A közös munkát mindenkivel azzal kezdjük, hogy megvizsgáljuk a regenerációmenedzsmentjét, aminek a legfontosabb része az alvás. Ha valakinek nem megfelelő minőségű az alvása, akkor az elkerülhetetlenül teljesítmény vesztéshez fog vezetni.
Napjainkban a tudatosság előre törésével egyre többen igyekeznek kiegyensúlyozottabbá, gördülékenyebbé tenni életüket. A sok elfoglaltság miatt kevés idő jut magunkra, ezért hajlamosak vagyunk nem foglalkozni az egyik, ha nem a legfontosabb tevékenységgel, ami hozzájárul életünk harmóniájához.
Az egyik leghétköznapibb jelenség életünkben az alvás. Az emberek döntő többsége mindenféle tudatosság nélkül alszik. Ez részben annak köszönhető, hogy társadalmunk felgyorsult és egy olyan arrogáns nézet uralkodik világszerte, miszerint az alvás gyengeség és csupán az időnket rabolja a munka és a szüntelen információáradat elől. A legjelentősebb probléma mégis magasabb szinteken van megítélésem szerint. Az alvással kapcsolatos felvilágosítás, mint létszükségleti funkció, amely a legjelentősebb prevenciós erővel bír a betegségek megelőzése kapcsán, teljes mértékben mellőzött az oktatási intézményekben. Ezáltal pedig kisebb társadalmi szinteken sem napirendi téma, így nagyon kevés tudással rendelkezünk egy az életünkben minden nap megjelenő jelenség kapcsán.
Az alvás növeli agyi funkcióinkat, javítja memóriánkat, tanulási képességeinket; hozzásegít minket, hogy logikus döntéseket hozzunk; mentális egészségünkre, valamint immunrendszerünkre is jótékony hatással van. Számos kutatás bebizonyította, hogy azok az emberek, akik kevesebbet alszanak, ők hajlamosabbak a betegségekre, illetve a fertőzésekre, kevésbé ellenállóak az alváshiány okozta immunrendszeri gyengeségeiknek köszönhetően. Az alvás egy nagyon kifinomult és hatásos teljesítményfokozó.
Az alvással kapcsolatban rengeteg mítosz és tévhit látott már napvilágot. Számtalan cikket találhatunk arról, hogy mennyi az ideális alvásidő. Találkozhatunk azzal a meglátással, miszerint szükségünk van a WHO által is javasolt 8 óra alvásra, más nézetek alapján elég az 5-6 óra is. Ami viszont mindenhol megtalálható, hogy mindenkinek más alvásigényei vannak. Ami részben igaz is, hiszen nem ugyanannyi alvásra van szükségük a csecsemőknek, gyerekeknek, serdülőknek, felnőttnek és az idősöknek sem. Az idősökkel kapcsolatos az egyik leggyakoribb tévhit, miszerint nekik már nincs szükségük sok alvásra, holott abszolút nem erről van szó, csupán az öregedéssel járó cirkadián ritmus változásuk megnehezíti számukra a megfelelő alvást. Sok ember büszke is arra, ha keveset alszik, itt egy fontos tényező mellett pedig nem szabad elmenni, az alváshiányos ember nem tudja reálisan megítélni, hogy valóban alváshiánya van, hiszen ez a képessége is hanyatlik ilyen helyzet esetén. Alváshiány okozta állapotnak köszönhetően leáll a prefrontális kéreg azon területeinek működése, ami a tudatos, megfontolt döntéshozatalért felelős.
Ahhoz, hogy objektívan eltudjunk igazodni az útvesztőben, miszerint mennyi alvásra is van szükségünk, fontos megérteni egy dolgot. Alvásunk ciklikus, két szakaszból áll, NREM és REM alvásból. A REM fázis jelentése: gyors szemmozgásos alvás(rapid eye movement), értelemszerűen a NREM pedig amikor alvásunk nem jár gyors szemmozgással. NREM alvás során alszunk a legmélyebben, ilyenkor dolgozzuk fel az ingereket, amelyek ébrenlét során értek minket, szelektálási folyamat történik. REM fázis esetén pedig a már szelektált ingerek, információk és tapasztalások rögzülése zajlik. Alvásunk elején sok NREM alvásban van részünk és kevés REM fázisban, ami alvásunk végén már teljesen felcserélődik. Ahhoz hogy mindkét szakaszból megfelelő módon részesüljünk alvásunk során, fontos, hogy 8 órát aludjunk. Amennyiben ebből bármennyit is redukálunk, úgy értékes REM alvást vonunk meg magunktól.
Fontos, hogy más szempont alapján ítéljük meg alvásunkat. Amennyiben 7 órát alszunk, akkor nem csupán 1 órányi alvástól fosztjuk meg magunkat, hanem 1 órányi REM fázistól, amely során aktívan álmodunk és ennek segítségével feloldjuk fájdalmas érezelmeinket, aminek köszönhetően másnap reggel érzelmileg feltöltve kezdhetjük a napot. Ráadásul alvásunk utolsó két órája a legfontosabb, hiszen itt zajlódik le a rögzülési folyamat. Sportolók szempontjából is kivételesen fontos, hiszen edzésmunkájuk eredménye is itt rögzül és válik tökéletessé.
A REM alvás terápiaként hat ránk, álmainkban dolgozzuk fel érzelmi megpróbáltatásainkat. Ha egy elszenvedett traumánkkal kapcsolatban álmodunk, az jótékony hatással van ránk, elősegíti a feldolgozási folyamatot. Ezt igazolja egy depressziósokon való kutatás is, ahol megállapították, hogy azok a depressziós emberek, akik traumáikkal kapcsolatos álmokkal rendelkeznek, ők könnyebben gyógyulnak ki a betegségből, azokhoz a társasikhoz képest, akik nem álmodták újra megrázkódtatásaikat. Visszatérő álmok esetében újra megpróbálja az agy feldolgozni azokat az érzelmeket, amiket korábban nem sikerült. Ez az álmok egyik legfőbb funkciója, hiszen álmodás során vagyunk kizárólag abban az állapotban, ahol a stressz-szintünk nulla. Mindannyian ismerjük azt a mondást, miszerint „az idő minden sebet begyógyít”, érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy valójában nem e az alvás az, ami segít túllépni korábbi traumáinkon. Az álmok emellett még rendkívül jó hatással vannak kreativitásunkra is. Több irodalmi és zenei mű is az álmokban született meg, illetve Mengyelejev is az álmaiban látta meg a periódusos rendszert, amely összegyűjti és rendszerezi az általunk ismert kémiai és fizikai elemeket. Az álmok jótékony hatásai természetesen a teljesség igénye nélkül lettek felsorolva.
Az információk láttán remélem mindenki számára világossá vált, hogy az alvás jelenségét nem szabad félvállról vennünk. Ahogy a címben is szerepel, az alvás rengeteg megoldást tud nyújtani, viszont ha nem megfelelő módon alszunk, akkor a megoldások helyett problémákat fog okozni.
