Váratlan húzással állt elő Gyurcsány Ferenc

Politikai elemzők számára is meglepetést okozott a DK elnöke azzal, hogy a pártja által bejelentett szociáldemokrata fordulat után elővette a Fidesztől ismert, mára azonban süllyesztőbe került „polgári Magyarország” kifejezést.

„Magyarország vagy polgári ország lesz, vagy nem lesz. Vagy ha lesz, akkor sikertelenül, önmagát sajnálva, sodródva fog bolyongani a modern, fejlett, sikeres világ perifériáján” – írta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke véleménycikkében, amely Polgári Magyarország, szociáldemokrata politika címmel az Indexen jelent meg.

Gyurcsány Ferenc megállapítása szerint a közhatalom demokratikus képviseletéért szociáldemokraták, konzervatívok, zöldek, liberálisok és egyéb irányzatok versengenek egymással. Ugyanakkor a polgári pártok együttműködésre kötelezettek a polgári Magyarországgal szembenálló, kizárólagos hatalomra igényt tartó, azt gyakorolni szándékozó erőkkel szemben, miközben a kormányzásban természetes partnerei lehetnek egymásnak.

A polgári Magyarország – fogalmazott a DK elnöke – befogadó hazája tud lenni valamennyiünknek, olyan kerete létezésünknek, amelyben otthonra talál az ezerféleképpen saját útját, boldogulását, jobb életét kereső, azt megteremteni vágyó társunk. Ma a szociáldemokratáké a fő felelősség, hogy közösen megteremtsük a polgári Magyarországot – zárta publicisztikáját Gyurcsány Ferenc.

Politikai elemzőket arról kérdeztünk, mennyiben tekinthető váratlan fejleménynek, hogy Gyurcsány Ferenc elővette a Fidesztől ismert – az első Orbán-kormány idején használt, aztán mellőzött – „polgári Magyarország” szlogent.

Abban az értelemben nemcsak meglepő, hanem működőképes is Gyurcsány Ferenc írása, hogy beszélnek, beszélünk róla – kezdte Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. Eseménynek számít, hogy az év elején az ellenzéki pártok legnagyobbikának vezetője megszólal. Horn Gábor számára azonban kicsit disszonáns a szöveg, hiszen a DK nemrég állt elő a szociáldemokrata Magyarország építésének, a baloldali pozíció elfoglalásának igényével. Ehhez képest a „polgári Magyarország” másfajta társadalmi csoportokat szólít meg, másfajta értékválasztást jelent.

Gyurcsány Ferenc és pártja tavalyi mozgásából a Republikon Intézet vezetője azt a következtetést szűrte le, hogy a DK az MSZP által ki nem töltött teret próbálja meg elfoglalni. A mostani szövegből viszont úgy tűnik, mintha a párt visszatért volna a Demokratikus Koalíció elnevezéssel is lefedett néppárti megoldás felé. Horn Gábor szerint a kettő együtt nem fog menni.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője természetes folyamatnak nevezte, hogy pártok és oldalak „kannibalizálnak” egymástól politikákat, történeteket, kifejezéseket. Mindenki csinálja ezt, a politikában nincs szerzői jogvédelem. A „polgári történetet” a Fidesz elengedte sok évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferenc pedig rátalált, és úgy döntött, hogy használni fogja. Pulai megjegyezte, hogy a DK a szociáldemokráciát is „kannibalizálta” az MSZP-től. Sok példát lehet mondani arra is, amikor a Fidesz vett át ötleteket az ellenzéktől.

Nem az a váratlan, hogy Gyurcsány Ferenc előállt valamivel, hanem az, hogy pont a polgári Magyarországgal állt elő – jelentette ki Pulai András, aki furcsának és szokatlannak minősítette a lépést. Nehezen tudja elképzelni, hogyan passzolhat ez ahhoz a szociáldemokrata fordulathoz, amit fél évvel ezelőtt hirdetett meg a DK: egy párt ugyanis vagy szociáldemokrata vagy polgári.

Vasali Zoltán politikai elemző hosszabb távú stratégia megalapozásaként tekint Gyurcsány Ferenc dolgozatára. A baloldalt sok kritika érte az elmúlt évtizedben, amiért nem tudott megújulni: a DK szerinte – legnagyobb ellenzéki pártként – most erre tesz kísérletet.

Már tavaly is lehetett érzékelni, hogy a DK, amelyet korábban a liberális oldalhoz is kötöttek, egyértelműen új szociáldemokrata platformként határozza meg önmagát – folytatta Vasali Zoltán. A szociáldemokrata karakter akkor válhat hitelessé, ha tetten érhető lesz az egészségügyi, oktatási és más szakpolitikai elképzelésekben is.

Ugyanakkor arra is láthattunk már törekvést a DK részéről, hogy a konzervatív értékeket szintén igyekszik magába foglalni – mondta a politikai elemző. Lehet, hogy a szociáldemokrácia és a polgári Magyarország eszméjének „nehezen összeegyeztethetősége” politikatörténetileg igazolható, de az is érthető, hogy a DK így definiálja magát újra. Valóban van valamifajta feszültség a kettő között, Vasali Zoltán azonban úgy gondolja, ez a feszültség feloldható.