2000. augusztus 20-tól Szent Koronánk az Országház kupolatermében van. Joggal, hiszen a magyar íratlan közjogi hagyomány a történelmi alkotmányunkra épül, amely szorosan összefonódik a Szent Korona tannal.(1) Szent Koronánk tehát közjogi személy, amely azt jelenti, hogy rangban maga a király is utána csak a második. De tudjuk-e, hogy mi különbözteti meg más országok koronájától, s ismerjük-e képi üzenetét?
Hovatartozása
A Szent Korona nemcsak koronázási eszköz és jelkép, hanem üzenetet közvetít azoknak, akiknek készült; vagyis nekünk. Hasonlóan működtek a középkori tepmlomok mozaikjai is. Más különlegessége is van: csak a vele megkoronázott királyt fogadja el az ország uralkodójának. Nemzet összetartó ereje van, ami történelmi hagyományon alapul. Ennek alá kell rendelnie magát az uralkodónak is. Tehát beavató korona, amelyet csak egyszer viselhet a király.(2) Ezt miért nem tudta 1301-ben Károly Róbert, mint leendő uralkodó? Sőt, az őt támogató VIII. Bonifác pápa és utódja V. Kelemen pápa sem 1308-ban. Különben nem küldtek volna neki másik koronát és nem kellett volna 1310-ben harmadszor is megkoronázni, immáron a Szent Koronával. Nem csoda, hogy a pápáknak erről sejtelmük sem volt, hiszen a Szilveszter-bulla hamísítvány, Szent István nevében a 17. századból, ahogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) oldalán 2013-ban olvasható.(3)
Felépítése
A Magyar Szent Koronán a vallási hovatartozás már messziről látható, mert kereszt van a tetején. Ebből egyértelműen kiderül, hogy keresztény nemzet uralkodójának készült. Legyen az akár Szent István, akinek a neve görögül Stephanos, ami annyit jelent, hogy korona illetve megkoronázott.(4) De lehetett valamelyik elődje is, ha elgondolkozunk – nemcsak az említett MNL kutatáson, hanem – Luitprandus Cremonensis 910-ben tett kijelentésén, miszerint a magyar nemzet […] nyilvánvalóan keresztény.(5) Ezt támasztják alá a IX-X. századi „honfoglaláskori“ keresztek is. (1. kép)
A Magyar Szent Korona felépítésében megfelel az uralkodói koronáknak, amennyiben a tudós bencés szerzetes, Honorius Augustodunensis (*1080) értelmezését olvassuk: …Az imperator koronája a kerek világ. […] Ív hajlik a korona fölé, hogy így elmondja, hogy a világot az Óceán osztja.(6) A magyar nyelv is egyetért vele, hiszen körröl beszél, amikor keresztet emleget: kereszt, köröszt, de maga a korona is kerek, mint a korong.(7) -Így nemcsak a koronázás, de a keresztelés is körosztás, keresztény körbe való felvétel, főleg, ha a középkori Magyarországon oly jellegzetes körtemplomban történik.
A király a koronán ábrázolt keresztény üdvtörténetet a megkoronázásával szó szerint magára veszi, mely így általa testet is ölt, hiszen ő az ország vezetője. A megkoronázásával tehát a felső világba avatódik be, s egyúttal működése részesévé is válik úgy, miképpen a magyar Szent Korona maga is leképezi a földünk működését. Hogyan? Először is szerkezetét tekintve az aranymetszés szabályának felel meg, amelyet Beöthy Mihályék féle 1981-es fizikai szakvélemény mutatott ki.(8) Ezen túlmenően Badiny Jós Ferenc kutatása alapján a Szent Korona szerkezete és díszítőelemeinek elhelyezése megfelel a Fibonacci számsornak is.(9) Ez alapján a Föld Nap körüli, 365 napos keringését, a Hold 29,5 napos fázisait, sőt még a Vénusz és a Merkur éves pályáját is le lehet a méretarányokból és a drágakövek, illetve a gyöngyök elhelyezkedéséből és számából olvasni.(10) Ez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy népművészetünk egyszerű alkotásain is már a virágok elhelyezésének szögeiből leolvashatjuk a napfordulós és a nap-éj egyenlőségi napfelkelte időpontját.
Fölé- és alárendeltség képekben
Hogy épül föl a Magyar Szent Korona képi programja,(11) amely az Újszövetségről szól? Az üdvtörténetet a tartó körbefutó „abroncson“ és a rajta elhelyezkedő két keresztpánton három szinten és négy ´lépcsőben´ ábrázolták, amely teljesen megfelel a középkori egyházak képi hierarchiájának. (2.kép) A személyek neveit hol görögül, hol pedig latinul írták, amely ugyancsak bevett szokás a középkori nyugat-római ikonográfiai programban, hiszen az angyaliságot, az isteni mindenhatóságra utalást mindig görögül nevezték meg, a hatalmi szintet képviselőket pedig latinul. Bizánc, a keleti keresztény egyház viszont csak görög feliratokat használt, így Szent Koronánk ebben is eltér tőle. De abban is, hogy vele ellentétben a korona csúcsán a Mindenható pantokrator és az oromzaton Krisztus pantokrator egykorúnak látszik, mert ahogy Jézus mondta: én és az Atya Egy vagyunk.
Jézus szavaiból kiindulva, mert ugye az Evangélium róla és az örömhírről szól, fentről lefelé haladva kell a koronát megvizsgálni, mert jelezte, hogy a Világ világossága én vagyok, a fény pedig, mint tudjuk felülről jön. (3.kép) Technikailag nézve a tetejét, először a kereszt helyét fúrták ki a korona arany keresztpántján, amit a szépen felperemezett Mindenható zománcképe bizonyít. Fordított esetben, ha a zománcot fúrták volna meg elsőnek, már rég összetört és elporladt volna. Ezt az Ipolyi Arnold féle 1880-as Korona-vizsgálat fényképe is bizonyítja.(12) Tehát a legmagasabban a Teremtő helyezkedik el, akit senki sem lát a szertartáson, csak a beavatott koronázók, s aki a Nap, a Hold és a Hold körüli kilenc égitest társaságában található. A kereszttel, mint égi antennával közvetíti a köldökén keresztül az üzenetet, ahogyan az anyaméhben is a megtestesülő gyermeket a köldök kapcsolja össze a földi világgal. Mindenki ismeri bizonyára azt a népi bölcsességet, hogy ott van a világ közepe, vagyis a köldöke, ahova a botunkat leszúrjuk.
De kit ruház föl égi hatalmával, ki testesül meg általa, akit először meglát a tömeg? Természetesen Jézus Krisztust. Görög betűkkel is ki van írva: I(HCO)C X(PICTO)C. (4.kép) Földi élete indulásakor ´köldökzsínórja´ viszont szülőanyjával, Szűz Máriával kötötte össze, akinek így kiemelkedő helyen kell az egyháztörténeti programban lennie. Nem beszélve arról, hogy ha a fény Nap Jézus, akkor szemben vele a Holdat nőiességnek kellene megtestesítenie. Szűz Mária a keresztény templomok mozaikfalain általában a Mindenható ábrázolás alatt foglal helyet, a szentélyben vagy vele szemben. Példa rá többek között a XII. századi, szicíliai Capella Palatina Palermóban, Monrealéban a katedrális, a cefalúi dóm, de akár a római Santa Maria Maggiore (V.sz.) is. Személye hozzá tartozik az üdvtörténethez, főleg nálunk, ahol Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Nem beszélve a Mária-kultuszunkról.(13) Ez még 1613-ban is így volt, hisz Révay Péter koronaőr, Turóc vármegye főispánja azt írja, hogy a …homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása van, az ellenkező oldalon Szent Szűzanyáé….(14) Ezek szerint Szent Koronánk a keresztény ikonográfiai programnak eddig tökéletesen meg is felel. Most viszont a történelmünkhöz köthetetlen idegen „Michael Dukas“(?) átfúrt és szegecselt képe köszön vissza ránk Szűz Mária helyett, ráadásul nem tiszta ógörög felírattal. (5.kép) Tényleg helyette lehet, hisz a kép Krisztuséval is összehasonlítva, szemmel láthatóan sokkal nagyobb, mint a kerete, kilóg belőle, megszakítva így az egyenletesen körbefutó gyöngysort. Tehát egyértelműen másodlagos elhelyezésű. Azért is, mert az adományozó vagy felszentelendő uralkodókat Jézus mellett, vagy akár Mária mellett, de sohasem helyett (!) ábrázolták. Mind a két esetre példát találunk többek között az isztanbuli Hagia Sophiában: a bizánci Konstantin Monomakos és felesége Zoe a XI. századból Jézus társaságában van, Joannes II. Kommnenos bizánci császár és felesége Irene – aki különben Szent Lászlónk Piroska nevű lánya a XII. századból – pedig Máriáéban (6.kép) Tehát a Szent Korona tarkóján elhelyezkedő hármas uralkodókép – az 1983-as aranyműves vizsgálat szakértelme szerint – nemcsak technikailag és eltérő művészeti kivitelezésük miatt megkérdőjelezhetők, hanem tartalmi szempontból is.(15)
Ikonográfiai program
Az egyháztörténeti program ábrázolásain tehát mindenkinek megvan a maga helye. Így koronánk egyik legfontosabb üzenete az a képiessége, amely egyedülálló Európában. A német-római császárok birodalmi koronája is csak négy személyt ábrázol, ellentétben Szent Koronánk tízenkilenc zománcképével!(16) De kik szerepelnek még a magyar Szent Koronán? Ikonográfiai különlegességnek számítanak a párba állított apostolok, szentek és arkangyalok. A Szent Korona azt a nyolc apostolt vonultatja fel a legfelső szinten, a keresztpántokon két lépcsőben, akik az Apostoli Hitvallás Atyáról és Fiúról szóló részében is megtalálhatók, ezzel is nyomatékosítva az Atyáról és a Fiúról szóló mondanivalóját. Az apostolokat és szenteket általában a rájuk jellemző tulajdonságukkal, az ún. attribútumukkal, illetve a feladatukkal szokták megjeleníteni. Például Szent Pétert kulccsal, aki a Mindenható kép Napja felőli oldalán található. Szent Pál ugyanazon kép Holdja mellett van és az Evangéliumot tartja a kezében. A Szent Koronán a középkori mozaikoktól eltérően éppúgy gyöngyöt fog a jobb mutató és hüvelykujjával, mint Krisztus. Ez a paradicsomi állapotra utalhat, amit felismerés (lehet pálfordulás is) és szeretet révén nyerhetünk vissza.(17) Tamás apostol evangéliumának 76. logionja rámutat az ehhez vezető útra, miszerint a fölöslegeset és lényegtelent el kell hagyni. Ezt tette az a kalmár, aki az összes árúját eladta és vett egyetlen egy gyöngyöt. Ezáltal a hajótöréskor egyedül ő menekült meg.(18) (7.kép) Talán nyelvünk is ezt fejezi ki, amikor gyermekünknek, vagyis az örökösünknek azt modjuk, hogy gyöngyszemem. A másik lehetőség viszont, hogy Krisztus ún. Chintamani ékkövet tart az ujjai között, amely a Hinduizmus, Buddhizmus, de a manicheista hagyományok szerint is az isteniséget, a megváltót, a hatalom vagy tudás átvételét fejezi ki. További külön érdekesség, hogy Szent Pál alatt a szkítatérítő Fülöp apostol helyezkedik el, kezében M-betű és egy hatalmas gyöngy.(19) (8.kép) Fülöp párja András lett, mert ő szintén a szkítákat térítette. I. Endre királyunk (1046-1060) és a Magyar törvénytár szerint éppen a szkíta népi és nemzetségi szokást tiltatta be fej- és vagyonvesztés bűntetéssel.(20)
Ha tudjuk, hogy kik voltak Péterrel a Táborhegyen az átváltozáskor, az ún. transfigurációnál, akkor kitalálhatjuk, hogy ugyanezen a színten még kik vannak: a homlok felől János, és a tarkó oldalán Jakab (az idősebb). Őt éppúgy két, a hegyikristályból készült jogarunkon is ábrázolt fiatal oroszlán fogja közre, mint Pétert. Alattuk a keresztpánton még négy apostolkép látható, de kettő közülük takarásban. Miért is? A már porladozó Bertalan-képet teljesen elfedi Krisztus, Tamást pedig a fejéig a „Dux Michael“-kép, mert mind a kettő olyan tulajdonságot képvisel, amelyik nem kerülhet be szűrés nélkül az emberi közegbe.(21) Éppen ezért Szűz Máriának kellene Tamás előtt lennie, hogy megszűrje a hitetlenségét, mint ahogy Krisztus Bertalanét. A korona története is ezt erősíti meg: ha arra gondolunk, hogy Izabella királyné 1551-ben menekülésekor letört a Szent Koronáról egy liliomféle gyöngyöt,(22) akkor méltán juthat Szűz Mária az eszünkbe. A művészettörténet hozzá rendeli a liliomot, mint a szűzesség jelképét. Most gyöngy helyettesíti, amely 1792-ben Decsy Gusztáv könyvében még nem volt ott. Sőt, Kollár József 1800-ban megjelent kötetében sem, de még Franz Bock 1857-ben kiadott rajzán sem, csak egy kiálló fém, amelyre valószínűleg a liliom volt feltűzve.
Végül pedig az alsó szinten, a középkori ikonográfiai programnak is megfelelően Mihály arkangyal látható, aki letaszította a sárkány képébe bújt sátánt az égből. Mellette pedig Szent György, aki a földön győzte le a sárkányt, a rosszat. Másik oldalán az örömhírt hozó Gabriel arkangyal, s mellette a börtönben gladiátort megtérítő Szent Demeter. Ugyanezen a színten találkozunk még az ingyengyógyító orvosszent ikerpárral Kozmával és Damjánnal is. De miért pont velük, tehetnénk fel a kérdést. A válasz a képi program mondanivalójában, s így kora középkori történelmünkben is kereshető. Mint láttuk, Szent Koronánk egységes ikonográfiai programmal, párba állított szentekkel, apostolokkal és angyalokkal, s általuk pedig üzenettel rendelkezik: először is hitünkkel, múltunkkal és útbairányításunkkal kapcsolatban.(23) Továbbá Szent Koronánk küldetése az ábrázolt személyeken keresztül, hogy fogadjuk be a fényt (Jézus Krisztuson keresztül), a jót, küzdjük le a rosszat (mint Szent György a sárkányt), higgyünk (Apostolok példája), adjunk önzetlenül és fogjunk össze egymással egymásért (Kozma és Damján). És ne feledjük, hogy koronánk minden téren egyedülálló Európában és a világon is. Elérte sokkal korábban azt, ami Olaszországban nyelvileg Dante Alighieri Isteni színjátékával, 1321 körül kezdődött, s csak 1861-ben teljesedett be politikailag. Németországban 1522 után Martin Luther bibliafordítása jelentette a kiindulópontot és mindössze 1871-ben vált politikailag teljessé az egység és az összetartozás. Szent Koronánk nyelvünk és földünk mellett a legnagyobb kincsünk!
Jegyzetek:
1 Varga Csaba (2011): Válaszúton – húsz év múltán, 223.o.. Többek között Kocsis István is (2005): Magyarország Szent Koronájában részletessen elemzi.
2 Lásd Pap Gábor kutatásait: „Angyali korona, szent csillag“ (1997) és (2013), valamint Fejezetek a Szent Korona és a
koronakutatás történetéből (2004).
3 http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/hamisitvany_szent_istvan_neveben_a_17._szazadbol.html. Letöltés: 2013.IX.15. Megjelent a Múlt-kor történelmi magazinban is 2013. augusztus 26-án:
https://mult-kor.hu/20130826_hamisitvany_szent_istvan_neveben_a_17_szazadbol
4 Kovács József (2003): A Magyar Szent Korona – ikonológiai megjegyzésekben részletesebben tanulmányozza a 6. o.-tól.
5 Luitprandus Cremonensis: Opera omnia. Hg.: J.-P. Migne, Bibliothecae Cleri Universae, Paris (1881), S. 813, Nr. 4. In: Patrologieae cursus completus, omnium SS. Patrum, doctorum scriptorumque ecclesiasticorum, sive latinorum […], 1950, Bd. 136. Idézet: Hungariorum gens […] videlicet christianos […].
6 […] Corona imperatoris est circulus orbis. […] Arcus super coronam curvatur, eo quod Oceanus mundum dividere narratur. […] In: Honorius Augustodunensis: Gemma animae (1514), 612.o. Lib. I. Cap. CCXXIV. /
http://www.documentacatholicaomnia.eu/02m/1080-1137,_Honorius_Augustodunensis,_Gemma_Animae,_MLT.pdf 1. könyv, Cap. CCXXIV, 612.o.. Letöltés: 2018.IV.27.
7 Máriáss László (2005): Fénymagos ékesszólás – Képírás a Szent Koronánban veti össze nyelvünket a Szent Koronánk képírásával.
8 Beöthy Mihály, Fehér András, Ferenczné Arkos Ilona és Ferenc Csaba (1981): Egy régi kor kozmológiájának emléke: A Magyar Korona. In: Fizikai Szemle, 1981/12, 473-481. / http://real-j.mtak.hu/7106/1/FizikaiSzemle_1981.pdf. Letöltés: 2018.VIII.23.
9 Badiny Jós Ferenc (2009): A magyar Szent Korona 2. http://magyarmegmaradasert.hu/szerzok/a-c/badiny-jos-ferenc/item/1714-a-
magyar-szent-korona-2. Letöltés: 2013.IX.15.
10 Szerkezeti egységéről Barabássy Miklós írt: Országépítő 2018/01, 18-25. o.
11 Részletesen és más megvilágításban is lásd Pap Gábor (1997) és (2013)
12 Ipolyi Arnold (1886): A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. /
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Books_08_regeszet_0581_Magyar_szent_korona_es_a_koronazasi_jelvenyek_1026/
13 Lásd a kegyhelyeket mint Máriagyűd, Márianosztra, Máriakéménd, Máriapócs, Máriaradna, Mátraverebély, Csíkszereda stb. De az ünnepeket is: Kis-, Nagy-, Gyertyaszentelő, Gyömölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony stb.
14 Papp Gábor (2013), 12. o.
15 A középkori egyháztörténeti program néhány példával: 1. táblázat
16 Lásd: 2. táblázat
17 Mesterházy Zsolt (2003) is utal a gyöngy jelentőségére 177-203. o.
18 Das Evangelium des Thomas (2017). Fordította és jegyzetekkel ellátta: Jean-Yves Leloup.
19 Elgondolkoztató egyrészről, hogy többek között a rákóczifalvai újkőkori arcos edényen is megtalálható az M, Lásd: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=15462, másrészről az is, hogy a középkori ábrázolásokról viszont már hiányzik a gyöngy.
20 … deposito Scythico, Gentili & Ethnico ritu […] non reciperet, capite, & bonis multaretur. Corpus Juris Hungarici, I. Endre.
https://archive.org/stream/magyartrvnytrco01hunggoog#page/n165/mode/2up. Letöltés: 2018.IV.28. (Pap Gábor kutatása hívta fel rá a figyelmet). A Magyar törvénytár: Corpus juris hungarici Franklin-Társulat 1899-es kiadásában a fordítás hiányos és hibás.
21 Pap Gábor (2013)
22 Vécsey Olivér (2006): A Magyar Korona – „Ahol a korona, ott van Magyarország“-ban foglalja össze Szent Koronánk történetét.
23 Leszámítva a tarkó felőli három eltérő ábrázolást, amelyek eredetije keresztény történelmünk kulcsa lehetne, hisz kiderülne, mint a templomok mozaikfalain, hogy melyik uralkodónknak is készült. S így az is, miért volt fontos valakinek lecserélni őket.