Télkóstoló

On 2016. január 25. Szerző: Novák Natáliaitt: HorgolásMegjegyzés hozzáfűzése

Utoljára kisiskolás koromban hordtam pomponos sapkát. Csíkos volt, piros-sárga-fekete. Utáltam. Merthogy túl fiúsnak gondoltam, vagyis túl idétlennek, ami akkor ugyanazt jelentette. Ma is megvan, már a gyerekek is kinőtték, de nekik nem voltak fenntartásaik vele kapcsolatban. (Felesleges belemenni, hogy régen még rendes anyagból készültek a dolgok, lám, az a sapka is két generációt kiszolgált már, és semmi baja. Zárójelbe is teszem.) Azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy egyszer önszántamból megint pomponos sapkát húzok a fejemre. Ráadásul saját kezűleg készítem el. Egyszer pedig mindennek eljön az ideje. Mindenkivel minden megtörténik, ha elég idő van rá. Bizony, rákívántam egy pomponos sapkára. Egy krémszínű, pihe-puha darabra.
Maradt az Elsa-sapkákból egy kis elefántcsontszínű My Boshi fonal, azt kiegészítettem fehérrel (az elnevezés csalóka, ez a fehér inkább nevezhető krémszínnek). Ennek 30%-a gyapjú. Aztán úgy jártam, mint Laci bácsi a kenyérrel és szalonnával, sosem akartak egyszerre elfogyni. Így készletté bővült a projekt, nemcsak sapka, de körsál, kesztyű és lábtyű is lett hozzá.

Szövött hatású mintát horgoltam: végtelenül egyszerű, akár a neve, fel-le mintának hívják, a kezdő láncszemsorra 1 rövidpálca, 1 egyráhajtásos váltakozik. Ettől lesz szép struktúrája. Csíkosban érvényesül leginkább, persze nem kötelező. Ha két színt használunk, nem kell soronként elvágni a fonalat. Ne ott kezdjük a második színt, mint az elsőt, legalább 6 szem különbség legyen, mert így a szűkítés során sem kerül egybe. A szűkítést a fejünkhöz kell igazítani. Az óriás pompon készítéséhez egy antik szék támlájának közeit hívtam segítségül.

A körsálnál ugyanezt a mintát követtem, csak minden szem közé egy-egy láncszemet illesztettem, hogy szellősebb legyen. Ebbe csak két fehér csík került. Középen belefűztem egy virágos végű behúzó kötőt, hogy melegebb időben lazán, hidegben pedig nyakhoz húzva tudjam hordani.
Az egyujjas kesztyűnél visszatértem a sűrű mintához. A csuklórész köre után először az ujját kell meghorgolni, majd eldolgozás után visszatérünk a nagyobb részhez.

A lábtyűnél már eldöntöttem, hogy eldolgozom a maradékot, és ott befejezem. Hogy a két lábravaló egyforma méretű legyen, és a fonalat se kelljen elvágni, az utolsó gombolyagból egyszerre készítettem mindkettőt, egyiket kívülről, a másikhoz kihúztam a gombolyag közepéből a szálvéget, és azzal horgoltam. Így készül a gombolyag-héjszerkezet.

Alul-fölül bézs zárást kapott, az egyik pedig virágot is.

Most aztán jöhetne a tél, de egyelőre csak beköszönt. Tegnap délután csináltunk pár képet az erdőben, szerencsére, mert most már csak az eső üti a hó nyomát, ha nem is bottal. Egy kis hócsata:

Lesiből az igazi

A kedvenc kidőlt farönköm a patakparton

Ha feldobom, fehér, ha leesik, elolvadt, mi az?

Pávatoll

On 2014. szeptember 22. Szerző: Novák Natáliaitt: Horgolás1 hozzászólás

Rég vágytam egy olyan fonalra, ami vastagabb, mint a terítőkhöz valók, de kellőképpen vékony a nyári holmikhoz. Végre találtam ilyet, ALIZE Diva Missisipi névre hallgat (igen, valamiért 1 s és 1 p), ráadásul mindjárt tarka, (lőjetek le, ha még egy tarka fonalat megveszek) a pávatollak színeiben pompázik. Van sokféle egyszínű is persze. Egy eléggé el nem ítélhetően intenzív-zöld nyári ruhámhoz gondoltam ki lenge stólát belőle. Csakhogy mire elkészült, az ősz is beköszöntött, és sajnos a fotózáskor kireppent a fejemből az a ruha, de talán fekete alapon jobban is látszik. És ennyi eső mellett nem csinálhatunk akármi szíre-szóra új fotót, na.
A páva tollait idézi a minta is, a stóla formája pedig a félkörben kiterjesztett farkát.

Mindjárt kettő az egyben, mert nyári stólából őszi sállá változik egy pillanat alatt.

3-as tűvel 2 és fél gombolyag elég volt hozzá, a sapkát és a kesztyűt a maradék fél gombolyag gazdaságos felhasználása érdekében gyártottam. A színek az én gépemmel nem jönnek át igazán, vagyis sehogyse, az élénk kivizöldet például teljesen megette, és az egész sokkal satnyább, de talán érzékelhető kicsit az összhatás.
Először egy egész más mintát kezdtem el, de a szakmai zsűri szerint nem önmagát adta (meg túl sűrű is lett), úgyhogy rövid úton kiszavaztam:

Az újrakezdés pillanata akkor jött el, mikor páromra vártam Füreden, míg ő hősiesen öbölátúszott.

A hősiességet teljes egészében meghagytam neki, mert a mintát elkezdtem ugyan megrajzolni, de aztán megvilágosodtam, hogy az élet túl rövid. Így ezúttal ezzel kell beérnetek. Kattintsatok rá a nagyításért, lényeg, hogy mindenhol 3 ráhajtást használunk.

Madárlátta kesztyű

On 2012. október 27. Szerző: Novák Natáliaitt: Horgolás2 hozzászólás

Legalábbis gépmadárlátta. Múlt héten gyártottam ezt az ujjatlan horgolt kesztyűt, és máris kiváló szolgálatot tett a borzongató óceáni időjárásban. Így október végén itthon is elkel, különösen biciklizéshez.
Bármilyen minta jó hozzá, akár sűrűbb vagy áttörtebb, amit könnyen lehet szaporítani. Az enyémet itt láthatjátok alant. A felső kagylós sor zárja le csuklónál és az ujjak tövénél. Hüvelykujjnál kicsit ki kell szélesíteni. Az ujjak közt egy-egy pálcával összekötöttem elöl-hátul, különben szétállna. A méretét mindenki igazítsa a saját kacsójához. Az első darabot még körönként próbáltam fel, a párja már gyorsabban megy, főleg ha megjegyezzük, mit is működtünk. A kezdő lánckörnél elég szűkre kell venni, épp csak hogy fel tudjuk rángatni, mivel később valahogy sunyi módon kitágul. A horgolás hátránya, hogy nem rugalmas, erre kesztyűnél jobban oda kell figyelni. Talán majd csinálok egyet kötött csipkével is.