Bár a diákok száma csökken, bízom benne, hogy iskolánk még évtizedek múlva is működni fog.
CZENE GYÖRGY díszpolgár: – Világéletemben a településen éltem, negyven éven át a kereskedelemmel foglalkoztam. Több cikluson keresztül képviselőként dolgoztam, de alpolgármestere is voltam a településnek. A községvezetés az utóbbi években jól kihasználta a pályázatok előnyeit, számos szükségszerű beruházás valósult meg. A járdák felújítása azonban még a jövő feladata!
– A helyiek mindig bizalommal fordulnak hozzám, problémáikra a lehetőségekhez mérten igyekszem megoldást találni. A közfoglalkoztatás keretében jelenleg mintegy száz főnek biztosít munkát az önkormányzat, a rászorulóknak átmeneti segélyt is nyújtunk. Községünkben a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány által működtetett népkonyhának is helyet adunk, így mintegy 450 rászoruló juthat a hétköznapokon meleg ételhez. – Mik a tervek?
– Sok mindent megoldottunk, de még bőven akad feladat! Szeretném a csapadékvíz-elvezetés problémáját az egész településen orvosolni, de az utak és a járdák továbbfejlesztése is szükségszerű. Nagy álmom, hogy az idegenforgalom is növekedjen a településen: a varázsos környezet ölelte, tízhektáros tavunk kiváló turistacsalogató! Itt egy rendezvényszínpad, egy játszótér és egy csónakázó rész kialakításán gondolkodom…
Hagyományokra és minőségre alapoznak
Fenséges ételeket kínálnak a tóparton
HÁZTÁJI A Mátraterenyén élő Tóth Attila és családja a hagyományokra és a minőségre alapozva tojástermeléssel és háztáji füstölt termékekkel foglalkozik. Kitartással és kemény munkával már több éve a megye meghatározó termelői. Attila szülei mintegy húsz évvel ezelőtt kezdték el a tojástermelést Mátranovákon, majd Mancso Tojás Kft. néven 2007ben folytatták tevékenységüket, amelybe Attila és bátyja is bekapcsolódott. A Tóth család Mátranovákon működteti feldolgozóüzemét, míg gazdaságukat Mátraterenyén virágoz-
VÁLLALKOZÁS A lélegzetelállító mátraterenyei tóparton Bohács Miklós és felesége, Julianna hét évvel ezelőtt nyitotta meg éttermét. A Miklós Fogadó és Éttermet olyan csodálatos atmoszféra öleli körbe, hogy az ember első pillantásra beleszeret a helyszínbe. A tulajdonos elmondása szerint ő maga máig gyermeki rajongással merül el napról napra a horgásztó látványában. Bohács Miklós pályázatot nyújtott be az álom megvalósításához, amely legnagyobb meglepetésére célba talált. Először étteremként funkcionált az épület, amely
Viszik a község hírét Turistákat csalogatnak
Tóth Attila háztáji sonkával
tatták fel. Éves átlagban több mint 30 ezer tojótyúkot tartanak. Emellett 100–120 hízóból álló sertésállománnyal is büszkélkednek, amelynek fele mangalica. A tojásokat már Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyébe is szállítják. Füstölt termékeik ízvilágával sorra hódítják meg vásárlóik érzékeit. A nógrádi rendezvényeken a hamburgerkészítésbe is belekezdtek, s már saját sütödét is nyitottak, ahol jobbnál jobb kézműves hamburgereket készítenek. Céljuk, hogy a nógrádi termékek jó hírét országszerte, s külföldön is terjesszék.
Bohács Miklós várja a vendégeket
egy újabb sikeres projektnek köszönhetően egy éve már fogadóként is csábítja a turistákat. A látogatók megannyi finom fogást fogyaszthatnak el, de a pihenni vágyó vendégeket hat szobával – tizenegy férőhellyel – is várják a helyszínen. A cég vállalja különféle rendezvények szervezését, de közétkeztetéssel is foglalkozik. Bohács Miklós célja, hogy még több látogatót csábítsanak a községbe, akik továbbvihetik szülőfalujának jó hírét. A községvezetés idegenforgalmat erősítő beruházásaival a hely látogatottsága is megnövekedne.
ALMANACH – MÁTRAVEREBÉLY
Mátraverebély
Modern közösségi 3 teret álmodtak meg
kérdés válasz
Nagy Attila, a település polgármestere
Polgármester: Nagy Attila
Alpolgármester: Juhász Péter
Jegyző: Fodor Zsoltné Képviselő-testület: Csemer Csaba, Petréné Kormos Ágota, Tóth Dénes, Válintné Juhász Friderika, Zagyi Ferencné
Lakosságszám: ~1950 Elérhetőség: 3077 Mátraverebély, Vasút út 82. Tel.: 06-32/471-194 hivatal@matraverebely.hu
ERRŐL HÍRES… Mátraverebélyt a 15-16. századi birtokos családról nevezték el. A tulajdonos, Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort, de ő járta ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot is. A település egyik fő nevezetessége máig az Árpád-kori Nagyboldogasszony plébániatemplom, amelynek helyén a 13. században egy román stílusú épület emelkedett. A 14. században Verebi Péter kibővítette és átépíttette, ekkor készültek el a ma is látható főés oldalszentélyek. A háromhajóssá alakított templomhoz egy kápolnát is emeltek. Az alvajda mintegy négy évtizeddel élte túl a Lajk havasalföldi vajda elleni harcban szerzett sérülését, aki felépülését a szentkúti forrás vizének tulajdonította. Verebi Pétert 1403-ban a község templomában temették el. A 18. század végén az Isten házának belsejét barokk jegyekkel ruházták fel, majd 1914–1917 között elvégezték műemléki helyreállítását. Az ezredfordulón a tetőszerkezete is megújult.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Ladóczki Balázs
Nagy Attila polgármester és képviselő-testülete az elmúlt években kitartóan dolgozott Mátraverebély fejlesztéséért. Több sikeres pályázat jóvoltából az utak és a közintézmények nagy része is megújult, míg a település egykori szégyenfoltjának helyére egy 21. századi közösségi teret álmodtak meg.
FEJLESZTÉSEK A település szerencsés helyzetének köszönhetően a vezetés évekkel ezelőtt a nem konszolidált önkormányzatok támogatásáról szóló pályázat keretében kétszer is mintegy 44 millió forintnyi fejlesztési összeget nyert el. Ebből a forrásból első körben kívülről-belülről korszerűsítették a hivatalt, és rendbe tették a Verebi Péter utat, majd 2016-ban a kányási közösségi házat és az ottani utat újították fel. Ezt követően a Damjanich, a Petőfi és az Alkotmány út is zökkenőmentessé vált, majd 96 millió forint belügyminisztériumi támogatásból az Arany János, a Béke és a Rákóczi utat is sikerült helyrehozni. A községvezetés a településfejlesztési programban elnyert több mint 52 millió forintból újította fel az Alkotmány és a Szabadság út közötti belvízelvezető árkokat, illetve mintegy 50 millió forintból zajlik az önkormányzattal szembeni családsegítő központ modernizálása. A fejlesztéssel megújul Mátraverebélyben a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a házi segítségnyújtás és a szociális ellátások minősége is javul. A helyi identitás és kohézió erősítésére 6 millió 400 ezer forintot nyertek, míg 195 milliót a hátrányos helyzetűek társadalmi felzárkózására és további 164 milliót a lakhatási körülmények javítására is fordíthatnak. Az egykori Hangya-épület éveken keresztül a település szégyenfoltja volt: a szegregált település közepén elhelyezkedő omladozó épü-
– Milyen a közösségi élet?
– Településünkön a szépkorúaktól a fiatalokig mindenki megtalálja a maga közösségét. Sikeresen működik a nyugdíjasklub és a dalkör, aktívan hozzájárulnak a falu életéhez. A repülőmodellezők klubja több országos bajnokkal is büszkélkedhet, eredményeikkel öregbítik Mátraverebély jó hírnevét. Emellett postagalamb-egyesülettel, labdarúgócsapattal, polgárőrséggel is büszkélkedünk. Hagyományt teremtettünk a retró majálissal, de a falunap és a karácsonyi faállítás is mindig közelebb hozza egymáshoz a lakosságot. – Mi a település fő értéke?
A helyi civil összefogás is segített: hamarosan befejeződnek a munkálatok az egykori Hangya helyén
let rontotta a falu összképét, de egészségügyi szempontból is hagyott kívánni valót. Az önkormányzat sokáig kereste a megoldást a probléma megszüntetésére, az épület ugyanis egy vállalkozás tulajdonában állt. Az áldatlan állapotok felszámolásáért a helyi civilek is összefogtak, s többszöri próbálkozás után 2019-ben sikerült elbontani az épületet. Az önkormányzat – Becsó Zsolt országgyűlési képviselő közbenjárásának is köszönhetően – 90 millió forintos kormányzati támogatásból – egy 21. századi közösségi teret álmodott a helyszínre, ahol játszótér és kondipark is várja a lakosságot. A községvezetés továbbra is folytatná megkezdett munkáját egy élhetőbb Mátraverebélyért, hogy ne a rendbontások, hanem a fejlesztések kerüljenek előtérbe.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET MÁTRAVEREBÉLYBEN? MENGYI KÁROLY: Ez a falu az otthonom, csak itt érzem jól magam. Már 1965 óta vagyok az Árpád-kori plébániatemplom gondnoka, s ez idő alatt kilenc papot szolgáltam a településen. A legnagyobb kincsünk a hatszáz éves Isten háza, amely Budapestről is a faluba csábítja a turistákat. Látogatóink több órán át képesek elmerülni a látványban, miközben magukba szívják a templom varázsát.
VEREBÉLYI ISTVÁNNÉ: Az Együtt Egymásért Nyugdíjas Klub 41 éve működik, ami hatalmas szó a település életében. Jelenleg 34 tag alkotja csapatunkat, akikkel minden jeles ünnepet megtartunk, kirándulunk és klubnapokat szervezünk. Emellett éneklünk az asszonykörben is, fellépéseinkkel rendre színesítjük a falu rendezvényeit. Kis közösségünkben a nyugdíjasok megtalálják szórakozásukat!
– Gyönyörű természeti környezetben, a Mátra és a Cserhát ölelésében helyezkedik el a falu, ami a szívügyem, mindig azért dolgoztam a testülettel, hogy fejlődjön. Tizenhat évnyi polgármesteri múlttal sok olyan beruházást – óvoda, iskola, vízelvezetés, gáz- és szennyvíz, internet, temető – megvalósítottunk, amelyre nagy igény mutatkozott, s ami hozzájárul az itt élők boldogságához is. – Hogyan tovább?
– Sok mindent megoldottunk, de van még hová fejlődni! A Magyar Falu Programban kistraktorra pályáztunk, de egy falubuszt is szeretnénk beszerezni. Céljaink között szerepel a ravatalozó megújítása, egy szolgálati lakás kialakítása és a járdák rendbetétele. Hamarosan napelempark épül a településen, amely megnövelheti az iparűzési adónkat. Kányáson megkezdődött egy biogyümölcs-feldolgozó üzem kialakítása, a munka folytatásához a vállalkozó épp újabb pályázat benyújtására vár.
Eredményesen versenyeznek a modellezők
Modern kegyhely várja a híveket Szentkúton
SPORT A Mátraverebélyi Modellező Klub immár több mint nyolcvan éve működik, pedig egy efféle csapat igazi ritkaságnak számít egy kistelepülés életében. A kezdeti korszakban – 1957-ig – egyszerűsített modellekkel dolgoztak a klubtagok, majd szinte minden más kategóriában is készítettek repülőket. A megálmodott apró légi járművekkel 1958 és 1989 között érték el az első kiemelkedő eredményeket, de a mátraverebélyi klub harmadik generációs tagjai között is születtek emlékezetes szereplések.
HITÉLET Évente zarándokok tízezrei keresik fel a Mátraverebélyhez tartozó szentkúti kegyhelyet, amelynek nevéhez több legenda fűződik. Az itt található kút már a 13. századtól kristálytiszta és iható vizet ad, amelynek több hívő is csodatevő és gyógyító erőt tulajdonít. A 800 éves búcsújáróhely bazilikájának kegyoltárán található Mária-szobor előtt az emberek imádkozva kérik a Szűzanya közbenjárását mindenféle bajban és betegségben. Egy 2,5 milliárd forint értékű európai uniós fejlesztésnek köszönhetően 2015-ben Szentkút szelleméhez méltóan szépült meg a mű-
Nyolcvan év reptetés Csodáért imádkoznak
A fiatalok is sikeresek
A 21. század első évtizedében több alkalommal sporttörténelmet írtak: csapatban öt éven át megszakítás nélkül országos bajnoki címet nyertek. A jelenlegi generáció modellezői folytatva az elődök eredményességét, már szintén letették névjegyüket az asztalra: a sportolók több világ- és Európa-bajnokságra is eljutottak. Vernyik László és Bottyán Viktor októberben Los Angelesbe utazik a világbajnokságra, így a magyar válogatottat két mátraverebélyi is erősíti. A tagok szerint a siker titka az, hogy szeretetből kell reptetni és építeni.
emléki védettségű kegytemplom, a rendház, a templomkert és a misézőoltár is. A fogadóépületben és a közösségi terekben tematikus vallásturisztikai programkínálattal, étteremmel várják a látogatókat. A Magyar Turisztikai Ügynökség 170 millió forinttal támogatta további turisztikai beruházások előkészítését, amelyek célja az infrastruktúra fejlesztése, a szálláshelyek számának növelése, a családbarát szolgáltatások megteremtése és a tájrendezés. Látogasson el hírportálunkra! A Nagyboldogasszony Bazilika
ALMANACH – MIHÁLYGERGE
Mihálygerge
„Épüljön, szépüljön, 3 e lőd ön a közs
k rd s válasz
ikl s l ánn a r da e es veze ő e
Polgármester: Szikoráné Sebestyén Katalin Alpolgármester: Fenesné Tóth Ágnes Képviselő-testület tagjai: Vargáné dr. László Erzsébet, Adorján Gábor, Lenkó László Jegyző: dr. Farkas Szabolcs Polgármesteri hivatal: 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 40. Telefon: 32/451-117 Lakosság száma: 545 Jeles napok: Különleges Hangszerek Nemzetközi Fesztivál, Szent Iván-nap Civil szervezetek: Polgárőrség, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Jázmin Egyesület, Sportegyesület Alapítványok: Mihálygergéért Alapítvány, Összefogás Mihálygerge Egyházközségért Alapítvány
ERRŐL HÍRES A település a Zách nemzetség ősi birtoka volt, majd az Ákos-nemzetbeli Cselen fia, János kapta meg adományként Károly Róberttől. A település 1554-ben török fennhatóság alá került, a szécsényi szandzsákhoz tartozott. A török összeírásban 17 házzal szerepel. A török hódoltság 1683-ban Hollókő és Szécsény várainak a felszabadításával ért véget. A XVIII. században a Bene birtokát a Szent Iványi család használja. A XIX. század első felében a Bene, a Darvas és a Gyürky család birtoka. A XX. század világégései I–II. világháború, megtizedelte Mihálygerge lakosságát. Napjainkban a község infrastruktúra-hálózata kiépült. A faluban néhány idős épület őrzi a palóc népi építészet motívumait, a háromszögű oromzatot, az udvar felé nyitott pilléres tornácot. A falu határában van a megyeszékhely és térségének ivóvízellátását biztosító Komravölgyi víztározó. Az 50 hektáros terület horgászparadicsom.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
A község önkormányzata már megalakulásakor feladatának tekintette a falu értékeinek megtartását, gyarapítását, az intézmények zavartalan működését.
GYARAPODÁS Koncepciójuk volt a felújítások, fejlesztések megvalósítása pályázati pénzből és saját forrásból úgy, hogy az intézmények működését biztosítani tudják. Az önkormányzat él a kormány által biztosított támogatási lehetőségekkel. Többek között tűzifát juttatnak a rászorulóknak, segítséget nyújtanak a gyermekétkeztetésben. Az elmúlt időszakban több fejlesztésre került sor. Közel 20 millió forint támogatással megújult a volt iskola, amelyből közösségi házat létesítettek. A szép épület konditeremnek, internetszobának, játékszobának és postahivatalnak ad helyet. Megújult az orvosi-fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat épülete. – Büszkék vagyunk arra, hogy a településünk rendelkezik háziorvossal, 2019. január 1-jétől pedig a fogorvosi ellátás is végleg megoldódott – mondta Szikoráné Sebestyén Katalin, a község polgármestere. Hozzátette: már majdnem minden közintézményük felújításra, korszerűsítésre került. Jelenleg az óvoda energetikai korszerűsítése van folyamatban. Az épületen nyílászárókat cserélnek, elvégzik a külső hőszigetelést, a ház energetikai ellátását napelemekkel fogják biztosítani. – Sikeres pályázatunknak köszönhetően záportározó építésére került sor, kiépült az Akácos út csapadékvíz-elvezető rendszere. Felújítottuk a Rákóczi út járdáját és a település egészén szeretnénk megvalósítani a csapadékvíz elvezetését – fogalmazott a polgármester asszony. A községben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a közmunkás, többen az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el, ám a hivatal él a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás lehetőségével.
Szikoráné Sebestyén Katalin, a település polgármestere
Amikor 13 éve megválasztották, a falu értékeinek megtartása, azok átörökítése, a közösség építése, az önkormányzat anyagi helyzetének a stabilitása, az átgondolt fejlesztések szerepeltek a programjában. A terveket sikerült megvalósítani. – Egy község fejlődéséhez mindig kevés a saját forrás, ezért minden pályázati lehetőséget ki-
használunk, hogy szebbé, élhetőbbé váljon Mihálygerge. Megválasztásom óta feladatomnak tekintem a település folyamatos fejlődését – mondta Szikoráné Sebestyén Katalin. A Magyar Falu Program keretében az orvosi műszerek beszerzésére pályázat útján 2,9 millió forintot kaptak. Pályáznak a falubusz cseréjére, a közterületek karbantartásá-
ra. Terveik között szerepel az óvoda udvarának fejlesztése, az idősek nappali ellátásának biztosítása, a polgármesteri hivatal felújítása, a temetőben urnafal létesítése, kegyeleti hűtő beszerzése. Ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a múltjukat, tájház létesítésére is sor kerül. – A kormány által meghirdetett bölcsődei férőhelyek létesítésére pályázatot nyújtunk be. A bölcsődében a közös hivatalhoz tartozó települések, Litke, Ipolytarnóc, Egyházasgerge, Mihálygerge gyermekeit kívánjuk elhelyezni – mondta a polgármester asszony. Mihálygerge több mint tíz éve szoros kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Klenóc településsel. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein. A két település nyelve különböző, de az egymás iránti tiszteletük azonos. Mihálygergén több civil szervezet, kulturális egyesület működik, amelyek erősítik az öszszetartozást. – Azon fáradozunk, hogy Mihálygerge tovább épüljön, szépüljön, fejlődjön – mondta végezetül a polgármester asszony.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE MIHÁLYGERGÉRŐL? FENES NOÉMI az önkormányzat pénzügyi előadója: – Itt születtem, jól érzem itt magam, minden korosztály megtalálja a szabadidő eltöltésének lehetőségét. Sok öntevékeny művészeti csoportunk van, több rendezvényt tartunk a faluban. Szép a környezet, sok az erdő, aminek külön örülök, mert édesapámmal 25 éve méhészkedünk, ami jövedelemkiegészítést is jelent.
FENES LAJOSNÉ konyhai dolgozó: – Ebben a faluban születtem 53 éve. Itt összetartó emberek élnek, nyugodt, biztonságos a község. Az utcák rendezettek, sok virágos parkunk van. A polgármester sokat tesz azért, hogy Mihálygerge fejlődjön. Büszke vagyok a tánccsoportunkra és a többi együttesünkre, akik messzire viszik Mihálygerge jó hírnevét.
ZSÉLY ANDRÁS a Hársas Vadásztársaság tagja: – A nevem is mutatja, hogy mihálygergei vagyok. A szüleim is itt születtek, minden ide köt. Csendes, szerethető kis falu a miénk, ami évről évre gyarapodik. Van szép kultúrházunk, orvosi rendelőnk, futballcsapatunk. Sok kis közösség működik a községben. A vadásztársaság által vásárolt ingatlant felújítjuk, rendbe tesszük az udvarát.
– Mikor, milyen célból alakult meg az együttes?
– 1963-ban épült fel a kultúrház, s az alkalmából az iskola akkori igazgatója, Kelemen József szervezett 80-tagú énekkart. Hosszú évekig együtt maradtunk, sok helyen felléptünk, ám az évek múlásával csökkent a létszám, többszólamú dalokat már nem tudtunk előadni, ezért hagyományőrző együttesként működtünk tovább. 1989-ben alakítottuk meg a Dobroda Hagyományőrző Együttest. – Mi az együttes küldetése?
– Bár az utánpótlással vannak gondjaink, de a csapat lelkes, tele van energiával. Alapvető feladatunk a helyi hagyományok feldolgozása, így színpadra állítottuk az aratást: arattunk, markot szedtünk, kévét kötöttünk éppúgy, mint elődeink. Feldolgoztuk a fonót, a karácsonyi szokásokat, a falu egykori vasárnapi életét. A hagyományőrzés mellett természetesen éneklünk is. Hosszú éveken át működött a községben szájharmonika együttes, minket is kísértek. Tíz évvel ezelőtt megszűnt a csoport, viszont megalakult a citerazenekar, azóta ők kísérik a dalainkat. Műsorunkon népdalok, egyházi művek, operett részletek és ismert slágerek szerepelnek. Büszkék vagyunk arra, hogy elkészült a CD, amelyen tizenegy dalunk szerepel. – További elképzelések?
– Hosszú éveken át szeretnénk örömet szerezni a falu lakosságának és magunknak. Megőrizzük a faluban már hagyományossá vált Szent Iván Est népszerű rendezvényünket és készülünk a harmincadik évfordulónk méltó megünneplésére.
Színes, sokoldalú kulturális Már huszonhárom éve az élet jellemzi a települést egyházközség világi elnöke KULTÚRA Nyerges Dóra a kultúrház dolgozója büszkén mutatta a felújított épületet, a leburkolt udvart, a szabadtéri színpadot, kemencét, az udvar mellett lévő rendezvényterületet, az ott lévő pavilonokat. A ház több amatőr művészeti csoportnak ad otthont. A mihálygergeiek jogosan büszkék Ipoly Néptánc Együttesükre, amelynek vezetője dr. Egyed Ferdinánd. Számos hazai és külföldi fesztiválra kapnak meghívást. Európa egyik legrangosabb folklór eseményén, a lengyelországi Beszkidek fesztiválján ezüst fokos díjat kaptak.
Nyerges Dóra néptáncol is
A Tücsök Zenekar repertoárján szlovák dalok is helyet kaptak. A zenészek Arany Páva díjjal és több önálló CD-vel büszkélkedhetnek. Szintén e ház ad otthont a Jázmin színjátszó körnek. A legfiatalabb korosztályból, 6–14 éves lányokból alakult meg a Csini-Tini Mazsorett Csoport, akik a számos helyi fellépés mellett a környező települések rendezvényeit is színesítik. Nyerges Dóra elmondta, hogy minden évben megrendezik a Különleges Hangszerek Nemzetközi Fesztiválját. A házban működik a Dobroda Hagyományőrző Együttes és a Citera Zenekar.
HITÉLET – Mihálygergén öszszefognak az emberek, a megértés, a béke, a szeretet tartja őket össze. Egy falu életének ez az alapja és a jövője – vélekedett a 72 éves Varga József, aki 23 éve tölti be az egyházközség világi elnöki tisztét. Büszke arra, hogy korszerűsítették templomuk világítását, kifestették a falakat, elkészült a szilárd burkolatú járda a templom előtt. Elmondta, hogy a jelenlegi templom 1926–27-ben épült közadakozásból, mivel a korábbi templom olyan rossz állapotban volt, hogy újat kellett helyette építeni. Szólt arról, hogy
Varga József büszke a templomra
Mihálygergén hívő katolikus emberek élnek, bár a vasárnapi szentmisén nem mindenki vesz részt, de az emberek megélik és gyakorolják a vallást. Az egyházközség jó kapcsolatot ápol a helyi önkormányzattal, a polgármester asszony mindenben segíti a munkájukat. Lelkipásztoruknak, Balázs Andrásnak Karancskesziben van a székhelye, de minden vasárnap, s ha megkérik, hétköznap is tart szentmisét a faluban. Varga József teljes odaadással végzi elnöki munkáját, azt mondta, hálát ad a Jóistennek, hogy ebben a korban is aktívan a falu rendelkezésére tud állni.
ALMANACH – MOHORA
Mohora
Nagy számban van itt 3 m v sz s s r l
kérdés válasz
Lestár Dénes, a al sz ő s a mán őrző es le elnöke
Polgármester: Gulyás Géza
Képviselőtestület: Kakas Gábor (alpolgármester) Gál Tibor Kardos Kálmán Siposné Velkovics Valéria
Jegyző: Dr. Petrás Judit
Polgármesteri Hivatal: 2698 Mohora, Rákóczi út 8. Tel.: 35/372-001 E-mail: polgarmester@ mohora.hu
Lakosság száma: 1000 fő LÁTNIVALÓK – Tolnay Klári Emlékház, mely a művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikerű színházi előadásokat idéző kosztümjeiből álló kiállításnak ad helyet. – Mauks Ilona emlékszoba, Mikszáth Kálmán feleségének hajdani birtokán állít emléket az írónak és munkásságának. – Vay-Zichy kastély – Dolinka pincesor
HÍRESSÉGEK Kacskovics Lajos (1806– 1891) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja; Mauks Ilona (1855– 1926) Mikszáth Kálmán felesége; Tolnay Klári (1914– 1998) színésznő
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
A Feketevíz patak völgyében fekvő Mohora nemcsak elbűvölő természeti környezettel, de meglepő kultúrtörténeti kincsekkel lepi meg az oda látogatókat.
GYARAPODÁS Mikszáth és felesége, Mauks Ilona lába nyomán járunk itt. A Mauks-ház kertjében álló 150 éves védett vadgesztenyefa alatt a magyar irodalom remekei születtek Mikszáth tollából, de a falu szülötte volt a magyar színjátszás egyik legeredetibb egyénisége, Tolnay Klári is, akinek kultuszát két évtizede működő emlékház ápolja a településen, turisták ezreit csábítva minden évben a faluba. Ennek köszönhetően a magyar színésztársadalom színe-java rendszeresen Mohora vendége, a helybeliek és a környéken élők pedig egészen egyedülálló kulturális élményeknek lehetnek a részesei. Ám a település a múlt emlékeinek tiszteletben tartása mellett az itteni lakosok jelenét és jövőjét is fontosnak tartja. S erre legjobb bizonyíték, hogy a környékbeli falvaktól eltérően, Mohorára egyáltalán nem jellemző a népességfogyás, sőt! Az itteni lakosok száma egyre nő, ami meglepő jelenség a környéken. Ehhez bizonyára hozzájárul Balassagyarmat viszonylagos közelsége, a vonzáskörzet kínálta rengeteg munkalehetőség, s a jól működő tömegközlekedés is. A felújított óvoda biztonsággal tud működni, a 40 fő körüli gyereklétszám állandóan biztosított. Ettől az évtől kezdve nemcsak a korszerűsített orvosi rendelő, de a hamarosan megújuló művelődési ház is az itt élők kényelmét fogja szolgálni, és a kilencvenes években épült sportcsarnok energetikai felújítása is folyamatban van. Ahogy az itt élő Ulveczki Edina, kajak-kenu, sárkányhajó- és fekvenyomó világbajnok vallja, Mohorát a sportolók falujának is nevezhetnénk, mert rengeteg nagyszerű tehetség került már ki a faluból.
– Mi indokolta az egyesület megalakítását?
– A civil élet csak úgy tud szerveződni, ha abba a helyi lakosok is belefolynak, nem csak az önkormányzat. Célunk, hogy óvjuk és ápoljuk Mohora kulturális értékeit, valamint közösségi összetartozást erősítő rendezvényeket szervezünk a településen. A megalakulásunkkal intézményesítettük a működésünket, és konkrét fejlesztési projektekben is részt tudunk venni. – Mit tettek eddig a faluért?
A Szeredás Népzenei Együttes koncertezett májusban a Dolinkánál, ekkor avatta a falu az új kemencét
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE MOHORÁRÓL? BALLA ISTVÁN, a Tolnay Klári alapítvány elnöke: A Tolnay Klári emlékház két évtizede szerves része a falunak. Évente több ezer látogatót vonzanak rendezvényeink, akik hiányolják az idegenforgalmi létesítményeket. Nincs egy szálláshely, egy vendéglátóegység a településen, amelylyel együttműködhetnénk, pedig a vendégeink igényelnék ezt a fajta szolgáltatást.
GÁL TIBOR, a Mohorai Sport Egyesület elnöke: Ebben a faluban mindig is komoly hagyományai voltak a futballnak, most is épp a megyei első osztályban van a csapatunk. Az új tao adta lehetőségeknek köszönhetően látványos felújításaink vannak. Kialakítottunk egy kisméretű és egy nagyméretű műfüves pályát lelátóval, új öltözőt építettünk, és vehettünk egy kisbuszt.
VELKOVICS JÓZSEFNÉ, a nyugdíjasklub vezetője: Tősgyökeres mohoraiként úgy látom, folyamatos a fejlődés a faluban. Sikerült felszámolni az adósságunkat, rendszeresen nyernek a pályázataink, több út is megújult. Persze mindig van tennivaló, rendszeresen szervezünk társadalmi megmozdulásokat, jó lenne, ha ezeken többen részt vennének, mert az összetartás nagyon fontos.
– Tavaly az egyesületünk saját költségből egy buszmegállót újított fel a faluban. Az óvodánk alapítványát is több alkalommal támogattuk már, az óvodatető-felújításban végeztünk önkéntes munkát. S persze rendszeresen besegítünk a falu tisztán tartásába, ami nem olyan látványos tevékenység, de a hiánya az lenne. – Mit terveznek a jövőben?
– Jelenleg a művelődési ház belső felújítása van tervben, ezt az önkormányzattal közösen fogjuk megvalósítani. Részt vettünk a pályázat előkészítésében, és miután megtörténik a kivitelezés, magában a hasznosításban nyújtunk majd humán erőforrás segítséget, azaz élettel töltjük meg a közösségi teret gyermekkézművesfoglalkozások szervezésével. Az itt található helytörténeti kiállítást is lehetőségeinkhez mérten fejleszteni fogjuk a jövőben. A falu pincesorán, a Dolinkában pedig létrehozunk egy borászati kiállítóhelyet.
Szülőfalujának felújított templomában tartotta első szentmiséjét a fiatal pap
Megújul az óvoda és a rendelő
HITÉLET Bógár Zsolt egyike azoknak a karizmatikus személyiségeknek, akiknek kisugárzása különleges jóérzéssel tölti el a közelében lévőket. Olyan ember ő, aki birtokában van egy olyan megfoghatatlan képességnek, amellyel magához vonz másokat, szimpátiát kelt, és hatni tud a környezetére. Az ilyen személyiségek gyakran lesznek vezetők. A mohorai fiatalember felnőttkora kezdetén máris kapott egy különleges vezetői feladatot: emberi közösségek lelki dolgainak eligazításában fog főszerepet játszani.
PÁLYÁZAT Az energetikai szempontból elavult állapotban lévő óvoda épületének korszerűsítésére 35.543.490 forintos támogatást nyert az önkormányzat a TOP-3.2.116-NG1 pályázaton. Az épület új kondenzációs kazánt kapott, hőszigetelték, a régi nyílászárókat lecserélték. A beruházás működési költségmegtakarítást jelent hoszszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít. Az orvosi rendelő energetikai felújítása szintén folyamatban van. Erre 69.000.000 forintot nyertek a TOP-4.2.1-15-NG1 pályázaton.
Egy mindenkiért, mindenki egyért A frissen felszentelt pap szülőfalujának 18. században épült templomában úrnapján tartotta első szentmiséjét. Az alkalomra a közösség összefogása révén a templom teljes belső felújítása elkészült. A helyi közösség évek óta eredménytelenül próbálkozott templomuk helyrehozatalához pályázati pénzekhez hozzájutni, ezért úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább, gyűjtésbe kezdenek és önerőből oldják meg ezt a feladatot. A felújítást halaszthatatlanná tette az a tény, hogy Zsolt atya első miséjére sok magas rangú vendéget vár-
Bógár Zsolt, a falu lelki vezetője
tak az ország több pontjáról, s a mohoraiak nem szerettek volna szégyenben maradni. A hívek adományaiból befolyt 2,5 millió forint nagyságú összeg mellé a Váci egyházmegyétől további hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatást kaptak, így a széleskörű összefogásnak köszönhetően április 20-án helybeli szakemberek bevonásával elkezdték a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templom felújítását, és május végén befejezték a munkálatokat. Az eredmény önmagáért beszél, egy ekkora település nem is kí-
vánhat magának szebb templomot, mint a mohorai. A Váci egyházmegyében ebben az évben egy papot szenteltek. Mohora utoljára a nyolcvanas években adott papot a világnak, azt megelőzően az öregek visszaemlékezései szerint a század elején. Érthető tehát, hogy a falu büszke a nyílt tekintetű, kedves fiatalemberre, aki közöttük nőtt fel, és most ilyen dicsőséget szerez a településnek. S ez a büszkeség egy komoly kezdeményezés formájában öltött testet, melynek során Mohora lakói példa értékű összefogásról tettek bizonyságot.
ALMANACH – NAGYBÁRKÁNY
Nagybárkány
Felkarolt lakosság, 3 e lődő ele l s
k rd s válasz
m vári dina a közs l ármes ere
Polgármester: Dombovári Edina
Alpolgármester: Luczáné Lénárt Ágnes
Jegyző: Dr. Sárvári Eszter
Képviselő-testület: Luczáné Lénárt Ágnes, Oláh Szilveszter, Oláh Sándor, Boros László
Elérhetőségek: 3075 Nagybárkány, Kossuth út 2. Telefon: 32-391-137 E-mail: nbarkany@gmail.com Lakosság száma: 664 fő
ERRŐL HÍRES
Isten háza A lejegyzett dokumentumok alapján a Szent Márton római katolikus templom 1460 előtt épült, eredetileg a falu közepén. Az 1870-es évek végén azonban a hegyről lezúduló víz elárasztotta az Isten házát, s Nagybárkány legszebb helyén – a domb tetején – építették újra neoromán stílusban a templomot 1883ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból. Legértékesebb kincse a szószék, ami egy 18. századi asztalosmester munkája. A mellvéden a négy evangélista domborműve látható: balra Szent Máté, középen Szent Márk és Szent Lukács, jobbra pedig Szent János apostol fedezhető fel szimbólumaival. Az oltárkép a 19. századból származik, és a templom névadóját ábrázolja. A tornyot 1979-ben életveszélyessé nyilvánították és lebontották, majd a hívek pénz- és munkaadományaiból 1981-ben újra felépítették. A templom orgonáját – amely sok éven át hallgatott – 1998-ban megjavították.
Az oldalt összeállította: Palchuber Kinga
A jelenlegi településvezetés 2010-ben vette át Nagybárkány irányítását: mínuszos költségvetés és több tízmilliós tartozás nehezítette a fejlődést, ám a kitartó munka eredményeként az elmúlt években számos sikeres pályázat segítette élhetőbbé varázsolni a festői falut.
FEJLESZTÉSEK A településvezetés visszaszerezte az eltulajdonított vagy rossz üzletkoncepcióval elodázott épületeket: rendezte az óvoda, a régi fogorvosi rendelő és az egykori takarékszövetkezethez tartozó földterület tulajdonviszonyát, valamint önkormányzati épületeket – óvoda, orvosi rendelő és szolgálati lakás, egykori tanári lakás – újított fel. Évek óta sikeresen pályáznak a Gyermekesély programban. Mintegy húszmillió forintból a fiatalok 2018-ban egy nyári táborban vehettek részt, amit íjászkodással bővítettek: az eszközök beszerzését a helyi roma nemzetiségi önkormányzat 120 ezer forinttal támogatta. Az ötéves programban pénzügyi tanácsadót, jogászt, logopédust és baba-mama klubot is finanszíroznak. A kistelepülési önkormányzatok pályázatán 1 millió 250 ezer forintot nyert el a község. Dombovári Edina polgármester elmondta: a Szociális Szolgáltató Ház melletti épület öt önkormányzat közös tulajdonát képezte. A községvezetés a meglévő csaknem egymillió forintot a támogatásból pótolta és visszavásárolta az ingatlant. A Belügyminisztérium 34 millió forintos támogatásából Szociális Szolgáltató Házat alakítottak ki a községben, ahol közmosoda, közfürdő, konyha és gyermekmegőrző is helyet kapott. A közfoglalkoztatási programok lehetőségeit is jól kihasználták: 2010-ben 180 fő részesült rendszeres állami ellátásban és segélyben, mára ez a szám 17 főre csökkent. Jelenleg is Nagybárkányban biztosítanak munkát tíz helybelinek, akik elsődleges munkaerőpiaci szereplők lettek.
– Szívügye a lakosság támogatása?
– Nem lennék jó vezető, ha nem lenne az. A szociális rendeletünket is úgy próbáltuk megalkotni, hogy a lehető legszélesebb réteget tudjuk támogatni. Számomra az, hogy az itt élők összetartoznak, soha nem volt kérdés. Roma és nem roma évtizedek óta békében él egymás mellett a településen, amire nagyon büszke vagyok. – Hogyan ápolják a kultúrát?
Gyermekesély: íjászkodással is bővítették a nyári tábor programkínálatát
Fotó: Ladóczki Balázs
HOGYAN SZÍNESÍTI A TELEPÜLÉS ÉLETÉT? SZEGINÉ INSTITÓRISZ MÁRIA
óvodavezető: – Az idén negyvenéves Manóvár Óvodába 40 gyermek jár. Az önkormányzat közbenjárásával épületünket 2014-ben modernizálhattuk egy 12,4 milliós támogatásból, de a tetőcsere, a külső felújítás és a játszótér megépítése is tervben van. A gyerekek műsorral vagy dekorációkkal rendre színesítik a helyi eseményeket.
DANCSÁK VIKTOR, hittanári referens: – 15 éve tanítok hittant a helyi gyermekeknek. Heti kétszer tartok hittanórákat a plébánián, ahol a 21. századnak megfelelő tanterem lett kialakítva. Nagybárkány látványosságai vonzzák a turistákat: a csodaszép templomban található egy hitelesített Kis Szent Teréz-ereklye, de tiszteletére egy szobrot is állíttattunk a plébániánál.
DANYI MAGDOLNA, az Együtt a Bárkányiakért Egyesület alelnöke: – A faluban nincs civil élet, így célunk lett e hiányosságot megtörni. Szeretnénk megmutatni, hogyan élhetnek együtt romák és nem romák. A tagdíjakat a gyermekek támogatására fordítjuk. Reméljük, hogy a jövőben az önkormányzattal együttműködési megállapodást is köthetünk a további fejlődés reményében.
– Nagybárkányban a kulturális élet az én szervezésem alatt indult el egy jó irányba, s máig küldetésemnek érzem, hogy a helyi gyermekekkel a színes programokon keresztül megszerettessem a művészetet. Az Agria Játékok Nonprofit Kft. és egy magánszemély jóvoltából óvodásaink többször ellátogathattak az egri Gárdonyi Géza Színházba. Bátran kijelenthetem: nem igaz az, hogy a 85 százalékban romák lakta településeken nem kell foglalkozni a művészetekkel. Pár éve a Szépkorúak Napja is kiemelt esemény lett, amelyet idén szeptember 27-én rendezünk meg. – Mik a tervek?
– A régi fogorvosi rendelő épületéből szeretnék egy Irodalmi Kávéházat kialakítani, így a tehetséggondozás is előtérbe kerülhetne. Egy roma- és településfelzárkóztatási program beindítására is nagy esélyünk lehet a jövőben, amelynek kapcsán kiemelt támogatás érkezhet a településre. Remélem, kapok még bizalmat a településtől, hogy ezt a munkát is be tudjam fejezni! Az előttünk álló feladatokat reggelig tudnám sorolni, de prioritást élvez az utak felújítása.
Szobor és ereklye is őrzi Kis Szent Teréz nővér lelkiségét
Bővül a lélekszám: bölcsődés a jövő
LÁTVÁNYOSSÁG A helyi miszsziós gyermekcsoport évekkel ezelőtt Kis Szent Teréz karmelita nővért választotta védőszentjének, majd a szentet 2013-ban dr. Beer Miklós megyés püspök Nagybárkány társvédőszentjének is nyilvánította. Ennek emlékére – a Pápai Missziós Művek, a Szent Gyermekség Műve missziós gyermekcsoportjai és a helyi egyházközösség támogatásával – Kiss Gábor készítette el a falu egyik látványosságát, a Kis Szent Teréz-szobrot. Ezt követően, 2015-ben Sáros Miklós a nővér életét bemutató kom-
BERUHÁZÁS Rekordösszeget, mintegy 130 millió forintot nyert a község a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban. Az összegből bölcsődét alakítanak ki a polgármesteri hivatal régi épületében. A település várandóssági, születési számai ugyanis kecsegtetőek arra nézve, hogy egy bölcsőde épüljön a településen: a községben jelenleg is közel 30 bölcsődés korú gyermek él. Az intézmény akadálymentesítve, melegítőkonyha és vizesblokk kialakításával, többfunkciós terem kiépítésével, valamint fedett
isz ele e ka a v dőszen pozíciót alkotott a Szent Márton-plébániatemplom szentélyének diadalívére. Négy évvel ezelőtt a Lisieux-i karmelita nővérek közbenjárásával a község Rómából egy hitelesített Szent Teréz-ereklyét – a nővér testének egy szövetdarabja – is kapott, amit a Szűz Mária-oltáron helyeztek el. Pár éve megalakult a településen a Teréz-misszió is, amelyben papokért és papi hivatásokért imádkoznak. A fiatalok közül is többen választották bérmavédőszentjükké Terézt. Külföldről is sok látogató jár csodájára a látványosságoknak.
Kiss Gábor alkotása a falu népszerű látványossága
Fotó: H. Cs.
terasz létrehozásával kezdheti meg működését a jövőben. Megtörténik a külső homlokzat hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, új tetőszerkezet kiépítése, az épületvillamossági korszerűsítés, valamint a padlóburkolat és a falfelületek felújítása. A napelemes rendszernek köszönhetően pedig a működési kiadásokat mérsékelhetik. A szülőknek is segítséget jelent a bölcsőde megépülése, ugyanis így az édesanyáknak lehetőségük lesz dolgozni, hogy hiteltartozásaikat rendezni tudják és ne legyenek megélhetési problémáik.
ALMANACH – NAGYKERESZTÚR
Nagykeresztúr
er házás k erős ik 3 a helyi közösséget
k rd s válasz
Géczi Antal, a település polgármestere
Polgármester: Géczi Antal
Alpolgármester: Ihracska Árpádné
Jegyző: dr. Sárvári Eszter
Képviselő-testület: Verbói Gyula, Ravasz Attila, id. Tuza István
Lakosságszám: 264 Elérhetőség: 3129 Nagykeresztúr, Salgótarjáni út 4. Tel.: 06-32/394-200, e-mail: keresztur.nagy@ gmail.com
ERRŐL HÍRES… Nagykeresztúr a Kis-Zagyva völgyének ölelésében, a Cserhát és a Mátra nyúlványainak határán található. A falu Nógrád megye legfiatalabb települése: 1999. május 1-jén Nagykeresztúr, Kiskeresztúr, Kisfalud és Krakkópuszta településrészekből jött létre. Utóbbi természeti értéke a tánctér, más néven a Majális lapos. Itt volt a majálisok és az aratási ünnepségek egykori színhelye, amelynek értékét ma az eredeti élőhelyen fellelhető állatközösségek és növénytársulások, illetve a körülötte büszkén magasodó idős és nagy méretű fák adják. A faluban található báró Podmaniczki Andor és Géza családi kriptája is, amit műemlékké nyilvánítottak. E köré építették az ősi temetőt, ahol több – a 17. századból való – értékes sírhely is található. A kisfaludi Surányi András 1908-ban készíttette el azt a hálaadói keresztet, amely a krakkói elágazással szemben látható és szintén műemlék. A keresztet dr. Peresi Klára anyai dédszülei után kutatva fedezte fel, renováltatta és 1990-ben felszenteltette.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Hüvösi Csaba
Nagykeresztúr legfőbb értéke a mesébe illő látképben és a festői környezetben gyökerezik: árnyas ligetek, virágos rétek és hatalmas fák ölelésében rejtőzik. A település 2010 óta folyamatosan éled újjá: önerőből és pályázati forrásból a községvezetés valódi, 21. századi színvonalú falut épített fel.
FEJLESZTÉSEK Géczi Antal polgármester évekkel ezelőtt egy nehéz korszak után vette át Nagykeresztúr irányítását, amikor is minden segítségre szükség volt a falu feltámasztásához. Az adósságcsökkentés reményében a kormány 13 millió forinttal támogatta az akkor anyagi problémákkal küzdő önkormányzatot, amely óriási lendületet adott a fejlődéshez. A látványos talpra állás 2012-ben vette kezdetét: ekkor alakították ki a falu szívében található Integrált Közösségi Szolgáltató Teret. A munkálatok során egy korábban családi háznak készült ingatlant újítottak fel mintegy 52 millió forint pályázati forrásból. A helyszínen közlekedő folyosót, információs közösségi helyiséget, mosdókat, teakonyhát és fedett teraszt alakítottak ki, de modern technikai eszközökkel is felszerelték. A közösségi tér fontos szerepet tölt be a lakosság életében: több rendezvénynek és a külső partnerek által szervezett képzéseknek ad otthont, de a hivatal is itt működik. Ezt követően a Béke úti orvosi rendelő is megújult: mintegy nyolcmillió forint támogatásból nyílászárócsere, vizes-
– Milyen a közösségi élet?
– Itt az ember bátran önmaga lehet: a helyiek barátságosak és a közbiztonság is kiváló. Igazi családként élünk, rendezvényeinkre a faluból elszármazottak is visszatérnek. Az idei falunap is megerősítette a közösséget, minden korosztály jól szórakozott. Az önkormányzat különféle tanfolyamokat bonyolít le a közfoglalkoztatás keretében, de a szépkorúaknak is lehetőségük nyílik számítógépes ismeretek elsajátítására. Az új ravatalozónál végzett lakossági összefogás példaértékű volt! – Miben látja a falu értékét? Az idei falunapon már a háttérben lévő új színpad is szerepet kapott, mindenki remekül szórakozott
blokk- és fűtéskorszerűsítés, padlóburkolás, külső szigetelés és akadálymentesítés történt az épületben. A korszerűsítés mellett orvosi eszközökkel is bővült a rendelő, így a betegeket színvonalas körülmények között láthatja el a házi- és a fogorvos is. A községben 2019-ben egy új, 21. századi ravatalozót is sikerült felépíteni társadalmi munkával, amelyhez egy jótékony vállalkozó építőanyagot és anyagi finanszírozást biztosított. Az önkéntes projektből a helyiek valamennyien kivették a részüket: a polgármestertől az időseken át a közfoglalkoztatot-
takig mindenki dolgozott a helyszínen. A községvezető és a képviselő-testület évek óta szoros
együttműködésben dolgozik a közösségért, s a jövőben is szeretnének továbbhaladni a fejlődés útján.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET NAGYKERESZTÚRON? EGYED BARNABÁS: – Igazi nagykeresztúri vagyok, soha nem szerettem volna elköltözni. Az általános iskolát a faluban jártam ki, de itt találtam meg a szerelmet is. A lakosság barátságos és összetartó. Az elmúlt években a falu folyamatosan erőre kapott: közösségi teret, színpadot és kiszolgálóépületet is sikerült létrehozni. A ravatalozó építésében magam is segítettem.
MENCZEL MARTINA: – Mióta az eszemet tudom, Nagykeresztúr az otthonom. Négy éve közfoglalkoztatottként dolgozom: szívügyem ennek a csodaszép falunak a gondozása, tisztán tartása. Folyamatosan fejlődünk: új hivatal, játszótér és orvosi rendelő is épült. Itt nincs megkülönböztetés, mindenki egyenrangú. A polgármesterhez bátran fordulhatunk a problémáinkkal, mindig segít.
z nv nalasak a rendezv n ek
Egy turisztikai fejlesztéseket célzó pályázat lehetőséget teremtett arra, hogy a községvezetés új színpadot és kiszolgálóépületet hozzon létre a központban, de egyéb eszközökkel – kihangosítási rendszerrel, sátorral és sörpadokkal – is színesíthetik már rendezvényei-
ket. Emellett játszóteret és futópályát is kialakítottak Nagykeresztúron, ahol a fiatalok hasznosan tölthetik szabadidejüket. A közfoglalkoztatás keretében folyamatosan karbantartják a vízelvezető árkokat, valamint gondoskodnak a tisztaságról és a rendezettségről is.
– Pozitív gazdasági folyamatok tapasztalhatók a településen. A rendezett lakókörnyezet erősíti az identitástudatot és növeli az ingatlanok értékét. A mezőgazdasági termelés mellett megjelent az üzemi pálinka- és gyümölcsborkészítés, amelynek sikere a falu fejlődését szolgálja. A sorra épülő létesítmények munkahelyet teremtenek, s a helyi termékek viszik a falu jó hírét. A szép természeti környezet lehetőséget ad a turisztikai célú fejlesztésekre. Ezekre jó példa a krakkópusztai turistaház és a kisfaludi lovastanya. – Hogyan tovább?
– Biztonság, megélhetés és fiatalság! Az elmúlt öt évben mintegy ötven gyermek született a faluban, amely hatalmas szó. A Magyar Falu Programba benyújtott pályázatainkkal is olyan beruházásokat tervezünk, amelyek helyben tarthatják fiataljainkat. Az ifjúság támogatásában látom a jövőnket, amelyhez a kormány támogatása nagy segítséget jelenthet. Ehhez mindenekelőtt az infrastruktúrát és a munkahelyeket kell megerősíteni.
Országszerte hódít a helyben készült pálinka
Dr. Magassy Antal őrzi a lakosok egészségét
VÁLLALKOZÁS A faluba vezető főúton varázslatos környezetben áll a Gyümölcsház, amely kóstolási és vásárlási lehetőséget is kínál a látogatóknak. A CRUXX Gemina Wine & Spirit a magyar, s kiemelten a helyi gyümölcsök páratlan ízvilágát zárja palackokba bor és pálinka műhelyében. A cég kezdetben nyolc ízzel lépett be a köztudatba, jelenleg mintegy húsz terméket kínálnak a piacon. A nagykeresztúri vállalkozás 2012 óta számos országos versenyen bemutatkozott már prémium kategóriás italaival, s eredményeik önmagukért beszéltek. A helyi pálinkák szin-
EGÉSZSÉG Dr. Magassy Antal 1992-ben végzett a szegedi orvostudományi egyetemen. Tanulmányait követően több mint tíz éven át dolgozott a szolnoki MÁV kórház sebészetén, majd megszerezte a családorvosi- és foglalkozásegészségügyi szakvizsgát. Ezután a Jászságban helyezkedett el család- és üzemorvosként, s immár hat éve a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban foglalkozás-egészségügyi szakorvosként is ellátja feladatait. Két éve Nagykeresztúr, Sámsonháza, Kisbárkány, Nagybárkány, Lucfalva és Márkháza elveszítet-
isz án
möl s ől
Húszfajta terméket kínálnak
te kivétel nélkül negyven százalékosak, mert így mutatják meg a legtöbbet valódi értékeikből, és így dominálnak legjobban a gyümölcsök ízei. A nívós „szíverősítők” és a borok hozzáadott adalékanyag nélkül tisztán gyümölcsből készülnek. A vállalkozás kiemelt célja, hogy termékeikkel gasztronómiai élményt nyújtsanak a fogyasztóknak. Ezt szem előtt tartva elsősorban neves rendezvényeken képviseltetik magukat, de a budapesti topgasztrón túl Magyarország nagykövetségein és konzulátusain is megtalálhatók a nagykeresztúri nedűk.
endszeres az ellá ás
Dr. Magassy Antal háziorvos
te háziorvosát, amikor is dr. Magassy Antal személyében megérkezett a segítség a nógrádi településekre. Kezdetben helyettesítőként, tavaly nyár óta azonban már hivatalosan is a „hatos” doktora. – A megyei kórház nagy segítséget nyújt a községi teendőimben, a polgármesterekkel is jó a kapcsolatom. A lakosság befogadó, mindig bizalommal keresnek – mondta az orvos, aki Nagykeresztúron csütörtökönként látja el a betegeket. Az uniós támogatással felújított helyi rendelőben a betegeket kiváló körülmények fogadják.
ALMANACH – NAGYLÓC
Nagylóc
Maradásra biztatnák 3 az i lő a al ka
kérdés válasz
er á r a település l ármes ere
Polgármester: Péter Gábor
Alpolgármester: Ronga József
Jegyző: Szelesné Skrabák Éva
Képviselő-testület: Hegedűs Sándor, Lázár István, Komlósi Mátyás, Dr. Tóth Endre, Tóth Csaba
Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnök: Baranyi István Elnök-helyettes: Oláh Renáta Képviselő: Gazsi Gábor
Községháza: Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal 3175. Nagylóc, Március 15. tér 4. Telefon: 32/343-343 E-mail: nagyloc@profinter.hu Településrész: Zsunypuszta
Civil szervezetek: Faluvédő Egyesület, Nagylóci Nyugdíjasokért és Hadirokkantakért Egyesület, Polgárőr Egyesület, Sportegyesület, Őrhegy Természetvédelmi és Sportvadász Egyesület.
Lakosság: 1478 fő Jeles nap: Szüreti mulatság
ERRŐL HÍRES Gyermekként itt töltötte a nyarakat, Rózsa Miklós (1907–1995) világhírű filmzeneszerző, aki Oscar-díjat kapott az Elbűvölve, a Kettős Élet, és a Ben-Hur filmzenéiért. A helyiek Rózsa Miklós emlékének adózva 2016. június 18-án emléktáblát avattak, amely a Los Angeles-i Hungaria Nostra Alapítvány támogatásával valósult meg. A Magyar Hollywood Tanács 2019-ben, április 18-át Rózsa Miklós-emléknappá nyilvánította.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
Az elmúlt években több mint 1 milliárd forint értékben történtek fejlesztések, amelynek jóvoltából egyre élhetőbbé válik a település.
FEJLESZTÉSEK Nagylóc Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található, különleges szépségű, természeti értékekben és néprajzi hagyományokban gazdag vidék. A község legfőbb célja, egy olyan élhető falu létrehozása, ahol jól érzik magukat a lakók, a fejlesztések révén pedig helyben maradásra ösztönzi a fiatalokat. Ennek érdekében igyekeznek minden olyan lehetőséget kihasználni, amely ezt a célt szolgálja. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a település eddig mintegy 197 millió forint támogatásban részesült. Ebből készült el a Nagylóci árvízcsúcscsökkentő tározó kiépítése, amelynek megépítésére a Szentlélek-patak többszöri kiöntése miatt volt szükség. Nemrégiben megemelték a gátat és hordalékot távolítottak el a tározó aljáról. A későbbiekben szeretnék, ha állandó víztartására is engedélyt kapnának a tározóban. Ezzel további lehetőségeket teremtve a lakosoknak. Jelenleg is zajlik a helyi sportcsarnok és orvosi rendelő energetikai korszerűsítése. Erre főként a sportlétesítmény magas energetikai számlája miatt volt szükség. A felújítások által valószínűleg sokkal kedvezőbb lesz az épületek fenntartása az önkormányzat számára. Ezenkívül még idén felújításra kerül a szabadtéri színpad. Az évtizedekkel ezelőtt épített színtér ma már nem felel meg a kor követelményeinek. De nemcsak a színpad újul meg, hanem a kiszolgálóhelyiség, a villanyhálózat és megszépül annak környéke is. Egy ilyen létesítménnyel több színvonalas rendezvényt tudnak majd tartani, amellyel szintén a fiatalok településen való tartása a cél.
– Milyen jelentős fejlesztések történtek Nagylócon az elmúlt években?
– Az egyik legfontosabb fejlesztésünk az Idősek Klubja volt, amely most már korszerű étkezővel és konyhával rendelkezik. Ezáltal nappali ellátást is biztosítunk. Ezenkívül megújult a hivatal, az óvoda, az iskola, a ravatalozó és a sportöltöző épülete. Felújítottuk a buszvárókat, a járdákat, az árkokat és több mint húsz utat. Az intézményeinkre pedig napelemes rendszereket telepítettek. – Mennyire váltak be ezek a fejlesztések?
– Összességében az eddigi fejlesztések pozitívan hatottak a falu életére. A konyha létrehozására mutatkozott most a legnagyobb igény. A szolgáltatás megléte nagyon fontos előrelépés a község életében.
Most már korszerű étkező és konyha is biztosítja az idősek ellátását a klubban
MILYEN FEJLESZTÉSEKRE LENNE MÉG SZÜKSÉG? SZELESNÉ SKRABÁK ÉVA jegyző: – Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, ezért az önkormányzat faluház kialakításán is dolgozik, amelyhez a helyszín és az eszközök már adottak, de az épület felújításra szorul. Sajnos az ehhez szükséges pénzügyi forrás még hiányzik. Ezenkívül az új temető drótkerítésének cseréje, valamint a térfigyelő kamerarendszer bővítése van napirenden.
RONGA JÓZSEF alpolgármester: – Korábban az ország legnagyobb könyvterjesztőjénél dolgoztam. Aztán 16 évvel ezelőtt költöztem a településre a feleségemmel. Azóta aktívan részt veszek a község életében, korábban képviselőként, jelenleg alpolgármesterként. Nagy álmom válna valóra, ha a víztározó végleg elkészülne, hiszen ezzel maradásra ösztönözhetnénk a fiatalabb generációt.
SÁRI SÁNDOR tanyagondnok: – A Zsunypusztán élő embereknek segítek, amit egy pályázat által elnyert autóbusz tesz lehetővé. A településrészen nincs bolt. Az önkormányzat és a zsunyiak régi álma válna valóra, ha elkészülne a közösségi ház. Ehhez azonban még anyagi forrás szükséges. Ezenkívül az utak felújítására lenne még esedékes, amelyen szintén dolgozik az önkormányzat.
– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Legfontosabb céljaink egyike, hogy fejlesztéseink munkahelyeket teremtsenek. Szeretném kiemelni a sportegyesület 1 milliárd 640 millió forintos pályázatát, amellyel a helyi sportéletet kívánjuk feléleszteni. A projekt szerint új nemzetközi szintű sportcsarnok létesülne a településen. Az itt élők között sok a hátrányos helyzetű gyermek, ezért a sport által egyfajta kitörési lehetőséget szeretnénk biztosítani számukra. Gondoltunk a fiatalokra is, hiszen szeretnénk felújítani a művelődési házat, amelynek része az ifjúsági klub. Továbbá pedig még számos tervezetünk vár megvalósításra, amellyel élhetőbbé tehetnénk a falut.
Eredetileg kis tündér lett volna Rigó Rella
Feltárul a helyiek múltja, jelene és jövője is
MESEÍRÓ Rigóné Kovács Gabriella, mesekönyvíró – alkotói nevén Rigó Rella – Nagylócon született és a mai napig is itt él szintén falubeli férjével. Civilben Hollókőn dolgozik turisztikai területen, mivel nagyon szeret segíteni az embereknek abban, hogy a nyaralásukat, kirándulásukat a lehető legjobban töltsék el. Szabadidejében ő is nagyon szeret utazni, de legalább ugyanennyire kedveli az olvasást, és főként a meseírást. Rigó Rella eredetileg egy kis tündér lett volna a mesében, amely mögé elrejtőzhet az írónő. A kiadó végül rávette, hogy
NÓGRÁDIKUM A képviselő-testület megbízására 1995-ben szakemberek feltáró és elemző munkát végeztek Nagylócon. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, miként tudnák a faluközösség társadalmi életét előrelendíteni. A javaslatok között szerepelt a Lóci Kalendárium létrehozása, amelyet a Faluvédő Egyesület 1997-től minden évben megjelentet. A hagyományőrző kiadványt a mai napig a falubeliek írják a falunak, amelyben egyszerre jelenik meg a múlt, a jelen és a jövő. A naptári rész mellett, hazánk történelme, helytörténe-
Minden este varázslat Itt a Lóci Kalendárium ezzel a névvel jelenjen meg a történet, de az arcát is adja hozzá. Ma már örül annak, hogy végül tudják, ő írta a könyvet. Első szerzeménye 2018-ban jelent meg, Minden este varázslat címmel. A mesében
Utazásai, kirándulásai során szerez inspirációt meséihez egy kisfiú és egy tündér utazását követhetjük nyomon Álomországban, ahol bármi megtörténhet. Nagy hatással voltak rá gyerekkori barangolásai a nagymamájával. A falu körü-
li erdők, mezők, a Szalatna, az Őrhegy és a Kutya-hegy mellett kedvenc úti célja a Jézus nyoma volt. Elmondása szerint ezek a túrák ébresztették fel kíváncsiságát a környező világ iránt, amely az évek múlásával csak erősödött. Legtöbbször utazásai, kirándulásai alkalmával szerez inspirációt a meséihez. Tervei szerint az első mesekönyvét még számos új történet követi majd, amelyek kedvenc országaiban, városaiban játszódnak, de lesznek kitalált világok is. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy könyvei olvasása közben mindenki jól szórakozzon.
A 2017-es kiadás
Fotó: F. Z.
ti írások, népi mesterségek, helyi szokások és a népviselet bemutatása is fontos szerepet kap. Az egyesületek, intézmények, alapítványok is tájékoztatást adnak az elmúlt évi tevékenységükről. Ezenkívül megtalálhatók még benne az évfordulót ünneplő lakosok, fényképes öszszefoglalók és a község eseményeinek a leírása is. Különlegessége, hogy fellelhetők benne az itt élő gyermekek rajzai és a polgárok saját írásai is. A Nógrád Megyei Értéktár Bizottság 2016-ban a Lóci Kalendáriumot nógrádikumnak minősítette.
ALMANACH – NAGYOROSZI
Nagyoroszi
Nagyoroszi a remek 3 lehe ős ek al a
k rd s válasz
Babicska Károly, a ele l s polgármestere
Polgármester: Babicska Károly
Alpolgármester: Dávid Ádám János
Képviselő-testület: Dávid Ádám János, Borbély István László, Varga Gábor, Béke Viktória, Félix Ágnes, Vándornyik Eszter Bizottság: Pénzügyi Bizottság, Szociális Bizottság
A hivatal elérhetőségei: 2645 Nagyoroszi, Fő út 1. Telefon: 06-35- 574-009 nagyorosziph@nagyoroszi.hu
Civil szervezet: Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete Nagyoroszi Nyugdíjas Klub Nagyoroszi Honvéd Balassi Bálint Sport Egyesület
Lakosság: 2042 fő Jeles napok: Szüreti, Falunap
ERRŐL HÍRES Nagyoroszi az ország egyik legrégebbi települése, amelynek középkori eredetű temploma 1764-ben leégett. Ennek helyét az 1844-ben készített Szentháromságszobor jelzi. A jelenlegi 1765től 1768-ig épült Schönk Mátyás, balassagyarmati építész tervei alapján. A templomnak értékes monstranciája (liturgikus szentségmutató edénye) van, amely Bécsben készült, valamint több festmény is található az épület falain. A második világháború idején a tornyot bombatalálat érte, teljesen leégett, három harangja pedig megolvadt. A tornyot és a tetőzetet még 1945-ben helyreállították, a harangok régi anyagából pedig 1949-ben újakat öntöttek.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Az elmúlt időszakban is jelentős fejlesztések valósultak meg Nagyorosziban a sikeres pályázatoknak köszönhetően. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) révén 125 millió forintból létesül bölcsőde és újulhat meg az óvoda.
FEJLESZTÉSEK A TOP kiíráson korábban elnyert 51 millió forintból valósulhat meg a Nefelejcs Óvoda energetikai korszerűsítése. Egy másik TOP-tender keretén belül pedig 74 millió forintból 12 férőhelyes bölcsődét létesíthetnek a településen, amelyet az egykori főzőkonyha helyén alakítottak ki. Folyamatban vannak az eszközbeszerzések és az udvari játékok telepítése, így remélhetőleg a jövő év folyamán megnyithat a bölcsőde. Ennek létrejöttével a helyiek bíznak a falu népességmegtartó erejében. Az újabb intézmény nemcsak a nagyorosziakat, hanem a környékbeli községek lakosait is segíti.
Hetvennégymillió forintból tizenkét férőhelyes bölcsődét alakítanak ki. Az előző években szintén pályázati forrásból épült meg Nagyorosziban az Idősek Napközi Otthona, amely folyamatosan gondoskodik a helyi nyugdíjasokról. Kiépítésre került a kamerarendszer, valamint az óvodára, a polgármesteri hivatalra és az orvosi rendelőre napelemek kerültek. Utóbbi intézmény pedig a teljes körű felújítás mellett akadálymentessé is vált. Mindemellett pedig az önkormányzat épülete, az általános iskola, valamint a művelődési ház is energetikai korszerűsítésen esett át. Idén a Magyar Falu Programban nyertek el támogatást orvosi eszközök beszerzésére. A község kedvező helyzetben van, hiszen két nagyobb üzem is működik a településen, amelyek a helyiek mellett a környékbeli falvakban élőknek is munkahelyet biztosítanak.
– Mire lenne a legnagyobb szükség Nagyorosziban?
– Tornateremre vagy sportcsarnokra, ami biztosítaná a megfelelő sportolási lehetőségeket. A faluközpontban a balesetveszély csökkentése érdekében forgalomlassító berendezések vagy közlekedési lámpa telepítése is fontos lenne. – Hogyan lendítené fel a helyi turizmust?
Besze Edit, a helyi bölcsőde vezetője. 2020-ban nyithat az intézmény, folynak az előkészületek
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA NAGYOROSZI JELENLEGI HELYZETÉT? BÉKE VIKTÓRIA helyi vállalko-
HOLMA ZOLTÁNNÉ óvodaveze-
BÓDIS BERTALAN tanár: Nagy-
zó: Azt gondolom, jó irányba tart Nagyoroszi, egyre több a lehetőség. Az emberek sokkal nyitottabbak, és egyre élhetőbb a település. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az itt lévő üzemek munkahelyet teremtettek a helyieknek. Ez a hét éve működő vállalkozásomra is kedvezően hat. Mindemellett fontos lenne a turizmus fellendítése.
tő: A település helyzetét jónak találom. Számomra úgy tűnik, hogy folyamatos a fejlődés. Jó adottságokkal rendelkezünk, és a közösség is remek. Az óvoda épületének minél előbbi felújítása nélkülözhetetlen. Szerencsére az önkormányzatnak sikerült elnyernie egy energetikai korszerűsítési pályázatot, amely hamarosan megvalósulhat.
oroszi egyik nagy értéke számomra a Börzsöny természeti környezete. Iskolánk jó színvonalon működik, a diáksportban is remek eredményeink vannak. A gyerekek alapvető igénye lenne a jelenlegi tornaszoba helyett egy tornaterem. Az itt élőknek komoly veszélyforrást jelent a 2-es főút nagy forgalma, az ezzel együtt járó környezeti terhelés.
– A Börzsöny természeti adottságait kihasználva egy tanösvényt alakítanánk ki, ami a környezetet, az állat és növényvilágot, a kulturális és épített örökséget mutatná be. Megújítanánk a faluközpontot, virágok, dísznövények ültetésével, hogy egy szép virágzó település képét mutassuk az ide látogatók és átutazók számára. Továbbá a települést bemutató kiadványokat is tervezünk. – Milyen elképzeléseik vannak még a községben?
– Nincs játszóterünk, ezért szeretnénk egyet létrehozni az Európai Unió szabályainak megfelelő kivitelben. A turizmus fellendítése érdekében jó lenne információs táblákat elhelyezni és pihenőparkokat kialakítani, ahol új közösségi terek jöhetnének létre. A művelődési ház nincs teljesen kihasználva, ezért pályázat útján olyan intézményvezetőt keresünk, aki segít abban, hogy a kulturális élet színvonalát emeljük. Az intézmény nagy színházteremmel rendelkezik, amely alkalmas lehet akár színházi előadásokra és koncertekre is. Hosszútávú terveink között szerepel egy ifjúsági klub létrehozása, és a falumúzeum további fejlesztése. Mindemellett a ravatalozó felújítására is szükség lenne.
Körn eze da ssá ra is nevelik a le i a enerá i
Jelentős elismerésekkel díjazták már a helyi alkotót
INTÉZMÉNY A Nefelejcs Óvoda négy csoportjába jelenleg hetvenöt gyermek jár. Az óvoda programja a környezettudatos nevelésen alapszik, központban a természet – tevékenység alapján történő – megismerésével és megszerettetésével. Az óvónők legfontosabb célja, hogy az itt megszerzett tapasztalatokat továbbvigyék a csöppségek. Bár még nem kapták meg a Zöld Óvoda címet, szeretnék, ha a közeljövőben ez is megvalósulna. A foglalkozások a környezetvédelemhez kapcsolódnak, és igyekeznek a lehető legtöbb időt a szabadban tölteni. Mind-
PORTRÉ Krasznai Gyula feleségével 30 éve költözött Nagyorosziba. Négy gyermekük született, s az apa bőrdíszművesként dolgozott, de mindig érdekelte őt az irodalom. Művei Karaffa Gyula néven jelennek meg 2004-től, és irodalmi szervezőként is tevékenykedik. Ezzel a művésznévvel édesapja előtt kíván tisztelegni, ugyanis a család eredeti vezetékneve Karaffa, amelyet 1953-ban magyarosítottak. Ő a Spangár András Irodalmi Kör alapítója, valamint létrehozta a Börzsöny Helikon című folyóiratot. Munkásságát sokszor elismerték: 2005-ben Spangár András-dí-
75 gyerek jár a helyi óvodába
emellett a fákkal és bokrokkal körülvett hatalmas udvaron van egy kiskert, ahol különböző növényeket ültethetnek a gyermekek. Az egészséges életmód szintén fontos szerepet tölt be az ovi életében, ugyanis a szülőknek köszönhetően a gyermekek mindennap kapnak gyümölcsöt. Az intézmény egy másik nagy büszkesége a Szabó Endre Emlékszoba, amely Nagyoroszi szülöttének az óvodai neveléssel kapcsolatos összegyűjtött munkáit, kisdednevelési tevékenységről szóló dokumentumait teszi láthatóvá az érdeklődők számára.
jat kapott, 2011-ben átvehette Rétság Pro Urbe emlékérmét, valamint megkapta a HorváthHoitsy Edit-díjat is. Eddig négy könyve jelent meg, köztük két verseskötet. Írásai közül eredetmagyarázó meséire a legbüszkébb, ugyanis olyan régi magyar szólásokhoz talált ki történeteket, amelyeknek nem ismerjük az eredetét. Elmondása szerint ezekkel tudott a legjobban hatni a gyerekekre, hiszen a Felvidéken még mesemondóversenyt is szerveztek e köré. Látogasson el hírportálunkra! Krasznai Gyula ír és bőrt díszít
ALMANACH – NEMTI
Nemti Polgármester: Széll Istvánné
Alpolgármester: Feketéné Danyi Andrea Csilla
Képviselő-testület: Ivády Gyula Zoltánné, Schveiczer Krisztián, Vass Józsefné
Bizottságok: Pénzügyi Ellenőrző, Stratégiai és Ügyrendi Bizottság: Schveiczer Krisztián, Ivády Gyula Zoltánné, Matesán Péterné
Nemti Települési Értéktár Bizottság: Feketéné Danyi Andrea Csilla, Matesán Péterné, Oszlánczi Sándor, Pethőné Szabó Piroska, Pintér Zsolt
Elérhetőségek: 3152 Nemti, Kossuth út 28. Telefonszám: 32-364-002 Faxszám: 32-364-002 E-mail: hivatal@nemti.hu
Lakosság száma: 722 (2018-ban)
Civil szervezetek: Zsuborinka Egyesület, Nemti Polgárőr Egyesület, Kiskerttől a Bográcsig Egyesület, Palóc Grillszövetség
Elismert személyek: Pintér Lászlóné: Pedagógus Szolgálati Érdemérem (2017) Dr. Pilmayer Nándor: Nemti díszpolgára (2018)
ERRŐL HÍRES
l esz ivál A Palóc Grillszövetség 2013ban álmodta meg, hogy Nemtiben életre hív egy rendezvényt a nyúlhúsfogyasztás népszerűsítésére. Az ötlet bevált, azóta a tekintélyes gasztronómiai verseny hagyománnyá lett a település életében: minden év tavaszán tucatnyi csapat ragad fakanalat a Mátra lábánál, bizonyítva, hogy nyúlhúsból megannyi finom fogás készíthető. Bozsik László, a szövetség elnöke – aki maga is nemti lakos – először azzal a céllal rendezte meg a nyúlfesztivált, hogy segítsen ismét felfejleszteni a házi kisállattenyésztést.
Az oldalt összeállította: Palchuber Kinga
K rszer s e k 3 a közin zm n eke
k rd s válasz
z ll s vánn a ele l s l ármes ere
A Mátra lábánál megbújó, Árpád-kori településen mozgalmas volt az elmúlt időszak. Az önkormányzat sikeres pályázatainak jóvoltából megújult az orvosi rendelő és a hivatal épülete, de hamarosan a matuzsálemi korú óvoda is látványos korszerűsítésen eshet át.
FEJLESZTÉSEK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba (TOP) több sikeres pályázatot is benyújtott a nemti önkormányzat, így mintegy 67 millió forintból újultak-szépültek meg a közintézmények. Közel 34 millió forintból korszerűsítették a község központjában található orvosi rendelőt. – Az elmúlt években az önkormányzat elvégzett ugyan kisebb felújításokat az épületben, de a teljes körű fejlesztésre már nagy volt a lakossági igény – mondta Széll Istvánné polgármester. Hozzátette: nyílászárókat cseréltek, korszerűsítették a fűtést, elkészült a hőszigetelés, az akadálymentesítés és egy napelemes rendszer is létesült. Emellett orvosi eszközöket, bútorokat és műszereket is tudtak vásárolni, így már biztosított a betegek magas színvonalon történő egészségügyi ellátása a településen. Több mint 28 millió forintból a polgármesteri hivatalban is kicserélték a nyílászárókat, hőszigetelést és fűtés-korszerűsítést végeztek a szakemberek. A beruházás hozzájárul a működtetés költséghatékonyságához és az energiagazdálkodás elősegítéséhez. A környezetbarát közintézmények tábora a helyi Gesztenyefa Óvoda modernizálásával bővül a közeljövőben, amelyre 24 millió 400 ezer forintot nyert el a településvezetés. A pályázat jóvoltából többek között elvégzik a hőszigetelést, a fűtés-korszerűsítést, itt is épül napelemes rendszer, felújítják a világítási rendszert és az akadálymentesítés is elkészül. Tavaly – több mint 60 év után – a csoportszobákban az önkormányzat támogatásával felújították a parkettát is.
– Mely fejlesztésekre a legbüszkébb?
– Amikor csak lehetett, megragadtuk a pályázati lehetőségeket: bizonyítja ezt az orvosi rendelő és a hivatal korszerűsítése is. Emellett kormányhatározatra megújult a 23-as főút egy része, de egy kistelepülési pályázatnak köszönhetően 1 millió 250 ezer forintból az Ilonatelepi út egy szakaszát is felújítottuk. A helyi értékteremtő program részeként a tájházon tetőcsere történt és egy kültéri kemencével is gazdagodott a helyszín. Sikernek könyvelem el, hogy 2015-ben a Belügyminisztérium támogatásával kiépíthettük a tanyánkat, ahol most 104 juh és 18 malac található. Építi jövőjét, ám eközben múltjáról sem feledkezik meg a település közössége
Fotó: Bakos László
MEGKÉRDEZTÜK: MIVEL SZÍNESÍTIK A FALU ÉLETÉT? FEKETÉNÉ CZAKÓ HILDA óvodavezető: – Óvodánk 1907től működik Nemtiben, a ‚30as évekhez képest harmadára csökkent a gyermeklétszám. Jelenleg 19 óvodásunk van, 65 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű. Az önkormányzat, az óvoda, és a Zsuborinka Egyesület önerőből készítette el a gyerekek népviseletét. A faluvezetés a szűkös költségvetésen belül is nagy figyelmet fordít a folyamatos fejlődésre.
MATESÁN PÉTERNÉ, a Zsuborinka Egyesület alelnöke: – Az egyesület másfél évtizede jött létre abból a célból, hogy a nemti hagyományokat ápoljuk és megismertessük a helyi fiatalokkal. Az önkormányzat az utóbbi esztendőkben évi százezer forinttal támogatta a szervezetet. A civil házba asztalokat vásároltunk, a tájházba beszereztünk egy népviseletes babát és a nyílászárókat is részben felújítottuk.
BARTUSNÉ FEKETE KATALIN, a polgárőrség gazdasági vezetője: – Polgárőr-egyesületünk 2006-ban alakult meg. Jelenleg 22 fővel működünk, valamennyien bírunk hely- és emberismerettel. Az idősek bátran felkeresnek minket problémáikkal, de a falu rendezvényein is ügyelünk a biztonságra. Az önkormányzat a működéshez szükséges forrást mindig biztosítja, programjainkhoz helyet biztosít a civil házban.
– Mit tart fontosnak a község életében?
– Szívügyemnek tekintem a helyi értékek megőrzését és továbbadását. Magam is örömmel varrom a népviseleti ruhákat, de civil szervezeteink is azon munkálkodnak, hogy őrizzék Nemti tradícióit. Emellett a testület számára fontos a kimagasló munkát végző személyiségek elismerése. – Hogyan tovább?
– A belterületi utak szörnyű állapotban vannak, így idén is szeretnénk pályázni ezek felújítására. Az óvodát is korszerűsítjük, ám mivel az öreg tetőszerkezet nem bírná el a napelemeket, így először ezt kell orvosolni. A világháborús emlékmű mellett 1956 hőseinek is egy kopjafát állítanánk, amelyhez Márton Lajos egy bükkfát is felajánlott községünknek. A ravatalozó megújítása is a tervek között szerepel.
Élteti őseink örökségét a Szabó testvérpár
Ragyogó népviselet, különleges kőleány
TRADÍCIÓK Pethőné Szabó Piroska életét ötven éve hatja át a palóc hagyományőrzés szeretete és a népi kismesterségek éltetése. Öccse, Szabó János táncpedagógus szintén öt évtizede hódol már a néptánc művészetének. A nemti testvérpár munkásságát számos elismerés övezi már megyei és országos viszonylatban. Piroskát 1996ban népi iparművész ranggal ismerték el, de 2016-ban Szeder Fábián-díjjal is kitüntették. Jánost a Szeder Fábián-, a Fülöp Lajos- és a Madách-díjjal, valamint a Magyar Arany Érdemkereszttel is jutalmaz-
NÓGRÁDIKUMOK A nemtiek hosszú évtizedek óta őrzik kulturális és természeti örökségeiket: értékeik közül kettő a Nógrádikum címet is elnyerte. Először 2016-ban a Lyánykő és a hozzá fűződő monda avanzsált megyei sajátossággá. A több mint háromszázötven méter magas kőhegyen egy ötven méter hosszú és függőleges homokkőfal előterében áll a „leány”, amely a festői falu egyik különleges homokkőképződménye. A kőtorony kiemelkedő geológiai, tájképi értéket képvisel: közelebbről megcsodálva olyan,
rzik a ha
Egy az útjuk
mán ka
Fotó: NMH
ták. A testvérek többször jártak már az USA-ban, ahol néptáncot és népi kismesterségeket tanítottak, öregbítve ezzel Nemti és Nógrád hírnevét is. Mindketten a megyei néptáncmozgalom kiemelkedő egyéniségei: ott voltak 1975-ben a Nógrád Táncegyüttes megalakulásánál, az együttesnek János jelenleg is vezetője. Piroska Nemtiben 2014-ben megalapította a helyi fonót, ahol lehetőség szerint tanítja az érdeklődőknek a mesterségeket. Munkájukkal nemcsak a hagyományokat ápolják, de a közösséget is erősítik.
ed láll
A nemti Lyány-kő
r kek
Fotó: NMH
mintha egy palóc viseletbe öltözött lányt néznénk. A képződményhez kiépített turistaút vezet. Egy évvel később az 1850 körül kialakult nemti népviselet is a nógrádi értéktár részévé vált. A viseletre jellemző a különleges aranycsipkefőkötő, a kétfelé választott és befelé sodort kontyba fogott haj, a tökmagos-gyöngyös alókötő, a csipkéből készült díszes fékető, valamint a szoknyáig érő hímzett zsuborinka szalag. A viselethez fehér harisnyát, spanglis cipőt vagy csizmát hordtak, míg a nyakba többsoros galárizst tettek.
ALMANACH – NÉZSA
Nézsa
Nézsán a lakosság 3 me ar ása a ő l
kérdés válasz
Styevó Gábor, a település polgármestere
Polgármester: Styevó Gábor
Jegyző:
Kovácsné Varga Andrea
Képviselő-testület:
Balázs Ferenc, Bíró Attila, Kovácsné Bóbis Klaudia, Tóth Károly, Zachar Zénó Kázmér, Zsiros Csaba
Ügyrendi Bizottság:
Balázs Ferenc, Bíró Attila, Zsíros Csaba Szlovák Nemzetiségi
Önkormányzat:
Kucsera Andrásné, Kucsera Istvánné, Petyerák Mária, Szobonya Istvánné
A hivatal elérhetőségei: 2618 Nézsa, Park u. 1. Telefon: +36-35/380-101. E-mail: hivatal@phnezsa.hu. Honlap: www.nezsa.hu
Civil szervezetek:
Nézsa Sportegyesület, Gyermekeinkért - Pre Nase Deti Alapítvány, Egyháztanács, Szt. Jakab Alapítvány, Nézsai Önkéntes Tűzoltó, Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület
Jeles napok:
Szlovák Majális, Falunap, Szüreti, Farsangi, Erzsébetnapi Jótékonysági Bál
Lakosság: 1156
A FALU TÖRTÉNETE A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. A faluhoz kapcsolódó legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a 14-15. század környékén a Nézsai család birtokolja. Majd a 17. század végére a település teljesen elnéptelenedik, és az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. Reviczky József 1908-ban Blaskovich Elemértől vásárolja meg nászajándékba fiának Reviczky Tibornak Nézsát. Halála után, 1924-ben testvérei vették át a kegyúri jogokat 1945-ig.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Ladóczki Balázs
Nézsa a Cserhát nyugati vonulatai között elhelyezkedő település, amely a lakosságmegtartás érdekében folyamatosan fejlődik. A Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül közel 215 millió forintból valósítottak meg fejlesztéseket.
FEJLESZTÉSEK Nézsa önkormányzatának egyik legfontosabb fejlesztése a TOPpályázat keretén belül a 85 millió forintból hamarosan elkészülő bölcsőde. A beruházást a Gyermeki Csodakert Óvoda bővítésével tették lehetővé. Az intézmény tizenkét 0–3 éves kor közötti gyermeket láthat majd el. Ez a projekt is a település lakosságmegtartó képességét szolgálja. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola és az orvosi rendelő energetikai korszerűsítése szintén TOP-forrásból valósul meg, amelynek összege 90 millió forint és tartalmazza többek között a fűtés korszerűsítését, valamint a nyílászárók cseréjét is. A közösség erősítése Nógrádtól Kállóig nevű TOPpályázatban Nézsa több másik Nógrád megyei településsel konzorciumban vesz részt. A támogatás összege 2,5 millió forint. Az M2 vonzástérség helyi foglalkoztatási paktum szintén egy TOP-kiírás, amelyből a község 37 millió forint értékű támogatásban részesül. A TOP-forrásból zajló beruházások mellett Nézsa számos sikeres Vidékfejlesztési pályázatot is magáénak tudhat. Köztük a Csővárral közösen elnyert tendert is, amelynek keretén belül a mezőgazdasági földutak felújítására 60 millió forint érkezett. Mindezek mellett jelenleg is zajlik a Reviczky Kiskastély külső és belső felújítása, amely közel 36 millió forintból jöhetett létre. Nézsán számos műemlék található, ezért több nehézséggel is meg kell küzdeniük a projektek során, de mindig sikeresen veszik az akadályokat. A művelődési ház energetikai korszerűsítése és tetőcseréje szintén 36 millió forintból valósulhat meg.
– Minek köszönhető a falu fejlődése?
– Igyekszünk mindenre pályázni és kihasználni a lehetőségeket. Ebben segít a Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a képviselő-testület és az önkormányzati dolgozók is. Nemcsak a projektek előkészítésében, hanem azok megvalósításában is. Ráadásul a civil szervezetekkel, az egyházzal is kiváló az együttműködés. Összességében folyamatosan azon dolgoztunk az elmúlt években, hogy élhetőbb legyen a település. – Mire lenne a legnagyobb szüksége a településnek?
25 millió forintból újult meg az óvoda belső része, most az energetikai korszerűsítést tervezik
Fotó: V. L.
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELNÉ AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEIT? KUCSERA ANDRÁSNÉ, a Nézsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: Jelentős fejlesztések történtek Nézsán. Ez annak köszönhető, hogy folyamatosan kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket. Ezáltal az iskola padlásterében egyéni foglalkoztató termet sikerült kialakítani. A legfontosabb a szennyvízcsatorna kialakítása és az utak felújítása lenne.
RADOS LÁSZLÓ, plébános: Nyolc éve élek Nézsán, azóta számottevő fejlesztések mentek végbe. Egyre több a fiatal és a gyermek a községben, ami szintén egy pozitív változás. A Magyar Falu Programban sikeresen elnyertünk 21 millió forintot egyházi közösségi tér fejlesztésére. Számomra fontos lenne még, hogy a jövőben bővíteni tudjuk az egyházi temetőt.
KOVÁCSNÉ BÓBIS KLAUDIA,
képviselő: Mindig is itt éltem, ezért szívügyem Nézsa sorsa. A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk fejleszteni a falut. Elsődleges cél az intézményeink fenntartása és fejlesztése. Programjaink a közösségi és a kulturális életet színesítik. Nagyon fontos lenne, hogy létesüljön egy sportcsarnok Nézsán, valamint egy idősek klubja.
– A legfontosabb tervünk között szerepel a szennyvízcsatorna kialakítása Nézsán. Ezen dolgozunk évek óta. Jelenleg ott tart az ügy, hogy a Belügyminisztérium elfogadta a Galgagutai agglomerációhoz történő csatlakozási kérelmünket. Ez azonban még mindig nem elég, hiszen további jelentős anyagi forrásra van szükségünk ahhoz, hogy a szennyvízcsatorna kialakításra kerüljön. Ezért bízunk abban, hogy a következő ciklusban sikerül majd pályázat útján támogatást nyerni a projekthez. – Milyen terveik vannak?
– Bár az óvoda belső részét már felújítottuk 25 millió forintból, mégis nagyon szeretnénk, ha megvalósulna az intézmény épületének energetikai korszerűsítése is. Ennek érdekében már adtunk be pályázatot a Magyar Falu Programban. Legfontosabb cél továbbra is a lakosság megtartása, a szolgáltatások fejlesztése és a munkahelyteremtés. Bízunk abban, hogy az agglomeráció közelsége is segít majd ebben.
Kétszer már beavatkoztak és Kálvária és Szent Anna rendezvényeket is biztosítanak kápolna is áll a temetőben KARITATÍV TEVÉKENYSÉG Az önkéntes tűzoltó egyesület 1992ben alakult meg, első elnöke az akkori polgármester volt. A Nézsai Önkéntes Tűzoltó, Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület így sokéves múltra tekint vissza. Eredeti, egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya 2001. október 29-én lépett életbe. Innen számítható tehát az egyesület mostani hivatalos tevékenysége. Styevó Gábor polgármester elmondása szerint 2014-re sikerült egy teljesen jól működő szervezetet létrehozni. Folyamatosan pályáztak, ezáltal nem csak fel-
Bármikor készek segíteni
újításokat végeztek, hanem különböző fontos eszközöket is beszereztek. Jelenleg harminc fő feletti a taglétszám, amelynek a község polgármestere mellett számos fiatal is a tagja. Egy alkalommal sajnos már igénybe kellett venni a segítségüket a településen egy háznál történt tűzeset kapcsán, valamint akkor, amikor a falubusz kigyulladt. Ezenkívül persze a helyi rendezvényeket is folyamatosan biztosítják. Munkájuk nagyon fontos a község számára, ezért különböző képzéseken is részt vesznek.
ÉRTÉK A temetőben található az 1825-ben klasszicista stílusban épült kálvária, amit Szentiványi Bonaventura özvegye, Szirmai Apollónia emeltetett. Alsó szintje a Szent Anna kápolna, amit a Szent Jakab templombúcsú alkalmával szenteltek fel. Bejárata két oldalán tagozott oszlopok, felette fogrovásos díszítés és párkánnyal lezárt oromzat helyezkedik el. Belső tere kör alakú, boltozata tartja a kálváriarészt, ahová két oldalról, köríves lépcsőn lehet feljutni. A lépcsők mellett és az épület felső szintjén kőből faragott oszlopokkal tagolt, zárt mellvéd fut körül. Fent egy újabb kori fe-
szület, előtte Mária és Szent János életnagyságú, művészi kialakítású kőszobra látható, amelyek Dunaiszky Lőrinc alkotásai. A kálváriához tartozó keresztút a hívek felajánlásaiból készült el tíz évvel ezelőtt. A keresztutat díszítő jelenetek Hérics Nándor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész keze munkáját dicsérik. A település lakói nagyon szeretnék, ha a későbbiekben a kálvária és a kápolna is Nógrádikummá válhatna. Látogasson el hírportálunkra! Klasszicista stílusban épült
ALMANACH – NÓGRÁD
Nógrád
melkedő ál ára áll 3 névadó településünk
kérdés válasz
Piroska János, a Nagyboldogasszony la ván veze ő e
Polgármester: Szórágy Gyuláné
Képviselő-testület: Győri Imre, Keresztes Konrád, Kovács Balázs, Lestyán József, Villányi Péterné, Zverkó Pál
Jegyző: Árpásné Schlenk Judit
Polgármesteri Hivatal: 2642 Nógrád, Hunyadi u. 18. Tel.: 0635-362-001 E-mail: saligane.szilvia@ nograd.gov.hu Lakosság száma: 1587 fő
LÁTNIVALÓK – Kálváriadomb – Tájház – Vár: a lapos, 286 méter tengerszint feletti magasságú, szikladombra épített nagy történelmi múltú vár a község legnagyobb látványossága. – Boldogasszony plébániatemplom. – A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala
HÍRESSÉG: Nógrád község szülötte Hesz Mihály, olimpiai bajnok kajakozó, aki több világ- és Európa-bajnoki érme mellett, 1968-ban szerezte meg az olimpiai bajnoki címet Mexikóvárosban. Tizennégyszer nyert magyar bajnokságot. 1972ig szerepelt a magyar válogatottban.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Teknős Dominik
Nógrád története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza. Szent István királyunk városi rangot adományozott a településnek és a megye székhelyévé tette, a török időkig meg is őrizte ezt a rangját. Ezt követően a lassú hanyatlás évei következtek, most azonban úgy tűnik, hogy újra emelkedő pályára lépett a település.
FELÍVELÉS Minden jel arra mutat, hogy Nógrád egyre vonzóbb letelepedési célpont fiatalok és idősek számára egyaránt, akik elsősorban a fővárosból érkeznek ide. Nógrádon egyre nő a lakosok száma. A 2014-es mélypont után, amikor 1496 főre esett vissza az itt élők száma, az idei évben már 1587 lelket számláltak a faluban. Nem meglepő, hogy kelendőek a helyi ingatlanok, hiszen a falu minden szükséges infrastruktúrával rendelkezik, valamennyi intézménye felújított, korszerűsített, van gyógyszertár, vasútállomás és postahivatal. Ráadásul egyre gyakoribb jelenség, hogy az innen elszármazott fiatalok visszatelepülnek. Nógrád iskolájában 165 gyerek kezdte az idei tanévet, közülük sokan a szomszédos Diósjenőről, Nőtincsről és Berkenyéről járnak át tanulni. Óvodájában két csoport működik 42 beiratkozott kisgyerekkel, de idén módosítaniuk kellett az alapító okiratot kétszer harminc fős csoportra, mivel enynyi gyermek beiratkozásával számolnak a közeljövőben. A településen nincsenek nagyvállalkozások, az intézmények nyújtanak egyedül munkalehetőséget, de a néhány kilométerre található rétsági ipari park és Vác számos munkahelyet kínál, valamint sokan járnak Pestre is dolgozni, hisz a közlekedési feltételek kedvezőek. Összesen 13 civil szervezet és alapítvány működik a faluban nagy egyetértésben, alaposan kivéve részüket a várjátékok és más rendezvények szervezéséből, mint például a kétnapos őszi vigalom.
– Idén befejeződött a település római katolikus templomának közel két évtizedig tartó belső és külső felújítása, ami fontos mérföldkő a falu életében, hiszen ez a falu második legfontosabb épülete.
Az első világháborúban hősi halált halt nógrádi honvédek emlékműve a falu központjában
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE NÓGRÁDRÓL? DÁVID BARBARA, az Önkéntes Tűzoltóság és a helyi Polgárőrség elnöke: – Példaértékű az összefogás a civil szervezetek és az önkormányzat között, egymás munkáját nagyban segítjük. Több olyan rendezvényt szervezünk évente, amin minden civil szervezet részt vesz. A jól felszerelt polgárőrségnek is köszönhető, hogy valóban kiváló a közbiztonság a faluban.
DEBRECENINÉ KRÁLIK TÜNDE,
a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: – Nógrádon a szlovák nemzetiségű lakosság tökéletesen belesimul a falu életébe, gazdagítja és színesíti a hagyományokat. A régi szokások, a ruházat felelevenítésével jelentősen hozzájárulunk a helyi hagyományápoláshoz, és az ehhez szükséges önkormányzati támogatást megkapjuk.
KERESZTES KONRÁD, vállalkozó: – Különleges természeti adottságokkal rendelkező vidék ez, lakosainak identitása pedig nem csak a mély történelmi gyökerekből táplálkozik. Az itt élő iparkodó emberekben valódi közösségi erő rejlik. Ezt továbbra is a fejlődés szolgálatába kell állítani, megőrizve szülőfalum húzóerejét a térségben, és gazdasági, turisztikai súlyunkat tovább növelni.
– Egy templom állapotából mindig lemérhető, hogy életképes, jövőbetekintő közösség lakja-e a települést vagy sem. A mi Nagyboldogasszony templomunk a szakrális használat mellett a helyi közélet fontos ünnepi eseményeinek is a méltó színhelye. Alapítványunk minden lehetőséget megragadott, hogy hozzájusson a felújításhoz szükséges pénzügyi forrásokhoz. Egy igen jelentős, 17 éven át zajló, példaértékű összefogás eredményeként láthatjuk most a templomot teljes pompájában. – A feladatok koordinálásán kívül milyen teendőket lát el az alapítványuk?
– Fontos bevételi forrást jelent, hogy néhány éve megnyílt a Jó Pásztor Apartmanházunk, amit egy üresen álló egyházi épületből, pályázati forrás segítségével alakítottunk ki, társadalmi munkában működtetjük és a bevételét szintén a templom felújítására fordítottuk. – Milyen ma megyénk első székhelyén, Nógrádon élni?
– Az itt élőknek ez a település házat és hazát jelent. Én szeretek ebben a gyönyörű környezetben élni az öszszes nyűgével, problémájával együtt. A gyökereim, és minden szál ide köt, el sem tudom képzelni máshol az életemet.
Falkonzerválásra lenne szükség, de a pénzügyi helyzet ezt nem teszi lehetővé
Megújult az iskolai energetika
ÉRTÉK A közel ezeréves múlttal rendelkező nógrádi vár Magyarország legrégebbi szabálytalan alaprajzú vára, romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt. Ez a település legmeghatározóbb építménye, nem véletlen, hogy megmentésére alapítványt hoztak létre a helybeliek. Kovács Viktorral, a Nógrád Várának Megmentéséért Alapítvány elnökhelyettesével beszélgettünk a vár jelenlegi állapotáról, lehetőségeikről és az impozáns épület maradványainak további sorsáról. – Az 1993-ban alakult alapítványunk 2016-ban vérfris-
FEJLESZTÉS Nógrád település intézményeinek energetikai korszerűsítésére 105.341.570 forintot nyert a TOP-1.4.1-16NG1 pályázaton. A pályázati forrásból az iskola épülete külső szigetelést kapott, kicserélték a nyílászárókat és a tetőre napelemes rendszer került. Folyamatban van a művelődési ház és a civil szervezetek házának az energetikai felújítása, melyre 77.024.982 forintot nyertek a TOP-3.2.1-15-NG1 pályázaton, ami környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és működési költségmegtakarítást jelent.
Alapítvány küzd a vár pusztulása ellen sítésen esett át. Az újonnan érkezők más tapasztalatokkal is rendelkeznek, megpróbáltak új szemléletet behozni. Meghirdettük a vármentő napokat, amit évente legalább három alkalommal, főleg tavasszal végzünk, ez egyfajta nagytakarítás. Ezen kívül a várjátékok előkészítésében és lebonyolításában is részt veszünk. Mivel az anyagi és humán erőforrásaink erősen korlátozottak, minden évben pályázunk az önkormányzatnál működési támogatásra, amit meg is szoktunk kapni. Ezen kívül az egyéni felajánlások-
Takarítják a várat
Fotó: T. A.
ból és az adó egy százalékokból van bevételünk. Mindent társadalmi munkában végzünk, ami nem egyszerű feladat. Ha kitart a mostani lelkesedés, egy darabig még tudunk működni, de az sajnos már látszik, hogy valami más megoldást kell találnunk. Szomorú, de ki kell jelentenem, a vár haldoklik. Haladéktalanul falkonzerválásokra lenne szükség, ezeket azonban a jelenlegi pénzügyi helyzetünk nem teszi lehetővé. A helybeli civilek mindig lelkes és kemény munkával járulnak hozzá a műemlék fenntartásához, de csak egy
komolyabb állami tőkeinjekció tudna hatékony eredményeket produkálni. Sajnálatos módon Nógrád vára 2016-ban kikerült a Nemzeti Várprogramból, azóta nagyon nehezen jut anyagi forrásokhoz. A vár megmentésére létrejött alapítvány célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a műemléket és az idelátogatók ne csak egy romot lássanak. Ezért igyekeznek programokkal is megtölteni a várat: minden évben június első szombatján megrendezik a Várjátékokat, illetve novemberben a Márton-napi lámpás felvonulást.
ALMANACH – NÓGRÁDKÖVESD
Nógrádkövesd
Kedvező el eleke 3 teremtett a bánya
k rd s válasz
Gyurek László, a ele l s polgármestere
Polgármester: Gyurek László
Alpolgármester: Lisányi László
Jegyző: dr. Bata Ákos Képviselő-testület: Marosvölgyi János, Sinkó Attila, Micsutka-Tokaji Katalin
Bizottságok: Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság
Polgármesteri hivatal: 2691 Nógrádkövesd, Madách út 1. Tel.: 06 (35) 378–621 nogradkovesd@profinter.hu
Civil szervezet: Polgárőr Egyesület
Alapítvány: József Attila Közoktatásért, Kultúráért, Közművelődésért, Tömegsportért és Diáksportért Közalapítvány
Jeles napok: Veteránjármű-majális Palócfasírt Fesztivál Falukarácsony Lakosság: 687 fő
A FALU TÖRTÉNETE A galgamenti községet már a váci káptalan egyik 1271ben kelt bizonyságlevele is említi. A település a török hódoltság idején lakatlanná vált, majd 1715-ben 9 magyar és 4 tót háztartás szerepelt az összeírásokban. Ezt követően 1720-ban nemes községként említik. Az Aszód–Losonc vasútvonal helyi állomását 1896 szeptemberében adták át a forgalomnak. A fejlődés az ötvenes években, a helyi kőbánya beindításával kezdődött. Az évszázadok alatt a község neve folyamatosan változott, végül Nógrádkövesd használatánál maradtak.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Évről évre nő a vállalkozások száma Nógrádkövesden, amelynek köszönhetően az önkormányzat bevétele is gyarapszik. Ezáltal pályázati forrás nélkül is van lehetőség a fejlesztésekre.
FEJLESZTÉSEK A vállalkozásoknak köszönhetően a bevételi források is növekedtek Nógrádkövesden. Így az önkormányzat az elmúlt években inkább önerőből valósított meg fejlesztéseket, nem pedig pályázati forrásokból. Az egyik legfontosabb intézkedésnek számított az urnafal létrehozása a temetőben. Gyurek László polgármester elmondása szerint a távol élők nehezen gondoskodtak elhunyt rokonaik sírjairól, így ezt a sok aggódással járó problémát sikerült orvosolni. A másik fontos fejlesztés a József Attila Általános Iskolát érintette, ahol egymillió forintból az egyik épület nyílászáróit cserélték újakra. Azóta azonban, már nem az önkormányzat az intézmény fenntartója. A többszintes polgármesteri hivatalt már évekkel korábban felújították, ezért célszerűnek látták, ha a könyvtár és a kábeltévé-stúdió is ott kap helyet. Utóbbi szolgáltatáson keresztül is folyamatosan tájékoztatják a lakosságot. A templom felújításánál pedig támogatták az egyház terveit. A közmunkaprogram segítségével sikeresen visszavezették az itt élőket a munka világába. A Támogatott Operatív Program önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése nevezetű kiírásán 33 millió forint támogatást sikerült elnyerni. Ez az összeg az egészségcentrum és az óvoda energetikai korszerűsítését tette lehetővé, amelynek munkálatai már javában zajlanak. Az orvosi rendelő külső hőszigetelése mellett az épület nyílászáróinak cseréje, a világítás és fűtés korszerűsítése is megvalósul. A Csicsergő Óvodában az akadálymentesítésen kívül fűtéskorszerűsítést is végrehajtanak és napelemes rendszert telepítenek.
– Minek köszönhető a település sokszínűsége?
– Az egykori kőbányának köszönhetően, a helyiek szavaival élve sok itt a „gyüttment”, vagyis a betelepülő lakos. A Nógrádkövesden élő emberek ez okból kifolyólag sokkal közvetlenebbek és elfogadóbbak más nemzetek kultúrájával szemben. A településen a magyar lakosság mellett élnek német, indiai, mexikói, holland és olasz nemzetiségűek is, akik közül többen a helyi vállalkozásoknál dolgoznak. – Mivel teszik vonzóvá a falut a letelepedni vágyóknak?
Gyurek László, Nógrádkövesd polgármestere az óvodán lévő napelemeket mutatja
MEGKÉRDEZTÜK: MIRE LENNE A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG NÓGRÁDKÖVESDEN? SINKÓ LÁSZLÓNÉ óvodavezető: – Minden évben sikerül valamit felújítani és megszépíteni a településen. Nemrégiben megtörtént az óvoda épületének nyílászárócseréje. Egy ballagó óvodásunk szüleinek felajánlásából pedig az új ablakokra redőnyöket szereltek. Remélhetőleg az intézmény udvarán található játékok és tároló felújítása is kivitelezhetővé válik hamarosan.
MICSUTKA-TOKAJI KATALIN
képviselő: – Az elmúlt években sikeresen működött a közmunkaprogram, hiszen minden közfoglalkoztatottat viszsza tudtunk vezetni a munka világába. Jelenleg is rengeteg pályázatunk van, bízunk abban, hogy ezek sikeresek lesznek. Ezáltal megújulhatnak az utak, a járdák és a ravatalozó. Ezenkívül szükséges lenne még a temető körbekerítése.
LISÁNYI LÁSZLÓ alpolgármester: – Nagyon fontos lenne a járdák és a főút felújítása, és egy buszforduló létesítése a Kossuth út elején. A ravatalozó is korszerűsítésre szorul, valamint szeretnénk a temető kerítését is lecserélni. Ezenkívül terveink között szerepel többek között a vasútállomás előtti tér rendezése, valamint a faluközpont parkosítása is.
– Ha valaki úgy dönt, hogy telket vásárol az önkormányzattól letelepedés céljából, akkor annak a használatbavételi engedély után visszaadjuk a területért kifizetett összeget. Ezen felül kamatmentes hitelt is biztosítunk a betelepülőknek, amelynek csak a felét kell visszatörleszteni. Jelenleg az önkormányzat kilenc szociális bérházzal is rendelkezik, amelyek közül öt teljesen új építésű és összkomfortos. Ezeket kedvezményes áron lehet kibérelni, azonban általában az összes ingatlan foglalt. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Elsősorban a ravatalozót szeretnénk felújítani, amelyre pályázatot is benyújtottunk. Remélhetőleg a Magyar Falu Program keretén belül sikerül majd a két rossz állapotban lévő utcánkat, valamint a járdákat rendbe tenni. Ezen kívül a falugondnoki szolgálat létesítése is tervben van, hiszen sok idős él a településen, akiknek szüksége van erre. A buszforduló létrehozása szintén fontos lenne, de egyelőre nem sikerült megegyezni a tulajdonossal.
Évről évre színvonalasabb a rendezvény
Kezdeményezésére jött létre a veteránjármű-majális
RENDEZVÉNY A településen komoly vasutashagyományok élnek. Az egyik ehhez kötődő mondás úgy tartja, hogy a férfiaknak munka közben nagyon kevés idejük volt az ebédre, ezért olyan, kis adagokból álló, de kiadós ételeket sütöttek nekik az asszonyok, mint a fasírt. Később felmerült az ötlet, hogy a falunapot gazdagabbá tehetnék a helyi gasztronómiai ínyencséggel. Így az első Palócfasírt Fesztivált 2011ben rendezték meg, amelyet azóta is megtartanak minden év augusztusának közepén a polgármesteri hivatal udva-
PORTRÉ A világhírű „harmonikakirály” Tabányi Mihály fia, Tabányi Sándor öt évvel ezelőtt látogatott el Nógrádkövesdre egy fellépés alkalmával. Első látásra megszerette a gyönyörű környezetben lévő, nyugodt települést, és eldöntötte, hogy vásárol itt egy házat. Választása az egykori romos bányászszálláshelyre esett. Ennek az volt az oka, hogy egy helyi rendezvényen kiderült, az édesapja, Tabányi Mihály és Zárai Márta 1972ben fellépett a szálláshoz tartozó kultúrházban. A birtokot jelenleg önerőből építi és szé-
Palócfasírt Fesztivál
Minden jelenlévő megkóstolhatja
rán. A fesztiválon ennek megfelelően fasírtsütő-versenyt is rendeznek. Az érdeklődők és a helyiek pedig egyaránt meg is kóstolhatják a messze földön híres nógrádkövesdi finomságot. A rendezvény mára igazán egyedi és sokszínű fesztivállá nőtte ki magát, amelynek színvonalát évek óta híres magyar zenészek is emelik. Idén például a fellépők között volt Zoltán Erika, Solymos Tóni és Dudás András, harmonikaművész is. A Palócfasírt Fesztivált évről évre a hagyományos szabadtéri bál és látványos tűzijáték zárja.
Tabányi Sándor autói között
píti. Bár a zene és a filmek világa sem áll tőle távol, Tabányi Sándort, mint veteránautószakmérnököt legfőképpen az autók érdeklik. Az elmúlt 30 év alatt igazi ritkaságokat is tartalmazó, egyedülálló gyűjteményt sikerült létrehoznia. Kezdeményezésére jött létre a nógrádkövesdi veteránjárműmajális, valamint a Cserhát Classic. További tervei között szerepel az egykori bányászlak szálláshellyé alakítása és a kultúrház Tabányi Mihály Kulturális Központtá tétele, valamint hatalmas autógyűjteményének Nógrádkövesden létesítene autósmúzeumot.
ALMANACH – NÓGRÁDMARCAL
rádmar al
nerő ől is e lesz 3 a hel i önk rmán za
k rd s válasz
r án ák zdi i a a hel i v da veze ő e
Polgármester: Vályi Nagy András
Alpolgármester: Debrei Zsolt
Jegyző: Busai Adrienn Képviselő-testület: Varga Veronika, Csábi Balázs, Pelyhe István
Lakosság: 474 fő A hivatal elérhetőségei: 2675 Nógrádmarcal, Rákóczi út 2. Tel.: 06-35/ 500-214, 06-35/344-028 polgarmester@nogradmarcal.hu
Jeles napok: Falunap A FALU TÖRTÉNETE Régészek kőkori leleteket tártak fel 1907-ben a település közelében, ahol egy kettős gyűrűvel védett földvár is állt. Egyes vélekedések szerint ezt a szlávok építették a népvándorlás korában. A Kerekdombon végzett későbbi ásatás alkalmával talált cseréptöredékek és cölöpnyomok azonban a vár Árpád-kori eredetére utalnak. A falu a 12. századtól a Záh nemzetség birtoka volt, majd 1412-tól már a Marczaly családhoz tartozott a területet. Az 1700-as évektől a Básthy, a Tornyos, valamint az Uzovics család tulajdona volt a község. Nógrádmarcal, a Cserhát hegység északi nyúlványának szélén, az Ipoly völgyének találkozásánál helyezkedik el. Egy erdőkkel határolt völgyben fekszik csendes környezetben. A marcali viselet egykor híres volt csodálatosan hímzett hajviseletéről az úgynevezett Vrekocs-ról és a díszesen hímzett ködmönről.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Az elmúlt időszakban több nyertes pályázatot is elkönyvelhetett az önkormányzat, emellett számos újítást önerőből valósítottak meg. Most olyan lehetőségeken dolgoznak, amelyek elsősorban a közösség fejlesztését szolgálják.
FEJLESZTÉSEK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül elnyert 26,3 millió forintból valósul majd meg a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése. A beruházás munkálatai jelenleg is zajlanak. A Magyar Falu Programban több kiíráson sikeresen szerepelt Nógrádmarcal. Az orvosi eszközökre hárommillió forintot nyertek el, ezeket nemrég sikerült is beszerezni. Az eszközfejlesztés belterületi közterület karbantartására című tenderen 6,6 millió forint támogatást nyertek el. A tájházra, mint közösségi tér fejlesztésére 15 millió forint áll a rendelkezésükre, amely várhatóan jövőre készül majd el. Emellett a kamerarendszer bővítése hárommillió forintból jön majd létre. Az elmúlt években sok fontos dolgot sikerült megvalósítani önerőből. Ilyen volt a Kinizsi úti járda korszerűsítése, a polgármesteri hivatal teljes körű tetőcseréje. Mindemellett az önkormányzat a templomtető felújításához is hozzájárult 750 ezer forinttal. A közmunkaprogramban részt vevők már évek óta értékteremtő tevékenységet végeznek. A településnek nyaralója van Bogácson, amely az év nagy részében foglalt, főként a helyiek jóvoltából. Nógrádmarcal számára a legfontosabb, hogy a megnyert projekteket befejezzék, köztük a tájházat, amely majd a falu közösségi tereként szolgálhat. Így az épületben a konyhát és a szobát tájjelleggel alakítják ki, azonban a hátsó részben helyet kap majd egy iroda is. Tervben van még a Dózsa utca és több járda felújítása. Emellett fontos lenne a kultúrház és a ravatalozó korszerűsítése, valamint egy üzemi konyhát is létrehoznának.
– Hogyan látja a Nógrádmarcali Óvoda helyzetét?
– Jelenleg tizennégy gyermek jár a minden szempontból korszerű intézményünkbe. Néhány évvel ezelőtt korszerűsítették az épület energetikáját, emellett rengeteg fejlesztőjátékkal rendelkezünk és a tornaszerállományunk is folyamatosan bővül. Ezenkívül remek kapcsolatot ápolunk az önkormányzattal és a helyiekkel is. Több olyan rendezvényünk is van, amely az egész falu számára nyitott. Ilyen például a Tökfesztivál, az adventi és a húsvéti készülődés. Emellett részt veszünk az Esélyteremtő óvoda programban, amely az anyagi és szakmai támogatáson túl lehetővé teszi, hogy több környékbeli ovival is együttműködhessünk. Jövőre készülhet el a tájház fejlesztése, amire 15 millió forint áll a község rendelkezésére
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA NÓGRÁDMARCAL JELENLEGI HELYZETÉT? VÁLYI NAGY ANDRÁS polgár-
UBRANKOVICS KATALIN helyi
KERTÉSZ ANTAL egykori alpol-
mester: Az elmúlt évek munkájának hála, jó irányba halad a település. Több tenderen is sikeresen szerepeltünk, ami segített, hogy előrébb vihessük Nógrádmarcalt. Fontos, hogy befejezzük a megnyert pályázatok munkálatait, és hogy továbbra is éljünk a lehetőségekkel. Mindemellett most a kultúrház felújítása és a közösségfejlesztés a legfontosabb.
lakos: Nagyon szépen fejlődik Nógrádmarcal, ezért kimondottan elégedett vagyok a jelenlegi helyzettel. Természetesen nagyon szeretem a települést, éppen ezért is költöztem vissza. Aki akar, az tud boldogulni itt is, hiszen minden adott hozzá. Szeretném, ha a kultúrház megújulna, ez segítené a helyi fiatalok öszszekovácsolódását.
gármester: Az elmúlt évtizedekben látványos fejlődésen ment át a község. Az önkormányzat mindent megtesz a faluért. A település lakossága azonban elöregedőben van. Ezért a közösség fejlesztését célzó programokkal elérhetnénk, hogy a helyi fiatalok itt maradjanak, és mások is ideköltözzenek. Jó lenne, ha a hét minden napján rendelne a háziorvos.
– Milyen szerepet játszik az intézmény életében a környezetvédelem?
– Zöld óvodaként a környezet óvása nagyon fontos számunkra. Ezért található az udvarunkon kiskert, valamint komposztálást is végzünk és szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Minden évben megrendezzük az Egy nap a földért nevű eseményt, valamint igyekszünk kihasználni a vidék adta lehetőségeket is. – Milyen célokat tűztek ki a jövőre nézve?
– A fő feladat továbbra is az intézmény megtartása, valamint a jelenlegi színvonal további emelése. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több programhoz hozzájuttassuk a gyermekeket a jövőben is. Távlati terveinkben szerepel – anyagi és pályázati források függvényében – a tornaszoba további fejlesztése, szertár kialakítása és beépített szekrények vásárlása.
sá i házas ár me e s li rzik az örököl r keke s a hel i saládi azdasá örekednek á adni a al knak PORTRÉ Csábi Balázs és felesége már 2012 óta vezeti a családi vállalkozásukat, amelynek keretében növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Mindketten szeretik Nógrádmarcalt, és elégedettek a község jelenlegi helyzetével. Bár a kultúrház felújítása szerintük is fontos lenne a közösségi élet szempontjából. A házaspár számára hetvenhektárnyi terület áll rendelkezésre, amelyen lovat, szarvasmarhát, sertést és juhot is tartanak. Korábban magyar szürke marhájuk is volt. Csábi Balázs elmondta,
Csábi Balázs gazdálkodó
hogy a lehetőségeik elég korlátozottak Nógrád megyében, de apránként mindig sikerül előrébb lépniük. Ezért sokkal jobban megbecsülik a meglévő értékeiket, de gazdaságuk további fejlesztésére törekednek. Szeretnék magasabb szintre emelni a vállalkozásukat, ezért több beruházás is zajlik a birtokon, illetve olyan terveik, projektjeik is vannak ezeken kívül, amelyeket szintén örömmel megvalósítanának. Ilyen például a sertéstartó telep és egy istálló létesítése, valamint egy kukoricaszárító építése a gazdaságban.
HAGYOMÁNYOK A nógrádmarcaliak számára fontos, hogy megőrizzék értékeiket. Ezért is támogatták a Mindenszentek templom tetőjének felújítását, ugyanis ez az egyik legfontosabb épített öröksége a községnek. Az 1773-ban, barokk stílusban épített templom tornyát csak később, 1809-ben toldották az épülethez. A helyiek vallásosságát jól mutatja, hogy zarándokszállás is működik a faluban. Szintén a nógrádmarcali plébánia alatt működik Iliny és Csitár egyházközössége. A településen található egykori nemesi kúriát is sikerült a jelenbe átmenteni, ma már vendég-
házként funkcionál. Az Államalapítás 2000. évfordulójára pedig ünnepélyesen is átadtak egy emlékkövet, amely méltán fémjelzi azóta is, hogy a helyiek büszkék a nemzettudatukra és elkötelezettek. Tavaly pedig egy idős párt ábrázoló faszobrot helyeztek el a polgármesteri hivatal elé. Manapság már csak egy-két idős néni viseli az igen szép helyi népviseletet, éppen ezért gondolták, hogy a fiatalabb nemzedékek elé tárják elődeik hagyományait. Látogasson el hírportálunkra! A Mindenszentek templom
ALMANACH – NÓGRÁDMEGYER
rádme er
elen ős e lesz sek 3 ör n ek a al an
k rd s válasz
Verbói Gábor, a ele l s l ármes ere
Polgármester: Verbói Gábor Jegyző: dr. Rózsavölgyi Tibor Képviselő-testület: Bangó János, Csuka Ramóna, Gáspár László, Géczi László, Miricz Tamás, dr. Pálmai Kálmán Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Bangó János, Bangó Roland, Rácz Gergely A hivatal elérhetőségei: Cím: 3132 Nógrádmegyer, Petőfi út 79. Telefon: 06-32 576-000; www.nogradmegyer.hu hivatal@nogradmegyer.hu Civil szervezetek: Szívdobbanás Nógrádmegyerért Közhasznú Alapítvány, EgyüttEgymásért Hagyományőrző Kulturális és Faluszépítő Egyesület, Nógrádmegyer Hagyományaiért és Turisztikájáért Egyesület, Ipolymenti Ifjúságért Alapítvány, Híd az Emberekért Egyesület, Polgárőrség Egyesület Jeles napok: szeptember 8. Kisboldogasszony templombúcsú, május utolsó vasárnapja gyereknap, szeptember utolsó hétvégéjén hagyományőrző asszonykórus találkozó, október 1. idősek napja. Lakosság száma: 1670 fő
ERRŐL HÍRES A faluban jelentős a pásztorkultúra öröksége. A helyi juhásztáncot 1954-ben és 1968ban is rögzítették a szakemberek. Sajnos az 1954-ben készült film a gyakori vágások miatt nem jól elemezhető, pedig ezen a filmen páros pásztorbotoló is látható. Néhány szakember 1968-ban végzett adatgyűjtést a községben, és rögzítették a páros, szóló, eszközös és ugrós kanász- és juhásztáncot. Kukucska Ernő hangszerjátékának két fontos és Nógrádra jellemző eleme figyelhető meg: a rubato előjáték és a dudacifra. A Szentendrei Skanzenban őrzik az egykori híres nógrádi művész eredeti dudáját.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs ősi fészke, ahol az elmúlt években fontos fejlesztések történtek. A Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül közel 170 millió forintból újultak meg a közintézmények.
FEJLESZTÉSEK A nógrádmegyeri önkormányzat egyik legfontosabb fejlesztése a TOP támogatásnak köszönhetően megközelítőleg 170 millió forintból valósult meg a közelmúltban. Az önkormányzathoz tartozó öt épület energetikai korszerűsítésen esett át, beleértve a Nógrádmegyeri Napsugár Óvodát, az integrált közösségi házat, az orvosi rendelőt, a polgármesteri hivatalt, valamint a Nógrádmegyeri Virágsziget Szociális Központot. A projekthez az önkormányzat ötmillió forint önerőt is biztosított. A beruházást pedig néhány napon belül ünnepélyes keretek között is átadják. A másik jelentős projekt, amelyre a lakosság részéről nagy igény mutatkozik, az a 78 millió forintos TOPforrásból megvalósuló bölcsőde, amely az óvoda bővítésével előreláthatólag jövőre el is készül. A településen élők részéről komoly igény van erre a szolgáltatásra. A jelenléti ház felújítása pedig jelenleg is zajlik, amely gyermekmegőrzővel és mosókonyhával is bővül. Egy Belügyminisztériumi kiírás segítségével pedig néhány út felújítása is megoldódott. Nemrég egy tornaszoba is kialakításra került a Nógrádmegyeri Napsugár Óvodában, amelyre nagy szüksége volt az intézménynek. Huszonhét évvel ezelőtt pedig egy pékséget is létrehoztak a településen. Az önkormányzat több különböző társulás tagja, amelyekből az egyik legfontosabb konzorcium a Magyargéccel közösen elnyert Vidékfejlesztési pályázat. A közel 114 millió forint összegű tender a két település külterületi útjainak a fejlesztésére szolgál.
– Hogyan értékelné az elmúlt években történt fejlődést a településen?
– A képviselő-testülettel mindig arra törekedtünk, hogy olyan pályázatokat nyújtsunk be, amelyek a későbbiekben a település előnyére válnak. Mindemellett a közbeszerzési eljárásokat, valamint az építőiparban lezajlott anyagárrobbanást is sikeresen kezeltük. – Milyen támogatást tudnak nyújtani az itt élőknek?
Verbói Gábor polgármester elmondta, öt épületet korszerűsítettek, és bölcsőde is készül
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELI AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEIT? RÁCZ VIKTOR testnevelő tanár: Nemrég sikeresen elnyertünk egy 1 millió forintos támogatást sporteszközökre, amelyre már nagy szüksége volt az iskolának. Szerencsére a digitális felszerelések terén is jól állunk. Bár az intézmény udvara mostanában esett át felújításon, a kültérre való játékok és eszközök, még hiányoznak. Ezenfelül a salakpálya rendbetétele is fontos lenne.
MIRICZNÉ MUCS SZILVIA óvodavezető: Az elmúlt években jelentős fejlesztések mentek végbe az óvodában. Beleértve az épület energetikai korszerűsítését, elkészült a tornaszoba és a galéria, plusz az összes bútort lecseréltük. Az épület akadálymentessé vált. A bölcsőde létrehozása is folyamatban van, ami szintén jelentős előrelépés. Fontos lenne még az óvodaudvar fejlesztése.
BANGÓ JÁNOS, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: Nem csak a település, a kisebbségi önkormányzat is jelentősen fejlődött az elmúlt években. Több mindenben tudjuk támogatni az itt élőket, aminek érezhető a hatása. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy felzárkóztassuk a hátrányos helyzetben lévőket, és igyekszünk visszavezetni őket az oktatás, valamint a munka világába.
– Az utóbbi időszakban sikerült úgy gazdálkodni az önkormányzatban, hogy egyéb szociális ellátásokra is maradt pénz. Így a legutóbbi tanévkezdéskor minden megyeri általános iskolás gyermek számára tízezer forintos támogatást biztosítottunk. A középiskolások számára tizenöt, míg a felsőoktatási intézményben tanulók számára húszezer forintot. Bevezettük a Jó tanuló ösztöndíjat, amelyre az pályázhat, akinek négyes feletti a tanulmányi átlaga. Természetesen figyelembe vesszük, ha a gyermeket a szülő egyedül neveli, valamint a diák hátrányos helyzetét. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Nemrég megvásároltunk egy ingatlant a polgármesteri hivatal közelében. Tervünk, hogy az épületben pihenőhelyet szeretnénk létrehozni a közmunkások számára. Ezenkívül a Magyar Falu Programban már pályáztunk a ravatalozó felújításra is, amely többek között egy vizesblokk kialakítását is tartalmazza. Ezenfelül terveim között szerepel a polgármesteri hivatal belső felújítása is.
es vek ől a vilá hál n Megújult központban látják el is er esz ik a n i k l rá a rász r l idős em ereke HAGYOMÁNY A községi Művelődési Ház szervezésében Hagyományőrző klub alakult 1981-ben, amely mint aszszonykórus működött az ezt követő években. Első fellépésükre Hollókőn került sor, amelyen a Rimóci Rezesbanda is közreműködött. Az egyesületi forma mellett 2005-ben döntöttek, így alakult meg a Nógrádmegyer Hagyományaiért Egyesület. A Népzenei Együttesek országos megmérettetésén 2001-ben és 2003ban ezüst minősítést, 2005ben pedig arany minősítést szereztek. A csoport tagja az „Életet az éveknek” nyugdí-
Géczy Ernőné, az egyesület elnöke
jas klubszövetségnek. Éveken keresztül a Művelődési Házzal közösen rendezték meg a megyei nyugdíjasklubok „Ki mit tud?” döntőjét. Géczy Ernőné az egyesület elnökének elmondása szerint jelenleg 39 tagjuk van, amelyből tizennégyen az asszonykórus tagjai is. A tavalyi évben ötvennyolc fellépésük volt, az elmúlt évtizedek során pedig az egész országot bejárták. Géczy Ernőné elmondta, hogy legkedvesebb emlékeik között szerepel, hogy francia vendégeik által még a kilencvenes években felkerült egy produkciójuk a világhálóra.
TÁMOGATÁS – A Virágsziget Gondozási Központ országos hatáskörrel rendelkező Idősek Otthonát működtet Nógrádmegyerben, amellett, hogy szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást és nappali ellátást is biztosít a rászorulóknak – tudtuk meg Király Attilánétól. A központ vezetője hozzátette: tavaly a község önkormányzata a tulajdonában lévő intézményt továbbműködtetési kötelezettséggel átadta a Váci Egyházmegye részére, így a Virágsziget Gondozási Központ a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központhoz került. Az előző év nem csak a fenntar-
tó változása miatt volt fontos. A gondozási központ az önkormányzat pályázatának jóvoltából külsőleg és belsőleg is megújult. Az intézmény tehát megújítva, de változatlan formában biztosítja szolgáltatásait. Az Idősek Otthona 34 férőhelyen tud időseket ellátni, a nagyszámú jelentkezés miatt azonban a kérelmezőknek várniuk kell az elhelyezésre. A központ a gondozás mellett változatos programokkal színesíti a gondozottak mindennapjait. Látogasson el hírportálunkra! Békés hétköznap az otthonban
ALMANACH – NÓGRÁDSÁP
Nógrádsáp
n s szere e ka 3 a al an az k a ás
k rd s válasz
in r er alan a ele l s l ármes ere
Polgármester: Pintér Bertalan
Alpolgármester: Grenácsné Uhlár Erzsébet
Jegyző: Jele Tibor
Aljegyző: Várszegi György
Képviselő-testület: Szabó László, Uhlár Pál, Varga István
Bizottság: Ügyrendi Bizottság
Alapítványok: Bocz Árpád Alapítvány, Óvodai Alapítvány
Civil szervezetek: Nagycsaládosok Egyesülete, Nógrádsáp SE, Polgárőr Egyesület
Nógrádsáp Község Önkormányzata: 2685 Nógrádsáp, Hunyadi út 7/II. Telefon: +36-35/380-936, +36-20/944-0669. E-mail: polghiv@nogradsap.axelero.net
Lakosság: 943 fő
Jeles napok: Sápi Kulturális Nyár, falunap
A FALU TÖRTÉNETE Az első írásos emlékek a faluról 1219-ből származnak. Nógrádsáp eredetileg két önálló település – Alsó Sáp és Felső Sáp – egyesítésével jött létre 1928-ban. Erre azért volt szükség, mert a két község teljesen összeépült, valamint a templom is közös használatban volt. Régészeti kutatások tanúsága szerint azonban a település sokkal régebbi eredetű írásos forrásainknál. Az 1960-as évek végétől jelentősen felgyorsult a fejlődés Nógrádsápon, köszönhetően az infrastruktúra jótékony hatásának és annak, hogy az oktatás egyre nagyobb szerephez jutott.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotó: Torjay Attila
A Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül 100 millió forint érkezett az orvosi rendelő felújítására, valamint a Hétszínvirág Óvoda energetikai korszerűsítésére. Mindemellett Nógrádsáp életében nagy szerepet játszik az oktatás, amelynek révén a település igyekszik a térség szellemi központjává válni.
FEJLESZTÉSEK TOP pályázat keretében, 43 millió forintból valósult meg az orvosi rendelő felújítása. Ez érintette az épületben található háziorvosi, védőnői és fogászati rendelőt, valamint a szolgálati lakást is. A támogatás révén az ingatlan tetőhéjazatát cserélték, az épületet külsőleg szigetelték, és új burkolatot kapott a belső falazat. Néhány orvosi műszer beszerzését is fedezte a tender a háziorvosi, a védőnői és a fogorvosi szolgáltatás számára egyaránt. A Hétszínvirág Óvoda energetikai korszerűsítése a TOPpályázat által kapott 57 millió forintból valósult meg. A fejlesztés tartalmazta a kondenzációs kazánok, valamint a radiátorok cseréjét. Ezenkívül – az épület külső szigetelése mellett –, a nyílászárókat is kicserélték ebből a forrásból. Pintér Bertalan polgármester elmondása szerint az energetikai beruházásnak köszönhetően már most érzékelhető a változás, hiszen legalább 30 százalékkal lett költséghatékonyabb az intézmény fenntartása. Nógrádsáp az oktatás területén is igyekszik maradandót alkotni, ezáltal a térség szellemi központjává válni. Korábban 10 éven át működtettek esti iskolát, ahol érettségi bizonyítványt lehetett szerezni. Jelenleg az OKJ-felnőttképzés keretén belül szakács és cukrász szakmát sajátíthatnak el a jelentkezők. Ezenkívül angol és informatikai oktatás is zajlik. Az önkormányzat fontosnak tartja a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, és az emberek visszavezetését a munka világába. A közmunkaprogram olyan sikeres volt, hogy a korábban itt dolgozók manapság már vállalkozóként végzik tevékenységeiket.
– Minek köszönhető Nógrádsáp folyamatos fejlődése?
– Elsősorban minden, a település számára elérhető tenderre pályázunk, amely a sikerünk egyik fontos kulcsa. Eddig szinte minden évben jelentős fejlesztéseket tudtunk elérni, ahogy azt az elmúlt év is jól mutatja. Hozzáteszem, hogy ez természetesen annak a nagyszerű csapatnak is köszönhető, amelylyel közös célunk Nógrádsáp előrevitele. – Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt időszakban?
Holeczné Uhlár Katalin óvónő is örül az intézmény energetikai korszerűsítésének
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELNÉ AZ ÉVEK ÓTA TARTÓ FEJLŐDÉST? FILICZKI KRISZTINA, óvodavezető: Jó az irány, ezt továbbra is követnünk kell. Meg kell ragadni minden lehetőséget. Jelenleg is sok pályázatban veszünk részt: egészségmegőrzés, zeneovi, úszás, túrák. Mindegyik program segíti a munkánkat, óvónőink folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt. Az önkormányzat segítségével idén már az intézmény vizesblokk-felújítása is megtörtént.
SZTANKÓ IGNÁC, díszpolgár, korábban alpolgármesterként dolgozott a településen, és Nógrád Megye Önzetlenség díjat is kapott 2008-ban: Az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe Nógrádsápon. Szeretném, ha ez tovább folytatódna a jövőben. A legfontosabb, hogy megmaradjanak és működőképesek legyenek az intézményeink. A bölcsőde létrehozása is ezt a célt szolgálta.
PINTÉR ILDIKÓ, iskolaigazgató: Az elmúlt évek fejlesztései által Nógrádsáp a térség egyik legfejlettebb településévé vált. Korszerű és versenyképes intézményeket működtetünk. Az iskolában a 16 fős, korszerűen felszerelt nyelvi labor mellett sportcentrum is található teniszpályával. Bízunk abban, hogy a helyiek értékelik, hogy színvonalas oktatást biztosítunk a gyermekek számára.
– A polgármesteri hivatal külső szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje is megtörtént. A tornaterem padlózatát szintén lecseréltük, valamint akadálymentesítettük az épületet. A kultúrház belső felújítását és udvarának rendbetételét is sikerült megvalósítanunk. Ezenkívül a Vidékfejlesztési pályázat kapcsán beszereztünk egy Solis 75 típusú traktort 10 millió forint értékben, valamint egy útkarbantartó talajgyalut is. – Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Terveink között szerepel az óvoda belső felújítása. Ezenkívül a tornaterem tatarozása és tetőszerkezetének cseréje, valamint új nyílászárók beszerelése. A Magyar Falu Programban pályáztunk a kultúrház tetőhéjazat-cseréjére, valamint a külső falburkolat kijavítására, azonban jelenleg csak a tartalék pályázatok közé soroltak minket. Szeretnénk még az óvodaudvar mellett néhány utat, valamint járdát is felújítani. A temetőnél pedig egy parkoló létesítése van tervben.
Prémium minőségű ételeket készítenek el
Számos elismerést kapott a népdalkör
KÉPZÉS Nógrádsáp életében fontos szerepet kap az oktatás. Ezért idén májustól a szakács szakma nemcsak OKJ-s felnőttképzés formájában, hanem szakkörként is működik. Az oktató szerepét örömmel vállalta el a helybeli Varga István, aki már 47 éve szakács, és 1981 óta osztja meg tudását a tanulókkal. Az amerikai konyha kivételével szinte minden nemzet konyhájában eligazodik. A képzésnek és a szakkörnek egyaránt a Hétszínvirág Óvoda konyhája ad otthont. A pályázati forrásból működő szakkörre 12 fő, az államilag támogatott OKJ tanfolyam-
HAGYOMÁNY A nógrádsápi Búzavirág Népdalkört 30 éve alapították a helyiek, köztük Herédi Józsefné, aki jelenleg a csoport vezetője. Az öttagú kórus, egy ember kivételével, szinte több, mint 30 éve énekli a sápi dalokat. A legidősebb dalnok pedig már 76 éves. A Búzavirág énekesei szerdánként próbálnak az önkormányzat épületében. A fellépések komoly felkészülést és szervezést igényelnek, hiszen rengeteg helyre kapnak meghívást. Bár a legtöbbször a helyi rendezvények mellett a környékbeli településeken, valamint nyugdíjas találko-
Ki őzi a szaká sszakkör armin
Varga István, szakács
ra nyolc fő jár, de nem csak helyiek. Az első félévben elméleti oktatás zajlik. Ezt követően sajátítják el a különböző technikákat, majd az előkészítés fortélyait. Varga István szerint a gyakorlat előtt sok mindent meg kell tanulni és mindenre apró részletre ki kell térni. Csak ezután kezdődhet a valódi főzés. A szakkörre haladók járnak, akik prémium ételeket – a szarvas bélszíntől, a lazacon át a homárig – készítenek. A csoportnak alkalmanként négy óra áll a rendelkezésére, hogy megfőzze a menüt, amelyet aztán az óra végén együtt elfogyasztanak.
ve dal lnak
Herédi Józsefné, egyesületi elnök
zókon énekelnek, de felléptek már az ország több pontján is. Az elmúlt 30 évben számos elismerést kapott a kórus. Legutóbb tavaly a hévízi VIII. Országos Nyugdíjas Ki mit tud?-döntőben értek el ezüst minősítést. Korábban már két alkalommal is arany minősítést szereztek, és a Nógrádsápi Önkormányzattól a Nógrádsápért emlékplakett kitüntetést is átvehették. A Búzavirág tagjai a fellépéseken sajátos öltözékben vesznek részt. Következő alkalommal a Legéndi Falunapon, majd a nógrádsápi bornapokon fognak fellépni.
ALMANACH – NÓGRÁDSIPEK
Nógrádsipek
Harcban áll a vízzel 3 Sipek, a hidak faluja
kérdés válasz
Uram Istvánné mesemondó, énekes
Polgármester: Vizi Zoltán
Alpolgármester: Szita Örs
Jegyző: Kiss Tamás
A képviselő-testület: Oravecz László, Szitáné Kiss Szilvia, ifj. Vizi Ferenc.
Községháza: 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4.
Lakóinak száma: 698 fő Jeles napok: Falunap- és Vadrózsa Fesztivál, Farsangi fesztivál, Télbúcsúztató, Vendégség
Látnivalók: Sok szép park, a Balás-kúria és az előtte fekvő park a falu egyik gyöngyszeme, a megbékélés keresztje, hősi emlékmű, pincesor, római katolikus templom.
Védett terület: A Dobos-kút a foltos szalamandra szaporodóhelyeként szolgál.
A FALU TÖRTÉNETE Sipek szlovák eredetű szó, a vadrózsabokor termését, a csipkét nevezik így. Első okleveles említése 1265-ből való, a következő írásos emlék 1321-ből származik. A Sipeket birtokló család Károly Róberttel szemben Csák Mátét támogatta, az oligarcha hatalmának megtörése után a király Sipeket (Sypek) Szécsényi Tamásnak adományozta. A királyi adószedők 1545-ben öt portát írtak öszsze. Az 1548-as magyar öszszeírásban már csak négyet említenek, Lossonczy István tulajdonában. Sipek birtokosai 1570-ben a Forgách és a Nyáry család. A reformáció nem érintette a falut, lakói katolikusok maradtak gróf Forgách Zsigmondhoz hasonlóan. Sobieski lengyel király 1683-ban visszafoglalta Szécsényt a töröktől, Sipek ekkor néptelen volt. A Balás család 1690-ben visszaköltözött a faluba. Területe a Nyáry és a Forgách család tulajdonában volt, nagy részét a Balás család művelte. A falu első temploma 1686-ban épült, leégett, csak 1745-ben épült újjá.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, KÉPEIT FOTÓZTA: SZENOGRÁDI FERENC
Nógrádsipek a szécsényi járás déli részén fekvő zsáktelepülés, kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A község vezetői azért dolgoznak, hogy békés, nyugodt település legyen a falu, ahonnan az emberek nem vágynak el.
ÉLHETŐ FALU Az önkormányzat minden kezdeményezést támogat, amely az itt élőket segíti. Épületet adtak például annak a vállalkozónak, aki varrodát létesített, s négy személy számára biztosít munkát. A szociális ebédért csak 300 forintot kell fizetni, helybe is szállítják, a faluban kilencvenen élnek a lehetőséggel. Az elmúlt öt évben több felújítást, korszerűsítését hajtottak végre. A falu központjában parkoló épült, a Balás-kúria előtt pihenőparkot alakítottak ki. A kúria épületét rendbe hozták, közösségi házként üzemel, ott kapott helyet a könyvtár. Ezenkívül a temetőben felújították a ravatalozót. Új útburkolatot kapott a Dózsa György út, felújították az óvoda konyháját és kibővítették az ebédlőt. A Szécsényi úton elkészült az új járda. Korszerűsítették a pincesorhoz vezető utat, villanyhálózat épült. Az önkormányzat pályázati pénzből fejlesztette a hivatal épületének energetikai rendszerét. Hőszigetelést végeztek, napelemek kerültek a tetőszerkezetre. Önerőből rendbe tetették a József Attila úton lévő patak medrét, hogy nagyobb esőzések idején a víz ne árassza el a környéket. A Rákóczi út északi részén, a sportpálya környékén pedig helyrehozták a felszíni vízelvezetőket. Nógrádsipeket akár nevezhetjük a hidak falujának. A településen „csak” két patak folyik keresztül, de több kilométer hosszúságú a felszíni vizet elvezető árkok hossza, amelyeket folyamatosan karbantartanak. A patakokon kilenc híd ível át. A nagy esőzések gondot okoznak, mert a csapadékvíz a falura folyik a környező hegyekből. Ezért rendszeresen tisztítják a vízelvezetőket. Az erdőben az egyik pataknál tározót is építettek.
– Hogyan lett Margit néniből a falu – Nógrád megye szerte híres – mesemondója és népi énekese?
A falu egyik gyöngyszeme a Balás-kúria, előtte pihenőparkot alakítottak ki nemrég
MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT ÖNNEK NÓGRÁDSIPEK? CZELE BERNADETT: – 1995ben kerültem ide tanítani. Megtetszett a környezet, a fogadtatás. Férjhez mentem, itt maradtam. Az emberek segítik egymást, jó közösségben élnek itt. A legfontosabb, hogy jó légkörben tudok tanítani. Szomorú, hogy egyre kevesebb a gyermekek száma. Amikor a faluba kerültem, több mint 50 alsós járt az iskolába, ma a létszámuk 14.
PIFKA FERENC: – Tősgyökeres sipeki vagyok, a hivatal informatikusaként dolgozom. Sipeket nyugodt, békés falunak tartom, ahol nincsenek atrocitások. Az emberek tisztelik és ismerik egymást, nem tudnak az utcán úgy elmenni egymás mellett, hogy ne köszöntsék a másikat, ne legyen egymáshoz pár kedves szavuk, Sipek a megye egyik gyöngyszeme!
SLINGÁR ZSOLT: – Ide nősültem, jól érzem itt magam, megbecsülnek. Az önkormányzat traktorosa, gépkocsivezetője vagyok. Szerintem Nógrádsipek a tiszta környezetével, levegőjével, a palóc hagyományokkal, biztonságával, bármelyik európai településsel felveheti a versenyt. Éjszakára nem kell bezárni a házunk ajtaját, a kerékpár kinn maradhat az utcán, nem viszik el.
– Mindig vidám, jókedvű alaptermészetem volt. A mesélés szeretetét édesapámtól örököltem, aki annak idején rengeteg mesés történetet mondott nekem. Alig voltam nyolcéves, amikor Oravecz István, a falu akkori kántortanítója felfedezte bennem a tehetséget. Már negyvenöt éve, az 1974-es alapítástól tagja vagyok a Baranyi Béla tanító által szervezett Vadrózsa Hagyományőrző Csoportnak és a helyi színjátszó körbe is bekapcsolódtam. Mindezek alapján nem csoda, hogy több száz mesét és éneket tudok mind a mai napig. – Mely közönség a leghálásabb a tanulságos, fordulatos történetekért?
– A gyermekeimnek és az unokáimnak meséltem a legnagyobb örömmel, de természetesen a helyi rendezvényeken is nagyon szívesen fellépek, énekelek, vagy mesét mondok. Sok meghívást kapok egyéb helyekről is, és hacsak tudok, eleget teszek a felkéréseknek, igyekszem örömet szerezni a legváltozatosabb közönségnek. – Nyugdíjas létére a sok fellépés igencsak komoly elfoglaltságnak tűnik…
– Éltető elemem, hogy régi dalokat énekeljek és sokat meséljek, és az, hogy ezzel jókedvre deríthetek másokat. Még filmfelvétel is készült egy-egy szereplésemről. Bárhol fellépek, igyekszem jó hírét vinni a falunak, a szülőföldemnek, amit nagyon szeretek.
A Nógrádsipek környéki erdők fáiból mintázza meg gyönyörű alkotásait
Új életre kel a fa a faragó keze alatt ALKOTÓ Kanyó Balázs gyermekkorában megszállottan szeretett rajzolni, ám az általános iskolai tanulmányai után épületasztalosnak tanult. Amikor az előírt gyakorlati munkákat elvégezte, az iskola műhelyében kis tárgyakat kezdett faragni. Mestere ezt látva azt mondta: Neked ezen az úton kell tovább haladnod, mert tehetséged van hozzá. – Belső kényszert éreztem, hogy mindazt, amit elgondolok, fából megvalósítsam. Nem szeretek kész alkotásokat másolni, az egyedi dolgok érdekelnek – mondta Kanyó Balázs.
Kanyó Balázs egyik szobra Lengyelországba került
A mester udvarán hatalmas farönkök várnak arra, hogy a művészi munka nyomán életre keljenek. A műhelyben különböző gépek, rönkhasító, szalagfűrész és számtalan egyéb szerszám mellett több félkész alkotás is látható. Kanyó Balázs művészi alkotásai számos helyen megtalálhatók, még külföldre is került belőlük. Itt a faluban áll az 1848-as és az 1956-os emlékmű, a kúria előtti parkban a faragott padok és a temető díszes kapuja is az ő munkáját dicséri. Szécsényben a templom folyosóján látható Szent Ambrusról mintázott
szobra. Szent Mihály szobrát pedig egy felvidéki megrendelésre készítette. A Szent Hedvigről mintázott munkája például Lengyelországba került. Őrhalomban kopjafák, Varsányban szintén több mű őrzi a nevét… és még sorolhatnánk azokat a településeket, ahol kül- és beltéri alkotásai láthatók. Kanyó Balázs elmondta, hogy a faragáshoz a belső indíttatás, a fantázia, a jó kézügyesség és a szakmai gyakorlat mellett a fizikai erőnlét is fontos. Ami az alapanyagokat illeti, azokat a nógrádsipeki erdőből szerzi be.
ALMANACH – NÓGRÁDSZAKÁL
Nógrádszakál
Közmunkások tartják 3 rendben a települést
kérdés válasz
Radvánszky Judit, a település polgármestere
Polgármester: Radvánszky Judit
Alpolgármester: Hódosi Tamás Oláh Ernő
Jegyző: Németh Ilona
Képviselő-testület: Balla Péter Szilágyi Szilárd
Községháza: Címe: 3187 Nógrádszakál, Madách út 18. Telefon: 32/455-155 Fax: 32/455-133 e-mail: szakalinfo@gmail.com Ügyfélfogadási időpontok: hétfő 8:00–12:00-ig és 13:00–15:00-ig kedd 8:00–12:00-ig és 13:00–15:00-ig csütörtök 8:00–12:00-ig és 13:00–15:00-ig
Településrész: Ráróspuszta
Lakosság száma: 664 fő
A FALU TÖRTÉNETE
ár az ősidők en is laktak errefelé A település valószínűleg már az ősidők óta lakott. Erre utalhat, hogy a helyiek szerint az Aranydomb-dűlőben ősi temetkezési hely lehetett, hiszen 1896-ban a vasútépítés alkalmával a község határában régi épületek alapfalait és urnákat is találtak. A XV. században a Guthi-Országh család birtoka volt a terület, később a Dályaiak, a Lossonczyak, majd a Forgáchok lettek legnagyobb urai. Későbbi tulajdonosai: a Szent-Ivány, a Szígyártó és a Szerémy család, valamint Hoffman Ödön.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Hüvösi Csaba
Az egyik legszebb fekvésű település a megyében – északról az Ipoly határolja, délen a Cserhát andezitkúpjai merednek fölé – mégis kevés pályázati lehetőség adódik az önkormányzat számára. Ennek hiányában 138 közmunkás keze munkáját dicsérik a faluban lévő újítások és fejlesztések.
FEJLESZTÉSEK A legnagyobb beruházásuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül valósult meg. A helyi Játék Óvoda épülete újult meg közel 28 millió forintból. A korszerűsítéssel csökkent az óvodaépület energiaigénye, károsanyag-kibocsátása, valamint ezáltal működési költséget takarítanak meg. Az energetikai korszerűsítés során az ingatlan külső homlokzata hőszigetelést kapott, valamint kicserélték a homlokzati nyílászárókat. A meglévő fűtőberendezéseket és vezetékeket lebontották, helyettük zárt égési rendszerű kondenzációs kazánt szereltek fel. A megújuló energia használata napkollektoros rendszer kiépítésével valósult meg. Ezeken felül az összes többi felújítás a közmunkaprogramban részt vevő lakosokhoz kötődik. A program keretén belül tartják rendben a templom és a kálvária területét, valamint az odavezető utat. A keresztút állomásokat bár néhány éve felújítottak, az időjárás viszontagságainak köszönhetően ismét rendbehozatalra szorulnak. A közmunkások a temetőt is gondozzák, valamint az azt körülvevő kerítés létesítése is nekik köszönhető. Ezenkívül mindannyian részt vettek a ravatalozó teljes körű felújításában. Korábban mindig magas költségekkel járt a rendezvények lebonyolításához szükséges mobilszínpad kibérlése, ezért létrehoztak egy saját szabadtéri színpadot, hozzá tartozó padokkal.
– Milyen szerepet tölt be a közmunkaprogram?
– Fontos részét képezik a településnek a közmunkások. Pályázati források híján, az ő segítségükkel oldjuk meg a faluban felmerülő problémákat. Ez rendkívül költséghatékony a számunkra. – Hogyan hat a falu életére a növekvő látogatószám?
Radvánszky Judit polgármester az 1956-os emlékműnél, háttérben a felújításra váró templom
MILYEN FEJLESZTÉSEKRE LENNE SZÜKSÉGE A JÖVŐBEN A TELEPÜLÉSNEK? NAGY FERENCNÉ: – Jelenleg Ráróspusztán élek, ahol nemrégiben felújították a rossz állapotban lévő bekötőutat, amelyre már nagy szükség volt. Nagyon szeretném, ha egyszer megvalósulna a szabadstrand Ráróspusztán, mivel korábban találtak 31 Celsius-fokos meleg vizet a környéken. Az önkormányzatnak, azonban nincs ehhez elegendő anyagi forrása.
HEGEDŰS LÁSZLÓNÉ : – Az óvoda felújításának nagyon örültem. Az intézmény jelenleg 33 gyermek befogadására alkalmas, akik között különleges bánásmódot igénylő apróságokat is nevelnek, valamint az intézmény cigány kisebbségi kulturális nevelési feladatokat is ellát. Emellett szeretnénk, ha ismét működhetne iskola a településen.
HÓDOSI TAMÁS alpolgármester, méhész: – Korábban egy nagyobb vállalkozás működött a faluban, amely sok ember számára biztosított megélhetést. Ennek bezárása óta, nincs munkalehetőség a faluban a közmunkán kívül. Korábban próbálkoztunk vállalkozást indítani, de ez nem sikerült. Ezért szeretnénk munkahelyteremtés céljából cégeket csábítani a településre.
– Pozitívan, mára jelentőssé vált a turistaforgalom a településen. Közkedvelt hely a Palóc Grand Canyon, a Kálváriadomb és a templom az ország egyik legrégebbi a harangjával. Hozzáteszem azonban, hogy a domb kihasználtsága nem százszázalékos. Sok idős ember él itt, számukra nehezen megközelíthető, elég meredek és sokat kell gyalogolni. Ezért a korábban itt tartott búcsúk elmaradtak. Persze a turisták ennek ellenére is látogatják ezeket a nevezetességeket. – Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Jelenleg az orvosi rendelő felújítása, akadálymentesítése, valamint a hivatal épületének rendbetétele lenne a legfontosabb. Terveink között szerepel még a csevicekút helyrehozatala és megközelíthetőségének a biztosítása. Ezenkívül szükség lenne néhány belterületi út felújítására. A templomot pedig az egyházzal közösen, pályázati forrásból kívánjuk rekonstruálni. Szeretnénk kialakítani a falugondnoki szolgáltatást, valamint falubuszt biztosítani a lakosoknak. A továbbiakban pedig a Páris-patak völgyénél kívánunk létrehozni egy pavilont, ahol a turistákat megismertethetnénk a falu történetével, valamint útbaigazítást is adhatnánk a számukra.
Esős időben is vonzzák a turistákat Rendbe hoznák a Palóc Grand Canyon szépségei a csevicekutat NÓGRÁDIKUM A nógrádszakáli Páris-patak völgye 1976 óta helyi védelem alatt álló, közel 30 hektár kiterjedésű terület, amely az UNESCO Nemzetközi Földtudományi és Geopark Program keretén belül működő Európai és a Globális Geopark Hálózat tagjává vált NovohradNógrád Geopark egyik jelentős földtani értéke. A völgy a Litke és Nógrádszakál között húzódó Ipolyszorosban bújik meg. A „Palóc Grand Canyon” néven is ismert ékesség az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadás-
kor viszont látványos vízesések képződnek a 15-20 méter mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben. Több millió évvel ezelőtt egy folyó kanyargott ezen a területen, most a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet itt megcsodálni. Nemrégiben a Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, amelyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig ta-
Általában száraz a meder
vi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre. Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. Az utóbbi években megnőtt a turisták száma a helyi nógrádikumnál, ezzel újabb lehetőségeket teremtve Nógrádszakálnak és Ráróspusztának.
ÉRDEKESSÉG A csevice sós nedvet jelent. A palócok azonban a szénsavas vizek megkülönböztetésére használják ezt a szót. Kevesen tudják, azonban, hogy Nógrádszakálon is található szén-dioxid-tartalmú ásványvíz. Az első írásos adat 1864ből származik, a kút pedig az Ipoly és a vasúti töltés között helyezkedik el. Az ezt követő 60 évben nincs róla adat. Majd egy 1933-as tanulmány eltűntként említi a kutat, azonban a levéltári adatok bizonyítják, hogy a helyiek nemcsak használták, hanem karban is tartották azt. Bár 1937-
ben még palackozott víz árusítását is tervezték, a szükséges anyagi forrás azonban nem állt rendelkezésre. Nagy Ferenc volt tanácselnök közlése szerint az 1950es évek elején, az Ipoly áradásakor arra lettek figyelmesek, hogy néhány helyen „felbugyog” a folyó. Ezen helyeket megjegyezték, majd az ár levonulás után gémeskúttá alakították őket. A kút már évek óta használhatatlan állapotban van. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a közmunkásaik segítségével rendbe hozzák és hasznosítják a csevicekutat.
ALMANACH – NŐTINCS
ő in s
rizm s an lá ák 3 ő in sen a övő
k rd s válasz
e z dám a ele l s l ármes ere
Polgármester: Hugyecz Ádám Alpolgármester: Máté Zoltán Jegyző: Dr. Császár Károlyné Képviselő-testület: Kovács Mária, Tamis Ágota, Hugyecz Norbert, Karácsony Sándor, Nagy László, Máté Zoltán Bizottság: Ügyrendi, Méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság, Gazdasági, Szociális és egészségügyi bizottság A hivatal elérhetőségei: Cím: 2610 Nőtincs, Szabadság út 50. Tel.: +36-35/222-110 vagy +36-35/222-112. E-mail: hivatal@notincs.hu Civil szervezetek: Nőtincsi Kulturális Egyesület, Nyugdíjasklub, Ifjúsági Klub, Baba-mama Klub Lakosság: 1200 fő Jeles napok: Augusztus 20. (Szent István Tó), Szüreti Felvonulás, november 11. Márton-nap
SAKKPALOTA A Nőtincsi Általános Iskola célja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a gyermekközpontú szemlélet érvényesítésére. A hangsúlyt a logikus és életszerű gondolkodás gyakorlására helyezik. Ennek érdekében Máté-Veres Judit iskolaigazgató bevezette Polgár Judit Sakkpalota programját az intézményben, Nógrád megyében elsőként. A 2017/2018-as tanévtől az alsó tagozatosok számára négy évfolyamra szóló kerettanterv alapján a választható tantárgyak közé sorolják a programot. A felső tagozatos diákok számára pedig a tantárgyakban integrálva alkalmazzák a képességfejlesztő oktatási módszert.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Ladóczki Balázs
Az elmúlt időszakban a település elindult a fejlődés irányába, amelyet az idegenforgalom fellendítésével folytatnának. Az önkormányzat most a nőtincsi Szent Istvántó adta lehetőségek kiaknázásán dolgozik.
FEJLESZTÉSEK Jelenleg is zajlanak az önkormányzat egyik legfontosabb pályázatának munkálatai. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül közel 130 millió forintból valósulhat meg a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése. Itt kap helyet a három település közigazgatását biztosító Nőtincsi Közös Önkormányzati Hivatal, valamint az önkormányzati tulajdonú Nőtincsi Településfejlesztési Kft. Szintén TOPpályázat által újult meg a Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde. A 107 millió forintos kiírás lehetővé tette, hogy egy 12 férőhelyes bölcsődét is kialakítsanak, amely a napokban nyílik meg. A község a Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben című, közel 250 millió forintos tenderben gesztorként vesz részt a hét környező települést összefogó konzorciumban. A Civilház felújításával új közösségi helyeket alakítanak ki a helyi szervezeteknek. A Magyar Falu Programban pedig sikeresen pályáztak orvosi eszközök beszerzésére. A nyertes kiírások elindították a falut a fejlődés irányába, amelyet Hugyecz Ádám polgármester a turizmus fellendítésével és az infrastruktúra fejlesztésével tenne még erősebbé. – Fő cél, hogy megfelelő befektetőket találjunk a tervben lévő projektekhez. Ebből a legnagyobb beruházás a Szent István-tavat és környezetét érintené – mondta Hugyecz Ádám, s hozzátette: – Ennek érdekében összehívtam az első Nőtincsi Településfejlesztési Kerekasztalt, amely során fővárosi szakértők bevonásával a helyi igények és lehetőségek feltérképezése által a falu közösségi vezetőivel egyetértésben létrehozzuk és megvalósítjuk a Településfejlesztési Stratégiát.
– Mi a legfontosabb feladata a következő öt év során?
– Legfőbb feladatom, hogy a választáskor kapott bizalmat és társadalmi felhatalmazást megszolgáljam, hiszen négy jelölt közül óriási többséggel engem, a népmesékhez hasonlóan a legfiatalabb jelöltet választotta a falu. Bízom benne, hogy tettre kész vezetőként sikerül viszszaállítanom Nőtincs központi szerepét a térségben. – Mire van szükség Nőtincs fejlődéséhez?
A település mellett található Szent István-tó is várja, hogy a turisták felfedezzék szépségét
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA NŐTINCS JELENLEGI HELYZETÉT? BARTKIEVICSNÉ HEGEDŰS KRISZTINA óvodavezető: Sok
fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, köztük nagy örömünkre az óvoda is megújult, nem csak teljes körű felújítás, hanem 12 férőhelyes bölcsőde is létesült. Ez nagy segítséget jelent az itt élő családoknak és azoknak is, akik itt kívánnak letelepedni. Később az óvoda kerítését szeretnénk felújítani.
MÁTÉ-VERES JUDIT iskolaigazgató: Három éve lettem intézményvezető, s rögtön bevezettem Polgár Judit Sakkpalota programját. Meggyőződésem, hogy ez remek kitörési pont az intézmények és a hátrányos helyzetű diákok számára. Nógrádban egyedülálló módon csak nálunk érhető el ez az oktatási módszer. Külön öröm, hogy hamarosan referencia létesítménnyé válhatunk.
MARTOS GYÖRGY plébániavezető: Az elmúlt öt évben számos beruházás valósult meg Nőtincsen. A jövőben a helyi közösséget kellene erősíteni, azért, hogy közösen fejlesszük tovább a falut. A legfőbb feladat továbbra is az intézmények megtartása és támogatása. Nemrég egy új zarándokút is elindult a faluból. Bízom benne, hogy településünk szép jövő előtt áll.
– Szemléletváltásra van szükség, a lakosság aktív részvételére a falu életében. Ezért a civil szervezeteket és a helyi vállalkozókat nagyobb mértékben vonom be a feladatokba. Munkaerővel rendelkezünk, eszközökre és anyagokra van szükségünk. Szeretném, hogy mások is megismerjék Nőtincset és célpontként tekintsenek rá mind letelepedés, mind befektetés szempontjából. – Milyen tervekkel tekintenek a jövőbe?
– A futó pályázatokat lezárom és felkészülök a jövendő kiírásokra. A korábbi szerződéseket felülvizsgálom. Biztosítom az önkormányzati munka nyilvánosságát és a lakosság tájékoztatását, új települési lapot indítok. Fejlesztem az infrastruktúrát, különös tekintettel az utakra, járdákra és a csapadékvíz-elvezetésre. A letelepedést, a szülőktől való függetlenedést lakásprogrammal segítem. A palóc, tót és falusi hagyományok bemutatására falumúzeumot hozunk létre. Megbízható internetet, valamint érdekes és hasznos képzéseket hozok a településre.
Megújult és igen korszerű Hétszáz éves freskók óvoda várja a gyermekeket díszítik a templom falait INTÉZMÉNY A Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde két óvodai csoportja összesen 44 gyermeknek biztosít helyet, valamint 12 férőhelyes bölcsődével rendelkezik. Az intézmény idén újult meg 107 millió forintos pályázati támogatásból. Nemcsak felújították az összes helyiséget, de új bútorzatot és eszközöket is kapott a létesítmény. Az ovi fiatalos kollektívája a sokoldalú, tevékenységközpontú nevelést részesíti előnyben. Fontosnak tartják, hogy a kis lurkók élményeket szerezzenek, így számos programban vesz részt az intézmény. A Pindúr-Pandúr mini KRESZ országos közleke-
Csendes pihenő
désbiztonsági versenyén korábban a 2. helyet szerezték meg, majdnem minden évben kerékpárokkal térhettek haza. Idén csatlakoztak az Ovi-zsaru programhoz. Két éve pedig megkapták a Boldog Óvoda címet. E nevelési módszer lényege, hogy fejlődjön a gyermekek érzelmi intelligenciája, boldogabbak és kitartóbbak legyenek. A sport és a zene szeretete is fontos az intézmény életében. Hetente egyszer úszásoktatásra viszik a nagycsoportosokat és ovis tornafoglalkozást is tartanak számukra, valamint a zeneovi keretében énekekkel, népdalokkal is ismerkedhetnek.
ÉRTÉK A templommal egyidős freskók körülbelül 700 évvel ezelőtt keletkeztek. Az épület a török utáni időkben elhagyatottá vált, ezért a freskók több mint száz évig ki voltak téve a természet viszontagságainak. Később, amikor ismét életre kelt a település, a templomban barokk stílusú hajót alakítottak ki oszlopokkal. Majd az 1975ben végzett felújítás alkalmával a szentélyben rábukkantak a falba mélyesztett szentségtartó házra. Néhány évvel ezelőtt falkutatást végeztek, amelynek során előkerültek a freskórészletek. Így derült ki, hogy nemcsak a szentélyben, hanem a
hajóban is vannak alkotások. De a mai napig nem tudni pontosan, hogy mekkora területen helyezkednek el. Egyelőre Jézus születéséről, mennybemeneteléről láthatunk töredékes jeleneteket, valamint a Köpenyes Madonnáról és Szentlőrincről. A település tervei között szerepel, hogy a templom szentélyében lévő további alkotásokat is feltárják, valamint a Sacra Pannonia zarándokút egyik állomásaként az érdeklődőknek is bemutassák azokat. Látogasson el hírportálunkra! Töredékes jelenetek a falakon
ALMANACH – ŐRHALOM
rhal m
öre len e lőd s 3 álland er házás k
k rd s válasz
arkas ndrea e es le i elnök m velőd sszervező
Polgármester: Farkas Egon Alpolgármester: Kanyó János István Képviselő-testület: Balla Péter, Gemer Ferencné, Marsiczki Istvánné, Orosz János István, Varga István Jegyző: Dr. Szabó Klaudia Polgármesteri Hivatal: 2671 Őrhalom Rákóczi út 1. Tel.: 35/370-001 E-mail: hivatalorhalom@gmail.com Lakosság száma: 1000 fő
LÁTNIVALÓK – Szent István kápolna: A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel. – A Szent István király tiszteletére szentelt Római Katolikus templom, 1937-ben épült. Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók. – Mária kápolna – Rokkant pusztai kápolna – Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján – Kövecses és Új-árok horgásztavak – Szent István-szobor a Millenniumi emlékparkban, amely Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Az Ipoly kanyargós völgyében található Őrhalom a két szomszédos város, Balassagyarmat és Szécsény közelségének köszönhetően igazi város környéki község.
BŐVÜLÉS A vendégszerető, rendezett település maga is egy kisebb vonzáskörzeti központ a környező falvak számára. A folyamatosan változó, sokszínű betelepülő lakosság összetétele kedvező, a helyi népesség elöregedése csak kis mértékű. Az utóbbi évek folyamatos infrastrukturális fejlesztései pozitív irányba befolyásolják Őrhalom fejlődését. Általános iskolájában, ahol az elmúlt években újították fel a hőközpontot, valamint a tornatermet és az öltözőt, öt falu gyermekeit oktatják. A korábban teljes körű felújításon átesett óvodának nemrég korszerűsítették a fűtési rendszerét. Komoly és látványos fejlesztésnek minősül a sportpályánál található sportöltöző bővítése és felújítása, maga a pálya szintén megszépült és 2017ben szabadtéri színpadot is építettek ide, ezáltal bővítve a létesítmény funkcióit. A szabadidőközpont létrehozása fellendítette a sportéletet, és nagyobb rendezvények lebonyolítása előtt nyílt meg az út. A kívül-belül megújult községházán négy szomszédos település kiszolgálása zajlik. Átadás előtt áll a felújított orvosi rendelő és a frissen kiépített csapadékvíz-elvezető rendszer. A hagyományok megőrzését célozza az Ófaluban álló tájház kialakítása, mely múzeumként és közösségi térként fog működni a jövőben. Széles körű társadalmi öszszefogásnak köszönhetően idén befejeződtek a több éve zajló templomszépítő munkálatok. Őrhalom lakosai remélik, hogy a falut Ipolyvarbóval, a testvértelepülésükkel összekötő, hamarosan felépülő új Ipoly-híd a felvidéki gazdasági és kulturális kapcsolatok további fellendülését hozza majd magával.
– Ön, mint az Őrhalomért Egyesület elnöke, sokat tevékenykedik a helyi közösségi életért.
– Két évvel ezelőtt civil öszszefogás jött létre a településen egyesületünk kezdeményezésére. Azóta a polgárőrséggel és a horgászegyesülettel karöltve programjainkon, rendezvényeinken, pályázatokon együttműködve támogatjuk egymást. A civil szervezeteken kívül intézményeink is részt vesznek a rendezvényeink, így például a falunap szervezésében is. – Miért fontos az Önök tevékenysége a faluban?
Évszázados múltú István király kultusza a községben. Tiszteletére épült 1888-ban a Szent István kápolna
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ŐRHALOMRÓL? KARVALY NORBERT, az Őrhalmi Horgász Egyesület elnöke: Két horgásztó is van a kezelésünkben, és az Ipoly is hozzánk tartozik. Az elmúlt években a tagságunk kétszeresére nőtt, a környező településekről is vonzzuk a horgászokat. Fő célkitűzéseink a falusi turizmus fellendítése és a természetvédelem, mindezek mellett a fiatalokat is igyekszünk minél inkább bevonni a programjainkba.
CSERNYIK ISTVÁN, nyugdíjas: Őrhalom egy összkomfortos falu, ahol minden tárgyi feltétel adott ahhoz, hogy teljes értékű életet éljünk, nem is tudnánk már máshol letelepedni. Az idősek sok érdekes program közül válogathatnak. A környék sok munkalehetőséget nyújt a fiatalok számára, de helyben sajnos kevés munkahely van mióta a mezőgazdaság visszaszorult.
PILISINÉ VARGA ANNA, óvodavezető: Nem tősgyökeres őrhalmi lakosként azt kell mondjam, az itteni emberek igen befogadóak. Az állandóan változó összetételű lakosság ellenére az óvodában is igyekszünk igazi közösséget kialakítani. A néphagyományok őrzésére kiemelten odafigyelünk, így vannak ünnepek, amikor a két óvónő és a dajkánk is népviseletben van a gyerekekkel.
– Egy ilyen kis településen a civil jelenlétnek nagy szerepe van. Fontos, hogy együttműködjünk, és a falu életéért együtt tevékenykedjünk. Stabil önkormányzati háttérrel ez lehet a falu mozgatórugója. Nem könynyű manapság az embereket megszólítani, de igyekszünk, mert hisszük, hogy a pezsgő közösségi életnek megtartó ereje van. – Mit tudhatunk a rendezvényeikről?
– Szinte minden hónapban vannak állandó események, a szokásos ünnepek mellett például a májusfaállítás, a szeptemberi főzőverseny, vagy a nyárköszöntő mulatság, ami egy kisebb falunappal ér fel. Kezdetben a kisebb rétegrendezvényekre helyeztük a hangsúlyt, gyereknap, ifjúsági találkozó, idősek napja, ahová próbáltunk mindig színvonalas vendégeket is hívni, illetve kirándulásokat szerveztünk. Három éve volt először nagyrendezvényünk, a falunap, amit azóta is sikerrel tartunk meg minden évben.
Hosszú évek munkája érett be a községben az idei Szent István-ünnepre
Az orvosi rendelőt is felújították
ÉRTÉKŐRZÉS Idén államalapító királyunk ünnepe még különlegesebb volt az őrhalmiak számára, mint más években. Őrhalom védőszentje ugyanis Szent István király, akinek kultusza évszázados múltra tekint vissza a községben. Tiszteletére épült a falu jelképe a Szent István kápolna és a templom is, ahol féltve őrzik csontereklyéjét. Őrhalom temploma nemcsak az egyházi liturgia legfőbb tere, az egyházközség otthona, hanem a falu legfőbb kulturális és építészeti értéke. Ebben a templomban találkozik a település múltja, a jelene
FEJLESZTÉS Belterületi csapadékvíz elvezetésére 88.472. 337 forintot nyert a település a TOP-2.1.3-15-NG1 pályázaton. A falut átszelő állami tulajdonban lévő úton kívül Őrhalom minden utcájában kiépítették az esővíz-elvezető csatornarendszert. További 70.188.219 forintot fordítottak az orvosi rendelő teljes körű felújítására a TOP4.1.1-15-NG1 pályázati forrásból. A korszerű rendelő megépítése környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít, és a jövőben komoly működési költségmegtakarítást is jelent.
al le
n sa
és a jövője, itt fonódik össze a falu hite, magyarságtudata és lokálpatriotizmusa. A templom külső felújításának munkálatai 2013-ban kezdődtek el, és 2019. augusztus 20-án szentelték fel a széles körű társadalmi összefogással megszépített Isten házát, köszönhetően az egyházmegye, az egyházközség, a kormány, az önkormányzat és az őrhalmi emberek együttműködésének. A belső tér kifestését 2015ben kezdték el Lencsés Zsolt és Dávid Zsuzsanna freskófestő művészek. A korábban feltáskásodott gipszes-diszperzi-
A templom szentélye
sze i r ke
ós fedés helyére antikmeszes felületet építettek föl. Tavaly sikerült kiépíteni a templomfödém hőszigetelését is, mely védelmet jelent a mennyezeti képek számára, valamint javítja az épület klímáját is. A mennyezeti freskókhoz Szent királyunk élete nyújtotta a témát. A művész azt ábrázolja, ahogyan Szent István életében megjelenik Jézus követése. Az egymással szemben lévő kazetták képeiben tükröződik Jézus megváltó művének megvalósulása a Szent életében. A freskók összetett szimbolikája nyilvánvaló üzene-
tet hordoz a szemlélő számára: Szent István élete Jézus Krisztus életének tükörképe. Az Isten fiának követése által vált első királyunk szentté, országépítővé. A szentély vakablakaiban, a templom ólomüveg ablakaiban ábrázolt szentek alakjainak folytatásaként megjelenik a mai kultúránkhoz közel álló két kortárs szent ábrázolása, II. János Pál pápa és Páter Pio alakja. Őrhalom temploma büszkén hirdeti, hogy Szent István példája elsősorban a kereszténységet, Krisztus követését jelenti ebben a világban.
ALMANACH – ŐSAGÁRD
sa árd
seik ö le e ad ak 3 az ár esz iválh z
k rd s válasz
dán a s al ndn k s önk n es z l
Polgármester: Agárdi András Képviselő-testület: Domanovics Tivadar Lestyánné Gazsó Eszter Makrai Tamás, Piller Kinga Jegyző: Császár Károlyné Polgármesteri hivatal: 2610 Rákóczi út 93. Tel.: 35/360-368. E-mail: hivatal@notincs.hu Lakosság: 336 fő Nevezetességek: Evangélikus temploma barokk stílusban épült 1785ben. A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik. Násznép-barlang: a néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba… Zsömle-barlang: a Násznépbarlangtól keletre található, a geológiai ritkasága miatt nevezetes, körülbelül két méter átmérőjű gömbfülke. Híres emberek: Fabó András (1810–1874) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Élete utolsó negyven évében Ősagárdon a lelkészi hivatásának és a tudománynak élt.
TOP-PÁLYÁZATOK
Fontos fejlesztések Az orvosi rendelő és a közösségi ház energetikai fejlesztésére 54 millió 300 ezer forintot nyert a település a TOP3.2.1-16-NG1 pályázaton. A rendelő fejlesztése során az épület homlokzatát szigetelték, a nyílászárókat cserélték, a fűtési rendszert korszerűsítették. A közösségi ház külső szigetelést kap, kicserélték a nyílászárókat, a tetőre pedig napelemrendszert telepítettek. A beruházás működési költségmegtakarítást jelent hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Ősagárd a megye nyugati részén, Váctól 22 kilométerre, a Naszály hegy alatti kis síkságon fekszik. A Kéktúra útvonala érinti a települést, mely útvonal páratlanul gazdag, festőien szép természeti környezeten át vezet.
ÉRTÉK A KÖZÖSSÉG A falu a helyiek szerint a régebben itt lakó agártenyésztőkről, agarászokról lett elnevezve. A falu címere is bizonyíték erre, melyben két ágaskodó agár látható. A nagy számban szlovák nemzetiségiek által lakott kicsiny falu szemmel láthatóan a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, bár a víz-, gáz- és csatornahálózata kiépült, tehát összkomfortosnak mondható, ám a természet nyújtotta csodákon kívül nemigen akad itt látnivaló. Lakói mégis tettek próbálkozásokat az elmúlt években, hogy a falut élhetőbbé tegyék. Az itt élőket sokat foglalkoztatta a gondolat, hogyan állíthatnának méltó emléket településük névadóinak, a község címerében is fellelhető, ágaskodó agaraknak. Végül tizenkét évvel ezelőtt megszületett az Agárfesztivál ötlete, a Magyar Versenyagár Egyesület és az Élő Nemzeti Kincseink Alapítvány összefogásának eredménye. Az esemény volumene és a hozzá kapcsolódó kulturális műsorok miatt kezdettől fogva fesztiválnak indult a rendezvény. Minden év augusztusában valódi fesztiválhangulat, eszem-iszom, hagyományőrző ételek, kirakodóvásár várja a vendégeket Ősagárdon. A gyönyörű agarak felvonulása során az állatok eleganciája, áramvonalas formái és arisztokratikus megjelenése mellett szédületes gyorsaságukat is megcsodálhatják az érdeklődők. Költségvetésük kiegészítéseként az önkormányzat a községháza tetőterében négyszobás szálláshelyet működtet a Kéktúra nyomvonalán haladók számára, ahol az esetlegesen eltévedt túrázókat akár a késői órákban is szívesen fogadják.
– Falugondnokként milyen tevékenységeket lát el?
Az ember és legjobb barátja, a kutya minden évben egymásra találhat a falu rendezvényén Fotó: H. Cs.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ŐSAGÁRDRÓL? ANDORKO MÁRIA, pályázati koordinátor: Sokat fejlődött a falu a pályázatoknak köszönhetően, javult a közösségi épületek állapota. A fiatalokat egyre jobban be tudjuk vonni a község rendezvényeibe, hiszen szívesen segítenek az előkészületekben. A munkalehetőségek viszont hiányoznak, ezért az emberek kénytelenek Vácra, Rétságra és Pestre járni dolgozni.
VACHÓ SÁMUELNÉ, nyugdíjas: A közelmúltban jött létre a nyugdíjas klub, ami eddig hiányzott a faluban. Bízunk benne, hogy ez majd felpezsdíti az itt élő idősek mindennapjait. Eddig is rendszeresen részt vettünk a rendezvények szervezésében: sütöttünkfőztünk, hozzájárultunk a vendégek ellátásához. Most már kicsit szervezettebb formában tesszük majd mindezt.
LESTYÁNNÉ GAZSÓ ESZTER,
hivatalsegéd: Az elmúlt években sok fiatal elhagyta a falut, a közösség most kezd újra magára találni. A fiatalok, kisgyerekes szülők próbálják öszszekovácsolni a közösséget, most Erzsébet-bált, tökfaragást, süteménysütést szervezünk. Nagyon örülök, hogy az óvodánk még működik, ez nagy segítség, hogy nem kell máshová vinni a kicsiket.
– Ez egy szociális alapszolgáltatás, minden olyan területen segítek, ami a falu hátrányos helyzetéből adódóan nehezen elérhető az itt lakók számára. A szociális ellátás feladatain túl – betegeket szállítok orvosi szakrendelésre, kiváltom a patikában a gyógyszereket – a nagybevásárlásokat is elintézem, így csak a kisebb napi beszerzésekről kell gondoskodniuk. Heti szinten 30-40 ember keres meg az aktuális gondjaival, és nem csak az idősek. Természetesen segítek a váratlanul jelentkező személyes problémák, feladatok elvégzésében is. A gyerekeket elviszem sportrendezvényekre, a focicsapatot én hordom edzésekre. – Milyennek látja a településen élőket?
– Az Alföldről kerültem ide 2003-ban. Szeretek itt élni, Ősagárd egy nyugodt, csöndes település, az emberek pedig összetartóak. Egy ilyen kis faluban nem lehet másképp megmaradni, csak ha kölcsönösen segítik egymást az emberek. Én a munkám révén is ezt teszem mindennap. – Milyen fejlesztésekre lenne szükség a jövőben?
– Az előző ötéves ciklusban sikerült lecserélni a falugondnoki kisbuszt, ami most még jó állapotban van. Viszont mivel erősen igénybe van véve, és az itteni utak állapota igencsak megterheli a járműveket, gondolom öt év múlva esedékes lesz egy újabb csere. A legnagyobb gond az utakkal van, de hamarosan elkezdődik a felújításuk.
Szlovák felmenők nyelve biztosítja az egyetlen helyi intézmény, az óvoda fennmaradását
ivil en is a al
HAGYOMÁNYŐRZÉS Ősagárd egyetlen intézménye, az óvoda, ami ebben az évben nyolc kisgyerek ellátását biztosítja. Ez egyfajta mélypontot jelent az intézmény fennállásának történetében, mivel ennél mindig több gyerek járt ide, de sajnos az elmúlt években történt elvándorlás, ami elsősorban a fiatalokat érintette, megtette a hatását. Pillanatnyilag úgy fest a helyzet a településen, hogy nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben több gyerek járjon a helyi óvodába. Nyolc fő a minimális létszám, amivel az oktatási mi-
nisztérium még engedélyezi önálló intézmény működését, és ezt is csak azért, mert itt szlovák nemzetiségi nyelvet is oktatnak. – Elsődleges cél a nyelvtudási alapok elsajátítása. A gyerekek egyszerű, játékos formában ismerkedhetnek a szlovák nyelv hangzásával – mondja Vidovszkiné Béres Ágnes óvodavezető. Nem szavakat és mondatokat tanulnak, hanem különféle játékos, számukra érdekes szituációkban reagálnak a szlovák nyelvű instrukciókra, az éppen adott cselekvésekhez, a mozgáshoz, illet-
vá
l s r szervezkedik
Vidovszkiné Béres Ágnes: „Jelenleg nyolc gyermek jár hozzánk”
ve a természetes helyzetekhez viszonyulva. Az óvodai nemzetiségi nyelvtanítás sikeressége attól is függ többek között, hogy ezt a nyelvet a család és a helyi közösség megéli-e, és hogy van-e helyi szinten igény a nemzetiségi hagyományok ápolására. Az óvodavezető fontosnak tartotta megemlíteni, hogy bár a szlovák nemzetiségi kultúra ápolása mindig is kiemelt szerepet kapott a faluban, az itt élő gyermeket nevelő családok az iskolában már inkább gyakorlati hasznosság alapján választanak nyelvet. A fontossági sorrendben a karrier, a bol-
dogulás áll első helyen, emiatt elsősorban a nyugat-európai nyelveket tanulják gyermekeik, s nem a szlovákot. Vidovszkiné Béres Ágnes civilként jelentős szerepet vállal a településen zajló rendezvények megszervezésében. Mint mondja, a faluszépítő és hagyományőrző tevékenységük egész évben zajlik, farsangtól karácsonyig szervezik a különféle programokat társrendezőként az önkormányzattal karöltve, beleértve a már nemzetközi hírű Agárfesztivált is. Emellett kiveszik részüket a falu közterületeinek megszépítéséből is.
ALMANACH – PALOTÁS
Palotás
sz önzik a rizm s 3 öre len l a ar znak
k rd s válasz
d r án ranka a r a esz ivál me álm d a
Polgármester:
Sok fejlesztés megvalósult Palotáson az elmúlt években, így egyre korszerűbb faluban élhetnek a helyiek.
Szabó Mihály
Alpolgármester: Almási Lajos
Képviselő-testület tagjai: Ambrus Nándorné, Dúzsné Szita Mária Éva, Hegyi Tamás, Krekács Istvánné, Polonkai Katalin
Községháza: 3042 Palotás, Kossuth út 1. Telefonszám: 06-32-580055, 06-30-768-4016 Fax szám: 06-32-480-448 E-mail: palotas@palotas.hu Honlap: www.palotas.hu
Civil szervezetek: Palotás Ifjúságáért Alapítvány, Palotási Polgárőr Egyesület, Hidegvölgy Vadásztársaság, Kenderike Néptánccsoport, Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Palotási Sporthorgász Egyesület, Palotási Sportegyesület
Jeles napok: Tortafesztivál Tókerülő Futás
ERRŐL HÍRES
ö lá ván s neveze ess is alálha a közs en
Így például a barokk templom, amelyet még 1743-ban épített Eszterházy Pál. A település leghíresebb látnivalója a palotási tó, amely kellemes kikapcsolódást nyújt a horgászni és a pihenni vágyóknak. Itt található továbbá a Szent István-szobor is, amely a millenniumi év tiszteletére készült, de egy világháborús emlékmű is van a községben, amely az I. és a II. világháború áldozatainak emléke előtt tiszteleg.
Az oldal cikkeit írta: Nagy Orsolya Fotók: Hüvösi Csaba
FELLENDÜLÉS A legnagyobb a szennyvízberuházás volt, amelyet öt település nyert el, köztük Palotás is, ahol több mint félmilliárd forintból valósult meg a fejlesztés. Több utcában a járda megújulását is támogatták, és a ravatalozót is korszerűsítették. Az óvodai főzőkonyha szintén új köntöst kapott, valamint több tízmilliós támogatásból épült új orvosi rendelő. Ezenkívül napelemeket kapott az óvoda, a művelődési ház és a községháza is. – A község vízrendezésére több mint százmilliós összeget nyertünk el, ebből a Bujáki-patak medrét tettük rendbe – mondta Szabó Mihály polgármester. Hozzátette: a községháza korszerűsítésére is nyertek pályázatot, ezenkívül az önkormányzati épületek fejlesztése is megvalósul több mint ötvenmillió forintból, amely során a közösségi ház, a bölcsőde és az óvoda is megszépül. A Vidékfejlesztési Programban két településsel karöltve nyert el támogatást az önkormányzat, amely során munkagépeket vásárolnak az utak karbantartására. Továbbá három gépjárművet is vásároltak. – Egy másik pályázat által egészség sportparkot hoztunk létre, a zártkerti projekt során pedig egy út újult meg, gyümölcsfákat ültettünk, de egy helyi piacot is kialakítunk – közölte a faluvezető. A helyi identitás és kohézió erősítésére több településsel együtt pályázott támogatásra az önkormányzat. Nemsokára pedig elkezdik a művelődési ház teljes körű energetikai korszerűsítését. A Salgótarjáni Tankerületi Központ közel 500 millió forintos projektjében fejlesztik majd a helyi általános iskolát is. Szabó Mihály arra is kitért, hogy közel százmilliós beruházással látogatóközpontot alakítanak ki a palotási horgásztónál, amely által a településen fellendülhet a turizmus.
– Milyen célból álmodta meg a fesztivált?
– Szerettem volna egy olyan helyi rendezvényt, amely nemcsak a cukrászoknak, de a háziasszonyoknak is lehetőséget nyújt, hogy megmutassák tudásukat, s akár a nagymama receptjét is elkészítsék. A látogatósereg pedig megismerheti az alkotásaikat, a finomságokat, amelyeket sütöttek. Az esemény sikere annak is köszönhető, hogy nagy összetartó erő van a településen, hiszen mindenkivel nagyszerűen együtt tudunk működni. A rendezvény ötletét pedig évekkel ezelőtt a polgármester is nagy örömmel fogadta, így született meg a tortafesztivál. Haltelepítés a víztározónál. Ökoturisztikai fejlesztésre 90 millió forintot nyert el az önkormányzat
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE PALOTÁSRÓL? POLONKAI KATALIN: – Húsz éve
AMBRUS NÁNDORNÉ: – Az Őszi-
dolgozom a helyi művelődési házban és munkámmal hozzájárulok a közösségi élethez, amelyben az önkormányzat is támogat, jól együtt tudunk működni. Nagyon szeretem Palotást, itt születtem és sosem merült fel bennem, hogy elmegyek innen. Nagyon kedvelem a környezetet, amely körülvesz, de szeretem a munkámat és az itteni embereket is.
rózsa Nyugdíjas Klub vezetője vagyok 2016 óta. Közreműködünk a település életében. Az elmúlt évek során rengeteget fejlődött a falu, hiszen számos beruházás megvalósult, amelyek által Palotás is szebb lett. Sosem vágytam el innen máshová, szeretem a helyi közösséget. Tulajdonképpen minden ideköt és, amit tudok tenni a településért, azt megteszem.
a e lesz s is ám a a ma ar állam Palotás önkormányzata hat támogatást nyert el a Területés Településfejlesztési Operatív Programban. A község vízrendezésére mintegy 111 millió forintot, a Palotási-víztároló ökoturisztikai fejlesztésére 90 millió forintot, a községháza energetikai korszerűsítésére több mint 36 millió forintot, az óvoda, a bölcsőde és a községháza felújítására mintegy 57 millió forintot, valamint a művelődési ház korszerűsítésére további 179 millió forintot kapott az önkormányzat. Nyertes elbírálásban részesült a Helyi identitás és kohézió erősítése Palotás és térségében című pályázat, amelynek összege 71 millió forint.
Változatos repertoárral viszi jó hírét Palotásnak a helyi gyerekcsoport
án al őrzik a ha
KULTÚRA Már több mint harminc éve működik Palotáson a Kenderike elnevezésű néptánccsoport, amelyet még Gergelyné Tóháti Ilona alapított. A tánccsoport egykor hagyományőrző célzattal jött létre és azóta is folyamatosan működik, csupán pár évig szüneteltek. – Jelenleg huszonegy lány és fiú néptáncol, akik közül a legfiatalabb mindössze ötéves, míg a legidősebb tizenöt éves – mondta el lapunknak Jeléné Almási Ágnes, a Kenderike Néptánccsoport mostani vezetője. Hozzátette: legtöbbször a környező települések ren-
dezvényein és a helyi eseményeken lépnek színpadra. Repertoárjuk igazán változatos, ugyanis több tájegység tánca is megtalálható köztük, így például a szatmári, a délalföldi, a dunántúli, a rimóci és természetesen a palotási. Ezek mindegyikéhez megvan a saját tájegységi viseletük is a gyerekeknek. A vezető azt is elárulta, hogy több díjat is hazavihettek már az elmúlt évek során. A közelmúltban például elnyerték a legjobb koreográfia díját, de pár évvel ezelőtt a Nógrád megyéért kitüntetést is megkapták a gyerekek. A helyi nép-
mán ka
Több díjjal is büszkélkedhetnek a kenderikés gyerekek
NMH-fotó
tánccsoport nagyban hozzájárul egyébként a falu közösségi életéhez, hiszen minden egyes palotási eseményen jelen vannak. – Szeretnénk, hogy a gyerekek értelmes elfoglaltságon vehessenek részt a mindennapok során. Ezen túlmenően célunk, hogy őrizzük és felkutassuk a saját hagyományainkat – közölte a vezető. Jeléné Almási Ágnes a jövőre vonatkozó terveket illetően úgy fogalmazott, hogy szeretnének több rendezvényre eljutni az országban és minél több gyermeket megszólítani a néptánc által.
– Mi az, amit ez a rendezvény ad a településnek?
– Azt gondolom, hogy ez egy olyan különleges fesztivál, amely összehozza a családokat és pozitívumot nyújt nemcsak Palotásnak, de az egész megyének is. Ráadásul országszerte érkeznek versenyzők minden évben, sőt még külföldről is akadnak jelentkezők. Európában pedig egyedülálló, hiszen csak nagyobb városokban rendeznek ilyet. – Mit jelent ön számára a cukrászat?
– Maga az érzés, amelyet másoknak adhatok ezáltal, mindent megér. Kilenc évvel ezelőtt szerettem bele a cukrászatba, hat éve pedig megalkottam a megyében egyedülállónak számító rendezvényt. Imádok tortákat díszíteni, amely mellett hatalmas öröm az is, amikor látom, hogy mennyire tetszik másoknak az alkotásom. Nem egyszer könnyeket csalt már az emberek szemébe.
öldi s v zi aradi s m serhá al án TERMÉSZET A Palotási-víztározó és közvetlen környéke az 1967–68-as években jött létre, a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú helyei közé tartozik. Itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhelytípus. A palotási horgászok 1972-ben hozták létre a ma is működő horgászegyesületet. A tó északi részén ritka madárfajok közül közel kétszáz él a területen. A víztározó egész évben kiváló halállománnyal várja a horgászat szerelmeseit, néhány évvel ezelőtt pedig megkapta a Nógrádikum címet is.
ALMANACH – PÁSZTÓ
Pásztó
re lhe ő lesz a 3 Mátra nyugati kapuja
kérdés válasz
Illés Rudolf, a sportegyesület elnöke veze ő e
Polgármester: Farkas Attila Alpolgármester: Bodrogi István Jegyző: Sándor Balázs Képviselő-testület tagjai: Barna Tibor Józsefné, dr. Halász István, dr. Kanyó Roland Richárd, Káposzta Csaba, Kerekes Lóránt, Veres Róbert, Zeke Tamás Elérhetőség: 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc utca 35. Tel.: 06-32/460-155 Civil szervezetek: Városvédő Egyesület, Mikszáthos Öregdiákok Köre, Athéné Alkotókör, Nők Civilben Egyesület, Schola Auxiliara Szent Lőrinc Plébániatemplom Kórusa, Dél-Nógrádi Települések Egyesülete, Forrás Zenekar, Nagycsaládosok Pásztói Egyesülete, TIT Pásztó Városi Egyesülete, Pásztói Muzsla Néptánc és Hagyományőrző Egyesület, Mátragyöngye Népdalkör, Rozmaring Népdalkör, Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Nagymamák Mazsorettcsoportja, Garabonciás Néptánccsoport, Apraja Néptánccsoport, Boldog Élet Klub, Bütykölde Klub, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Városi Szervezete, Mátrakeresztesi Szabadidős Társaság, Opteration Friendship Hungary, Hasznosi Szabadidő Egyesület, Muzslai Üdülőtulajdonosok Egyesülete, Pásztó és Térsége Gazdakör
LÁTNIVALÓK A Mátra nyugati kapujaként is emlegetett Pásztón található a Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom. A városban láthatók az egykori cisztercita rendház középkori monostor alapjai, s itt rendezték be Rajeczky Benjámin zenetudós emlékszobáját is. Az egykori városközpont helyén kialakított romkert őrzi a 12. századi apátsági templom és kolostor maradványait. Pásztói kuriózum hazánk egyetlen fennmaradt mezővárosi polgárháza, az Oskolamester háza. Hasznoson pedig a középkor várromjait csodálhatják meg arra járók.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Számos támogatást nyert el az elmúlt időszakban a helyi önkormányzat, amelyeknek köszönhetően fellendülhet a város.
FEJLESZTÉS Csaknem 20 millió forintból újult meg a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban található előadó-művészeti terem. Hamarosan a városban ipari területeket is kialakítanak majd. Az egyik beruházás több mint 500 millió forintból, míg a másik 130 millió forintból valósul meg. Egy nagy turisztikai beruházás is zajlik a településen: közel félmilliárd forint felhasználásával megújul a Romkert környéke a Varázsvölgy elnevezésű projektben. A pályázaton belül megszépülnek egyebek mellett a helyi múzeum egyes egységei, rekonstruálják a malom épületét, szabadtéri színpadot építenek, parkolót és sétányt is létesítenek a turisták számára, de a Rajeczky-ház is új köntöst kap. A közelmúltban mintegy 100 millió forintból csoportos bölcsődét hoztak létre Pásztón. Mindemellett új köntöst kapnak a városhoz tartozó településrészeken, Hasznoson és Mátrakeresztesen lévő művelődési házak. A Zöld város II. projekt keretében pedig mindkét faluban az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon közösségi és sportprogramok megvalósítására alkalmas, városi aktív rekreációs tereket hoznak létre. A vidékfejlesztési program keretében több külterületi út is megújul több, mint 70 millió forintból. Emellett az idei évben számos utat korszerűsítettek és a jövőben is ezt tervezik. Az önkormányzat ezenkívül több mint félmilliárd forintot kapott a Zöld város programban, amely által több városrész is megújul. Ezenkívül 200 millió forintból fejlesztik a pásztói strandot, amelynek munkálatait még az ősszel megkezdik. A leromlott városi területek rehabilitációjára 170 millió forintot, a társadalmi együttmű-
– Mit tesz a városért?
– Nem kifejezetten Pásztóért teszem, amit teszek, hanem a közösségért, amelyben élek. Annak idején azért jöttem haza Budapestről, mert honvágyam volt. Az elmúlt évtizedek során pedig mindig tettem a dolgomat. 1968-ban indítottam el a városban a birkózó sportágat, majd később megkerestek, hogy vállaljam el főállásban is a sport irányítását, szervezését. A helyi fiatalok tömegével mentek át a szakosztályainkon, még olimpikon is akad közöttük. Páratlan ipartörténeti emlék a romkertben álló üveghuta, háttérben az Oskolamester háza
ködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programokra pedig közel 130 millió forintot nyert el a városvezetés. Hamarosan egyébként kamera-
rendszert is kiépítenek a településen, de megújul a sportpálya és sportpark is létesül, állami beruházásból pedig uszoda épül. Új köntöst kap továb-
bá a Zsigmond Király Általános Iskola, a Magyar Szentek Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola pedig tornacsarnokkal bővül.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET PÁSZTÓN? OLÁHNÉ CSÁKVÁRI GABRIELLA:
Azt gondolom, hogy Pásztó Magyarország egyik legszebb települése, páratlan a Mátra és a Cserhát. A gyökereim Pásztóhoz kötnek, amely a múlt századot is végigkísérte, főként az oktatás területén. Arra törekszem, hogy a családom szellemét továbbvigyem és átadjam a jövő generációjának, hogy miért is érdemes ebben a városban élni.
DR. HÍR JÁNOS: A megye legfiatalabb múzeuma a mienk, amit a megalakulása óta vezetek. Azok a muzeális értékek, amik sokáig hányódtak, ebben az intézményben megfelelő elhelyezést kapnak. A közművelődési tevékenységünket is megbecsülik. Intézményünkben múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartunk, és tudományos kutatómunkát is végzünk.
HERCZEGNÉ VARGA ILONA:
A tanári diplomám megszerzése után kerültem Pásztóra, 40 éve élek itt. A város emberi léptékű, gyönyörű természeti környezetben, a Mátra és a Cserhát hegység ölelésében fekvő, nagyon szerethető kisváros. Több mint 40 évig voltam pedagógus és vezető a Mikszáth Kálmán Líceumban, ahol több mint 2500 diákot és családját ismertem meg.
– Milyen szakosztályok tartoznak az egyesülethez, és melyik a legnépszerűbb?
– A Pásztói Szabadidő Sportegyesület az első bejegyzett egyesület volt Pásztón. Az 1990-es években felkaroltuk egyebek mellett a karatésokat, a sakkozókat, de a teljesítménytúrázókat is, akik később önállóvá váltak. Jelenleg is több szakosztály tartozik hozzánk, így például harcművészeti ágak, de a kosárlabda is. A sportágak közül pedig a labdarúgás a legnépszerűbb jelenleg a településen. – Milyen tervei vannak?
– Több sportágat is fel kellene karolni a városban, például az atlétikát. Emellett azt gondolom, hogy meg kell szerettetni a gyerekekkel a különféle sportokat. Jelenleg azonban problémát jelent, hogy nincs szakember. Továbbá jobb lenne, ha csak egy-két sportegyesület volna, hiszen akkor jobban át lehetne látni a problémákat, ki lehetne építeni a struktúrát, és a vezetés meg tudna erősödni. Hamarosan egyébként uszoda épül a településen, amelynek igazán örülök, hiszen nagy szükség van rá a városban.
Az országszerte népszerű Muzsla együttes élteti a népi hagyományokat
Színházzal szk lkedhe Pásztó
ÉRTÉK Az 1983-ban alakult helyi néptáncegyüttes a magyar néphagyományt szeretné ápolni és terjeszteni. Az évek során a megye egyik legnagyobb és legelismertebb együttesévé nőtte ki magát, köszönhetően a csapat kitartó munkájának és tehetségének. – Már az együttes megalapításánál is jelen voltam, de akkor még nem gondoltam, hogy valamikor én leszek a vezetője. Most már 18 éve viszem, mellettem Ágoston László a művészeti vezető. Ez az egész az életem, a mindent jelenti számomra. Azt pedig szavakba sem lehet önteni,
KULTÚRA A Balassi Bálint Színház 2018-ban alakult meg. A társulat alapítója Katona Attila zeneszerző, a színház igazgatója Kautzky Armand, Jászai Mari-díjas színművész. A társulathoz több, országszerte ismert és elismert színművész is csatlakozott. Céljuk, hogy közelebb hozzák a színházkultúrát a környékbeliekhez, bevonva munkájukba a helyi hagyományőrző egyesületeket is. Olyan rendszeres előadásokat szeretnének színpadra vinni, amelyek nemcsak kikapcsolják a színház szerelmeseit, de elgondolkodtatják őket az élet nagy kérdéseiről is.
Összeköt és összekovácsol a néptánc hogy mit ad nekem – mondta el Tóth Lászlóné. Hozzátette: azon túl, hogy a néptánc összeköti az embereket, hatalmas összekovácsoló szerepe is van, amely óriási kincs a mai világban. Az együttesnek egyébként megvan az utánpótlása is, öszszesen 120 fő táncol a kisebb csoportokban. Ráadásul saját zenekarral is rendelkeznek (Pásztó Folk Band). – Azt érzem, hogy igenis szükség van erre a műfajra, és szerencsére nagy népszerűségnek örvend. A jól összeszokott csapat szeretné megmutatni a közönségé-
Legfőbb céljuk a műfaj közvetítése és továbbadása
Fotó: H. Cs.
nek, hogy milyen volt régen az együttes, és milyen most. Ennek a műfajnak a közvetítése, tanulása és fenntartása a legfőbb célunk. Az elmúlt évek során egyébként a Muzsla Néptáncegyüttes nemcsak országszerte tartott előadásokat, de külföldön is megfordultak. Felléptek többek között Görögországban, Szardínián, Lengyelországban, Portugáliában, Dániában, Franciaországban és Törökországban is. A táncosok tehetségét pedig mi sem igazolja jobban, minthogy számos elismerést kaptak munkájukért az elmúlt 36 évben.
ALMANACH – PATAK
Patak
Térségi feladatot lát 3 el az új helyi konyha
kérdés válasz
Fekete Tibor, a település polgármestere
Polgármester: Fekete Tibor Alpolgármester: Síró Katalin Képviselő-testület tagjai: Hegedűs Sándor, Russói László, Viczián Tibor Jegyző: Polyákné Sipos Klára Önkormányzat elérhetőségei: 2648 Patak, Kossuth út 6. Telefon/fax: 35/592-012 E-mail: patak.onkormanyzat@ gmail.com Honlap: www.patak.hu Óvodavezető: Farkas Istvánné Iskolaigazgató: Busainé Kopó Rita Háziorvos: dr. Czimbalmos István Lakosságszám: 901 fő (2019. január 1.) Jeles napok: Gyermeknap (május utolsó vasárnapja); Pampuskafeszivál (Pünkösd vasárnapján); családi nap (augusztus első fele); zarándokok fogadása (augusztus 17.); szüreti felvonulás és bál (szeptemberben); – idősek napja (november közepe); adventi műsorok Látnivalók: – 19. századi kőhíd – Nepomuki Szent János kápolna a kőhíd közelében – Szent Anna kápolna a Kossuth úton 2017-ben mindhárom építménye megkapta a Nógrádikum címet
ERRŐL HÍRES Dejtár felől a faluba érkezve, homokkő falat láthatunk. A falon apró lyukak jelzik, hogy itt évtizedeken keresztül gyurgyalagok fészkeltek. A környéken ez volt az apró termetű védett madarak egyetlen költőhelye, ám mostanában nem találkozhatunk velük. A patakiak remélik, eljön még az idő, amikor majd újra tömegesen tanyáznak a falu határában a gyurgyalagok. A község népviseletének sajátos tartozéka a szarvaskendő.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
A nyugat-nógrádi térség északi felének egyik közlekedési gócpontja Patak. Ráadásul az utak minősége sokat javult. Először a Dejtár–Nagyoroszi szakasz aszfaltburkolata újult meg, legutóbb pedig Érsekvadkert felé végeztek korszerűsítéseket, ami a munkaerőáramlás tekintetében rendkívül hasznos, hiszen Balassagyarmat negyedóra, míg Rétság húsz perc alatt elérhető innen.
BŐVÍTKEZÉS A faluban működik iskola, az óvodába egyre több gyermeket íratnak be, folyamatos a háziorvosi, illetve fogorvosi szolgálat, helyben beszerezhetőek a legfontosabb gyógyszerek, és postára se kell a szomszédba átjárni. Az önkormányzat ennek a hálózatnak további fejlesztését tűzte ki egyik legfontosabb céljául. Az intézményi konyha eddig ideiglenesen az óvodaépületben működött, ahol az asszonyok naponta százötvenszázhatvan adagnyi ételt készítettek, ám az igények fokozatosan növekedtek. Mindenképpen olyan épületet kellett találni, ahol ez a készletbővítés végrehajtható. Kapóra jött a falu központjában lévő félbehagyott épület, amelyre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyertek el támogatást. Itt a kötelezően előírt helyiségek mellett ebédlőt alakítottak ki, amely kisebb rendezvények megtartására is alkalmas. A szociális étkeztetésen túlmenően kiszolgálják a Szent Ambrus Általános Iskola, illetve a borsosberényi tagiskola diákjait, az óvodásokat, a katolikus egyház zarándokvendégházának lakóit, így mintegy háromszázötven adag ételt főznek itt a dolgozók. Eszközbeszerzés is történt, valamint szállítóautót vásárolt a pataki önkormányzat. Az új épület egyik szárnyában alakították ki a gyermekjóléti irodát, ahol a szakemberek bizalmas, barátságos környezetben fogadhatják az ügyfeleket.
– Mit tart Patak legfőbb értékeinek?
– Kedvező a fekvésünk, hiszen a nagyobb települések mind-mind könnyen és gyorsan elérhetőek Patakról. Kiemelném továbbá a község vallásosságát. Nagyon erős a katolikus hitélet nálunk, ami nem csupán a rendszeres misére járásban valósul meg. Az egyház 2011ben vette át a Szent Ambrus Általános Iskola működtetését, komoly mértékű a vallási turizmusunk, a parókia emeletén szálláshelyek várják a megfáradt vándorokat és az Esztergom–Szentkút zarándoklaton részt vevőket is minden évben jó szívvel fogadjuk. – Mi az, ami hiányzik, ami még feltétlenül megoldandó feladat?
A falu központjában áll a több intézményt is ellátó új konyha
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE PATAKRÓL? MOLNÁR KRISZTINA operátor: – Minden ehhez a községhez köt engem. Nagyszüleim, szüleim, gyermek- és ifjúkorom. Igaz, akadt időszak, amikor elköltöztem, de a szívem viszszahúzott a gyökerekhez. Szép, nyugodt környezet, tiszta, csendes a falu, ahol hétvégenként mégis pezseg az élet, hiszen sok a rendezvény. Itt az ember jövőjét biztosan lehet építeni.
BERECZ FERENCNÉ nyugdíjas: – Tősgyökeres patakiként elégedett vagyok, amint látom, szépen fejlődik a falu. Jó a közbiztonság, megbecsülik az időseket, törődnek velünk. Sohasem vágytam máshová. Dolgozom a kiskertben, művelem a veteményest, leszedem a gyümölcsfák termését. A nyári szünetben, a kisunokáim is sokat segítenek, a családra bátran támaszkodhatok.
MOLNÁR JÓZSEFNÉ főállású anya: – Néhány esztendeje a férjemmel és gyerekeimmel Nagyorosziból költöztünk haza, visszacsalogatott az édes otthon. Szerencsés dolog, hogy helyben az iskola és az óvoda, ahol nagyon kellemes környezetben tanulhatnak, nevelődhetnek a csemeték. Külön öröm, hogy a fiatalabb nemzedékek számára is rengeteg programot szerveznek.
– Elengedhetetlen az óvodaépületünk felújítása, ami együtt jár a férőhelybővítéssel és újabb csoport létesítésével, amire nagy az igény. Hasonlóképpen várjuk a támogatást a ravatalozó korszerűsítésére, hiszen az épület állaga sokat romlott a közelmúltban, illetve több utcában szeretnénk javítani a meglévő aszfaltburkolat minőségén. – Hogyan igyekeznek megtartani, illetve a községbe csábítani a fiatalokat?
– Minden feltétellel rendelkezünk már, ami az otthonosabb, kényelmesebb mindennapokat biztosíthatja a családok számára. Örvendetes, hogy ezeket az előremutató fejleményeket egyre többen észreveszik, akik korábban elköltöztek, viszszavágynak ide, ami lélekszámunk emelkedésében is tapasztalható, egyre kevesebb az eladó ház Patakon.
Pampuskafesztiváltól az adventi vásárig bő az események tárháza
Remények a Magyar Faluban
SZABADIDŐ A lakosság lélekszámához és a település nagyságához mérve igencsak széles körű kulturális kínálat van Patakon. Minden hónapban akad legalább egy, az ünnepkörökhöz igazított időszakos rendezvény. Ezek közül kiemelkedik a pünkösdvasárnapi Pampuskafesztivál. A falu labdarúgópályáján az önkéntes hölgyek és urak a tágas sátrak alatt alakítják a porcukros, házi lekvárral ízesített fánkokat, ráadásul nagy mennyiségben, ami az utolsó adagig elfogy, annyira ízlik a vendégeknek. Messzi tájakról is el-
FEJLESZTÉS A főzőkonyha kialakítását követően a Magyar Falu Program támogatásaiban reménykedik a község önkormányzata, hogy a még hátralévő komoly fejlesztéseket elindíthassa. Az óvoda bővítése és a ravatalozó korszerűsítése mellett főként karbantartó eszközbeszerzésekre összpontosítanak, amivel kiválthatják a közfoglalkoztatási program kézi munkaerejét. Ilyen például egy nagy teljesítményű fűnyíró traktor, amivel a településen található jelentősebb zöldövezeteket kezelhetik, illetve a temető területét takaríthatják.
kr
k l rális k nála vár a al an
jönnek ide, hogy pampuskát kóstoljanak, és természetesen a szabadtéri színpadon színvonalas szórakoztató műsor várja a látogatókat. A község másik ékessége, a Kalászház szintén több esemény helyszíne. Nemrégiben itt egy igen érdekes főkötő-kiállítást láthattak az érdeklődők. A helyi értéktár számos hagyományőrző darabja lelhető fel az ízlésesen kialakított, korhű parasztházban. A könyvtár kötet- és eszközállománya folyamatosan bővül, állandó kapcsolatban a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Könyvtárellátó Szolgálatával.
A Pampuskafesztiválon a házi lekváros ízesítésre esküsznek
A farsangi kavalkád mellett a szeptemberi szüreti bál szintén jellegzetes esemény. A fiatalok és idősebbek népviseletben járják a település különböző pontjait, táncba hívva a népet, este pedig bállal zárnak. A legfiatalabb nemzedékek sem maradhatnak ki a sorból. Nyáron a családi nap élvezeteiben merülhetnek el, télen pedig adventi vásár és Mikulásház várja őket, illetve évről évre a „panda nyomában” ők is belecsobbannak a Derék-patakba, egy nemzetközi természetvédő felhíváshoz csatlakozva.
ALMANACH – PATVARC
Patvarc
ás ele l sekről is 3 többen ideköltöznek
kérdés válasz
ö ern i zián Edina, a helyi Hársfavirág Óvoda v nő e
Polgármester: Bernáth Kornélia
Képviselő-testület: Forgács Ákos, Szandai Attila, Berkes Andor
Jegyző: Varga Andrea
Polgármesteri Hivatal: 2668 Patvarc, Gyarmati u. 48. Tel.: 06-35-886-613 E-mail: patvarc@gmail.com
Lakosság száma: 743 fő LÁTNIVALÓK RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
(Szent Kereszt templom) – A község központjának meghatározó épülete a kis római katolikus templom, mely 1858-ra készült el, neogótikus stílusban. Eredetileg a Szent-Iványi család kriptakápolnája volt. MAJLÁTH-KASTÉLY – A klaszszicista eredetű Majláthkastély 1830-ban épült, majd a század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, később magántulajdonba került. HARANGLÁB – A templom kö-
zelében álló népies barokk harangláb a század második feléből származik.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
A Balassagyarmattól mindössze öt kilométer távolságra található Patvarc takaros, rendezett falu. Igényes portái, szépen gondozott közterei nem csak az itt születetteknek nyújtanak biztonságos, nyugodt lakóhelyet, a környező településeken élők közül is sokan keresnek eladó ingatlant a faluban.
NÖVEKEDÉS A már két évtizede zajló betelepedési folyamat ma is tart, a település lakossága folyamatosan nő, és az újonnan érkezők között szép számmal találunk fiatal családokat is. A Kis utcában kilenc önkormányzati telket alakítottak ki a közelmúltban, melyek hónapokon belül az építkezni kívánók rendelkezésére állnak majd. Az itt élők nagy része a közeli járásszékhelyre és a környékbeli nagy ipari parkokba jár dolgozni naponta. A falunak már hosszú évek óta nincs iskolája, de a város közelsége miatt ez nem jelent komoly hátrányt az ittenieknek. Az egyetlen önkormányzati intézmény, az óvoda, azonban egy valóban irigylésre méltó, bájos hely 21. századi felszereltséggel. Az óvoda a faluközpontban található Makovecz-stílusú épületegyüttes része, melyet apránként újított fel a falu vezetése. Ide tartozik még a posta, a rendelőintézet és a tájház is, és ugyanezen a telken található a régi iskola és községháza épülete, amelynek teljes felújítása a napokban fejeződik be, s ezzel beteljesül majd Patvarc régóta várt álma. A nyertes pályázatokból megvalósuló fejlesztések mellett a település megengedheti magának, hogy önerőből is támogasson olyan beruházásokat, mint útalapok építése, orvosi eszközök vásárlása, vagy az óvodai berendezés fejlesztése. Tavaly a falu határában húzódó pincesornál kiépítették a közvilágítást. S mivel elég kisgyermek él a faluban, a jövőben 12 fős bölcsőde megépítését is tervezik.
– A Patvarci Hársfavirág Tagóvoda az egyetlen önkormányzati intézmény a faluban.
– A balassagyarmati Központi Óvodának vagyunk az egyik tagintézménye, szeptemberben 19 fővel kezdjük az új tanévet egy vegyes csoportunkkal. A környezettudatos nevelésre és a hagyományápolásra fordítunk kiemelt figyelmet. Ebben nagy segítségünkre van az önkormányzat is, kaptunk tőlük egy kis kertet, amit a gyerekekkel együtt művelhetünk. Ez a terület két percre van az óvodától, ahol a kicsik nyomon követhetik a növények fejlődését, gondozását, önkéntes alapon besegítenek a kerti munkálatokba. A megújult községháza tornácát is gyönyörű virágokkal díszítették a hivatal dolgozói
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE PATVARCRÓL? CSERVENÁK MIHÁLYNÉ, az
ISTVÁN KÁROLYNÉ, évekig ve-
REZNICSEK REBEKA, a helyi
evangélikus gyülekezet aktív tagja: Itt születtem, nagyon jól érzem itt magam. A falu előnye, hogy Gyarmathoz közel vagyunk, mindent gyorsan el tudunk intézni. Folyamatos a fejlődés nálunk, szépen felújított orvosi rendelővel is büszkélkedhetünk. Bár a mi gyülekezetünkben kevesebb tag van, mint a katolikusokéban, de nagyon családias a hangulat.
zette a hagyományőrző csoportot: Patvarc egy szép kis ékszerdoboz, rendezett, csend és nyugalom van a faluban. Sajnos ez egy alvó falu, munkalehetőség kevés van helyben, ezt talán a város közelsége is okozza. Reméljük, hogy a hamarosan átadásra kerülő közösségi ház ösztönzőleg hat majd a most nem túl élénk közösségi életre.
vendéglátóhely fiatal dolgozója: Az itteni lakosok segítőkészek. Sokan megfordulnak nálunk, és az élelmiszerboltot szinte mindenki hiányolja a faluból. Bőven van munkahely a környéken annak, aki nem a mezőgazdaságban akar dolgozni, de a fiatalok közül sokan elköltöztek máshová, nem mindenki talál az elképzeléseinek megfelelő munkát itt.
– A hagyományápolás hogyan jelenik meg a tevékenységükben?
– A közeli tájházat gyakran meglátogatjuk, és sokszor kérünk segítséget a falubeli idősektől, akik szívesen elmesélik, mit és hogyan csináltak a régi paraszti kultúrában. Időről időre felelevenítjük a népszokásokat, a gyerekekkel megismertetjük a palóc kultúra értékeit. A Márton-napi lámpás felvonulás, a kiszézés, a lucázás és a közös karácsonyi, húsvéti, farsangi ünnepségek is mind a hagyományőrzést célozzák. – Ön szerint milyen egy kisgyermekes család számára az élet Patvarcon?
– Ez egy nagyon csendes, nyugodt falu, én úgy gondolom, hogy egy gyermeknek erre van szüksége. A stresszmentes élet lehetősége adott, ezért szerintem kisgyermekes szülőként jó ma itt élni.
A jól működő csoport gitárral, furulyával, dobbal illeszkedik a liturgiába
Megújult az iskola és a községháza is
HITÉLET A patvarci egyházzenei csoport mintegy tíz éve szerveződött, a balassagyarmati szalézi közösségben működő zenekar mintájára. Akkoriban a Váci Egyházmegye indított egy új zenei képzést, amelyen a helyi Gúth Erik is részt vett, aki civil foglalkozását tekintve egyébként informatikatanár. Ez egy dicsőítővezető-képző volt, ahol olyan embereket képeztek, akik gitáros zenei csoportokat tudnak vezetni a későbbiekben. Gúth Erik nem sokat várt, hamar összehozott lakóhelyén egy azóta is sikeresen működő zenekart.
FEJLESZTÉS Összesen 65 millió forintból újult meg a régi iskola és községháza épülete. A beruházáshoz a TOP-3.2.115-NG1 pályázaton 28.023.109 forintot nyert az önkormányzat, melyet az épület energetikai korszerűsítésére fordított. A felújítással egy közel száz négyzetméteres rendezvénytermet hoztak létre. A falu eddig híján volt a nagy közösségi térnek, ahol méltó módon meg tudják szervezni a közösségi rendezvényeiket. Ugyanitt kialakítottak egy tornatermet is. Ezek újabb lépést jelentenek az élhető Patvarc megteremtéséhez vezető úton.
Zenei közösség a falu szolgálatában – Tízen vagyunk a csoportban, egy személy kivételével mindannyian patvarci lakosok. Eredetileg többen voltunk, időközben a tagok is cserélődtek, de a megmaradt csapat most már stabilnak mondható. A három gitárosunk mellett van egy furulyás, és egy cajon nevű ütőshangszeren játszó társunk, aki időnként basszusgitározik is. Minden héten tartunk próbát, és havonta egyszer vállalunk zenei szolgálatot a misén. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával – húsvét, karácsony – önálló műsorokkal örvendeztetjük meg a híveket, illetve a kör-
Gúth Erik civilben informatikus
nyékbeli települések meghívásainak is szívesen eleget teszünk. Gúth Erik elmondása szerint megoszlanak a vélemények a gitáros miséket illetően. A katolikus egyházon belül is vannak lelkes támogatói, köztük egyházi zenészek is, és persze többen nem nézik jó szemmel, ragaszkodnak a megszokott orgonakísérettel zajló misékhez. Elsősorban a fiatalok kedvelik ezt a hangzásvilágot, de az idősebbek közül is sokan szeretik. Ami fontos szempont, hogy az általuk képviselt zenének a liturgiába mindenképp bele kell il-
leszkednie, és nem lehet öncélú. A közösség baráti társaságként működik. Megünneplik egymás között a névnapokat, születésnapokat, és a közös próbákhoz hozzátartoznak a meghitt beszélgetések is. Mikor a téli hidegben erősen lehűl a templom, ami ugye nem igazán kedvez a hangszeres próbáknak, mindig akad valaki, aki a saját otthonát felajánlja a gyakorlás helyszínéül, készül egy kis süteménynyel, egy kancsó finom teával. Ezek a hangulatos összejövetelek megerősítik a közöttük lévő baráti kapcsolatokat.
ALMANACH – PILINY
e van enn k a 3 kellő erő s akara
Piliny
k rd s válasz
eh zki za l s a ele l s l ármes ere
Polgármester: Lehoczki Szabolcs
Alpolgármester: Varga Istvánné
Képviselő-testület tagjai: Imre László, Tőzsér Attila, Lehoczki Szabolcsné
Jegyző: Németh Ilona Hivatal címe: 3134 Piliny, Losonci út 25. Telefon: 32/459-200 Honlap: www.piliny.hu
Jeles napok: Május 1-je, gyermeknap, falunap a grillfesztivállal, falu karácsonya Civil szervezet: Polgárőrség Alapítvány: Piliny Községért Alapítvány
Lakosság száma: 595 ERRŐL HÍRES A templom harangját az 1500-as évek elején öntötték, azóta hívja szentmisére a pilinyieket, elbúcsúztatja az elhunytakat. A Piliny fölött magasodó Várhegy jelentős lakhely volt már a bronzkor folyamán is. A késő bronzkori közösségek bronz kézműipari tárgyai a mai ember csodálatát is elnyerik. A Várhegyen Árpád-kori kelta temető sírját tárták fel. Közép- és késő bronzkori urnatemetőjét, Pilinyi Kultúra néven regisztrálta a tudomány. Az ásatásokat a XIX. század második felében báró Nyáry Jenő és Albert végezték. Az előkerült impozáns tárgyakat 1826-ban, a Budapesten megrendezett nemzetközi régészeti konferencián mutatták be, ahol azonnal a szakmai érdeklődés középpontjába kerültek. A falut körülölelő hegyek remek kirándulási lehetőséget nyújtanak a túrázóknak.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Pilinyben az önkormányzat már megalakulásakor feladatának tekintette a falu értékeinek a megtartását, gyarapítását, az intézmények zavartalan működését.
FEJLŐDÉS Lehoczki Szabolcs polgármester úgy fogalmazott: amikor 13 éve megválasztották, a falu értékeinek megtartása, azok átörökítése, a közösség építése, az önkormányzat anyagi helyzetének stabilitása, az átgondolt fejlesztések szerepeltek a programjában. Piliny sokat fejlődött az elmúlt több mint egy évtized alatt. A falu vezetője jogosan lehet büszke, hogy útjaik szinte száz százalékban aszfaltosak. Felújították a közösségi házat, s parkjában szabadtéri színpadot létesítettek. A gyerekek legnagyobb örömére szép játszóteret alakítottak ki. Régi vágyuk teljesült: felújításra került a ravatalozó és körülkerítették a temetőt. A polgárőrség számára, amelynek elnöke Kereszti Richárd, pihenőépületet hoztak létre. A Nógrád Megyei Polgárőr Egyesülettől autót kaptak. Elkészült a stáció, amit 2010-ben dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelt fel. A község 165 millió forintot nyert a polgármesteri hivatal, az óvoda és a közösségi ház – ahol az iskola is működik – energetikai korszerűsítésére. Mindhárom épület tetőszerkezetére napelemek kerülnek. Ahol szükséges, kicserélik a nyílászárókat, kívülről hőszigetelik az épületet. Az iskola régi rossz kazánját lecserélik. A polgármester elmondta, hogy a község déli részén napelem parkot létesít egy beruházó csoport. Jelenleg folyamatban van a parkolók kialakítása, de az óvodánál, a ravatalozónál, a kápolnánál már el is készültek. Következő lépés a hivatal előtti parkoló építése lesz. Az elmúlt években egyre inkább megvalósult a falu önálló gazdálkodása. A korábbi évekhez viszonyítva idén kevesebb a közmunkás, közülük többen elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon, de a polgármester elmondta, nem adják fel, amit a mezőgazdasá-
– Mire a legbüszkébb a településen?
– Az egész falura büszke vagyok. Az itt élők sajátjuknak tekintik Pilinyt. Megvalósítottuk a testület célkitűzéseit. Gondolok itt az önkormányzat mintagazdaságára, az utak fejlesztésére, az anyagi helyzetünk stabilitására, az intézmények zavartalan működésére. Gazdálkodásunk hitelmentes, miközben fejlesztettünk is. – Milyen az önkormányzat kapcsolata a lakossággal?
A polgármester (balra) és felesége éppen a közösségi házba igyekszik egy érdeklődővel
gi program keretében sikerült megalapozniuk. Rendelkeznek a szükséges erő- és munkagépekkel. Az önkormányzat öt hektáron gazdálkodik. Többféle növényt termesztenek szabadban és fóliasátor alatt. Az állatállományt három szar-
vasmarha, három anyakoca és tíz vágásra alkalmas sertés alkotja. A mezőgazdasági termékeket a helyi konyhán használják fel. Lehoczki Szabolcs polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat egyre inkább önfenntartó gazdálkodást foly-
tat. Az abban részt vevő húsz közmunkás értéket teremt, részt vesz a munka világában és nem segélyből éldegél. A község közel tíz éve tart fenn és ápol testvértelepülési kapcsolatot a szlovákiai Alsózellővel.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE PILINYRŐL? KOVÁCS LAJOS gyári munkás: – A szüleim el akartak költözni Pilinyből, én azonban azt mondtam, nem megyek innen sehová. Itt születtem, itt akarok meghalni, a pilinyi temetőben nyugodni. Végül a szüleim egyetértettek, ők is itt maradtak. Szeretem ezt a falut, több szállal kötődöm hozzá. A polgármester sokat törődik a településsel, az itt élőkkel, s azon van, hogy Piliny fejlődjön.
PIPÓ LÁSZLÓ a volán karbantartója: – Itt születtem, itt otthon érzem magam. Mindenkit jól ismerek, szinte barátomnak tekintek. A pilinyiek jelentős része részt vesz a falu közösségi életében. Piliny „karmestere” a polgármesterünk, a falu érdekében maximálisan kihasznál minden lehetőséget. Olyan rendezvényeink vannak, amelyre más településekről is ellátogatnak hozzánk.
KORPONAI ISTVÁN diakónus, a Pilinyért Alapítvány elnöke: – A településen összetartó, a községért tenni akaró emberek élnek. A kis település előnye, hogy mindenki ismeri a másikat, a többség, ha kell, segíti egymást, bekapcsolódik a falu életébe. Az önkormányzat és az egyházközség jól együttműködik, több közös rendezvényük van, mint például a templomok éjszakája.
– A lakossággal való kapcsolatunk két részből áll. Egyfelől az önkormányzatnak van egy hivatalos feladata, ám van, amikor kitűzött célok megvalósításában dolgozunk együtt a falubeliekkel. Egyegy rendezvény megszervezését nagyon sokan segítik. Jó kapcsolat alakult ki az emberek között. A községet népszerűsítő rendezvényeket valósítottunk meg: megyei vadásznapot, egyházmegyei találkozót. Rendszeresek a falunapok, amelyhez az utóbbi években grillfesztivál is kapcsolódott. Az említett rendezvényeinkre nagyon sokan ellátogattak, elvitték a falu jó hírnevét. – Terveik, elképzeléseik?
– Azon dolgozunk, hogy Piliny egyre inkább élhető, szerethető település legyen. Fontosnak tartjuk a turizmus fejlesztését. Van egy híres pincesorunk, amit még többekkel meg kell ismertetni. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a pilinyi kultúra népszerűsítésére. Pályáztunk a magyar falvak programjába. Le kell cserélni a kisbuszunkat, s a terveink között szerepel egy szolgálati lakás építése is. Akad még bőven tennivaló, ami előbbre viszi a község életét. Azért fáradozunk, hogy mindezek megvalósuljanak.
Nem csak Nógrádban és környékén népszerű a Pilinyi Vegyeskar
A község motorja a falu gondnoka
MŰVELŐDÉS A dal, az éneklés szeretete, a fellépések sikere, a közös együttlét, a jó hangulatú próbák azok, amik öszszetartják az öt éve alakult pilinyi férfi Vegyeskart. Miért nevezik Vegyeskarnak a férfiakból álló csoportot? Humorosan azt mondták, mert a férfiak szeretik a vegyes pálinkát. Gyorsan hozzátették, a próbákon, a fellépéseken nincs helye az italozásnak. A daluk nem az alkoholból, a szívükből szól. Egykor híres volt a pilinyi vegyes pálinka, most a Vegyeskar viszi el egyre több helyre a falu jó hírnevét. Annak idején Deák Dénes
MINDENES Ruzsinszki György több mint gondnok, ő a község mindenese. Lelkiismeretesen végzi munkáját: összefogja, szervezi, irányítja a közmunkásokat, és a karbantartást is ellátja az intézményekben. Ha kell, zárat javít vagy vízcsapot, és elvégez minden kisebb szerelést. A falu konyhájára is többször hívják megjavítani ezt-azt. Felül a traktorra, szánt, betakarít, részt vesz a mezőgazdasági munkákban. A hivatal részére beszerzi a szükséges eszközöket. A sokrétű szakember mindenre odafigyel, hogy zökkenőmentes legyen a faluban a gazdálkodás.
r
rk k zen ik a dal ka
Bár a pilinyi vegyes pálinkáról kapták nevüket, de a daluk szívből szól
és Deák Ferenc javasolták Lehoczki Szabolcs polgármesternek, aki több hangszeren is játszik, hogy alakítsák meg a dalkört. Megtörtént. Először csak a falu rendezvényein léptek fel. Hírük szép lassan elterjedt a környéken, a megyénkben, és annak határán túl is. Repertoárjukon népdalok, katonadalok, egyházi énekek, ismert slágerek szerepelnek. Legfiatalabb tagjuk a húszéves korosztályhoz tartozó Deák Mátyás, a legidősebb a nyugdíjas korban lévő Deák Ferenc. A kórus tagjai számára öröm az éneklés.
Ruzsinszki György
ALMANACH – PUSZTABERKI
Pusztaberki
Falu, ahol teljesítik 3 a helyiek kérését
kérdés válasz
Brindza Sándor László, a település polgármestere
Polgármester: Brindza Sándor László
Alpolgármester: Horváth György
Jegyző: dr. Varga Tibor
Képviselő-testület: Beluczki Károly, Együd István, Marsovszki Éva
Hivatal elérhetőségei: 2658 Pusztaberki, Kossuth út 19. E-mail: info@pusztaberki.hu. Tel.: 06-35/592-022
Civil szervezet, alapítvány: Pusztaberki Polgárőr Egyesület, Pusztaberki Fejlesztéséért Közalapítvány
Lakosság: 151 fő A FALU TÖRTÉNETE A község neve 1379-ben egy határjárási jegyzőkönyvben fordul elő először, majd 1383-ban az Óbudai káptalan jegyzőkönyvében szerepel. Valószínűleg a törökök hatására az eredeti helyéről a főúttól távolabb eső, védettebb völgybe települt át a falu. Jelenlegi helyén 1851ben Berki-Puszta néven említik a krónikások. Szent Mihály tiszteletére ajánlott kápolnáját a Bodonyi család építette az 1700-as években. Régi templomának csak a helyét ismerjük, a faluhely dűlőben volt, ahol helyét sokáig egy fakereszt őrizte. Pusztaberki lakosságának nagy része évszázadokra visszamenőleg földművelésből élt, de a helyi termelőszövetkezet megszűnésével szinte alig volt munkalehetőség a községben, ezért a fiatalok a közeli, nagyobb települések és a főváros ipari ágazataiban helyezkedtek el.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Ladóczki Balázs
A falu önkormányzata nemcsak pályázati forrásból, önerőből is szépíti Pusztaberkit. Mindemellett egy üzem is működik itt, ami munkát ad a helyieknek.
FEJLESZTÉSEK Pusztaberki a Támogatott Operatív Program önkormányzati épületének energetikai korszerűsítése című pályázatán közel 47 millió forint támogatást nyert el. Az összegből a polgármesteri hivatal külső hőszigetelése, valamint a fűtés korszerűsítése valósult meg. Az önkormányzat úgy döntött, hogy önerőből az épület belső részét is megszépítik. A helyiek nagy vágya volt a korszerű játszótér kialakítása, ugyanis egyre több gyermekes család költözött Pusztaberkibe. Ezért az önkormányzat teljesítette a kérést és létrehozták a kívánt játszóteret. Korábban pedig a templomot is felújították önerőből. Az út felújítása azonban már nem ilyen egyszerű. – Az elmúlt években a Pusztaberkit és Horpácsot összekötő utak felújítását csak 1800 méteren sikerült megoldani, azonban bízunk abban, hogy az illetékesek biztonságossá teszik majd a többi szakaszt is – mondta Brindza Sándor László polgármester. A nyaralók érdekében folyamatosan fejlesztik a turistaházat. A szálláson nemrég kicserélték az ágyakat és fűtéskorszerűsítést végeztek. A kistelepülésen 2003 óta működik a Pharmatéka Preventive Kft., amely takarmány-adalékanyagokat, illetve keverékeit állítják elő állatok takarmányozására. Az üzem így már évek óta munkát ad a helyieknek. A vezetőség bízik abban, hogy felfejlődik a forgalmuk és még több itt élő dolgozhat majd náluk. Ez okból kifolyólag jelentős fejlesztések valósultak meg, főként berendezések és gépek terén. Bár a községben nincs kereskedelmi egység, a falugondnoki szolgálat kiküszöböli ezt a problémát. Hetente tartanak bevásárlónapot, valamint az utazásokat is előre megszervezik, hogy mindenkinek tudjanak segíteni.
Milyen fejlesztésekre lenne szüksége még a falunak?
– Bár én leköszönő polgármester vagyok, mégis bízom abban, hogy az utódom folytatja az általunk elkezdett munkát. A településen szükség lenne még néhány út felújítására, az orvosi rendelő energetikai korszerűsítésére, valamint az a cél, hogy korszerű orvosi eszközökkel szereljük azt fel. Az önkormányzat tulajdonában van egy helység, amelyet nagyon szeretnénk még játszóházzá átalakítani és vizesblokkal felszerelni. A turistaház folyamatos fejlesztése sem elhanyagolható. A cél továbbra is az, hogy élhető település legyen Pusztaberki, még intézmények nélkül is. Ezenfelül pedig a pályázati lehetőségek teljes kihasználása a legfontosabb. Állatok takarmányához állítanak elő különféle adalékanyagokat a helyi üzemben
MEGKÉRDEZTÜK: MIRE LENNE A LEGNAGYOBB SZÜKSÉGE A TELEPÜLÉSNEK? DR. TREUER ÁKOS, a Pharmatéka Preventive Kft. üzemvezetője: – Pusztaberki fejlődéséhez sok új betelepülőre van szükség. Ezenkívül persze nagyon sok nyaralni vágyó érkezik a faluba, akik szintén hozzátesznek a község arculatához. Üzemvezetőként nagyon fontos számomra, hogy minél több helyinek vagy éppen környékbelinek biztosíthassunk munkát.
PÓCS MIKLÓS őstermelő: – Amióta a településen élünk, jelentős fejlődések mentek végbe, amely a község előnyére vált. Felújították az utakat, a községházát, és egy játszóteret is létrehoztak. Én és a családom teljesen elégedettek vagyunk a jelenlegi helyzettel. A legjobban azt szeretném, hogy minél többen megismerhessék Pusztaberkit és értékeit, akár egy nagy rendezvény által is.
HORVÁTH GYÖRGY alpolgármester: – Mindig is szívügyemnek éreztem Pusztaberki sorsát. Nagyon szeretném, ha a későbbiekben virágzó településsé válna. Azt gondolom, hogy jó úton haladunk ennek megvalósítása felé. A községben fontos a hagyományőrzés, éppen ezért akarjuk létrehozni a helytörténeti múzeumot, ahol összegyűjthetjük a régmúlt emlékeit.
Minek köszönhető, hogy növekszik a lakosság száma?
– Szerencsére valóban egyre többen költöznek ide, köztük családok is. Talán ez betudható többek között a gyönyörű környezetnek, a biztonságnak és a községet körülvevő nyugalomnak is. Bár kidolgozott programunk nincs a letelepedők számára, ha valaki megkeres minket emiatt, akkor biztosan tudunk neki segíteni. Hogyan értékelné az elmúlt évek munkáját?
– Pusztaberki a kilencvenes években indult el a folyamatos fejlődés irányába. Természetesen mindig voltak könynyebb és nehezebb időszakok, de úgy gondolom, hogy összességében pozitív viszszajelzéseket kaptam a helyiektől. Mindig igyekeztünk a helyiek érdekeit szem előtt tartani. Elmondhatom, hogy a munkát sikeresen elvégeztem és a falu teljes egészében megújult.
Pályázatból nyitnának helytörténeti múzeumot
Imádják a különleges ínyencséget, a berkibatyut
ÉRTÉK Horváth György, a település alpolgármestere, a helyi képviselő-testület, továbbá néhány önkormányzati munkatárs az évek folyamán számos olyan eszközt és bútort gyűjtött be a helyi lakosoktól, amelyeket a régi paraszti gazdaságban voltak használatosak. Jelenleg több mint kettőszáz népművészeti és mezőgazdasági eszköz van a gyűjteményben. A régmúlt emlékei pedig jelenleg a sportpályán található ingatlanban vannak elhelyezve. Ezek között megtalálható a kisbíró dobja, amely közel
GASZTRONÓMIA Pócs Miklós négy évvel ezelőtt, családjával együtt költözött Budapestről Pusztaberkire. Számukra ez fontos lépés volt az életmódváltás terén. Immár két éve őstermelőként készíti a sajtokat a községben, amelyek adalékanyag- és tartósítószer-mentes kézművestermékek. Pócs Miklós elmondása szerint nagyon szeret kísérletezni, ezért kreatív alkotásaiból gyakran egyedülálló finomságok készülnek. Az egyik ilyen különleges ínyencséget a helyiek elnevezték berkibatyunak, amely
Sok eszköz van a gyűjteményben
félszáz éves, egy több évtizedes obsitos levél, amely Nagy Jánosnak szólt, aki tizenegy évig szolgált a katonaként. A későbbiekben azonban szeretnék, ha méltó hely adhatna otthont a Pusztaberki múltjából fennmaradt értékeknek. Az önkormányzat rendelkezik egy olyan ingatlannal, amely megfelelne az elképzeléseknek, azonban felújításra szorul. Önerő hiányában pályázati forrásból kívánják majd rendbe tenni a helyszínt. Ezáltal pedig létrehozhatják a régóta vágyott Pusztaberki Helytörténeti Múzeumot.
Kézműves finomságok készülnek
az elmúlt időszakban a település egyik védjegyévé vált. Az őstermelő az önkormányzat jóvoltából használhatja a termékeihez Pusztaberki nevét és címerét egyaránt. Pócs Miklós számára ez igazán fontos elismerés. Tervei között szerepel, hogy a helyi rendezvényeken állandó résztvevő legyen, valamint egyre több helyre eljutva ismertesse meg az ínyencségeket és Pusztaberkit az emberekkel. Szerencsére egyre nagyobb igény van a kézművessajtokra, amelyeket az érdeklődők megvásárolhatnak a helyi termelőnél.
ALMANACH – RÁKÓCZIBÁNYA
Rákóczibánya
Kátyúmentes úton 3 haladha nak előre
kérdés válasz
Jakab Gábor, Rákóczibánya polgármestere
Polgármester: Jakab Gábor Alpolgármester: Domonkos Ferenc, Tóth Krisztián Gábor Jegyző: Pollák József Képviselő-testület: Nagyné Németh Lívia, Kulákné Bányai Ilona, Sinka Istvánné (külsős tag) Bizottságok: Pénzügyi bizottság, elnök: Nagyné Németh Lívia Önkormányzat székhelye: 3151 Rákóczibánya, Fő tér 8. Telefon: 06-32-557-500, 06-32-557-501 E-mail: rakoczibanya@ rakoczibanya.hu Lakosság száma: 649 fő Civil szervezetek: Rákóczibányai Faluszépítők Egyesülete (1996), Rákóczibányai Nők a Jövőért Egyesület (2007), Rákóczibányai Polgárőrség Egyesület (2016)
LÁTNIVALÓK
ő t k at l l
kö l
Hazánk földtörténetének egyik fontos eseménye az ország észak-keleti részén bekövetkezett barnakőszén-képződés volt. Mindez a Miocén földtörténeti korban kezdődött, amely mintegy 18 millió évvel ezelőtt történt. Rákóczibánya felszínét is e barnakőszén-telepes rétegsorok, illetve ezek fekvő- és fedőképződményei építik fel. A település egykor mocsárral és láppal borított vidéke ősi élőlények életének nyomait rejti magában, az itteni kőzetek számos fosszíliát őriztek meg az utókornak, így immár közel százötven éve gyarapodik a település földtani gyűjteménye, amelyeket a régi iskola épületében helyeztek el. Emellett a jelen korban is értékes ásványokat – például a még kiaknázatlan szénmezők, vagy bentonit lelőhelyek – rejt a község talaja.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina. Fotók: H. Cs.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül csaknem 40 millió forintos összeg érkezett a településre az óvoda és idősek napközi otthona épületének energetikai korszerűsítése céljából.
FEJLESZTÉS A beruházásnak köszönhetően egyebek mellett megtörtént a padlás és a födém részleges hőszigetelése, illetve az épület déli homlokzatára napelemeket szereltek fel, amely fotovillamos rendszer az intézmény saját villamosenergia-igényének kielégítését szolgálja. Jakab Gábor, a település polgármestere elmondta: a pályázati források mellett a fejlesztések legjavát a közmunkaprogram keretein belül tudják megvalósítani. – Sokan lenézik a közmunkaprogramot, holott igazi értéket lehet teremteni a segítségével. Már a legelső évben látványos eredményeket értünk el, így például rendbe tettük a Gagarin, a Borbála és a Tőkési utak által határolt területet, majd ott fóliasátras, valamint szabadtéri növénytermesztésbe kezdtünk. Emellett az elmúlt három évben 235 méternyi járdát és 400 méternyi kerékpárutat építettünk, amelyek karbantartása, illetve a mellettük lévő árkok rendbetétele szintén folyamatos munkát jelent. Az elmúlt években az utak minőségének javítása is elengedhetetlen volt, ezért az Újélet út 120 méteres és a Szénégető út 80 méteres szakasza, a Tőkési út legkritikusabb 90 métere, illetve a Kertész út 140 méteres része is új aszfaltszőnyeget kapott – hangsúlyozta Jakab Gábor. A polgármester továbbá kifejtette, hogy nem csupán a település építésében, hanem szépítésében is nagy szerepet vállalnak a helyi közfoglalkoztatottak. Így például az óvoda udvarán építettek egy babaházat, tavaly elkészült a Fő teret díszítő harangláb is, valamint két egymást követő év munkájának hála a község szabadtéri színpada teljesen megújult.
– Ön szerint mi volt a falu történetének legfontosabb pillanata?
– Az elmúlt húsz év legfontosabb döntése az önállóvá válás volt. Rákóczibánya 2002 és 1989 között Bátonyterenye, előtte Kisterenye, még korábban pedig Nemti része volt. A település lakói 2000-ben fogalmazták meg először, hogy önállóan szeretnének dönteni sorsukról. A települést Mádl Ferenc, a Köztársaság elnöke 2001-es határozatában nyilvánította önálló településsé, így a falu 2002-ben megválaszthatta első polgármesterét és képviselő-testületét. Az önálló Rákóczibánya – ha kis lépésenként is – folyamatosan fejlődik, így az akkori döntés jónak bizonyult. – Mi lesz a következő lépés? Rendbe teszik a falut. A közmunkaprogram Rákóczibányán is igazi értéket teremt
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE RÁKÓCZIBÁNYÁRÓL? TÓTH KRISZTIÁN: – Negyven éve ez a falu az otthonom. Alpolgármesterként mi mást mondhatnék: gyönyörű helyen élünk, körülöttünk erdők és mezők, a környék horgásztavai pedig remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A problémák ellenére folyamatosan fejlődünk, a közbiztonság is jó és mindig öröm hallani, amikor valaki mindezt látva azt mondja: szeretne ideköltözni.
KULÁKNÉ BÁNYAI ILONA: – Itt születtem, ezen a településen dolgoztam közel negyven évig óvodapedagógusként. A község életében aktívan részt vettem, és veszek a mai napig is. Szeretek itt élni, és bízom benne, hogy ezt az érzést továbbítani tudtam szülőként és pedagógusként. Sajnálatosnak érzem, hogy az itt élők hajlamosak kétfelé húzni, holott összefogással többet érhetnénk el.
ZIMAN PÉTER: – Amikor először itt jártam, éreztem, hogy szívesen élnék itt. Az elképzelés úgy tizenhárom éve valósággá vált. A helyi polgárőrség szolgálatvezetőjeként a mindennapok során aktívan részt veszek a falu életében. Nemcsak polgárőrként, civilként is próbálom komfortossá, jobbá tenni településünket. Szeretek itt élni, mondhatnám nincs az a pénz, amiért elköltöznék.
– Sikeresen pályáztunk a Magyar Falu Programban, amelynek köszönhetően mintegy 15 millió forintos támogatással tudjuk felújítani a hivatal épületének emeleti helységeit, így számos egyéb korszerűsítés mellett kicseréljük a nyílászárókat, kialakítjuk a fűtési rendszert, illetve vizesblokkokat is létrehozunk. – Hogyan tovább a jövőben?
– A célunk továbbra is az, hogy modernebbé tegyük Rákóczibányát, ehhez elengedhetetlen a szennyvízhálózat és a gázhálózat kiépítése. Amennyiben előre tudunk lépni e két fejlesztésben, akkor például emelkedhetnek az ingatlanárak és a meglévő négy-öt egyéni vállalkozó mellé újak érkezhetnek, akik további álláslehetőséget kínálnak, valamint olyan lakókat vonzanak ide, akik egy családias kis faluban képzelik el életüket.
Belügyminisztériumi jutalomban részesültek
Harangláb építésével is tisztelegtek a múlt előtt
JUTALOM A belügyminisztérium a közfoglalkoztatási programok megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréséért tízmillió forint összegű jutalomban részesítette a települést. Mindez kiemelkedő teljesítménynek számít, hiszen az elmúlt évben Rákóczibányán kívül mindössze két megyei község – Csécse és Sóshartyán – kapott ilyenfajta elismerést. A pénzből a helyi önkormányzat tíz darab új, szűkebb hazánkban is egyedülálló napelemes LED-kandelábert vásárolt, amelyekkel a Kazári út
EMLÉKHELY A településen a 68. bányásznapi ünnepség keretében avatták fel a falu újonnan épített haranglábát, amellyel a település bányászmúltjának kívántak emléket állítani. Rákóczibányán 1881-ben nyitották meg az első bányát, majd Walser mester 1884-ben harangot adományozott a település számára. Ez a cselekedet nagyon fontos részét képezi a falu történelmének. Abban az időben a harang nemcsak a hitet erősítette a bányászok körében, hanem a település létét is igazolta, mivel vallási kezdeményezések csak azokon a helyeken valósulhat-
Környezetbarát világítás
A díjátadón az oklevéllel
mellett futó kerékpár- és gyalogutat világítják meg. A lámpák a legkorszerűbb módon üzemelnek, hiszen napközben a napelemek töltik fel a világítótestek akkumulátorait, amelyeknek köszönhetően éjjel automatikusan bekapcsolnak és hálózati áram nélkül nyújtanak fényforrást a gyalogszerrel vagy kerékpárral közlekedőknek. A jutalomból emellett felújították a Kertész utat, ledes világítást kapott a Gagarin úti sportpálya, beszereztek egy traktorra szerelhető hótoló adaptert, illetve egy fűnyíró kistraktort és felújították a bobcatet is.
Évtizedeken át kongott a harang
tak meg az idő tájt, ahol a népesség tartósan letelepedett. Az ötvenes években további bányanyitásoknak köszönhetően új lakások építésével létrejött az úgynevezett Újtelep. A harang hosszú évtizedeken keresztül kondult meg délben vagy jelezte a bányászoknak a mise kezdetét. A település virágkora a hetvenes évek közepéig – a bányák bezárásáig – tartott. A község a bányászok előtti tisztelet jeleként állította a haranglábat. Az emlékhelyet, valamint magát a harangot Korponai István diakónus áldott meg.
ALMANACH – RÉTSÁG
Rétság
Fejlesztések és Zöld 3 Város a középpontban
kérdés válasz
Simon Katalin néptáncoktató, e es le i veze ő
Polgármester: Hegedűs Ferenc
Alpolgármester: Mezőfi Zoltán
Képviselő-testület: Jávorka János, dr. Katona Ernő, Kotroczó Balázs, dr. Szájbely Ernő, Varga Dávid Géza
Jegyző: dr. Varga Tibor
Bizottságok Pénzügyi és városüzemeltetési bizottság, elnök: dr. Szájbely Ernő Szociális bizottság, elnök: Jávorka János Társadalmi kapcsolatok munkacsoport, vezető: Mezőfi Zoltán
Városháza: 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel.: 35/350-630 E-mail: titkarsag@retsag.hu
Lakosság száma: 2705 fő (2018. január 1.)
Jeles napok: július 17.: Rétsági csata (Pöltenberg Ernő honvéd tábornok feltartóztatta a Vác felől előrenyomuló cári csapatokat) október 30-31.: Mindszenty József hercegprímás a kiszabadítása utáni éjszakát itt, a laktanyában töltötte.
FONTOS ÉRTÉK
Harangláb Az autóbusz-forduló szomszédságában, a Kossuth utcában található a város 1989ben műemlékké nyilvánított evangélikus haranglábja. A négyzetes alaprajzú, emeletes, sátortetős tornyot a tizennyolcadik században emeltette az egyház, legrégebbi harangját 1702-ben öntötték. Minden oldalán félköríves záródású, festett, szalagkeretes ablakokkal, délkeleti oldalán téglalap alakú, egyszárnyú bejárattal. Alacsony lábazat jellemzi, az épület sarkain festett díszítés látható. Az épületet legutóbb 1998-ban tatarozták.
HÍRESSÉG
Fényes Szabolcs Rétságon élt középiskolás korában, 1927–1931 között Fényes Szabolcs zeneszerző. Már itt kibontakozott páratlan tehetsége, komoly zeneértése. A településen született meg a máig népszerű Maya, az a jelentősebb darabja, ami azonnal országos sikert hozott neki. Emléktáblája egy magánházon található a Rákóczi úton, a postaépület közelében.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Torjay Attila
Több komoly beruházás előkészülete zajlik a nyugatnógrádi településen. A közlekedésfejlesztés kivitelezőjét nemrégiben jelölte ki az önkormányzat, és a Zöld Város elnevezésű projekt is kikövezett úton halad.
FEJLŐDÉS A közlekedésfejlesztési pályázat több elemet foglal magába, összesen 107 millió forint központi forrást nyert el rá Rétság. Ezek közül az egyik leglényegesebb a művelődési központ közelében létesítendő, akadálymentes gyalogos-átkelőhely, ami azért is indokolt, mert az emberek előszeretettel vágják le az útjukat, szabálytalanul szelve át az úttestet. Az északi városrészen, a 2-es út mentén egy buszöblöt alakítanak ki, amelynek köszönhetően a járatok már itt is megállhatnak. A Mindszenty-szoboregyüttes megközelítését egyszerűbbé teszik a vízelvezető árok felé emelt kis híd, illetve egy járdaszakasz megépítésével, valamint lesz hétszáz méter hosszú kerékpárút is. A Zöld Város összesen 468 millió forintos beruházás. Legnagyobb részét a piactér rekonstrukciója fedi le. Itt ízléses, a kereskedők és a vásárlók minden igényét kielégítő területet alakítanak ki, hat üzlethelyiséges pavilonsorral, az őstermelők számára létesített fedett elárusító helyekkel. Továbbá a nagyparkoló szomszédságában található pénzintézeti fiók előterét teszik rendbe, virágosítással, parkosítással. Megszépül a templomkert, illetve az általános iskola előtti zöldövezet, és teljesül egy régi vágy: a hivatali épületegyüttes hátsó udvarán lévő parkoló szilárd burkolatot kap. Rétság legnagyobb gondja a laktanya pusztuló állapotú épületeinek hasznosítása, hiszen a látvány elszomorító. Erre úgy tűnik, a közeljövőben kevés esély kínálkozik, lévén nincs jelentős befektetői érdeklődés a területre.
– Milyen szerepet tölt be Rétság kulturális életében a néptáncoktatás és a Kereplő Néptánc Egyesület?
– Egyre jelentősebbet. Néhány óvodással kezdtük a munkát, és mire eljött megalakulásunk 10. évfordulója, már hét korosztályos csoportot sorakoztathattunk fel, közel 130 táncos lábú fiatalt felvonultatva. Nemsokára a 15. jubileumot ülhetjük, megköszönve az áldozatos fáradtságot mind a tagoknak, támogatóknak, és persze a szülőknek. – Melyek voltak az elmúlt négy-öt esztendő legnagyobb sikerei?
A közlekedést megkönnyítő beruházások elengedhetetlenek a városban
Fotók: Torjay Attila
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE RÉTSÁGRÓL? MAJNIK LÁSZLÓ zenész, író: Rétság nyugalmas hely, sajátságos átmenet város és vidék között. A 2-es út nagy forgalma sem nyomja el a madarak csiripelését. Itt élek negyven éve, ezt nagy szerencsének tartom, és még Budapest is közel van. Ami hiányzik? Talán a hatékonyabb kapcsolatépítés a generációk között, és nincsenek hidak, bár ez országos gond.
SZÁJBELY ZSOLT, a városi könyvtár munkatársa: Ahhoz képest, hogy mi egy alig háromezres település vagyunk, igen büszkék lehetünk a rendkívül színes kulturális életünkre. Minden hétre akad olyan program, ami széleskörűen kielégíti az érdeklődést. Szerencsére megvan az a közeg, amely értő, és felettébb kíváncsi is a különböző eseményekre, rendezvényekre.
GIRASEK KÁROLY, a Retsag. net honlap szerkesztője: Rendkívüli érték a húsz éve alapított, és gyarapodó ipari park, a vállalkozások befizetett adói biztosítják a költségvetés stabilitását, a fejlődés lehetőségét. Élénk a kulturális élet, szépül a városkép, de megosztott a lakosság, pedig nagyobb összefogással még előbbre léphetne a település.
– Nem szeretnék egyet sem külön kiemelni, elég, ha annyit említek, hogy mára évente legalább huszonöt fellépésünk van, a hamvazószerdát megelőző szombati felvonulástól és gálától a tavaszi-nyári eseményeken keresztül egészen a Szent András napjához kötődő szezonzárásig, illetve a népdaléneklő versenyünk is kedvező visszhangot kapott. Külön öröm, hogy egyik csoportunk nemrégiben egy komoly szakmai zsűri előtt szerepelt kitűnően. – Milyen terveket fogalmaztak meg a közeljövővel kapcsolatban?
– Lépésről lépésre, szerényen haladunk előre a kitaposott utunkon. Az év elején megfogalmazzuk az elképzeléseinket, ezt átbeszéljük a vezetőséggel és a tagsággal, és e terv szerint megyünk. Egyre több csoporttal ápolunk szoros kapcsolatot az egész Kárpát-medencében, bővült a ruhatárunk is, de igazából a kiváló emberi közösség megtartása a legfontosabb.
Nyugat-Nógrádban csak Rétságon van lejtős nézőterű színházterem
Kulturális központ a könyvtárban MŰVELŐDÉS A kultúra igazi központja Rétságon a Városi Művelődési Központ és Könyvtár. Egész évben, hónapról hónapra több rendezvénynek a házigazdái, és a könyvtári részlegnek is magas a látogatottsága. Varga Nándorné, az összevont intézmény megbízott vezetője elmondta, a nyugatnógrádi térségben egyedülálló módon rendelkeznek lejtős nézőterű színházteremmel, ami nagymértékben segít a szemlélő számára az élmény növelésében. A településhez kötődő néhai zeneszerzőről, Fényes Szabolcsról elneve-
Évente többször tartanak itt könyvbemutatókat, felolvasásokat
zett bérletsorozat előadásain rendre telt ház van, és itt tartják a város nagyobb közéleti, kulturális és művészeti jellegű eseményeit. Az épületben galéria is található, az egyes képzőművészeti ágak helyi és környékbeli alkotóinak az évben több alkalommal szerveznek kiállítást, a tágas aula pedig kiválóan alkalmas például a vöröskeresztes bál, vagy a nyugdíjas-egyesületek öszszejöveteleinek otthonául. A könyvtár több mint negyvenezer kötetes állományú, ezenkívül bekötött folyóiratok, hanglemezek, magnókazetták, CD-tár, illetve diapo-
zitív és térkép is elérhető a látogatók számára. A napi sajtó iránt is sokan érdeklődnek, míg a kölcsönzők aránya a város lakosságához képest elfogadhatónak tekinthető. Természetesen kiemelt fontosságot tulajdonítanak az eseményeknek is. Évente többször tartanak könyvbemutatót, költészeti-prózai felolvasásokat, valamint a magyar költészet napjához kötődve itt rendezik minden év április 11-én a Spangár András Irodalmi Kör pályázatának eredményhirdetését és a művekből összeállított antológia ismertetőjét.
ALMANACH – RIMÓC
Rimóc
Védik és ápolják a 3 helyi hagyományokat
kérdés válasz
Beszkid János, a település polgármestere
Polgármester: Beszkid János
Alpolgármester: Kiss János
Jegyző: dr. Rózsavölgyi Tibor Képviselő-testület tagjai: Golopi Károly, Jusztin Péterné, Burik-Vincze Ágota, Vincze Attila, Déska Szabolcs Bizottság: Vagyonnyilatkozati Bizottság
Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: Csemer Károlyné
Lakosság száma: 1715 Hivatal címe: 3177 Rimóc, Madách tér 1. Telefon: 32/598-010
Civil szervezetek, alapítvány: KOBAK Egyesület, Sportegyesület, Rimóc Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Rimóc Községért Közhasznú Alapítvány
Jeles napok: Farsangi jótékonysági bál, Idősek napja, Falunap, Szüreti felvonulás, Hősök ünnepe
HÍRESSÉG
Akadémikus Seidner Mihály Kossuth-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1875-ben Rimócon született. A villamosenergia-gazdálkodás tudományának egyik megalapítója. Jelentős találmánya a villamos gépek folyadékkal való hűtése. A turbómotorok vízhűtésének kidolgozásával is foglalkozott. Találmányát, a villamos gépek folyadékkal való hűtését, Kandó Kálmán a villanymozdonyok szerelésénél is felhasználta.
Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
– Rimócon dolgos, szorgos emberek élnek. Mindenki teszi a dolgát, bár tény, hogy az alacsony iskolai végzettségűek nehezebben helyezkednek el – vélekedett Beszkid János polgármester.
ÉRTÉKŐRZÉS Az elmúlt időszakban több fejlesztést, felújítást is megvalósítottak a községben. Korszerűsítették a falu központját, aszfaltburkolatot kapott a sportcsarnok bejárata. Felújították a sportcsarnokot padlózatát. A temetőben az utakat saját erőből viakoloros lapokkal borították le, a Szent Erzsébet téren parkolót alakítottak ki. Hagyományok házát is létrehoznak: egy régi parasztházat felújítottak, s korhű bútorokkal, eszközökkel rendezik be. Helyreállításra került az első és második világháború áldozatainak emlékműve, és annak környéke. Rendbe tették a polgármesteri hivatal belső helyiségeit, elkészült az új 1956-os emlékmű. Többéves múltra tekint vissza a népszerű szociális bolt is. A községben több mint tíz térfigyelő kamerát helyeztek el, de újabbak üzembe helyezése is napirenden van. Rimócot Hollókővel kerékpárút köti össze, ezért a vendégház szolgáltatásait bérelhető kerékpárok vásárlásával szeretnék bővítik. Több éve már helyi televízió is működik a faluban. A polgármester jogos büszkeséggel említette, hogy 25 éve havi rendszerességgel megjelenik a község újságja. Az önkormányzat óvodát, gyermekházat, a Szécsény Térsége Humán Szolgáltató Intézmény Fenntartó Társulással Jelenlétházat működtet. A Szent Miklós Gondozási Központ feladatellátása szerződéses formában a Váci Egyházmegyéhez került. Támogatják a tehetséges fiatalokat, ezért minden évben jutalmazzák a jó tanulókat. A képviselő-testület „Rimóc Községért” kitüntető díjat, valamint „Rimóc Községért” elismerő oklevelet hozott létre, amelyeket időnként a arra érdemeseknek adományoz.
– Milyen értékeket tart fontosnak Rimócon?
Beszkid János polgármester a sportcsarnok bejáratánál vendégeknek mutatja a létesítményt
A településen több formában is őrzik és ápolják a hagyományokat. Büszkék táncaikra, dalaikra, népviseletükre. Nem csak vallják, tudják, hogy jelenük a múltban gyökerezik. Székely Orsolya filmrendező több filmet is készített a rimóci népviseletről. A helyiek jogosan lehetnek büszkék Holecz István-
né Margit nénire, a Népművészet Mesterére, akinek határainkon innen és túl számos helyen megcsodálták gyönyörű hangját. A községben 1920ban alakult meg a Rezesbanda, amely azóta is folyamatosan szolgáltatja a zenét. Több ügyes kezű, szorgos hölgy vállalta a népviselet megörökítését.
Déska Bertalanné, Paluchné Percze Piroska népviseletet, Holecz Jánosné díszes főkötőket készítenek, Golyán Miklósné babakészítő. Évek óta testvértelepülési kapcsolatot ápolnak a lengyelországi Dłutów, a szlovákiai Kalonda és a lettországi Strenči településsel.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE RIMÓCRÓL? KISS JÁNOS alpolgármester: Rimóc színes település, de a fiatalok egy része elköltözik. Ennek egyenes következménye az elöregedés. Az alacsony iskolai végzettségűek nehezen tudnak elhelyezkedni. Örülök, hogy sok itt a civil szervezet, amelyek részt vesznek a község életében. Azon vagyunk, hogy Rimóc élhető, a hagyományukat őrző és tisztelő falu legyen.
PERCZÉNÉ MÓCSÁNY GYÖNGYI:
Rimócon születtem, itt élek, szeretem a falut, ami fejlődik, létesítmények, utak épülnek. Sajnos öregszünk, sok fiatal elköltözik, mert helyben nincs munkalehetőség. Védőnőként úgy látom, hogy az itt élő roma családok között vannak becsületesen dolgozók, a közösségi életben részt vevők, de néhányan nehezen illeszkednek be a falu életébe.
BURIK-VINCZE ÁGOTA, a KOBAK elnöke: Rimócot élhető,
fejlődő falunak tartom, jó az infrastruktúra, évről évre van valami fejlesztés. Sok a civil szervezet, a falu vezetői odafigyelnek az alulról jövő kezdeményezésre. Büszkék vagyunk hagyományainkra, szeretnénk, ha még többen ellátogatnának hozzánk, s elvinnék a falu hagyományainak, népi kultúrájának a hírét.
– Az általános emberi értékek mellett Rimóc jó néhány helyi értékkel is rendelkezik. Említhetem a Nógrádikumokat, a rimóci népviseletet és táncot, és büszkék vagyunk a Rezesbandánkra. Az értékek közé sorolhatók civil szervezeteink és van két vendégházunk. A Szécsényi járásban első között nálunk épült sportcsarnok, amelyet a helyiek mellett a környező települések lakói is igénybe vesznek. Fontos érték, hogy az emberek őrzik, ápolják a vallásukat, a hagyományokat, büszkén viselik a népviseletet. A magam részéről értéknek tartom, hogy a helyi önkormányzatban 1990 óta nincs széthúzás, nézeteltérés, mindenki egyet akar: a falu fejlődését. – Melyek a helyi civil szervezetek, s mivel foglalkoznak?
– A Környezetet Oltalmazó Baráti Kör sikeres pályázatával 52 millió forint értékben bővítettük, s felújítottuk a Közösségi házat. Az 1970es évek elején alakult a helyi hagyományőrző csoport, a Szent József Katolikus Férfi Szövetség pedig a keresztény vallást ápolja. A Rimóc Községért Alapítvány nyolc embert foglalkoztat, Mária csoportunk Szűz Mária tiszteletét, hagyományait ápolja, a Rimóci Ifjúsági Egyesület pedig a fiatalok számára szervez programokat. – Terveik a jövőbe tekintve?
– Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az alacsony iskolai végzettségűek helyben találjanak munkát. Erősíteni kell a falu megtartó erejét. Sikeresen pályáztunk orvosi műszerek beszerzésére, az egyházközségünk is a sikeres pályázók között szerepel. Tervünk az óvoda felújítása, az utak további karbantartása, korszerűsítése.
Munkáját hivatástudat hatja Rozi néni babaházába nincs á se i is a im n lőke el őd ör l a vend nek HIVATAL – Igen összetett a jegyző munkája, komoly kihívást jelent. A lakosság részéről sokszor olyan kérdéssel is hozzám fordulnak, ami nem tartozik a hatáskörömbe – mondta dr. Rózsavölgyi Tibor, a falu jegyzője. Gyakran bekopogtatnak hozzá különböző kérdésekkel, a földhivataltól és más hivataloktól kapott levelekkel, hogy mitévők legyenek. Ő elmagyarázza a teendőket, segít. Munkáját hivatástudat hatja át, szereti, amit csinál, komoly szakmai kihívásnak tekinti. Miskolcon közigazgatási menedzseri képesítést szerzett, majd elvégezte a jogi egyetemet.
dr. Rózsavölgyi Tibor jegyző
Dolgozott a Nógrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályán, azután a Nógrád Megyei Kormányhivatal Szécsényi Járási Hivatalában, tehát már korábban ismerte a községet. Előző munkahelyein szerzett tapasztalatainak egy részét a jegyzői munkakörben is tudja alkalmazni. Ez év május 1-jétől tölti be a rimóci közös önkormányzat hivatalának jegyzőségét, amelynek központja Rimócon van és hozzátartozik Nógrádmegyer is. Ahogy mondta, heti egy alkalommal tart fogadóórát Nógrádmegyerben, ha szükséges, segít az aljegyző munkájában.
KULTÚRA Páratlan népművészeti tárgyak, az elődök által használt eszközök, egykori parasztház berendezés és a rimóci népviselet gazdag tárháza fogadja a látogatókat Rozi néni babaházában. A Kiss család a múlt század végén vásárolta meg a portájuk mellett lévő három helyiségből álló tornácos parasztházat gazdasági épületnek. Később mégis úgy döntöttek, hogy nemesebb célokra fogják használni. Kiss Bertalanné arra gondolt, hogy az utókor számára meg kell őrizni családja gazdag, a múlt emlékeit őrző tárgyi emlékeit, és megmutatni a fiatalok-
Kiss Bertalanné Rozi néni
nak, a községbe látogató turistáknak, hogyan éltek egykor a rimóciak. A három helyiségből álló épületben előbb a tisztaszobát rendezték be, majd a további helyiségeket is kis múzeummá alakították. A család nem kér belépődíjat, örülnek, hogy az értékeiket másoknak is megmutathatják. A látogatók közül néhányan még népviseletbe is beöltöznek egy-egy fotó erejéig. A helyiségekben, mint egykor a falakon, szentképek, családi fotók láthatók. Kiss Bertalanné szomorú szívvel mutatta férje fényképét, akit évekkel ezelőtt veszített el, de a babaház őrzi, hirdeti az elődök életét.
ALMANACH – ROMHÁNY
mhán
Több intézmény is 3 k rszer vál
kérdés válasz
ez r ila a ele l s l ármes ere
Polgármester: Vezér Attila Alpolgármester: Balázs Attila Képviselő-testület tagjai: Grolyó László, Kovács Balázs, Molnár Sándorné, Turi Tímea, Uhlarik Anita Jegyző: Polónyi Csilla Óvodavezető: Kertész Mártonné Iskolai igazgató: Tóth Teréz Háziorvos: dr. Bornemisza Éva, dr. Katona Ernő A hivatal elérhetősége: 2654 Romhány, Kossuth út 63. Tel.: 35/355-011. E-mail: onkormanyzat@romhany.hu. Honlap: www.romhany.hu Látnivalók: – Rákóczi-törökmogyorófa – Turul-emlékmű (a romhányi csata emlékére) – Prónay-kastély (magántulajdon) – Laszkáry-kastély – „Angolkert” – Vérhegy – Bereczki Máté emlékháza és szobra – Prónay-kilátó (az Ipoly Erdő Zrt. építtette, a falu határából félórás gyaloglással elérhető) Jeles napok: – Rákóczi emléknap és a Bereczki-gyűrű átadása (január 22.) – idősek napja (hamvazószerda előtti hétvége) – Pick Up Drive veteránjárműtalálkozó (június utolsó hétvégéje) – falunap (július első szombatja) – kapák napja (nyáron) – szüreti felvonulás és bál (szeptember közepe)
ERRŐL HÍRES A község határában vívta utolsó emlékezetes csatáját II. Rákóczi Ferenc hadserege a Habsburgok ellen 1710. január 22-én. A községben több emlékpont található a híres ütközet előtt tisztelegve. Romhányban született 1824ben Bereczki Máté, az Európa-híres pomológus, gyümölcsnemesítő szakember.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
A 2014–19 közötti önkormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának az intézményhálózat zökkenőmentes működését, illetve korszerűsítését tekintette a község vezetése. A 2015-ös esztendőtől mostanáig a könyvtár kivételével hét intézmény fejlesztése történt meg.
FEJLŐDÉS Kívül-belül megszépült az orvosi rendelő, hasonlóképpen felújították az idősek lakóotthonát és a Bereczki Mátéról elnevezett művelődési házat. Energetikai korszerűsítést végeztek az óvodában és a polgármesteri hivatal épületében. A sportcsarnokban is komoly munkálatok történtek: felújították az elektromos, a fűtési és vízrendszert, kifestették az öltözőket, napelemet és napkollektort tettek a tetőre. Az általános iskolában a Balassagyarmati Tankerületi Központ közreműködésével történtek fejlesztések. A közterületek állapotára kiemelt figyelmet szentelt az önkormányzat. Az elmúlt három évben összesen tizenhat belterületi utat aszfaltoztak, illetve nemrégiben néhány földút is szilárdabb burkolatot kapott, így könnyebben megközelíthető az úgynevezett „alsó temető”. Romhány központját korábban nagyon elcsúfította a két, rossz állapotú úrilak. A Prónay-kúria nagy részét a tulajdonosok rendbe tették, és tovább folytatódik a megszépítése. A vele közel átellenben lévő Laszkáry-kúria sorsa is kedvezően alakult: megvásárolták, és a tervek szerint szálláshelyeket alakítanának ki az ódon falak között. Foglalkoztatásban ugyancsak előrelépett Romhány. A Zalakerámia gyárában ötmilliárd forint értékben fejlesztettek, nőtt a kapacitás, közel húsz új munkatársat vettek fel. A Widenta ipari csiszolóanyagokat gyártó üzeme bővítette területét, öt hektáron gyártócsarnokot építenek, és elképzelések születtek a régi kerámiagyár további hasznosítására is.
– Miket tart Romhány legfőbb értékeinek?
– Komoly történelmi múltunk, a Rákóczihoz kötődő kultusz kötelez bennünket, és a nagy múltú iparunk is, amely most fellendülő pályára állt. Szép környezet vesz bennünket körül, a lakosságszámhoz viszonyítva széles körű intézményrendszert működtetünk. Nagy zöldövezetekkel is rendelkezünk, amiket folyamatosan rendben tartunk. – Mi az, ami hiányzik, ami a közeljövőben megoldandó?
Homlokzati hőszigetelés a polgármesteri hivatal épületén. Az óvodában is végeztek korszerűsítéseket
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET ROMHÁNYBAN? ROTTEKNÉ BOZSÓ HENRIETTA
óvodai élelmezésvezető: Gyermekkorom óta itt élek, nagyon jó az emberi közösség, helyben minden lehetőség adott a családok számára, magas színvonalú az oktatás, kitűnő minőségű az egészségügyi ellátás, színvonalas rendezvények vannak, amelyek szervezésében és lebonyolításában szívesen és sokan aktivizálják magukat.
SAGYIBÓNÉ SÁRA ANNA, a művelődési ház megbízott igazgatója: Negyven esztendős pedagógusi tevékenységem alatt nagyon megszerettem Romhányt, azóta is töretlen ez az érzés. Nagyon széles a település kulturális kínálata, élénk a művészeti élet, a művelődési házban rendszeresek az események, így a kiállításokon a kistérség alkotói is bemutatkozhatnak.
PAULOVICS LÁSZLÓ biztosítási tanácsadó: Engem is minden ideköt, a múlt, a jelen és a jövőt is itt képzelem el. Több szempontból is a környék kiemelt települése Romhány, színvonalas szálláshelyekkel is rendelkezünk, és a nyugatnógrádi térségben egyedülálló módon minden biztosítási termék elérhető a községben, ahol helyben kiszolgálják az ügyfeleket.
– Sajnos jelenleg nem rendelkezünk saját tulajdonú telkekkel. Egyfajta lehetőségként adódik a mezőgazdasági művelésből kivont területek megvásárlása, a rendezési tervünkben is szerepel ez. Szeretnénk lakossági kérésre új, szép kivitelű buszvárókat telepíteni, illetve járdafelújításokat végezni. – Hogyan igyekeznek megtartani, illetve a településre csábítani a fiatalokat?
– Örömteli fejlemény, hogy a használt lakások piacán Romhányban kereslet alakult ki, amely összhangban van a munkahelyek bővülésével. Nagy reményeket fűzünk a bölcsőde kialakításához, ha a gyermeknevelési intézmények terén teljes körű hálózattal rendelkezünk, az a fiatal családosok számára mindenképpen csábító tényező. Minden gyermek születésekor egyszeri, húszezer forintot ad a szülőknek az önkormányzat, és karácsonyig a hat és tizennyolc éves diákok fejenként ötezer forintos támogatást kapnak, év végén megajándékozzuk a nagycsaládosokat is.
A Romhányi Dalárda műsortárából nem hiányozhatnak a kuruc dalok
ner e ikai e lesz sek is történtek
ÉRTÉKŐRZÉS Romhányban szinte minden a Rákóczihagyományokról szól. Az 1710. január 22-én zajlott csata emlékéhez az esztendő négy évszakában rendszeresen kötődik egy-egy esemény, megmozdulás. Kezdődik az ütközet napjára szervezett téli megemlékezéssel, és ekkor adják át a díszpolgári kitüntetést, a Bereczki-gyűrűt is. A jeles alkalomhoz kapcsolódik egy, a cserháti dombokon keresztülhaladó gyalogtúra, illetve a turulos oszloptól a művelődési házig tartó futás. Sokan kilátogatnak ilyenkor a község fö-
PÁLYÁZATOK A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert pályázati forrásból, 49,8 millió forintos támogatásból valósult meg az Aranyalma Óvoda komplex energetikai fejlesztése. A kivitelezés 2018-ban fejeződött be. Ugyancsak az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése keretében jelenleg is zajlanak munkálatok a polgármesteri hivatal épületében, erre 45 millió forintos támogatást kapott a község, illetve előkészületben van a bölcsődei szárny építése, ami 70 millió forintból készül majd el.
szk k a ák zi ha lött magasodó Vérhegyre, ami nevét is arról kapta, hogy sok kuruc és labanc katona ontotta vérét itt. Néhány évvel ezelőtt adtak otthont a Rákóczi-emlékeket őrző Kárpát-medencei települések találkozójának, amelyen a temetőbe vezető út mentén a vendégek és házigazdáik emlékfasort ültettek. A Rákóczi-hagyománykör hű terjesztője a Romhányi Dalárda. A Hajdú Éva vezette férfikórus műsortárának legfontosabb énekei éppen a kuruc dalok, fellépéseik során rendszeresen elhangzik a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás”, illet-
mán kra
Romhányban szinte minden a Rákóczi-hagyományokról szól
ve a „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos kalabérom”. Az emlékhelyek közül terebélyes lombkoronájával szó szerint kiemelkedik a törökmogyorófa, ami körül számos legenda terjeng, de legvalószínűbb, hogy a csemetét rodostói száműzetéséből küldhette annak idején a vezérlő fejedelem, hiszen a szakértők is mintegy háromszáz évesre becsülik a korát. A Szátokra vezető út mentén található kőoszlopot, amelynek tetejét egy turulmadár díszíti, 1932-ben az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula avatta fel.
ALMANACH – SÁGÚJFALU
Ságújfalu
Megvalósult az, amit 3 a testület tervezett
kérdés válasz
Szentes Attila, a település polgármestere
Polgármester: Szentes Attila
Alpolgármester: Sirkó Tamás
Képviselő-testület tagjai: Barczi Ferencné Fekete Barnabásné Dénes László Perczéné Antal Brigitta, Varga János
Jegyző: Sirling István
A hivatal elérhetőségei: Dózsa György út 15. Telefon: 32/402-200
Jeles napok: Szent László napja, település búcsúja, falu karácsonya, gyermeknap
Civil szervezetek: Tűzoltó Egyesület, Faluszépítő Egyesület, Népdalkör, Sportegyesület, Szent László Közössége Iskolaigazgató: Dénes László Óvoda vezetője: Balogh Judit Háziorvos: dr. Angyal István
Lakosság száma: 998 A FALU TÖRTÉNETE A település hétszáz éves múltra tekint vissza, de leletek bizonyítják, hogy a területén már évezredekkel ezelőtt is éltek. Az írásos emlék 1518-ban Újfaluként említi. A terület Zách nemzetség birtokához tartozott. A település nagy része a török időkben elpusztult, az 1700-as évek elején épült újjá. A XVIII. század elején Koháry gróf tulajdona, a század második felében Kubinyi Gáspár volt a birtokosa. Ő építette azt a kúriát, amely a falu legjelentősebb épülete, napjainkban a polgármesteri hivatal található benne. Később Prónay György lett a birtokos, ő volt a falu utolsó földbirtokosa.
Az oldalt írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
– Öt évvel ezelőtt a képviselő-testülettel elkészítettük a ciklusra szóló programot, amelynek nagy részét mostanra teljesítettük. A fejlesztések, felújítások mellett a legfontosabb feladatunk volt a község intézményeinek zavartalan működése – vélekedett Szentes Attila, Ságújfalu polgármestere.
FEJLŐDÉS A település központjában üresen álló épület az elhanyagolt környezetével a helység szégyenfoltja volt. Az ingatlant az önkormányzat megvásárolta, felújíttatta, s a környezetét rendbe tetette. Az elmúlt évek kiemelt feladatai között szerepelt a fő út gyalogos közlekedésének biztonságosabbá tétele. Évente 150– 200 méter új szakaszt építettek. Napjainkban a fő úton 2200 méter hosszúságú járda áll a gyalogosok rendelkezésére. A gyalogosjárdához szorosan kapcsolódott a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. A ciklus folyamán ezt is megvalósították. Az önkormányzat intézményei közül utolsóként került felújításra a temetőben a ravatalozó. A községben az idén ünnepelték a templom felszentelésének 80. évfordulóját. Ehhez kapcsolódott a temetőben dr. Horváth József esperes – aki egykor a templom építésének kezdeményezője volt – síremlékének a felújítása. Pályázati pénzből megvalósult a templomhoz vezető járdarendszer felújítása, és az I-II. világháború hőseinek is emlékkeresztet állítottak ebből az öszszegből. Felújításra került a József Attila és a Dózsa György utakat összekötő útszakasz, valamint a József Attila utca. A Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően megújult a közösségi ház. Szentes Attila polgármester elmondta, hogy a helyi közösségek évek óta meghatározó szerepet töltenek be a falu életében. A számuk a ciklus folyamán megalakult nyugdíjasklubbal tovább növekedett. A község polgármestere szólt
– A rendszerváltozás óta élvezi a falu bizalmát. Mit tart a legfontosabbnak a falu életének közel három évtizede alatt?
– Amire polgármesterként a legbüszkébb vagyok, hogy a rendszerváltást követő harminc év komoly munkájával sikerült elérni, hogy ez az egykoron lesajnált, félig halálra ítélt társtelepülés mára a környék egyik legdinamikusabban fejlődő faluja lett. Mindez köszönhető a mindenkori képviselő-testületnek és a falu lakosságának. A központban álló épületek és kis tér a felújítás után a község egyik büszkesége lett
arról, hogy a település szociális ellátási rendszerét próbálják minél szélesebb körben elérhetővé tenni. Pályázati pénzből, saját forrásból kiegészítve tűzifát adtak a lakosságnak, a gyermekeknek beiskolázási segélyt és ingyenes vagy kedvezményes étkezést bizto-
sítanak. Támogatják a fiatalok lakáshoz jutását. Az időseket szociális ebéddel és élelmiszercsomaggal segítik. – A rohanó szürke hétköznapok közé különböző rendezvényeket szervezünk, amelyek külön színfoltot adnak a falu életének. Ezek az összejövetelek a
szórakozás, a kikapcsolódás mellett erősítik a hovatartozás érzését, a közösségi szellemet. Évente megtartjuk a borversenyt, a májusfa állítását, az egészségnapot, a táncgálát, tematikus kiállításokat, idősek napját, a falu karácsonyát – sorolta a polgármester.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SÁGÚJFALURÓL? ANTALNÉ CSABA KINGA, a népdalkör vezetője: Gyerekkorom óta itt lakom, szeretem ezt a falut és az itt élőket. Több közösségnek is a tagja vagyok, jó kapcsolatot ápolunk egymással. Ságújfalu azon települések közé tartozik, ahol nem csak papíron működik több civil szervezet, s tagjaik bekapcsolódnak a falu életébe. A polgármester segítőkész, mindig bizalmat kap a választóktól.
GODÓ MÁRIA pedagógus: Tősgyökeres ságújfalusi vagyok, jól érzem magam a faluban, az iskolában, ahol 1982-től óta tanítok. A községben és itt nálunk a tantestületben is jó a közösségi szellem. Van egy szép faluközpontunk, amire igazán büszkék lehetünk. A legtöbb ház előtti szép virágos park a tulajdonosok szorgalmát dicséri. Ságújfalu egy élhető, szép község.
BALOGH JUDIT, az óvoda vezetője: Nem vagyok idevalósi, de pozitívak a tapasztalataim az itt élőkről. Salgótarjáni vagyok, kilenc éve dolgozom a faluban, nem bántam meg, hogy ide kerültem. Azt mondhatom, hogy egy jól felszerelt óvodának vagyok a vezetője. Az épület most van felújítás alatt. A szülőkkel és az önkormányzattal is jó kapcsolatot ápolunk, segítőkészek.
– Milyen az önkormányzat és a lakosság kapcsolata?
– Azt mondhatom, hogy a kapcsolatunk szinte napi szintű. Hivatalunknak nincs ügyfélfogadási rendje, hétfő reggeltől, péntek délutánig bárki jöhet hozzánk, folyamatosan rendelkezésre állunk. Több olyan civil szervezetünk van, amely aktívan részt vesz a falu életében: a Faluszépítők Egyesület, a Népdalkör, a Tűzoltó Egyesület, a Sportegyesület, az egyházi szervezetek. Mind egyegy lakossági érdekcsoportot képviselnek és folyamatosan tartják a kapcsolatot az önkormányzattal. Bekapcsolódnak a különböző programok szervezésébe is. Azt mondhatom, ők a település fejlődésének egyik motorja. – A jövő feladatai közül mit tart a legfontosabbnak?
– Egyedüli polgármesterjelöltként indulok a választáson. Ilyen még nem fordult elő az elmúlt időszakban. Legfontosabb Ságújfalu intézményrendszerének további zavartalan működése. Azon leszek, hogy a falu tovább szépüljön, fejlődjön. Természetesen a fejlesztések anyagiaktól függőek. Élni fogunk a különböző pályázati lehetőségekkel, tovább építjük, szépítjük Ságújfalut.
Színvonalas nevelő, oktató munka Nyolcvanéves folyik a helyi általános iskolában a falu temploma OKTATÁS „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az oktatás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog”. Szent-Györgyi Albert gondolata a ságújfalusi általános iskola mottója. Nem csak a pedagógiai programjukban olvasható, a mindennapi munkát is ennek a szellemében végzik. Azon fáradoznak, hogy a rájuk bízott 164 gyermek önmagához képest a legtöbbet fejlődjön; számukra az iskola vonzó legyen; kialakuljon bennük a tanulás,
Dénes László, az iskola igazgatója
az ismeretszerzés utáni vágy. Dénes László az iskola igazgatója elmondta, hogy irányítása alatt munkájukat szerető, ahhoz értő, jól felkészült kollégák dolgoznak. Az iskola jól felszerelt, minden teremben van digitális tábla, rendelkeznek a szükséges eszközökkel. Céljuk, hogy a gyermekek a tanítási órán kívül is megtalálják az ismeretszerzés lehetőségeit. Jogosan lehetnek büszkék az alapfokú művészeti iskolájukra. Szakkörök, sportköri foglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére. Hosszú évek óta működik az iskolagalériájuk. Ahogy az igazgató mondta, ez több szempont-
ból is fontos: a kiállítások hozzájárulnak a tanulók esztétikai neveléséhez és diákjaik a tárlaton keresztül megismerhetik megyénk kortárs alkotóművészetét. Az igazgató kiemelte: nagyon jó kapcsolatot ápolnak a Nógrád megyei fotóklubbal. Osztály- és iskolaszintű kirándulások, túrák teszik gazdagabbá az intézmény életét. A ságújfalusi iskola népszerű a környező településeken is. Jelenleg kilenc községből járnak hozzájuk diákok, olyanokból is, ahol van nyolcosztályos iskola. Népszerűségüknek egy titka van: a gyermekközpontú, színvonalas nevelő-oktató munka.
ÉRTÉK Egykori feljegyzések szerint a községnek a XVII. században volt már temploma. Dr. Horváth József esperes, plébános, az 1930-as évek elején került Karancsságra. Egyik alkalommal az egyházközség gyűlésén felvetette, hogy Ságújfaluban templomot kell építeni. Prónay báró telkén volt egy cselédház, az egyházközség szerette volna megvásárolni, hogy annak a helyén felépíthessék a templomot. A báró azt mondta, ha a község áttér az ő vallására, akkor ő felépíti a templomot a falunak, ha nem, akkor 400 pengő az ára. A falu a pénz kifizetését választot-
ta. Adományból, nagy összefogással két év alatt felépült a templom, amelyet 1939. október 8-án, a Magyarok Nagyaszszonya ünnepén dr. Meszlényi Zoltán püspök szentelt fel, védőszentje Szent László. A templom falai 1956-ig fehérek voltak, festmények nem díszítették. Az oltárkép, a falakon és a mennyezeten lévő festmények a budapesti Szilágyi János munkái. A templom tornyában lévő két harang közül a kisebbet 1895ben öntötték, amely hosszú éveken át a haranglábban volt elhelyezve. A nagyobb harang később készült.
ALMANACH – SALGÓTARJÁN
al
ar án
z ön enn ar vár s 3 el r se a le ő l
k rd s válasz
al h Ka alin veze ő i az a
Polgármester: Fekete Zsolt
Alpolgármester: dr. Dániel Zoltán dr. Huszár Máté Pataki Csaba
Jegyző: dr. Romhányi Katalin Képviselő-testület: Czene Gyula Dudás Nándor Fenyvesi Gábor Gyurkó József Gyurkóné Kovács Krisztina Harmos László Homoga László Molnár Károly Szabó Csaba Tolnai Sándor Turcsány László
Bizottság: Gazdasági, elnök: Molnár Károly Népjóléti, elnök: Czene Gyula Pénzügyi, elnök: Tolnai Sándor Ügyrendi, elnök: Dudás Nándor
Városháza: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: 32/417-255 Fax: 32/310-838 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu
Lakosság száma: 34.965 fő (2019. január 1.)
97 ÉVE VÁROS 1922. január 27-én a település akkori képviselő-testülete a Belügyminisztérium rendelete alapján várossá nyilvánította Salgótarjánt, polgármesternek pedig dr. Förster Kálmánt választotta. A közel száz év alatt rengeteg változáson, fejlődésen, olykor hanyatláson ment keresztül a város, azonban Salgótarján életében kiemelkedő év volt 1950, amikor is megyeszékhellyé nyilvánították.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina–Csongrády Béla Fotó: NMH
Salgótarjánban az elmúlt években helyenként nehéz döntéseket meghozva tették le annak alapjait, hogy a város önfenntartóvá válhasson. Ennek ellenére a Modern Városok Programnak és a különböző pályázati lehetőségeknek köszönhetően folyamatosan fejlődik a megyeszékhely, amely a tervek, illetve az elképzelések alapján a jövőben sem lesz másképp.
FEJLŐDÉS Az elkövetkező években a városvezetés szeretné Salgótarjánt önfenntartóvá tenni, ami azt jelenti, hogy intézményeik működtetése és kötelező feladataik elvégzése után év végére maradna bevétel, amelyet újabb fejlesztésekre fordíthatnának. – Sajnos, ehhez még elég hosszú út vezet, továbbá kormányzati segítség nélkül nem is megoldható, azonban nem adjuk fel az álmainkat. Az elmúlt években az Óbudai Egyetem közreműködésével ismét elindult megyeszékhelyünkön a felsőoktatás. Ezenkívül pedig további intézményekkel is folytatunk tárgyalásokat. Ilyen például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, amely átvette a Kanizsai Dorottya egészségügyi szakközépiskolát. Velük többek között azért is folynak az egyeztetések, mert a Modern Városok Program keretein belül elindult az egyik legnagyobb beruházás, az onkológiai központ megépítése, amelyben a daganatos betegek gyógyítását fogják végezni a felismeréstől egészen a teljes rehabilitációig. Ez nemcsak Salgótarjánnak, illetve a megyének, hanem az egész régiónak is nélkülözhetetlen egészségügyi ellátást fog majd nyújtani. A tervek szerint két év múlva készül el, azonban ez idő alatt olyan tudással rendelkező humán erőforrást is kell biztosítani, akik ezt a feladatot el is tudják végezni – mondta Fekete Zsolt. A polgármester hozzátette: ugyanígy a Testnevelési Egyetemmel is komoly tárgyalások folynak a tóstran-
– 2018 őszén került a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. élére. Hogyan fogalmazható meg a bő egy esztendő mérlege?
Glória sok helyi fiatallal együtt otthon érzi magát a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban
di projekt fejlesztése ügyében. Velük, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottsággal karöltve olyan beruházást szeretne megvalósítani a városvezetés, amely nem csupán a helyieknek készül. Egy edzőközpontot álmodtak meg, amely egész Magyarországon, sőt, Euró-
pában is egyedülálló lesz. Azon kívül, hogy minden ember szórakozását, kikapcsolódását tudja biztosítani, a paralimpikonok versenyekre való felkészülésében, illetve a sérülések utáni rehabilitációban is nagy segítséget nyújthat. Mindezeken kívül szintén a Modern Városok
Programnak köszönhetően hamarosan befejeződik a főplébánia rekonstrukciója is. – A fejlődés már láthatóan elkezdődött, azonban van még mit tennünk annak érdekében, hogy olyan Salgótarjánt teremtsünk, amely minden nógrádi álma – hangsúlyozta Fekete Zsolt.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZÁLAK FŰZIK SALGÓTARJÁNHOZ? ADAME ISTVÁN: Szeretem szülővárosomat: több mint 50 éve itt élek, és soha nem kívánkoztam máshová. Korábban a vendéglátásban dolgoztam, 1989 óta viszont a kereskedelemben egyéni vállalkozóként keresem a kenyerem. Azt sajnálom, hogy nem használjuk ki jobban idegenforgalmi célokra azt a csodálatos természeti környezetet, amely e völgyvárost körülöleli.
KELE SZABÓ ÁGNES: Itt születtem. A családom a legfontosabb kapocs, de ide kötnek a barátaim, madáchos mindennapjaim, pedagógusi, alkotói munkám. Remélem, tudok tenni azért, hogy a város ismét vonzó legyen. A férjem acélgyári nagyszüleitől a szüleink városépítő évein át a mi megtartó szándékunk és a fiunk megújító, helyben maradó, de sokfelé kalandozó világával.
TŐZSÉR ZSOLT: A Bolyai gimnáziumba járok. Otthon érzem magam a szülővárosomban, ahová mindig jó érzés hazatérni. Szívesen veszek részt különböző megmérettetéseken, csapatunk a PénzSztár pénzügyi vetélkedő országos döntőbe jutott. A minap 2. lettem a városi Váci Mihály versmondó versenyen. Örülnék, ha helyben több lehetőség is lenne a továbbtanulásra.
– Az önkormányzat támogatásával sok tekintetben megvalósultak elképzeléseim. Munkatársaimmal törekedtünk az egész intézményegység munkáját megújítani. Gazdagítottuk a programés szolgáltatáskínálatot főként a különböző korú fiatalok számára, s léptünk előre a fejlesztés területén is. Példaként említem a városi tévé stúdiójának korszerűsítését, új kamerák beszerzését, a sportcentrum öltözőépületének vagy az uszoda medenceterének felújítását. – Milyen elvek alapján szervezik az adventi ünnepváró eseményeket a Fő téren?
– Tartalmilag a „Lelkünk melege”– szlogen határozza meg rendezvényeinket, ami viszont a látványt illeti, azt a mesevilágjelleg dominálja. A díszítés sok támogató segítségével, civil szervezetek, intézmények együttműködésével valósult meg. A pénteki, illetve a vasárnapi programjaink keretében – helyi és vendégszereplők közreműködésével – igyekszünk a lehető legtöbb ember kedvében járni. Különösen élvezik a látnivalókat az óvodások, kisiskolások. – Mit terveznek a közelgő 2020-as esztendőre?
– Nehéz erről röviden szólni. Minden bizonnyal több családi és gyermekközpontú rendezvényünk lesz, s folytatjuk a településrészek kínálatának gazdagítását. Pályázunk az eszközparkunk korszerűsítésére és lesznek további új kezdeményezéseink is. Cs. B
zellemi ak ivi ása ldá a övőre ves ől az önze len vár sszere e nek le lim iai a n k á k s DÍSZPOLGÁR Fancsik János tősgyökeres salgótarjáni, a külföldi utazásait tekintve szinte csak addig volt távol szülővárosától, amíg Pécsett az orvostudományi egyetemre járt. Belgyógyász és reumatológus főorvosként vonult nyugállományba, de kórházigazgatóként is hasznosan munkálkodott. Közéleti érdeklődésére jellemző, hogy – más-más időszakban – volt parlamenti és önkormányzati képviselő is. Aktív tagja a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesületnek, szereti az irodalmat, sok-sok verset tud fejből, sőt ő maga ugyancsak megnyilvánul eb-
Fancsik János igazi lokálpatrióta
ben a műfajban is, minthogy véleményét gyakran fejti ki cikkek formájában. A családjának és a salgótarjániaknak ajánlott önéletrajzi ihletésű helytörténeti emlékeit 2016ban a Rokkant-teleptől a Vásártérig címmel könyv formában adta ki a Nógrád Megyei Levéltárért Alapítvány. Nagy természetbarát, túrázó, kevesen ismerik olyan jól, mint Fancsik doktor a Karancs–Medves vidékét. Azon lokálpatrióták egyike, akinek mindig van valamilyen jó ötlete, hasznosítható kezdeményezése a város, a közösség érdekében. Cs. B.
KLUBHŰSÉG Szalay Miklós december 6-án töltötte be a 73. életévét. Rövid edzői időszakoktól eltekintve végig itt, szülővárosában – amelyet nagyon szeret és amelyhez felesége családja révén is szorosan kötődik – élt. Bár az asztaliteniszben is tehetségesnek bizonyult, a labdarúgásnál kötött ki, amelynek alapjait a grundon sajátította el. A szakmunkásképzőben Szabó Géza és Szepesi Antal jeles testnevelő tanárok keze alatt pallérozódott. 1964 nyarán az acélgyári SESE igazolta le, de őssszel már az SBTC játékosa volt. 180 NB I.-es mérkőzést játszott fe-
kete-fehérben, és 28 gólt rúgott. Egyike volt a Básti István és Répás Béla által is jegyzett középpályás sornak, az 1972es bronzérmes gárdának. Bástival 1968-ban Mexikóban a magyar csapattal olimpiai bajnokok lettek. Az 50. évfordulón újra ellátogathattak a nagy siker színhelyére. 1972 januárjában a spanyolok ellen a magyar válogatott mezét is magára ölthette. Szeretné, ha a jövőre 100 éves Stécé újra szebb napokat élhetne meg. Cs. B. Látogasson el hírportálunkra! Szalay Miklós bízik csapatában
ALMANACH – SÁMSONHÁZA
Sámsonháza
Érték a nemzetiség: 3 építenek a tradíciókra
kérdés válasz
Juhász Zsuzsanna, családi vállalkozás munkatársa:
Polgármester: Bajnokné Képes Gyöngyi Alpolgármesterek: Kukely Róbert, Szpisák János Jegyző: Dr. Sárvári Eszter Képviselő-testület: Bazsó László Tibor, Pálik Pál Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Kelemen István (elnök), Rácz István (elnök-helyettes), Oláh Zsolt (képviselő) Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat: Bajnokné Képes Gyöngyi (elnök), Demen Mihály (elnökhelyettes), Dr. Kukely György (képviselő) Elérhetőség: Cím: 3074 Sámsonháza, Rákóczi út 47. Telefon: +36-32/393-070 E-mail: samsonhivatal@gmail.com Lakosságszám: ~ 300 fő
ERRŐL HÍRES… A község már 1132-ben, II. Béla király idejében is létezett. Nevét első birtokosáról, egy Sámson nevű főúrról kapta, aki a falu feletti várat is megépítette. A sámsoni vár – Fejérkő vára – feltehetően a huszita háborúkban pusztult el: 1472-ben már romokban hevert, de a romterület ma is látogatható. Egy 1808-as tűzvészben az egész falu leégett, nem kímélte az evangélikus templomot sem. Az Isten házát 1870-ben a település legmagasabb pontján építették újjá. A központban található egy I. világháborús emlékmű és egy Kossuth-szobor is. Érdekesség, hogy az egyházközség 1871-ben a már száműzött Kossuth Lajost választotta főfelügyelőjének, aki e tisztséget – mint egyetlen közmegbízatást a száműzetésben – haláláig ellátta. A településen áthalad a Kéktúra és a Mária zarándok útvonal, valamint a Gyöngyök útja.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotó: Ladóczki Balázs
A Mátra és a Cserhát találkozásánál, a Kis-Zagyva völgyében bújik meg a kicsiny, mindössze háromszáz lelket számláló Sámsonháza. Az itt élőknek fontos a szlovák hagyományok ápolása: a hagyományőrző csoportok mellett a Konyhamúzeum és a hivatal melletti Szlovák Porta is hűen őrzi a nemzetiségi értékeket.
FEJLESZTÉSEK Az apró községben az önkormányzat nagy figyelmet fordított a településfejlesztésre: a faluban pályázati forrásból sikerült felújítani az orvosi rendelőt, a könyvtárat, a szociális irodát, az óvodát, a játszóteret és a focipályát, de a Rákóczi és a Petőfi út közlekedése is zökkenőmentessé vált. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében csaknem 26 millió forintból korszerűsödött a Szlovák Nemzetiségi Óvoda, de több mint 11 millió forintból újulhat meg a községháza épülete is. A falu többsége szívvel-lélekkel dolgozik a szlovák hagyományok ápolásáért. Bajnokné Képes Gyöngyi, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta: az identitáserősítést célozva önkormányzatuk rendszeresen hagyományőrző rendezvényeket szervez, és támogatja az óvodai szlovák nemzetiségi nevelést. Évekkel ezelőtt létrehozták a Szlovák Konyhamúzeumot is, amelyet a helyiek saját tárgyaikkal támogattak. Sámsonházán idén immár harmincadik alkalommal tartották meg a település legnagyobb rendezvényét, a szlovák letelepedési ünnepséget. Emellett a községvezetés TOP-os forrásból közösségerősítő rendezvényekkel – „Jó palócok” herőcefesztivállal és locsolóbállal – is színesítette a település életét. A helyi önkormányzat tervei között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a bölcsőde újraélesztése, a faluház, a turistaszálló és a Sámson Vendégház felújítása, valamint egy mobil színpad beszerzése is. A Szlovák Porta melletti Szlovák Ház előreláthatólag tájházként funkcionál majd.
– Miért Sámsonházát választották a családi vállalkozás otthonának?
A „Jó palócok” herőcefesztiválon finomabbnál finomabb édességeket kóstolhattak az érdeklődők
– Mivel foglalkoznak?
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET SÁMSONHÁZÁN? HORVÁTH-HEGYI ÁRON: – Öt éve kerültem ide evangélikus lelkészként. A helyi gyülekezet hívott a püspökön keresztül, amit Isten vezetésének gondolok. A település templomát 149 éve építették. Sámsonházán még éppen megvan az esélyünk a meghitt falusi közeg megőrzésére, amelyért tudatosan kell tennünk. A gyülekezet élete változatos, de nem hasonlítható egy városi közeghez.
Jeleskednek a közfoglalkoztatásban is
Szlovák hagyományok ÉRTÉKTEREMTÉS A község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata közmunkaprogramjával immár évek óta folytat értékteremtő tevékenységet: Sámsonikum néven megálmodott termékeivel országszerte viszi a falu jó hírét, miközben élteti a szlovák tradíciókat. A falu központjában kialakított Szlovák Porta a különleges kerámiák és varrott textilek otthona, amelynek közösségi tere mindenki számára nyitott. Az értékteremtés jegyében a közfoglalkoztatott csapat kezei között egyebek mellett bögrék, házszámtáblák, számos használati tárgy, idézetes aján-
A portán készülnek az értékek
–Az egyéni vállalkozást édesapám, Juhász János alapította 30 évvel ezelőtt a családi házunk udvarán. Apukám születése óta a községben él, nem is volt kérdés számára: itt szeretné megtalálni a boldogulását. Később Kisterenyén vásárolt egy telephelyet, végül mégiscsak Sámsonházát találta a legalkalmasabbnak a működéshez. Utóbbi kéthektáros helyszínre idén sikerült berendezkednünk, így már a telephelyünk és a székhelyünk is Sámsonházán van. Ez egy ízig-vérig családi vállalkozás: a nővérem és én is alkalmazottak vagyunk, de a két fiú testvérem is mindig besegít. Jelenleg harminc környékbelinek biztosítunk munkát. Célunk a folyamatos bővülés.
dékok, apró figurák, szlovák népviseleti ruhák és terítők készülnek. Az épületben két bábu is helyet kapott, amelyek eredeti – a testvértelepülésről érkezett – ábelovai öltözetben fogadják a látogatókat. A közmunkaprogram állami finanszírozása mellett a termékek hasznot is hoznak a településnek. A nemzetiségi önkormányzat a kezdetektől országszerte kiállításokon, vásárokon és nagyszabású rendezvényeken mutatkozik be portékáival. A Sámsonikumok megléte üzeni: a nógrádi községben napról napra csodaszép és utánozhatatlan kincsek születnek.
DEMEN MIHÁLYNÉ: A Hruštičke – magyarul Gyöngyvirág – Népdalkör egyházi énekkarként alakult, ebben a formában 2013-ig működtünk és megyeszerte daloltunk. A csapat a szlovák népdalokon keresztül őrzi a nyelvet és a tradíciókat. A népdalkörrel színesítjük a helyi rendezvényeket. Vezetőnk, Demen Mihály hagyományőrző zenei neveléseket tart az óvodában.
ALAPI FERENCNÉ: Az egész falu egy kincs, itt a lakosság egy része – köztük én is – szlovák nemzetiségű. A Sámsonikum Közfoglalkoztatási Programnak köszönhetően évek óta kézműves tárgyakat készítünk, a szlovákságot éltetjük. Csapatunkkal segítséget nyújtunk a helyieknek és a gyermekekkel is megismertetjük a nemzetiségi hagyományokat. Célunk: közösséget és értéket teremteni!
– Fő profilunk a lakatos szerkezetek gyártása és forgalmazása: a telephelyen egy esztergályosműhely is üzemel. Külsős munkákat is vállalunk építkezéseken, elsősorban Budapesten és környékén. Természetesen megyeszerte is dolgozunk, de a faluban a kispadoktól a korlátokig sok mindent rendbe hoztunk már. – Ön mit szeret a községben?
– A nyugalmat és a csodaszép környezetet! A munkám szempontjából is tökéletes a település, hiszen közel van a fővároshoz, így a nagyobb megrendelőket is könynyen elérem. Az önkormányzat rendre igyekszik kulturális rendezvényekkel összefogni a lakosságot, de az egyházi élet is nagy szerepet kap a községben. Az emberek nagyon barátságosak: a kisfiamat mindig körberajongják, ha sétálni indulok vele!
Geológiai tanösvényen tárul fel a természet igazi csodája TERMÉSZET A különleges növényfajok és a Cserháthegység történetét bemutató Nógrádikum díjas kőfejtő, mind olyan látnivalók a faluban, amelyek természetközeli képet nyújtanak Sámsonházáról. Az 1989-ben alapított, mintegy 7800 hektáros területű Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. Kiindulópontja a falu nyugati határában lévő kőbánya udvarán van: itt egy sztratovulkáni sorozat tárul a látogatók elé, amely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából
A geológiai tanösvény igazi csoda
áll. Innen a Vár-hegyet – tetején Fejérkő várának romjaival – megkerülve érkezünk meg a tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított, két kilométer hosszú ösvény nyolc állomásából kettő a környék élővilágát ismerteti, míg a többi helyszín a középsőfelső miocén földtani és őslénytani képződményeit – a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt – mutatja be. A tanösvényen túl a falu határában felcsobogó meleg vizű forrás is a község csodája, amely évtizedek óta befektetőre vár.
ALMANACH – SOMOSKŐÚJFALU
m skő al
lismerik a sz iális 3 szöve keze ke is
k rd s válasz
r h ászl a ele l s l ármes ere
Polgármester: dr. Tóth László Alpolgármester: Márkus Zsolt Jegyző: Szurok Sándorné Képviselő-testület: Illésné Tálas Edina, Jámbor Ádám, Magyar István, Murányi Bálint, Tamás Péterné Községháza: Cím: 3121 Somoskőújfalu, Somosi út 322. Telefon: 32/435-095 E-mail: somoskoujfalu@ somoskoujfalu.hu Lakosság száma: 2176 fő Civil szervezetek: Bűnmegelőzési Központ Somoskőújfalu Polgárőr És Önkéntes Tűzoltó Közhasznú Egyesület, Didaktika Egyesület, E. I. Postagalamb Egyesület, Somoskőújfalu Sport Egyesület, Somosi Kertbarát Kör, Somosi Környezetnevelési Központ, Somosi Kultúráért Egyesület, Somosi Olvasókör, Somosi Óvodáért Alapítvány, Somosi Tekebarátok Köre, Somosi Turisztikai Egyesület Vállalkozások száma: 193
HÍRESSÉG Krepuska Géza, a környék egykori nagybirtokosa nevéhez kapcsolódik az egyetlen hazánk javára megítélt viszszacsatolás az ország trianoni szétdarabolása után. 1905ben a fül-orr-gégész profeszszor 2170 holdnyi birtokot vett Somoskőújfaluban, azonban az a trianoni békeszerződés alapján Csehszlovákiához került. A professzor egy külföldi diplomatának panaszolta el helyzetét, akit sikerrel kezelt ki gyógyíthatatlannak ítélt fülbetegségéből. Ő pedig hálából újra tárgyalás alá vetette Somoskőújfalu és Somoskő elcsatolását. Végül 1924-ben „hazatérhetett” a két falu.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotó: Hüvösi Csaba
Az elmúlt nyolc évben a munkahelyteremtést, valamint a középületek és az önkormányzati utak felújítását tekintette legfőbb céljának dr. Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere. Elmondása szerint mindhárom területen komoly eredményeket értek el. Részben a sikeres pályázatoknak, másfelől a hatékonyan megszervezett közmunkaprogramjaiknak, továbbá az országos szinten is elismert szociális szövetkezetüknek köszönhetően.
FEJLŐDÉS Dr. Tóth László egy rövid, néhány hetes időszakot leszámítva 13 esztendeje, a település Salgótarjántól való leválása óta dolgozik Somoskőújfaluban. Kezdetben jegyzőként, 2011 júniusa óta pedig polgármesterként tevékenykedik. Az ez idő alatt elnyert mintegy 237 millió forint pályázati forrásnak köszönhetően több önkormányzati épület is megfelelővé vált a mai kor legújabb elvárásainak. Megújult az óvoda, az iskola, az egészségház, a sportöltöző, a Hibó Tamás Művészeti Alapítvány pályázata eredményeként a művelődési ház, valamint a Somoskőújfalu Sport Egyesület, illetve a Somosi Tekebarátok Köre tenderének köszönhetően a tekéző is. A közeljövőben mintegy 19 millió forintos pályázati forrásból valósul meg az 50 éve működő somoskőújfalui Naplemente Idősek Klubjának teljes körű fejújítása, korszerűsítése. Mindezeken kívül rövidesen megkezdőik a helyi sportpark kialakítása is. Az elmúlt időszakban új aszfaltburkolatot kapott a Kilátó utca, valamint a közmunkaprogram keretében megtörtént a Kastélykertben található útszakaszok és parkolók, továbbá a Köztársaságés a Sport utca egy részének a térkövezése is. A közfoglalkoztatásban elért sikerek elismeréseként a Belügyminisztérium elismerő oklevelet adományozott az önkormányzatnak. A helyi szoci-
– Milyen céllal jött létre a helyi szociális szövetkezet?
Dr. Tóth László, a falu polgármestere nyolc esztendeje vezeti a települést
ális szövetkezet pedig mára a település legnagyobb létszámú vállalkozásává vált. – Feladat azonban még maradt bőven a következő öt évre is. Ilyen pél-
Átadják az elismerő címet T. A.
tása érdekében a Magyar Falu Program keretében már benyújtottuk az útfelújítási és az óvodafejlesztési pályázatainkat – mondta dr. Tóth László.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZÁLAK FŰZIK SOMOSKŐÚJFALUHOZ? MEDE ENDRÉNÉ: Születésem óta itt élek. Nagyon ragaszkodom a településhez, mert ideköt a családom, illetve hét éve a helyi Naplemente Idősek Klubjában dolgozom. Ezt a tevékenységet nem munkának, hanem hivatásnak tekintem, hiszen azoknak az idős embereknek nyújtok segítséget, támaszt, akik annak idején kétkezi munkájukkal alapozták meg a falu jövőjét.
aza r al k n ha örök n m a ör nelem en KITÜNTETÉS Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként megkötött trianoni békediktátum Somoskőújfalut és Somoskőt is Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza, az Európa-szerte ismert orvosprofeszszor, valamint Lipthay B. Jenő, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatója kitartó küzdelmet folytatott a két település hazatérése érdekében. Tevékenységüket siker koronázta, ugyanis a hágai Nemzetközi Bíróság 1922. június 20-án helyet adott a két falu visszacsatolását szorgalmazó kérelmüknek, és a két telepü-
dául az óvoda épületének belső felújítása, az udvari játszóeszközök cseréje, továbbá hátravan még számos régen várt útfelújítás is. Ezek megvalósí-
lést hazánknak ítélte. Tényleges birtokbavételük azonban csak 1924. február 15-én valósult meg. Ennek emlékére a Magyar Országgyűlés 2017. december 13-án Somoskőújfalunak és Somoskőnek a Hazatért falu címet adományozta. A falu főterén található a Hazatérés emlékmű, amelyet Molnár Péter somoskőújfalui szobrászművész készített. Alkotásával a település élni akarásának kívánt emléket állítani, amikor a szobor alapmotívumának a somoskői bazaltömlés kőoszlopait és az azon megtelepedni képes kövirózsát választotta.
FÜLÖP GERGŐ: Születésem óta, 22 esztendeje vagyok büszke somosi. A falunak van varázsa és hangulata, maga a környezetünk meseszép, ezért sűrűn járok fényképezni, kirándulni, túrát vezetni. Utóbbival az a célom, hogy minél több emberrel megismertessem a környékünket. Óvodás korom óta néptáncolok, sok helyen voltunk már fellépni, ezzel is öregbítve falunk hírnevét.
SÁRINÉ PRINCZ ILDIKÓ: A községhez köt a családom, a munkám, itt érzem igazán otthon magam. 15 éven keresztül Salgótarjánban laktam, azonban a szívem mindig is visszahúzott ide, ahol jelenleg a mindennapjaimat töltöm. Közel négy évtizede tanítok a helyi általános iskolában, öt évig igazgatóhelyettesként, hetedik esztendeje pedig intézményegység-vezetőként tevékenykedem.
– Településünkön nagy hagyománya volt az asztalos szakmának. Ezért a 2016 augusztusában alakult szövetkezetünk az önkormányzat értékteremtő közfoglalkoztatási programjának keretében végzett faipari tevékenységre építve jött létre a Belügyminisztériumtól kapott jelentős mértékű támogatás segítségével. 2016 decemberében a Fókusz program keretében elnyert 60 millió forint támogatásnak köszönhetően sikerült beindítani a Somoskőújfalui Szociális Szövetkezetet, amelynek dolgozói asztalosipari és varrodai tevékenységeket végeznek. – Hány főt foglalkoztatnak?
– A kezdetek kezdetén nyolc fővel indultunk, napjainkra pedig a létszám már 15-re bővült. A szövetkezet éveken keresztül töretlenül működött, azonban idén áprilisban történt egy sajnálatos tűzeset. Az asztalosüzemünk a gépekkel, az alapanyagokkal, illetve a késztermékekkel együtt szinte teljesen megsemmisült a szomszédos ingatlantulajdonos gondatlan gazégetése következtében. – Hogyan tovább?
– A Belügyminisztérium azonban a segítségünkre sietett, és mintegy 84 millió forintos támogatást nyertünk egy új 303 négyzetméteres üzemcsarnok felépítéséhez. Ennek köszönhetően további öt fő, jelenleg közfoglalkoztatottként alkalmazott munkavállaló felvételét tervezzük segédmunkás munkakörbe. Reményeink szerint az új csarnok megépítése újabb lendületet ad majd a szövetkezet továbbfejlődéséhez.
Legtöbbször szülőfaluját festi meg műveiben
l a ák m v sze
MŰVÉSZET Földi Péter 1949. augusztus 11-én látta meg a napvilágot Somoskőújfaluban, s azóta is hű maradt a településéhez. Az általános iskolát helyben végezte, Budapesten érettségizett. Ezután felvételt nyert az Egri Tanárképző Főiskola matematika–rajz szakára, azonban tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be. Mindezek után 20 évig tanított a helyi általános iskolában, majd nyugdíjba vonulásáig szintén 20 esztendőt oktatott az Eszterházy Károly Főiskolán. Festményeivel 1974 óta szerepel kiállításokon. Műveiben
legtöbbször azt a települést mutatja be, amelybe beleszületett. Földi Péter alkotásait az ország szinte minden pontján megtekinthették már az érdeklődők, azonban festményei eljutottak Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Szlovákiába, Kínába, Lengyelországba, illetve Japánba is. Munkájának elismeréseként többek között Munkácsy Mihály-díjban, Érdemes Művész elismerésben, Kossuth-, illetve Prima Primissima díjban is részesült. Látogasson el hírportálunkra! Legújabb művén dolgozik a festő
ALMANACH – SÓSHARTYÁN
Sóshartyán
Helyben teremtenek 3 maradandó értéket
kérdés válasz
Tóth Gabriella, a település polgármestere
Polgármester: Tóth Gabriella
Alpolgármester: Sirkó Andrásné
Jegyző: dr. László Tünde
Képviselő-testület: Kakuk Flórián, Király Attila, Király László
Községháza: Cím: 3131 Sóshartyán, Dózsa út 1. Telefon: 32/404-200, E-mail: hivatal@soshartyan.hu
Lakosság száma: 941 (2019. január 1.)
Civil szervezetek: Sóshartyáni Faluszépítő Egyesület, Sóshartyáni Pedagógusok és Barátaik Egyesülete, Sóshartyán Polgárőrség és Bűnmegelőzési Egyesület
Vállalkozások száma: 10
ELISMERT EMBER Adorján János 1915. április 6-án született Sóshartyánban, majd 1997-ben itt is halt meg. Életét a család, a hit, a szerénység és az egyszerűség határozta meg. Mindennapi életét az önzetlenség és a segítőkészség jellemezte. Egy családi tragédia indította el őt a szobrászkodás útján, amikor 1954-ben el kellett temetnie legkisebb gyermekét, Jánoskát. Az erős érzelmi indíttatás segítette abban, hogy elkészítse első alkotását, amelyen elhunyt kisfiát mintázta meg. Ezt a munkát rengeteg tanulás, majd művek sokasága követte. Szobraihoz agyagot, gipszet és márványt használt.
Az oldal cikkeit írta: Gerhát Karina Fotó: Hüvösi Csaba
Mintegy két évtized alatt a különféle pályázatoknak és némi önerőnek köszönhetően több mint egymilliárd forintból fejlődött a Cserhát-hegység lábánál elterülő Sóshartyán. Ebből az öszszegből többek között háromcsoportossá bővült az óvoda, amely bölcsődével is gazdagodott, megújult a konyha, az orvosi rendelő, valamint az általános iskola. Mindezeken kívül a közmunkaprogramnak köszönhetően újabb értékeket is teremtettek a községben.
FEJLŐDÉS Tóth Gabriella 2002től a település polgármestere, s elmondása szerint szerencsés helyzetben vette át a községet. Addigra ugyanis már kiépült a teljes infrastruktúra, illetve az utak 90 százalékát aszfaltburkolat fedte. Az intézményhálózatok azonban felújításra szorultak. – Nagy problémát jelentett, hogy a faluban csak egycsoportos óvoda működött, ezért még kettővel bővítettük azt, illetve egy 12 férőhelyes bölcsődével is gazdagodott Sóshartyán. Az akkori tálalókonyha is megújult, 200 adagossá alakították, valamint 45 millió forintból megvalósult a helyi általános iskola energetikai korszerűsítése. Ez volt az utolsó önkormányzati épület, amely felújításra szorult. Jelen pillanatban a falu vagyontárgyai jó állapotban vannak – mondta Tóth Gabriella. A polgármester hozzátette: a közmunkaprogramnak köszönhetően hatalmas értékeket teremtettek a falunak: a szolgálati lakásokból vendégházakat alakítottak ki, továbbá a falu-, és a tájház, valamint az Adorján János emlékház is ennek a gyümölcse. A településen komplex állattartó telep is működik, amelyet tárolókkal, illetve modern gépparkkal szereltek fel. Tízmillió forintból újult meg a helyi római katolikus templom tornya, valamint a Magyar Falu Programnak köszönhetően 15 millióból fog megszépülni a kápolna közösségi tere is.
– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Elképzeléseim között szerepel a helyi civil közösségi élet fejlesztése, továbbvitele. Az önkormányzat tulajdonába került továbbá a helyi bisztró, ahol egy rendezvényházat hívnánk életre. Befektetőket szeretnénk találni, hogy ezt a gyönyörű tájat, ami a legnagyobb kincsünk, minél szélesebb körben be tudjuk mutatni. Sóshartyán egyedül erre képtelen, tehát itt nagyobb összefogásra, támogatókra lenne szükség. – Hogyan viszonyul a község legidősebb lakóihoz?
Nagyobb összefogásra, támogatókra lenne szükség Sóshartyán kincseinek bemutatására
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZÁLAK FŰZIK SÓSHARTYÁNHOZ? MESTER ÁGNES: Tősgyökeres sóshartyáni vagyok, szeretem az itteni embereket, imádom a tájképet, gyerekkorom legszebb emlékei mind innen származnak. Számomra fontos a hagyományőrzés. Tizenkét éve tartjuk fenn a Rezeda gyermektánccsoportot az önkormányzat és a Faluszépítő Egyesület támogatásával. Fellépéseik megyeszerte viszik a falu jó hírnevét.
Gyűjteményes kiállítóhely őrzi alkotásait
Ápolják az emlékét MŰVÉSZET A település szülöttjének, Adorján János szobrászművész munkásságának és életének állít emléket a falu központjában található kiállítóhely. A régi Tájház épületében lévő múzeum tematikus bontásban mutatja be Adorján János műveit. A 2013-ban átadott gyűjteményes kiállítóhely szabadon látogatható. A tárlaton szereplő szobrok, rajzok, festmények egykor a faluban élő ember tárgyi alkotásokban megálmodott érzéseit, gondolatait mutatják be. Művei sorában megtalálhatók családtagjairól mintázott
A tárlat egyes alkotásai
alkotásai, népi ihletettségű és vallásos kötődésű művek, illetve a történelem és az irodalom iránti érzékenysége is tetten érhető a szobrokon. Adorján János képes volt arra a csodára, hogy nem csupán megélte a boldogságot, illetve a tragédia fájdalmát, hanem mindezeket és a lelkében meglévő erős hitét műalkotásokká formálta. A szobrász életműve, hagyatéka nagy büszkeség a sóshartyániak számára. Kiállított portréi a szeretetről, a fájdalomról, a tisztességről, a tiszteletről, az emberi tartásról, illetve a szépségről mesélnek.
SIRKÓ ANDRÁSNÉ: Kilenc éve testületi tagként, alpolgármesterként segítem az önkormányzat munkáját, képviselem a helyiek érdekeit. Több mint 20 esztendeje tevékenykedem családsegítőként a faluban, illetve a környező Karancs-völgyi településeken. A nehéz helyzetben lévő családoknak, gyermekeknek nyújtok segítséget, ami számomra valódi hivatás.
MESTERNÉ MOLNÁRY MÁRIA:
1985-ben a házasságom révén kerültem szeretett településemre. Jól érzem itt magam, kedvelem a helyi embereket, akik egyszerűek, mégis nagyon szerethetők. 16 éven keresztül dolgoztam vezetőként a helyi idősek napközi otthonában, ahol nappali ellátás keretében gondoskodtunk róluk. Ez idő alatt szerettem meg igazán a szakmámat.
– Büszke vagyok arra, hogy sikerült egy olyan szociális központot létrehoznunk, ahol többek között helyet kap az idősek nappali ellátása is. A róluk való gondoskodás nagy kihívást jelent a falu számára, ugyanis egyre kevesebb az erre fordítható normatíva. Azonban ezek az emberek nagyon sokat dolgoztak, éppen ezért idős napjaikban szükségük van a megbecsülésre, a törődésre, a magányuk enyhítésére, amit a nappali ellátásukkal, illetve a nekik szervezett különféle programokkal próbálunk biztosítani. – Milyen értékeket tart fontosnak Sóshartyánban?
– Minden apró dolognak örülök, ami szebbé, értékesebbé teszi szeretett falunkat. Fontosnak tartom a település első világháborús emlékparkját, az 1956-os emlékművet, az Adorján János Emlékházat, amely állandóan várja a látogatókat, valamint a köztereinket, ahol az emberek le tudnak ülni és megbeszélni a mindennapok történéseit.
Világhíres a gyógyászatban hasznosítható jódos gyógyvíz ÉRTÉK Sok kinccsel rendelkezik a község, azonban ezek közül a természetes jódos gyógyvíz, a Jódaqua érdemelte ki a nógrádikum címet. Ez egy 14 fokos jód- és brómtartalmú víz, amely 530 méter mélyről tör a felszínre. A forráskút őstengeri eredetű vize világviszonylatban is kiemelkedik, gazdag sóösszetétele és magas jódtartalma miatt a gyógyászatban hasznosítható természeti kincs. A Jódaqua 100 százalékban természetes eredetű, igazolt élettani hatással bíró őstengeri koncentrátum. A gyógyvíz 200 milliliteres kiszerelésben az adagolás függvényében
3-6 hónapra elegendő jódpótlást biztosít. Nem ismert egyetlen olyan forgalomban lévő palackozott természetes ásványvíz sem, amely megközelítené a forráskútból származó jódos gyógyvíz jódtartalmát. Emellett fiziológiai szempontból további értékes ásványi összetevőket is tartalmaz. Az első forráshelyet a 18. században építették Sóshartyánban, amelynek vizét jelenleg is palackozzák. Az üzem a domb aljában, a régi templom helyén található. Látogasson el hírportálunkra! 530 méter mélyről tör a felszínre
ALMANACH – SZALMATERCS
Szalmatercs
Közmunkával is épül, 3 szépül Szalmatercs
kérdés válasz
Madari Ferenc, a m velőd si ház veze ő e
Polgármester: Takács Tamás
Alpolgármester: Szmorad László
Képviselő-testület tagjai: Gréczy-Zsoldos Miklós Szentes Dezsőné Tőzsér Viktor
Megbízott jegyző: Murányi Zoltán
Jeles napok: Hazajárók fesztiválja, idősek köszöntése, Mikulás
Lakosság száma: 468 Hivatal elérhetőségei: Szalmatercs, Kossuth út 48. Telefon: 32/501-010
Egyesületek: Tűzoltók Egyesülete, Nyugdíjasklub, Ifjúsági Klub, Betlehemi Csillag Egyesület
A FALU TÖRTÉNETE Szalmatercs ősi település, a X. század derekán népesítették be, neve már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Területén Bebek Ferenc és az Ipoly-menti Bussa erődjének kapitányaként ismert Szalmatercsy Mihály földesurak osztoztak az 1500-as évek közepén. A község plébániája a török hódoltság idején semmisült meg. Évszázadokkal később, 2006-ban dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel a község kis ékességét, a római katolikus templomot. A falut a Ménespatak KisSzalmatercsre és Nagy-Szalmatercsre osztotta. A terület 1670ben Kohári István birtoka volt. A XVIII. században nemes községként tartották számon. Később egy része jobbágyfalu lett, a másik különálló községet alkotott. A község nemesi kúriáját Ruttkay Károly és János építették.
Az oldalt írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Nem múlt el nyomtalanul az elmúlt öt év Szalmatercs életében. A kis falu tovább épült, szépült.
FEJLŐDÉS – Már az alakuló ülésen meghatároztuk feladatunkat, s az évek során ahhoz tartottuk magunkat. Minden lehetőséget kihasználtunk, hogy tovább fejlődjön, szépüljön Szalmatercs, és az emberek jól érezzék magukat a községben – vélekedett Takács Tamás polgármester. A falunak nem volt meghatározó központja, ezért megterveztették ezt a területet, s folyamatosan fejlesztik, szépítik. Az önkormányzat udvarát új térburkolattal borították le, miközben a kerítés beljebb került, így az előtte lévő közterület is nagyobb lett. Zászlótartó készült az önkormányzat épülete elé, és egységes útjelző táblák kerültek kihelyezésre. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a falu központjában, a polgármesteri hivatal épülete mellett korszerű piacteret alakítanak ki, ami rövidesen átadásra kerülhet. A vizesblokkot már felépítették, a terület viakoloros burkolatot kapott, két fix pavilon és öt mobil árusító kerül a térre. Kész a piactérhez tartozó parkoló is, ami szintén javítja a falu központjának képét. A polgármester büszkén mutatta az új orvosi rendelőt, ahol a védőnői szolgálat is helyet kap. Az akadálymentesített épület, amely a piactér mellett áll, lezárja a falu központját. A létesítmény 37 millió forint európai uniós pályázati pénzből valósult meg. A falu központjában áll a község kis temploma, amely körül a felszíni viszonyok miatt nem lehet körmenetet tartani. Takács Tamás azt mondta, hogy a piactér építésénél a felszín kiegyenlítése miatt nagy mennyiségű földet termeltek ki, amely a templom mellé került, hogy az ott lévő árkokat fel lehessen tölteni, de ez már a jövő feladata lesz. A temetőben térburkolatból készült járdát építettek. A kis településnek szép kultúrháza van, amelyet az elmúlt öt évben közművelődési pályáza-
Takács Tamás, a település polgármestere elmondta, hogy minden lehetőséget kihasználnak Szalmatercs fejlődése érdekében
ti pénzből felújítottak. Korszerűsítették a villanyhálózatot, a színpadra új függönyt vásároltak. Az emeleti részen elkészült a könyvtárhoz tartozó olvasószoba, amelyhez a megyei könyvtár biztosította a bútorzatot. A szép, tágas könyvtár városi színvonalú. Korábban a községben lévő Szűz Mária barlangja beázott, amit összefogással, önkormányzati támogatással megszüntettek, új kerítés került a barlangot övező park köré. A templom megrongálódott harangjának javítását az önkormányzat vállalta. Öt évvel ezelőtt a testület úgy határozott, hogy a startmunkaprogram keretében biztosított közmunkával értéket kell teremteni. A polgármester elmondta, hogy egy parasztházat vásároltak, amit a felújítás után feldolgozóüzemként működtetnek, s ahol 42 személyt alkalmaztak. Gombatermesztéshez alkalmas, illetve gomba- és gyümölcsaszaló, valamint csirkekeltető berendezéseket vásároltak. Ezenkívül a közmunkások a falu központjának kialakításába is bekapcsolódtak.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZALMATERCSRŐL? ANTAL KATALIN, az önkormányzat közfoglalkoztatottja: Békés falu a miénk, ahol az emberek megértik, segítik egymást. Itt nyugodt az élet, nem kell félni attól, hogy betörnek, akár éjszakára is nyitva maradhat az ajtó. A hivatal dolgozói kedvesen fogadják az ügyfeleket. A polgármester sokat tett a faluért, sokat fejlődött a község. Nem kívánkozom innen el.
MADARI FERENCNÉ nyugdíjas: Itt születtem, itt nőttem fel, itt élnek gyermekeim, minden ideköt. Büszke vagyok, hogy szalmatercsinek vallhatom magam. Egy idős ember kötődik a megszokott dolgaihoz, de őszintén mondom, hogy fiatal koromban sem jutott eszembe, hogy elköltözzünk innen. Az emberek segítőkészek, ez nekem különösen jólesik, mert rokkant férjem van.
ILLÉS LÁSZLÓNÉ, a helyi Betlehemi Csillag Egyesület vezetője: Tősgyökeres szalmatercsi vagyok. Szeretem ezt a nyugodt falut, ahol összetartóak az emberek. Mindenki ismer mindenkit, ha kell, segít a másikon. A betlehemes csoportomat 30 éve alakítottam, igazán büszke vagyok rá. Sok nemzetközi fesztiválon vettünk részt, ahová elvittük a falu jó hírnevét.
– Mióta vezeti a házat?
– Már öt éve egymagam vezetem a házat, közvetlenül a nagy felújítások után kerültem ide. – Kérem vázolja, milyen szolgálatokat biztosítanak a lakosság számára?
– Sokoldalú, színes a ház élete, a falu lakosságával jó a kapcsolatunk. A községben a művelődési ház az egyedüli közösségi tér. Nálunk működik az ifjúsági klub is. Havi rendszerességgel összejönnek a nyugdíjasklub tagjai, vezetőjük Adorján Béláné. Van egy szép könyvtárunk és internetszobánk, de kiállítások is szerepelnek a programjainkban. A földszinten a falu jelenét és múltját bemutató fotókiállítás látható. A templomunk felszentelésének 10. évfordulója alkalmából szép kiállítást rendeztünk. A különböző rendezvényeknek is mi adunk helyet. Ezek közül a legnagyobb a hazalátogatók fesztiválja. Rendezünk gyermeknapot, farsangot, Mikulást, és megtartjuk az országos könyvtári napokat. Télen pedig sakk, asztalitenisz- és labdarúgótornát tartunk. Utóbbit a szomszédos karancssági iskola tornatermében rendezzük. A falu újságjának szerkesztése is az én feladatom. – Milyen a könyvtár látogatottsága?
– Két éve alapterület bővítésre került sor, egy szép olvasótermet alakítottunk ki. A Balassi Bálint Megyei Könyvtártól kaptunk ezer darab letéti könyvet. Közel száz regisztrált olvasónk van, ez közel a falu lakosságának negyedrésze, bár az aktív, rendszeresen hozzánk járó, könyvet cserélők száma körülbelül húsz fő.
Szeretné, ha alkotásai végleges otthonra lelnének a leendő faluházban
Regény elen me a kapitányról
KÉZMŰVESSÉG Az ügyes kezű, faluját szerető Déska Istvánné keze alól gyönyörű népviseletbe öltöztetett babák, gobelinek kerülnek ki. Lakásában a saját maga készítette alkotások és virágok sokasága látható. A gobelinek készítését ötven évvel ezelőtt kezdte el Déska Istvánné. Férje, aki az akkori Csehszlovákiában dolgozott, onnan hozott neki alapanyagot a különleges kézimunkához. Első munkája – amit ma is őriz – a pozsonyi vár volt. Ezt az évek során nagyon sok más kép követte, igen széles az alkotó repertoárja. Ahogy
KULTÚRA Csaknem húsz éve jelent meg lapunk munkatársa, Faragó Zoltán történelmi regénye Öregtorony címmel. A megtörtént eseményt feldolgozó regény emléket állít Szalmatercs egykori urának, a bussai erőd kapitányának, Szalmatercsy Mihálynak. Az Ipoly menti jelentéktelen kis erőd kapitánya és emberei iszonyatos túlerő ellen vették fel a harcot. Kiderül azonban, hogy aki minden gondja és baja ellenére igazi ember maradt, azt még az ellenség is tiszteli, így családja és vagyona mellett becsületét is megmentheti.
Helyi népviseletbe öltözteti a babákat mondta, nem szívesen válik meg a műveitől, mert mindegyikhez kötődik valamilyen emlék. Ezért nem is adja el őket, csupán családtagjait ajándékozza meg velük. Déska Istvánné munkájának másik területe a népviseletbe öltöztetett babák készítése, ami egyáltalán nem egyszerű feladat, jelentős háttérmunkát is igényel. Déskáné autodidakta módon képezte magát, könyvekből tanulmányozta a települések népviseleteit, ráadásul több helyre személyesen is ellátogatott. Miután elkészült az első baba, még inkább kedvet
Déska Istvánné
kapott az alkotáshoz. Most szeretné, ha megörökíthetné faluja teljes népviseletét, ami napjainkban már lassan feledésbe merül. – Nincs varrónői képzettségem, korábban a salgótarjáni kórházban dolgoztam kisegítőként. A kézügyességemet, a varrás szeretetét édesanyámtól örököltem. Mint mindenhez, ehhez is akarat, szorgalom és kitartás szükséges elsősorban. Nem könnyű, amit csinálok, hiszen precíz, aprólékos munkát igényelnek ezek a feladatok, de annál felemelőbb az érzés, amikor egy-egy képpel vagy babával
elkészülök. Amikor fáradt vagyok, leginkább a virágaimat gondozom, ez jó kikapcsolódást jelent a számomra – mondta Déska Istvánné, akinek alkotásait már nagyon sok helyen megcsodálták. A szurdokpüspöki kiállítására például a helyiek kérésére egy libát is készített. Bükkszéken pedig nagy sikere volt a tematikus baba lakodalmas kiállításának. Déska Istvánné szeretné, ha munkája nem merülne feledésbe, és mihamarabb elkészülne Szalmatercsen a faluház, ahol végleges otthonra lelnének az alkotásai.
ALMANACH – SZANDA
Szanda
A turizmus lehet a 3 megmaradás kulcsa
kérdés válasz
K sz lán i er ő szandaváraljai vállalkozó
Polgármester Rugáné Pongrácz Mária
Jegyző Dr. Szabó Letícia
Polgármesteri Hivatal 2697 Szanda, Kossuth utca 1. Telefon/fax: 06-35-548-006 e-mail: phszanda@gmail.com
Lakosság 616 fő (2019 évben)
Civil szervezetek Szanda-Váralja Falufejlesztési Egyesület, Szandavár Nyugdíjas Klub egyesület, Szanda, Terény, Szandaváralja Községek Közhasznú Élet- és Vagyonvédelmi Egyesület, Kis Cserhát Sport Egyesület
Fontos értékek Mária-forrás: Búcsújáróhely az erdős domboldalban, amit az itt lévő Szűz Mária-képről Képecskének neveznek. Vizének gyógyító erőt tulajdonítanak. Máriácska káponkája: A kis kápolna egy meszelt vályogépület, zsindellyel fedett sátortetővel, tetején kereszttel. Több mint 100 éve áll a Kacsapartnak nevezett részen, a Rákóczi úton. Üvegablakán át látszik az öltöztetett Mária-szobor. Népi pincesor: A Várhegy déli tövében meghúzódó, védettség alatt álló mintegy száz borospince az egykori szőlőtermesztés ékes bizonyítékai.
ERRŐL HÍRES Sréter Ferenc (1894–1988), a nagy szociális érzékenységgel rendelkező szandai földbirtokos, aki a modern népfőiskolai mozgalmak előfutáraként létrehozta saját birtokán az első magyar bentlakásos népfőiskolát. Ő kombinálta először a falusi felnőtt lakosság művelésében a gyakorlati gazdasági ismeretek, az egészségügyi ismeretek, és az írás-olvasás oktatását.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
A Cserhát völgyeiben rejtőző Szanda és a közigazgatásilag hozzá tartozó Szandaváralja gyönyörű természeti környezetben, ma is élő hagyományokkal és jelentős néprajzi értékekkel várja az oda érkezőket.
TURIZMUS Ahogy az lenni szokott, a környező dombok valamelyest elzárták a külvilágtól a falut, elhelyezkedése folytán elesett a gazdasági fellendülés számos lehetőségétől. Ugyanakkor viszonylagos elszigeteltsége megőrizte számára múltjának azon kincseit, melyekre a 21. században jövőt építhet egy ilyen típusú település. A turizmus és a mezőgazdaság adhatják azokat a kapaszkodókat, amelyek a falu újbóli felvirágoztatásához vezethetnek, és ezekre Szandán láthatunk is jó példákat. A különleges kisugárzású, végtelen nyugalmat árasztó település ragaszkodik hagyományaihoz, és méltóképpen őrzi is azokat. Mindennapjaihoz éppúgy hozzátartozik a múlt ápolása, mint a jövőbe mutató kezdeményezések, melyek Szanda megmaradását célozzák és segítik elő. Az önkormányzat egyaránt támogatja a faluban élő idősek szociális ellátását, életük könnyebbé tételét, mint a településen élő legkisebbeket, az óvodásokat. Mindkét falurészen a hagyományosan épült palóc paraszti porták mellet gondozott, takaros házakat láthatunk annak bizonyítékaként, hogy a falut szorgalmas népek lakják. Noha egy elöregedett településről beszélünk, az itteni lakosok igyekeznek környezetük értékeit megóvni. Szandának évente megrendezésre kerülő saját ünnepei is vannak a hagyományosok mellett. A Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó Arany vareca főzőversenyt idén tizedik alkalommal hirdeti meg a település önkormányzata a falu határában található Mária-forrásnál, és húsz éve minden farsang idején megrendezik a bor- és süteményversenyt.
– Nehéz volt egy budapestinek beilleszkednie a helyi közösségbe?
– Az itteni őslakosok segítőkészek. Ha látják, hogy valaki hajlandó tenni önmaga boldogulásáért, azt elfogadják. Egyéni vállalkozóként, asztalosként dolgozom népi hasonmásbútorokat gyártok. De más tevékenységet is végzek, másfél éve megvettünk egy parasztházat, és a környéken egyedülálló módon kialakítottunk benne egy ajándékboltot. – Meg tud maradni egy ajándékbolt egy ilyen kis településen?
Rugáné Pongrácz Mária polgármester és Balla Mihály országgyűlési képviselő a közösségi ház átadásán
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZANDÁRÓL? BATA MIHÁLYNÉ, a nyugdíjasklub vezetője: – Örvendetes, hogy több mint száz hetven éven felüli él a faluban, és sok a nyolcvan év körüli vagy annál is magasabb életkort megélt idős ember. Az önkormányzat odafigyel rájuk. Számos érdekes programot szervezünk nekik, de sajnos elöregedett a tagságunk, sokan mozgásukban korlátozottak, ezért a kirándulások egyre nehézkesebbek.
DÉSKA JÁNOSNÉ, Böske néni, a Máriácska-szobor öltöztetője: – A családunkban hagyomány a szobor gondozása, én több mint harminc éve varrom a ruhákat, és öltöztetem a szobrot. Szeretek itt élni, hisz itt születtem és itt öregedtem meg. Az viszont nem jó, hogy kevés fiatal maradt a faluban, sokan máshol telepedtek le, így nincs túl nagy élet sem. Főleg mi maradtunk, öregek.
TÓTH SZILVIA, a Pitypang óvoda vezetője: – Legnagyobb gondunk, hogy a szülők máshol kénytelenek munkát vállalni, nehezen egyeztetik össze a napi utazást és a munkaidő-beosztást az óvoda nyitvatartásával. S hogy miért jó szandai óvodásnak lenni? Az önkormányzat teljes mértékben fedezi minden gyermekünk úszásoktatási költségeit, így hetente egyszer az egész ovi úszni megy.
– Van olyan hétvége, amikor két-háromszáz ember is megfordul nálunk. A háztól húsz méterre megy el a kéktúra útvonal, ahonnan fel lehet menni a forráshoz és a várromhoz is. Mindig bővítünk, új ötletekkel állunk elő, nemrég például kialakítottunk egy melegedőt, ahol a turisták hideg időben elfogyaszthatják a szendvicsüket, de árusítunk frissítőket, kávét, zsíros kenyeret is. – Egy fiatal vállalkozó megtalálja ma a számítását Szandán?
– Igen, én biztosítottnak látom a jövőnket. A falunak hatalmas kincsei vannak, túrázás szempontjából kiváló környék. A hozzánk pihenni betérők is csak a legnagyobb elismeréssel beszélnek a vidékünkről. Érezhető a fejlődés a faluban is, a turizmus pedig egyértelműen fellendülőben van. Azoknak a vállalkozásoknak van jövője, akik kicsit előrelátnak, és próbálnak valami pluszt adni a vendégeknek. Fejlődni kell a korral, ennyi a titok.
„A vidék elsődleges feladata kell legyen, hogy ott élelmiszert termeljenek”
Területfejlesztési pályázatok
VÁLLALKOZÁS Drevenka Orsolya fiatal kétgyermekes családanya, vállalkozó, a Szandaszögi Ökokertészet vezetője. Hat évvel ezelőtt született meg fejében a családi biokertészet gondolata. Pályázaton nyertek támogatást a vállalkozás indításához, és az ifjú hölgy azonnal beiratkozott a Szent István Egyetem levelező kertészmérnöki szakára. Kezdetben málnával foglalkoztak, de a munkaerőhiány miatt letettek róla s belekezdtek a zöldségtermesztésbe. A 2016-ban megépített fóliasátraik azóta is ontják magukból egész évben az egészséges, finom zöldségeket.
BERUHÁZÁS Fontos mérföldkő volt a falu életében az az idén befejeződött 37 millió forintos beruházás, amelylyel energetikailag korszerűsítették a Szandaváralján található közösségi házat a TOP-3.2.1-15-NG1 pályázat keretein belül. Az energetikai szempontból elavult állapotban lévő épületben kicserélték a régi nyílászárókat, az épület stílusához illő, hőszigetelt nyílászárókat kapott, a tetőre napelemes rendszer került, és kialakítottak egy mozgáskorlátozottak által is használható feljárót, valamint egy mosdót is.
Biztos alap a család megélhetéséhez – A vevőinkkel együtt a közösségi mezőgazdálkodást, a környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlást, életmódot próbáljuk terjeszteni – mondja Orsolya. Éves szerződést kötünk velük. Ebben a kapcsolatban a tudatosság fontos, el kell fogadniuk, hogy mindig a kertészet által felkínált idényzöldségekből főznek. A természethez idomulunk, mindig az terem nálunk, aminek épp ideje van. Tehát februárban nem kapnak paradicsomot, de nem is bánják. Cserébe minden héten eljuttatunk hozzájuk egy egész hétre elegendő zöldségcsoma-
Drevenka Orsolya gyermekeivel a friss saláták között
got – ez az úgynevezett dobozrendszer – , amelyben legalább tíz, de nyáron 10–15-féle finomság van, ezért átalánydíjat fizetnek. Első évben volt 35 családunk, utána 65, idén már 95 család asztalára mi állítjuk elő a zöldségeket. Vácon és Budapesten van egy átadópontunk, de Balassagyarmaton és Szandán is formálódik már egy csoport. A főszezon áprilistól karácsonyig tart, egyébként kéthetente látjuk el a tagokat. A fiatal biokertész úgy véli, megtalálták a számításukat Szandán, és van jövője a vállalkozásuknak.
ALMANACH – SZARVASGEDE
Szarvasgede
ám a ák az erős 3 közösségi szellemet
kérdés válasz
Bukovinszki Arnoldné, a falu könyvtárosa
Polgármester: Kovács Ottó Béla
Képviselő-testület: Bukovinszki Arnoldné, Divald Szabolcs, Kakukné Opre Mária, Pilinyi Zoltán
Községháza: 3051 Szarvasgede, Kossuth út 119. Telefon: 32/783-520, 32/483-030 E-mail: szarvasgede@upcmail.hu
Lakosság: 407 fő
Civil szervezet: Szarvasgedei Polgárőr Egyesület
A falu története: A település a Csór nemzetség ősi birtoka. Csór Tamás 1344 előtt templomot építtetett itt, aminek Avignonban való tartózkodása alatt búcsúengedélyt kapott a pápától. A 17. században török terület, a váci náhije községei között említik, és három adóköteles házat írnak össze benne. A 19. században tűzvész és kolera is pusztított a településen.
ERRŐL HÍRES 1997 tavaszán vette kezdetét az a munka, ami egy Árpád-kori veremház eredeti méretek szerinti újraalkotását tűzte ki célul. Helyszínnek a szarvasgedei biohistóriai telepet választották, ahol biztosítva volt a ház hosszú távú megmaradása. A házépítés kísérlet volt, melynek során ellenőrizni akarták, hogy a tervezett módon megépíthető-e a veremház. Az ünnepélyes átadásra 1997 novemberében került sor, az eredményeket pedig tudományos tanácskozásokon és szakmai kiadványokban tették közzé.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Az elmúlt években elnyert pályázati támogatásoknak és az önkormányzat munkájának köszönhetően indult el az a felzárkózási folyamat, ami által szebbé és élhetőbbé vált a mintegy 400 lakost számláló kis település.
FEJLŐDÉS Jelenleg is tart az egyik legfontosabb beruházás, a szennyvízelvezető rendszer kialakítása, ami komoly életminőségi változást hoz majd az itt élő emberek életében. Nemrégen fejeződött be a községháza épületének energetikai korszerűsítése is, melyre 67 millió forintot nyert a település. – Tízmillió forintból sikerült rekonstruálni a Rákóczi utca csapadékvíz-elvezető rendszerét. Szintén pályázati támogatás segítségével és önerő hozzáadásával tudtuk megújítani az egyik belterületi utunkat, ahol korábban egy rossz állapotban lévő áteresz okozott problémát, de megújult a ravatalozó épülete is, ami mellé akadálymentesített vizesblokk és raktárhelyiség is épült – nyilatkozta Kovács Ottó Béla, a falu polgármestere. A településnek számos már megnyert pályázata is van, amelyek csak az elkövetkezendő időszak alatt fognak megvalósulni. – Kisbágyon és Palotás községekkel közösen nyújtottunk be pályázatot, aminek eredményeként munkagépek beszerzésére nyílik majd lehetőségünk. 5,3 millió forintból fogjuk felújítani a helyi óvoda tetőszerkezetét és szintén elnyertük már a támogatást egy sportpark kialakítására is – mondta Kovács Ottó Béla, aki kiemelte, hogy folyamatos a közfoglalkoztatásuk, és korábban a Start munkaprogram keretén belül térkövet gyártottak. Az önkormányzat mindezek mellett nagy hangsúlyt fektet a falu tisztán tartására és a zöldterületek megóvására is. A gyerekek számára játszótereket alakítottak ki, míg az arra rászorulókat szociális tűzi-
– Mióta él a Szarvasgedén?
Jelenleg is folynak a munkálatok Szarvasgedén, a szennyvízelvezető rendszert alakítják ki
fával támogatják. A tervek között pedig az Aranyos patak kitisztítása, mellette egy tanösvény kialakítása, buszmegállók építése, új hulladékgyűjtők kihelyezése és új falu-
gondnoki busz beszerzése is szerepel. – Szeretnénk a felzárkózási folyamatot két-három éven belül befejezni, hogy minden tekintetben vonzó településünk
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET SZARVASGEDÉN? MURÁNYINÉ JEKKEN MELINDA:
HORVÁTH JÓZSEF: – 1985-től
– Itt nőttem fel, de nyolc éve költöztem vissza. Jelenleg szociális gondozóként dolgozom, mindenben igyekszem segíteni az időseket. Nagyon szeretek itt élni, mert csend van és nyugalom. Ha az embernek van autója, bármikor el tud jutni a környező városokba. Nem érzem, hogy bármilyen hátránya lenne annak, hogy kis faluban élek.
élek Szarvasgedén. Nagyon szeretek itt lakni, mert kedvesek az emberek és a közbiztonságunk is megfelelő. Szerencsére az elmúlt években sokat fejlődött a falu. Korábban képviselőként és az akkor még létező sportegyesület elnökeként tevékenykedtem a településen. Jelenleg próbáljuk kicsit fellendíteni a sportéletet az öregfiúk focicsapatával.
legyen. Nagyon fontos, hogy a szolgáltatások minősége és mennyisége növekedjen, hiszen a lakosság megőrzéséhez ez elengedhetetlen – tette még hozzá a polgármester.
Több programot is sikerrel pályázott meg a falu az utóbbi években A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül több pályázatot is nyert a település az elmúlt években. Mintegy 67 millió forintból valósult meg az önkormányzat épületének energetikai korszerűsítése. További 10 millió forintból készült el a Rákóczi út meglévő vízelvezető rendszerének felújítása, ahol a csapadékvíz nem megfelelő elvezetése problémát okozott. Mindezek mellett a kulturális élet fellendítésére és a helyi közösség összetartó erejének erősítésére is nyert támogatást a település.
– Két éve költöztem ide a családommal Budapestről, a férjem Jobbágyin született. Sokfelé néztünk házat, de amikor idejöttünk, akkor éreztük először, hogy ezt szeretnénk. Városban nőttem fel, de a férjemmel mindig vágytunk arra, hogy legyen kertünk, ahová bármikor kiülhetünk, ahol bográcsozhatunk vagy focizhatunk a fiunkkal. Eleinte elég nehéz volt hozzászoknom az itteni élethez, furcsa volt a csend, de idővel nagyon megszerettem. A faluban sokan ismernek már, de még mindig vannak olyanok, akik nem. Főleg az idősebbek, mert ők kevesebbet mozdulnak ki otthonról. – Mivel tudja segíteni a falu életét?
– 2018 januárjától vagyok itt könyvtáros. Azóta igyekszem minél több mindent beszerezni az intézménynek és az igényeknek megfelelően folyamatosan frissíteni az állományt. Programokat szervezek a gyerekeknek és próbálom a felnőtteket is megmozdítani, ami kicsit nehezebb. Szerencsére az önkormányzat és a polgármester mindenben támogat, de a rendezvények alkalmával a helybéli lakosok is a segítségemre vannak. – Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Minél több közösségi programot szeretnék tartani a lakosság minden korosztálya számára. Jó lenne feléleszteni a nyugdíjasklubot és teret kívánunk adni a különféle összejöveteleknek is. Továbbra is támogatni akarjuk a gyerekek fejlődését és a nyári szünet alkalmával fejlesztő, hasznos időtöltést biztosítani számukra.
„Az Év Települési Könyvtára” díjat is Középkori alapokon elnyerte a szarvasgedei intézmény áll a régi templom MŰVELŐDÉS A szarvasgedei Könyvtári, Információs és Közösségi Hely a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár szolgáltató helyeként biztosítja a helyi lakosok számára a könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtár kisebb megszakításokkal már az 1960-as évektől létezik, de működésében és szakmai munkájában 2018-tól nagymértékű fejlődés következett be, ami elsősorban az új könyvtáros személyéhez, Bukovinszki Arnoldné nevéhez köthető. A könyvtári tevékenység kibővült és színesebbé vált. Rendszeresek lettek a sport-, kézműves-, kvíz- és
egyéb foglalkozások, havonta tartanak KönyvtárMozit, ami kiváló hétvégi családi program a gyerekeknek és szüleiknek. A készségfejlesztő foglalkozásokon az alkotó munka mindig kapcsolódik valamilyen irodalmi élményhez, de bevezetésre került az elektronikus kölcsönzés rendszere is. Az új könyvtáros elmúlt hónapokban végzett magas színvonalú munkáját a Balassi-díj Kuratóriuma is elismerte és az intézmény számára 2019-ben Az Év Települési Könyvtára díjat adományozta. A falu polgármestere pedig, a könyvtár támogatásáért díszoklevélben részesült.
Filmvetítéseket is tartanak hétvégenként a gyerekek örömére
ÉRTÉK Eredeti középkori alapokon áll a szarvasgedei Gyertyaszentelő Boldogaszszony templom, amit Csóri Tamás kegyúr építtetett valamikor 1344 előtt. A megközelítően keletelt templom egyhajós. A középkori részek gótikus stílusban épültek, a barokk bővítést a szentély elbontásával és a hajó keleti irányú kibővítésével végezték. Tornya 1779 előttről származik. 1826 és 1829 között újból átépítették. Barokk sekrestyeszekrénye a 18. század végére datálható. Az épület utoljára 2011ben volt felújítva, jelenleg műemléki védelem alatt áll.
A torony 1779 előttről származik
ALMANACH – SZÁTOK
Szátok
Szátok már elindult 3 a fellendülés útján
kérdés válasz
Pacsa Szilvia, a település polgármestere
Polgármester: Pacsa Szilvia
Alpolgármester: Szűcs Gábor
Jegyző: Jele Tibor
Képviselő-testület: Balcsik Béla Istvánné Gajdos Kornél Bogdán Pál
Szátok Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Bogdán Sándor Bogdán Pál Buzás Pál
Civil szervezet: Harangvirág Nyugdíjas Klub Szátok
A hivatal elérhetőségei: 2656 Szátok Kossuth u. 4. Telefon: 06/35-559-008 E-mail: szatok@szatok.hu
Jeles napok: Falunap, nyugdíjasnap
Lakosság: 599 fő
CEFERINO HÁZ A Váci Egyházmegyében Dúl Géza plébános vezetésével több mint 12 éve működik a Ceferino Ház, a cigánypasztorációs iroda, amelynek központja 2016 óta Szátokon található. Az egyház az egykori kocsma romos épületét vásárolta meg, és több adomány segítségével közösségi házzá alakította. A tanév során a gyermekek délutánonként itt tanulhatnak, valamint számos más program is várja őket: táncfoglalkozás, gitártanulás. A Ceferino Házban van pingpongasztal, valamint az ingatlanhoz tartozó udvarban van egy focipálya is.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
A kistelepülés a kezdeti nehézségek ellenére elindult a fejlődés irányába. Az elmúlt időszakban pályázatok segítségével sikerült csökkenteni a helyi munkanélküliséget és sokat javult a közbiztonság is.
FEJLESZTÉSEK Szátok legnagyobb beruházása a Területés Településfejlesztési Operatív Program keretén belül valósul meg. Összesen 43 millió forintból újul meg a polgármesteri hivatal, valamint az orvosi rendelő épülete. Az energetikai korszerűsítést szolgáló munkálatok jelenleg is zajlanak, így várhatóan jövő év tavaszán birtokba vehetik a helyiek a felújított intézményeket. A Magyar Falu Programban orvosi eszközök beszerzésére nyertek el 2,3 millió forintot. A településen falugondnoki szolgálat működik, ezért nemrég új autóbuszra nyújtottak be pályázatot.
Orvosi eszközök beszerzésére is nyertek forrásokat a Falu Programban A kezdeti nehézségek ellenére, az elmúlt öt évben egyre több lehetőség adódott a község számára. Például több településsel konzorciumban közreműködik a Humán erőforrás megtartása című pályázatban. Számos kulturális és sportprogramot szerveztek a helyieknek az elmúlt időszakban, és létrehozták a Harangvirág Nyugdíjas Klubot. A Start munkaprogram is sikeresen zajlik a településen, hiszen a legtöbb fejlesztés ezen keresztül valósult meg. Ennek keretében létrehoztak egy 2,5 hektár területű gyümölcsöst és konyhakertet. A közmunkásoknak melegedőt alakítottak ki, valamint a nyolc buszmegállót is sikerült felújítani. Az önkormányzat a program segítségével visszavezette az itt élő munkanélkülieket a munka világába. A projektben részt vevők értékes munkát végeznek mind a mai napig.
– Hogyan látja a falu helyzetét?
– Bár az intézményeink szépülnek, a mindennapi élethez szükséges alapvető dolgok hiánya nagy gondot jelent a helyieknek. Nincs iskola és óvoda, de üzlet sem működik a településen. Sokszor pedig az orvoshoz való eljutás sem zökkenőmentes. Ezért a jövőben kiemelten foglalkozunk e problémák orvoslásával. Így a posta, mint az egyetlen helyi szolgáltatás megőrzése, nagyon fontos számunkra. Emellett jó lenne, ha lehetőségünk volna egy bolt működtetésére, akár a kormány támogatásával is. – Mire van szükség a település további fejlődéséhez? A legtöbb helyi fejlesztés a Start munkaprogramban részt vevők tevékenysége által valósul meg
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LÁTJA SZÁTOK JELENLEGI HELYZETÉT? DÓBIÁS TIBOR korábbi polgármester: A kezdeti nehézségek után a falu jelenlegi helyzetét most már jónak látom, hiszen a korábban elnyert jelentősebb pályázatok munkálatai lassan befejeződnek. A Start munkaprogramnak hála, csökkent a munkanélküliség, ami közvetve javított a falu közbiztonságán. Szerintem a lehetőségeihez mérten előrébb lépett a község.
BOGDÁN SÁNDOR, a Szátoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: Sok a fejlesztenivaló, a legnagyobb probléma, hogy nincs bolt. Csak posta van, azonban az épület önkormányzati tulajdonú és felújításra szorul. Erre azonban nincs anyagi forrás, viszont fontos a szolgáltatás megtartása. A helyiek nem akarnak mozgópostát. Jó lenne létesíteni egy közösségi házat is.
ZACHAR SZABINA adminisztrátor: Az elmúlt években elindult egyfajta fejlődés. Szeretném, ha ezt az irányt továbbra is megtartanánk. Fontos, hogy javítsunk a falu látképén, és minden olyan pályázati lehetőséget ki kell használni, amivel előrébb vihetjük Szátokot. Többek között egy közösségi házra is nagy szüksége lenne a községnek, plusz játszótérre és üzletre.
– Úgy gondolom, hogy a fejlődéshez minél több pályázati forrásra lenne szükség, ugyanis kistelepülés révén kevés önálló bevétellel rendelkezünk. Emellett tervezem, hogy a közösség fejlesztése céljából jobban bevonom a helyieket a falu életébe. – Mik a terveik a jövőre?
– Elsősorban a falu látképén szeretnék javítani. Másodsorban a gyermekek számára fontos lenne egy játszótér. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületeket fel kellene újítani, beleértve a faluházat, a ravatalozót és a sportöltözőt is. Továbbra is kiemelten fontos a kulturális és sportprogramok szervezése. Az újszülöttek számára kelengyepénzt kívánunk bevezetni, valamint az első lakáshoz jutókat is egyszeri támogatásban részesítenénk. A helyi templom szintén felújításra szorul, valamint a térfigyelő kamerarendszer bővítése is a tervek között szerepel.
Háromszoros magyar bajnok A szátoki nyugdíjasklub is a hel i rö alam en sz ő részt vesz a település életében PORTRÉ A szátoki Szűcs Gábor mindig nagyon szerette az állatokat, már gyermekkora óta foglalkozik galambokkal, 2011 óta pedig a Birminghami pergő fajta versenyeztetésével is. A galambász eredeti hollandgyűrűs tenyészgalambokkal dolgozik, a példányok száma egy évben elérheti a 120-130 darabot is. A versenyeztetés egyik legnehezebb feladata a szelektálás, valamint a fiatal galambok megtanítása a csapatban való együttműködésre. A pörgés ösztönös a galamboknál és nem igényel semmiféle oktatást. Egy megmérettetés alkalmával a bíráló házhoz
Szűcs Gábor, a bajnok tenyésztő
jön, és húsz percet ad a bemutató megtartására. Minimum öt galambnak kell egyszerre legalább három méteres mélységig peregnie. De minél több pereg egyszerre, annál magasabb a pontszám. Szűcs Gábornak az elmúlt nyolc évben sikerült háromszor is magyar győztessé válnia, idén pedig elnyerte az abszolút magyar bajnoki címet is. Az idei Európa-bajnokságon egy 15. helyet sikerült szereznie, ugyanis egy ragadozó madár megijesztette a galambjait és azok túl magasra szálltak. A Koronczai László Emlékversenyen pedig a második helyen zárt.
ÉRTÉK A Harangvirág Nyugdíjas Klubot 2015-ben azért alapították, hogy segítséget nyújthassanak a helyi időseknek. A klubba jelentkezés útján lehet bekerülni, jelenleg tízen vannak. A hölgyek már évtizedek óta ismerik egymást, elmondásuk szerint nagyon jó közösséget alkotnak, amelyben jól érzik magukat. Hetente egyszer szellemi vetélkedőt tartanak a könyvtárban. Ebbe beletartoznak a különböző társas-, szó- és kártyajátékok, valamint az éneklés is. Utóbbit nagyon szeretik a tagok, így korábban egy asszonykórusuk is volt, amellyel fellépni is el-
jártak. Az elmúlt négy évben számos alkalommal kirándultak a hölgyek, valamint rendszeresen látogatnak színházi előadásokat. Folyamatosan tartják a kapcsolatot Óvárral, a falu testvértelepülésével, valamint a rétsági Városi Nyugdíjas Klubbal is. Minden évben részt vesznek a Kistérségi Nyugdíjas Találkozón. Emellett remek kapcsolatot ápolnak a helyi önkormányzattal, ugyanis aktívan részt vesznek Szátok közösségi életében. Látogasson el hírportálunkra! Hetente egyszer találkoznak
ALMANACH – SZÉCSÉNKE
z s nke
nerő ől is e lődik 3 a első serhá i al
k rd s válasz
ev r lárka a ele l s l ármes ere
Polgármester: Hevér Boglárka Alpolgármester: Hencz László Képviselő-testület tagjai: Hevérné Paróczi Györgyi, Nagy Máté László, Nagy Sándor Jegyző: dr. Bata Ákos Háziorvos: dr. Unger Gyula Önkormányzat elérhetősége: 2692 Szécsénke, Rákóczi út 18/A. Tel.: 30/245-1487 hever.boglarka@gmail.com Lakosság száma: 203 Látnivalók: – római katolikus templom (1895-ben épült) – világháborús emlékoszlop (a katolikus templom előterében található, a falu két világháborúban elesett katonahőseinek állít emléket) – kőfeszület (a Rákóczi út 7. szám alatti családi ház előtt látható, későbarokk stílusban 1797-ben emelték)
ERRŐL HÍRES – A községnek a 18. századtól egészen a II. világháború befejezéséig több földesura volt. Ezek egyike, Técsői Móricz Kálmán nevét viseli a település művelődési háza. A Horthy Miklóstól vitézi rangot kapott Técsői Móricz Kálmán császári és királyi kamarás címmel ezredesként szolgált a két világháború közötti magyar honvédség állományában. Több szakkönyvet publikált, ezek közül a legismertebb a diplomáciában dolgozók képzéséről szól, külpolitikai vonatkozásokat elemezve. A család kastélyához vezető hosszú jegenyesor ma is látható a Kétbodony felé vezető úton jobbra tekintve, ám az úri lakot azóta teljesen elbontották, az épületnek romjai sem maradtak. – Szécsénke határában a közelmúltban figyelemreméltó régészeti ásatások zajlottak, amelynek során őskőkori leletekre bukkantak a szakemberek.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Gyönyörű természeti környezetben, a nógrádi táj minden természeti szépségétől övezve terül el a Cserhát belsejében Szécsénke. A község önkormányzata többségében önerőből, kisebb mértékben központi támogatásból végezte el a közelmúlt legfontosabb fejlesztéseit.
GYARAPODÁS Ezek egy részét a Técsői Móricz Kálmán Művelődési Ház és környezete megszépítésére fordították. Megtörtént a bejárat környékének térkövezése, aminek külön sajátossága, hogy a mintegy kétmillió forintba került munkálatok döntő hányadát a település közmunkásai végezték el, a hölgyek(!) szakmai felügyelettel fektették le a szilárd burkolatot. Hasonlóképpen nagy gondot fordítottak a belső térre. Itt megújult a színpad mögötti öltöző, belügyminisztériumi forrásból részleges energetikai korszerűsítést hajtottak végre, benne az utcafronti nyílászárók kicserélésével, lefestették a falakat és hamarosan sor kerülhet az új bejárati ajtó felszerelésére. Az orvosi rendelőben a legfontosabb feladat a csempézés volt, hogy a páciensek minél komfortosabb környezetben várakozhassanak a vizsgálatokra. A rendelővel szemben áll az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér, amelyben nem csupán az önkormányzat irodái kapnak helyet, hanem itt található a község könyvtára, valamint előadásokat is rendeznek az épületben, amelynek szomszédságában kisméretű gépjármű-parkolót alakítottak ki az ügyfelek számára. A település temetőjéhez vezető úton nemrégiben megerősítették a támfalat, a sírkertben pedig felállítottak egy urnafalat, valamint a Szécsénkei-patakon kijavították a gyaloghidat. Bár a Magyar Falu Programban 2019-ben nem nyert az önkormányzat, ami az elkövetkező időszakban nélkülözhetetlen feladat, azt a lehetőségekhez mérten önerőből oldják meg.
– Mit tart Szécsénke legnagyobb értékének?
– Ha kapásból kell válaszolnom, azt mondom, az életerős emberi közösséget. Nálunk a szomszédok, a falubeliek szívesen és előzékenyen segítenek egymásnak, akármilyen ház körüli munkáról van szó. Itt nem kell a mindennapok stresszével gyötrődni, kiváló a hangulat, bátran állíthatom, Szécsénke gyermekbarát és idősbarát település egyaránt. Ez utóbbi tekintetében mindenképpen kiemelendő a kiválóan működő falugondnoki szolgálatunk. – Mi az, ami hiányzik, s feltétlenül megoldandó feladat?
Közmunkás hölgyek térkövezték le a művelődési ház bejáratának környékét
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZÉCSÉNKÉRŐL? NAGY SÁNDOR mezőgazdasági vállalkozó: – Egész életemet Szécsénkén éltem, bármerre is jártam sokfelé az országban, ennél szebb tájjal nem találkoztam. Őszintén remélem, hogy hamarosan kiadhatjuk a falu történetét tartalmazó könyvet, amelynek megírására Hausel Sándor balassagyarmati levéltárost kértük fel és amiből kiderül, milyen csodás értékeink vannak.
MATUS MARIANN kulturális programszervező: – Családommal költöztünk ide a községbe, és azonnal megszerettem a helyet, az embereket, a közösséget, és azonnal átéreztük ennek a parányi falunak a varázsát, otthonra leltünk. Egy nagy családként élünk egyetértésben és bár nincs bolt, nincs posta, de van béke, nyugalom, barátság és sok-sok egymást segítő kéz.
HEVÉRNÉ PARÓCZI GYÖRGYI,
falugondnok: – Nekem az életet jelenti Szécsénke. Itt nevelkedtem, itt lettem szerelmes, itt alapítottunk családot. A falugondnoki szolgálatot tizennyolc éve látom el, szeretem a munkámat, hiszen az a feladatom, hogy a lakosság, az idősek mindennapjait megkönnyítsem, az élet minden területén, ebédhordástól az orvoshoz való szállításig.
– Nem panaszkodunk. Az utóbbi években szinte minden közterületet és hivatalos feladatokat ellátó épületet rendbe tettünk, felújítottunk utakat, járdaszakaszokat. A még meglévő és elhanyagoltabb üres házak is elkeltek, az új lakók takarosan gondozzák otthonukat. Nem mondom, hogy nem lehetne minden jobb és teljesebb, de a lakosság komfortérzete szempontjából nincs hiányosságunk. – Hogyan próbálják megtartani és csábítani a fiatalokat?
– Csatlakoztunk a „gólyás zászló” mozgalomhoz, azaz minden megszülető gyermeket egy ilyen lobogó kifüggesztésével köszöntünk. Örvendetes módon hamarosan négy alkalommal is lenghet a zászló a faluközpontban. Már hét óvodással büszkélkedhetünk, akik Nógrádkövesdre és Galgagutára járnak még, illetve betelepülőket szintén üdvözölhettünk és a lakosságszámunk immár kétszáz fölé emelkedett.
Már második esztendeje a közismert színművész, Varga Izabella a házigazda
Terveznek az egykori istállóval
RENDEZVÉNY Nem csupán Nógrád megyében, de szerte az országban jó híre van a Lecsófesztiválnak, amelynek ötletgazdái gondoltak arra, hogy a szeptember eleji napokhoz tökéletesen illik a kiskertekben bőven termő paradicsom és paprika ízes elkészítése. Az eltelt időszakban kulturális fesztivál teremtődött a Técsői Móricz Kálmán Művelődési Ház udvarán gőzölgő kondérok köré, ami nagyszerű alkalmat kínál a kisközségnek, hogy szélesebb közönség elé tárhassa értékeit, így a rendezvény keretében tartottak már különbö-
ÉRTÉK A Técsői Móricz Kálmán Művelődési Házzal szomszédos az egykori TSZistálló, amely jelenleg magántulajdonban van, de építészeti jellege miatt helyi védettséget élvez. Az önkormányzat folyamatosan egyeztet annak érdekében, hogy a teljesen rossz állagú épület régi patinájában ragyogjon. A két ingatlan udvara közös, amit a Lecsófesztivál idejére térítésmentesen kap meg a falu, de szeretnék azt is mielőbb rendbe tenni. Bíznak abban, hogy hamarosan lesz olyan forrás, aminek köszönhetően megszépülhet a terület.
a almas öme e v nz a e s esz ivál ző kiállításokat, és elmaradhatatlan a színes szórakoztató műsorkavalkád, amelyben évről évre kiválóan megfér együtt a hagyományőrzés és a könnyedebb műfajok sora, és bemutatkoznak termékeikkel a szomszédos települések kézművesműhelyei. A házigazda már második esztendeje a közismert színművésznő, Varga Izabella. Nem csoda tehát, ha már a késő délutáni órákban telt ház van az eseményen, amelyet meglátogatnak a testvértelepülések küldöttségei is. 2019-ben minden eddigi rekordot megdöntött a főzőcsa-
Idén minden rekordot megdöntött a főzőcsapatok száma
patok száma, hiszen tizennégy társaság készítményei rotyogtak a bográcsokban. A helybéliek mellett a közeli falvakból is érkeznek serény szakácsok, akik különleges ízesítés-változatokban készítik el a lecsót. Akad, aki a „vega-megoldásokra” szavaz, mások nem takarékoskodnak a kolbászszal és a töményebb fűszerezéssel, mondván hús és enyhe csípősség nélkül nincsen igazi étel. Mára bátran elmondható, a dél-nógrádi térség egyik legkedveltebb eseményévé nőtte ki magát a Lecsófesztivál.
ALMANACH – SZÉCSÉNY
Szécsény
„Sok elvégezni való 3 munka vár még ránk”
kérdés válasz
ze án s a al Néptáncegyüttes veze ő e
Polgármester: Stayer László
Alpolgármester: dr. Harikné dr. Havasi Beáta
Képviselő-testület tagjai: Borda Tamás, Csukáné Szerémy Andrea, Juhász Miklós, Makovinyi Sándor, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Smelkó István, Vizi Zoltán
Jegyző: dr. Pifka-Boda Zsuzsanna Bizottságok: Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság, Oktatási és Művelődési Bizottság, Szociális Bizottság
Polgármesteri hivatal: 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Lakosság száma: 5721
Civil szervezetek, alapítványok: az önkormányzat idén huszonhét civil szervezetnek adott támogatást.
A VÁROS TÖRTÉNETE A régészeti leletek arra utalnak, hogy Szécsény és környéke az újkőkortól kezdve lakott volt. Az első írásos emlék 1229-ből való. Az 1241-es tatárjárás idején a település fejlődése megtorpant. Újabb fellendülés 1274-ben vette kezdetét, amely Szécsényi Tamás idejében teljesedett ki. Károly Róbert 1334. május 5-én kiadott oklevelében Szécsényt városi ranggal ruházta fel. Két évvel korábban, XXII. János pápa kolostor alapítására adott engedélyt. A török uralom alól 1683-ban Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel a várost. II. Rákóczi Ferenc 1705-ben Szécsényben tartotta az országgyűlést. A Forgách-család a XVIII. században tovább bővítette a templomot, kastélyt építtetett. 1886-ban Szécsény elvesztette városi rangját, melyet 1985 decemberében kapott vissza. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Szenográdi Ferenc
Második ciklusban vagyok polgármester. Tanáremberként, nulla politikai tapasztalattal vágtam neki több képviselőtársammal ennek a szép feladatnak. Visszatekintve az elmúlt kilenc évre, álmomban sem gondoltam, hogy milyen munkát, felelősséget jelent e tisztség – mondta Stayer László, Szécsény polgármestere.
ÉRTÉKTEREMTÉS A megvalósított, létrehozott értékekből elsőként a Bárkányi katolikus oktatási és nevelési intézményt emelte ki. – Szécsény lakosságának többsége katolikus vallású, ezért kezdeményeztük a katolikus iskola megalakulását. Az intézmény elmúlt öt évének fejlődése elképesztő sikertörténet – nyilatkozta a polgármester. Ma 560 diák jár az iskolába, az óvodában hét csoport működik. A felnőtt dolgozók száma több mint száz. Idén tavasszal az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságával együttműködve 800 milliós iskolabővítés, sportcsarnok építése kezdődött el. A sportcsarnok létével, amelyet a felnőttek is igénybe vehetnek, a szécsényiek több évtizedes álma valósul meg. Ugyanakkor a másik iskola is kap új tornatermet és egy rekortánborítású szabadtéri pályát. – Megépítettük Nógrád megye egyetlen vágóhídját. Az elmúlt kilenc év alatt több úttest, járda, köztér felújítását is elvégeztük. Most Szécsény történetének legnagyobb belterületi útfelújításába fogtunk bele 175 millió forint értékben. A munkák során tizenöt utca kap új aszfaltborítást, további tíz utcát jelentősen korszerűsítünk – magyarázta a polgármester. Az elmúlt időszak fejlesztési, beruházási történetéhez tartozik hat épület energetikai fejlesztése, hűtőház létesítése. Az európai szintű gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemnél a munkálatok még folyamatban vannak. Ahogy a polgármester elmondta, megduplázták a civil szervezetek támogatását.
Stayer László, Szécsény polgármestere: A város történetének legnagyobb belterületi útfelújításába kezdtünk bele
– Szécsény az elkövetkező időszakban is fejlődésre van „ítélve”, miután bekerültünk azon ötven település közé az országban, ahol a kormányhatározat értelmében jelentős gazdaságot érintő programot hajtanak végre. Minden elképzelésünket, amit előkészítettünk, gyakorlatilag kiemelten támogat a program – nyilatkozta a város vezetője. Rövidesen elkezdődik az új, háromcsoportos bölcsőde építése, egy korszerű piac kialakítása, a Sóderbányatóhoz vezető külterületi út korszerűsítése. A város ékessége a Forgách-kastély, ahol a Kubinyi Ferenc Múzeum működik, 500 millió forintot kap a felújításra. Benczúrfalván a kastélyfelújításra 700 millió forint van előirányozva. A polgármester abban reménykedik, hogy még ősszel le tudják tenni az uszoda alapkövét, s a munkálatok mielőbb elkezdődhetnek. – Büszkék vagyunk arra, hogy Szécsényben mennyire magas színvonalú a civil élet, közel ötven aktív közösség teszi szebbé mindennapjainkat és vonzóbbá városunkat – mondta végezetül Stayer László.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZÉCSÉNYRŐL? GARAMVÖLGYI ANDREA, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője: – Intenzív a város kulturális élete. Több mint húsz csoport működik a művelődési házban. Színházi előadások, kiállítások, közösségépítő rendezvények teszik még tartalmasabbá a kultúrát. A művészeti élet is gazdag, számos szórakozási és művelődési lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők.
JÁSZBERÉNYI PÁL, a Nosztalgia Múzeum vezetője: – Komoly történelmi múltja van a városnak, amit őriznek, ápolnak a helyiek. Két történelmi emlékhely is található itt: a Forgáchkastély és a ferences kolostor. Két múzeum őrzi a letűnt korok tárgyi emlékét: a Kubinyi Ferenc Múzeum és a miénk. Több közösség is ápolja a város múltját. A turisták elismerően szólnak a belvárosunkról.
ADAMIK ZSOLT, a szécsényi katolikus iskola hitoktatója: – Nálunk mély gyökerei vannak a kereszténységnek. A ferences rendiek 1332-től, a történelem viharait leszámítva, jelen vannak a városban. Jelenleg is többféle programot szerveznek a közösségek, a családok részére. Az emberek nagy része vallásos. A ferences rendi és a klarissza nővérek is itt élnek a városunkban.
– Mikor került kapcsolatba a néptánccal?
– 1962-ben léptem be a művelődési ház tánccsoportjába. Székely István volt a szakmai vezető, aki egy életre megszerettette velem a táncot. Nem gondoltam, hogy 73 éves koromban is aktív táncos leszek. 1975-ben alapító tagja voltam a Nógrád Táncegyüttesnek, ahol 23 évet töltöttem el. Az alapfokú művészeti iskolában 1994-től oktattam a néptáncot. 1985ben hivatásos előadóművész címet kaptam. – Hogyan alakult meg a Palóc Néptáncegyüttes?
– A Nógrád Táncegyüttesben történt változások arra ösztönöztek, hogy létrehozzuk a Palóc Néptánccsoportot. Radácsi László, a művelődési ház akkori igazgatója kért, hogy alakítsunk egy színvonalas tánccsoportot a városban. Hájas Tibor, Nagy Anikó, Szabóné Simon Zsuzsanna, a két gyermekem, Petra és Márk, valamint jómagam, az elmondott okok miatt eljöttünk a Nógrád Táncegyüttestől. 1998-ban a helyi Boróka Tánccsoport tagjaival, a művészeti iskola fiatal táncosaival alakítottuk meg a Palóc Néptáncegyüttest. – Milyen sikerek fűződnek az együttes nevéhez?
– Számos országba elvittük a palóc néptánc hírnevét. Egyik legnagyobb sikerünket 2003-ban arattuk Lengyelországban, a Beszkidek Nemzetközi Fesztiválon, ahol megkaptuk a fesztivál nagydíját. Jártunk Franciaországban, Belgiumban, Törökországban, Izraelben és még sok országban. Állandó szereplői voltunk a Nógrád Megyei Nemzetközi Folklór Fesztiválnak. A felnőttek mellett három kezdő tánccsoportunk is van.
Számos díj, elismerés, minősítés bizonyítja Szécsény énekeseinek tehetségét
Hazánk egyetlen ferde tornya
KÖZÖSSÉG 1973-ban alakult meg a városban a Vegyes Kar, melynek szakmai vezetését Leukó József zenetanár vállalta el. Első fellépésük 1974-ben volt, amelyet megyei kórustalálkozóval kapcsoltak öszsze. Azt követően a kórus létének köszönhetően Szécsényben hosszú éveken át megrendezték a megyei kórustalálkozót. Közben felvették Erkel Ferenc nevét. Borda István ének szakos tanár a kórus megalakulását követően szólamvezetője, majd 1980-tól 1994-ig, a haláláig a karnagya volt. A kórus az első két évtizedben megalapozta a sikerét. A megyei kórus-
ÉRTÉK A tornyot a pestis járvány emlékére, az 1718-ban készült fa harangláb helyére építették a XIX. század elején. Egy ideig börtönként használták, majd 1893-ban kétemeletesre alakították, hogy a tűzőrség is használhassa. Az 1905-ben felépült városháza azonban magasabb lett a toronynál, elzárta a kilátást. A torony magasítására az első világháború miatt csak 1929-ben került sor. Az építmény szemmel láthatóan ferde, északi irányba dől, de a dőlése megállt. Jelenleg tűzvédelmi kiállítás látható benne.
Határon túlra is szállnak a kórus dalai találkozón 1987-ben megkapták a KÓTA díját. Egy év múlva nívódíjjal ismerték el munkájukat. Vácott 1989-ben kiérdemelték az első arany fokozatú minősítést. Névadójuk halálának 100. évfordulója alkalmából 1993-ban arany fokozattal ismerték el teljesítményüket. Borda István halálát követően 1994-ben Lévárdi Beáta vette át a szakmai vezetést, azóta is ő a karnagy. Több éven át szerveztek egyházzenei találkozót és több kórustalálkozó rendezése fűződik a nevükhöz. Lévárdi Beáta nem csak a kezével, a lelkével is vezényel, látszik a szemében a csillogás, ami magával
Minden korosztály képviseli magát a vegyes karban
ragadja a kar tagjait. A kórusban minden korosztály képviselve van, a középiskolásoktól a nyugdíjasokig. A kar kiemelkedő szerepet játszik a város és környéke kulturális életében. Büszkék lehetnek a tizenegyszeres arany minősítésükre, az ÁFÉSZ Országos Szövetsége Nívódíjára, a Gála Kórus minősítésükre, Szécsény Városáért kitüntetésükre, illetve rádiófelvételükre. Karnagyuk, Lévárdi Beáta megkapta az Artisjus-díjat, Nógrád Megye Önkormányzata díját. Műsorukon hazai és nemzetközi klasszikus, valamint kortárs zeneszerzők művei, egyházi dalok szerepelnek.
ALMANACH – SZÉCSÉNYFELFALU
Szécsényfelfalu
Összetartó közösség 3 él ezen a településen
kérdés válasz
Keresztes Imre, a település polgármestere
Polgármester: Keresztes Imre
Alpolgármester: Licskó Ottó Péter
Jegyző: Humanyné Vincze Nikolett
Képviselő-testület: Bódi Imre Várhegyi Gabriella Kovács Zoltán
A hivatal elérhetősége: 3135 Szécsényfelfalu, Kossuth út 30. Tel.: 06-32/458-100. E-mail: szecsenyfelfalu3135@ gmail.com
Civil szervezetek: Szécsényfelfalu Községért Közalapítvány, Felfalui Vadrózsa Nyugdíjas Klub, Szécsényfelfalu Községi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Jeles napok: Falunap, Szeretet Utcája, Idősek Napja
Lakosság: 414 fő
A FALU TÖRTÉNETE A települést a rendelkezésre álló források alapján a tatárjárás korában alapíthatták, így közel 800 éves múltra tekint vissza. Az első írásos feljegyzés 1548-ból származik, ekkor Nyakazó György birtoka volt a kicsiny község, majd a 16. században török hódoltság alá került. A következő évszázadokban egymás után több földesúr is birtokba vette a falut, a huszadik század elején a település legnagyobb birtokosa Pejacsevich Mikó Endre volt. A Szécsényfelfalut jelenleg természeti adottságai, gazdag növény- és állatvilága, valamint a kitűnő klímája teszi vonzóvá az emberek számára.
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Torjay Attila
A Cserhát északi részén fekvő kistelepülés az elmúlt években jelentős fejlesztéseket tudhatott magáénak. Ezért az összetartás még erősebb lett a helyiek között.
FEJLESZTÉSEK A Támogatott Operatív Program (TOP) keretén belül 70 millió forintból valósult meg a csapadékvíz-elvezető rendszer bővítése. A TOP egy másik pályázatán 15 millió forintot sikerült elnyerni a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére, így megvalósulhatott az épület külső szigetelése, valamint a homlokzat színezése, a nyílászárók cseréje és az akadálymentesítés. A TOP Helyi identitásfejlesztés a Karancs-völgyében című 70 millió forintos pályázaton is részt vesz a falu konzorciumban 11 további településsel. Ebből 3 millió forintos támogatásban részesülnek, melyből rendezvényeket terveznek megvalósítani. A Magyar Falu Programban pályáztak a művelődési ház felújítására, így 22 millió forintból megvalósulhat az épület szigetelése, akadálymentesítése, a vizesblokk és a fűtés korszerűsítése is. Ráadásul a tender egy közművelődési szakember egyéves munkabérét, és egy 12 hónapot átölelő programsorozat költségeit is fedezi. A Start közmunkaprogram továbbra is zajlik a községben, ahol értékteremtő munkát végeznek. A fóliasátrakban termelt zöldséget elsősorban a felújított, háromszáz főt ellátó üzemi konyhára szállítják, valamint az önkormányzat által működtetett Szociális Boltban is lehet belőle vásárolni. Ráadásul a programban résztvevők ötszáz tojótyúkot is gondoznak, valamint saját tojáscsomagolóval is rendelkeznek. Szintén ennek a programnak a keretein belül foglalkoznak kézi szőttesek, textiltermékek készítésével, melyeket szintén a helyi Szociális Boltban vásárolhatnak meg az érdeklődők. A település életében fontos szerepet tölt be a falugondnoki szolgálat, amely nemcsak az iskolások utaztatásáról gondoskodik, hanem a helyiek gondját is viseli.
– Hogyan értékelné az elmúlt évek fejlesztéseit?
– Mindig is szívügyem volt az intézményeink megtartása, ezért mindegyiket felújítottuk pályázati forrásból. Megújult az önkormányzat épülete, valamint a művelődési ház felújítása is folyamatban van. Létrehoztunk egy konditermet, egy polgárőr pihenőt, valamint egy pihenőhelyiséget a közmunkásoknak is. További terveim között szerepel a falugondnoki busz lecserélése, a térfigyelőkamerarendszer bővítése, a közösségi tér fejlesztése és a templom felújítása. – Minek köszönhető a helyieket jellemző összetartás?
A polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését és akadálymentesítését is pályázatból oldották meg
MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRTÉKELNÉ AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEIT? BODNÁR SÁNDOR, falugondnok: – A falugondnoki szolgáltatás működtetése már önmagában nagy segítséget nyújt a helyi lakosoknak. Ennek megléte folyamatosan javít az itteniek életszínvonalán és igény is van rá. Ezenkívül fontosnak tartom, ahogy most is, úgy a jövőben is megfelelően tudjuk kezelni a pályázati lehetőségeket, hiszen ezzel tudunk előrébb lépni.
VÁRHEGYI GABRIELLA, intézményvezető: – Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a község, beleértve a Méhecskék Óvodáját is. Intézményünk mellett, az udvarunk is megszépült. Az önkormányzat pedig mindent megtesz azért, hogy a gyermekek a megfelelő környezetben fejlődhessenek, valamint mi, dolgozók is megkapjuk a munkánkhoz szükséges támogatást.
BARKÓNÉ KÁRPÁTI ERIKA, helyi lakos: – Jó irányba haladunk, az önkormányzat él a kínálkozó lehetőségekkel. Cél, hogy még élhetőbbé váljon a település. Bár kevesebben dolgozunk a közmunkaprogramban, de így is hatékonyak maradtunk. A varrodában számos kézművesterméket készítünk, amelyet az önkormányzati működtetésű szociális boltban el is tudnak adni.
– Mindig is az volt a célunk, hogy az itt élők biztonságban érezzék magukat és egy építő közösség tagjai legyenek. Legutóbb a falunap szervezésénél tapasztalhattam, mennyire fontos a helyieknek, hogy aktívan részt vegyenek a közösségi életben és előrébb vigyék a falut. Ráadásul folyamatosan odafigyelnek egymásra, legyen szó gyermekről vagy egyedül élő idős emberről. – Mivel teszik vonzóvá a települést a fiatalok számára?
– Sajnos több településhez hasonlóan Szécsényfelfalu lakossága is elöregedőben van. Ezért néhány évvel ezelőtt azt találta ki az önkormányzat, hogy önerőből ingatlanokat vásárol, amelyeket aztán felújítunk és kamatmentes hitelen keresztül kínálunk a fiataloknak. Így már három házat sikerült eladni. Ezt a lakásprogramot a jövőben is folytatni kívánjuk, valamint bízunk abban, hogy ehhez pályázati forrást is igénybe lehet majd venni.
Huszonöt éve dolgozik Szívügyüknek tekintik a település szolgálatában a templom teljes felújítását PORTRÉ Szécsényfelfaluban született, nevelkedett és itt alapított családot Licskó Ottó Péter alpolgármester. Az érettségit követően műtőssegédként dolgozott a Szent Lázár Megyei Kórházban, majd betegápolói képesítést szerzett, ebben a munkakörben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Az alpolgármester elmondása szerint mindig is szeretett emberekkel foglalkozni, hiszen jó érzéssel tölti el, ha segíteni tud másokon. A településen 1994 óta dolgozik képviselőként, vagyis immár negyedszázada szolgálja a falut. Licskó Ottó Péter mindig fon-
Licskó Ottó Péter
tosnak tartotta, hogy olyan fejlesztéseket vigyenek véghez Szécsényfelfaluban, amellyel a község élhetőbbé válik. Bár a következő ciklusban nem indul, mégis nagyon sokat jelent számára, hogy ilyen sokáig élvezhette a helyiek bizalmát. Ráadásul minden korosztállyal szót értett. A családja mindig támogatta a munkáját és nagy öröm számára, hogy a gyermekei és családjaik Szécsényfelfaluban élnek. Licskó Ottó Péter a jó hangulatról is gondoskodik a helyi rendezvényeken, hiszen szívesen énekel szép magyar nótákat a közönségnek.
ÉRTÉK Szécsényfelfalu Római Katolikus temploma a falu nyugati oldalán található dombon áll. A 15. században épült, majd 1731–1755 között átépítették késő gótikus templommá. Jelenleg műemlék. A helyiek a templom védőszentjének Szent János evangélistát választották. Az istenháza nagyharangját 1791-ben, míg a két kisebb harangját 1925-ben öntötték. A templomkertben lévő Lurdi barlang és a stáció 1964-ben készült. A templombúcsú napját a hagyományok szerint december 27-én tartják. Az épület egyhajós, kétemeletes, a homlokzat előtt toronnyal,
amelynek magassága megegyezik az épület hosszával: mindkettő 24 méteres. A templom oldalán megtalálható az I. és II. világháborús hősök emléktáblája. Keresztes Imre polgármester elmondása szerint eddig már kétszer nyújtottak be pályázatot az egyházzal közösen a templom felújítására, azonban eddig még nem jártak sikerrel. Éppen ezért továbbra is terveik között szerepel a műemléki épület teljes körű rendbetétele. Látogasson el hírportálunkra! Az épület műemlék is egyben
ALMANACH – SZENDEHELY
Szendehely
Nem kell már tartani 3 k m l a árvizek ől
kérdés válasz
Altsach Ignác, a település polgármestere
Polgármester: Altsach Ignác Alpolgármester: László Zoltán Képviselő-testület tagjai: Bonafert Péter, Germanné Várnai Anna, Schmuck Melinda, Schilling Árpád, Wágnerné Kohári Mária Jegyző: Polczer Krisztina Óvodavezető: Kilgas-Wiesner Éva Általános iskola igazgató: Götzné German Mónika Háziorvos: Havasi István Polgármesteri hivatal: 2640 Szendehely, Rákóczi út 2. Telefon: 35/376-003. E-mail: szendesu@t-online.hu honlap: www.szendehely.hu Lakosság: 1612 fő Jeles napok: Málenkij robot emléknap: január 2. Orbán napi borünnep: május 25. templombúcsú: szeptember 8. nemzetiségi kórustalálkozó: október vége idősek napja: november vége
ERRŐL HÍRES A XVIII. században Berkenyéről ide költözött, frankföldi származású németek jelentős szőlőkultúrát hoztak magukkal. Ám az 1800-as évek végén pusztító filoxérajárvány nem kímélte az ültetvényeket, a szőlőgazdálkodás megszakadt. Egy agrárszakember, dr. Mosonyi Imre 1983-ban újra fantáziát látott ebben, és mára 104 hektárosra gazdagodott a szőlőtermő terület, Nógrád megye nyugati felén egyedülálló módon. A katalinpusztai településrész felett magasodó hegyen hunyt el 1987-ben Rockenbauer Pál televíziós rendező, természetjáró, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat megalkotója.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Torjay Attila
A gyönyörű természeti környezetnek, illetve a 2-es út átvezető szakaszának az utóbbi időben több hátrányos tényezője akadt. Egyrészt a hatalmas átmenőforgalom miatt rendkívül megemelkedett a zajszint, ami már-már elviselhetetlen.
PROBLÉMAMEGOLDÁS Alig várják a szendehelyiek, hogy megépülhessen az elkerülő szakasz, aminek a kivitelezése egyre inkább csúszik, holott már a nyomvonal tekintetében is megegyezés történt. A településen remélik, nem kell 2028-ig várniuk, hogy megoldódjon a helyzet. Más tekintetben, a heves esőkkel tarkított időszakok ugyancsak megviselték az itt élőket. Különösen Katalinpusztán a magasabb pontokról lezúduló víz teljesen megtöltötte az elvező árkokat, valóságos folyók hömpölyögtek az utcákon. Az önkormányzat európai uniós támogatásból végrehajtotta a Lósi-patak mederrendezését és a felszíni vízelvetés korszerűsítését, méghozzá egységes betonárokrendszer kialakításával, amelyhez a családi házak gépkocsibejárói is tökéletesen illeszkednek az Ady és Nagydomb utcákban. Emellett az Ady esetében belügyminisztériumi forrásból, 30 millió forintból felújították az aszfaltburkolatot, míg a Nagydombnál saját erőből, 16 millió forintból. Ráadásul a magasabban fekvő részeken, az erdőkben tizenegy hordalékfogó gátat létesítettek. Ezeken a területeken most már nem kell számítani fokozott veszélyhelyzetre. Energetikai fejlesztések is megvalósulnak a községben. A művelődési-művészeti ház épülete – amelyben a polgármesteri hivatal is működik – az 1960-as években épült, azóta itt nem végeztek komolyabb korszerűsítést, míg az általános iskolához bő negyedszázada nem nyúltak hozzá, elengedhetetlenné vált a szigetelés, a fűtési rendszer és a nyílászárók cseréje, szintén uniós támogatásból.
– Mit tart Szendehely legfőbb értékeinek?
– Rendkívül kedvező földrajzi helyzetben vagyunk, hiszen Budapest alig negyvenöt, Vác pedig kilenc kilométerre fekszik tőlünk. Katalinpuszta méltán számít Nógrád megye kapujának csodálatos természeti környezettel körülvéve, a Naszály árnyékában. Ugyancsak komoly értéknek számít, hogy számos más településsel ellentétben, az utóbbi években folyamatosan gyarapodott a lakosságunk, és örvendetes, hogy nem csak az idősebb korosztályok képviselői tartják fontosnak a német hagyományok ápolását. – Mi az, ami hiányzik, és feltétlenül megoldandó feladat? Egységes betonárokrendszert alakítottak ki gépkocsibejárókkal a vízelvezetés céljából
MI A VÉLEMÉNYE SZENDEHELYRŐL? GÖTZ SÁNDOR, a hagyományőrző egyesület vezetője: – Itt élek születésem óta, nagyon szeretem a falut. Óriási büszkeségünk a lassan 275 évre visszatekintő sváb kultúra, amit az egyesületünkben kitartóan ápolunk, és remek kapcsolatban vagyunk az ország más területein élő német nemzetiségi közösségekkel, a testvértelepülésekről már nem is beszélve.
DOBÁK TAMARA gerinctréner, a falu „mozgatórugója”: – Kedvezőek a tapasztalataim a helyiek egészségmegőrzéssel kapcsolatos aktivitásáról. Ha mozgásról, a betegségek elkerüléséről van szó, szívesen jönnek a foglalkozásaimra, kikérik a tanácsaimat, és én szívesen segítek mindenkinek. Remek, élni való közösség ez a tizenévesektől egészen a nyugdíjasokig.
GÖTZNÉ GERMAN MÓNIKA, a Szendehelyi Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója: – Bár Berkenyéről származom, már 35 éve élek itt, és állíthatom, az egész község egy nagy család, kitartanak egymás mellett jóbanrosszban. Több generációt tanítottam, és hatalmas öröm számomra, hogy a nemzetiségi kultúrát a nyelvvel együtt hűen ápoljuk az iskolában is.
– Éppen az emelkedő számú lakosság miatt elengedhetetlen az általános iskolánk tanterembővítése, amit mindenképpen végre kell hajtanunk. Hasonlóképpen elengedhetetlen egy egészségügyi központ felépítése, hiszen most szétszórtan találhatóak az ellátások, és a huszonegyedik századi követelmények szerint nélkülözhetetlen, hogy közös helyen legyenek az orvosi rendelők, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár. – Hogyan igyekeznek megtartani a fiatalságot?
– Úgy látom, az elmúlt esztendőkben nemcsak megnőtt községünk népszerűsége a nagyobb városokból az agglomeráció csendesebb övezeteibe költözés terén, hanem a mi fiataljaink is látnak már jövőt a szendehelyi létben, igaz, a fentebb említett gyarapodó lélekszám okán mi kikerültünk a falusi csok kedvezményeiből.
Őseik földjére is vezetnek a gyümölcsöző testvértelepülési kapcsolatok
Energetikai k rszer s s zajlott le
HAGYOMÁNYŐRZÉS Aligha gondolták volna a lassan három évszázada betelepült ősök, hogy az utódok még oly sok idő elteltével is ilyen mélyen a szívükbe zárva őrzik az elődök emlékét, a nyelvet, a szokásokat. Ennek egyik megnyilvánulása volt az az ötnapos testvértelepülési találkozó, amelynek megrendezésére uniós támogatásból 25 ezer eurót kapott a falu önkormányzata. Az eseménysorozat keretében rengeteg program szolgálta az európaiság értékeit, hiszen a két német „társ”, Türkheim és Kürnach mel-
FEJLESZTÉS A felszíni vízelvezetés megoldása, és a Lósi-patak mederrendezése 141 millió forintos központi (TOP) támogatásból valósult meg. A beruházás 2018. december 22-ig fejeződött be. Az energetikai korszerűsítéseket a művelődési házon és az általános iskola épületén 120 millió forintos forrásból végezték el, a nyílászárók és a fűtési rendszer cseréjén kívül napelemek is kerülnek a tetőkre – itt 2019. december 15. a kivitelezés befejezésének határideje. A minibölcsőde építése 75 millió forintból augusztus elsején indul.
Lelkesen tanulnak németül a gyerekek lett a szintén német gyökerekkel rendelkező lengyelországi (sziléziai) Renska Wies küldöttsége is megjelent, a kárpát-medencei testvérekkel együtt. Mi több, közösen ültettek fát az újonnan alapított Európa-Parkban. Hasonlóképpen szorosan kapcsolódik az ősök szellemiségéhez a málenkij robotról való megemlékezés. A második világháború során bevonuló szovjet hadsereg boszszúból gyűjtötte össze a német ajkú lakosságot, és szállították el az embereket ukrajnai kényszermunkára, ahonnan a túlélők megtörve tértek
Közös faültetés a testvértelepülések küldötteivel az Európa-Parkban
haza és hosszú évtizedekig szigorúan titkolniuk kellett, milyen gyötrelmeket éltek át. A falu központjában emlékművet állítottak fel, hogy soha ne feledjék a borzalmakat. Visszatérve a jelenbe: a hagyományőrző egyesület 1989-ben Fuchs Antal kezdeményezésére alakult meg és változó tagsággal azóta is szorgalmasan gyűjtik, illetve adják elő a sváb–német népdalokat. Az óvodában és az általános iskolában pedig nem csupán a német nyelvet tanulják a gyerekek heti több órában, hanem a népismeretből is egyre tájékozottabbak.
ALMANACH – SZENTE
Szente
zen e a a al kra 3 i a al övő
k rd s válasz
e r vi s in ia a szen ei l árőrs i kára
Polgármester: Illés Kálmán Alpolgármester: Illés Szabolcs Képviselő-testület: Polónyiné Maretta Judit, Bihariné Kovács Mária, Freistág Csaba Jegyző: Villant Gréta A hivatal elérhetőségei: 2655 Szente, Kossuth út 100. Tel.: 35/520-088 E-mail: info@szente.hu Lakosság: 330 fő Nevezetességek: – XIII. században épült római katolikus templom – A templom tengelyében áll az 1820 körül épített, klasszicista stílusjegyeket viselő, kőből készített, egyenletes harangtorony. – A templom és a harangláb közötti térségben található a későbarokk stílusú kőfeszület. A feszület alatt kőből faragott fájdalmas szűz-szobor látható. – Palóc házak – Állandó kiállítás – Élethű babák
PÁLYÁZATOK
Piactér is épül Szente település két önkormányzati intézményének energetikai korszerűsítésére 61.447.460 forintot fordított a TOP-3.2.1.-15-NG1 pályázatból. Az óvoda és az önkormányzati hivatal külső homlokzatát szigetelték, a tetőre napelemrendszer került, a nyílászárókat újakra cserélték, és korszerűsítették a fűtésrendszereket. A TOP-1.1.3-15-NG1 pályázaton nyert 70.422.500 forintból egy kisebb piacteret alakítanak ki, fejlesztve ezáltal a helyi gazdaságot, és növelve a helyi termékek piacra juttatási esélyeit.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Szente lakosságszámát tekintve kifejezetten kis településnek mondható, folyamatos fejlesztései azonban példaértékűek. Illés Kálmán, a falu polgármestere számolt be a településen történt beruházásokról.
FEJLŐDÉS Mivel az önkormányzat saját bevételei erősen korlátozottak, inkább a sikeres pályázataiknak köszönhetően tudtak számos fejlesztést megvalósítani. Ugyanakkor az elmúlt években két utcát is szilárd burkolattal láttak el önerős beruházásból. Az önkormányzat a fiatalokat jelölte meg a település elsődleges célcsoportjaként az úgynevezett Szentei ifjúság koncepcióban. Szente egyetlen intézménye a folyamatos minőségi teljesítményre képes, stabil gyermeklétszámmal működő óvoda. Ma már a környező falvakból is ide íratják gyermekeiket a családok. 2015-ben bővítést hajtottak végre, megépült egy 25 gyermek befogadására alkalmas csoportszoba, gyermekmosdó, öltöző, és sószoba is. A tavalyi évet már hét faluból járó 48 fős gyermeklétszámmal, négy óvodapedagógussal és két dajkával, kétcsoportos óvodaként zárták. Az óvoda egyedülálló kezdeményezése az „Országos Ovi-trophy” elnevezésű családi program, amelyet minden évben egy pünkösdi hétvégén rendeznek meg. Igazi kuriózum, hogy 2012 tavaszától bölcsőde is működik a faluban. Ez nagy segítséget jelent Szente és a környékbeli települések családjainak, hiszen ilyen lehetőség a környéken Szécsénytől Vácig terjedően csak Balassagyarmaton található. A 14 bölcsődés gyermekkel két szakképzett gondozónő foglalkozik. Idén befejeződött az intézményi konyha kialakítása, amely hamarosan mintegy száz embert lát el naponta meleg ebéddel. Tavaly felújításon esett át a 21 fő elszállásolására alkalmas ifjúsági szálló. A szépen berendezett létesítmény elsősorban a fiatalokat célozza meg szolgáltatásaiban.
– Fontos szerepet tölt be a polgárőrség a falu életében?
– Azt gondolom, igen. Annak idején a megyében megalakuló első polgárőrszervezetek között ott volt a szentei is. A falu létszámához képest elég sokan vagyunk, 37 aktív tagunk van, a kiskorú ifjú polgárőröktől a 60 évesig minden korosztály képviselteti magát. Az esti szolgálat ellátása a legfőbb feladatunk, de a helyi rendezvények szervezéséből is kivesszük a részünket. Reggelente az egyik kollégánk az óvodásokra vigyáz, felügyeli az autóforgalmat. S rendeztünk már megyei polgárőr-napot is Szentén.
Illés Kálmán, Szente polgármestere a tavaly felújított helyi ifjúsági szállón
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZENTÉRŐL? KOVÁCS JÓZSEFNÉ falugondnok: Ez egy fejlődő, kellemes, élhető falu. Amit ma egy kistelepülés a lakóinak nyújtani tud, azt nálunk megtaláljuk. A munkám arról szól, hogy az itt élők igényeit kiszolgáljam az önkormányzat segítségével. Orvoshoz vagy óvodába való eljutás, szociális étkezés, bevásárlás: a kicsiktől a legidősebbekig mindenki igénybe veszi a szolgáltatást.
BIHARINÉ KOVÁCS MÁRIA, a Szentei Óvodásokért Alapítvány vezetője: 1999 óta segíti alapítványunk az óvodát. Támogatjuk a kicsik úszásoktatását, rendszeresen színházlátogatásra visszük őket, de havonta kétszer utazószínházat is hívunk az oviba, jótékonysági bált szervezünk. Szerintem fiatal szülőként jó itt élni, sok a kisgyerekes családoknak szóló program.
NAGYNÉ SUPÁN ANETT, óvodavezető: Szeretek itt élni, mert Szente csendes, nyugodt kis település, csodaszép környezetben, tiszta levegővel. Az itteni lakosság kedves, segítőkész és összetartó. Az önkormányzat pedig nyertes pályázataival folyamatosan fejleszti a falut, igyekszik minden korosztály igényeinek megfelelő programokat, lehetőségeket felkínálni.
– Gond volt a helyi közbiztonsággal, hogy ennyire fontosnak tartják a szervezet működését?
– Valójában a település közbiztonsága kiválónak mondható, annyira kis falu vagyunk, itt mindenki ismer mindenkit, semmi nem marad titokban. Ha egy idegen autó megáll a faluban, valaki már jelzi a polgárőrségnek. Fogtunk el már így tolvajokat, akik más településen követtek el bűntényt, de mi észleltük őket. Ebben a kültéri kamerarendszerünk is segítségünkre van. Szóval nem annyira a szükség hozta létre a szervezetet, inkább azt akartuk, hogy még inkább tudjunk vigyázni az értékeinkre. – Ön hogyan érzi magát Szentén?
– Kisgyerekes anyukaként el sem tudnám képzelni máshol az életem. Itt mindig van, aki segít nehéz helyzetekben, kölcsönösen odafigyelnek egymásra az emberek. Biztonságérzetet ad a falu közössége.
A vevőknek nyújtott minőségi árut mindig elsődleges szempontnak tartották a helyi családi gazdaságban VÁLLALKOZÁS A szentei Maszlik Családi Gazdaság a rangos csehországi mikulovi sajtfesztiválon a szláv specialitásnak tartott parenyica kategóriában első helyezést ért el idén. Maszlik Zoltán, a gazdaság tulajdonosa a kezdetektől mutatta be azt a rögös utat, amely a sikerig elvezetett. – 1999-ben vásároltuk meg a régi TSZ-telepet és tejelő szarvasmarha tenyésztésbe kezdtünk 36 állattal. Nagyon jól működött a vállalkozásunk egészen 2004 május elsejéig, amikor beléptünk az Unióba. Addig ugyanis garantált áron ment a tejfelvá-
sárlás, aztán elárasztották az üzleteket az olcsó, gyengébb minőségű áruk. Nehéz évek következtek, sokaknak bedőlt a vállalkozása, a megyében is nagyon megcsappant a tejelő marhák tartása. Egy barátom javaslatára 2007-ben elkezdtem a mozgóbolti tejárusítást Balassagyarmaton, az egyik üzlet parkolójában. Én azokat a vevőket igyekeztem megcélozni, akik jó minőségű terméket szerettek volna venni, és ezért nem sajnáltak tisztességes árat fizetni. Hála Istennek bejött a számításunk, ekkor indult be igazán a vállalkozásunk.
Ma már számos budapesti üzletben is kaphatók termékeik
A vevők kérésére kezdtünk el más termékeket is árusítani a tejen kívül. Először túrót kértek, tejfölt, vajat. Otthon kezdetben konyhai körülmények között régi családi receptek alapján készítettük ezeket a tejtermékeket. Később belefogtunk a sajtkészítésbe is. 2011-ben egy helyi termék előállítására és feldolgozására irányuló pályázaton nyertünk elegendő forrást, így kibővíthettük a telephelyünket, növeltük az állatállományt, illetve a munkaerő létszámot, és 2013-ban kisüzemi gyártásba kezdtünk.
Ma már az összes általunk megtermelt tejet itt helyben dolgozzuk fel mi magunk. A késztermékeinket ezután közvetlenül értékesítjük. Budapesten számos kis üzlet vásárol tőlünk, és bizalmat kaptunk több önkormányzattól, tizennégy településre szállítunk, bölcsődék, óvodák, helyi cukrászdák rendelik a Maszlik-termékeket. Ezek fontos dolgok számunkra, mégis a legnagyobb örömöm az, hogy a három gyermekem közül kettő már itt dolgozik a gazdaságban, de a legkisebb fiam is ezt tervezi tanulmányai befejeztével.
ALMANACH – SZILASPOGONY
Szilaspogony
Fejlesztések sorával 3 válik vonzóbbá a falu
kérdés válasz
Bódi Józsefné, a település polgármestere
Polgármester: Bódi Józsefné Alpolgármester: Utasi András Képviselő-testület: Gál Viktorné, Farkas Barnabásné, Kovács Péter Jegyző: Szurok Sándorné Lakosság szám: 304 Önkormányzat székhelye: 3125 Szilaspogony, Rákóczi út 45. Telefon: 06-32/408-015 szilaspogony@xmail.profinter.hu Háziorvosi szolgálat: Dr. Erdődi Zsuzsanna (3125 Szilaspogony, Rákóczi út 49.) Jeles napok: Gyereknap, Idősek napja, Adventi készülődés, Kőleves Fesztivál (szeptember első szombatján)
ERRŐL HÍRES
Szénsavas tő tal k Mintegy tizenöt éven keresztül töltötték meg a helyiek a kétliteres palackokat szénsavas üdítőitalokkal, szörpökkel, rostos szűrt üdítőkkel és citromlevekkel a Szilas Drink Kft. futószalagjain. A céget 1998-ban alapították, saját márkás termékeiket viszont eladóknak és multicégeknek kínálták. Ekkor az üdítőitalgyár átlagosan 45 ember számára biztosított megélhetést, ugyanakkor a nyári szezon alatt a munkások száma a százat is meghaladhatta. A cég 2013-as bezárását követően a településen élők számára örömhír érkezett a közelmúltban, amely szerint a gyár kinyitja kapuit, mivel egy budapesti székhelyű cég újra szeretné indítani a gyártási folyamatot. Fontos szempont ez a helyieknek, hiszen amellett, hogy a különböző üdítők és ásványvizek palackozásával messze földre eljuthat a település jó híre, akár negyven környékbeli ember számára kínálhat újra munkalehetőséget a régi-új manufaktúra.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina Fotók: Ladóczki Balázs
Megyénk észak-keleti részén fekszik az erdős hegyoldalakkal határolt település, Szilaspogony. Az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztésekkel a település egyre vonzóbb. Nem is csoda, hogy a közelmúltban öt új család is otthonának választotta a festői szépségű falut.
BERUHÁZÁS A község a Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) sikeres pályázatainak köszönhetően mintegy 55,5 millió forintos támogatáshoz jutott az elmúlt öt évben. A Cered, Zabar és Szilaspogony települések konzorciumi pályázat keretösszegéből közel 9 millió forintot fordíthatott az orvosi rendelő teljes körű megújítására. Emellett a község részt vesz a 13 települést érintő Mátranovák és környéke kulturális maraton című projektben is. Ennek legfontosabb célja olyan rendezvények megvalósítása, amelyekben a nógrádi identitás erősítése áll a középpontban. Szilaspogony a pályázatban csaknem egymillió forintot nyert, amelyből idén újra megvalósította a község nagy múlttal bíró rendezvényét, a Kőleves Fesztivált. Ezenkívül több mint 45 millió forint TOP-os támogatással zajlik jelenleg is a hivatal épületének energetikai felújítása. A községvezetés több beruházást is megvalósított a Belügyminisztérium támogatásával, így például egy közbiztonság növelését szolgáló fejlesztést. Ennek keretében 6 millió forintot meghaladó összegből újabb négy térfigyelő kamerát szereltek fel a településen, így immár tíz eszköz őrzi a lakosok biztonságát. Emellett a település immár négy éve részt vesz a közfoglalkoztatási kiírásokon, amely program keretében sok intézményben történtek kisebb felújítások, illetve néhányat újonnan is létrehoztak: egyebek mellett műhelyekkel és szabadidős tevékenységre szolgáló faszerkezetű épületekkel gyarapodott a falu. Nagy siker a településvezetés életében, hogy amíg az első évben 42, addig je-
– Hogyan kötődik Szilaspogonyhoz?
A helyiek évről évre nagy izgalommal készülnek a település különleges Kőleves Fesztiváljára
lenleg már csak 18 embert foglalkoztatnak közfoglalkoztatás keretében. A hiányzó személyek az elsődleges munkaerőpiacon tudtak elhelyezkedni.
Ezenkívül a Palóc Út támogatásával népi játszótér kialakítása van folyamatban a településen a sportpálya mögött. A projekt befejezését követő-
en a legkisebbek olyan hagyományos fából készült népi játékokkal körülvéve tölthetik szabadidejüket, mint például a mérleghinta.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZILASPOGONYRÓL? NAGY GYÖRGY: – Itt születettem, két évtizedig voltam a település polgármestere, majd a közelmúltban díszpolgári címmel tüntettek ki. Úgy gondolom, hogy a település minden szépségével és gondjával együtt tökéletes. Büszke vagyok arra, hogy a kezdeményezéseimet az utánam következő községvezetés is méltónak találta a folytatásra, így például a Kőleves Fesztivál megszervezését.
KOVÁCS GERGELY: – Családi gyökereim ebből a faluból erednek, illetve Tótújfalu Ceredhez csatolásáig szilaspogonyi lakos voltam. Június eleje óta én látom el a településen a falugondnoki feladatokat, így szinte mindenkivel kapcsolatba kerültem az elmúlt néhány hónapban. A hely szépsége, valamint az erdők ölelése vadászemberként különösen sokat jelent számomra.
FARKAS BARNABÁSNÉ: – Harminc éve költöztem ide és most már ízig-vérig szilaspogonyinak érzem magam. Dajka vagyok az óvodában, illetve a roma nemzetiségi önkormányzat helyi vezetői tisztségét is betöltöm. Az önkormányzat nagyon jól együttműködik a szervezetünkkel és ez az itt élők körében is érezhető: egy csapatot alkotnak, segítik egymást a hétköznapok során.
– A településen születtem. Fiatalként lett volna lehetőségem elmenni, de nem tudtam máshol elképzelni az életemet. Sok pozíciót betöltöttem már a faluban, például végigjártam az önkormányzat által működtetett főzőkonyha ranglétráját a konyhalánytól egészen az élelmezésvezető szakácsig, de dolgoztam postásként is. A képviselő-testületnek 24 éve vagyok a tagja, a települést öt éve szolgálom polgármesterként. Lényegében egész életemben a községért és az itt élő emberekért dolgoztam. – Jelenleg milyen munkálatok zajlanak a településen?
– A fejlesztések közül az önkormányzat épületének energetikai korszerűsítése zajlik, amely pályázat jelenleg a közbeszerzési eljárásnál tart. A csaknem 43 millió forint összegű támogatásból megvalósul például az épület hőszigetelése vagy a korszerűtlen fűtésrendszer cseréje egy központi, programozható fűtésszabályzással rendelkező rendszerre. Emellett az épület villamosenergia-igényének csökkentése miatt napelemeket telepítenek a tetőszerkezetre. – Mi lesz a következő lépés a fejlődés kaptatóján?
– Sok munka vár még ránk, egyebek mellett szeretnénk pályázat segítségével urnafalat kialakítani a temetőnkben. A tervek közül a legjelentősebb mégis az óvoda épületének és udvarának felújítása, illetve egy többfunkciós tartozékokkal felszerelt traktor beszerzése, amelyekre a Magyar Falu Programban pályázunk.
Műemlékek között a Szent Közel ezer kötetet kínál Mihály főangyal templom olvasásra a helyi könyvtár MŰEMLÉK A helyi Szent Mihály főangyal templom mindig központi szerepet játszott a település életében, hiszen többségében római katolikus hívők élnek itt. A templomot római klaszszicista stílusban építették 1806 és 1823 között. Az épület egyhajós, nyugat-kelet tájolású, a csapott háromszögoromzat felett faborítású huszártorony áll. A sekrestye a déli hajófalhoz csatlakozik, míg a karzaton egy orgona kap helyet. A templom műemlék, amelynek sorsát a helyi önkormányzat a szívén viseli, így 2011-ben egy pályá-
Kívül-belül megújult a templom
zati lehetőség keretein belül, közel 30 millió forintos összegű támogatásból megvalósult a templomtorony külső burkolatának és a tetőnek a cseréje, illetve a falak külső pucolása és színezése. Emellett az épületen belül felújították a padlót, valamint a falakat is újrafestették. A település önálló plébániával nem rendelkezik, így a Szent Mihály főangyal templom filiaként, azaz leányegyházként tárja ki kapuit a hívő lakosok előtt az esküvők, a keresztelők, valamint a vasárnap és a neves egyházi ünnepeken tartott szent misék alkalmából.
MŰVELŐDÉS Mintegy öt évvel ezelőtt egy romos raktárhelyiségből a közfoglalkoztatottak segítségével, de a közmunka programon kívül alakították ki a helyiek a település könyvtárát. Az önkéntes kezek munkájának, illetve a Balassi Bálint Megyei Könyvtár patronálásának hála, napjainkban közel ezer kötet közül válogathatnak az olvasás szerelmesei, amely kínálat a fenntartó szerepét betöltő megyei könyvtár segítségével folyamatosan bővül, illetve az igények szerint cserélődik. Persze a könyvtár így magában csak egy helyiség len-
Folyamatosan bővül a kínálat
ne, de Kalas Pamela könyvtárosnak szívügye, hogy színes programokkal is megtöltse az intézményt. Ezekből a településen élő minden korosztály képviselője kedvére válogathat, például a gyerekek számára egész éven át ötletgazdag rendezvényekkel – egyebek mellett különböző vetélkedőkkel – készül, amelyekkel a fiataloknak szabadidejük hasznos eltöltésére is példával szolgál. Az intézmény ad helyet a könyvtár-mozinak is, illetve a helyiség nyitvatartási időn kívül is szívesen biztosít a helyieknek lehetőséget tudásszomjuk oltására.
ALMANACH – SZIRÁK
Szirák
Sokat dolgoznak a 3 e lőd s rdek en
k rd s válasz
r
ká s mi a l ár s dás r ala ván elnöke
Polgármester: Kómár Jánosné
Jegyző:
Várnai Ildikó
Képviselő-testület: Cselovszki László, Dudás Edit, Hlavacska Péter, Hrncsjár Éva, Novák Lajos, Dr. Micsutka Attila
Községháza: 3044 Szirák, Petőfi u. 31. Tel.: 06-32/485-248 szirakigazgatas@szirak.hu
Lakosság: 1121 fő A falu története: Szirák környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott hely. 1219ben a Máltai Lovagrend lovagjainak volt itt rendháza, majd a 14. században megszűnik az önálló rendház, a település pedig az esztergomi johanniták tulajdonába kerül. 1552-ben a bujáki vár eleste után török kézbe kerül és elnéptelenedik. A 17. század végén az akkori tulajdonos, Roth János szlovák családokat telepít ide. 1832-ben tűzvész pusztítja.
HÍRES EMBER
Itt született a költőnő Körmendi Gitta 1952. október 21-én született Szirákon. Általános iskolás éveit követően a gimnáziumot Aszódon végezte el. Ez idő alatt a Sziráki Klubkönyvtár tiszteletdíjas könyvtárosaként dolgozott. 2003-ban kezdett el verseket írni. Azóta több verseskötete is megjelent, és munkái elismeréseként több kitüntetést is kapott. Versei elhangzanak szavalóversenyeken, és költeményei eljutottak a világ több országában élő magyar ajkú közösségekhez is.
AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BERCSÉNYI KINGA
Pályázati támogatásoknak és az önkormányzat munkájának köszönhetően több fejlesztés is megvalósulhatott az elmúlt évek során a településen. Az oktatás, az egészségügy, a művelődés és az infrastruktúra terén is komoly eredményeket sikerült elérni.
GYARAPODÁS – Megtörtént az óvoda belső felújítása, valamint vásároltunk egy ingatlant, amit a későbbiekben a zene- és táncoktatáshoz szeretnénk használni, és amire teljes napelemrendszer kerül majd – mondta Kómár Jánosné, Szirák polgármestere, aki kiemelte, hogy itt működik a Rajkó Zenekar által fenntartott alapítványi iskola egyik tagintézménye. Ennek következtében színvonalas zene- és táncoktatás folyik a faluban. A községben alapszolgáltatás a háziorvosi és fogorvosi ellátás. A háziorvosi épületet nemrég sikerült felújítani, és a tavalyi évben a fogorvosi szolgálat is ide került. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a jövőben a védőnői szolgálatot is ide helyezik és lehetőség szerint egy kisebb labort is kialakítanak majd, így létrehozva egy egészségügyi centrumot. – A művelődésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A művelődési házunk sajnos elég rossz állapotban van, de keressük a lehetőségeket a felújítására. A korábban itt található könyvtárat másik épületbe költöztettük, önerőből sikerült rendbe tennünk, és a megyei könyvtár segítségével 3,5 millió forintból bebútoroztuk és eszközökkel láttuk el – nyilatkozta a polgármester. A település két új buszmegállóval, és egy újonnan épített 56-os emlékparkkal is büszkélkedhet. Néhány évvel ezelőtt pedig a szennyvízcsatorna-hálózat is kiépült. A Teleki sírbolt is felújításra került, amit a Magyar Nemzeti Múzeum végzett el, de az önkormányzat azóta is méltóképpen gondozza a területet.
– Hogyan kötődik a településhez?
Több más beruházás mellett egy újonnan épített 56-os emlékparkkal is büszkélkedhet a település
– A településrészi szegregátum felzárkóztatására két pályázatot is nyertünk. Ezek keretén belül rendezvényeket szervezünk, és infrastrukturális fejlesztéseket végzünk.
Megnyertük a támogatást az önkormányzat épületének korszerűsítésére és 5,3 millió forintos támogatást kaptunk az óvodaudvar felújítására és kinti játékok vásárlására. Mind-
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET SZIRÁKON? DUDÁS EDIT képviselő: 1985-
DR. BUDIK EDIT állatorvos:
től lakom itt, nagyon szeretek itt élni. Konyhai kisegítőként dolgozom a helyi óvodában. Emellett képviselőként is segítem a falu vezetésének munkáját. Ez egy komoly feladat, és azon dolgozunk, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat és szebbé tegyük településünket. Büszke vagyok arra, hogy Szirákinak mondhatom magam.
Gyerekkorom óta lovagolok a kastélyban és a lehető legközelebb szerettem volna lenni a lovakhoz, ezért költöztem ide 2005-ben. Jelenleg állatorvosként dolgozom, itt van rendelőm Szirákon. Szeretek itt élni, az emberek kedvesek és barátságosak. A falu gyönyörű helyen fekszik, a környezetnek köszönhetően sok külföldinek van itt nyaralója.
ezek mellett egy közkonyhával egybeépített bölcsődét is szeretnénk építeni. Erre már benyújtottuk a pályázatot – tette még hozzá a tervekkel kapcsolatban Kómár Jánosné.
K rszer válik a hiva al s k s r s öl sőd en is rem n kednek A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével valósulhat meg a település önkormányzati épületének energetikai korszerűsítése a jövőben, közel 50 millió forintból. A munkálatok során a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés kialakítása, a fűtésrendszer korszerűsítése és napelemek elhelyezése történhet meg. Sikeres elbírálást követően, szintén TOP-os pályázatból épülne meg a falu kétcsoportosra tervezett bölcsődéje, ami növelné az oktatás színvonalát. Ez a pályázat már benyújtásra került.
– Anyai dédszüleim 1870ben költöztek Szirákra. Én 3-4 évesen édesanyámmal és öcsémmel kerültem a szülői házba, és középiskolás koromig itt éltem. Szűkösen éltünk. Hely szempontjából azért, mert befogadtuk kitelepített nagybátyám családját, anyagilag pedig azért, mert anyám osztályidegenként sokáig nem kapott munkát. A családban szeretetben, tartással, anyám derűjében éltünk. Szirák a mainál jóval fejlettebb község volt akkor, csodálatos természeti környezetben, gyerekeknek a kreativitás és szabadság számos lehetőségével. – Miért szeret itt élni?
– Biológus, egyetemi tanár, az MTA doktora vagyok, munkám egyetemekhez, kutatóintézetekhez kötött. Így tulajdonképpen csak nyugdíjas koromtól lakom Szirákon, de természetesen mindig sokat tartózkodtam itt, továbbra is a szülői házban. Falusi ember vagyok, boldoggá tesz a szabad természet, virágostól, szúnyogostól, és szeretem, ha köszönünk egymásnak az utcán. – Mivel járul hozzá a Szirák Polgárosodásáért Alapítvány működéséhez?
– A kuratórium elnökeként igyekszem támogatni, harmonizálni a kezdeményezéseket, és a magaméival kiegészíteni azokat. Személyes hozzájárulásom leginkább a pályázatírásban, a szélesebb kitekintésben, az emberek segítőkészségébe és nagylelkűségébe vetett bizalomban, a szövetségesek keresésében és talán a bátorságnak is nevezhető derűlátásban van.
Kas l száll Bíznak benne, hogy önkénteseik munkájával Szirák fejlődését segítik elő a ele l s köz n á an ÉRTÉK A Teleki–Degenfeldkastély egy főépületből, két melléképületből és egy magtárból álló barokk épületegyüttes, amelyet kert vesz körül. A kastély és a magtár is műemlék, a park pedig természetvédelmi terület. Az épületről szóló első írásos emlékek a 13. század elejéről származnak. Ezekből kiderül, hogy egykor a johannita lovagok ispotálya állt itt, ami legalább 300 éven át működött. A bejárat felett olvasható latin felirat alapján a jelenlegi épületet 1748ban Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála építtette. 1985 óta szállodaként működik.
le k ese
KÖZÖSSÉG A Szirák Polgárosodásáért Alapítvány 2012-ben azzal a céllal jött létre, hogy megállítsa a település hanyatlását, és hozzájáruljon a falu gazdasági, kulturális és szociális életképességéhez, gyarapodásához. Tevékenységük az elmúlt években sok hasznot hozott: felújíttatták a hősi emlékművet, parkosították és gondozták a Hősök terét, megmentették, pályázati támogatással felújíttatták a helyi védettség alatt álló egykori evangélikus parókiát. Digitális Jólét Pontot működtetnek, közösségi rendezvényeiken pedig kicsik és nagyok is részt vesz-
nek. Emellett partnereinkkel két éve dolgoznak azon, hogy táborok és szabadidős foglalkozások keretében közel hozzák az iskolás gyerekekhez a programozást és robotikát. – Alapítványunk erőssége a szirákiakból és külsősökből álló önkéntes csapat. Nélkülük nem működnénk. Szerintem nem is érdemes egy helyi alapítvány működtetésén fáradozni, ha nem áll mögötte egy célokat megfogalmazni és öszszefogni képes csapat – mondta Dr. Lukács Noémi a kuratórium elnöke. Az alapítvány közösségi házának két évig tartó felújítását nemrég sikerült
enn k a közöss e
Többek között iskolás gyerekek táboroztatásával is foglalkoznak
befejezni. Cél, hogy jó programokkal lendületes közösségfejlesztés indulhasson, és a ház hasznos és kellemes együttlétek színhelyévé váljon. – Az épület egyetlen, eredeti boltíves formájában megmaradt helyiségében szeretnénk megvalósítani majd azt a kiállítást, amely a XVIII–XIX. században a település életében fontos szerepet játszó, egyben országos jelentőségű személyiségeknek állít majd emléket. A kiállítást az Evangélikus Országos Múzeum munkatársai tervezik, jelenleg az anyagi háttér megteremtésén dolgozunk – tette még hozzá az elnök.
ALMANACH – SZUHA
Szuha
Turistákat hívnak a 3 faluba a beruházások
kérdés válasz
Tóth Zoltán, a település polgármestere
Polgármester: Tóth Zoltán István
Alpolgármester: Bakos Péter
Jegyző: Damkó Lilla
Képviselő-testület: Bakos Dezső, Szunyi Emese, Tóth László
Lakosságszám: ~ 540 fő
Civil szervezetek: Szuhai Autó Motor Sport Egyesület, Szuhai Ifjúsági Egyesület, Mátra Barátainak Polgári Egyesülete, Szuhai Polgárőr Egyesület, Mátraalmásért Egyesület
ERRŐL HÍRES A szuhai római katolikus templom az 1400–1500-as években épült, amelyet 1768-ban barokk stílusban bővítettek. Az egyhajós, nyeregtetős épület oromfalas nyugati homlokzata felülkontyolt csúcsa fölött huszártoronnyal büszkélkedik, kapuja késő gótikus. Az Isten házát 2018-ban teljesen felújították, amelyet ugyanebben az évben fennállásának 250. évfordulója alkalmából újjá is szenteltek. A rekonstrukció mintegy 23 millió forintból valósult meg: egyebek mellett nyílászárócserét, tetőfelújítást, toronyrekonstrukciót, csatornázást és külső-belső festést végeztek a szakemberek. Emellett a templommal egyidős, szintén műemlék haranglábat is helyreállították, amelynek egyik harangja 1780 körül készült. A községben tájház is található, amely 1924-ben épült az akkori palóc építészeti szokásoknak megfelelően: kontyolt tetőszerkezetű és három helyiségből álló tornácos épület.
Az oldal cikkeit írta: Palchuber Kinga Fotók: Hüvösi Csaba
A hegyek és völgyek ölelte Szuhán a községvezetés évek óta jól kihasználja a pályázati lehetőségeket: eddig több mint 315 millió forintot nyertek el szükségszerű beruházásokra. A település már most esztétikusabbá, modernebbé és biztonságosabbá vált, s hol van még a vége…
FEJLESZTÉSEK A községvezetés évek óta sikeresen nyújtja be pályázatait, így fontos beruházások indultak, illetve indulhatnak el a településen. Mintegy 93 millió forintnyi pályázati forrásból 2015-ben a hivatal és valamennyi önkormányzati intézmény energetikailag megújult, így azok működési és fenntartási költségei is lecsökkentek. Emellett több mint hétmilliós támogatásból falugondnoki kisbusszal gazdagodott a község, majd 2016-ban a Magyar Labdarúgó-szövetségnek köszönhetően bő 10 millióból műfüves pályát alakítottak ki a település szívében. A Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében közel 93 millió forintból a Petőfi út, a Bem út, valamint a Kossuth út további részein is orvosolták az évek óta nagy gondot okozó csapadékvíz-elvezetési problémát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóvoltából egy B típusú sportparkkal is bővült a faluközpont. A TOP-on belül több mint 32 millió forintból Mátraalmáson folyamatban van a Mátra Nyugati Kapuja című pályázat megvalósítása. Ennek során kiépítettek egy turisták számára használható mosdót és átalakították a közösségi ház belső terét, de bővítik és befedik a szabadtéri színpadot, valamint játszóteret is építenek. További 70 millió forintból Szuhán a művelődési házat alakítják át ökoturisztikai központtá. A Magyar Falu Program 10 millió forintot meghaladó támogatása lehetővé teszi a művelődési ház nagytermének belső felújítását és az előadótér korszerűsítését. A községvezetés évről évre fejlettebb és élhetőbb települést épít, amely egyre több turistát csalogat a Mátra lábához.
– Milyen a közösségi élet?
– Működnek a faluban olyan civil szervezetek, amelyek igyekeznek összekovácsolni a lakosságot. A fiatalok és a felnőttek a focipálya környékén közösen sportolnak, de a nyársalásokon is összejön a falu apraja-nagyja. Egy pályázat keretében több mint 18 millió forintból különféle közösségerősítő foglalkozásokat valósíthatunk meg: a táncház mindig megmozgatja a különböző generációkat. A TOP-on belül csatlakoztunk a Palócország szíve rendezvénysorozathoz, így 2019 őszén egyedülálló Vadkörte Fesztivált szervezünk! – Milyen a fiatalok aránya?
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóvoltából egy B típusú sportparkkal is bővült a faluközpont
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET SZUHÁN? SŐREG CSABA elnök: A Mátraalmásért Egyesületet 2004-ben alapítottuk, mintegy 30 fővel működünk. Tevékenységünk középpontjában a településfejlesztés, a helyi hagyományok éltetése és a környezetvédelem áll. Emellett kulturális és szabadidős programok szervezésével a közösséget is erősítenénk. A jövőben remélhetőleg újra mozgásba lendülünk!
TÓTH ZOLTÁNNÉ elnök: A Mátra Barátainak Polgári Egyesülete 2002-ben jött létre, jelenleg 50 fős a csapat. Célunk a fiatalok kulturális fejlődésének elősegítése, a közösségépítés, a családsegítő és jótékonysági célú akciók szervezése. Községünk rendezvényeinek sikeréért szívvel-lélekkel dolgozunk, de közösen kirándulunk is. Az önkormányzat segítségét faluszépítő munkával háláljuk meg.
JAKAB ZSOLTNÉ, a cserkészek motorja: Szuha ritka kincse a cserkészcsapat, amely 1990-ben alakult meg és jelenleg 30 taggal büszkélkedik. Rendre kirándulásokkal, táborral és játékokkal készülünk. A cserkészet önállóságra neveli és összehozza a diákokat. Az önkormányzat támogatására mindig számíthatunk. A közös percek örök élményt jelentenek: a cserkészet életforma!
– Tény: idősödik a település. Az óvodába jelenleg kilenc apróság jár, de bízom benne, hamarosan javulhat a helyzet! Sok fiatal házaspár igényelte a csokot, ezért egyre többen kezdtek érdeklődni a szuhai házak iránt, így a lakosságszám hamarosan mintegy 20 fővel gyarapodik, s a gyerekek száma is nőhet. – Hogyan tovább?
– A képviselő-testület tele van tervekkel! Elképzeléseink között szerepel a temető bekerítése, a csapadékvíz-elvezetési gondok megoldása az egész faluban, a Gombás-tavi üdülőrész víz- és szennyvízvezetékének kiépítése és egy többcélú víztározó kialakítása a község alsó részén. Szívügyünk a sajtüzem melletti terület közösségi térré alakítása: ide játszóteret építtetnénk. Szuha és Mátraalmás belterületi útjainak a felújítása szükségszerű, de a két településrész közötti szakasz is rossz állapotban van. Utóbbi rendbetételére már született egy kormányhatározat, így reményeim szerint a kivitelezés hamarosan megkezdődhet.
Sajtkülönlegességekkel hódít a helyi üzem
Modern eszközökkel dolgoznak a főzdében
SAJTÜZEM Szuhán a járási startmunka mezőgazdasági programelemében 2012-ben elkezdték a kecsketartást, s még ebben az évben egy sajtüzem megépítését is célul tűzték ki. A közfoglalkoztatottak száma az évek folyamán egyre csökkent: sokan visszatértek a munkaerőpiacra. A kecskefarmot így nemrég kénytelenek voltak megszüntetni, ám a sajtüzemben jelenleg is minőségi sajtok készülnek. A községvezetés a főutcán – egy régi palóc vályogház átalakításával – álmodta meg sajtüzemét, ahol 2014 óta hagyományos technológiával előállított sajtféléket készítenek.
PÁLINKAFŐZDE Egy Leaderpályázat keretében a tulajdonos cég 2012-ben lehetőséget kapott pálinkafőzdéjének felújítására, bővítésére és technológiai fejlesztésére. A modernizálás során beszerzett eszközök – pálinkafőző berendezés, magozópasszírozógép, cefreszivattyú – segítségével valamennyi vevői igényt ki tudnak elégíteni. A főzdében két szakember látja el a feladatokat, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a kiváló minőségért. A szuhai szíverősítő titka a jó hazai alapanyagok – fekete ribizli, sárgabarack, szilva, alma és kör-
Keresik a termékeiket álinká an re lik az erő
Készülnek a minőségi sajtok
A kezdetekhez képest annyi változás történt, hogy kecsketej helyett vásárolt tehéntejből állítják elő a jobbnál jobb sajtokat. A kitartó munkának hála a palettát friss és rövid érlelésű natúr, fűszeres és füstölt sajtok, krémsajtok, parenyica és trappista sajtok gazdagítják, de a látogatók nagy kedvence a tekercselt csilis sajt is bárhol megállná a helyét. A szuhai sajtkülönlegességeket egy szállodának máig szállítják. A falu adottságai miatt sok visszatérő látogató érkezik a községbe, akik olykor hetekre felpakolnak a termékekből, és viszik tovább a szuhai sajt jó hírét.
Évente 25-30 ezer liter fő le
te – mellett a szorgalomban rejlik. A főzdében átlagban 25–30 ezer liter pálinkát főznek évente, a két részből álló üzem kettő darab négyszáz literes üsttel van felszerelve. A tervek szerint a palackozás még az idén megkezdődik, a kereskedelmi árusítással pedig a jövőben akár országszerte megismerhetik a helyi pálinka erejét és a község nevét. A bérfőzés jelenleg is folyamatos: hazánk számos pontjáról érkeznek látogatók, hogy itt főzzék ki cefréjüket. A vállalkozás turistacsalogatóként egy pálinkakóstoló hely kialakítását is tervezi.
ALMANACH – SZURDOKPÜSPÖKI
Szurdokpüspöki
Kaput nyit a Mátrára 3 Szurdokpüspöki
kérdés válasz
Géczi Lászlóné, a település volt polgármestere
Polgármester: Pintér Miklós Ervin
Alpolgármester: Kissné dr. Papp Piroska
Jegyző: Molnárné dr. Kontra Bernadett Képviselő-testület tagjai: Hajnal Gáborné, Kissné dr. Papp Piroska, Holecz Zsolt, Pintér Józsefné, Miltner Zsolt, Pintér Tibor
Civil szervezetek: Szurdokpüspöki Hagyományőrző Együttes, Csillagtánc Gyermektánccsoport, Szurdokpüspöki Tornaklub Községi Sportegyesület, Szurdokpüspöki Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület, Szurdokpüspöki Tiszta Életéért Egyesület, Szurdokpüspöki Ifjúsági Egyesület, Szurdokpüspöki Kertbarátok Egyesülete, Kiscsillag Gyermektánccsoport, Rakoncátlan Gyermek néptánccsoport
Elérhetőség: 3064 Szurdokpüspöki, Béke út 3. Tel.: 06-32/473-570. E-mail: szphivatal@gmail.com
RENDEZVÉNYEK Minden januárban újévi koncertet tartanak a faluban, februárban a farsangi bálé a főszerep, majd március 15-én a helyiek bevonásával tartanak megemlékezést. Tavasszal Hanák Kolos-emléktúrát szerveznek, májusban a majális kerül a középpontba, majd júliusban a „Muzsikál az erdő” vonz rengeteg érdeklődőt. Augusztusban rendezik meg a hagyományos libafesztivált, majd ősszel Szurdok Rock Fesztivált és szüreti mulatságot tartanak, valamint az időseket köszöntik. Novemberben elkezdődnek az adventi ünnepségek, végül falukarácsonnyal zárják az évet.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Fejlesztik a turizmust, de ipari park és kerékpárút is létesül a faluban, amely egyre vonzóbb a fiatalok körében, hiszen itt mindenki megtalálhatja a számára legjobb lehetőséget. Számos intézmény is megújult már, hamarosan pedig újabb fejlesztések indulnak el.
VENDÉGVÁRÓ FALU Szurdokpüspöki életének egyik legnagyobb projektje az a turisztikai beruházás, amely mintegy 260 millió forintból valósul meg. – A pályázat által a Hanák Kolos Közösségi és Emlékház nyílászárói és a tetőhéjazata újul meg. A faluház bővítésével megépülő látogatóközpontban pedig interaktív elemekkel mutatjuk majd be a Mátra vonzerejét és szépségét, de a pincesorhoz vezető utat is korszerűsítjük – mondta Pintér Miklós Ervin polgármester. Hozzátette: megvásároltak két ingatlant is, amelynek egyike parkolóként fog szolgálni, a másik pedig Segway(elektromos meghajtású, két kerekű jármű) tároló lesz. A munkálatok a közelmúltban már elkezdődtek. Mindezeken túl több mint 77 millió forintból újul meg a helyi iskola, a hivatal épülete és a tornaterem. A Belügyminisztérium egyik pályázata által további fejlesztéseket is végeztek az önkormányzat épületén. A közeljövőben pedig kerékpárutat hoznak létre közel 900 millió forint támogatásból a község és Pásztó között. A polgármester elárulta, hogy a térség legfontosabb munkahelyi területei válnak több városból és faluból is kerékpárral megközelíthetővé. Hamarosan ipari területtel is büszkélkedhet majd a falu, amelyet közel 300 millió forintból valósítanak meg a 21es főút mentén. A megyében egyedülállónak mondható, hogy Szurdokpüspökiben két idősek otthona is működik, amelyek nemrégiben több tízmillió forintból kaptak új köntöst. Jelenleg a szennyvízbe-
– Mit tett a településéért az elmúlt években?
– Mint egykori polgármester, a legnagyobb dolognak talán a fiatalok támogatását érzem. Évekkel ezelőtt megalakult a Szurdokpüspöki Ifjúsági Egyesület is, akik otthont kaptak a felújított Jakabi közösségi házban. Az Erasmus program keretében pedig több európai országba is eljuthattak a helyi fiatalok, ami jelenleg is működik. Érdemes megemlíteni a térfigyelő kamerák felszerelését a településen, de a 100 millió forintból megvalósuló belvízelvezetést is. A turisztikai beruházás alapkövét teszi le Pintér Miklós Ervin polgármester
ruházás van folyamatban, de az óvoda is megújul mintegy 100 millió forint támogatásból. Ezenkívül bölcsődét is szeretnének létesíteni majd.
– Célunk, hogy a település minél élhetőbb legyen a helyi lakosok számára – közölte a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy minden korosz-
tály igényét szeretnék kiszolgálni. További terveik között pedig utak és járdák felújítása, valamint számos egyéb fejlesztés szerepel.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET SZURDOKPÜSPÖKIBEN? PINTÉR JÓZSEFNÉ: – Egy közösség életében mérvadó, hogy hogyan gondoskodik az idősekről, s hogyan ápolja a gyökereket. Talán nincs még egy ilyen település az országban, mint Szurdokpüspöki, ahol két idősek klubja is működik, ráadásul mindkettőt felújították. Itt maximális megbecsülést kapnak a szépkorúak. Emellett fontos feladat, hogy segítsük az elesett embereket is.
HEGEDŰS ÉVA: – Nagyon büszkék vagyunk Szurdokpüspöki közösségi életére. Én születésem óta itt élek, és sosem dolgoztam máshol. Nagyon szeretek itt lakni és nem is tudnám máshol elképzelni az életemet. A könyvtár és közművelődési intézmény vezetőjeként azt tapasztalom, hogy a gyerekek szeretnek ide járni, örömmel látogatnak hozzánk.
OPOLCSIKNÉ LUDÁNYI ÉVA:
– Pásztóról jöttem ide dolgozni, szeretettel fogadtak. Nagy lendülettel fogtam az intézmény további fejlesztéséhez. Mindig arra törekedtem, hogy minél jobban működjön az óvoda. Nemrég megkaptuk a Zöld és a Boldog óvoda elismeréseket, de fontos számunkra a gyerekek környezettudatos nevelése és a hagyományápolás is.
– Mit tesz jelenleg Szurdokpüspökiért?
– A Szurdokpüspöki Tiszta Életért Egyesület elnöke vagyok, amely mintegy 40 taggal büszkélkedhet. Nagyon mozgalmas az életünk, hiszen számos rendezvényt tartunk és rendszeresen szervezünk kirándulásokat. Emellett gondozzuk a falu virágait és jelen vagyunk az ünnepségeken is. Mind az idősek, mind a fiatalok tekintetében aktív a közösségi élet. Nagyon jó az is, hogy az egyesület kiváló kapcsolatot ápol a helyi intézményekkel és az önkormányzattal. Bármilyen problémánk van, mindenben segítenek. Ezenkívül nagy mértékben segítjük a fiatalokat a környezetük megszerettetésében és óvásában. – Milyen jövőbeli tervei vannak?
– Azt gondolom, hogy mindenhez alázat kell. A feladatok mindig megtaláltak, és belső kényszerem van, hogy folytassam a munkát, amelyet elkezdtem. Minden eddigi tevékenységet és feladatot szeretnék maximális odaadással és szeretettel tovább vinni.
Céljuk, hogy visszahozzák a köztudatba a libatartást és a jószág tenyésztését
A község ővelkedik látnivalókban
TRADÍCIÓ A helyi értékek és a hagyományőrzés elengedhetetlen része a szurdokpüspökiek életének. Éppen ezért már tizenkét éve minden nyáron libafesztivált tartanak, amely során felelevenítik az egykori tradíciókat. A településen hosszú évek óta nagy hagyománya van a libatartásnak. Pintér Miklós Ervin polgármester elmondta: – Az 1960 és 1980-as évek között a faluban nem volt olyan család, ahol ne tartottak volna libát. A vasút mentén nem zöld gyepet láttak az arra járók, hanem tollas jószágok ezreit. Ezt a régi értéket szeretnénk felelevení-
ÉRTÉKEK Öt Nógrádikummal is büszkélkedik a falu. Legfontosabb az 1769-ben épült püspöki Szent Kereszt felmagasztalása templom. Érdemes megtekinteni a Hanák Kolos Emlékházat, valamint a Múltunk Házát is, amelyek számos helyi értéknek adnak otthont. Ezenkívül a Kisvölgyben lévő pincesor emlékeztet a szőlőművelés több évszázados hagyományaira. A település határában áll a Káponka, de egy millecentenáriumi emlékművet is emeltek a faluban. A Szentkereszt kút pedig az egyik legnépszerűbb hely, ahová a kút vizéért és feltöltődni is sokan érkeznek.
Régi értékeket ápolnak a fesztivállal teni és megújítani. A polgármester arra is kitért, hogy a fesztivál célja egyebek mellett az is, hogy minél többen megismerjék Szurdokpüspöki tradícióját és visszahozzák a köztudatba a libatartást, valamint a jószág tenyésztését.
Egykor a vasút mentén tollas jószágok ezrei legelésztek A rendezvényen libaszépségversenyt is tartanak, ahol a falu legszebb tollasai sorakoznak fel. Emellett a gasztronó-
A rendezvényen libaszépségversenyt is tartanak
mia is nagy hangsúlyt kap, hiszen számos libából készült finomságot kóstolhatnak az érdeklődők. A vásári forgatagban mindenki kedvére válogathat a kézművestermékek közül. Minden fesztiválon hagyományőrző együttesek lépnek színpadra, de színvonalas koncertekkel és tárlattal is várják az odalátogatókat. A fesztiválon minden évben Szurdokpüspökiért emlékérmet adnak át az arra érdemes személynek a településért tett kimagasló tevékenységéért. A falu vezetője azt is elárulta, hogy a „Libakultusz” pár évvel ezelőtt megkapta a Nógrádikum címet.
ALMANACH – SZÜGY
Szügy
Vonzó célpont Nógrád 3 leggazdagabb faluja
kérdés válasz
Markó Antal, a település polgármestere
Polgármester: Markó Antal
Alpolgármester: Török Sámuel
Képviselő-testület: Frenyó Gábor Osztrozics Jánosné Urbán Gábor Tálas László Török Sámuel
Jegyző: Busai Adrienn
Polgármesteri hivatal: 2699 Szügy, Rákóczi út 99–101. Telefon: 35/344-117 E-mail: onkhivatal@szugy.hu
Lakosság: 1450 fő
Nevezetességek: Falumúzeum Evangélikus templom Simonyi-kastély Egykori megyeháza Beniczky-sírkápolna
TOP-PÁLYÁZATOK
Több mint 500 millió iparterületre A fogorvosi ellátás fejlesztésére 37.355.546 forintot nyert a település a TOP4.1.1-15-NG1 pályázaton. Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére 16.423.728 forint állt rendelkezésükre a TOP-3.2.1-16NG1 pályázatból adódóan, míg az ipari terület kialakítására 545.303.938 forinthoz jutottak hozzá a TOP-1.1.115-NG1 pályázat segítségével. Az inkubátorház megépítésére 200.035.305 forintot tudnak fordítani a TOP-3.2.116-NG1 nyertes pályázatnak köszönhetően.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Szügy a nyugat-nógrádi térség egyik legdinamikusabban fejlődő települése, évek óta folyamatosan erősödik, s megállás nélkül vonzó célpontot jelent nemcsak a munkavállalók, de a faluban letelepedni szándékozók számára is.
FEJLESZTÉSEK A falu abban a szerencsés helyzetben van, hogy több a településen a munkahely, mint a munkaképes korú lakosság. A munkaerőhiány már most is erősen érzékelhető, s ez a jövőben tovább fokozódik majd. Mivel a felnövekvő nemzedéknek biztosítani kell azt a képzést, amivel a közeljövőben helyben el tud helyezkedni, célzott ösztöndíjprogramokkal támogatják a tanulókat, a fiatalok lakáshoz jutását pedig kedvezményes telkekkel segítik. Napjaink legjelentősebb fejlesztésének tekinthető az a 2019 tavaszán elindult beruházás, melynek keretében a Szügyöt és Balassagyarmatot összekötő közút melletti 10 hektáros területen újabb ipartelepet alakítanak ki. A beruházás további mintegy tíz termelő vállalat telephelyei számára biztosít majd betelepülésre alkalmas, azonnal beépíthető, közművesített területeket. A kis- és középvállalkozások támogatásának érdekében Szügy külterületén egy inkubátorház építése zajlik jelenleg, melynek fő célja hogy a településen és a környéken működő vállalkozások számára biztosítson fejlődési lehetőséget. Szügyben kibővített és korszerűsített fogorvosi rendelő várja a betegeket az idei évtől. A modern szolgáltatásnak köszönhetően négy további település háromezer lakosa is jobb és korszerűbb egészségügyi ellátásban részesül. A fenntartható fejlődést szolgálja a megye legnagyobb napelemparkja, melyet márciusban adtak át a község határában. A 6,45 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően tízezer család energiaszükségletét látják el.
– Mi a titka a település folyamatos, dinamikus fejlődésének?
– A töretlen fejlődésünk elsősorban az ipari parkban letelepedett adófizető cégeknek köszönhető. Ugyanakkor szeretném megköszönni a mindenkori képviselő-testület és a kollégák segítőkész munkáját, akik szintén nagyon sokat tettek azért, hogy most itt tartunk. Valóban folyamatosan gyarapodik a falu, minden évben újabb jelentős beruházásokat valósítunk meg. Mint az köztudott, az adóerő-képesség nálunk a legmagasabb az egész megyében. – Ennek a helyzetnek vannak hátrányai is? Épül az inkubátorház. Cél, hogy a helyi és a környékbeli vállalkozásoknak biztosítson fejlődési lehetőséget
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE SZÜGYRŐL? DÖMSÖDI LÁSZLÓ karbantartó: Szeretek itt élni, mert minden adott a faluban: rengeteg munkalehetőség közül válogathatunk, minden szükséges intézmény itt van, posta és gyógyszertár is működik. Ráadásul a társasági életben sincs hiányunk, mivel a faluban sok a korombeli fiatal. Sokáig fociztam a megyei másodosztályú szügyi csapatban, ma is nekik drukkolok.
LÁSZLÓ SÁNDOR nyugdíjas: Kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok jellemzik a települést. Ebben az ápolt környezetben minden biztosított, ami a nyugodt, harmonikus élethez kell, és a megélhetés sem jelent gondot. Az iparűzési adókból származó bevételek jól látszanak a korszerű, energiahatékony épületeken is. A település vezetése jól sáfárkodik a lehetőségekkel.
KIRÁLY RÓBERTNÉ szociális gondozó: Az itt élő időseknek segítek, a munkám a házi segítségnyújtásról szól. Elmondhatom, hogy ők is elégedettek az itteni körülményekkel. A falut segítőkész, békeszerető népek lakják. Én el nem költöznék innen. Szerencsére alig kell kimozdulnom Szügyből: egyrészt a munkám is ide köt, másrészt mindent el tudunk intézni itt helyben.
– Ez a viszonylagos gazdagság új lehetőségeket, ugyanakkor új feladatokat is teremtett számunkra. A magas adóbevételek miatt kisebb önkormányzati támogatásban részesülünk, nem pályázhatunk közmunkára, a hivatali dolgozók béremelésére, sem a falusi csokra. Ezekre a kérdésekre kénytelenek vagyunk önerőből megoldást találni. Tagadhatatlan előnye viszont, hogy így a fejlesztéseinket önállóan határozhatjuk meg, kevésbé függünk a pályázatoktól. – Milyen beruházásokat valósítottak meg saját forrásból?
– Évente két-háromszázmillió forintot tudunk a település korszerűsítésére fordítani: utakat újítunk fel, több utcában viacolor burkolattal láttuk el a járdákat – ezt a továbbiakban is folytatni szeretnénk –, buszvárókat építettünk. A jövőben ránk váró feladat a községi játszótér felújítása.
Hétköznapokon is sok színes Szívvel-lélekkel fűszerezik program várja a szügyieket az itt készített ételeiket MŰVELŐDÉS Hugyeczné Gibiszer Beáta hét éve vezeti a Szügyi Népdalkört, és négy éve a helyi művelődési ház vezetője. – Az önkormányzat segítségével gyönyörűen megújult az intézményünk, mi pedig igyekszünk megtölteni tartalommal: rengeteg programot, eseményt szervezünk. A falu hivatalos eseményei mellett helyet biztosítunk családi ünnepek lebonyolítására is, de hétköznapokon is számtalan rendezvény, program várja a helybelieket. Délutánonként többféle tanfolyam működik nálunk, ezek igen népszerűek a lakosság körében.
Hugyeczné Gibiszer Beáta
Itt próbál a tánccsoport és a népdalkör is. Személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy a helyi kis közösségek jól működjenek, mert ezek meg tudják aztán megmozgatni a kevésbé nyitott lakosokat is, így tudunk egyre élhetőbb települést létrehozni. A nagyobb rendezvények szervezésekor szükségünk van a helybeliek segítségére is, s elmondhatjuk, hogy itt sem könnyű bevonni a programokba az embereket, nehezen mozdulnak ki otthonról, de ha jó tapasztalatokkal távoznak egy eseményről, legközelebb már szívesen jönnek.
SZOLGÁLTATÁS A településen működő, korszerű eszközökkel berendezett Intézmények Konyhájának fejlesztésére a tavalyi évben kilencmillió-hatszázezer forintot nyert az önkormányzat. – A pályázati pénzt az eszközparkunk lecserélésére és bővítésére fordítottuk: kombinált sütőt, gázzsámolyt, hatégőfejes gáztűzhelyt, dagasztógépet és számos étkészletet, evőeszközt vásároltunk, illetve a mosogató korszerűsítésére is sor került – mondta Reményiné Bérczes Ildikó, intézményvezető. Háromszáz főre főzünk naponta, mi látjuk el étellel a bölcsődét, az iskolát, és biztosítjuk az óvodai
és a szociális étkezést Szügyön kívül még Nógrádmarcalban és Csesztvén is, illetve a településen élő és dolgozó emberek igény szerinti ebéddel történő kiszolgálását. A környező ipartelep gyáraiból is sokan járnak hozzánk ebédelni, ennélfogva nem telik el úgy nap, hogy ne lennének külföldi vendégeink is. Az asztaloknál gyakran német, szerb, spanyol, koreai nyelven folyik a társalgás, és mindig nagyon elégedettek az eléjük tálalt ételekkel. Látogasson el hírportálunkra! Reményiné Bérczes Ildikó
ALMANACH – TAR
Tar
Tar a turisztikát és 3 a közöss e erős i
kérdés válasz
Turopoli Zsolt, a település polgármestere
Polgármester: Turopoli Zsolt
Alpolgármester: Bognár Balázs
Jegyző: Molnárné dr. Kontra Erzsébet
Képviselő-testület tagjai: – Miért döntött úgy, hogy polgármesterként képviseli Tart?
Ágasvári Zsolt, Dr. Román Kinga, Lőrincz Gábor, Tóth József, Tariné Molnár Anikó
Elérhetőség: 3073 Tar, Szondy György út 92. Telefon: 06-32/470-777 Fax: 06-32/470-444 titkarsag@tarkozseg.hu
Civil szervezetek: Egy a Célunk Tarért Egyesület, Kontyvirág Hagyományőrző Egyesület, Tar Községért Közalapítvány, Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, Tar Nyugdíjas Egyesület, Tari Polgárőr Egyesület, Tari Szabadidős Egyesület, Római Katolikus Plébánia Tar, Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK Tarnak több testvértelepülése is van, hiszen az önkormányzat számára kiemelten fontos a külföldiekkel való jó kapcsolatok ápolása. Ezáltal a Svájc francia nyelvterületű részén található Valbirse, a Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik kis faluja, Bajsa, az Olaszország szicíliai régiójában lévő Mongiuffi Melia, a Spanyolország Coruña tartományában fekvő Boiro kisváros, valamint a szlovák Ipolykér és Inám is testvértelepülése a falunak. A faluvezetés tervei között szerepel, hogy Horvátország szintén Tar nevű községével, illetve a romániai Csíkkozmással is megállapodást kössenek.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Tar Lőrinc erődszerű nemesi udvarházának romja a Szent Mihály római katolikus templommal
Intézmények újultak meg, javult az infrastruktúra, hamarosan pedig a vendégforgalom is fellendülhet a településen. FEJLŐDŐ FALU Számos fejlesztés valósult meg az elmúlt években a községben, ahol az önkormányzat egyik fő célja a turizmus erősítése. – Több mint 43 millió forintos támogatásból korszerűsítettük a szociális és gyermekjóléti szolgálatot a közelmúltban, de az orvosi rendelő is új köntöst kapott közel 40 millió forintból – mondta Turopoli Zsolt polgármester. A faluvezető hozzátette: önkormányzati épületek felújítására is kaptak támogatást, amely során az óvoda intézménye szépül meg. – Ezenkívül mintegy 110 millió forintból a Kodály Zoltán Iskola épülete szépül meg, de a művelődési ház korszerűsítésére is nyertünk 91 millió forint támogatást – közölte a polgármester, aki kitért arra is, hogy a helyi kohézió és identitás erősítése elnevezésű projektben számos programot és rendezvényt valósítanak meg több mint 73 millió forintból. (Ezt a 73 milliós öszszeget Alsótold, Kozárd, Pásztó, Szurdokpüpsöki és Tar konzorciumban nyerte el.) A vidékfejlesztési program keretében 48 millió forintot kapott az önkormányzat,
amelyből helyi piacot alakítanak ki a falu központjában. Egy Belügyminisztérium által kiírt pályázatban a régi tornaterem is megszépül. Az idén megújult továbbá a Tuzson Arborétumhoz vezető út, valamint a községben mintegy öt utat korszerűsítettek az elmúlt években. A jövőben pedig több út felújítását is tervezik. Több mint 21 millió forintból pedig civil házat alakítanak ki.
– A helyi civil szervezeteknek hozunk létre egy olyan épületet, ahol bármilyen rendezvényt megtarthatnak vagy ahol összegyűlhetnek – hangsúlyozta a polgármester, aki azt is elárulta, hogy nemsokára megvalósul a Zagyvamenti kerékpárút is. A faluban jelenleg a legnagyobb beruházás a Mátra nyugati kapuja turisztikai fejlesztés, amelyet több település nyert el. Tar az elnyert pá-
lyázati összegből mintegy 195 millió forintot kapott. – Két helyszínen lesznek létesítmények. Az egyik fogadóépületként funkcionál, a másik ingatlanban Tar Lőrinc életét és történetét mutatnánk be, de szeretnék megismertetni a pokoljárását és az udvarházát is a turistákkal – mondta Turopoli Zsolt, aki bízik benne, hogy a fejlesztés által fellendül a településen a turizmus.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE TARRÓL? CSÉPE ATTILA: Egész életemben itt éltem és remélem, hogy még sokáig itt is fogok. Nagyon szeretem, és szép falunak tartom. Azt gondolom, rengeteg érték van Taron, ezért sokat foglalkoztam a helytörténetével, de néprajzi kutatást is végeztem, amelyekről jelentős anyag gyűlt össze. Készítettem már a faluról fotós könyvet is. Ezenkívül igyekszem részt venni a község életében.
DUSCHENKA GYÖNGYI: Nagyon sokat jelent számomra ez a település, hiszen itt élek és alkotok. A kulturális programokon mindig részt veszek, esetleg az általam készített kerámiákkal is megjelenek és bemutatom az érdeklődőknek. Az elmúlt években számos fejlesztés történt, amelyeknek nagyon örülök. Azt gondolom, ez nagyon jó a közösségnek és persze a falunak is.
KISS ISTVÁN: Évtizedek óta dolgozom a településen pékként. Itt születtem és máig itt tevékenykedem, ezért sosem vágyódtam el Tarról. Azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban lezajlott beruházások nagyon pozitív dolgok a falu életében. Bízom benne, hogy a jövőben még több sikeres fejlesztés valósulhat majd meg, és tovább szépül a településünk.
– Hosszú éveken keresztül képviselőként tevékenykedtem a településen, aztán pár év kihagyás után 2014-ben döntöttem úgy, hogy aktívabban is szeretnék részt venni a falu életében. Több lehetőséget is láttam a községben, amelyeket szerettem volna megvalósítani. Egy olyan falut álmodtam meg, amely a régi emlékeket idézi, amikor az emberek többet találkoztak egymással, és erős közösségeket alkottak. Azt gondolom, hogy egy olyan település, mint Tar, egy jó közösséggel nagyon sokra képes. – Mit jelent ön számára a település?
– Tar az a hely, amely többek közt a gyerekkori emlékeket felidézve mindig nagyon pozitív hangulatot ad nekem, és ahol az életem hátralevő részét szeretném leélni. Fontos, hogy itt olyan környezetben éljenek az emberek, amely mindenki számára jó. – Mik a jövőbeli céljai?
– Lehetőségeket szeretnék biztosítani a helyieknek, amelyben a civil szervezetek nagyon fontos szerepet játszanak, hiszen ők színesítik és teszik hozzá a faluhoz azt a pluszt, amivel be tudjuk mutatni mások számára azt, hogy milyen itt az élet. Továbbá olyan fejlesztések megvalósítására is törekszünk az önkormányzattal, amelyek egy teljes korosztályt szolgálnak a bölcsődésektől egészen a szépkorúakig, de a sportéletre, a turizmus erősítésére és az egyéb rendezvényekre is nagy hangsúlyt fektetünk. Célunk, hogy élhetőbb legyen a falu, és akár másoknak is csábító legyen ide költözni.
Tuzson János, a híres botanikus volt az erdős terület egykori gazdája
Épített és természeti kincsek
ÉRTÉK Tartól mindössze pár kilométerre fekszik a Tuzson Arborétum, amely számtalan örökzöldnek ad otthont. A helyi önkormányzat célja, hogy a turisták körében népszerűsítse a Mátra nyugati peremén fekvő erdős területet, amely Tuzson János botanikusról kapta a nevét. A híres névadó 1925-ben vásárolta meg a fenyvespusztai birtokot, ahol elsősorban örökzöldeket telepített és szaporított. Ezen túlmenően az utak és az ösvények mentén rózsabokrokat ültetett, hogy rózsaolajat állítson elő, valamint különféle gyógynövényeket is ter-
LÁTNIVALÓK Legnevezetesebb a 13–16. században épült Árpád-kori Szent Mihály római katolikus templom. Ennek szomszédságában áll a nemesi udvarház romja. Az erődszerű épület a Tari családé volt, és 2014-ben Nógrádikum díjat is kapott. További látványosság a Magyar Hősök Emlékműve a faluközpontban. A 21-es főút mellett helyezkedik el a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark és Béke Szentély, amelyet 1992-ben a Dalai Láma avatott fel. A természeti értékek közül pedig kiemelkedő a Felső-Csevice-forrás, valamint a Tuzson Arborétum.
Páratlan természeti kincs az arborétum mesztett. A második világháborút követően az erdőgazdaság kezelésébe került a terület. Ekkor csemetekertet hoztak létre luc- és vörösfenyővel, valamint szelídgesztenyével erdősítették az arborétumot. Jelenleg összesen huszonegy fenyőféle, hat különleges lomblevelű és több cserjeritkaság alkotja az arborétumot. A legérdekesebb az 1960 környékén ültetett atlaszcédrus, amely egyedülálló, hiszen a megyében csak ez az egy van belőle. – Szeretnénk, hogy az Európa-szerte ritkának számító fajt és az arborétumot job-
Vadregényes út vezet a számtalan örökzöldnek otthont adó helyhez
ban megismerjék az emberek – mondta Turopoli Zsolt, a falu polgármestere. Hozzátette: az önkormányzat szívén viseli az arborétum sorsát, ahol egyébként erdei szálláshely is található. Éppen ezért a közelmúltban a faluvezetés pályázati forrásból korszerűsítette a Fenyvespusztához vezető utat, amelynek köszönhetően most már könnyebben megközelíthető a település egyik legnagyobb természeti értéke. A Tuzson Arborétum különben pár évvel ezelőtt megkapta a Nógrádikum elismerést is.
ALMANACH – TERÉNY
Terény
További esélyt rejt 3 az idegenforgalom
kérdés válasz
Lencsés Zsolt, az Arttéka es le veze ő e
Polgármester: Brozsó Andrásné
Alpolgármester: Kőmíves Sándor Dávid
Képviselő-testület: Brozsó András, Dudásné Csordás Orsolya, Koplányi Kornélia
Jegyző: dr. Szabó Letícia
Polgármesteri hivatal: 2696 Terény, Arany János út 46. Tel.: 35/548-001, E-mail: postmaster@tereny.t-online.hu
Lakosság: 360 fő Nógrádikumok: Terény község római katolikus templomában a kézzellábbal megszólaltatott harangok, Nemzetiségi Nap, Szent-Györgyi Albert szobor és emlékhely
ERRŐL HÍRES Orsósmagnó Múzeum, mely nemcsak technikai, de átfogó zenei bemutatót is ad. Szlovák Tájház, Mézes Házikó – a helyi mézkultúrát mutatja be. Gombamúzeum, Szőlősor – a falu skanzen jellegű, parasztházas utcája. Falumúzeum, Istálló Galéria, melynek szomszédságában található az Európában egyedülálló mozgó harangláb. Katolikus templom, Evangélikus templom
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila– Teknős D.
A Cserhát dombjai között megbúvó kis falu számos meglepetést tartogat az oda érkezők számára. A településen található jó néhány múzeum és kiállítóhely miatt Terény a térség fontos idegenforgalmi célpontja, nagy valószínűséggel a megyében itt a legmagasabb az egy főre eső múzeumok száma.
TURIZMUS Talán a településen található munkalehetőségek csekély száma is az oka, hogy az itt élők igyekeznek kiaknázni az idegenforgalom nyújtotta lehetőségeket. A népszokásokban és hagyományokban gazdag falu színes rendezvényei, izgalmas településszerkezete, a lenyűgöző természeti környezet, valamint a különböző kulturális örökségük bemutatására való hajlam – több tucatnyi házban működik valamilyen kiállítóhely – egész évben vonzza a látogatókat. A falut nagy számban lakják szlovákok, akik szorgalmasan ápolják hagyományaikat. Kétévente rendezik meg a Nemzetiségi Napot a falu szabadtéri színpadán, amely a megye egyik legszebb fedett szabadtéri színpada. Szlovák nemzetiségi óvoda működik a településen, és a falu legnagyobb közintézményében, a 21 diákkal működő kilencvenéves iskolában is oktatják ezt a nyelvet. A falu közepén álló harangláb, mely egy stilizált hajó szimbóluma, a magyar és a szlovák nép közötti barátságot jelképezi. Az egyik legnagyobb gondot az utak rendkívül rossz állapota jelenti az itteni lakosok számára. Ezért is jó hír, hogy idén a településen belül 1,37 kilométernyi útszakasz újul meg. Az önkormányzat folyamatosan pályázik középületeinek felújítására, hogy intézményei a 21. század elvárásainak is megfeleljenek. A tavalyi évben hatalmas lépést jelentett az orvosi szolgálati lakással egybeépült rendelő kibővítése és energetikai korszerűsítése, valamint a megújult iskola, illetve a falu vízelvezető árkainak a felújítása.
– Hogyan segíthet egy művészeti egyesület egy kis falut abban, hogy az élhetőbbé váljon?
– Egyesületünk építészek, művészek, tanárok, civilek közös összefogásából született. Fő célkitűzésünk a helyi értékek ápolása, megőrzése. A BelsőCserhát csiszolatlan gyémántjának, Terény kulturális életének felvirágoztatása kezdetektől fogva a legfontosabb feladatunk. – Ennyire fontos értékei vannak Terénynek?
Hatalmas lépést jelentett a szolgálati lakással egybeépült orvosi rendelő kibővítése
MI A VÉLEMÉNYE HERENCSÉNYRŐL? FÁYNÉ TORNÓCZKY JUDIT, a csipkemúzeum vezetője: Ma éppolyan jó Terényben lakni, mint 16 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztünk. Barátságos, családias, még működik az iskola és az óvoda, ami fontos az itteni családok számára. Ami nagy gond, az az ide vezető utak minősége. Vendégházat is üzemeltetünk, és a rossz utak nagyban hátráltatják a lehetőségeinket.
NAGY VILMOS, az Orsósmagnó Múzeum tulajdonosa: Sokat fejlődött a település az utóbbi időben, fontos épületek felújítása fejeződött be. Mi betelepülők vagyunk itt, 2002-ben nyitottuk az Orsósmagnó Múzeumot, a megye első magánmúzeumát, a világ minden tájáról megfordulnak nálunk turisták. Nyugdíjasként csodálatos itt élni, de az aktív életmódot élők helyzete már más.
SZEDLÁK JÓZSEFNÉ, a „kézzel-lábbal” harangozó: Nagyon korlátozottak a helyi munkalehetőségek, ráadásul az utak miatt nehéz megoldani a napi közlekedést. A falu megmaradásához és fejlődéséhez nagyon fontos lenne az utak állapotán javítani. De akik itt maradtak, szeretnek itt élni. Szerencsére vagyunk még egy páran, akik tovább visszük a ránk maradt örökséget.
– Jelentősnek mondható a település épített öröksége, 98 jó állapotban megőrződött, a nógrádi paraszti hagyományokra jellemző építkezési stílusban épült parasztház van itt. De említhetnénk Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatékának az ápolását is. A falu önkormányzata is igyekszik jó gazdája lenni a rábízott értékeknek. – Mi jelenti ön szerint a legnagyobb problémát jelenleg a faluban?
– Terényben, mint minden faluban, egyfajta szerkezetváltás megy végbe: elöregednek a települések, a fiatalok elhagyják szülőhelyüket. Még csak nem is a legközelebbi városba, Balassagyarmatra mennek, legtöbbjük a megyén kívül képzeli el a boldogulását. Véleményem szerint a falusi önkormányzatok még nem tudnak elég jól alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, nincs jól kidolgozott stratégia, ami megfelelő választ adhat erre a kérdésre. Itt lehet nagyobb szerepe a civil szférának, hogy megállítsuk az elvándorlást.
Méltóképpen ápolják őseik hagyományait, felelevenítik a régi szokásokat
Közösségi épületek újultak meg
TRADÍCIÓ A faluban hagyományait élénken ápoló, szép számú szlovák nemzetiségű él. A nemzetiségi önkormányzat elnöke, Oczot Pálné, aki nyugdíjba vonulásáig a településen volt óvónő, még mindig energiával telve mesél számtalan tevékenységükről. – 1994-ben elsők között alakult a nemzetiségi önkormányzatunk. Két felekezet él a faluban: az evangélikusok a szlovákok, a katolikusok a magyar nemzetiségűek. Többnyire az idős korosztályból kerül ki az az 58 fő, aki szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Feladatalapú és működési ala-
BERUHÁZÁS A Területfejlesztési Operatív Program energetikai korszerűsítést támogató pályázatának köszönhetően két közösségi épület is megújult az elmúlt években: az orvosi rendelő infrastrukturális fejlesztése 32.743.507 forintból, az iskola épületének energetikai korszerűsítése 60.513.892 forintból valósult meg. A harmadik fontos beruházás a falu vízelvezető árkainak a felújítása volt. Erre a környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztésre 36.009.460 forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település.
Nagy egyetértésben él a két nemzetiség pú támogatást is kapunk az országos szlovák önkormányzattól, így több millió forintból gazdálkodhatunk évente. Ezt az összeget kulturális programok szervezésére, utazásra fordítjuk. Mivel a magukat szlovákoknak vallók közül már nem beszéli mindenki a szlovák nyelvet, nyelvtanfolyamot szerveztünk számukra. Az óvodában és az iskolában ismét elkezdték oktatni a szlovákot. Igyekszünk méltóképpen ápolni őseink hagyományait, felelevenítettük az összes régi szokást, és a közösségi rendezvényeinken rendre megjelenítjük azokat.
Hímzett falvédő a tájházban
Idén áprilisban már második alkalommal tartotta a faluban országos konferenciáját a Magyarországi Tájházak Szövetsége. A falu XIX. században épült tájháza eredetileg a kovácsmester háza volt, a szlovák önkormányzat működteti, de katolikus öltözetű baba is van benne természetesen. Nem is lehet ez másképp, hiszen rengeteg a vegyes házasság Terényben, békében megfér egymás mellett a két nemzetiség. A tájház udvarán még ma is áll a kovácsműhely, amely előtt most építenek színpadot pályázati pénzből. A rendez-
vények mellett táborokat is rendszeresen tartanak ezen a helyen. – Van egy jól működő szlovák klub a településen, és mivel sok az egyedül élő ember, megalakítottuk a TEGYEK-et is, a Terényi Egyedülállók Közösségét – mondja Oczot Pálné. Ez már fogalommá vált a faluban, minden vasárnap összejövünk, igazán jó hangulatú, tevékeny társaság vagyunk. Annak ellenére, hogy sok betelepült nagycsaládosunk is van, sajnos nagyon elöregedett Terény. Ezen kellene valahogyan változtatni a közeljövőben.
ALMANACH – TERESKE
Tereske
Több fejlesztés is 3 e e eződö nemrég
k rd s válasz
Vincze-Meló Martina, a település polgármestere
Polgármester: Vincze-Meló Martina Alpolgármester: Huszka Mihály Képviselő-testület: Oláh Lóránt, Palóczi Andrea, Urbán Pál Jegyző: Jele Tibor Óvodavezető: Izápyné Pák Zsuzsanna Iskolaigazgató: Megyeri Judit Háziorvos: dr. Dancs Imre A hivatal elérhetőségei: 2652 Tereske, Kossuth út 96. Telefon: 35/359-401. E-mail: tereske.hivatal@gmail.com. Honlap: www.tereske.hu Lakosság száma: 660 fő Jeles napok: – Nyugat-nógrádi Települések Találkozója – augusztus közepe – templombúcsú – augusztus 15-höz legközelebbi vasárnap – adventi készülődés Látnivalók: – római katolikus templom: Árpád-kori, román stílusú, északi falán a Szent László legenda falképsora látható – Huszár-kastély: klasszicista stílusban épült 1848-ban, jelenleg általános iskola működik benne – Frideczky (Barcza)-kúria: a 18. században épült barokk stílusban – szenesvasaló- és darálógyűjtemény
ERRŐL HÍRES – Itt élt és a község temetőjében nyugszik Pál István (1919–2015) Madách-díjas pásztor, a Népművészet Mestere, akit az utolsó magyar dudásként tartanak számon. Tisztelői minden évben összegyűlnek, és hangszereik megszólaltatásával emlékeznek rá. – Az 1960-70-es években Tereskén szolgált plébánosként Pálos Frigyes (1924–2019) római katolikus pap, prépost, művészettörténész, a váci egyházmegyei gyűjtemény egykori igazgatója. Ő kezdeményezte a templom helyreállítását.
Az oldal cikkeit írta: Hegedűs Henrik Fotók: Teknős Dominik
Tereskén az elmúlt esztendőkben a különböző nyertes pályázatoknak köszönhetően több beruházást is végrehajtottak, új vívmányokkal gazdagodott a falu.
GYARAPODÁS A fejlesztések közül a legjelentősebb a polgármesteri hivatal átköltöztetése volt, a közvetlen szomszédságba. Az eddigi épület az 1950-es években készült, és a körülmények, a szűkre méretezett helyiségek egyre kevésbé voltak alkalmasak az ügyfelek fogadására. Így jött az ötlet, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program adta lehetőséget kihasználva egy energetikai pályázat keretében teljesen felújítsák az időközben megüresedett szomszédos házat, az egykori kastély-cselédlakot. A viszonylag gyors ütemben zajlott munkálatok befejezését követően megszépült, tágas környezetben dolgozhatnak a hivatal munkatársai, míg az előző székhelyet a roma nemzetiségi önkormányzat vette birtokba. Ugyancsak komolyabb fejlesztés volt az óvoda korszerűsítése a főzőkonyhával együtt, amely összesen közel ötvenmillió forintot igényelt. Az óvodában ablakokat-ajtókat cseréltek, új padlóburkolatot fektettek le, zuhanyzót építettek, bútorokat vásároltak, míg a konyhában modernizálták a berendezéseket, betartva a szükséges ÁNTSZelőírásokat. A településkép alakításához szervesen kapcsolódott a templom környezetének megszépítése. Az egyházközség kivágatta a régi sövényt, és több mint száz tereskei lakos jelképes örökbefogadásával, még Pálos Frigyes atya segítségével 172 gömbtuját telepítettek a területre, amelyek már szépen növekednek. A község vezetésének kezdeményezésére 2018 óta megrendezik az augusztusban esedékes Nyugat-nógrádi Települések Találkozóját, amelynek központi eseményeit a kastélykertben lévő új szabadtéri színpadon tartják meg.
– Mit tart Tereske legfőbb értékeinek?
– Ha akadnak is kisebbnagyobb hullámvölgyek és problémák, a lakosság egymás közötti összetartása igen jelentős. A közösségi élet heti szinten rendkívül élénk, a társadalmi önszerveződések minden területen, kultúrában, vallási téren, sportban erősek. – Mi az, ami hiányzik, ami a közeljövőben feltétlenül megoldandó feladat?
A polgármesteri hivatal szépen felújított épületbe költözött
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE TERESKÉRŐL? FARKAS GYULÁNÉ nyugdíjas: Itt születtem és egész életemet itt éltem. Az elmúlt évtizedek során sok minden változott, de azt nyugodtan állíthatom, hogy az utolsó öt esztendőben tapasztalható a leglátványosabb fejlődés. Az apróbb lemaradások már csak töredéknek számítanak. Élhető településsé vált kedves szülőfalum, és ez nem csak az én véleményem.
KORDICS LÁSZLÓNÉ nyugalmazott postahivatal-vezető: Tősgyökeres tereskei vagyok és szakmámból fakadóan rengeteg emberrel találkoztam, ismertem meg a gondjaikat, örömeiket. Büszkén állíthatom, kevés ilyen szépen fejlődő település akad a környéken. Élénk a kulturális- és hitélet, megbecsülik az ittenieket, és őszintén remélem, ez a jövőben is így lesz.
ed láll al es m n is alálni az r ád k ri em l m kin sei közö ÉRTÉK Tereske legfőbb értékének, egyben kiemelkedő turisztikai látványosságának a tizenegyedik-tizenkettedik században épült, és azóta többször átalakított Árpád-kori római katolikus templom, az egykori bencés apátsági központ tekinthető. Az érdeklődő utazók számára a 22-es úton tábla is felhívja a figyelmet, érdemes az elágazóban lekanyarodni, betérni a faluba. Különösképpen azért, mert egyedi kincsekkel rendelkezik a több mint nyolcszáz éves templom. Annak idején, a múlt század hatvanas éveiben az itt papi szol-
gálatot teljesítő, művészettörténeti végzettséggel rendelkező Pálos Frigyes atya kezdeményezésére indult meg a felújítása, amelynek során a belső restaurálás során a Szent László-legendát tartalmazó négy falfestményre bukkantak, amit Kárpát-medencei szinten egyedülálló alkotásként tartanak számon. A munkálatokról a tavaly elhunyt korábbi plébános több előadásban számolt be. Nemrégiben ismét végeztek korszerűsítési munkákat itt, egy restaurátorcsoport újra megtisztította, helyrehozta a falfestményeket.
A falu temploma több mint nyolcszáz éve épült
BIKKES ÁRPÁD, a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke: Az utóbbi években rendkívül sokat javult nálunk a cigány– magyar együttélés helyzete, ma már nincsenek jelentősebb összezördülések, a nyugalom szigeteként élünk, és hatalmasat javult a közbiztonság. A társadalmi kapcsolatok is kimagaslóak, nem is kell szólni, szívesen segítenek egymásnak az emberek.
– Elsősorban a főút állapota aggasztó. Aki erre jár autóval, annak aligha kell ecsetelni a helyzetet. Kátyú kátyú hátán, lekopott szegélyek, itt-ott nagyon leszűkült az aszfaltréteg, holott viszonylag nagy az átmenőforgalom, kétóránként közlekedik például oda-viszsza a Balassagyarmat–Vác buszjárat. A vízelvezető árkokat is fel kell újítani. Hasonlóképpen az iskolaként szolgáló kastély állaga is rossz, a százhetven éves épület megérett egy komolyabb korszerűsítésre. – Miként igyekeznek megtartani a fiatalokat, netán a faluba csábítani kisgyermekes családokat?
– Az önkormányzat célirányos módon, különböző kedvezményekkel támogatja a családokat, az első lakáshoz jutóknak egyszeri, pénzbeli támogatást nyújtunk. Több üresen álló házat megvásároltak a közelmúltban, illetve a letelepülési kedv növelésében sokat számít, hogy elindult a bölcsőde kialakítása. Az sem elhanyagolandó szempont továbbá, hogy a távolsági közlekedésnek köszönhetően a főváros és Vác könynyen-gyorsan elérhető.
Közel van már a öl sőde e e ez se INTÉZMÉNY Amikor a magyar kormányzat meghirdette a falusi minibölcsődék kialakításának programját, Tereskén is felmérték az igényeket. Az aláírásgyűjtés visszajelzései igazolták, érdemes belevágni a beruházásba. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra beadott pályázattal párhuzamosan az önkormányzat megvizsgálta, melyik épület lenne alkalmas a célra. Először az óvodához való hozzáépítés merült fel, de ennek műemlékvédelmi hatósági engedélyeztetése körülményes lett volna. Így került képbe a vé-
dőnői szolgálat megüresedett háza, hiszen korábban már közös helyre költöztették az egészségügyi ellátásokat. A munkálatok során új tetőhéjazatot, szigetelést szereltek fel, a belső helyiségeket átalakították, csoportszobákat, mosdót, tejkonyhát, személyzeti öltözőt létesítettek. Kicserélték továbbá a nyílászárókat és akadálymentessé tették a bejáratot. Mindezt 27 millió forintos TOPtámogatásból valósították meg, amihez eszközbeszerzés is társult. Az utómunkák végeztével a minibölcsőde hamarosan megnyithatja kapuit.
ALMANACH – TOLMÁCS
Tolmács
melkedő ál ára 3 áll az le el eli al
k rd s válasz
rnemisza ánd rn kl veze ő
Polgármester: Hajnis Ferenc
Képviselő-testület: Dósa Istvánné Hámori Imréné Jakus Szilvia Gyuricza Gergő
Jegyző: Torma Andrea Polgármesteri hivatal: 2657 Tolmács, Sport u. 1. Tel.: 35/550-157 E-mail: hivatal@tolmacs.hu
Lakosság: 760 fő Nevezetességek: Szent Lőrinc vértanúnak szentelt római katolikus templom A 18. században épült barokk stílusú Szentiványi-kastély Kálváriadomb, melyen az Árpád-korban a Szent János Lovagrendnek volt erődített rendháza Tolmácsi pincesor
Híres emberek Edvi Illés Gizella, a Hunnia csipke megalkotója Edvi Illés Ödön festőművész, a tudósportrék festője
TOP-PÁLYÁZATOK
Megújult az iskola és az óvoda is Az iskola és az óvoda épületének energetikai felújítására a TOP--1.4.1-16-NG1 pályázaton 76.572.999 millió forintos támogatást nyert az önkormányzat. Az energetikai szempontból elavult állapotban lévő épület új kondenzációs kazánt kapott, hőszigetelték, a régi nyílászárókat korszerű újakra cserélték le, a tetőre fotovoltaikus napelemes rendszer került. A beruházás működési költségmegtakarítást jelent hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít.
Az oldal cikkeit írta: Sziládi Krisztina Fotók: Torjay Attila
Tolmács Budapesttől 54 kilométerre északra, a Jenőiés a Tolmácsi-patak völgyében fekszik. A kettes számú főúttól rövid, egy kilométeres bekötőút vezet a csendes, tiszta levegőjű faluba, ahol a település nyújtotta lehetőségek maradéktalanul kielégítik a mai kor emberének igényeit. Kiváló közlekedési feltételeinek köszönhetően pár perc alatt elérhetők a közeli városok – Rétság, Vác – de a főváros is csupán egy félórára van.
FEJLŐDÉS Munkahelyekben bővelkedik a környék, s az eddigi lehetőségek mellé az önkormányzat önerőből és magánbefektetők segítségével saját ipari parkot is kialakított, ahová komoly cégek letelepedése várható a közeljövőben. Tolmácson pezsgő közösségi élet zajlik, középületei ízlésesen felújítva várják a helybelieket, egyre többen keresnek eladó ingatlant és telepednek le itt. A rendezett faluban a közelmúltban két fontos beruházás is tovább javította az itt élők életminőségét. A község legjelentősebb épülete a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő, műemléki védelem alatt álló barokk jellegű Szentiványi-kastély. A Tolmács történetének fontos részét képező műemlék igen elhanyagolt állapotba került az elmúlt évtizedekben. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén lehetőség nyílt az épület teljes külső felújítására, így a 47,25 millió forintos fejlesztés révén a jövőben javulnak a közösségi élet feltételei a faluban. A falu főterén álló dézsmaház – mai nevén Borház – az itteni hajdani virágzó szőlőtermesztés bizonyítéka. Tavaly kívül-belül felújították, így alkalmassá vált a településen összegyűjtött borászati és történeti tárgyak bemutatására. A parasztság életvitelét visszatükröző felújított borház turisztikai látványosság is, ugyanakkor egyéb funkciókat is ellát: az önkormányzati rendezvények, települési összejövetelek színhelye lett.
– Milyen az élet 2019-ben Tolmácson?
– A családommal 21 éve települtünk ide, azóta folyamatosan javul a település helyzete, és ma már minden szempontból kiváló lehetőségei vannak az itt élőknek. Az infrastruktúrát tekintve semmiben nem szenvedünk hiányt. A civil szerveződéseknek és a közösségi ház tevékenységének köszönhetően pedig nagyon színes a programkínálat, itt mindig történik valami. – Miért kap ilyen kiemelt szerepet a közösségi élet Tolmácson?
Sikeres pályázatnak köszönhetően teljes külső felújításon esett át a Szentiványi-kastély
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE TOLMÁCSRÓL? BENCSIS ZSÓFIA pedagógus: Nagyvárosból költöztünk ide, és nyugodtan állíthatom, hogy a gyermekeim számára ugyanolyan színvonalas és színes délutáni foglalkozások, szabadidős tevékenységek állnak rendelkezésükre, mint akár a fővárosban: jóga, balett, angol. Ez a falu a magamfajta, városi pörgéshez szokott embernek is megadja mindazt, amire szüksége lehet.
DOBSON ZSÓFIA leendő óvodapedagógus: Fontos, hogy hasonló érdeklődési körű emberekkel, összetartó közösségben élhessünk, s ez itt adott. Tolmácson nagyszerű társaságra leltünk, ahol lényegesek az olyan alapértékek, mint a család, a hagyományok ápolása, a természetközeli lét. Ráadásul mindezek mellett egy minden szempontból fejlődő faluról beszélünk.
PÓTH SZILVIA környezetvédelmi mérnök: Tíz éve élünk Tolmácson, az itteni nyugodt, békés környezet tökéletes feltételeket nyújt a kisgyermekes családok számára. Itt nem kell aggódni a kicsik miatt, és rengeteg gyerekbarát programot is kínál a település. A közelben található rétsági ipari parkban dolgozunk a párommal, válogathatunk a munkalehetőségek között.
– Egész más egy ilyen falu hangulata, itt öröm élni. Nem mindig volt így, de ez a szemlélet jól formálható. Amikor ideköltöztünk, még meglehetősen bizalmatlanul kezeltek minket, ma már azonban szívesen látják az újonnan érkezőket, megváltozott az emberek hozzáállása a betelepülőkkel szemben. – Az önök tevékenysége hogyan segíti ezt a pozitív szemléletet?
– A nyugdíjasklub foglalkozásai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Rendszeresen szervezünk közös kirándulásokat, bográcsozásokat, szalonnasütést. Mindig kivesszük a részünket a falutakarító akciókból, tavaly például az árkok feletti hidakat festettük le. Mézeskalácsot sütünk, kézimunkázunk, amit aztán kiárusítunk a karácsonyi vásárban az iskola és az óvoda javára. Vannak sátraink, sörpadjaink, ezeket bérbe szoktunk adni és a bevételből a helyi rendezvényeket és a sportklubokat, például a focistáinkat tudjuk támogatni.
Szükség van az óvoda bővítésére a növekvő gyermeklétszám miatt
Színes programok a jó közösségért
OKTATÁS-NEVELÉS Egy falu helyzetéről sokat elárul az óvodája. A tavaly korszerűsített Kisbagoly óvoda az általános iskola alsó tagozatával együtt egy épületben, a falu központjában található kastélykertben működik, százéves hárs- és gesztenyefákkal körülvett barátságos környezetben. Jelenleg egy megoldásra váró, fontos feladat elé állítja az önkormányzatot az oktatási-nevelési intézmény, bár kétségtelenül édes teherről beszélünk: a folyamatosan növekvő gyereklétszám miatt halaszthatatlanná vált a bővítés.
SZABADIDŐ Jakus Szilvia a közösségi házat vezeti, ő a közösség motorja. Példaértékű munkája fontos szerepet játszik a tolmácsiak jó közérzetének megteremtésében. – Mozgalmasak a mindennapjaink, az emberek igénylik a változatos közösségi életet. A fiatalok állandó résztvevői a rendezvényeinknek, a nyugdíjasaink is szépen kiveszik a részüket a helyi eseményekből. A fiatal gyermekteleneket és a középkorúakat még nehezen vonjuk be. Ezért a jövőben szeretném szélesíteni a heti programjainkat és bevonni őket is a közösségi életbe. Nagyon jó itt
Már teljesen kihasználják a jelenleg engedélyezett 40 férőhelyet
– A jelenleg engedélyezett negyven férőhelyet maximálisan kihasználjuk, a tavalyi évtől már két csoporttal dolgozunk – meséli Kiss Zsófia óvodavezető. Jelenleg három óvónővel dolgozunk, és vannak Rétságról és Tereskéről bejáró gyerekeink is. A település pedig egyre fiatalodik. A falu életéhez szervesen hozzákapcsolódik a tevékenységünk, legyen szó nemzeti ünnepről, vagy szüreti mulatságról, lényegében minden eseményen jelen vagyunk. Tolmács legfontosabb jellemzője, hogy öszszetart az itteni közösség, és ez alól az óvodánk sem kivétel.
lakni, és az ide költözők is szeretnek Tolmácson élni. A titok egyszerű: úgy kell a település életét megélni, mintha otthon lennénk, mintha a saját családi programjait szervezné az ember, beleadva minden tőle telhetőt, szívvel-lélekkel. Én a sajátomnak érzek itt mindent, nem csak a kötelességtudat vezérel a munkám során. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Egy a célunk: az élhető település megteremtése. Ezért dolgozunk mindannyian. Látogasson el hírportálunkra!
ALMANACH – VANYARC
Vanyarc
Fejlesztenek és a 3 közöss e erős ik
kérdés válasz
Vravuska Józsefné, a nemzetiségi önkormányzat elnöke
Polgármester: Hrncsjár Mihályné
Alpolgármester: Cselovszki László
Jegyző: Várnai Ildikó
Képviselő-testület tagjai: Kollár András Mlinkó Nándor Szabó Sándor Táborszki András Tiszovszki István
Civil szervezetek: Sportegyesület Vanyarci Polgárőrség Rozmarín Hagyományőrző Együttes Vanyarcért Egyesület Veres Pál Polgári Egyesület
A hivatal elérhetőségei: Cím: 2688 Vanyarc, Veres Pálné út 54. Telefonszám: 06-32-584-015, 06-32-783-264. E-mail: vanyarc@vanyarc.hu
Lakosság száma: 1388
LÁTNIVALÓK Aki a településre látogat, számos nevezetességet tekinthet meg. Ilyen például a Millenniumi emlékpark, amely 2000-ben készült el. Érdemes ellátogatni az evangélikus templomba is, amely 1799-ben épült későbarokk stílusban, majd az 1885-ös tűzvész után átépítették. A faluban található a tájház alkotóház is, amely a múlt század első felére jellemző paraszti életvitel emlékét őrzi. Továbbá a faluban van a Dessewffy-Bánffy kúria, Veres Pálné sírja, a Viselettörténeti babamúzeum és az érdeklődők megcsodálhatják az ősmaradvány- és kőzetkiállítást is.
Az oldal cikkeit írta: Tóth-Nagy Orsolya Fotók: Ladóczki Balázs
Rengeteg fejlesztés és közös élmények jellemezték az elmúlt években a falut, ahol a jövőben is számos beruházást terveznek.
FEJLŐDÉS Számos beruházásra büszkék lehetnek Vanyarcon. Megújult például az óvoda épülete és a falu konyhája is, ahol nemcsak a helyi gyerekeknek és időseknek, de más településekre is innen szállítják az ebédet. Mintegy 25 millió forintos támogatásból az óvodások és iskolások több kiránduláson, szakkörökön és táborban vehettek részt. – Az új könyvtárunkra is méltán lehetünk büszkék, hiszen tavaly elnyertük az Év települési könyvtára kitüntető címet – mondta Hrncsjár Mihályné, polgármester. Az önkormányzat és a könyvtár továbbá közösen nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amelynek segítségével az Aradi vértanúk emlékparkját alakították ki a faluban. Ezenfelül több utat is korszerűsítettek az elmúlt időszakban. – Több mint 31 millió forintos támogatásból az egészségügyi alapellátást is fejlesztettük. A többfunkciós épületünkben így háziorvos, védőnői szolgálat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyógyszertár és fogorvosi szolgálat is működik – közölte a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a hivatal épülete is új köntöst kapott, mintegy 63 millió forintos támogatásból. Emellett műfüves pályát is létrehoztak. Hozzátette: hamarosan átadják a felújított szociális konyhát, amely 20-30 embert szolgál majd, hiszen van benne pihenőszoba, étkezőhelyiség és felszerelt melegítőkonyha is. Ezenkívül pályázati forrásból térfigyelő kamerarendszert építettek ki a településen. A polgármester azt is elárulta, hogy a közelmúltban szabadtéri színpadot építettek, amelynek nemsokára a környezete is megújul. – Terveink között szerepel egy alkotóműhely létrehozása is, a tájház melletti épület felújításával. A Dessewffy-kastély korszerűsítésére is nyer-
– Mit tesz a településért?
Méltán büszkék a falu könyvtárára, amely tavaly elnyerte az Év települési könyvtára kitüntető címet
tünk pályázatot, ahol a Szlovák Nemzeti Önkormányzattal közösen szeretnénk kiállítótermeket kialakítani – emelte ki Hrncsjár Mihályné. Mint
mondta, további fejlesztéseket terveznek, de a Magyar Falu Programba is nyújtottak be pályázatokat. A szennyvízberuházás hamarosan elindul, amit
több településsel karöltve valósítanak meg. Az iskolát pedig egy alapítványi oktatási intézmény létrehozásával szeretné újraéleszteni az önkormányzat.
MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ ÉLET VANYARCON? THOMKA NOÉMI: Két éve vezetem a helyi Vanyarci Napsugár Óvodát. Ebben a faluban nőttem fel, és nagyon fontos számomra, hogy az új generáció is olyan színvonalas oktatásban részesüljön, amilyenben nekünk is részünk volt. Az óvodában szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel, figyelve arra, hogy minden gyermek egyéni bánásmódban részesüljön.
KALMÁRNÉ FEKETE ANNA: Öt éve vezetem Vanyarcon a Közösségi Színteret és Könyvtárat. Azt a feladatot kaptam az önkormányzattól, hogy ezt a szép épületet töltsük meg élettel. Igyekszünk minden réteg, korosztály számára megfelelő programokat biztosítani. Legyen az nemzeti ünnep, hagyományőrző program, konferencia, vagy a településen működő intézmény programja.
HODNIK BOGLÁRKA: Bár a mi családunk gyökerei másfelé nyúlnak, a sors mégis erre a vidékre vezetett több mint 20 évvel ezelőtt. Akkoriban nem tudtuk, hogy a patkolt tojás története a Palócföldhöz is kapcsolódik. Örülök, hogy az ország egyik legszebb megyéjében élhetek, amely máig ad felfedezni valót. Itt megtapasztalható, hogy tényleg mind egy hajóban evezünk.
– Több mint harminc éven keresztül foglalkoztam különböző korosztályokkal, így például óvodásokkal, iskolásokkal és főiskolásokkal, akiknek gyermektáncot és hagyományőrzést oktattam. A Rozmarín Hagyományőrző Együttesünk már 46 éve működik, sajnos mostanra kevesebb létszámmal, de arra törekszünk, hogy ápoljuk a tradíciókat. Ezenkívül a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és képviselője is vagyok immár huszonöt éve. Ennek keretében mindent megteszünk azért, hogy a tájház minél több látogatót vonzzon és persze rendszeresen karbantartjuk az intézményt és környékét. – Milyen a közösségi élet?
– Sajnos manapság az tapasztalható, hogy a fiatalok egyre kevesebben vannak, ugyanakkor mindent megteszünk azért, hogy újraéleszszük a közösségi életet. A nagyobb rendezvényeinken, mint például a Haluskafesztiválon, nagyon sokan vesznek részt, és a lakosok kiveszik részüket a feladatokból. – Mik a tervei?
– A kis létszám ellenére a hagyományőrző együttessel szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit elkezdtünk. Ezenfelül vannak elképzelések a babamúzeumnál és a tájháznál is, hogy hogyan lehetne bővíteni az érdeklődők számára a kínálatot. A szabadtéri színpadunk és kemencénk pedig lehetőséget ad arra, hogy még több programot szervezzünk. Azt gondolom továbbá, hogy fontos a gyerekek felkarolása és az, hogy megmutassuk nekik a hagyományokat. Minden korosztálynak meg kell találni a lehetőségeket a faluban.
Évente több ezren látogatnak el a település legjelentősebb rendezvényére
Ápolják a szlovák tradíciót
RENDEZVÉNY A vanyarciak gondosan őrzik a hagyományokat, ezért született meg a Haluskafesztivál is, amely a település legkiemelkedőbb gasztronómiai és kulturális eseménye. – Tizenhat évvel ezelőtt a vanyarci szlovák regionális kulturális központ kezdeményezésére és a helyi önkormányzattal karöltve indítottuk el minden év szeptemberének második szombatján a fesztivált – osztotta meg lapunkkal Nedeliczki Teréz, a rendezvény főszervezője. Hozzátette: a hagyományőrzés mentén minden évben színvonalas programok-
ÉRTÉK Vanyarcon több mint 300 éves a szlovákság története, természetes, hogy ma is gondosan őrzik a hagyományaikat. Több szlovák generáció él együtt a településen, így az idősek átadhatják szokásaikat és nyelvüket a fiataloknak. Bár napjainkban már kevesen beszélnek szlovákul a faluban, de továbbra is arra törekednek, hogy ápolják a hagyományokat és a jövő nemzedékével is megismertessék ezeket. Éppen ezért számos rendezvényt szerveznek a településen, amelyeken nagy hangsúlyt fektetnek a szlovák tradíciókra.
Haluskafesztivállal ápolják a tradíciót kal készülnek: sztrapacskafőző versennyel, folklór műsorral, gyermekprogramokkal, kézműves kirakodóvásárral, bemutatókkal, lovaglással, sétatraktorozással, haluskaevő versennyel, valamint népviseleti bemutatóval. Mivel a település szlovák nemzetiségi falu, így arra törekednek, hogy nemzetiségi programjaikkal megőrizzék a hagyományaikat. A fesztiválra minden évben több ezren látogatnak el, sok elszármazott pedig, ha csak egy kis időre is, de hazatér. Nedeliczki Teréz elmondta, hogy a rendezvényen a ven-
Színvonalas programokkal várják a gasztronómiai esemény látogatóit
dégek közel félszáz haluskát kóstolhatnak meg, amely a vidék jellegzetes étele. A haluska a tót atyafiak, a jó palócok népszerű eledele. Mikszáth is szerette a brindzás haluskát, főleg, amit Mohorán, felesége családjában, Mauks Ilonkáéknál főztek neki. A főszervező azt is elárulta, hogy jövőre szeptember 12-én lesz az esemény, amelyet tizenhetedik alkalommal rendeznek majd meg. Végül kitért arra is, 2014ben a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság Nógrádikum díjat adományozott a Haluskafesztivál részére.
ALMANACH – VARSÁNY
Varsány
Értéket teremtenek 3 a 800 éves faluban
kérdés válasz
Kanyó Judit, a település polgármestere
Polgármester: Kanyó Judit
Alpolgármester: Bárány Pál
Jegyző: Dr. Kiss Tamás
Képviselő-testület: Tóth Katalin, Lehoczkiné Dudás Anikó, Szita Csaba, Rigó Tibor, Rigóné Tóth Tímea
Önkormányzati hivatal: 3178 Varsány, Rákóczi út 1. Telefon: 06-32/387-387 E-mail: varsany.hiv@gmail. com, honlap: www.varsany.hu
Lakosság: 1594 fő
Vállalkozás: 48
Civil szervezetek: Varsány Fejlődéséért Közalapítvány, Varsányi Polgárőr Egyesület, Varsány Sportegyesület, Varsányi Gyermekek Diáksport Egyesület, Varsányi Borbarátok Egyesülete, Tábi Vadásztársaság, Varsány-Tábpusztai Horgászegyesület, Nógrád Turizmusáért Egyesület, Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
Jeles napok: Lepényfesztivál, Szent Mihály Napi Palóc Búcsú
Testvértelepülések: Ragyolc, Palics, Homoródkarácsonyfalva, Otmuchów, Padrón, Sędziejowice
Díjak: Arany Rózsa-díj (2012), belügyminiszteri elismerő oklevél (2013, 2015), az év települése a régióban (2016), Virágos Magyarország jubileumi fővédnöki díj (2018), Magyarországi Falumegújítási Díj (2015, 2019) Nógrádikum díj 2018
Az oldal cikkeit írta: Lászlók Judit Fotók: Teknős Dominik
Varsányt számos díjjal jutalmazták az utóbbi években értékteremtő munkájáért. A közmunkaprogram kiváló hasznosítása mellett a közösségi élet is egyedülálló. A közeljövőben pedig még több fontos beruházás fog megvalósulni a faluban.
FEJLESZTÉSEK Nagy változáson ment keresztül a község az elmúlt évtizedben, amely többek között a sok rendezvénynek, konferenciának, különféle programoknak és fejlesztéseknek köszönhető. Ezáltal Varsány nemcsak a megyében, de az országban és a határon túl is ismertté vált. Az itt élő emberekre jellemző az összefogás, amely egy-egy nagyobb rendezvény megszervezése kapcsán teljesedik ki. A helyiek úgy vélik, hogy e nélkül a falu hosszú távon nem lenne működőképes és nem tudna ilyen látványosan fejlődni. Jelentős önkormányzati önerő bevonásával adták át 2015ben a Varrodát, a Varróműhelyt és a Feldolgozóüzemet. Ezután 200 négyzetméteres garázsépületet létesítettek a településen. Új fiókgyógyszertár is működik a községben, amelyet az önkormányzat saját erőből valósított meg. A tavalyi évben teljesen megújult, korszerűbb lett az Önkormányzati Hivatal. Idén pedig átadták az új Idősek klubját is. A közeljövőben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül közel 82 millió forintból fog megvalósulni az Egészségügyi Központ felújítása és korszerűsítése. A projektet Varsány Község Önkormányzata a Nógrád Megyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban valósítja meg. A tervek szerint az épület homlokzata, valamint a zárófödém hőszigetelése mellett a nyílászárók cseréjére és a fűtéskorszerűsítésre is sor kerül. Az ingatlanra pedig napelemes rendszert telepítenek majd. Ezenkívül még egy nagyobb beruházás létesül a közeljövőben a községben. A Varsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola közel egymilliárd forintból újul majd meg.
– Hogyan hatottak a fejlesztések a falura, a közösségre?
– Minden fejlesztés és beruházás a település lakóinak jobb közérzetét eredményezte. Örvendetes, hogy egyre több fiatal házaspár tervezi jövőjét a faluban. Folyamatosan növekszik az oktatási intézményeinkben tanulók létszáma. Minden korosztállyal foglalkozunk, hiszen a település minden megmozdulásának – legyen az kulturális, vagy foglalkoztatási jellegű – a közösség a mozgatórugója. – Kiváló a közmunkaprogram hasznosítása. Hogyan érték el ezt?
Jelentős önkormányzati önerő bevonásával hozták létre a Varrodát és a Varróműhelyt is
HOGYAN ÉRTÉKELNÉ AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEIT? HALASI ZOLTÁNNÉ, a varsányi általános Iskola igazgatója: – Kiemelkedő: nem csak az intézmények épületei, de a falu gazdasága is megújult, és ezért sokat tesz az önkormányzat. A közmunkaprogram kiváló hasznosítása mellett a község lakosságát, egyesületeit és közintézményeit is bevonták a beruházásokba. Ezáltal az iskola is folyamatosan együttműködik az önkormányzattal.
VARGA ZOLTÁN, a hagyományőrző együttes elnöke: – A falu kiválóan élt az adódó lehetőségekkel. A felújítások során létesült új intézményeket a falubeliek is használhatják. A rendezvényeket emelném még ki, mint fontos előrelépést, hiszen ilyenkor tudjuk igazán megmutatni hagyományainkat és értékeinket. Mindemellett a falu közösségi életére is jó hatással vannak a fejlesztések.
Növényeket termesztenek, állatokat tartanak, ruhákat varrnak
Portékákat is kínál a falu boltja
FALUGAZDASÁG Varsány életében kiemelt szerepet játszik a növénytermesztés és az állattartás napjainkban is. A helyi önkormányzat munkahelyteremtés céljából számos mezőgazdasági ágazatot fejlesztett az utóbbi években. Ezen fejlesztések egyike a Falugazdaság, ahol fél hektáron málnát, két hektáron különböző zöldségeket, hét hektáron gyümölcsöket, valamint 400 négyzetméteren gyógyés fűszernövényeket termesztenek a helyiek. A megtermelt alapanyagok aztán a faluban működő Feldolgozóüzembe kerül-
nek, ahol szörpök, lekvárok és savanyúságok is készülnek. A téli időszakban sem áll meg a termelés, ilyenkor száraztészta-készítés zajlik az üzemben. A Varsányi gyógyés fűszernövénykertben termesztett növényekből teakeverékek, fűszeres ecet és olaj készül. Az elkészített termékeket elsősorban a közétkeztetésben használják fel. Tavaly óta azonban megkezdődött a portékák értékesítése a www.varsanyiporteka.hu weboldalon keresztül. Az eddig felsoroltakon kívül kézműves termékek – többek között párnák, terítők, táskák, szü-
Fotó: H. Cs.
Cseresznyebefőzés Fotó: H. Cs.
tyők, konyhai eszközök – is kaphatóak, amelyeket a helyi Varróműhelyben állítanak elő. A Varsányi Varrodában pedig munkaruházati termékek, pólók, mellények, nadrágok, kabátok több színben és méretben is elérhetőek. Ezen termékek a varsányi önkormányzat értékteremtő közfoglalkoztatási programjának keretében készülnek. Az itt dolgozók fő célkitűzése, hogy a vidékre jellemző minták és motívumok felhasználásával különböző jó minőségű, ízléses használatiés ajándéktárgyak kerüljenek a vásárlókhoz. A varsányi Portéka termékei egyedülállók.
DR. PERCZE LÁSZLÓ, helyi vállalkozó, a település fő támogatója: – Az elmúlt évek fejlődése a falu arculatán látszik meg a leginkább, hiszen a középületek létrehozása mellett a régiek is megszépültek, az utcák pedig kivirágosodtak. A különböző rendezvényekre, nem csak a helyiek, hanem a környékbeliek is szívesem járnak, amelyekkel folyamatosan öregbítik a falu hírnevét.
– Nagyon jól szervezett és átgondolt fejlesztésekkel értük el ezt az eredményt, helyiek kiváló szaktudására alapozva. A Falugazdaságban jelenleg közel 40 fő dolgozik. Minden bizonnyal ez a létszám hosszú távon meg fog maradni. Ez azért is fontos, mert a jelenleg jól működő Feldolgozóüzemet, Varrodát, Varróműhelyt, a gyümölcsöst, a kertészeti és gyógynövénykultúrát szeretnénk megőrizni. Ezért folyamatosan keressük a kapcsolatokat, melynek eredménye lehet a távlati együttműködés. – Milyen tervei vannak?
– Rövidesen elkezdődik az Egészségügyi Központ felújítása, valamint a Zeneház kialakítása. Térségi szempontból is jelentős beruházás lesz az iskola felújítása. Ezenkívül étterem létrehozását is tervezzük, ahol elsősorban a közétkeztetés korszerű körülmények között történő magvalósítása a cél. A meglévő intézményeink minél jobb színvonalon való működtetése mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból kiemelt feladat lesz a jövőben is.
Szívvel-lélekkel dolgozik Varsányért HIVATAL Dr. Kiss Tamás bár Szécsényben él, Varsány sorsát mindig a szívén viseli. Jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, 1999 óta dolgozik a közigazgatásban. Jegyzőként 2006-tól tevékenykedik, Varsányban 2015től tölti be ezt a pozíciót. Elmondása szerint nagyon jó érzéssel tölti el, hogy részt vehet az értékteremtő folyamatban. Nincs olyan nap, amikor ne fogadna ügyfeleket az irodájában, így szinte naprakész a helyi embereket foglalkoztató problémákból. Néhány éve megalapították a Kiváló Varsányi Diák elismerést, amelyet a magas színvona-
lon teljesítő közép- és felsőoktatásban részt vevő helyi diákok és hallgatók kaphatnak meg. A legújabb kezdeményezésük a Legszebb házeleje című verseny, amely összhangban van az önkormányzat falumegújítási és a Virágos Magyarország versenyben való részvételével. A település sajnos elöregedőben van, ezért szükséges, hogy a fiatalokat helyben tudják tartani és a gyermekvállalásra ösztönözzék őket. Emellett a jegyző fontosnak tartja, hogy az idősebb korosztály számára méltó körülményeket teremtsenek a nyugdíjas éveik tartalmas és nyugodt eltöltéséhez.
ALMANACH – VIZSLÁS
Vizslás
Vizslás nem tér le 3 a gyarapodás útjáról
kérdés válasz
Hulitka László, bátorságért ki n e e z l
Polgármester: Angyal Jenő Alpolgármester: Sándor Adél Jegyző: Babjákné Bocsok Anna Képviselő-testület: Bakos Jánosné, Drajkó Ferenc, Sándor Gábor, Sándor Gyula, Tőzsér Katalin Bizottságok: Szociális bizottság, elnök: Sándor Gábor Községháza: 3128 Vizslás, Kossuth út 69. Telefon: 32/444-077 E-mail: pmh-jegyzo@vizslas.hu Lakosság száma: 1335 fő Jeles napok: bányásznappal egybekötött falunap
A FALU TÖRTÉNETE A falu nem a jelenlegi helyén feküdt az 1242-es tatárjárás idején, hanem a mostani Vizslás-Újlak környékén, ahol az ásatások során több leletet is találtak, amelyek között szerepelt az egykori falu alaprajza. Emellett egyéb dokumentumok is igazolják, hogy a tatárjárás olyan mértékű emberirtással járt a környéken, amelynek következtében Vizsláson csak négy család maradt életben: Sándor, Jakab, Vincze és Kakuk. A település neve később az 1548. évi összeírásokban szerepelt. A falu elnevezéséhez kapcsolódik egy régi mítosz is, miszerint egykor Mátyás király mátrai vadászata során ezen a helyen pihent meg. Ekkor adták neki a falubeliek a vadászathoz szükséges vizsla kutyákat, amelyek után a község a nevét is kapta. A község napjainkban három településrészből áll: az öreg faluból, a Majorból és a régi faluhelyből, Vizslás-Újlakból.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina
Fáradhatatlan munka eredményeként évről évre fejlődik a Vizslás-patak völgyében fekvő település, így a közelmúltban a vízvédelmi fejlesztés is megvalósulhatott egy közel százharmincmillió forintos keretösszegű pályázat segítségével.
FEJLŐDÉS A település vezetése az elmúlt években a Településfejlesztési Operatív Programban meghirdetett projektek közül sikeresen megpályázta a község vízvédelmi fejlesztését, amely csaknem százharmincmillió forint öszszegű támogatásból valósulhatott meg. A beruházás keretein belül a Kossuth út csapadékvíz-elvezető rendszere teljes egészében megújult. Ennek köszönhetően kivédhetővé vált a környező magaslatokról heves esőzések után lezúduló vizek megfelelő levezetése a Majori-patakba, illetve a Vizslás-patakba. A fejlesztés során az árkokat beburkolták vagy magát a medret szélesítették, amely tevékenység következtében azok vízszállító kapacitása növekedett. A projekt keretében egy lakossági kampányt is szerveztek, amely kitért a kevés anyagi ráfordítással megvalósítható, hatékony és ökológiailag megfelelő vízviszszatartási módszerekre, valamint ezenfelül az árkok gondozásával kapcsolatos szemléletformálás célját is magába foglalta. Mindezen túl a település vezetése által benyújtott két további pályázat vár elbírálásra. Ezek közül az egyik az Aba Sámuel Általános Iskola vizslási telephely egyik épületének energetikai felújítása, amely a könyvtárnak, az étkezőnek és a tanulói szobának is otthont ad. A pályázat pozitív elbírálása esetén az intézményrészben kaphat helyet az úgynevezett alkotók háza is, amely a településen élő és alkotó művészeknek, így például festőknek, csipkehorgolóknak és fonalképkészítőknek biztosíthat nyugodt környezetet mű-
– Hogyan kötődik a településhez?
– Születésem óta Vizsláson élek. Csak szép emlékek kötnek szülőfalumhoz, így például a focicsapatban is számos szép élményt szereztem. Úgy emlékszem, gyerekkoromban is számos érdekes programon vettem részt a családommal, így például a falunapokat mind a mai napig emlékezetes pillanatként őrzöm magamban. – Milyen irányba halad Ön szerint napjainkban a falu?
Krumplilángost sütnek a helyiek a bányásznappal egybekötött falunapon
veik elkészítéséhez. Emellett a település vezetése kiemelten fontosnak véli a lakosok egészségének megóvását, éppen ezért az orvosi rendelők
Aktív kikapcsolódás Fotó: L. B.
szereket is beszerezhetnek, amelyek nagyban segítik a szív- és érrendszeri betegségek minél hamarabb történő kiszűrését.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE VIZSLÁSRÓL? DR. IMRE ISTVÁN: – 34 évvel ezelőtt érkeztem egy kis Székely faluból, így váltam e palócföldi település háziorvosává. A rendelő eszközbeszerzési pályázatának pozitív elbírálása a helyiek egészségi állapotának megőrzése miatt fontos, valamint azért, mert egyre több kisgyermekes család tér vissza ide külföldről, amely tény az elmúlt időszak fejlesztéseinek is nagyban köszönhető.
November óta épülhet a közösség a bowlingpályáján SPORT A településen nagy gondot fordítanak a lakosság egészségmegőrzésére is, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a közösségi ház épülete ad otthont a település konditermének, illetve a közelmúltban egy bowlingpályát is megnyitottak. Ez utóbbi létrehozása azért is bír nagy jelentőséggel, mivel a település közelében nincs lehetőség más, ehhez hasonló bábus sportág űzésére. A fejlesztés célja nem más volt, mint a falu életében a sport és a közösségépítő programok összekapcsolása, valamint egy olyan hely kialakítá-
eszközfejlesztésére kiírt pályázaton is részt vesz. Siker esetén a rendelőbe vérnyomásmérők és vércukormérő készülékek mellett olyan mű-
Fotó: L. B.
sa, ahol lehetőség nyílik mind a helyiek, mind a falu határain túlról érkező vendégek számára, hogy aktív kikapcsolódással töltsék a szabadidejüket. A beruházást a település önerőből és teljes összefogással valósította meg. A novemberben megnyitott két pálya iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így ahhoz, hogy valaki a hatvan láb hosszú pályán feldönthesse a tíz fabábut az elgurított golyóval, időpontot kell foglalnia a közösségi ház nyitvatartási idejében. A játékra érkezők a gurításhoz nélkülözhetetlen bowlingcipőt a helyszínen igényelhetnek.
SAXINGERNÉ KURDY KAMILLA:
– A vizslási Bóbita Óvoda intézményvezetőjeként azt tapasztalom, hogy a falu kulturális életének gerincét a gyerekek rendezvényeken előadott műsorai adják. Azon ritka községek közé tartozunk, ahol emelkedik a gyereklétszám, így tavaly 40, az idei beiratkozást követően úgy néz ki, hogy 50 gyermek látogatja majd csoportjainkat.
CSŐKE ÁKOS: – Születésem óta, azaz közel 45 éve élek ezen a nyugodt, festői környezetű településen. Folyamatosan épül és szépül a községünk, éppen ezért úgy gondolom, hogy semmin sem változtatnék. Igaz, kevés a szabadidőm, de abban nagyon szívesen élek hobbimnak a fonalképek készítésének, amely alkotásaim közül néhány a közösségi ház kultúrtermének falát díszíti.
– Folyamatosan fejlődik. Az intézmények épülnek és szépülnek, illetve a hangulatos környezetre is odafigyelnek, hiszen a köztereket, ahol csak lehet, virágágyásokkal színesítik. Mind az időseknek, mind a fiataloknak a foci- és a teniszpálya, valamint a közelmúltban átadott bowlingpálya egyaránt mozgási lehetőséget biztosít. Emellett a szociális szolgáltatások is fejlődnek településünkön, például közétkeztetésnek köszönhetően a rászorulók mindennap kaphatnak egy tál meleg ételt. – A közelmúltban neves elismerést vehetett át egy, a szülőfalujában végrehajtott tettért. Hogy is volt ez?
– A Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság és a Bátonyterenyei Katasztrófavédelmi Őrs munkatársai próbálták megfékezni a lángokat egy vizslási ingatlanban. Én ez előbbi őrmestereként érkeztem a helyszínre, ahol az égő épületből robbanások közepette távolítottam el felhevült acetilénpalackokat, amely tettem elismeréséül dr. Pintér Sándortól, Magyarország belügyminiszterétől Bátorságért érdemjelet vehettem át.
A legszebb palóc népviseletek között a helyi
Színesítik a múltat
NÉPVISELET A vizslási népviseletet, amely a kazárival együtt fejlődött az idők során, a legszebb palóc viseletek között jegyzik. A viselet tekintetében szigorú szabályok vonatkoztak a különböző ünnepek alkalmával viselhető darabokra. A fiatalok főként a kék és piros színű felsőszoknyákat részesítették előnyben, a középkorú asszonyok főként bordó és zöld színeket viseltek, míg az idősebbek fekete színű ruhákat hordtak alsószoknyáikon. Bocsi Éva, a vizslási születésű népi iparművész több mint száz, a területre jellem-
Bocsi Éva iparművész Fotó: L. B.
ző népviseletbe öltöztetett babát és közel tizenöt díszes főkötőt készített már el, amelyek közül a legdíszesebb a legnagyobb ünnepek alkalmával viselhető aranycsipke főkötő volt. Ehhez kék selyemszoknya, sejtes ingváll és fehér gázsmér kendő dukált. A rózsás csipke főkötőt rendszerint kék szoknyával és piros gázsmér kendővel – vagy fordítva – viselték, ezt mind a mai napig magukra öltik a Vizslási Százszorszép Menyecskekórus tagjai a falu különböző rendezvényein a fellépések alkalmával.
ALMANACH – ZABAR
Zabar
Támogatással és 3 önerővel haladnak
kérdés válasz
Ferencz Nándor Lajos, a település polgármestere
Polgármester: Ferencz Nándor Lajos Alpolgármester: Bíró Zoltán Képviselő-testület további tagjai: Horváth Sándor, Ludvig Vilmos, Szóné Kaposvári Angelika Jegyző: Szurok Sándorné Önkormányzat székhelye: 3124 Zabar, Petőfi út 26. Telefon: 06-32-700-087 Fax: 06-32-407-097 E-mail: hivatal@zabar.hu Lakosság száma: 494 fő (2019. január 01.) Civil szervezetek: Roma önkormányzat
ERRŐL HÍRES
Nagy hidegek Zabar 20 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, a Tarnafolyó völgyében közel a szlovák határhoz. Elhelyezkedése miatt Zabart és környékét Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területeként emlegetik gyakran az országos médiákban. Mindennek oka, hogy erre a településre jellemző, hogy az ősz beköszöntével már 0 Celsiusfok alá csúszhatnak a hőmérők higanyszálai, amely jelenség májusban sem kivételes. A mérések kezdete óta a hazánkban előfordult decemberi legalacsonyabb napi hőmérsékletet Zabaron mérték 2002-ben, amikor is –28,3 Celsius-fokot mutattak a hőmérők. Az sem ritka a község lakói szerint, hogy hőmérőik néhány fokkal a meteorológiai eszközöknél is hidegebb értékeket mérnek. Így a nagy hideg a településen élők számára nem újdonság, ők már régóta jól tudják: ha a téli eget nem borítják felhők, akkor náluk hideg rekord közeli hőmérsékletre kell számítani.
Az oldal cikkeit írta: Veres Edina Fotók: Ladóczki Balázs
Nógrád megye legkeletibb községe Zabar. Az elmúlt években a hegyek által ölelt település önkormányzati épülete, illetve orvosi rendelője is új köntösbe bújt, emellett a közfoglalkoztatottak munkája által is napról napra fejlődik a község.
FEJLESZTÉS A település részt vett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, így egy sikeres pályázat segítségével csaknem 59 millió forint összegű támogatásból valósult meg a helyi önkormányzat épületének energetikai korszerűsítése. Ennek keretén belül egyebek mellett korszerűsítették a fűtést, megújult az intézmény falainak szigetelése, valamint napelemeket szereltek a tetőszerkezetre. Minderre azért volt szükség, mert a több mint ötszáz négyzetméteres épületben eddig a fűtési időszakban a hőmérsékletet hagyományos és környezetszennyező módon tudták csak biztosítani, valamint a korszerűsítésnek előreláthatólag az intézmény fenntartási költségeinek mérséklésében is nagy szerepe lesz. A település az egészségügyi alapellátás feladatkörét Cereddel és Szilaspogonnyal közösen valósítja meg. A három község közösen nyert pályázatot e szolgáltatás fejlesztésére. Zabar a támogatás keretéből mintegy 8,5 millió forintot tudhatott magáénak, amely beruházásnak köszönhetően egyebek mellett kialakítottak egy mozgáskorlátozottak által is igénybe vehető vizesblokkot, de új burkolatot és faburkolatot kapott a váróterem és vizsgáló szoba, megtörtént a nyílászárók cseréje, illetve néhány orvosi eszköz beszerzésével emelkedhetett tovább az alapellátás színvonala. Mindezen túl a település saját erejéből is fejlődik, főként a közmunkaprogramnak köszönhetően. A fent nevezett programban dolgozók a felújítási munkálatokban is nagy segítséget nyújtanak, hiszen
– Mely fejlesztésekre a legbüszkébb?
– A legnagyobb volumenű beruházás kétségtelenül az önkormányzat épületének energetikai felújítása volt, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak által elért eredményeket sem szabad alábecsülni. Mindig azt vallottam, hogy az embereknek munkahelyre van szükségük, hiszen a munkájukkal nemcsak a megélhetésüket biztosítják, hanem példát is mutatnak a fiatalabb generációnak és egymásnak egyaránt. Az első és második világháború hőseinek a falu központjában állítottak emléket a helyiek
2016-ban az ő kezeik munkájának hála előtetővel bővült a ravatalozó épülete, miután az erre benyújtott pályázat nem kapott pozitív elbírá-
Vigyázó „szemek” a falu felett
ből fakadóan – sok zöldterülettel rendelkezik, amelyek rendszeres karbantartása szintén a közfoglalkoztatottak rendszeres teendői között szerepel.
MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE ZABARRÓL? KAPOSVÁRI ANGELIKA: Mintegy 21 éve élek itt, és máig rácsodálkozom, milyen gyönyörű táj vesz körül. Aktívan részt veszek a település életében, mivel közel öt éve én vagyok a falugondnok. A munkám nagyon összetett: bevásárlás, hivatalos ügyintézés, iskolába vagy templomba szállítás. Emellett a könyvtárat is én vezetem. Sok teendőm sosem teherként, hanem hivatásként élem meg.
Kamerarendszer is őrzi a település lakóinak nyugalmát KÖZBIZTONSÁG A településen magas az időskorúak száma, ugyanakkor a község elöregedése a statisztikai adatok alapján megállt, sőt egyre több a fiatal. A problémát az jelenti, hogy az ország és megyehatár közelsége miatt, olykor azok keresnek itt – nem csak átmeneti – menedéket, akik otthonukban az ellenük folyó hatósági eljárások miatt már nem kívánatos személyek. Emiatt erősen romlott a faluban a közbiztonság, amely probléma orvoslása érdekében napjainkban már rendszeres a rendőri jelenlét. Emellett lakossági fórumokat is tartanak, il-
lást. A közutak és a járdák hibáinak kijavítása, valamint állapotuk megőrzése is nagy feladatot jelent. Emellett a település – földrajzi elhelyezkedésé-
letve negyedévente a községvezetés egyeztet a rendőrkapitánnyal azokról a lehetőségekről, amelyekkel a lakosság – különös tekintettel az idősekre – biztonságérzetét növelni tudják. Két évvel ezelőtt átadták a település bővített és felújított kamerarendszerét is, amely a biztonság őrzése mellett az esetleges elkövetők beazonosításában is segítséget nyújt a rendőröknek. A község célja nem más, mint elérni, hogy a közbiztonság kérdése ne legyen akadályozó tényező az idegenforgalom vagy a vállalkozások számának növekedése terén.
KATONA GYULÁNÉ: Úgy öt éve laktam Zabaron, amikor ötven évvel ezelőtt megkért az akkori plébános, hogy szedjem az egyházi adót. Így lettem a település egyházközösségének vezetője. Az önkormányzat támogatja a munkánkat, és a helyiek is szívükön viselik a templom ügyét. Ugyan egyre kevesebben vagyunk, még őrizzük a hagyományainkat, például a gyümölcsszentelést.
SULCZ JÁNOSNÉ: Még első férjemmel költöztem a településre 1942-ben, sajnos ő a fronton életét vesztette. Nevét a főtéren állított háborús emlékmű őrzi. Életem száz éve alatt sok megpróbáltatás ért, ezek ellenére mindig nagyon szerettem Zabaron élni. Az Istenbe vetett hit adott mindig erőt, ezért talán nem meglepő, hogy településünkön a kedvenc helyem nem más, mint a templomunk.
– Milyen feladat jelent kihívást napjainkban?
– A jelenlétház kiépítése zajlik jelenleg a településen. A gyerekesély program résztvevőjeként a településünk számára nagyon fontos, hogy a lehető legjobb példát szolgáltassuk az itt nevelkedő gyerekeknek, illetve a szakpedagógusoktól megtanulhassák, hogyan tudják a szabadidejüket hasznosan eltölteni. Erre a célra egy régi önkormányzati épületet alakítunk át, amely a felújítás után ki tudja elégíteni a felmerülő igényeket. A munkálatok befejezéséig az intézménynek a hivatal biztosít helyet. – Hogyan tovább a jövőben?
– Tagjai vagyunk a Mátranovák és környéke kulturális maraton nevű, a helyi identitás és kohézió erősítését megcélzó projektnek is. Ennek keretében a tervek szerint megrendezhetjük az első Hidegfesztivált 2020. január 11-én. Mindig szerettem volna a település jellegzetességeit bemutatni, hiszen a helyzetünkben fontosnak vélem, hogy kihasználjuk a természet nyújtotta adottságainkat.
Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom
Nógrádikumok között
MŰEMLÉK A templom a feljegyzések szerint az 1200as években épült román stílusban a Tarna-patak mellett fekvő rét közepén, majd a 15. században csúcsíves stílusban átépítették. A település régen a kiskápolna körül alakult ki, amely mellett egy kereskedelmi útvonal haladt. Az Oszmán Birodalom katonái jelentette veszély miatt ez a terület elnéptelenedett, így alakult ki a település belső-Zabar nevű része. 1805-ben a plébániát újból felállították, és a templomot is helyreállították. A 20. században történt felújítás
A XIII. századi épület
során a mezőkövesdi Takács templomfestő pár festette a falakra a ma is látható freskókat. Emellett egy négyzetes alapú nyolcszögletes és magas gúlasíkban végződő kőtornyot építettek mellé, illetve a lakosság számának növekedése miatt kibővítették. A templom az 1960-as években nyerte el végleges formáját. A millennium tiszteletére 2000-ben újabb teljes belső felújításon esett át, majd 2011ben a külsejét is újrafestették. A Magyarok Nagyasszonyának felszentelt templom műemlék, amelyet a Nógrádikumok közé is beválasztottak.