7.

átdolgozott kiadás
kertészkönyvtár

Czáka Sarolta – Füstös Zsuzsanna – Hrotkó Károly

A növényszaporítás
ábécéje
Oltás, vetés, dugványozás
 BEVEZETÉS

Aki kertjének kincseit maga szaporítja és Ajánlásunkat erősítse meg Bereczki Má-
neveli föl, igazi sikerélményre számíthat. ténak, a 19. század kertész tudósának a
Sokan kedvteléssel birkóznak e szép fel- Gyümölcsészeti vázlatokban leírt javaslata.
adattal, mások viszont túl óvatosak: nem „Azt mondja az írás: »Azon fa, mely jó gyü-
tudják, hogy a magot mikor, hogyan, hová mölcsöt nem terem, kivágatik és a tűzre vette-
vessék, esetleg egy hajtást sem mernek tik…« A gyümölcsészet (pomológia), melynek
meggyökereztetni. Talán úgy vélik, hogy a az evangelista idejében talán még nevét nem
kertészkedéshez tehetség, úgynevezett zöld ismerték, ma már az emberi nemnek egyik
ujj szükséges. Ez nagyjából így is van, ám áldást hozó tudományává nőtte ki magát.
az a bizonyos tehetség vagy inkább képesség Tanuljuk meg e tudománynak legalább az
elég egyszerűen megszerezhető, a legtöbb ABC-jét, és nemcsak egy–ketten, hanem
fogás megtanulható. minél többen, és azonnal rájövendünk az or-
A természetet utánzó mesterséges szapo- vosságra, mellyel silány gyümölcsöt termő fá-
rítás egyidős az emberi kultúrával. A vetés- inkon segíthetünk. Tanuljuk meg a fanemesí-
nek több évezredes múltja van, a növények tést, helyesebb szóval az ojtást minél többen!”
ivartalan szaporítását pedig már Babilon-
ban magas fokon űzték. A gyakorlatias kí-
naiak ősi módszerei ma is használatosak. Az 1. ÁBRA
embernek ugyanis mindig erős vágya volt,
hogy növényeit megsokszorozza, s új, jobb
típusokat (ma azt mondjuk: fajtákat) te-
remtsen, nemesítsen.
Könyvünkben foglalkozunk a növény
felépítésével, szaporításra használható szer-
veivel, a szaporítás körülményeivel, a föld-
del, az edényekkel, az eszközökkel és a se-
gédanyagokkal.
Magát a szaporítást két fő fejezetben tár-
gyaljuk: az egyik az ivaros, a másik az ivar-
talan eljárásokról szól. Ismertetjük a külön-
féle módszereket, a technikai tudnivalókat
is. Végül röviden összefoglaljuk a különle-
ges szaporítási módokat.
Sok-sok kertművelőnek nem volt lehető-
sége a nagyszüleitől vagy a szüleitől ellesni a
„tudományt”. Az ő számukra hasznos lehet
a szaporítás gyakorlati ismereteinek leírása.
Szolgáljon ez a könyv bátorításul azoknak,
akik eddig úgy vélték, hogy a vetés, az oltás
boszorkányság vagy művészet, amelyet ki-
zárólag a beavatottak végezhetnek. Egy kis
növényismerettel, néhány, a háztartásban
föllelhető eszközzel, türelemmel, eredmé-
nyesen nevelhetünk új növényeket. A ma-
gunk teremtette életnek pedig rendszerint Öntözés palántázás után (Házi kertész az az:
nagyobb az értéke, a becsülete, mint a ké- hasznos és tapasztalatokkal erősíttetett oktatás.
szen kapott, drága pénzen vett csemetének. Füskuti Landerer M. Pozsonyban és Pesten, 1796)

EE
5
 NÖVÉNYTANI ALAPOK

A  szaporítás megértéséhez ismernünk kell nak, és a magvakat elhullatják. A felnyílás

azokat a növényi szerveket, amelyekből új során szétváló részek a kopácsok.
egyedek hozhatók létre. Ilyen mindenek- – A  tüszőtermés egy oldalon, a hasi rész
előtt a termés és a mag. Ezt követően írunk mentén nyílik fel. Tüszőtermése van a
a csírázásról, majd a keresztezés, a hibridi- mezei és a kerti szarkalábnak (2/a ábra).
záció szerepéről. – A  hüvelytermés a hasi és a háti varrat
A nem kifejezetten szaporodást szolgáló, mentén, felülről lefelé, két kopáccsal nyílik.
úgynevezett vegetatív növényi szerveket: a Ebbe a csoportba tartoznak fontos takar-
szárat, a gyökeret és a levelet széles körben mánynövényeink: a csillagfürt, a lednek, a
használjuk szaporításra. Ezekről is ejtünk nagy fehérjetartalmú, értékes lóbab és min-
bevezetésként néhány szót. Megismerke- dennapi táplálkozásunk nélkülözhetetlen nö-
dünk a járulékos gyökér- és rügyképződés- vényei, a bab (2/b ábra), a borsó és a lencse.
sel, valamint a szervátültetés (a transzplan- – A becőtermés a káposztafélékre jellem-
táció), vagyis az oltás biológiai alapjaival. ző, a becő a két varrat mentén, alulról fölfe-
lé nyílik. A válaszfal a maggal együtt marad
(2/c ábra).
A TERMÉS – A  toktermések különbözőképpen nyíl-
A MAG HORDOZÓJA nak fel. A  válaszfalaknál nyílik az őszi ki-
kerics, rekeszesen a vöröshagyma. A  tok
A szaporodást és elterjedést szolgáló növényi csúcsa nyílik ki a szegfűn, a kankalinon,
részek közül a legfontosabb a mag, amely
2. ÁBRA
magában hordozza az élet folytatását, a csírát.
A mag a virágzást és a megtermékenyü-
lést követően a magkezdeményből kép-
ződik, a termőlevelekből pedig kialakul a
termés. A  termés fő feladata, hogy az érés a) b) c)
során megvédje a magot a káros környezeti
hatásoktól, később pedig elősegítse az érett
magvak terjedését.
A gyakorlatban a terméssel találkozunk.
Termést takarítunk be, s a betakarítás után
különböző módokon különítjük el a magot
a terméstől. Bizonyos esetekben (például
gabonafélék, sárgarépa, petrezselyem, bár-
sonyvirág, napraforgó) termést is vetünk. d)
Termesztett növényeink terméseit legjel-
legzetesebb tulajdonságaik és a környezet-
hez való alkalmazkodásuk alapján a követ-
kezőképpen csoportosítjuk.

Magános termések
Egy virágból a fejlődés során egy termés ke-
letkezik, ez pedig felnyíló vagy zárt lehet. Magános, felnyíló termések
a) szarkaláb tüszőtermése,
Felnyíló termések. Többnyire száraz termé- b) bab hüvelytermése, c) káposzta becőtermése,
sek, több magvúak, érett állapotban kinyíl- d) mák lyukakkal nyíló toktermése
lyukakkal nyílik a mák (2/d ábra), a pipacs, (3/e ábra), a gyógynövények sorában a ka-
a harangvirág toktermése. A  vadgesztenye millának, az olajos növények közül a nap-
toktermése többé-kevésbé húsos, ez átme- raforgónak.
net a húsos termésekhez. Felnyíló húsos – A  lependék- vagy szárnyas termés zárt
termése van például a szerecsendiónak. makktermés, rajta a mag terjesztését szol-
gáló szárny alakult ki. Ilyenek továbbítják a
Zárt termések. A száraz zárt termések álta- kőris, a juhar, a szil (3/f ábra), a bálványfa
lában egymagvúak. magvait.
– A  makktermés termésfala vastag, a – Ikerkaszat az ernyősök családjába tar-
maghéjjal nem nő össze, rendszerint a felle- tozó sárgarépa (3/c ábra), petrezselyem, zel-
velekből keletkezett kupacs borítja. Makk- ler és kapor termése.
termése van a fák közül a mogyorónak, – A hasadó termés a mályvafélékre jellem-
a gesztenyének (3/a ábra) és a tölgynek. ző; ez egymagvú, zárt részekre esik szét.
A  kendernek kisméretű, kupacs nélküli – A  makkocska úgy jön létre, hogy az
makkja van. eredetileg többrétegű forrt magház egy-egy
– A szemtermés termésfala – ellentétben a magvú, két vagy négy résztermésre válik
makkterméssel – a maghéjjal összenőtt. Ez szét. A makkocska termés az ajakosok és az
a leggyakrabban előforduló terméstípus a érdeslevelűek családjára jellemző. A gyógy-
gabonafélékre (búza, rozs, árpa, rizs, kuko- növények közül a majoránna, a kakukkfű,
rica) (3/b ábra), a pázsitfűfélékre jellemző. a levendula, a menta, az orvosi zsálya (3/d
– A  kaszattermés alsó állású magház- ábra), a kerti virágok közül a paprikavirág,
ból fejlődik, ezért a termésfalat részben a a nefelejcs termése ilyen.
vacok, a virág tengelyének felső, kiszélesedő
része alkotja. Kaszattermése van a fészke- Húsos termések. Termésfaluk vagy egészen,
sek családjába tartozó sokféle dísznövény- vagy külső és középső rétegében nedvdús és
nek, például a kanadai aranyvesszőnek, a élénk színű.
százszorszépnek, a rézvirágnak, a dáliának, – A  bogyótermés termésfalának külső
a pillangóvirágnak, a bársonyvirágnak, a héja hártyás, a középső és a belső húsos,
krizantémnak, a körömvirágnak; a zöldség- lédús. Ide tartozik a szőlő, a paradicsom
félék közül a salátának, a feketegyökérnek (4/a ábra), a tojásgyümölcs. Ebbe a cso-
3. ÁBRA 4. ÁBRA

a)
a) c)
b)

e)
b)

d)

e)
c) d) f)

Magános, zárt, száraz termések Magános, zárt, húsos termések

a) szelídgesztenye makktermése, b) kukorica a) paradicsom bogyótermése, b) köszméte
szemtermése, c) sárgarépa ikerkaszat termése, álbogyótermése, c) uborka kabaktermése,
d) orvosi zsálya makkocskája, e) feketegyökér d) narancstermés keresztmetszete,
kaszattermése, f ) szil lependéktermése e) dió csonthéjas termése

EE
8
 5. ÁBRA
portba soroljuk a paprika felfújt bogyó-
ját is. a) b)
– Az álbogyó kialakításában a vacok is
részt vesz. Álbogyó egyebek között a ribisz-
ke és a köszméte (4/b ábra) termése.
– A kabak- vagy közismert nevén a tök-
termés terméshéjának külső rétege vastag,
kemény, középső része húsos, a belső leves
állományú. A sütő-, főző- és takarmánytök,
a dinnyék és az uborka (4/c ábra) a jellegze-
tes képviselői.
– A narancstermés héja bőrszerű, belül a c)
hártyás választófalak közötti üregek nedv-
dúsak. A  citrom, a narancs (4/d ábra), a
mandarin, a grépfrút termése ilyen. d)
– A csonthéjasok külső terméshéja bőrsze-
rű, középső része nedvdús, a termésfal belső
része csontkemény (4/e ábra). Ilyen termése
van a legkedveltebb gyümölcsféléinknek: a Csoportos termések
meggynek, a cseresznyének, a szilvának, a a) hunyor tüszőcsokor terméscsoportja, b) alma
kajszinak és az őszibaracknak. A  mandu- terméscsoport hosszmetszete, c) szamóca aszmagos
la középső, húsos termésfala az érés során terméscsoportja, d) szeder bogyós terméscsoportja
megszikkad és a külső termésfallal együtt
felnyílik. Terméságazatok

Csoportos termések Ha a virágzat egyes virágaiból keletkezett

különböző termések a fejlődés során össze-
A  terméscsoport vagy csoportos termés nőnek, a virágzatból terméságazatok jön-
elnevezést akkor használjuk, ha egy virág nek létre. Közös termésfal veszi őket körül.
több termőjéből keletkezik a termés, úgy, Ilyen például a répa gomolytermése (6/a
hogy a magházak a virágban nem nőttek
6. ÁBRA
össze.
– A  tüszőcsokor terméscsoport a boglár- a) b)
kafélék egy részére: a haranglábra, a hu-
nyorra (5/a ábra), a sisakvirágra jellemző.
Ezek magházai érés után elválnak.
– Az  almagyümölcsűek magháza bele-
süllyed a virágtengely kiszélesedő részéből
keletkezett vacokhúsba. Ide tartozik a gyü- c)
mölcsök közül az alma (5/b ábra), a berke-
nye, a birs és a naspolya. A díszcserjék közül d)
a galagonyának, a madárbirsnek, a tűztövis-
nek ilyen a termése.
– Az aszmagos terméscsoportban az asz-
magok a vacokkúp felületén elszórva, néha
besüppedve helyezkednek el. A  szamóca
gyümölcse ilyen (5/c ábra). Érés után szét-
hulló aszmagcsomó jellemző az iszalag és a
hérics termésére. A csipkebogyó (vadrózsa)
aszmagjait húsos vacok veszi körül.
– A csonthéjas terméscsoportok közül a sze-
deré (5/d ábra) és a málnáé húsos vacokkú- Terméságazatok
pon elhelyezkedő, apró csonthéjas termés. a) répa gomolytermés tokterméságazata, b) epertermés
A  bodzán a vacok húsos termésfallal veszi makkterméságazata, c) ananásztermés bogyótermés
körül a csonthéjas gyümölcsöket. ágazata, d) fügegyümölcs csonthéjas terméságazata

EE
9
 ábra), amely tokterméságazat, az eperter- A magvak csírázásának számos feltétele van,
més (6/b ábra), amely makkterméságazat, erről a következőkben részletesen is írunk.
az ananász, amelyen sűrűn egymás mellett A nagyobb magvakban a csírázás kezde-
álló bogyótermések alkotnak terméságaza- tén szabad szemmel is megkülönböztethető
tot (6/c ábra), a fügegyümölcs pedig csont- a gyököcske, a szik alatti szár, a sziklevél és
héjas terméságazat (6/d ábra). a rügyecske (7. ábra).
A  csírázás során először a gyököcske je-
A csírázás lenik meg, majd pedig a sziklevelek és a
lomblevél-kezdemények. A  gyakorlatban a
A  mag élő szervezet, amely folyamatosan két-három lombleveles kis növényt palán-
lélegzik és anyagcserét folytat. Az érett mag tának, a fás növények fiatal magoncait cse-
megfelelő körülmények között (víz, levegő metének nevezzük.
és a szükséges hőmérséklet jelenlétében), a
benne raktározott tápanyagok felhaszná- Szülők és utódok
lásával fejlődésnek indul, azaz kicsírázik,
majd önálló növényként fejlődik tovább. Két különböző tulajdonságú (rendszerint
különböző fajú vagy fajtájú) szülő keresz-
tezéséből jön létre a hibrid, az úgynevezett
7. ÁBRA
keresztezési származék. A  természetben
spontán is keletkeznek hibridek. A  ter-
mesztésben az ember tudatosan használja a
hibridizációt. Az utódok ugyanis a két szülő
kedvező tulajdonságain kívül új értékekkel
gazdagodnak, rendszerint életrevalóbbak,
bővebben teremnek és egyöntetűbbek,
mint bármelyik szülőjük. Ezt nevezik hete-
rózis hatásnak.
Mindannyian hallottunk már a hibrid
kukoricáról, amelynek teljesítménye (ter-
mőképessége) messze fölülmúlja a szülőkét.
A  keresztezéssel előállított F1 hibri-
dek pozitív tulajdonságai azonban csupán
egyetlen nemzedékben érvényesülnek,
további szaporításuk súlyos csalódáshoz
A babszemben szabad szemmel is látható a csíranövény vezet. A  következő szaporulat vagy vegyes
8. ÁBRA

A vonal × B vonal F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7

Az F1 hibridek jó tulajdonságai (a heterózishatás) csak egyetlen nemzedékben

érvényesülnek, a továbbiakban látványos a leromlás

EE
10
 9. ÁBRA
és értéktelen lesz, vagy egyáltalán ki sem
kel, mert a mag nem csíraképes (8. ábra).
Ez az oka annak, hogy ha gyönyörűen,
bőven termő zöldségnövényekről (például
F1 hibrid paprikáról, paradicsomról vagy
uborkáról) magot fogunk, s azt elvetjük,
semmirekellő utódokat kapunk. Ugyanezt
tapasztalhatjuk a csodás, nagyvirágú F1 hib-
rid petúniák, bársonyvirágok utántermesz-
tésekor is. A  hibrid magokat tehát minden
esztendőben vásároljuk meg, s a belőlük kelt
növényekről ne gyűjtsünk magot, mert fá-
radozásunk hiábavaló, próbálkozásunk csa-
lódáshoz vezet.

A VEGETATÍV SZERVEK
Számos növénynek a rögzítést, a növeke- A kardvirág hagymagumóján 20–30
dést, az asszimilációt szolgáló szerveiből fiókgumó is fejlődhet
természetes körülmények között is új egyed
fejlődik. Gondoljunk például a szederre, 10. ÁBRA
amely gyökérsarjaival, a szamócára, amely
indanövényekkel vagy a hagymás virágokra,
amelyek hagymáikkal a természetben is ter-
jednek. A szaporodást tehát nem csupán a
generatív virág és termés szolgálják, hanem
a növény vegetatív részei is. A növényeknek
ezt az adottságát használja föl az ember az
ivartalan (vegetatív) szaporítás során. Ve-
gyük sorra tehát ezeket a szerveket.
Hagyma, gumó, hagymagumó. Ezek a
többnyire föld alatt levő növényi részek a
tápanyagok tárolását, a kedvezőtlen idő-
járási viszonyok átvészelését szolgálják.
Megfelelő hőmérséklet és nedvesség ha-
tására gyökeret fejlesztenek és kihajtanak.
Elvirágzás után a növény föld feletti része
elszárad, a kitartószervek pedig szaporítás-
ra alkalmassá válnak. Ilyenkor fölszedjük
a sarjgumókat, leválasztjuk a fiókhagymá-
kat, majd alkalmas időben újból elültetjük
őket. Hagymáról szaporítjuk a tulipánt, a
jácintot, az étkezési hagymákat, a liliomo-
kat; gumóról például a cikláment, a gumós
begóniát; hagymagumóról egyebek között
a kardvirágot (9. ábra).
Gyökér, gyökérsarj, gyökértörzs. A gyö-
kérzet a növény támasztórendszere. Gyak-
ran képződnek rajta járulékos rügyek, sarj-
növények, melyek szaporításra alkalmassá
teszik a gyökeret. Gyökérdugványozással A torma húsos gyökérzete magától terjed
szaporítható például a torma (10. ábra), a a talajban. Szaporításkor fölszedjük,
birs, a fás bazsarózsa; gyökérsarjról a málna, az oldalgyökerektől megtisztítjuk,
a szeder, a homoktövis, a bálványfa, az ecet- és a gyökérdugványokat egyenként elültetjük

EE
11
 11. ÁBRA fa, a gyökértörzs feldarabolásával egyes nő-
sziromfajok.
Indanövény, tősarj, sarjhagyma. A  ter-
mészetes szaporodást szolgáló vegetatív
növényi szerveket az anyanövényről való
leválasztás után elültetjük, és új egyedekké
neveljük. Indanövényről szaporítjuk a sza-
mócát, tősarjakról például a japánbirset,
a mogyorót, a kövirózsát, a legtöbb évelő
virágot (11. ábra), sarjhagymáról (bulbilli-
ről) egyebek között a téli sarjadékhagymát,
néhány liliomot.
Szár (hajtás, vessző). A növény föld felet-
ti szilárdító rendszere a vegetatív szaporítás
legáltalánosabb alapanyaga. Az anyanövény
vesszejét, hajtását lehajlítva, bujtással sza-
porítható többek között a szőlő, a mogyo-
ró, a fűzfélék, a liliomfa, az iszalag. A levá-
lasztott, feldarabolt vesszőből úgynevezett
fás dugvány készül. Ezzel szaporítják a leg-
több díszcserjét, a ribiszkeféléket, a nyára-
kat és füzeket. A megfásodás kezdetén levő
szárrészből, félfás dugvánnyal szaporítha-
tók például a fenyőfélék, a babérmeggy, az
örökzöld kecskerágók; a még teljesen zöld
hajtásrésszel, zölddugvánnyal egyebek kö-
zött a muskátli (12. ábra), a gyöngyvesszők,
a nyáriorgonák, a loncok. A  hajtásokat és
a vesszőket oltásra, tehát másik növénnyel
való összenövesztésre is használják.
A tősarjak szétosztásával a legtöbb Levél és levélnyél. Számos növény levá-
évelő növény szaporítható lasztott levele megfelelő közegben önálló
12. ÁBRA 13. ÁBRA

A tigrislevél (szanzevieria ) feldarabolása

Muskátli hajtásdugvány levéldugványozáshoz

EE
12
egyeddé fejlődik. A növény asszimilációját alatti sejtrétegekből, fás növényeken pedig
szolgáló levélen ilyenkor járulékos gyökerek a háncs tájékáról vagy a háncs és a farész ta-
és rügyek képződnek. Levéldugványozással lálkozási helyéről, a kambiumból erednek.
szaporítják például a tigrislevelet (13. ábra), A  járulékos gyökerek képződése összetett
egyes begóniákat, levélnyél-dugványozással folyamat, amelyet hormonok szabályoznak
az afrikaiibolyát. és a hajtáscsúcsban lévő auxinok indítanak
Rügy. A  levélhónaljban képződő haj- el. Leegyszerűsítve az történik, hogy ami-
táskezdeményt önmagában is használják kor a dugványt az anyanövényről levágjuk,
úgynevezett rügydugványozásra. A  legy- megbontjuk a hormonok egyensúlyát. A le-
gyakoribb szaporításmód, amelyben hasz- felé áramló auxinok a dugvány alapi részén
nosítják, az oltás sajátos válfaja, a szemzés. felhalmozódnak, elindítják a gyökérkezde-
Ilyenkor egy-egy rügyet (szemet) ültetnek mények kialakulását. A folyamatba később
át egy másik növényre vagy növényi részre, más hormonok és anyagcseretermékek is
és összenövesztik azzal. bekapcsolódnak. A  gyökérképződés sok
Sejt, szövet. Steril, laboratóriumi körül- tápanyagot igényel. A kialakult gyökérkez-
mények között, kémcsőben, lombikban, demények növekedésnek indulnak, áttörik
mesterséges táptalajon akár egyetlen sejtből, a bőrszövetet, majd a talajba, a közegbe
különböző növényi szövetekből (például a hatolva ellátják a növényt vízzel és táp-
hajtás-tenyészőcsúcsból) is lehet új egyedet anyagokkal. A gyökeresedést mesterségesen
nevelni. Ezt a lehetőséget használják ki a előállított auxinokkal (például indol-ecet-
mikroszaporításnál (szövet- és szervtenyé- savval) vagy auxin hatású vegyületekkel
szeteknél), így állítanak elő egészséges, új (1-naftil-ecetsavval, 1,3-indolil-vajsavval)
növényeket. A témáról kissé részletesebben serkenthetjük.
a legutolsó fejezetben, a Különleges szapo- A járulékos (adventív) rügyek is többnyi-
rításmódok között írunk. A módszer a ker- re sebzés nyomán keletkeznek, a rendestől
tészeti növényeknél rohamosan terjed, és eltérő helyeken: gyökéren, száron, levélen
forradalmi változásokat eredményezett a fejlődnek. A  járulékos rügyekből hajtanak
szaporítóanyag-termesztésben. a gyökér- és tősarjak.

Járulékosgyökér- és rügyképződés A szervátültetés (transzplantáció)

Az ivartalan szaporítás során felhasznált A  leválasztott növényi rész (rügy, hajtás,
növényi rész úgy újul meg, hogy pótolja vessző) egy másik növényen ejtett sebre
hiányzó szerveit, leggyakrabban a gyöke- helyezve összeforrad, majd az átültetett
reit, esetenként járulékos rügyeket is hoz.
14. ÁBRA
A  gyökeresedés és a rügyek kihajtása után
új csemetét kapunk.
Viszonylag egyszerű a dolgunk, ha a
természetes ivartalan szaporodás szerveit
– mint amilyenek a hagymák, a gyökeres
sarjak – választjuk le és ültetjük el. Ezek,
ha kedvező körülmények közé kerülnek,
rendszerint különösebb beavatkozás nélkül
megújulnak és fejlődnek.
Számos növény hajtásában, a föld felszí-
ne fölött is vannak gyökérkezdemények.
Ezek részben rejtve maradnak a kéreg alatt
(például a ribiszkén), másokon jól látható-
ak (például a szobafutókán). Talajba, vízbe
kerülve az ilyen gyökérkezdemények növe-
kedni kezdenek, s rövidesen ellátják a szárat
vízzel és ásványi anyagokkal.
A legtöbb dugványon, bujtványon járu-
lékos gyökerek alakulnak ki. Járulékos gyö- A rózsaoltványon jól látható az oltás helye,
kerek lágyszárúakon többnyire a bőrszövet alatta az alany, fölötte a nemes rész

EE
13
(transzplantált) rész tovább fejlődik. Ez a ságaitól, rokonsági fokától, korától függ.
művelet az oltás. Szervátültetéskor az össze- A gyökeres vagy még gyökér nélküli növé-
illesztett két rész szövetei hegszövetet, kal- nyi rész, amelyre oltunk, az alany; az oltott
luszt hoznak létre, ezután kapcsolat létesül rész a nemes; az egybeforradt két növény
a szállítószövetek között. A transzplantáció együtt az oltvány (14. ábra). Az oltás lehe-
sikere a két növényfaj vagy -fajta tulajdon- tőségéről, az összeforrás esélyeiről az Oltás,
szemzés című fejezetben részletesen írunk.
15. ÁBRA

BERENDEZÉSEK,
KÖZEGEK, EDÉNYEK
a) A növényszaporítás kényes művelet. Körül-
ményeit, helyét, idejét gondosan válasszuk
meg! A kézi munkákat (például a magtisz-
títást, dugványvágást, oltást) olyan munka-
asztalon végezzük, amelyhez nem kell leha-
jolnunk, különben megfájdul a derekunk,
a hátunk. Gondoskodjunk jó megvilágítás-
ról, hiszen fontos, hogy a magvakat, az ap-
rólékos oltási műveletet jól lássuk.
Tartsuk tisztán a munkahelyet, az eszkö-
zöket! A  szaporítást gyakran az orvosi be-
b) avatkozáshoz hasonlítják. Ez ugyan enyhe
túlzás, ám a higiéniai szabályokat feltétlenül
tartsuk be! Nagyon fontos, hogy az egyes
c) műveletek után tisztítsuk meg a szerszá-
mokat, úgy tegyük el őket. Legyen tiszta a
kezünk, ennek különösen a kényes magve-
téseknél, az oltásoknál van jelentősége. Az
edényeket, cserepeket ugyancsak mossuk
el. Az anyagokat és az eszközöket készítsük
elő úgy, hogy a munka során minden, ami
szükséges, kéznél legyen. Gyakran kell gyor-
san dolgoznunk (mint például zölddugvá-
nyozáskor, hogy a dugványok ne hervadja-
nak el), ilyenkor különösen jól szervezzük
meg a munkát (15. ábra)! Ha jobb híján
kénytelenek vagyunk a lakás konyhájában
dolgozni, előtte és utána alaposan takarít-
d) sunk ki, az asztalt hipós oldattal mossuk le!

A szaporítás helye
A fűtött üvegház, fóliasátor vagy melegágy
f)
e) ideális hely a kényes magvetések, a palán-
tanevelés, a zöld- és félfás dugványozás, a
kézbenoltás számára. Ezt azonban kevés
hobbikertész engedheti meg magának. Már
kaphatók könnyen összeszerelhető, a kert-
Zölddugványozáshoz előkészített anyagok és eszközök ben felállítható, úgynevezett hobbi üveghá-
a) szaporítóláda, homokkal töltve, b) hajtások, zak, ezek azonban nem olcsóak (16. ábra).
c) öntözőkanna vízzel, d) jeltáblák, e) éles A fűtést a lakás központi fűtése vagy egyedi
kés és fenőkő, f ) gyökereztető hormon kis kazán, kályha szolgáltatja.

EE
14
 16. ÁBRA
A váz nélküli fóliát földdel rögzítjük, ez
egyszerűen megvédi a magvetést, gyökerez-
tetőt (17/d ábra).
Fűtés nélküli üveg- vagy fóliaházat
magunk is készíthetünk (17. ábra); a bar-
kácsújságok, lakberendezési lapok gyakran
hoznak ilyenről leírást. Az egyszerű fólia-
sátrakról A  dugványok gyökereztetése című
fejezetben írunk.
Szaporítószekrényt, úgynevezett hideg-
ágyat a kertben házilag is készíthetünk.
A  ház védett, déli oldalán állítsuk föl! Ás-
sunk 75 × 150 cm-es, fél méter mély göd-
röt. Oldalfalát téglával falazzuk föl, majd
töltsük meg 30 cm vastagon jó kerti föld-
del. Az oldalfalra építsünk deszkakeretet: az
ágyás északi oldalán 25-30, a délin 20-25
cm magasat, a két rövidebb oldalon ennek Készen kapható hobbi üvegház

17. ÁBRA

c)

a)
60 cm

180–200 cm

50 cm

450–600 cm

b)
m
0c
20–30 cm

10 100 cm
d)
60–70 cm
15–20 cm

Házikerti fóliás berendezések

a) növények soronkénti védelmére szolgáló fóliaalagút, b) fóliaágy szerkezete,
c) fóliasátor szerkezete, d) váz nélküli fóliatakarás

18. ÁBRA

Hidegágyat házilag is készíthetünk védett fekvésben, deszkafallal, ablakkerettel

EE
15
megfelelően lejtőset. Az a célunk, hogy a A termőtalaj. Szabadföldön a magvak,
keretre helyezett üveg- vagy fóliaborítású palánták, hagymák, fás dugványok, bujt-
ablak dél felé lejtsen (18. ábra). Ez a napfű- ványok természetes termőföldbe kerülnek.
téses ágyás kora tavasztól késő őszig jó szol- Ennek minőségét, tápanyagtartalmát, leve-
gálatot tehet. Nádból, lécekből árnyékolót gőzöttségét, nedvességtartalmát műveléssel,
is készítsünk hozzá, hogy szükség esetén a trágyázással, öntözéssel javíthatjuk. Ter-
tűző naptól védjük a növényeket. mesztő-berendezésekben, zárt helyiségben
Kisebb szaporítószekrényt a kényesebb a termőtalajt a növény igényeinek megfele-
magvetések, dugványok számára üvegla- lően választhatjuk meg; eszerint vásároljuk,
pokból vagy szaporítóládára helyezett mini érleljük, keverjük.
fóliaalagúttal ugyancsak házilag is össze- A homok a legolcsóbb gyökereztető
állíthatunk. Ilyen alkalmatosságot a vető- közeg, könnyen beszerezhető. A  kertészek
magboltokban árusítanak készen. régóta használják dugványok gyökerezte-
A  szaporítóágyak öntözéséről később tésére a nagy szemcséjű (0,3-1,0 mm-es),
részletesen írunk. mosott folyami homokot (19. ábra). A kü-
lönböző földkeverékeknek fontos alkotóré-
A szaporítás közegei sze, mert jó szerkezetet ad. A bányahomok
apróbb szemcséjű és sok agyagot tartalmaz,
A  szaporítás során a fiatal kis növény két ezért csak akkor használjuk, ha nincs más.
közeggel érintkezik: a levegővel és a talajjal. A  homokot mosással tisztítsuk meg az
Növekedése, fejlődése ennek megfelelően iszap- és agyagrészecskéktől, a szerves szeny-
függ a levegő hőmérsékletétől, páratartal- nyeződésektől. Három-négyszeres meny-
mától, a talaj hőmérsékletétől, nedvességé- nyiségű vizet öntsünk rá, s alapos keverés
től, levegőzöttségétől és kémhatásától. Sza- után a leülepedett kvarcszemcsékről öntsük
badföldön ezek a tulajdonságok igen válto- le az oldódó agyagos részeket. Ezt mindad-
zóak, a termesztő-berendezésekben viszont dig ismételjük, amíg a homokra öntött víz
a közegeket megválaszthatjuk, illetve szabá- a fölkeverés és az ülepedés után tiszta nem
lyozhatjuk. Vegyük figyelembe, hogy minél marad.
érzékenyebb, kényesebb a növény, annál A  homok víztartó képessége gyenge,
pontosabban kell beállítanunk például a túlöntözve pedig – különösen a bányaho-
páratartalmat, a kémhatást, a nedvességet. mok – levegőtlenné válik. (Bányahomo-
kot csak ott ajánlott használni, ahol a nagy
19. ÁBRA
szállítási költségek miatt a folyami homok
nehezen hozzáférhető. Szemcsenagysága ki-
sebb, az iszaptartalma nagyobb, könnyeb-
ben válik tömődötté, ennél fogva levegőt-
lenné, pH-értéke is változó lehet. Sokszor
tartalmaz túl sok meszet, káros ásványi
sókat, amelyek közül a vas és az alumínium
vegyületei veszélyesek a fiatal, érzékeny nö-
vények számára.)
A tőzeg laza szerkezetű, rostos, szálas
anyag. Nagy mennyiségű vizet képes föl-
venni, s még így is kellően levegős marad.
A  dugványok nagyon jól gyökeresednek
benne. Önmagában vagy keverékekben
használatos. A fehér tőzeg (amely valójában
világosbarna színű) szálasabb, rostosabb
szerkezetű, savanyú (4–4,5 pH) kémhatá-
sú. A hangafélék, erikák gyökereztetéséhez
ezt használjuk. Ilyen minőségű nálunk a
hansági (osli) tőzeg (virágüzletekben lehet
kapni). A sötétbarna színű, úgynevezett fe-
kete tőzegben a természetes lebomlás már
A dugványok homokban jól gyökeresednek előrehaladottabb, szerkezete sem olyan jó,

EE
16
 20. ÁBRA
kémhatása pedig közelít a semlegeshez. Ke-
vésbé levegős, víztartó képessége azonban
jó. Keverékekben használható, a készen
kapható virágföldeknek is alkotórésze.
A komposzt házikertben kerti és ház-
tartási hulladékból könnyen előállítható.
A  földszerűen érett, idegen vagy mérgező
anyagot nem tartalmazó komposzt nagyon
értékes tápanyag a növények számára. Szer-
kezete, szerkezetjavító hatása jó, kémhatása
közömbös vagy enyhén lúgos.
Különleges, igen értékes komposzt az
Ökomusz, amely kizárólag egy borászati
melléktermék, a törköly felhasználásával
készül. Rendkívül magas a szervesanyag-tar-
talma, s ez a stabil szerkezeten kívül víz- és
tápanyagmegőrző képességet kölcsönöz az
anyagnak. Ennek köszönhetően alkalmas a
talaj szervesanyag-hiányának pótlására, bi-
ológiai aktivitásának fenntartására, jelentős Orchidea kőzetgyapotban
mértékben helyettesítheti a műtrágyákat. éra hasonlít. A magas hőmérséklet hatására
A törkölyön kívül nincs még egy bio anyag, sterillé válik. Felülete nagy, jó víztartó, sok
amelynek ilyen nagy az energiatartalma. levegőt tartalmaz és tiszta, fertőzésmentes.
A  szőlőmag értékes beltartalmának fizikai Kemokultúrákban, szaporítóközegben, pa-
feltárása után a mikroorganizmusok hatásá- lántanevelésre kiváló anyag. Könnyen fölme-
ra a tápanyagok a növények számára köny- legszik és nagy gyökértömeg fejlődik benne.
nyen felhasználható állapotba kerülnek. A kőzetgyapotot ugyancsak hevítéssel
A marhatrágyaföld humuszban gazdag, állítják elő, mégpedig bazaltból és más ás-
jó szerkezetű, kémhatása közömbös. A föld- ványi anyagokból. A perlittel szemben elő-
keverékek megbízható tápanyagforrása, ál- nye, hogy textilszerű, nem esik szét, szilárd,
talában 20-40% arányban tartalmazzák. méretre vágható (20. ábra). Használatakor
A lombföldeket a fenyő- és akácerdők nincs szükség tenyészedényre; tápkockát,
avarjából gyűjtik, a savanyú talajt igénylő cserepet, konténert is helyettesít.
növények szaporítására használják. A kókuszrost mind népszerűbb a vízkul-
A gyepszintföld az édesfüvű rétek gyö- túrás szaporítóközegek között. Terjedését
kérzónájából vagy a pillangós takarmány- annak köszönheti, hogy jó szerkezetű, ki-
növények tarlójának feltöréséből származik. váló a víztartó képessége, alacsony a sótar-
Tartósan jó szerkezetű, lúgos kémhatású. talma, semleges a pH-ja. További előnye,
A  lombföldek és a gyepszintföldek fel- hogy újrahasznosítható, nem terheli a kör-
használását azonban – természet- és kör- nyezetet. Szélsőséges körülmények között is
nyezetvédelmi megfontolásból – jó tulaj- kiváló szaporító- és termesztőközeg.
donságaik ellenére is kerüljük! A  szaporítás során gyakran keverékeket
A  talaj nélküli, tápoldatos termesztés használunk.
(vízkultúra) során is szükség van a növénye- Homok és tőzeg keveréke. Tőzeggel
ket rögzítő közegre. A talajt mosott folya- sokat javíthatunk a könnyen hozzáférhető,
mi kavics, perlit, kőzetgyapot helyettesíti. olcsó homok tulajdonságain. Általában fe-
A tápanyagokat tápoldattal pótoljuk. le-fele arányú a keverék; ez eléggé levegős és
A perlit a vulkáni eredetű, savanyú kőzet, jó a víztartó képessége.
a riolit sajátos formája. A kertészetben hasz- Tőzeg és perlit keveréke. Mindkét közeg
nált, úgynevezett expandált perlitet őrléssel önmagában is kellően levegős, jó a víztartó
és hevítéssel állítják elő. A kőzetanyag kémi- képességük. A  tőzeg szálas, rostos anyaga
ailag kötött vizet tartalmaz, amely a részecs- javítja a keverék szerkezetét. Általában 4-8
kéket fehér, könnyű szemcsékké puffasztja, rész perlithez kevernek egy rész tőzeget.
közben a térfogata 15–20-szorosára nő. Mindkét anyag eléggé drága. Igényes nö-
Látványa, tapintása a pattogatott kukoricá- vények gyökereztetésére érdemes használni.

EE
17
 21. ÁBRA 22. ÁBRA

A kerti munkák során leggyakrabban

6–12 cm átmérőjű cserepet használunk A mélyen gyökerező növényeket ültessük pálmacserépbe

Termesztőedények úgynevezett pálmacserépben nevelik (22.

ábra). A cserép méretét a felső átmérővel je-
A  magvetéshez, a dugványozáshoz, a kéz- lölik, így például palántanevelésre a 8-10-es
benoltáshoz rendszerint cserepeket, vala- méretűt használják.
milyen kisebb edényt, tápkockát vagy sza- Nemcsak kör, hanem négyzetes kereszt-
porítóládát használunk. Ezek az ágyásos metszetű műanyag cserepeket is készítenek.
vagy más, nagyobb felületű szaporítással Ezekkel jobb a helykihasználás, több föld
szemben kis helyen elférnek, elkülöníthe- fér el bennük, mint az oldalhosszúságukkal
tők, könnyebben kezelhetők, mozgathatók. megegyező átmérőjű, kör alakúakban, to-
Vegyük sorra, melyek is a szaporítás során vábbá biztosabban állnak, stabilabbak.
leggyakrabban használt cserepek, ládák. A  cserép alján vízelvezető nyílás van, a
A cserép a leginkább elterjedt termesztő- műanyag cserepekén általában több is. Ez
edény (21. ábra). Korábban égetett agyag- feltétlenül szükséges, sőt, a nagyobb csere-
cserepet használtak, ezt ma mindinkább pek aljára jó vízvezető kavics- vagy sóderré-
kiszorítja a műanyagból készült. Az agyag- teget tegyünk, hogy bizonyosan eltávozzon
cserép súlyos, viszont előnye, hogy stabil. a fölösleges öntözővíz.
Anyaga porózus, ezáltal valamivel hama- Az új agyagcserepet használat előtt né-
rabb kiszárad benne a föld, mint a műanyag hány órára áztassuk tiszta vízbe, különben
cserépben, s ez bizonyos esetekben hasznos a növény talajából szívja el a nedvességet.
lehet (kisebb a túlöntözés veszélye). A  tö- Házikerti szaporításhoz, növénynevelés-
megén kívül legnagyobb hátránya az, hogy hez többféle cserepet szerezzünk be: pél-
törékeny és nehezen tisztítható. A műanyag dául 5-6-os dugványcserepet, 8-10-es vagy
cserepet könnyű elmosni. 10,5-12-es átmérőjűt palántaneveléshez és
Az általánosan használt cserép felső át- átültetéshez, néhány nagyobbat pedig a ké-
mérője és magassága azonos. A  pálmákat, nyesebb növények, szobai virágok tovább-
a fenyőoltványokat rendszerint magasabb, neveléséhez.
23. ÁBRA

A műanyag konténerek sokféle méretben, alakban, különféle anyagból készülnek

EE
18
 24. ÁBRA 25. ÁBRA

A tőzegtabletta víz hatására 4-5-szörösére duzzad

26. ÁBRA

Egyszerű sablonokkal házilag is készíthetünk tápkockát

A konténerek hajtatáshoz, valamint fais-

kolai készáru neveléséhez használt műanyag
edények, erősebb fóliazacskók (23. ábra).
Rendszerint szürkék vagy feketék, fényát-
nemeresztők. (Az ilyen edényben vásárolt
növényről – mielőtt a végleges helyére ül-
tetnénk – a konténert, a zacskót el kell tá-
volítani.)
Tejfölöspoharat vagy más, a háztartásból
származó műanyag edényt is használhatunk
palántanevelésre. Ezeket előzőleg alaposan
mossuk el, és az aljukat ollóval vagy meg-
forrósított szöggel lyukasszuk ki! (A vágott
rés nem elegendő.)
A tápkocka, a gyepkocka átmenet a talaj
és a tenyészedény között. A tápkockák pré-
selt földkeverékből készülnek. Akkor jók,
ha a mozgatás, átrakás során nem esnek
szét, tehát elég szilárdak (24. ábra). A gyep-
kockát gyeptörésből készítik, s elsősorban
a kabakosok (uborka, dinnye) szaporításá-
hoz használják. A kőzetgyapot tápkockák a
legkülönfélébb méretűek. Ezek csak elneve-
zésükben tápkockák, mert tápanyagot nem
tartalmaznak. A tőzegcserép kiültetés után segíti a növények fejlődését

EE
19
 27. ÁBRA 29. ÁBRA

cm
60
6 cm
30 cm
Hagyományos szaporítóláda, fából

A palántanevelő tálcák anyaga papír,

habszivacs vagy szilárd műanyag. Előnyük,
hogy kis helyen sok palántát nevelhetünk
bennük (28. ábra). A különleges és nagyon
A papírcserép zöldség- és virágpalánták apró magvak vetésére kisméretű magtála-
nevelésére egyaránt alkalmas kat, magcsészéket ajánlunk. Anyaguk ége-
tett agyag vagy fajansz.
28. ÁBRA
A  szaporítóláda a magvetés, tűzdelés,
levél- és zölddugványozás leggyakrabban
használt edénye. Készülhet fából vagy mű-
anyagból. A  hagyományos láda fából van,
mérete 60 × 30 × 6 cm (29. ábra). A  mű-
anyag ládák általában mélyebbek, előnyük,
hogy tartósabbak, könnyen kezelhetők,
tisztán tarthatók.

Eszközök és szerszámok
a szaporításhoz

A kisebb munkákhoz, tehát például a szo-

kásos házikerti magvetéshez vagy néhány
Palántanevelő tálcák dugvány, oltvány elkészítéséhez, fölneve-
léséhez majd' minden háztartásban, kertes
A tőzegtabletták víz hatására megduz- házban akad megfelelő fölszerelés. Nem árt
zadnak. Beléjük a magot, a palántát a már azonban, ha eszközeink, szerszámaink jó
előre megjelölt helyre vetjük, illetve ültet- minőségűek, tartósak.
jük (25. ábra). Többnyire a dísznövényter-
mesztésben alkalmazzák őket. A magbetakarítás eszközei
Tőzegcserepet, papírcserepet mind
gyakrabban használnak palántanevelésre. A  termések nagy részét (paprika, paradi-
Ezek az edények a talajban elbomlanak, csom, uborka, körömvirág, gyűszűvirág,
tehát a bennük fölnevelt növénnyel együtt porcsinrózsa) kézzel, egyenként szedjük.
elültethetők. A tőzegcserép alapanyaga ros- Más növények termését a szárrésszel együtt,
tos és lehetőleg savanyú tőzeg, ligninrost, éles késsel vagy ollóval levágjuk. Ilyenek a
valamint a növényre ártalmatlan ragasztó- könnyen pergő vagy apró magvú zöldség-
anyag (26., 27. ábra). félék (retek, fejes saláta, sárgarépa, petrezse-

EE
20
 30. ÁBRA

a) b)

Magtisztításra gömb- (a) és résrostát (b) használjunk

31. ÁBRA
lyem, hagyma), virágok (petúnia, paprika-
virág, nyáriciprus, őszirózsa).
A pergő magvú termések alá valamilyen
edényt, papírtasakot tartsunk a szedéskor.
Szárításkor a termést terítsük ponyvára,
vagy ha nem apró a magja, szellős tüllzsák-
ban függesszük föl.
A száraz terméseket rostálással, szeleléssel
tisztítsuk, így válasszuk el a magot a burok-
tól és a szármaradványoktól. A  gömb- és
résrosták zöldség- és virágmagvak tisztításá-
ra alkalmasak (30. ábra).
A  zöldségnövények húsos termésének
magját késsel válasszuk el, úgy, hogy a ter-
més fogyasztható részét (például a paprika A kemény magvak (hüvelyesek) forrázásának eszközei
húsát) étkezésre, tartósításra még fel tudjuk
használni. Az üzletben vásárolt magvakat eredeti
Az áztatással elválasztható magvakat, az csomagolásukban, száraz körülmények kö-
uborkát, a paradicsomot, a tökféléket mű- zött, esetleg polietilén zacskóba csomagol-
anyag tálakban, kádban mossuk ki. va vagy jól záródó üvegedényben tároljuk
A  tisztított, száraz mag tárolásához ké- a vetésig. Ellenőrizzük a mag érvényességi
szítsünk elő tiszta papírzacskót. Ezt alufó- (szavatossági) idejét!
liával béleljük vagy polietilén tasakkal bo- A  vetés előtti csíráztatáshoz itatós- vagy
rítsuk. A zacskókat tűzőgéppel, ragasztóval szűrőpapír, polietilén tasak szükséges. A ve-
zárjuk le, a fóliát hegesszük géppel vagy tést megelőző áztatáshoz legyenek kéznél
vasalóval. Ügyeljünk arra, hogy a magvakat üveg- vagy műanyag tálak, edények. A for-
minél kevesebb levegő érje. Magtárolásra rázáshoz készítsünk elő szitát és hőálló
jól használhatók a bajonettzáras üvegek. edényt (31. ábra).
A  csavartetős üvegek ugyancsak alkalma-
sak, ám ezek záródását még fóliával is ja- A magvetés eszközei
vítsuk.
A zacskóra, az üveg címkéjére puha gra- A szórt vetés könnyebb, egyenletesebb, ha
fitceruzával minden adatot írjunk fel. Ez jól a magvakat műanyag vagy kartonlapra tesz-
látható, és akkor sem mosódik el, ha ned- szük és a lapot enyhén ütögetjük.
vesség éri. A  legfontosabb adatok a faj és Kis felületen, cserépben, ládában fából
a fajta neve, a gyűjtés ideje, a csíráztatási készült tapogatóval tömörítsük a közeget
próba eredménye. (32. ábra). Az apró magvak vetését, hogy

EE
21
 32. ÁBRA 34. ÁBRA

A föld vetés előtti tömörítése lapogatóval Sorolóráccsal jelöljük ki a sorokat

33. ÁBRA 35. ÁBRA

b)

a)

Az apró magvak vetését üveglappal takarjuk Egyszerű tűzdelő- (a) és ültetőfa (b)

ki ne száradjon, üveglappal (33. ábra) vagy anyagból vagy fémből. Ha magunk készít-
papírral, fóliával takarjuk. jük, ügyeljünk arra, hogy sima, szálkamen-
A sorba vetést a sorok kijelölésével kezd- tes legyen.
jük. Szaporítóládához használjunk soro- Az elvetett, elültetett növénysorokat,
lórácsot (34. ábra), szabadföldön pedig ágyásokat fából, műanyagból készült jelfák-
sorolóhengert, sorhúzó kapát, sorolót. kal jelöljük meg. A  jelfákra puha grafitce-
A jó soroló fogai állíthatók, így különböző ruzával írjunk, mert azt nem mossa le a víz.
tenyészterületű növények sorjelölésére al- A sorokról, ágyásokról készítsünk térképet.
kalmas. A  mérőszalag és a kertészzsinór a Az ápolási munkák kezdetekor tudnunk
pontos, egyenes sorok jelölésének eszköze. kell, hogy melyik növény kelését mikorra,
Szabadföldön a talaj tömörítésére hen- melyik sorból vagy ágyásból várhatjuk.
gert használjunk. Nagyobb területen vet- A  cserépbe, szaporítóládába vetett mag-
hetünk egyszerű vetőgéppel vagy precíziós vak takarására használjunk aprómorzsás
Nibex kézi vetőgéppel. földet. A  takaróföldet rostálással készítsük
A kézi vetést gereblyével takarjuk, tömö- el. E célra bármely 1-3 mm lyukméretű
rítsük. rosta megfelel.
A tűzdeléshez egy ceruza alakú és vastag- A  magvetések öntözéséhez kis intenzi-
ságú tűzdelőfát magunk is kifaraghatunk. tású szórófej (6-7 liter/óra) vagy rózsával
Ültetőfa (35. ábra) készen is kapható, mű- ellátott öntözőkanna szükséges. Az apró

EE
22
 36. ÁBRA

Az apró magvakat szűrő- vagy itatóspapíron keresztül öntözzük

37. ÁBRA 38. ÁBRA

a)

b)

c)

A talajlazítás és gyomirtás eszközei szabadföldön Az ásóvilla és az ásó a hagymák, gumók,

a) kézi kapa, b) kézi kultivátor, c) tolókapa rizómák fölszedésének is eszköze

magvakat itatós- vagy újságpapíron keresz- A vegetatív szaporítás szerszámai

tül öntözzük, hogy ne mosódjanak ki (36.
ábra). A  rizómák, gumók, fiókhagymák a talaj-
Szabadföldön a magvetések talajlazítá- ban fejlődnek. Fölszedésükhöz ásó, ásóvil-
sára, gyomirtására kapákat, kultivátorokat la szükséges (38. ábra). Tárolásukra szellős
használunk. Az egyszerű kapákat, kézi kul- zsákok, faládák szolgálnak.
tivátorokat, tolókapákat a gyomosságnak, a A bujtás és a dugványozás két legfonto-
talajszerkezetnek és a sortávolságnak meg- sabb eszköze az éles kés és a jó metszőolló.
felelően válasszuk ki (37. ábra). Kisebb mennyiség szaporításához egyenes
39. ÁBRA

a) b) c) d) e) f) g) h) i)

Kések dugványvágáshoz, szemzéshez, oltáshoz

a) és b) kacor, c) dugványvágó kés, d), e) és f ) oltókés, g) és h) szemzőkések, i) kétpengéjű sípolókés

EE
23
 40. ÁBRA
centiméterben mért hosszúságával adják
meg. Célszerű jól kézbe illő, kezünknek
megfelelő méretű, kényelmes fogású kést
választani. Az oltókés pengéjének éle egye-
nes, emiatt a szemzésekhez nem előnyös.
A szemzőkés éle enyhén ívelt, s a penge
végén mindig található tűrő, a tűrőt azon-
ban a nyél másik végén is elhelyezhetik
(39/e ábra). A  szemzőkést inkább csak
szemzésre használják, oltáshoz nehéz vele
jó metszlapot vágni, mert rövidebb, mint
az oltókés. A méretét ugyanúgy adják meg,
mint az oltókését.
A kést fenőkőre fektetve, körkörös A  kacor nagyobb, erősebb kés, pengéje
mozgatással fenhetjük élesre behajlik, ennek megfelelően a nyél is töb-
bé-kevésbé ívelt (39/a ábra). A fűrésszel vá-
41. ÁBRA
gott sebek peremének lesimításához kacort,
annak hiányában oltókést is használhatunk.
A kacor jó szolgálatot tehet vesszők, gallyak
lemetszése, illetve törzsnevelési munkák
során is.
Az oltó- és szemzőkéseket csak egyik ol-
dalukról élezzük. A  megnedvesített fenő-
Metszőolló. Vásároljunk jó minőségű, kőre fektessük a pengének azt az oldalát,
kézbe illő szerszámokat! amelyiken a kinyitásra szolgáló, a köröm-
nek készített vájat található. A fenőkövön a
42. ÁBRA
kést körkörös mozgatással fenhetjük élesre
(40. ábra). A jó kés borotvaélességű. Ezt az
állapotot új késsel hosszabb idő alatt lehet
elérni, később viszont már csak utánélezésre
van szükség. Fenéskor a pengét ne emeljük
meg, mert akkor „hirtelen” éle lesz.
A  ma beszerezhető fenőkövek általá-
ban két részből állnak: az egyik oldaluk
durvább, a másik finomabb. Fenés előtt a
követ állítsuk vízbe, s a kést nedves kövön
élezzük. A  penge élén képződött „sorját”
fenőszíjon simíthatjuk le (nadrágszíj, bőröv
is megteszi, amelyet azután munka közben
is használhatunk utánélezésre). A  késeket
használat után mindig tisztítsuk meg a rára-
kódott szennyeződéstől, fenjük élesre, s úgy
tároljuk a következő alkalomig.
Idős fák átoltásakor használjunk fűrészt A  szaporításhoz éles metszőolló (41.
ábra) is szükséges. Részben a dugványok,
élű, jó minőségű konyhakés is megfelel, ám az oltóvesszők szedésére és feldarabolására
az igazi mégiscsak a kertészkés, vagyis az ol- használjuk, egyes oltásmódoknál azonban
tókés. a nem túl vastag alany visszametszéséhez is
Minden oltás alapeszköze az éles oltókés szükséges. Az ollót is tartsuk mindig tisz-
(39/c ábra). A kés pengéje jó minőségű acél- tán és élesen. Az élezéshez szedjük szét, s a
ból készül, éle egyenes, ami a sima, egye- pengét a késekhez hasonlóan élezzük.
nes metszlapvágáshoz szükséges. A  héj alá Fűrészre az idősebb fák átoltásakor, az
oltásokhoz a héj felnyitására a penge végén ágak, törzsek csonkolásakor van szükség.
levő tűrő szolgál, de enélkül is készülhetnek A könnyű, nem túl hosszú, revolverfogan-
oltókések. A  kés méretét általában a nyél tyús, kettős iduna fogazású fűrészek legal-

EE
24
 43. ÁBRA 44. ÁBRA
a)

b) a)

b)

c)

d)

c)
d)

e)

A hasítékoltás eszközei A Plesa-2 kézi oltókészülék

a) erős kés az alany behasítására, a) vágóél, b) vesszőtartó, c) alapnyél, d) mozgatható
b) hasítóék, c) feszítőék, d) fabunkó nyél, e) az alany és a nemes helyes összeillesztése

kalmasabbak e célra (42. ábra). A fűrész is Serkentőszerek, segédanyagok

legyen mindig éles. Élezéshez reszelőre van
szükség. A fogak széthajtogatásáról se feled- Gyökeresedést serkentők. Folyékony, illet-
kezzünk meg, különben a fűrész megszorul. ve por alakú serkentőszereket vásárolhatunk
A  hasítékoltásokhoz oltóékek szüksége- vagy házilag is készíthetünk a dugványok
sek. A  hosszabb élű ék az ágak hasítására, számára. A jelenleg kereskedelmi forgalom-
a rövidebb a hasíték szétfeszítésére alkalmas ban kapható készítményekről az 1. táblázat
(43. ábra). Ma már ritkán használják ezeket ad áttekintést.
a szerszámokat. Házilag vagy megrendelés- Amennyiben úgy döntünk, hogy ma-
re sokféle egyéni formában készíthetők. gunk keverünk gyökeresedést serkentő
A  Plesa-féle oltógép kézi változata (44. készítményt, a hatóanyagot finomvegysze-
ábra) fogószerűen működik, két nyele mű- reket forgalmazó vállalatoknál vagy labora-
anyagból készül. A  vesszőt kemény mű- tóriumokban szerezhetjük be.
anyag vályúba helyezzük, majd a nyelek Ahhoz, hogy a hatóanyag oldott állapot-
összeszorításával a vesszőre sajátos alakú ban maradjon, az oldatnak legalább 50%
pengét nyomunk, egészen annak átvágásá- alkoholt kell tartalmaznia. A  hatóanyag
ig. A cserélhető, éles penge az alanyban és koncentrációja – fajonként változóan –
a nemesben is ugyanazt a jellegzetes profilt 0,1-1% között lehet. A 0,2-0,4%-os oldat
vágja ki, s a két komponenst a vágás után a legtöbb növénynek megfelelő.
összeillesztjük. Csak akkor használható, ha Egy liter 50 százalékos alkoholos oldatot a
az alany és az oltócsap azonos vastagságú. következőképpen készíthetünk. A  szüksé-
Kiváló eszköz szőlő oltására és gyümölcs- ges hormont 520 ml 96%-os alkoholban
fák párosítására. Kezdőknek különösen feloldjuk, eközben üvegbottal kevergetjük,
előnyös, mivel a nagy gyakorlatot igénylő majd oldódás után desztillált vízzel egy li-
metszlapvágás tudományának elsajátítása terre egészítjük ki. Az oldatot sötét színű
nélkül is eredményesen lehet ezzel a készü- üvegben, hűvös helyen tároljuk. Fém-
lékkel oltani. edényt se az oldat tárolására, se kezelésére

EE
25
 1. TÁBLÁZAT
A hazai forgalomban kapható, gyökeresedést serkentő készítmények
(Schmidt és Tóth 1996 nyomán)
Bioplant Kertészeti Laboratórium, Semiramis Gmk.,
2000 Szentendre, Lehel u. 10. 1052 Budapest, Mérleg u. 11.
Név Hatóanyag Név Hatóanyag
Incit - 1 0,1% NES talkumban Semiramis A 0,2% NES talkumban
Incit - 2 0,2% NES talkumban Semiramis B 1 0,1% IVS talkumban
Incit - 5 0,5% NES talkumban Semiramis B 2 0,4% IVS talkumban
Incit - 8 0,8% NES talkumban Semiramis Kombi 1 0,1% NES+0,5% IVS talkumban
Semiramis Kombi 1 0,1% NES+1,8% IVS talkumban
NES: 1-naftil-ecetsav
IVS: 1,3-indolil-vajsav
ne használjunk. Az oldat néhány hét után Kötöző- és kenőanyagok az oltáshoz.
fokozatosan veszít hatásából. A rafia néven közismert, természetes erede-
A  por alakú hatóanyagot talkummal is tű kötöző anyag a Madagaszkár szigetén élő
keverhetjük, ezzel egyszerűbb a kezelés. Raffia rufia nevű pálmafaj háncsából készül.
Talkumot gyógyszertárban, vegyszerbolt- Általában a fás oltások kötözésére használ-
ban lehet kapni, szükség esetén azonban juk. Rafia helyett ma már inkább hasonló
közönséges hintőpor is megteszi. A keverék jellegű, szálas, műanyag kötözőanyagokat
úgy készül, hogy a talkum mennyiségéhez használunk. Vastagabb ágak, törzsek oltását
kimért kristályos hormont 96%-os alko- kenderzsineggel vagy erősebb műanyag zsi-
holban feloldjuk, majd oldódás után az al- neggel kötözhetjük.
koholos oldatot a talkumra öntjük, és azzal Szemzéshez, vékonyabb vesszők párosí-
egyenletesen elkeverjük. Pépes, tésztaszerű tásához, kézbenoltásokhoz elegendő a szu-
anyagot kapunk. Egy kilogramm talkum- pervinilből vagy polietilénből készült kötö-
hoz mintegy fél liter alkohol szükséges. Az zőszalag. A rugalmas szupervinil használata
alkoholos–talkumos pépből az alkoholt előnyösebb. A szalag általában 1 cm széles
mérsékelten meleg, fénytől védett helyen és 25-30 cm hosszú, ez egy oltás vagy szem-
lassan elpárologtatjuk, majd száradás után zés kötözéséhez elegendő (45. ábra).
szükség szerint a talkumot ismét porrá Az oltás során kisebb-nagyobb nyílt seb-
morzsoljuk vagy törjük és alaposan összeke- felületek keletkeznek, melyek könnyen be-
verjük. Ez a keverék a készítéstől számított száradhatnak, s ezzel rontják az oltás meg-
egy évig tárolható és használható. eredésének esélyét. Az ilyen sebeket és az
45. ÁBRA 46. ÁBRA

Oltás kötözése polietilén szalaggal Kecskelábékezéssel készült oltvány kenése

EE
26
oltás környékét kenés védi a kiszáradástól jobban átmelegszenek. Ha az oltóviaszban
(46. ábra). Az oltóviasz hidegen és melegen a méhviasz arányát megkétszerezzük, hide-
kenhető változatban készül. A hidegen ken- gen is kenhetővé válik.
hető oltóviaszok általában előnyösebbek, Üvegházban végzett oltások, téli kéz-
ezek a kézmeleg hatására kenhetővé válnak, benoltások kenésére általában paraffint
a melegen kenhetőket pedig a szabadban is használnak. A  faiskolák számára nagyobb
állandóan melegen, folyós állapotban kell egységekben színezett, esetleg gombaölő
tartani. Az oltóviasz méhviaszból, gyantá- szert és hormonokat is tartalmazó paraf-
ból, olcsó zsiradékból (például marhafagy- fint (Skolvax, Rebwax) hoznak forgalomba.
gyúból), esetleg valamilyen festékanyag Szükség esetén közönséges paraffin is meg-
hozzáadásával készül. Kereskedelmi forga- teszi, de ezzel óvatosabban bánjunk, mert
lomban csak ritkán kapható megfelelő mi- az oltóparaffinok olvadáspontja valamivel
nőségű oltóviasz. Szükség esetén házilag is alacsonyabb. Az olvasztott paraffint ecset-
elkészíthetjük. tel kenve a szabadban végzett oltásokhoz
A melegen kenhető oltóviaszhoz négy rész is használhatjuk. Hátránya azonban, hogy
gyanta, egy rész méhviasz, egy rész lenolaj hamar megdermed, s olyankor túl vastag a
vagy marhafaggyú szükséges. A lassú tűzön bevonat.
felolvasztott gyantába keverjük a méhvi- A  hidegen kenhető oltóviaszokat kézzel
aszt, majd állandó kevergetés közben adjuk vagy egyik végén laposra faragott faággal
hozzá a lenolajat vagy a faggyút. Adhatunk kenhetjük a sebfelületre. A melegen kenhe-
hozzá kevés kormot is, ettől sötétebb színű tő oltóviaszokat a szabadban is tűz fölött, le-
lesz, ami a kora tavaszi oltások számára elő- hetőleg vízfürdőben, 60-70 °C-on kell tar-
nyös lehet: az alatta levő növényi szövetek tani, felkenésükhöz ecsetet használhatunk.

EE
27
 IVAROS SZAPORÍTÁS

47. ÁBRA
Az ivaros szaporodás alapja az a folyamat,
amelynek során két ivarsejt egyesül (ez a
megtermékenyülés). A  létrejött új sejt a
csírasejt vagy zigóta, ebből fejlődik ki az új
szervezet. Az ivaros (generatív) szaporodás
mellett számos növény - a termesztett növé-
nyek nagy része - ivartalan (vegetatív) úton
is szaporodik. Az ivaros szaporodásmód a
fejlettebb (magvas) növények körében álta-
lános.
Az ivarosan szaporított, magról kapott
utódokban a szülők tulajdonságai újrakom-
binálódnak, így például a Jonathan alma-
fajta magoncai mindenféle almát teremhet-
nek: pirosat, fehéret, kicsit és nagyot, csak
éppen Jonathant nem, legfeljebb valami
hasonlót.
Magról szaporítjuk a viszonylag gyakran
termesztett növényfajokat és fajtákat, így
például a legtöbb gazdasági és zöldségnö-
vényt, gyógynövényt, egy- és kétnyári virá-
got, számos évelő növényt, a gyümölcs- és
díszfák oltásához szükséges alanyokat, a
tömeget adó díszcserjéket, fenyőket, díszfá-
kat, az erdei fákat.
A díszcserjék, díszfák egyes változatainak
díszítőértéke, például a levél színeződése
meglepően nagy arányban öröklődik a ma-
goncokban, habár a színeződés erősségében A hegyi juhar vörös változatának magvetéséből
különbségek adódnak. A magoncokat fiatal sötét és világosabb vörös levelű utódok lesznek
korban szétválogatva, jól színeződő állo-
mányokat nevelhetünk magról is, például kedőben előbb vagy utóbb föltámad. Sokan
a vörös levelű borbolyákból, cserszömör- kísérleteznek keresztezéssel, nemesítéssel.
céből, juharfajtákból (47. ábra), a fenyők Ehhez jó, ha ismerjük azoknak a fajoknak
közül pedig az ezüstfenyő, a sárga lombszí- az ivaros szaporítását is, amelyeknél ez a
nű álciprus- és tuja-, illetve az oszlopos nö- módszer csak a nemesítéshez szükséges.
vésű tujafajtákból, az oszlopos tölgyekből.
Az anyanövények megfelelő kiválasztásával
tovább javítható az átöröklődés kedvező A MAG
aránya és a tulajdonság egyöntetű megjele-
nése a magoncokban. Ne feledjük azonban, A  megtermékenyített magkezdeményből
hogy az így kapott növények díszítőértéke mag fejlődik. Kívülről a maghéj borítja,
az ivartalanul szaporítottakéhoz viszonyítva amely rendszerint száraz, kemény, fásodott
általában kisebb. burok. Belül található az embrió, valamint a
A  növények nemesítése, az új, különle- mag táplálószövete (ez utóbbi nincs minden
ges változatok előállítása iránti nyílt vagy magban). A  biológiai értelemben vett mag
burkolt érdeklődés szinte minden kertész- fogalmának nem mindig felel meg a vető-

EE
29
 mag fogalma. Amint a növénytani beveze- A  fás növények termései, magvai szinte
tőben (A termés a mag hordozója.) leírtuk, a az egész év folyamán érnek, a fajra, fajtára
gyakorlatban az egymagvú, fel nem nyíló ter- jellemző időpontban gyűjthetők.
méseket (például a gabonaféléket), valamint
a répa gomolytermését is magnak tekintjük. Gyűjtés és betakarítás
Az érés Amikor a magunk számára vetőmagot
gyűjtünk, ismerjük a fajta valamennyi szá-
A  megtermékenyülést követően megkez- munkra fontos tulajdonságát, ezeket mégis
dődik a termés és a mag fejlődése, majd fel kell jegyeznünk, hogy a következő évben
az érés folyamata. Az érés nagyobbrészt az pontosan, eredeti célunknak megfelelően
anyanövényen történik. Néhány termés- tudjuk vetni, ültetni a tárolt szaporító-
nek (például a pázsitfűfélékének) azonban anyagot. A  saját célra gyűjtött szaporító-
szüksége van a betakarítás utáni utóérésre. anyagok szabadon felhasználhatóak, de a
A mag minősége elsősorban az anyanövény kereskedelmi célra termelt vetőmagot csak
erőteljességétől, egészségi állapotától, az ég- a vetőmagtörvényben előírt ellenőrzések és
hajlati és környezeti hatásoktól függ. minőségi előírások betartásával lehet előál-
Az érés folyamata jól megkülönböztethe- lítani. Az ilyen vetőmag hatósági minősítés
tő szakaszokból áll. Kezdetben a mag még után kerülhet kereskedelmi forgalomba.
növekszik, egészen addig, amíg el nem éri a A kereskedelmi szaporítóanyag és vetőmag
fajra jellemző méretet és alakot. Ezt a sza- előállítását az Országos Mezőgazdasági Mi-
kaszt éredésnek nevezzük. nősítő Intézet (OMMI) jodutódja, a Mező-
A  zöld érésben befejeződik a mag növe- gazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH)
kedése, de színe még zöld. Ezután a zöld felügyeli.
színanyag elbomlik, és a maghéjban szín- A  legjobb minőségű magot a teljes érés
anyagok alakulnak ki, ezért ez a szakasz állapotában gyűjthetjük be, de a könnyen
a színesérés. Az utolsó szakasz a teljes érés, pergő magokat (például saláta, kapor, zsá-
amikor kialakul a termés és a mag végleges zsa, kömény, zeller, hagymafélék, káposzta,
szárazanyag-tartalma, mérete. feketegyökér, sóska, oroszlánszáj, porcsin-
A  gabonafélék, a hagymafélék éredési rózsa, pillangóvirág, fűfélék) viaszérésben
szakaszát tejesérésnek nevezzük. Ekkor a mag tanácsos betakarítani, hogy ne sok vesszen
maghéjon belüli állománya nedvdús, fehér, belőlük kárba.
tejszerű. Tejesérésben fogyasztjuk például a Ha nem tudjuk megvárni, hogy a mag
szemeskukoricát. A  színesérést viaszérésnek beérjen, s tejesérésben leszedjük, csak kis
hívjuk, ilyenkor a mag még puha, köröm- százalék csírázására számíthatunk.
mel könnyen benyomható. Ha magunk gyűjtjük a magot, fontos
A  búza érési folyamatát követi nyomon szabály, hogy mindig a legszebb, legkoráb-
a 48. ábra. A  mag kezdetben növekszik, bi, legegészségesebb terméseket válasszuk ki
majd zsugorodik, víztartalma fokozatosan továbbszaporításra. Soha ne fogjunk magot
csökken, és folyamatosan felhalmozódnak a táplálkozásra már nem igazán értékes
benne a tartalék tápanyagok, amelyek a csí- tömegtermésből, mivel ezeknek az utóda
rázásig raktározódnak. is gyengébb minőségű lesz. Ne gyűjtsünk
48. ÁBRA

szem mérete

81 80 80 79 77 71 60 59 47 41 41 24 14 14 12 12 víztartalom, %
6 nap
21
23

tejesérés viaszérés teljes érés érési szakaszok

A búzaszemek méretének, víztartalmának változása az érés folyamán

EE
30
vetőmagot hibrid fajták terméséből, mert magját a kora reggeli vágás után azonnal
a következő nemzedék nem fog a hibrid vigyük szellős, száraz helyre, mert ha meg-
szülőre hasonlítani. A  hibrid magot a ke- ázik, könnyen rothad, károsodik.
reskedelemben F1-gyel jelölik. Uborkából Az egynyári virágok terméseit vagy mag-
és paradicsomból a leggyakrabban hibrid tokjait levágás után szárítsuk szellős, hűvös
magot vetünk. A virágok közül a petúnia- helyen, és a teljes száradás után dörzsöljük
fajták nagy része ugyancsak hibrid. ki. Az egynyári virágok magját augusztustól
Lehetőleg teljes érésben levő magvakat a fagyokig folyamatosan szedhetjük.
gyűjtsünk be. A  könnyen pergő magok A  petúnia virágai a száron alulról fölfe-
(saláta, hagyma, pillangóvirág), valamint lé nyílnak, ez a mag érésének sorrendje is.
az elhúzódó érésűek (hagymafélék, papri- Ezért kis felületről szakaszosan érdemes
kavirág) esetében ez nehéz, azonban olyan szedni. Ha az egész növényről egyszerre
időpontot válasszunk, amikor a legkisebb vágjuk le a magtokokat, akkor kiterítve ér-
veszteséggel a legértékesebb, legtöbb magot leljük még néhány napig.
kaphatjuk. A pergő magokat a kora regge- A  paprikavirág (Salvia) folyamatosan
li órákban szedjük, amikor a harmat még érik és könnyen pereg. A bársonyvirág (más
nem száradt fel, ilyenkor kevesebb a veszte- néven büdöske) magtokjait a sugárvirágok
ség. A levágott szárakat kössük kis kévékbe, leszáradásakor szedhetjük. A  pillangóvirág
és úgy szárítsuk. A szárban levő tápanyagok könnyen pergő magvait úgy gyűjtsük be,
segítik a további érést. hogy a magszedő edényt már vágáskor a
A zöldségnövények közül az uborkát, a termés alá helyezzük, így nem vész kárba a
tököt, a dinnyét, a paradicsomot, a paprikát pergő mag.
akkor szedjük le magnak, ha teljesen beérett. A hajnalka magját is folyamatosan szed-
Szedés után néhány napig érleljük az ubor- jük. Itt számíthatunk arra, hogy a kevésbé
ka, a tök és a sárgadinnye magját, ezután érett magvak szedés után utóérnek. A nyá-
fejtsük csak ki a hosszában felvágott termés- riciprus könnyen pereg, ezért óvatosan
ből. Vízben áztatás és legalább kétszeri át- szedjük, és ha egyszer volt már a kertünk-
mosás után válasszuk el a magot a kocsonyás ben, az árvakeléssel is számolhatunk (vagyis
résztől. A  görögdinnyét inkább túléretten azzal, hogy az elszóródott magok a követ-
szedjük, mert az éretlen termés magja nem kező évben kikelnek). A violák magja nem
csíraképes, leszedve pedig nem érik meg. pereg, tehát a szedéssel a teljes érést is meg-
A paprika magját a biológiai érettség ál- várhatjuk.
lapotában szedjük, ezt a hazai fajtákon a A kétnyári virágok közül a nefelejcs, a
bogyó piros színe jelzi (a külföldi fajták kö- török szegfű, a sárgaviola, az árvácska na-
zött találunk sárgán, barnán, lilán érő pap- gyon kedvelt, mindegyikük magról szapo-
rikákat is). A magot két-három napi utóér- rítható. Magjukat az egynyáriakénál koráb-
lelést követően, a csumával együtt vágjuk ki ban, májustól júliusig szedjük, legelőször az
a bogyóból, és száraz vagy vizes dörzsöléssel árvácskáét.
szedjük le a csumáról. Az évelő dísznövények csoportjából el-
Tojásgyümölcsmagot is csak érett termés- sősorban a cickafark, a harangláb, a szarka-
ből szedjünk, és néhány napig még érleljük. láb, a fátyolvirág, a díszmák, az ördögszem
Félig érett paradicsomból szedhetünk magvetése jöhet szóba. Ezeken kívül még
magot, de a legértékesebbeket itt is a tel- sok évelő szaporítható magról, ám az ivar-
jesen megpirosodott termésből kapjuk. talan úton, hagymával, gyökérsarjjal, tőosz-
Ilyenkor lehet leggyorsabban és legköny- tással, dugványozással szaporított növények
nyebben elválasztani a kocsonyás részektől (például a tulipán, a dália, az íriszek, az
a magot. aszterek) értékesebb, szebb virágot hoznak,
A babot, borsót érett állapotban szedjük. ezért ezekről nem érdemes magot gyűjteni.
A borsón ezt a hüvelyek sárgásbarna színe A fás növények maggyűjtésre kiszemelt
jelzi. A bab érésének idejét a pergamensze- példányait kísérjük figyelemmel, s a meg-
rűvé váló sárgás hüvelyszínről állapíthatjuk felelő időben a termést, a magot gyűjtsük
meg; a teljesen kifejlődött mag már köröm- be, mert egy-két nap késlekedés is végzetes
mel sem nyomható be. lehet. Nemegyszer több évet kell várni egy
A  gyökérzöldségek, a káposztafélék, a újabb, jó magtermésre. Ennek a komolysá-
saláták és a többi apró magvú zöldségféle gát csak az érzi át igazán, aki már felküzdöt-

EE
31
 49. ÁBRA 50. ÁBRA

száraz termések toboz húsos termések bogyók, lédús termések

zúzás

pergetés

45 °C

hús, héj

dörzsölés, rostálás
mag

szelelés

hús, héj
mag

szikkasztás

tárolás
tárolás

Száraz termések és fenyőtobozok magjának kinyerése A húsos termések és bogyók magkinyerése, tisztítása

te magát egy jegenyefenyő tetejére, s a hőn a tokok felnyílása és a magvak kirepülése

óhajtott tobozok éppen akkor estek szét, előtt gyűjtsük. Az ezüstjuhar termései is
összegyűjthetetlenül szétszórva magjukat korán, május végén, június elején érnek.
a környéken, amikor már karnyújtásnyira A lehullott magot összegyűjthetjük, s azon-
voltak. nal vessük is el. Így szedjük és kezeljük a szil
Legkorábban a nyár és a fűz termései magját is.
nyílnak fel, s repülnek szét fehér magsző- A  száraz tok- és hüvelytermések között
rökből álló repítőkészülékeiken a magvak. akad néhány (például az orgona, akác, jú-
Ezeket a fajokat ritkán szaporítjuk mag- dásfa, császárfa), amelyet teljes érésben
ról, de ha mégis szükséges, a terméseket gyűjthetünk. Legtöbbjük magja a felnyíló

EE
32
 51. ÁBRA
tokból, hüvelyből messzire repül (ilyen a
varázsmogyoró, a borsófa, a zanót), ezeket
ajánlatos a teljes érés előtt begyűjteni. Az
ősszel érő, száraz, repítőkészülékes magva-
kat (például a juharfélék, bálványfa, gyer- a)
tyán) szeptembertől novemberig teljes érés-
ben gyűjthetjük. Magvetésig száraz, hűvös
helyen tároljuk őket. A száraz toktermések-
ből felnyílás vagy feltörés után egyszerűen
kirázzuk a magvakat vagy a tokot széttör-
jük, szétmorzsoljuk, de ekkor ki kell rostál-
ni, szelelni a terméstörmeléket a magból.
b)
A  száraz hüvelyterméseket, mint amilyen
az akácé, a júdásfáé, felnyitjuk vagy egysze-
rűen csak szétmorzsoljuk, s a magot szele-
léssel, rostálással választjuk el a termésma-
radványoktól. A szárnyas, repítőkészülékes
magvak (például a juhar, kőris, bálványfa,
c)
fenyők) könnyebben kezelhetők, ha a repí-
tőkészüléket dörzsöléssel eltávolítjuk, majd
a magot átrostáljuk és kiszeleljük (49. ábra). A tölgymakkot vetésig tartsuk nyirkosan.
A gyümölcsfélék és alanyaik termését ál- Huzamosabb ideig a) a talajfelszínen vagy
talában teljes érésben gyűjtsük be. Az érést b) süllyesztve rakjuk le, takarjuk, c) rövid időre
a fajtára jellemző színeződés és a termés pu- lombbal keverve tartsuk a szabadban
hulása jelzi. Ha felvágjuk például az almát,
a körtét, a mag színeződése is útbaigazítást részek pedig leönthetők. Nagyobb meny-
adhat. Itt csupán arra kell ügyelni, hogy a nyiség esetén nagyobb nyílásra beállított
madarak vagy más hívatlan látogatók el ne passzírozót, turmixgépet vagy zúzó-bogyó-
hordják a termést. A  madaraktól főleg az zót is használhatunk, ügyelve arra, hogy a
apróbb termésű vadcseresznyét, sajmeggyet gép ne törje a magot. A félérett terméseket
kell féltenünk. A keresztezésből kapott, ér- vagy például a keményebb húsú vadkörtét,
tékes gyümölcsöket megőrizhetjük, ha az japánbirset óvatosan füllesszük, kissé erjesz-
érés kezdetén tüllzacskót húzunk rájuk. szük a zúzás előtt, hogy a termés puhuljon.
A  húsos bogyótermésekben a teljes érés Az erőteljes erjedést, átmelegedést, cefrése-
során csírázást gátló anyagok halmozód- dést kerüljük, mert károsítja a magot.
hatnak fel, ezért ezeket jobb viaszérésben, A nagy magvú vadgesztenyét, gesztenyét,
vagyis a színeződés, érés kezdetén gyűjteni. a tölgymakkot, a diót, a mogyorót szintén
Magjuk így nem fekszik el, vagyis nem kell teljes érésben gyűjtsük, és a tárolás során ne
éveket várni a csírázására. Ilyen a bangita, a hagyjuk kiszáradni, mert csírázóképességü-
bodza, a borbolyafélék, az ezüstfa, a fagyal, ket elveszítik (51. ábra). Ne lepődjünk meg
a hárs, a hóbogyó, a loncfélék, a mahónia, azon, ha az így tárolt tölgymakk már ősszel,
a somfajok, az ostorfa és a vadrózsa. A fe- a vetés előtt csírázni kezd a nedves lomb
nyőfélék közül a boróka tobozbogyóit vi- alatt. Ilyenkor csak a gyököcske növekszik,
aszérésben kell szedni, és a magot azonnal ez azonban a tavaszi csírázásra nem hátrá-
rétegezzük, hogy ne feküdjön el. A  tiszafa nyos, sőt a makk jó csírázóképességét jelzi.
húsos, magköpenyes magja vagy a páfrány- Az ilyen makkot óvatosan, a csírával lefelé
fenyő húsos burkú magja teljes érésben vessük.
szedhető. A fenyőfélék tobozát a magvak érése és
A húsos termésekből, bogyókból ki kell a tobozok felnyílása közötti néhány hónap-
nyerni a magot (50. ábra). Miután az érett ban gyűjtsük. A tujafélék magja már az első
terméseket, bogyókat vödörben, kézzel évben, a fenyők többsége azonban csak a
szétnyomkodtuk, a terméshúst és a héjat második-harmadik évben érik meg.
vízzel választjuk el a magvaktól. Többszöri Az erdei- és a feketefenyő, a közönséges
vizes átmosással az ép, egészséges magvak az luc és a szerb luc tobozai a második évben
edény alján leülepszenek, a hús- és a héj- érnek be, novembertől februárig gyűjthe-

EE
33
 52. ÁBRA
A  szárítás legegyszerűbb módja, ha sza-
badban vagy üveggel fedett, csekély pára-
tartalmú helyiségben, vékony rétegben ki-
terítjük a magvakat. A 30 °C körüli hőmér-
séklet az ideális.
A szárítást végezhetjük legfeljebb egyhar-
madáig lazán töltött, kiterített tüllzsákban
is, így elkerüljük a különféle magvak keve-
redését.
A nagy nedvességtartalmú, kevésbé érett
vagy csapadékos időben szedett magvakat
alacsonyabb hőmérsékleten kezdjük szárí-
tani, és fokozatosan növeljük a hőmérsék-
letet, mert a gyors kiszáradás következtében
csírázóképességüket elveszíthetik.
Ha az időjárás nem teszi lehetővé, hogy
a magvakat a napsütés és a szabad levegő
megszárítsa, mesterségesen kell kedvező kö-
rülményeket teremtenünk. Ügyeljünk arra,
Kisebb mennyiségű tobozt langyos sütőben hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 45 °C
megszárítva, kézzel is kipergethetünk fölé, mert az már kárt okoz a magban. Szá-
rítás közben gondoskodjunk a folyamatos
tők. A vörösfenyő tobozai szintén télen, de légcseréről vagy a párolgó víz megkötéséről.
csak decembertől szedhetők. A  duglászfe- Az égetett mész súlyának négyszázszorosát
nyő, az ezüstfenyő, a selyemfenyő, valamint is képes felvenni a levegő párájából. Hasz-
a jegenyefenyő tobozai már szeptemberben nálatos a szilikagél is, amelynek egyetlen
gyűjthetők, ezután ugyanis a toboz felnyí- grammja 800 m2 felületű, így rendkívül jó
lik vagy szétesik, és a magvak kihullanak. a nedvszívó képessége. Nagyobb magtétel-
A cédrusok tobozai csak a harmadik évben hez érdemes vegyszerboltban beszerezni.
érnek be, szeptember-októberben gyűjthe- A gabonafélék, a pázsitfűfélék, a zöldség-
tők. A mamutfenyőtobozok már a második félék, az egy- és kétnyári virágok, a fűszernö-
évben érettek, novemberben szedhetők. vények, a gyógynövények magját meleg le-
A  tobozokból pörgetéssel nyerjük ki vegőn szárítsuk. Egyes magvak (juhar, hárs,
a magot. A  tobozokat 40-45 °C hőmér- bükk, gyertyán) nem viselik el a szárítást,
sékleten szárítsuk, ettől a tobozpikkelyek ezeket tartsuk nedves körülmények között.
szétnyílnak, s a mag kihullik (52. ábra).
Néhány tobozt szabályozható hőmérsék- A nyugalmi állapot
letű sütőben is kipergethetünk, csak arra
ügyeljünk, hogy a hőmérséklet 45-50 °C- Néhány növény magja az érés után – bi-
nál ne legyen magasabb, nehogy a mag ká- zonyos ideig – még kedvező körülmények
rosodjon. Nem kell pergetni a jegenyefenyő között sem csírázik. Ez az évszakok válto-
tobozát, mert az magától is szétesik. A tu- zásához, a kedvezőtlen környezeti ártalmak
jafélék, a hamisciprusok, valamint a ma- túléléséhez való természetes alkalmazko-
mutfenyő tobozai még szobahőmérsékleten dás. E tulajdonság elősegíti a fajfenntar-
szárítva is könnyen felnyílnak. A cédrusok tást. A  mag nyugalmi állapota elsősorban
magját éppen fordítva nyerhetjük ki: ha a öröklött tulajdonság, szoros kapcsolatban
tobozokat vízben áztatjuk, akkor nyílnak van a maghéj szilárdságával és a benne lévő
szét a pikkelyeik. anyagokkal. Sok esetben, ha eltávolítjuk a
nyugalomban levő mag héját, megkezdődik
A szárítás a csírázás, és a magból egészséges növény
fejlődik. Gyakran viszont a külső körülmé-
Az érett magvak víztartalma csekély, de a nyeket, a fényt, a hőmérsékletet kell meg-
tároláshoz még ez a vízmennyiség is sok. változtatnunk, hogy előidézzük a csírázást.
Ezért a betakarított, kicsépelt, tisztított A  magvak nyugalmi állapotát tekintve
magvakat tárolás előtt utószárítjuk. nagy különbségekkel találkozunk. Néhány

EE
34
 2. TÁBLÁZAT
héttől évekig tarthat ez az állapot. Termesz-
tett növényeink magjának nyugalma általá- A zöldségmagvak jellemzői
ban rövidebb, mert a termesztés évszáza-
dai alatt elsősorban a jól csírázó magvakat

CSÍRÁZÓKÉPESSÉG,
EZERMAGTÖMEG,

CSÍRÁZÁSI IDŐ,
vetették el. A  búza, a paprika, a hagyma,
a borsó, a köles, a bab magjai között köz-

gramm
vetlenül a szedés után is találunk csírázásra

nap
NÖVÉNYFAJ

év
hajlamosat, igazán jó csírázási értéket azon-
ban csak néhány hónap elteltével várha-
tunk. A paprikának például valójában négy
hónap után szűnik meg az alvó állapota, a
kétéves mag pedig egyenletesebben, jobban
csírázik, mint a friss. Tehát ha a frissen be- Bab 100-200 8-10 3-5
takarított mag nem csírázik, várjunk a veté- Borsó 120-400 8-10 3-5
sével, és ne dobjuk ki azzal a feltételezéssel,
hogy csíraképtelen. Cékla 13-22 10-14 3-4
A  gyommagvak nyugalmi állapota jóval Cikória 1,2-1,5 6-8 4-5
hosszabb, mint a termesztett növényeké. Csemegekukorica 200-300 8-10 4-5
Öt-húsz évig elfekhetnek a talajban, néme- Endíviasaláta 1,2-1,5 6-8 4-5
lyik 50-100 évig is megtartja életképessé-
Fejes saláta 0,8-1,0 6-8 4-5
gét. Ezért olyan nehéz a gyomok kiirtása.
Feketegyökér 13-14 10-12 1-2
A magvak várható élettartama Görögdinnye 100-300 10-14 6-8
és az ezermagtömeg Káposztafélék 3-6 10 4-5
Paprika 5-7 12-16 4-6
A termesztett és vadon élő növények mag- Paradicsom 2,7-3,3 12-16 3-4
jainak várható élettartamában is számos el- Pasztinák 2,5-4,0 12-16- 1-2
térés tapasztalható. Petrezselyem 1,2-1,8 20-28 2-3
Vannak olyan magvak, amelyek nagyon Retek 6-10 6-10 4-5
rövid ideig életképesek. A  zöldségfélék
Sárgadinnye 20-30 6-8 6-8
közül a pasztinák, a feketegyökér, a me-
télőhagyma, a virágok közül a begónia, a Sárgarépa 1,2-1,5 16-21 3-4
lobélia magja csak egy évig tartható el biz- Spárga 18-20 10-30 3-4
tonsággal. Spárgatök 150-200 6-8 6-8
A  zöldségfélék magja általában 1-8 évig Spenót 8-10 10-12 4-5
csíraképes, az egy- és kétnyári virágoké 1-3
évig. Ennél hosszabb ideig nem tanácsos Sóska 0,7-1,2 12-14 3-4
őriznünk a magvakat. (A kutatók ugyan be- Sütőtök 400-500 6-8 6-8
számoltak száz évnél is régebbi csírázóképes Uborka 20-25 5-8 6-8
magvakról, nem beszélve a piramisokban ta- Vöröshagyma 3-4 10-12 3-4
lált magok sikeres csíráztatási kísérleteiről.)
A  laboratóriumok minden magtétel Zeller 0,3-0,5 20-21 3-4
vizsgálata során a csírázóképességen túl az
ezermagtömeget is megmérik. Kiszámolnak A  mért vagy szakkönyvből kiolvasott
és megmérnek 4×500 magot, az eredményt adatot a gyakorlatban úgy használhatjuk
kettővel elosztják, így átlagot kapnak. Erre fel, hogy a csírázáskor, keléskor bekövetke-
az ismeretre azért van szükségünk, hogy ző veszteségek miatt általában a magmeny-
tudjuk, a szaporításra szánt magmennyiség- nyiség feléből számítunk felnevelhető nö-
ből hány növényre számíthatunk, illetve, vényre.
hog a bevetni kívánt területre mennyi mag Amikor a magunk termesztette magot
szükséges. A  kertészeti és mezőgazdasági vizsgáljuk, és az általunk mért ezermagtö-
növények ezermagtömegét mint tájékozta- meg jóval nagyobb a könyvünkben vagy
tó adatot minden szakkönyvben, szakkata- más szakkönyvben közölt eredménynél, a
lógusban megtalálhatjuk. mag még nem elég száraz.

EE
35
 3. TÁBLÁZAT 4. TÁBLÁZAT
Gyógy- és fűszernövények magjának Szántóföldi növények magjának jellemzői
jellemzői

CSÍRÁZÓKÉPESSÉG,
EZERMAGTÖMEG,

CSÍRÁZÁSI IDŐ,
CSÍRÁZÓKÉPESSÉG,
EZERMAGTÖMEG,

CSÍRÁZÁSI IDŐ,

gramm

nap
NÖVÉNYFAJ

év
gramm

nap
NÖVÉNYFAJ

év
Baltacím 14 – 22 4 – 14 4–5
Bíborhere 3,5 4–7 4–5
6–8
Angelika 2,0–2,1 10–28 Cukorrépa 30 – 60 4 – 14 2–4
hónap
Ánizs 1,0–4,0 7–21 1–2 Csillagfürt 110 – 140 4–7 3
0,06 –
Bazsalikom 1,2–1,8 7–14 4–5 Dohány 7 – 16 5–7
0,6
Borsfű 0,5–0,6 5–21 1–2 Durum búza 45 – 55 3 – 10 2–3
Citromfű 0,6–0,7 7–21 3–4 Fehérmustár 4 7 – 10 2–3
Édeskömény 4,0–8,0 7–14 2–3 Kender 19 – 21 3–7 5–7
Festőmályva 8,0–12,0 7–21 2–4 Köles 4,0 – 6,0 3–7 3–4
Gyapjas Kukorica 280 – 450 4–7 4–5
0,4–0,5 7–14 3–4
gyűszűvirág Len 4,5 – 8,0 3–7 5–7
Izsóp 1,0–1,2 7–14 1–2 Lencse 20 – 60 5 – 10 3
Kamilla 0,02–0,03 7–14 2–3 Lóbab 180 – 1300 4 – 14 3
Kapor 1,0–2,0 7–21 2–3 Lucerna 1,7 – 2,5 4 – 10 4–5
Kerti kakukkfű 0,25–0,30 7–21 2–3 Muhar 2,0 – 3,0 4 – 10 3–4
Napraforgó 70 – 120 3–7 1–2
Konyhakömény 2,0–3,5 7–21 2–3
Őszi árpa 38 – 43 4–7 2–3
Koriander 5-7 7-21 2-3
Őszi búza 40 – 50 3 – 10 2–3
Körömvirág 5–10 7–14 5–6
Őszi káposztarepce 4,3 – 6,0 5–7 1–2
Lestyán 3,5–3,7 10–21 1–2 Pannonbükköny 35 – 50 5 – 10 3
Levendula 0,8–1,1 7–21 3–4 Repce 5,0 – 6,0 3 – 10 1–2
Majoranna 0,2–0,4 7–21 2–3 Rizs 29 – 36 5 – 14 3–4
Mák 0,3-0,6 3-10 4-5 Rozs 30 – 37 4–7 2–3
Muskotályzsálya 4-5 7–21 4–5 Silókukorica 280 – 450 4–7 4–5
Mustár 2,5–2,8 3–7 3–4 Somkóró 2 7 – 10 3
Orvosi zsálya 7,6–7,8 7–21 3–4 Szemes cirok 24 – 27 4 – 10 2–3
Szója 150 – 200 5–8 2–4
Ruta 2,0–2,2 7–28 2–3
Szöszösbükköny 25 – 40 5 – 14 3
Sáfrányos
35–45 4–14 4–5 Takarmányborsó 170 – 310 4–7 2–4
szeklice
Takarmánykáposzta 3,0 – 6,0 7 – 10 2–4
A termesztett zöldségnövények ezermag- Tavaszi árpa 36 – 42 4–7 2–3
tömegét, a magvak csírázási idejét és várha- Tavaszi bükköny 50 – 85 5 – 14 3
tó élettartamát a 2., a gyógy- és fűszernövé- Tavaszi zab 21 – 24 5 – 10 2–3
nyekét a 3., a szántóföldi növényekét a 4., Tritikále 41 – 45 4–8 2–3
az egy- és kétnyári virágokét az 5. táblázat-
ban foglaltuk össze. Vöröshere 1,7 – 2,8 4 – 10 4–5

EE
36
 5. TÁBLÁZAT
szont nagyon rövid idő alatt értéktelenné
Egy- és kétnyári virágok magjának válhatnak.
jellemzői A  sikeres tárolás első feltétele az érett,
egészséges, kis víztartalmú, jó csírázóképes-

CSÍRÁZÓKÉPESSÉG,
EZERMAGTÖMEG,
ségű mag. Az éretlen, nedves, sérült mag-

CSÍRÁZÁSI IDŐ,
vakat azonban jó raktározási körülmények
között sem lehet megőrizni.

gramm

nap
NÖVÉNYFAJ

év
Tárolás előtt ellenőrizni kell a magvak
tisztaságát. Ne legyen a vetőmag között föld,
növényi hulladék, idegen mag. Ügyeljünk
arra, hogy a begyűjtött, tárolásra kerülő ve-
tőmag ne tartalmazzon gyommagot. A föld
Árvácska (Viola) 2 12 1-2
és a növényi hulladék nedves, fertőző góc
Bársonyvirág (Tagetes) 6 8-15 1-3 lehet, és minőségromlást okoz. A  gyom-
Begónia (Begonia) 0,05 15-20 1 magvakkal elfertőzhetjük kertünket.
Bojtocska (Ageratum) 0,5 8-12 1-2 Sérült magot ne tároljunk, mert víztar-
Búzavirág (Centaurea) 6 7-20 1-3
talma nagyobb, légzése gyorsabb, mint
az ép magvaké, így élettartama rövid, és
Csillagfürt (Lupinus) 18 15-20 2-3 kedvező táptalaja lehet a betegséget okozó
Díszmák (Papaver) 0,5 8-15 1-3 gombáknak, baktériumoknak.
Fátyolvirág (Gypsophila) 1,5 15-18 1-2 A  magokat alacsony hőmérsékletű, cse-
Gazánia (Gazania) 10 8-20 1-2 kély páratartalmú, száraz helyen tároljuk.
Hűtött tárolóban csak nagyon kis páratar-
Gyűszűvirág (Digitalis) 0,25 10-14 1-2 talom mellett, zárt, nedvszívó anyaggal ellá-
Hajnalka (Ipomoea) 30 8-14 1-3 tott edényben tartsunk vetőmagot.
Körömvirág (Calendula) 12 7-12 1-2 A  tárolásra használt edények akkor iga-
Lobélia (Lobelia) 0,1 7-15 1 zán jók, ha
Mályvarózsa (Alcea) 15 20-30 1-2
– jól záródnak,
– átlátszóak (így a mag minőségét felnyi-
Napraforgó (Helianthus) 100 12-16 2-3 tás nélkül is ellenőrizhetjük),
Nyáriciprus (Kochia) 2 15-16 1-3 – egymás mellé és fölé jól elhelyezhetők
Nyári viola (Matthiola) 4 15-16 1-2 a raktározó helyiségben.
Oroszlánszáj (Antirrhinum) 0,5 17-20 1-3 A felsoroltakból következik, hogy legjobb
tárolóedény a bajonettzáras, csavaros, üveg
Ördögszem (Scabiosa) 0,5 15-16 1-2 vagy gumidugós üvegedény (53. ábra). Az
Őszirózsa (Callistephus) 3 8-10 1-2 égetett mész vagy a szilikagél a tárolóedé-
Paprikavirág (Salvia) 4 8-15 1-2 nyekben száraz körülményeket teremt. Kis
Petúnia (Petunia) 0,25 18-20 1-2 mennyiségű magvakból több tasakkal is te-
hetünk egy-egy üvegedénybe.
Pillangóvirág (Cosmos) 8 5-20 1-2
A  többrétegű papírtasak, a műanyag
Porcsinrózsa (Portulaca) 0,2 8-10 1-2 fóliával bélelt zacskó, a vékony alufólia is
Rézvirág (Zinnia) 25 5-10 1-2 hosszabb ideig megőrzi a mag minőségét.
Sarkantyúka (Tropaeolum) 120 15-20 1-3 A házilag hegesztett polietilén tasak ugyan-
Sóvirág (Limonium) 10 15-20 1-2
csak jól használható (54. ábra).
Minden magtételre pontosan írjuk rá a
Százszorszép (Bellis) 0,2 8-14 1-2 növényfaj nevét, a begyűjtés idejét, és ha
Török szegfű (Dianthus) 1,5 8-15 1-2 megvizsgáltuk a csírázóképességét, tüntes-
Verbéna (Verbena) 1,5 20-30 1 sük föl a csírázási százalékot is (55. ábra).
A 2-5. táblázatból a várható élettartamukat
A tárolás is leolvashatjuk és följegyezhetjük.
A fás növények magvait ne tároljuk több
A  magvak élettartamát főként az öröklött évig, mert erre a szokványos körülmények
tulajdonságok határozzák meg. Jó tárolási között csupán néhány faj magja alkalmas.
körülmények közepette hosszabb ideig is Általában friss maggal érhetünk el legjobb
eltarthatók, kedvezőtlen környezetben vi- eredményt. Különösen érvényes ez az olyan

EE
37
 53. ÁBRA 54. ÁBRA

Magvak tárolására alkalmas üvegedények

rövid életképességű magvakra, mint példá-

ul a korán érő nyár, a fűz vagy az ezüstju-
har. Ezek csírázóképességüket csupán né-
hány hétig őrzik meg, ha nem száradnak ki. A magtároló polietilén zacskót hegesszük le vagy
Ugyancsak nem tárolható hosszabb ideig a szorosan kössük össze, majd címkézzük
tölgy, a gesztenye, a vadgesztenye, a dió, a
55. ÁBRA
mogyoró, a bükk, a szil, a jegenyefenyő és a
nyírfa magja. Ezeket érés után az első alkal-
mas időpontban el kell vetni. A tölgymak-
kot, a gesztenyét, a diót, a mogyorót nedves
homokban legfeljebb fél évig tárolhatjuk.
A következő növények megtisztított, szá-
raz magvai viszonylag jól tárolhatók:
– 1-2 évig: alma, körte, kökény, juhar,
éger, fagyal, bodza, homoktövis, kecskerá-
gó, orgona, kányabangita, cserszömörce,
eperfa, duglászfenyő, somfélék, galagonya;
– 2-3 évig: csonthéjas alanyok és gyümöl-
csök, vörösfenyő, selyemfenyő, gyertyán,
mezei juhar, tatárjuhar, kőrisek, hársak,
berkenyék, bálványfa, ezüstfa, ostorménfa;
– 3-5 évig: erdeifenyő, feketefenyő, luc-
fenyő, ezüstfenyő, tiszafa, borsófa;
– 5-8 évig: akác és más hüvelytermésűek.
A tároláshoz száraz levegőjű, hűvös helyi-
ség, kamra szükséges. A  magvakat kisebb-
nagyobb üvegedényben célszerű elhelyezni
és légmentesen le kell zárni. A  nagyobb
magvakat (mint amilyen a mandula és az
őszibarack) dobozokba, ládákba is tehetjük. Egy-egy magtétel címkéjére írjuk föl a fontos adatokat

EE
38
 Különleges körülmények között (például A csírázó magvakat egy hét múlva meg-
vákuum, fagyasztás), alacsony hőmérsékle- számolhatjuk. A  számlálást egy újabb hét
ten (mínusz 4 és 10 °C között) sok, nehe- elteltével ismételjük meg, így a csírázás el-
zen tárolható maggal értek el jó eredményt, húzódásának mértékét is nyomon követ-
ennek azonban házikerti körülmények kö- hetjük.
zött nincsen jelentősége, megvalósítása is A  kelés előrejelzéséhez csak ép gyökerű
nehézségekbe ütközik. és sziklevelű csíranövényt vehetünk alapul.
Még egyszer felhívjuk a figyelmet arra, Az abnormális, sérült gyökerű, sziklevelű,
hogy jó tárolással megőrizhetjük a mag mi- kóros csíranövénykékből nem számítha-
nőségét, nincs azonban olyan tárolási kö- tunk ép növényre (56. ábra).
rülmény, amely a csírázóképességet növeli. Ha a csíráztatási próbát homokban vé-
Tehát csak jó minőségű magot tartsunk el! gezzük, a magokat a homok tetejére vagy
1-2 mm mélyre vethetjük. A homokba vagy
más talajba vetett magvakon jól megfigyel-
A MAGVAK hető a csírázás kétféle típusa: a földbeli és a
föld feletti csírázás.
ELŐKÉSZÍTÉSE VETÉSRE Földbeli csírázás jellemző például a pá-
zsitfűfélékre, a borsóra (57. ábra), a szilvá-
Csakis jó minőségű vetőmagból várhatunk ra, a tölgyre, a vadgesztenyére (58. ábra).
egészséges növényt. A mag milyenségét pró- Ilyenkor a sziklevelek a talaj felszíne alatt
bacsíráztatással ellenőrizhetjük. Bizonyos maradnak és táplálják a fejlődő növényt.
magvak különféle kezeléssel jobb csírázásra Amikor tápanyaguk kimerült, a növény le-
serkenthetők. dobja őket.
A  föld feletti csírázás kezdetén a mag a
A próbacsíráztatás talajban marad, majd a szik alatti szár a
maghéj által körülzárt szikleveleket a föld
A begyűjtött, tárolt magvak minőségét még felszíne fölé emeli. A növekedő sziklevelek
a vetés előtt ellenőrizzük. Ahhoz, hogy a ve- a maghéjat ledobják, és fejlődni kezdenek.
tőmag csírázni kezdjen, szüksége van vízre Így csíráznak a hagymafélék (59. ábra), a
és oxigénre, megfelelő hőmérsékletre. A csí- hüvelyesek, a kabakosok, a levélzöldségfé-
ráztatáshoz ezeket a feltételeket kell megte- lék, a káposztafélék, a fészekvirágzatúak, az
remtenünk. alma, a korai juhar, az akác, a fenyők (60.
Először is csíraágyat készítünk, vagy- ábra).
is olyan közegbe helyezzük a magvakat, Csíráztatáskor a növényfajok sajátos igé-
amelyben folyamatosan hozzájutnak víz- nyét is figyelembe kell vennünk. A kabako-
hez és levegőhöz. Egyszerű, olcsó anyag a sok szárazabb körülmények között csíráznak,
szűrő- és itatóspapír, a géz vagy a háztartási ezért a vizes itatóspapír alá száraz réteget is
vatta, a homok, a perlit, a tőzeg. A csírázta- helyezzünk.
tási szabvány tiszta szűrőpapírt vagy mik- A  fűfélék, a salátafélék, a menta, a do-
roorganizmusoktól mentes, mosott folyami hány, a kamilla, a mályva, a porcsinrózsa
homokot ír elő. csíráztatásához fény szükséges. Ezeket a
Házi csíráztatáshoz 50 vagy 100 szem magokat a szűrőpapíron vagy a föld felszí-
magot számoljunk ki, majd úgy helyez- nén, takaratlanul csíráztassuk.
zük őket nedves szűrő- vagy itatóspapírra, Bizonyos növényfajok magja csak elő-
hogy ne érintkezzenek egymással, így az hűtés után csírázik, így a póréhagymát, a
esetleg beteg magvak nem fertőzik meg az metélőhagymát, a sóskát, a díszfüveket, a
egészségeseket. Takarjuk be egy másik, víz- zsázsát, a díszmákot ajánlatos a csíraágyba
zel átitatott szűrőpapírral, ezután tekerjük helyezés előtt 2-7 napig +4 és +6 °C között
össze a dupla papírt hengerré. A  hengert hűteni.
helyezzük polietilén zacskóba, amely védi A szabadföldi kelés nem igazolja a csíráz-
a kiszáradástól. Az egyes növényfajok kü- tatás során kapott eredményeket. Próbacsí-
lönböző hőmérsékletet kívánnak, de saját ráztatáskor több növényre számíthatunk,
használatra, a lágy szárú növények csírázá- mert a körülmények ideálisak. A szántóföl-
sához 20 °C körüli szobahőmérséklet meg- dön vagy akár a kertben is a magnak több
felelő. nehézséggel kell megküzdenie, mielőtt a

EE
39
 56. ÁBRA 57. ÁBRA

sárgarépa
a)

a) b) c)

saláta

a) b) c)

b)

hagyma

a) b) c)

A földfelszín alatt csírázik

a) a kukorica, b) a borsó

növények kikelnének. Általában 20%-kal

kevesebb növényre számíthatunk szabad-
földön, mint a csíraágyban. A mag minősé-
Sárgarépa, saláta és hagyma csíranövények ge is befolyásolja az eredményt: minél gyen-
a) ép, b) és c) torz csírázás gébb, annál nagyobb a csíráztatás és a kelés

EE
40
 58. ÁBRA 59. ÁBRA

a) a)

b) b)

A földben csírázó növény magja, sziklevele

a felszín alatt marad, s a megnyúló, növekvő
szik feletti szárrész töri át a talajt Föld felett csírázó magvak
a) vadgesztenye, b) tölgy csírázása a) vöröshagyma, b) bab

közötti különbség. Bizonyos esetekben ez a lata azonban akadályba ütközik. A csírázó-

különbség az 50%-ot is elérheti. képesség csak a hideghatás nélkül is csírázó
A  magmennyiség meghatározásához fás fajoknál határozható meg. Ez azonban a
növények vetésekor is szükséges a tisztaság kevesebb. A  hideghatást igénylők csírá-
és a csírázóképesség ismerete. Ennek vizsgá- zóképessége csak az úgynevezett rétegezés

EE
41
 60. ÁBRA 61. ÁBRA

a)

Puhább héjú magvak metszési próbája

a mag koráról árulkodik

csupán egyharmaduk kel ki, amit a hideg-

hatáson kívül sok más tényező (például a
származás, az évjárat) is befolyásol.
A  tárolt magvakat mindenképpen vizs-
gáljuk meg, s csak azután döntsünk a ve-
tésükről. Ismeretlen magtétel értékéről egy-
szerű módszerekkel is sok értékes informá-
ciót szerezhetünk.
Az úsztatási próba a léha magvak ará-
nyának meghatározására alkalmas. Vízbe
dobva az életképes, jól fejlett magvak lesüly-
lyednek, a léhák a víz felszínén maradnak.
b) A  törési próba szintén az életképtelen
magvak arányának meghatározására alkal-
mas. Őszibarack, mandula, dió, mogyoró
magvetése előtt mindenképpen érdemes
elvégezni. Meghatározott számú magot fel-
törve, százalékban fejezhetjük ki az össze-
aszalódott, életképtelen vagy más módon
károsodott magvak arányát.
Apróbb, puhább héjú magvak átmetszé-
sével (61. ábra) ugyanilyen eredményt kap-
hatunk. A metszési felületből a mag korára
is következtethetünk: a friss mag metszési
felülete mindig fénylő, az idősebbeké matt.
A  mérsékelt övi fás növények magvai
természetes környezetben is különböző-
képpen csíráznak és kelnek. A  legtöbb faj
termése, magja a nyár folyamán és ősszel,
az érés után a talajra hull, ott átnedvesedik,
csírázása azonban nem kezdődik meg, mert
a csíra nyugalomban van. Nyugalmi állapo-
tát a téli hideghatás szünteti meg, ami csak
A föld felett csírázó mag sziklevele a a mag kellő nedvességtartalma mellett érvé-
csírázás során a talaj fölé emelkedik nyesül. A  csírázás a tél elmúltával, a talaj-
a) korai juhar, b) akác hőmérséklet emelkedésével, tavasszal kez-
dődik. Ezekből a magvakból a következő év
(hidegkezelés) után alakul ki. Ezért az ilyen végére a telet már elviselő csemete fejlődik.
fajok kereskedelmi magtételeinél az élet- Egyes fenyőfélék (az erdeifenyő, a luc, a
képesség kimutatásával is megelégszenek. feketefenyő) vagy például az éger magja tél
Zömmel 100%-os életképességű magvakat végén, tavasszal hullik le. Ezek hideghatás
hoznak forgalomba, mégsem ritka, hogy nélkül is kicsíráznak, a hideg azonban a csí-

EE
42
rázásukat javítja. Az ilyen magvakat tavasz- Az egészséges életmódot folytatók egyik
szal rétegezés nélkül vethetjük. legkedveltebb tápláléka a búzacsíra. Otthon
Néhány, korán magot érlelő faj (példá- a következőképpen készíthetjük. A búzát 24
ul a nyár, a fűz, az ezüstjuhar, a szil) magja órán át áztassuk a szemeket ellepő langyos
természetes körülmények között május- vízben. A vizet egyszer cseréljük. 24 óra el-
júniusban hull a talajra, hideghatás nélkül telte után fatálcán vagy tepsiben, vékony
kicsírázik, s még abban az évben télálló cse- rétegben terítsük ki és nedves szűrő- vagy
mete fejlődik belőle. Déli származású, kerti itatóspapírral fedjük le. A jó búzamag már a
fás növényeink (mint amilyen a császárfa, a következő napon csírázni kezd és levesben,
nyáriorgona, az orgona, a szivarfa, a trom- főzelékben, aludttejben, süteményekben
bitacserje) magja szintén hideghatás nélkül fogyasztható. Ha még néhány napig hagy-
csírázik. juk növekedni, búzafűvé fejlődik, amely
levágva a petrezselyem zöldjéhez hasonlóan
A csíranövény mint korszerű táplálék használható.
A  csíráztatás nagyon egyszerű csírázta-
A  csíráztatás során kifejlődött kis növény tóedényben, amelyet csivi-tálnak nevez-
rendkívül gazdag ásványi anyagokban, nek. Külföldön bio-set néven találkozunk
fehérjéi, zsírjai és szénhidrátjai könnyen hasonló edénnyel, amelyet a vetőmag-ke-
emészthetők. A  csíra a vitaminoknak is reskedők a csíráztatásra szánt vetőmaggal
gazdag tárháza, a reformétkezés varázsla- együtt kínálnak (62. ábra). A készlet három
tos egészségvédő tápláléknak tartja. Szent- vízáteresztő edényből áll, amelyekből a fö-
Györgyi Albert például meggyőzően számolt lösleges vizet egy zárt aljú edény fogja fel.
be a búzacsíra jótékony, szellemi frissességet A  tálakban egyszerre háromféle magot is
fenntartó hatásáról. csíráztathatunk. Rendszeres öblítéssel a
Amikor megismertük a csíráztatás mód- mag, a csíranövény tiszta marad, gyökeré-
szereit, megismertük azt az eljárást is, ho- vel együtt fogyasztható. A színes műanyag
gyan gondoskodhatunk az év minden sza- edény a csíranövényekkel a konyha dísze.
kában nagyon egyszerű módszerrel egészsé- Csak az étkezésre forgalomba hozott magot
ges, vitamindús táplálékról. szabad ilyen célra csíráztatni. A  vegyszerrel
62. ÁBRA 63. ÁBRA

a)

b)

A csíranövények néhány nap alatt

kifejlődnek, fogyaszthatóak
Csivi-tálban tisztán, szakszerűen csíráztathatunk a) zsázsa, b) retek

EE
43
 64. ÁBRA
kezelt, csávázott mag és a belőle fejlődött csí-
ranövény is mérgező!
A  csírázó bab, borsó, lencse és szója
ugyancsak kiváló táplálék. A  távol-keleti
konyha a salátákban nélkülözhetetlennek
tartja. A  hüvelyesek csírázása a búzáénál
hosszabb: négy-öt nap.
Mind népszerűbb és szűrőpapíron 4-5
nap alatt kiváló zöld csemegét ad a zsázsa,
a retek és a vöröshagyma csíranövény is
(63. ábra). Levesek ízesítésére, szendvicsek
díszítésére alkalmas, olcsó, friss zöld. Bárki
megpróbálhatja, akinek kedve van megfi- A paprika magját vetés előtt 24 órára
gyelni a mag csírázásának menetét. A csivi- áztassuk langyos vízbe
tálba vagy szűrőpapírra, gézre, vattára vetett
magvak, csíranövények tiszták maradnak, a gomolyokat összedörzsölve magunk is
a homokban és földben kelő kis növények megpróbálhatjuk. A kereskedelemben már
viszont szennyeződnek, ezért ez utóbbiak- koptatott, szétválasztott magot árusítanak.
nak csak a levágott felső részét fogyaszthat- A sárgarépa és a paradicsom erősen szőrö-
juk. A néhány napos fejlődéshez elegendő a zött felületű magját is koptatják, és az ilyen,
magban lévő tápanyag. kisebb tömegű, gyorsabban csírázó magot
forgalmazzák. A saját gyűjtésű mag erőtel-
A magvak kezelése jes, kővel, dörzspapírral való koptatásától
óvakodjunk, mert az embrióban is kárt
A  megtisztított, jó csírázóképességű vető- okozhatunk.
mag gyors, egyenletes kelését különböző A spárga és a dísznövényként termesztett
módszerekkel serkenthetjük. aszparágusz maghéját hegyes késsel vagy
Egyes gabona-, zöldség- és virágmagva- tűvel óvatosan karcoljuk meg. A  maghéj
kat a vetés előtt egy héten keresztül 5-10 °C mesterséges felnyitása gyorsítja a csírázást.
között ajánlatos hűteni. Ez a kezelés gyor- A zöldség- és virágmagvak meleg helyre,
sítja a fűfélék, a csillagfürt, a fejes saláta, a üvegházba, fóliasátorba való vetésekor az
póré- és a metélőhagyma, az árvácska, a réz- előáztatás nagyon hasznos, serkenti a kelést
virág, a nefelejcs és a kankalin magvainak (64. ábra). A legeredményesebb a 24 órán
kelését. Egyes fák és cserjék magját a fajtól át tartó áztatás, langyos vízfürdőben. Csí-
függően ajánlatos néhány hétig (a fenyő- rázó mag vetésekor ügyeljünk arra, hogy
félék közül a ciprusok és hamisciprusok, a a duzzadt, megpattant mag sérülékeny, az
Pinus, Abies, Picea-fajok magját) vagy több esetleg már kibújt csíra törékeny.
hónapon keresztül (szeldelt levelű juhar, A  dinnyefélék és a hüvelyesek (bab,
boróka, berkenye) 1-5 °C között hűteni. borsó) magjának előáztatása rendkívül ered-
A  részletes hűtési javaslatokat a csíráztatá- ményes, a régi termesztőkörzetekben évszá-
si szabványok tartalmazzák. A  magvakat a zados hagyomány. Nagyon fontos, hogy az
tervezett vetés előtt a javasolt időtartamra áztatás ne tartson 24 óránál hosszabb ideig,
helyezzük papírzacskóban a hűtőszekrény mert a vetőmagból sok tápanyag kioldódik,
megfelelő hőmérsékletű rekeszébe. Ügyel- a csíra elpusztulhat és a mag rothadni kezd.
jünk arra, hogy ne kerüljenek vizet páro- A csíráztatás alatt folyamatosan figyeljük a
logtató anyag közelébe. magvak megpattanását, a csíra megjelené-
A melegebb hőmérsékleten végzett előszárí- sét, ez után a lehető leghamarabb kezdjük
tást az árpa (30-35 °C), a földimogyoró (40 el a vetést.
°C) gyors csírázással hálálja meg. A  földi- Forrázással késztetjük gyorsabb csírázásra
mogyoró magját a héj eltávolítása után 1-2 a hüvelyesek, például a szentjánoskenyér-
hétig tegyük meleg, száraz helyre. A  rizst fa, a csillagfürt magját. Ezeket szitára téve,
vetés, csíráztatás előtt egy napon keresztül forró vízzel leöntjük és kihűlésig a párolgó
tartsuk nedvesen, 50 °C melegben. víz fölött, lefedve tartjuk (65. ábra).
A  vetőmagvak koptatása megkönnyíti Ideális esetben a mag vizet vesz fel és
a répagomoly szétválasztását. Ezt kézzel, megduzzad ugyan, de a csíra nem jelenik

EE
44
 65. ÁBRA
vesedve elbomlik, bomlás közben segíti a
mag gyors, egyenletes csírázását (66. ábra).
A  drazsírozás révén a rendkívül apró vagy
könnyű magvak (például a saláta, a sárga-
répa) vetése is könnyebb. A  drazsírozást
magtermesztő és -értékesítő cégek végzik, s
szigorúan őrzik a burkolóanyagok összeté-
telének titkát. Egyes cégek a drazsírozáshoz
hasonló céllal filmszerű anyaggal vonják be a
magvakat. Ennek a kezelésnek az az előnye,
hogy nem növeli jelentősen a vetőmag tö-
megét. Előfordul, hogy az apró magvakat,
például a mákot sugárkezelt maggal kever-
ten vetik. A magvak gyorsan áttörik a talaj
felszínét, ezután a kezelt magvak elpusz-
tulnak, és ritkítás, egyelés nélkül kialakul a
megfelelő állománysűrűség.
Csávázáskor a vetőmagot rovarölő és
gombaölő vegyszerekkel kezelik. Célja a
Néhány hüvelyes növény magja forrázás után csírázik jól maggal terjedő betegségek elszaporodásá-
nak megakadályozása és a mag védelme a
66. ÁBRA
talajban lévő kártevőktől. A  növényvédő
szereket por alakban vagy folyékony álla-
potban juttatják a mag felületére. Az üzle-
tekben többnyire már csávázott magvakat
árusítanak. Ilyenkor ezt a csomagolóanya-
gon feltűnően jelzik, mivel ezek a magvak
mérgezőek lehetnek, és fogyasztásra nem
alkalmasak. A csávázott magvak felismerése
egyszerű, mert a csávázó anyagok élénklila,
sárga vagy zöld színűek.

LÁGYSZÁRÚAK
A drazsírozás, az apró magvak bevonata MAGVETÉSE
az egyenletes vetést és kelést szolgálja
A vetés során az előkészített talajba helyez-
meg. Ha áztatásra a polietilén-glikol vizes zük a magot, azzal a céllal, hogy ott kész
oldatát használjuk, elérhetjük ezt az álla- növénnyé (helyrevetés) vagy palántává,
potot. A kezelés elterjedését nehezíti, hogy csemetévé fejlődjön. A  zöldségnövények,
a magvakat az áztatás után, vagyis a vetés a kukorica, az egy- és kétnyári virágok, az
előtt újra meg kell szárítani. Ez a szárítás évelők helyrevetése és palántanevelése gon-
idő- és – nagyobb magtételek esetén – ener- dos munkát kíván. A  magvak egy részét
giaigényes is. szabadföldbe, állandó helyre vetjük, más
A magvak egyszerű, de hatékony kezelése részéből fedett helyen, termesztőberende-
a méret szerinti osztályozás, a kalibrálás. Az zésben, esetleg szabadföldi vetőágyban pa-
azonos méretű magvak csírázási erélye, ke- lántát nevelünk, és a palántát ültetjük ál-
lése egyenletesebb. landó helyre.
A drazsírozás segíti az értékes, drága ve-
tőmagvak biztonságos kelését, rövid idő A szabadföldi vetés
alatt. A  magvakat olyan – tápanyagokból,
növényvédő szerekből, esetleg serkentősze- A vetéshez a talajt úgy készítsük elő, hogy
rekből kevert – burkolóanyaggal vonják be, a vetőágyban a mag megtalálja a csírázá-
amely száraz állapotban szilárd, megned- sához és keléséhez szükséges vizet és leve-

EE
45
 67. ÁBRA 68. ÁBRA
a) b)

A jól tömörített vetőágyban a gyökér könnyen

kapcsolatba kerül a talajjal, nem szárad ki A cserépbe, szaporítóládába vetett magot takarjuk
a) jól, b) rosszul tömörített vetőágy finom rostán átszitált tőzeggel, homokkal

gőt. A  vetőágy sima, porhanyós, nedves és Nem végleges helyre való vetéskor, ami-
gyommentes legyen. Tavaszi vetéshez őszi kor ládában, cserépben nevelünk palántát
szántással vagy ásással tegyük alkalmassá a az üvegházban, a fólia alatt vagy más, fedett
talajt a téli csapadék befogadására. Ha kora helyen, a porhanyós felszínt a rostált, laza
tavasszal akarunk sárgarépát, petrezselymet, szerkezetű takaróföld, például homok adja
hagymát, borsót, százszorszépet, oroszlán- (68. ábra). Az egészen apró magvakat, mint
szájat vagy más korai növényt vetni, az őszi amilyen a begónia, a petúnia, nem takar-
forgatást (szántást, ásást) simítsuk és gereb- juk földdel, hanem üveglappal vagy fóliával
lyézzük el. Így az első tavaszi napon, ami- védjük a kiszáradástól.
kor rá tudunk menni a talajra, elvethetjük a
magot. Ekkor a kellően tömör magágy csak A magvetés időpontja
könnyű felszíni porhanyítást, gereblyézést
kíván a vetés előtt. Az így előkészített talaj a Szabadföldön az időjárási és talajviszonyok
vetési réteg alatt tömör, ülepedett, a felszíni határozzák meg a legkedvezőbb időpontot.
rétegben, ahová a mag kerül, levegős, por- Az időjárási tényezők közül legfontosabb
hanyós (67. ábra). a levegő és a talaj hőmérséklete, valamint
Tömörödött, levegőtlen talajban a mag- a fagyveszély. A  melegigényes növényeket
vak nehezen kelnek, el is pusztulhatnak. (paprika, bab, kukorica, petúnia) csak a
A hézagos, laza talaj pedig könnyen kiszá- fagyveszély elmúltával vethetjük, illetve a
rad, és a levegőben lógó gyökér nem tud vetésüket úgy időzítsük, hogy a fagyok után
benne megkapaszkodni, táplálékhoz jutni. keljenek ki.
Későbbi, április-májusi vetéshez (kaba- Ismernünk kell a fényre, a nappal hosz-
kosok, bab, kukorica, hajnalka, napraforgó, szúságára érzékeny növényeket. Spenótot,
bársonyvirág, rézvirág) van idő a talaj tava- kínai kelt, fejes salátát csak korán, február-
szi elmunkálására. Ha már ősszel eltervez- ban vessünk, mert később e növények mag-
tük a késő tavasziak helyét, ezen a területen szárat képeznek és fogyasztásra alkalmatla-
csak a talajt forgassuk meg ősszel, így több nok.
csapadékot fogad be. Tavasszal, még a vetés Az időpont függ a talaj szerkezetétől is.
előtt néhány gyomirtó talajmunka szüksé- A kötött talaj nedvessége miatt csak később
ges. Ezeket simítóval zárjuk le, és ha a ta- művelhető, ezért azon később kezdhetünk
lajmunkák után sem elég tömör a magágy, el vetni, mint laza talajon.
vetés előtt hengerezzünk. A késő őszi, úgynevezett tél alá vetés lé-
A  gyökérzöldségeket (a sárgarépát, pet- nyege, hogy az elvetett mag csak a tavaszi
rezselymet, pasztinákot) olyan, 30-40 cm enyhe időszak kezdetekor kel ki, így elke-
mélyen megművelt talajba vessük, amely- rüljük a tavaszi nedves talaj vetést késleltető
ben a gyökér akadálytalanul fejlődhet. El- gondját. A módszer kockázata az enyhe tél,
lenkező esetben görbe, elágazó, korcs gyö- amikor a vetés kikelhet, és a későbbi lehűlés
kereket kapunk. kárt okozhat a kelésben.

EE
46
 6. TÁBLÁZAT
A zölségfélék szabadföldi vetésének ideje
HÓNAP NÖVÉNY
Február sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma, borsó, spenót
sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma, hónapos retek, metélőhagyma, borsó, fejes salá-
Március
ta, spenót, kapor, sóska, káposztafélék
Április paprika, paradicsom, kabakosok, bab, fejes káposzta (tárolásra), csemegekukorica, cékla
Május uborka, zöldbab, cikória, csemegekukorica
Június-augusztus másodvetésű uborka, bab, cékla, csemegekukorica
Augusztus áttelelő hagyma, saláta, spenót, sóska
Szeptember-október spenót, sóska, áttelelő saláta
November-december tél alá vetés: petrezselyem, sárgarépa, mák

7. TÁBLÁZAT
Egy- és kétnyári virágok szabadföldi vetésének ideje
HÓNAP NÖVÉNY
Március búzavirág, díszmák, fátyolvirág, mályvarózsa, nyáriciprus, ördögszem, sóvirág
bársonyvirág, csillagfürt, körömvirág, nyári viola, oroszlánszáj, őszirózsa, pillangóvirág,
Április
porcsinrózsa, rézvirág, sarkantyúka
Május hajnalka, napraforgó
Június török szegfű
Július-augusztus árvácska, százszorszép

A  leggyakoribb zöldségnövények és vi- gyobb tenyészterületre való átültetés.) Az

rágok vetési időpontját a 6. és 7. táblázat első szakasz sűrű vetését fűtött termesztő-
tartalmazza. berendezésben a hely- és energiatakarékos-
Amikor nem a szabadba, állandó helyre, ság indokolja.
hanem termesztő-berendezésbe, palánták Szórt vetési módot választhatunk a házi-
neveléséhez vetünk, a munka időpontját a kerti spenót, sóska termesztésekor is.
kiültetés helye és ideje határozza meg. A ki- Szórva vetjük a fűmagot, amikor gyepet,
ültetési időnek és a palántanevelés időszük- pázsitot telepítünk. A  pázsit szegélyét sű-
ségletének ismeretében kiszámítható a vetés rűbbre vessük, mert ott a legkitettebb a ta-
ideje. posásnak, és a dúsan kelő szegéllyel a fiatal
A  palántanevelés időtartama hidegebb, fű is egységes, zöld színfoltot mutat.
fényben szegény hónapokban hosszabb, A sorba vetés a sorok kijelölésével kezdő-
meleg és napfényes időszakban rövidebb. dik. Szaporítóládában sorolóráccsal, sza-
badföldön zsinór kihúzásával vagy soroló-
Az elrendezés val jelöljük ki a sorokat.
A soron belül lehet szemenként, szórtan
A magvakat szórva, sorba vagy fészekbe vet- és sávosan vetni, a sorok elrendezése pedig
jük. Szórt vetéssel kerülnek a talajra az apró ikersoros, szalagos és művelőutas (69. ábra).
magvak, például a petúnia, a begónia, a zel- Szaporítóládába is vethetünk szórtan vagy
ler, a saláta. Ezeket szaporítóládába vetjük, sorba (70. ábra).
és takaróföld helyett üveglappal, fóliacsík- A soros és a szórt elrendezésben is a kí-
kal vagy egyszerűen papírral védjük a kiszá- vánt növényállományt jóval meghaladó
radástól, hogy még a takaróföld se gátolja mennyiségű magot kell elvetni. Ez azért
a kelést. szükséges, mert az egyedül álló, apró mag
A palántanevelés első szakaszában a tűz- nem képes áttörni a talaj felszínét. A rövid
delésre szánt növények magját szórtan, na- idő alatt kikelt nagyszámú növény pedig a
gyon sűrűre vetjük. (A  tűzdelés vagy más fejlődés későbbi szakaszában már kedvezőt-
néven pikírozás a palántanevelés során na- len. Ezért, amikor a sűrűn egymás mellett

EE
47
 69. ÁBRA 8. TÁBLÁZAT

a) d) Zöldségnövényekből egy négyzetméteren

nevelhető
ZÖLDSÉGFÉLE NÖVÉNY, db
Bimbóskel 3-4
e)
Cékla 20-30
b)
Cikóriasaláta 15-25
Cukkini 2-5
Csemegekukorica 2-4
Fejes káposzta 4-10
c)
f) Fejes saláta 10-15
Fokhagyma 30-60
Földimogyoró 8-10
A soros vetés lehetőségei Fűszerpaprika 20-40
a) négyzetes, b) hármas kötésű, c) egyenletes sortávolságú,
Görögdinnye 0,5-1
d) ikersoros, e) ágyásos vagy sávos, f ) fészkes
Karalábé 8-25
70. ÁBRA Karfiol 4-6
Kelkáposzta 6-10
Kínai kel 4-6
Korai burgonya 3-6
a) Paradicsom 3-10
Patisszon 1-4
Petrezselyem 60-100
Póréhagyma 20-40
Rebarbara 1-2
Retek 30-100
Sárgadinnye 0,5-1
Sárgarépa 60-100
Sarjadékhagyma 40-60
Sóska 80-100
b) Spárga 1-4
Spárgatök 1-2
Spenót 40-80
Sütőtök 1-2
Tojásgyümölcs 3-6
Torma 3-4
Uborka 3-20
Vetés szaporítóládába Vöröshagyma 50-100
a) apró mag szórva, b) nagyobb mag szemenként, sorba Zeller 6-12
Zöldbab 50-60
álló növények akadályozzák egymás növe- Zöldborsó 80-100
kedését, tűzdeljük a palántákat nagyobb
Zöldpaprika 5-20
térállásra vagy ritkítsuk, egyeljük a növény-
állományt.
A  fészkes vetés a nagyra növő, egymás- gánosan, szoliterként díszítő növényeket: a
tól távol kerülő növények számára előnyös nyáriciprust, a mályvát, a pillangóvirágot, a
(ilyen a dinnye, a tök, a napraforgó, a kuko- ricinust. Ilyenkor a kijelölt távolságra egy-
rica). Fészekbe vetjük a virágok közül a ma- egy fészekbe 3-4 magot tegyünk.

EE
48
 9. TÁBLÁZAT 71. ÁBRA
Egy- és kétnyári virágokból egy a) b) c)
négyzetméteren nevelhető
VIRÁG NEVE NÖVÉNY, db
Árvácska (Viola) 30-40
Bársonyvirág (Tagetes) 15-20
Begónia (Begonia) 25-30 A vetés mélysége meghatározza a kelést
Bojtocska (Ageratum) 25-30 a) túl mély, b) megfelelő, c) sekély
Búzavirág (Centaurea) 20-25
Csillagfürt (Lupinus) 10-15 A mélység
Díszmák (Papaver) 10-12 A  vetés mélysége a kelés idejét is befolyá-
Fátyolvirág (Gypsophila) 15-20 solja (71. ábra). Három tényezőtől függ:
Gazánia (Gazania) 20-25 a mag méretétől, a talaj szerkezetétől és a
Gyűszűvirág (Digitalis) 20-25 csírázás időtartamától. A  nagyobb magot
mélyebbre kell vetni. Az apró magvakat:
Hajnalka (Ipomoea) 6-8
a mákot, a hagymát, a sárgarépát, a pet-
Körömvirág (Calendula) 20-25 rezselymet 1-2 cm, a babot, a kukoricát, a
Lobélia (Lobelia) 50-60 ricinust, a sütőtököt 4-5 cm mélyre vessük.
Mályvarózsa (Alcea) 5-11 Általános az a szabály, hogy az 1-2 gramm
Napraforgó (Helianthus) 5-6 ezermagtömegű magvakat 1-2 cm, 100
grammig 2-3 cm, 100 gramm felett 4-5 cm
Nyáriciprus (Kochia) 6-8 mélyre vessük (lásd 2-3. táblázat). Ezek az
Nyári viola (Matthiola) 10-25 adatok középkötött, jó vízellátottságú talaj-
Oroszlánszáj (Antirrhinum) 20-25 ra vonatkoznak. Laza talajokon valamivel
Ördögszem (Scabiosa) 20-25 mélyebbre, kötött talajon sekélyebbre kell
Őszirózsa (Callistephus) 10-25
vetni.
A magvakat a tömörödött, nedves réteg
Paprikavirág (Salvia) 15-16 fölé, a porhanyósan elmunkált rétegbe ves-
Petúnia (Petunia) 20-25 sük. Az apró magvak: a saláta, a hagyma, a
Pillangóvirág (Cosmos) 5-10 gyökérzöldségek vetése előtt és után is tö-
Porcsinrózsa (Portulaca) 40-45 mörítsük a talajt, nagyobb területen hen-
gerrel (legalkalmasabb a gyűrűshenger), ki-
Rézvirág (Zinnia) 5-15
sebb felületen használjunk lapogatófát.
Sarkantyúka (Tropaeolum) 10-12 A  lassan csírázó magvakat mélyebbre
Sóvirág (Limonium) 15-16 vessük, hogy az elhúzódó csírázás idején ne
Százszorszép (Bellis) 30-40 száradjanak ki.
Török szegfű (Dianthus) 10-15 Azonos adottságú talajon a mélyebbre
vetett magvak a későbbi fölmelegedés és a
Verbéna (Verbena) 10-12 kelést lassító vastagabb talajréteg következ-
tében később kelnek ki, mint a sekélyen
A  vetéskor és a palánták kiültetésekor vetettek. Ezt a megfigyelést a fagy okozta
vegyük figyelembe az egy növény kifejlődé- károk mérséklésére is felhasználhatjuk. Ha
séhez szükséges ideális tenyészterületet. Az elmarad a tavaszi fagy, a sekélyebb vetésből
8. és 9. táblázatban a zöldségfélékből és a korai termést kapunk. Fagykár esetén pedig
virágokból négyzetméterenként felnevelhe- az elpusztult korai kelés pótlásául a fagyve-
tő mennyiségeket közöljük. szély elmúltával a mélyebbre vetett magok
Az elrendezési módok közül a négyzetes is kikelnek.
és a hármas kötés a legkedvezőbb, mert így
a növény több fényt kap, minden oldala za- Az ápolás
vartalanul fejlődhet (lásd a 69. ábra).
A növénytermesztésben a talajmunkák és Ahhoz, hogy az elvetett mag kikeljen, vízre,
a növények közötti közlekedés miatt a soros levegőre és megfelelő hőmérsékletre van
és a sávos elrendezés a leggyakoribb. szüksége.

EE
49
 72. ÁBRA 73. ÁBRA

150 cm ablak

15 cm

melegágyi föld 20 cm

trágyatalp 50–60 cm

Kelesztő öntözés Biofűtésű, trágyatalpas palántanevelő ágy keresztmetszete

A  vízellátást szolgálja a tömör talaj jó – az előnevelt palántával a hosszú te-

víztartó képességével, a porhanyós felszín a nyészidejű növényeket, mint amilyen a
párologtatás csökkentésével. A vízhiány kü- karfiol, a paradicsom alakú paprika, a tojás-
lönösen a csírázás megindulása után veszé- gyümölcs, szabadföldön is lehet hazánkban
lyes, mert a zsenge csíranövények rendkívül termeszteni,
érzékenyek a kiszáradásra. – dúsabb a virágzás, több és szebb a termés.
Száraz időben a magvetésnek kisadagú, A  házikertben szabadföldön termelt
2-5 liter vizet adhatunk négyzetméteren- zöldségfélék palántáit egyszerű termesztő-
ként. Szabadföldön kis intenzitású, órán- berendezésben, fűtött vagy fűtés nélküli
ként 6-7 liter hozamú szórófejet használ- fóliasátorban, üveggel fedett biofűtésű, trá-
junk. Kisebb területen és termesztő-beren- gyatalpas palántanevelő ágyban is előállít-
dezésben rózsával fölszerelt kannával öntöz- hatjuk (73. ábra). Kis mennyiségű, a család
zünk. Ez a kelesztő öntözés (72. ábra). szükségletét szolgáló palántát üveges veran-
A  levegőtlenséget a talaj felszínének cse- dán, esetleg ablakban vagy a szobai virágáll-
repesedése, kérgesedése okozhatja. A  kisa- vány polcain is fölnevelhetünk.
dagú öntözés csökkenti a cserepesedést. Ha
szükséges, a kérget fel kell törni gereblyével, Mit, mikor?
fogassal vagy könnyű, szöges hengerrel.
Homoktalajokon kárt okozhat a szélve- A magvetés időpontjának megválasztásához
rés. A  szél a homokkal együtt a magot is ismernünk kell a kiültetés várható idejét.
elhordja, és kipusztíthatja a zsenge kelést. A  vetési időt a palántanevelés időtartamá-
Szeles helyen takarjuk a magvetést szalmá- nak ismeretében (10. és 11. táblázat) szá-
val, fóliával, kis területen esetleg papírral. míthatjuk ki. Ha a paprikát a fagyosszen-
Vetéskor a lassan csírázó növények mag- tek után, május végén akarjuk kiültetni, a
jához keverjünk gyorsan kelő sorjelzőt, pél- magot hat héttel korábban, április közepén
dául retket, salátát. Ez utóbbi hamar kikel, kell elvetnünk. Hosszabb időt válasszunk,
mutatja a sort, így a szükséges talajmunká- vagyis vessünk korábban, ha átültetést
val nem teszünk kárt. –  kertésznyelven tűzdelést – is iktatunk a
palántanevelésbe. A  kabakosok palántái
Palántanevelés törékenyek, ezért az uborkát, a dinnyét, a
tököt nem szabad tűzdelni.
A  zöldségféléket, valamint az egy- és két-
nyári dísznövényeket rendszerint palántáz- Földkeverék, tápkocka, cserép
zuk. A palántanevelés és a palánta kiültetése
munkaigényes, mégis nélkülözhetetlen mű- A  jól csírázó, ellenőrzött magot tápanyag-
velet. Előnyei a következők: ban gazdag, gyommentes, tőzeg alapú föld-
– a fiatal növények számára kedvező, keverékbe vessük. A  földkeverékek alko-
meleg, páradús körülményeket teremtünk, tórészeit úgy állítsuk össze, hogy a víz és a
– korábbi és díszesebb a virágzás, levegő segítse elő a jó csírázást, a kelést és a
– korábbi a termésérés, növények kelés utáni fejlődését. A  földke-

EE
50
 10. TÁBLÁZAT
Szabadföldön termesztett zöldségnövények palántanevelése
PALÁNTA- VETŐMAG FÖLNEVELHETŐ
KIÜLTETÉS
NÖVÉNY NEVELÉS SZÜKSÉGLET, PALÁNTA,
IDEJE
IDŐTARTAMA, hét g/m2 db/m2
Dinnye május eleje, közepe 4-5 4-5 100-150
Fejes saláta március vége 4-5 2-2,5 1000-1500
Káposztafélék márc. vége, április eleje 4-6 2-8 400-1000
Paprika május vége 6-8 6-8 600-800
Paradicsom április vége, május eleje 6-7 2-3 700-800
Tojásgyümölcs május közepe 6-7 2-3 400-500
Uborka május eleje, közepe 4-5 5-10 150-200
Zeller május vége 10-12 0,5-1 400-500

11. TÁBLÁZAT
Egy- és kétnyári virágok palántanevelése
PALÁNTA- VETŐMAG FÖLNEVELHETŐ
KIÜLTETÉS
NÖVÉNY NEVELÉS SZÜKSÉGLET, PALÁNTA,
IDEJE
IDŐTARTAMA, hét g/m2 db/m2
Bársonyvirág május közepe 6-8 4 600
Begónia május vége 14-15 1 1000
Bojtocska május közepe 8-10 4 600
Gazánia május vége 10-12 3 700
Lobélia május közepe 8-10 1 1000
Nyári viola május közepe 10-12 2 500
Oroszlánszáj május közepe 8-10 1 600
Őszirózsa május eleje 6-7 4 800
Paprikavirág május vége 10-12 3 800
Petúnia május vége 8-10 0,8 800
Verbéna május vége 8-10 2 1000

verékek nagy tápanyagtartalmúak legyenek, ban népszerű, könnyen összegyűjthető,

mert a csírázás után a palánták már a talaj- műanyag tejfölös poharakat, dobozokat.
ból veszik fel a tápanyagot. A  szögletes dobozokkal a hely gazdaságo-
A magágy és a magtakaró föld összetétele sabban kihasználható. A  tisztára mosott
a következő lehet: 50% tőzeg, 40% homok, edények alját lyukasszuk ki. A  kisebbek
10% érett szerves trágya. Ha nincsen fel- tűzdelésre, egy-egy növény kiültetés előtti
használható trágya, akkor a homok és a nevelésére alkalmasak.
tőzeg aránya fele-fele lehet, és egy köbmé- Magvetés és tűzdelés céljára kiváló a pa-
ter földkeverékhez 0,50 kg Plantosant vagy pírcserép, a talajban elbomló tőzegcserép,
más komplex műtrágyát adagoljunk. a víztől ötszörösére duzzadó tőzegtabletta
Ha a tápkockát házilag készítjük, a tőzeg (lásd 25. ábra). Ez a tenyészedény idővel
arányát 70-90%-ra növeljük (a homok 10- maga is tápanyagul szolgál, és az átültetést
30%) és köbméterenként 1 kg komplex sem sínyli meg benne a növény. A  mű-
műtrágyát adjunk a keverékhez. A tápkoc- anyaghabból, szilárd műanyagból készült
kát sablonban formázhatjuk meg (lásd 24. palántanevelő tálcákban kis helyen nagy
ábra). A jó tápkocka mozgatás közben sem mennyiségű palántát lehet előállítani, és
esik szét. ezek több éven át felhasználhatók. Sajnos
Vethetünk agyag- és műanyag cserépbe. azonban e korszerű, könnyen használható
Jól hasznosíthatjuk a vetéshez a napjaink- tenyészedények nagyon drágák.

EE
51
 74. ÁBRA 75. ÁBRA

Paprika palántadőlése

Palántadőlés
A palántanevelő ágyban vagy tenyészedény-
ben néha elvékonyodott szárú, lankadt,
kidőlt növényeket láthatunk. Az erősen
fertőzött palánták kipusztulnak, a kevés-
bé fertőzöttek gyengén fejlődnek tovább, A kikelt növényeket szikleveles korban tűzdeljük
és a palánták között pusztuló növényekkel
76. ÁBRA
szegélyezett, üres foltok keletkeznek (74.
ábra).
A  betegséget több gombafaj okozhatja.
Megelőzésként váltogassuk a palántaneve-
lés helyét a termesztőberendezésben vagy
a szabadföldi palántaágyban: ugyanazt a
növényfajt 3-4 évig ne tegyük ugyanarra a
helyre. Az egyszer palántanevelésre használt
földben ne kísérletezzünk újabb palánták
termesztésével. A  földet gőzöléssel fertőt-
lenítjük vagy egyszeri, nagyadagú, 200
mm-es öntözéssel átmosatjuk. Vetés előtt
talajfertőtlenítő szer kiszórásával előzhetjük
meg a betegséget.
A magvakat palántadőlés ellen gombaölő
szerrel csávázzuk. Jó megvilágítással segít-
sük a kis növények fejlődését. Kerüljük a
túl sűrű vetést. Akadályozzuk meg a beteg-
ség kifejlődését és terjedését. A  magvetés- A karalábét ne ültessük túl mélyre, mert
ben a betegség terjedését gombaölő szeres a gumó a talaj és a lomb között fejlődik ki
kezeléssel állíthatjuk meg (négyzetméteren-
ként 2-2,5 litert öntözzünk ki). A  megtöltött cserépbe vagy szaporítóládá-
ba, amelynek a földjét előre megvonalaz-
Tűzdelés tuk, tűzdelőfával lyukat készítünk a gyökér
számára. Az előkészített palántát a lyukba
Az átültetést, tűzdelést követően a növény helyezzük, ügyelve arra, hogy a gyökér ne
fejlődésének az átmeneti megtorpanása sérüljön, vége ne kunkorodjon vissza; majd
akkor a legkisebb, ha minél fiatalabb korá- a tűzdelőfával a földet a gyökérhez szorít-
ban tűzdeljük. A szikleveles kor erre a legal- juk. Ha túl hosszú a gyökérzet, a végét visz-
kalmasabb (75. ábra). Ha egyesével akarjuk szavághatjuk, ez nem akadályozza a növény
a kis palántákat továbbnevelni, tűzdeljük fejlődését. A  palántákat sziklevelükig tűz-
agyag-vagy műanyag cserépbe. A tőzeg- és deljük a földbe. A mélyebb ültetést csak a
a papírcserép is kiváló e célra. száron járulékos gyökereket fejlesztő növé-
Ha sok a palántánk, az olcsóbb módszert nyek viselik el, ilyen például a paradicsom
válasszuk, és 5-6 cm mély ládába tűzdeljük és a bojtocska (Ageratum). Nagyon fontos,
a növényeket. Munkánkat segíti, megköny- hogy ne ültessük mélyre a káposztaféléket
nyíti a tűzdelőfácska. Ez egyszerű, ceruza- és a fejes salátát, mert a mély ültetés gátolja
vastagságú, kihegyezett keményfa pálcika. a fej képződését (76. ábra).

EE
52
 77. ÁBRA
A  tűzdelt palántákat a gyökérképződés
megindulásáig tartsuk árnyékos helyen,
majd fokozatosan szoktassuk a fényhez. Ha
a palántaneveléshez használt talajkeverék
tápanyagban gazdag, nem kell a tápanyagot
a palántanevelés idején pótolni. Ha viszont
a palántákon hiánytünetek (sárgulás, a fej-
lődés lelassulása) mutatkoznának, ajánlott
őket komplex műtrágya egy-két ezrelékes
oldatával hetenként egyszer megöntözni.
A kiültetésre alkalmas, jó palánta zömök,
sötétzöld színű, talaja fehér gyökerekkel
sűrűn átszőtt. Palánta vásárlásakor se mu-
lasszuk el megnézni a gyökerek fejlettségét;
nem elég a mutatós lombozat.

Palántázás
A szabadföldi kiültetés előtt a saját nevelésű
palántákat fokozatosan szoktassuk a külső Palántázás szabadföldbe
körülményekhez: csökkentsük az öntözé-
sek számát és a hőmérsékletet, növeljük a ja a palántát. Iszapoló öntözéshez 0,3-0,5
szellőztetést, levegőztetést. Naponta mind liter víz szükséges növényenként. Gondos
hosszabb időre tegyük ki természetes fény kiültetéssel csökkenthetjük a palántákat ért
hatásának a növénykéket. A kiültetés előtti sokkhatást. Néhány nap múlva a jól fejlett
napon a palántanevelő ágynak azt a részét, palánták szabadföldi környezetben is zavar-
ahonnan ültetni szándékozunk, alaposan talanul folytatják életüket.
öntözzük meg. Ez azért fontos, hogy felsze-
déskor a palántát könnyen kiemelhessük,
és minél kevesebb gyökér sérüljön meg. FÁS NÖVÉNYEK
A  tenyészedényben, cserépben nevelt pa-
lántákat a legkisebb sérüléssel üssük ki az MAGVETÉSE
edényből, úgy ültessük az előre elkészített
talajba. A tőzeg- és papírcserepekben, táp- A  vetés időpontját és a magvak kezelését
kockában, tőzegtablettában lévő palántákat legjobb a magvak természetes kelési, csírá-
a tenyészedénnyel, a tápkockával együtt ül- zási körülményeihez igazítani.
tessük ki. Ezek átültetése zökkenőmentes.
Műanyag edényekkel viszont nem szabad Érés után azonnal
kiültetni a növényeket, mert azok falát nem
töri át a gyökér. Május-júniusban, érés után azonnal vetjük
A palántanevelő ágyból felszedett szálas, a nyár, a fűz, az ezüstjuhar és a szil magját.
nem tápkockás palántákat kiültetésükig Ezek néhány hét múltán kikelnek. Nyáron,
óvjuk a közvetlen napsütéstől, kiszáradás- érés után vethető a nyírfa magja is, amely
tól, lankadástól (77. ábra). A  hervadt pa- szintén rövidesen kicsírázik. Ezek a cseme-
lánták nehezen, hosszabb idő alatt gyökere- ték a szabadban telelhetnek. Nyár végétől
sednek, nagy százalékuk el is pusztul. Ha a folyamatosan érnek a húsos és bogyótermé-
felszedés után nem tudjuk azonnal elültetni sű fajok, amelyek magját viaszérésben azon-
a palántákat, gondosan takarjuk be őket nal vethetjük, kelésük azonban már csak
vagy használjunk párolgást csökkentő szert. a következő év tavaszán, a téli hideghatás
A palántának lombozatát – sohasem a gyö- után esedékes (bangita, borbolyák, bodza,
kerét! – kell az oldatba mártani. A leveleken fagyal, hóbogyó, lonc, mahónia, rózsafélék,
így vékony filmréteg képződik, amely mér- somfélék és boróka). Ezek magját, ha azon-
sékli a párolgást. A megeredést szolgálja az nal nem tudjuk vetni, nyirkos (földnedves)
iszapoló öntözés. Ez fedezi a növény kezdeti homokkal keverve, hűvös pincében tárol-
vízszükségletét és rögzíti, a talajhoz tapaszt- juk az őszi, esetleg a tavaszi vetésig.

EE
53
 Őszi vetés szemcséjű perlittel összekeverve töltsük
cserépbe, szaporítóládába, fóliazacskóba,
A  gyümölcsfaalanyok magja tisztítás, szik- és vigyük 5-8 °C hőmérsékletű helyiségbe.
kasztás után szárazon is tárolható az őszi ve- A  nagyobb magtételeket szabadban ásott,
tésig, a vetés előtt azonban mindenképpen 60-80 cm mély gödörben, homokkal, föld-
áztassuk 24-48 órára hideg vízbe a magva- del takarva, vagy hidegágyakban helyezhet-
kat. A csonthéjasok magját tisztítás után ne jük el (78. ábra).
hagyjuk kiszáradni, hanem a már említett A  rétegezés időtartama és hőmérsékle-
módon, nyirkos homokkal keverve, hűvös te fajonként változó. Közben rendszeresen
pincében vagy kamrában tároljuk, és gon- ellenőrizzük a magvakat. Amint a maghéj
doskodjunk a közeg nedvesen tartásáról. megreped, megindul a csírázás, azonnal
A legtöbb mérsékelt övi fás növény mag- vetni kell. Az egerek elleni védekezésről is
ját legkésőbb ősszel, október végén, no- gondoskodjunk, sűrű szövésű dróthálóval
vember elején el kell vetni, így a magvak vegyük körül a rétegezőgödröt vagy a hi-
a csírázásukhoz szükséges hideghatást ter- degágyat.
mészetes körülmények között megkapják,
és tavasszal csíráznak. A száraz terméseket, Magvetés tavasszal
magvakat szárazon tárolhatjuk a vetésig, a
vetés előtt azonban érdemes őket beáztat- Tavasszal, száraz magtárolás után csak a hi-
ni. Érdekes kivétel a magas kőris, amelynek deghatás nélkül is csírázó fajokat vethetjük,
magját érés után azonnal nyirkos körülmé- a hideg azonban ezeknek a csírázására is
nyek között kell tárolni egészen a vetésig, előnyösen hat. Ilyen a fenyőfélék közül az
csírája csak így érik be kellően. A  fenyők erdei- és a feketefenyő, a luc-, a jegenyefe-
közül mindenképpen ősszel kell vetni a se- nyő, a cédrus, a vörösfenyő, a hemlokfenyő,
lyemfenyő és a tuja magját, ezek hideghatás az álciprusok, a ciprusok magja, valamint a
nélkül nem csíráznak. lombos fafajok közül az éger, a nyír és a leg-
több hüvelyes termésű, például az akác, a
Rétegezés borsócserje, a zanót, a júdásfa.
A  hüvelyes termésű fás növények ke-
Ha a hideghatást igénylő fajok magvait ősz- mény maghéját vetés előtt föl kell lazítani,
szel nem vetettük el, a tavaszi vetés előtt a erre legjobb a forrázás. A  magot szűrőbe,
hideghatást úgynevezett rétegezéssel, vagyis tüllzacskóba helyezve, egy nagyobb edény-
nyirkos, hideg helyen való tárolással pótol- ben, forrásban lévő vízzel leöntjük úgy,
hatjuk. A  rétegezést fajonként különböző- hogy a forró víz a magot ne érje el. Ezután
képpen, októbertől decemberig el kell vé- az edényt letakarjuk, hogy a gőz is átjárja a
gezni. maghéjat, majd 5-10 perc múltán a magot
A magot a rétegezés előtt 24-48 órára áz- a kihűlőben levő vízbe tesszük vagy tiszta,
tassuk hideg vízbe, majd három-négyszeres hideg vízben tovább áztatjuk, amíg a duz-
mennyiségű földnedves homokkal, nagy zadása nem jelzi, hogy vizet vesz fel (lásd
65. ábra).
78. ÁBRA
Tavasszal vetjük a déli származású, hi-
a) deghatást nem igénylő fajok, a császárfa, a
mézesfa,a nyáriorgona, az orgona, a szivar-
fa, a trombitacserje magját.

Szabadföldi magiskola
Kertjeink, parkjaink fás növényeinek mag-
ját általában szabadföldbe vetjük. Előtte
b) a talajt 25-30 cm mélyen megforgatjuk,
néhány hétig ülepedni hagyjuk, majd a
felszínét 10-12 cm mélyen porhanyóra el-
dolgozzuk. A magvakat sorba, ikersorba, a
Fás növények magjainak rétegezése nagyobb mennyiséget szórva is vethetjük.
a) rétegezőgödörben, b) téglafalú hidegágyban Ez utóbbi esetben később csak gyomlálásra

EE
54
marad lehetőségünk, a soros vetés sorköze- színt finoman porlasztott, cseppméretű ön-
it viszont kapálhatjuk. A  vetés mélysége a tözéssel puhíthatjuk vagy szöges hengerrel,
magvastagság két-háromszorosa legyen. Ta- esetleg óvatosan, gereblyefogakkal tördel-
karására porhanyó kerti földet, érett kom- jük fel. Vigyázzunk, hogy a csírázó növé-
posztot, homokot vagy homokkal kevert nyek meg ne sérüljenek!
tőzeget használhatunk. Ez utóbbi takaró- A magoncokat általában egy-két évig ne-
anyagnak kevésbé cserepesedik a felszíne. veljük a magiskolában, ezután a csemeték
A szabadföldi magiskola talaját ne hagy- állandó helyükre, esetleg erősítőiskolába
juk elgyomosodni vagy kiszáradni; rend- vagy alanyként oltványiskolába ültethetők
szeresen gyomláljuk, a sorközöket pedig (79. ábra).
kapáljuk. Kiszáradás ellen finom cseppmé-
retű öntözéssel és a talaj takarásával (példá- Csemetenevelés cserépben,
ul fóliával, árnyékolással) védekezhetünk.
Az öntözés utáni kiszáradás cserepesedést tápkockában
okoz. A cserepesedett, megkérgesedett felü-
let akadályozhatja a csíranövények felszínre Kisebb mennyiségű magot cserépbe vagy
jutását, a gyökérnyak elgörbül, s így romlik szaporítóládába vethetünk. A vetéshez kerti
a csemete minősége. A  cserepesedett fel- földet, érett komposztot, lombföldet hasz-
nálunk. A készen kapható egységföldek, vi-
79. ÁBRA
rágföldek kiválóak e célra. A magot a szabad-
földön már leírtaknak megfelelően takarjuk.
Őszi vetés után a szaporítóládát, cserepet hi-
degágyban teleltessük, hogy a magvak meg-
kapják a szükséges hideghatást. Márciusban
szabadföldi ágyakba vagy fűtetlen fólia alá
is tehetjük őket, amivel meggyorsítható a
csírázás, a kelés. A  fólia alatt kelt magcse-
metéket a fagyosszentek elmúltával, május
második felében, kellő edzés után helyezzük
végleg szabadföldi körülmények közé.
A  gyümölcsfaalanyok közül a mandu-
la és az őszibarack magját rétegezés után
15-20  °C-os meleg helyen előcsíráztatjuk,
majd a csírás magot ültetjük az oltványisko-
lába szemzésre (80. ábra). Ültetés előtt a gyö-
köcskét 1-1,5 cm hosszúságúra visszacsípjük,
hogy jobban elágazódjon. A dióalanyokat is
hasonlóképpen neveljük (81. ábra).
A csonthéjasok alanyait és általában a na-
gyobb magvú fajok csemetéit – kisebb tétel
esetén – leggyorsabban fűtetlen fólia alatt,
tápkockában, műanyag cserépben, tejfölös
80. ÁBRA

Sűrűn kelt magvetésből májusban, zölden tűzdelve

is nevelhetünk szemzésre alkalmas csemetét A csírás mag számára ültetőfával készítsünk lyukat

EE
55
 81. ÁBRA

b)
c)
a)

Csírás mag ültetésekor ügyeljünk a helyes irányra. Ha a magot rosszul ültetjük, a gyökérnyak görbe lesz
a) helyes, b) és c) helytelen irányban álló nagy mag (dió)

82. ÁBRA pohárban nevelhetjük föl. A  magvakat ré-

tegezzük, az őszibarackhoz hasonlóan elő-
a) b) csíráztatjuk. A  visszacsípett gyököcskével
palántanevelő tápkockába, vagy műanyag
tejfölös pohárba, komposztföldbe ültetjük
(82. ábra), majd homokkal, tőzeges ho-
mokkal takarjuk. A márciusban tápkocká-
ba ültetett magoncokat fűtetlen fólia alatt
neveljük május közepéig, s május közepe
c) után a csemetéket szabadföldbe, például
oltványiskolába ültetjük. Az ilyen csemeték
d)
augusztus végére szemezhetők.

e) Fólia alatt, üvegházban

A  melegigényes fajok magját február-már-
ciusban üvegházba vagy fólia alá vessük.
A kikelt csemetéket május végén szoktassuk
szabadföldi körülményekhez, az első télen
azonban célszerű őket fagymentes helyre
vinni, mivel a fiatal magoncok nem teljesen
télállóak.

DÉLIGYÜMÖLCSÖK
Sok kertészkedő próbálkozik a déligyümöl-
A mandula- és az őszibarack-csemete nevelése
csök magvetésével. Ezek csírázásához nem
a) a rétegezett magot márciusban előcsíráztatjuk, kell hideghatás. A magot tél végén, kora ta-
b) a szétpattintott csonthéjból a magot kiemelve, a vasszal, üvegházban, fólia alatt vagy akár a
gyököcskét visszacsípjük, c) ültetésre előkészített csírás szobában, az ablakpárkányon vethetjük el.
mag, d) tápkockában, fűtetlen fólia alatt nevelt A citruszfélék magoncai közül különösen a
csemete, e) műanyag pohárban nevelt csemete narancs vetése lehet eredményes, sok közöt-

EE
56
 83. ÁBRA
tük a szülővel fajtaazonos egyed, de ezek is
csak sokára teremnek. Szemzésre és oltásra
viszont már 3-4 éves korukban alkalmasak.
A magoncok gyökerét minden átültetéskor
vágjuk vissza, hogy jobban elágazódjon.
Könnyen szaporítható magról a dato-
lya, a gránátalma, a japánnaspolya, a kivi,
a kínaidatolya (jujuba), a kávé, a dinnyefa,
a mangó, a szentjánoskenyérfa. A  mangó
kemény, kagylószerű terméshéját szét kell
vágni, s a benne lévő magot elvetni. Az avo-
kádó nagy magját viszont ne hagyjuk kiszá-
radni, vetésig tartsuk nedves homokban.
A  magot csúcsával lefelé ültessük cserépbe
úgy, hogy háromnegyed részig legyen csak
a földben, majd lombbal, tőzeggel takarjuk,
hogy ne száradjon ki a kelésig. Szobahőmér-
sékleten, 20-25 °C-on mintegy 6-10 hét
alatt kel ki. A citruszfélék kivételével a déli-
gyümölcsök magoncai között nem akadnak
a szülővel fajtaazonos egyedek. Szerencsés
esetben néhány év múltán élvezhető gyü-
mölcsöt is adhatnak, dísznövényként azon-
ban mindenképpen hálásak (83. ábra).

a) b)
Déligyümölcsök magjából szobanövényeket nevelhetünk
a) datolya, b) avokádó

EE
57
 IVARTALAN SZAPORÍTÁS

A növények ivartalan szaporodása a termé- Az ivartalanul szaporított növények vál-

szetben is gyakori. Számos növény képez tozásai, a mutációk pozitív jellegűek is le-
olyan szerveket, amelyek a túlélést, egyúttal hetnek. A  szaporításukkal kapott klónok
a szaporodást, terjedést szolgálják. Ilyenek hasznos tulajdonságokkal gazdagíthatják a
például a hagymák, a gumók, a sarjak, a fajtát, s ha a pozitív tulajdonságok a kiindu-
rizómák, az indanövények. A  legtöbb nö- ló fajtától lényegesen eltérnek, a klónt már
vény emellett magról, vagyis ivaros úton is új fajtaként indítják útjára.
szaporodik, ez tartja fönn a faj alkalmazko- A  hagyományos ivartalan szaporítási
dóképességét. Akadnak kivételek a kultúr- módok két fő csoportba sorolhatók. Az el-
növények között: a banánt évezredek óta sőben az ivartalan szaporítószervek felhasz-
ivartalanul szaporítják. nálása vagy a hajtások gyökereztetése saját
Az ivartalan szaporítás alapja, hogy a nö- gyökerű szaporulatot eredményez. A  másik
vény bizonyos különválasztott részei teljes nagy csoport, az oltás és a szemzés, a szerv-
növénnyé fejlődhetnek. A szaporítás ivarta- átültetésen alapul: a nemes anyanövény
lan, mivel itt úgy kapunk új növényt, hogy rügyeit vagy többrügyes hajtását ültetjük
megkerüljük a tulajdonságokat hordozó át és növesztjük össze a gyökeret adó alany-
gének újrakombinálódásával járó ivari fo- növénnyel, így nevelünk új növényt, azaz
lyamatot. Az így létrehozott egyedek al- oltványt.
kotják a sarjnemzedéket, amelyet idegen
szóval klónnak nevezünk. Az utódnövények
a kiinduló egyeddel azonos tulajdonságú- TŐOSZTÁS
ak. A klón fogalma azonban az ivartalanul
szaporított fajtáknál szűkebb értelemben Ezzel a módszerrel terjedő tövű, párnát,
használatos: egy-egy meghatározott, ismert telepet képező évelő növények, cserjék sza-
anyanövény ivartalan szaporulatát értjük poríthatók. Ide soroljuk a hagymás, gumós,
rajta. hagymagumós, rizómás növények szaporí-
Magról szaporítva általában nem lehet tását is.
olyan egységes állományt nevelni, mint Számos évelő növény leggyakoribb sza-
ivartalan (vegetatív) úton, ezért olyan ese- porítási módja a tőosztás. Ilyen például az
tekben, amikor fontos az egyöntetűség, a árnyliliom, a gerebcsin (aszter), a nemes
szimmetria, az egységes külső (például egy cickafark, a szarkaláb, a lángvirág, a sisakvi-
fasornál), inkább ivartalan szaporításhoz rág, az évelő szegfűfélék, a japán szellőrózsa,
folyamodunk. az évelő pünkösdirózsa, a nőszirom, a bőr-
Az utódok tulajdonságai, kismértékben levél, a gyöngyvirág, a kövirózsa, a kúpvi-
ugyan, itt is változhatnak. A  sejtek osz- rág, a varjúháj, az ikravirág, a díszfüvek (84.
tódásakor olyan átalakulások (mutációk) ábra). A  margarétát rendszeresen föl kell
jöhetnek létre, amelyek a tulajdonságok újítani, különben elsatnyul vagy kipusztul.
bizonyos változásával járnak. Ha a kedve- Célszerű a töveket minden harmadik évben
zőtlen tulajdonságok felhalmozódnak, az felszedni, és tőosztással felújítani. Legszebb
ivartalanul szaporított fajták leromlanak. virágzást a második évben kapunk. A kúp-
Ez a jelenség például a burgonyatermesz- virág is hasonlóan viselkedik.
tésben nagyon gyakori. A fajtaleromlás el- A  nyár végén vagy ősszel virágzó évelő
kerülésére az ivartalanul szaporított fajtákat növények tövét tavasszal (85. ábra), a tavaszi
folyamatosan válogatják; ez a klónszelekció. virágzásúakét pedig ősszel osszuk szét, így
Ilyenkor a fajta legjobb egyedeit választják növényeink a következő virágzásig megerő-
ki anyanövénynek, s ezeket szaporítják to- södnek. A  lombjukat korán elvesztő, visz-
vább. szahúzódó évelők, például a szívvirág vagy

EE
59
 84. ÁBRA
a nőszirom tőosztásának ideje közvetlenül a
virágzás után van. Az árnyéki évelők (egyes
szegfűfélék, hunyor, tollbuga vagy asztilbe,
pázsitszegfű, szépecske) töveit nyáron is
szétoszthatjuk. A  leválasztott növényeket
lehetőleg árnyas helyre ültessük.
A cserepes szobanövények is szaporítha-
tók tőosztással. Egy-egy elsűrűsödött tövet
átültetéskor több részre szedhetünk, ügyel-
ve arra, hogy mindegyik új darabon elegen-
dő gyökérzet maradjon. A szobai páfrány-
félék megerősödve több új hajtáscsúcsot
képeznek, ezek leválasztva új cserépbe ültet-
hetők. A tarka levelű borostyánfajták vagy a
közkedvelt afrikaiibolya tövei is oszthatók,
noha ezek dugványozással is szaporíthatók.
Nagyon egyszerű a tigrislevél (a szanzevié-
ria) tőosztása: az elsűrűsödött tövekből akár
5-6 új növény is nyerhető. A  szobanövé-
nyek tőosztásának legalkalmasabb ideje a
tavaszi átültetés.
A díszcserjék és a gyümölcsbokrok közül
A díszfüvek tőosztásakor a fiatalabb részeket körben a sűrű gyökérzetű, sarjadzó, föld alatti szá-
ásóval vágjuk le és ültessük el, az idős közép alig osztható rakkal terjedő tövűeket szaporíthatjuk tő-
osztással. A  törpemandula, a boroszlán,
85. ÁBRA
a talajtakaró kecskerágók, az orbáncfű, a
jázmin, a jezsámen, a boglárcserje, a leven-
dula, a mahónia, a gyöngyvessző (spirea), a
rózsalonc, a hóbogyó, a ribiszke gyümölcs-
termő fajtái és díszváltozatai, a köszméte
87. ÁBRA

Az árnyliliom töveket tavasszal osztjuk. Minden

gyökeres hajtáscsúcsból új növényt nevelhetünk

86. ÁBRA

A szétosztott díszsások, díszfüvek leveleit vágjuk

vissza, és ültessük őket állandó helyükre A spárgasípok elhelyezkedése a vízszintes gyöktörzsön

EE
60
 88. ÁBRA

A föld alatti szárral, rizómával terjedő bőrlevél tőosztással vagy a szár feldarabolásával szaporítható

(közönséges egres), a málna és az áfonya A rizóma vagy más néven gyöktörzs rövid
például szaporítható ilyen módon. Ezeknek szártagú hajtás, amelynek rügyeiből gyöke-
a tőosztásához fűrészt, ásót, erősebb kést, rek és föld feletti hajtások fejlődnek. Ri-
metszőollót használjunk. A lombhullató fás zómával szaporodik a kanna, a nőszirmok
növények bokrait csak nyugalmi időszak- többsége. A spárga is vízszintes gyöktörzsön
ban, ősszel, novemberben vagy kora tavasz- fejlődik a telepítés után (87. ábra). Vékony,
szal, még a rügypattanás előtt osszuk szét. tarackszerű rizómája van a gyöngyvirágnak,
Tőosztáskor az anyanövényt vagy teljes a salamonpecsétnek.
egészében ássuk ki a földből vagy csupán A  föld alatti szárakat, rizómát fejlesztő
ásóval válasszuk le róla a szükséges része- évelő növények gyökértelen szárdarabjait,
ket. A gyökerekről a földet rázzuk le, hogy ha azokon járulékos rügy van, a nyugalmi
a föld alatti szárrészek, rügyek jól láthatóak időben, ősszel vagy kora tavasszal, feldara-
legyenek. Az erőteljesebb növésű töveket bolhatjuk. A  feldarabolt szárakat, rizómát
vagy a kevésbé igényes növényeket ásó- a gyökérdugványhoz hasonlóan ültessük
val, az igényesebbeket metszőollóval, éles, el (88. ábra). A vastag, húsos szárakon ej-
a háztartásokban is megtalálható fűrészes tett sebeket ajánlatos faszénporral beszórni.
élű késsel annyi részre daraboljuk, ahány- Évelőink közül ilyen módon darabolhat-
nak életképes gyökere, hajtása, rügyei fej- juk fel a bőrlevél, a nőszirom vagy éppen
lődtek. A szétosztott darabokat új növény- a gyöngyvirág föld alatti szárát. A rizómát
ként azonnal ültessük állandó helyükre (86. a vastagságával azonos talajréteg fedje (89.
ábra). ábra). A gyöngyvirág rizómája fölé 4-5 cm
Új fajta szaporításakor vagy ha csak föld kerüljön.
egyetlen anyanövényünk van, azt egészen
kis részekre is oszthatjuk, s minden egyes Hagymák, gumók, hagymagumók
gyökeres hajtásdarabból életképes növényt
nevelhetünk. Az ilyen kicsi növények azon- A hagyma húsos levelekből álló, gömbölyű,
ban lassan erősödnek meg, és később díszí- tojás vagy körte alakú, egyes fajokon kúpos
tenek. Ilyenkor célszerű egy-két évig inten- képződmény, amelyet kívülről száraz, hár-
zívebb körülmények között, védett helyen, tyás burok fed. Eredetét tekintve rövid
cserépben nevelni a palántákat, s csak az- szártagú hajtás. A  hagyma alsó részén van
után állandó helyre ültetni. a tömörebb szövetű tönk, ez fejleszti lefe-

EE
61
 89. ÁBRA
lé a gyökereket és fölfelé a tápanyag raktá-
a)
rozására szolgáló, húsos pikkelyleveleket.
A  hagyma külső burok- vagy más néven
pikkelylevelei, amelyek a vöröshagymát, a
fokhagymát, a díszhagymákat, valamint a
tulipán hagymáját borítják, keményebbek.
A  liliomfélék, az amarilliszek hagymáját
vékonyabb, hártyás buroklevél veszi körül
(90. ábra).
A  hagymák a földben szaporodnak.
A  hagymatest tönkjén fiókhagymákat fej-
b) leszt többek között a tulipán, a jácint, a für-
tös gyöngyike és a csillagvirág. A fokhagy-
ma gerezdjei is fiókhagymák. A fokhagyma
középső, szögletes része továbbszaporításra
nem alkalmas (91. ábra).
Egyes fajok az anyahagymával megköze-
lítően azonos méretű, a hagymához szoro-
c) san tapadó, egy, esetleg két sarjhagymát ké-
peznek. Ezek szétválasztásával szaporítjuk
a liliomot, a kikericset, a nárciszok nagy
részét. A  nárciszok kettős hagymáját iker-
hagymának nevezik.
91. ÁBRA

A rizómát a vastagságának megfelelő

talajréteggel takarjuk
a) helyes, b) sekély, c) mély ültetés

90. ÁBRA

A fokhagyma középső, szögletes része nem,

a) csak a sarló alakú gerezdek, a tulajdonképpeni
b) fiókhagymák alkalmasak szaporításra

92. ÁBRA

c) d)

Különböző típusú hagymák A császárkorona és a liliomok hagymapikkelyekkel

a) vöröshagyma, b) fokhagyma, c) tulipán, d) liliom szaporíthatók, ezeken képződnek a fiókhagymák

EE
62
 93. ÁBRA
A  csupasz, buroklevél nélküli liliom- és
császárkorona-hagymát hagymapikkelyek-
kel szaporítják. Ezeket az anyahagymáról
választják le (92. ábra).
A  gumó a növény föld alatti hajtásának
vaskos, nedvdús, egynemű megvastagodá-
sa, amelyet vékony bőrszövet borít (mint
amilyen a burgonya és a csicsókagumó
héja is). Apró rügyeket találunk rajta, ezek
a gumó szaporodását szolgálják (93. ábra).
A dísznövények közül a cikláment, a gumós
begóniát a gumók feldarabolásával is szapo-
rítják.
A  dáliagumó a gyökér megvastagodásá-
val keletkezik, nincsenek rajta rügyek, ezért
ez nem valódi gumó. Házi szaporításkor
úgy osztjuk szét, hogy a gyökérgumóhoz A csicsóka gumóján jól láthatók a rügyek
tartozzon az előző évi szár rügyet tartalma-
94. ÁBRA
zó része is, mert ebből hajt ki az új növény
(94. ábra).
A hagymagumó a hagyma és a gumó kö-
zötti átmenet. Ez tulajdonképpen gumó,
mivel belső szerkezete egységes, nincsenek
húsos pikkelylevelei, külsőleg azonban,
száraz buroklevelei miatt, hagymára emlé-
keztet. Hagymagumója van a sáfránynak, a
kikericsnek, a kardvirágnak (gladiólusz).
Néhány hagymás és hagymagumós nö-
vénynek különleges gyökerei, úgynevezett
húzógyökerei vannak, amelyek a hagymá-
kat virágzás után a talaj mélyebb rétegeibe
húzzák vissza. Ezért fordulhat elő, hogy az
5-10 cm mélyre ültetett sáfrány, kökörcsin,
kardvirág hagymagumóját néha 20-25 cm
mélyen találjuk meg.
A  felsorolt növények egy része az elvi-
rágzás után magszárat is fejleszt. Ha nem
szándékozunk magot fogni, a magszárat
mielőbb távolítsuk el, hogy a magképzés és
az érés ne vonjon ki tápanyagokat a gumó-
ból, a hagymából.
A hagymás növények átültetését, a fiók-
és sarjhagymák leválasztását, az ikerhagy-
mák szétválasztását, a gumók, gyöktörzsek
vagy más néven rizómák feldarabolását
nyugalmi állapotban végezzük (95. ábra).
Ekkor a lomb visszahúzódott és a kihajtás
még nem kezdődött meg. A  munkához a
borús, párás, hűvös idő a legjobb. A meleg,
szeles idő nem alkalmas szaporításra, olyan-
kor a szaporítóanyag és a talaj is könnyen
kiszárad.
A  tavasszal behúzódó, nyári pihenést
igénylő növények (tavaszi sáfrány, hóvirág, A dáliagumót úgy vágjuk szét, hogy a szárrészen
jácint, korai nőszirmok, kikerics, nárciszok, kívül ép rügy is legyen az osztott részen

EE
63
 A burgonya ültetése Olyan területet válasszunk, ahol legalább
négy évig nem volt burgonya, hogy a ví-
Az étkezési burgonya szaporítására a gyö- rusos fertőzést elkerüljük. Az ültetés ideje
kértarackokon képződött gumókat használ- függ a kitavaszodástól, a talaj kötöttségétől.
juk (98. ábra). Ültetésre a 4-8 cm átmérőjű, Általában akkor kezdjük, amikor a talaj
6-8 dkg-os burgonyagumók a legjobbak. hőmérséklete 10-12 cm mélységben 7-8
A 10 dkg-nál nagyobbakat ültetés előtt ket- °C. Ez a gyorsabban melegedő vidékeken,
tévághatjuk. A fél burgonyák is alkalmasak lazább talajokon március végén, másutt
ültetésre, ügyeljünk azonban arra, hogy később következik be. A sor- és tőtávolság
minden darabon legyen rügy (99. ábra). 70x40 cm. Az ültetés mélysége homokon
12-14, középkötött talajon 8-10, kötött ta-
98. ÁBRA
lajon 7-8 cm. A burgonya különleges ápo-
lási munkája a töltögetés. Akkor végezzük
először, amikor a szár magassága 12-15 cm,
majd még egy-két alkalommal ismételjük
meg, hogy nagyobb legyen a gumóhozam.

SZAPORÍTÁS
SARJAKRÓL,
INDANÖVÉNYEKRŐL,
BULBILLIKRŐL
A  fás növények közül némelyik gyökér- és
tősarjakat képez, ezeket kellő válogatással
szaporításra is felhasználhatjuk. A  gyökér-
sarjak a talajfelszín közelében haladó gyö-
kerek járulékos rügyeiből képződnek, a nö-
vénytől nagyobb távolságban is, a tősarjak
pedig a gyökérnyak és a gyökértörzs tájáról
kinőve meggyökeresedhetnek. A  gyökeres
sarjakat a talajból kiemelve új növényt kap-
A burgonyagumók elhelyezkedése a gyökértarackokon hatunk.
A sarjakat mindig nyugalmi időben szed-
99. ÁBRA
jük fel és ültessük szét. A következő díszfák
és díszcserjék hoznak gyakran sarjakat: gya-
logakác, bálványfa, boglárcserje, cserszö-
mörce, ecetfa, fanyarka, ezüstfa, homok-
tövis, szirti gyöngyvessző, japánbirs, mo-
gyoró, tollas gyöngyvessző, trombitacserje,
lilaakác. A  gyümölcsfélék közül sarjakról
szaporítható a birs, a köszméte (egres), a
málna, a meggy, a mogyoró, a ribiszke, a
szeder, a szilva. Ezeket azonban csak akkor
érdemes így szaporítanunk, ha a faj saját
gyökerű. Oltott fáknak, bokroknak mindig
az alanya sarjadzik, a sarjakról tehát csak az
alanyokat szaporítjuk el, amelyek viszont
nem teremnek élvezhető gyümölcsöt.
Gyakori a magas törzsű ribiszke és
köszméte alanyának, a szilvafák miroba-
A nagyméretű burgonyát úgy daraboljuk fel, hogy lán alanyának, a meggy alanyú meggy- és
a szaporításra szánt részeken legyen rügy cseresznyefáknak, valamint az M 4 alanyú

EE
65
 100. ÁBRA 102. ÁBRA

A csavarpálmát a törzsén képződő sarjak

leválasztásával szaporítjuk A szamóca indanövényeiből szedik föl a szamócapalántát

101. ÁBRA 103. ÁBRA

A csokrosinda csüngő díszei az indanövénykék,

A kövirózsa tőlevélrózsáival magától terjed, ezek szaporításra is használhatók, vízben
szaporításra is ezeket használjuk vagy földben meggyökeresednek

almafáknak a sarjadzása. A  sarjakról ne- A  málnasarjakat ősszel szedjük fel, és ha

velt alanyokat be kell szemezni vagy oltani. elegendő a gyökerük, azonnal ültessük új
A meggy- és szilvaalany sarjakat alanyként helyükre.
felhasználva ismét sarjadzó alanyú fákat Szobanövényeink törzsén is megjelen-
kapunk, s ezek, különösen a meggysarjak, hetnek sarjak. Nagyon gyakori ez a csa-
benövik az egész kertet, irtásuk szinte lehe- varpálmákon (100. ábra), a dracénákon,
tetlen. Ezért ezeket inkább ne használjuk de láthatunk ilyeneket a bunkóliliomok,
alanynak. a buzogányvirág és a rákvirág törzsén is.
A málna sarjai a föld alatti cserjetalpból Ezeket a sarjakat a törzsről leválasztva, fej-
és a gyökerekből képződve az anyanövény- dugványként meggyökereztethetjük. Egyes
től nagyobb távolságban is megjelennek. broméliák a levelek hónaljában kis gyökeres

EE
66
 104. ÁBRA
sarjakat nevelnek, ezekből az anyanövény-
ről való leválasztás után új növényt nevel-
hetünk.
A kövirózsa (101. ábra) sarjlevélrózsákat
képez, ezek leválasztásával biztonságosan,
gyorsan szaporíthatjuk tovább.
A  föld feletti szaporítóhajtások közül
legismertebb az inda. Szárcsomóin járulé-
kos gyökerek és leveles hajtások fejlődnek.
Indanövényről szaporíthatjuk például a sza-
mócát (102. ábra), az illatos kerti ibolyát.
A  meggyökeresedett hajtást leválasztjuk az
anyanövényről. Kedvelt szobanövényünk, a
csokrosinda indanövénykéit is használhat-
juk szaporításra (103. ábra). Ezeket közvet-
lenül kis cserépbe ültetjük vagy dugvány-
ként vízben, homokban meggyökereztetve
cserepezzük be. Az évelők közül a kőtörőfű-
féléken képződnek indanövények, amelyek
szaporításra használhatók.
A  szamóca egy-egy indáján több ind-
anövény is képződhet, ezek a nyár végé-
re megerősödnek, és ha a talajra érnek,
meggyökeresednek. Ha szaporítás a célunk, A téli sarjadékhagyma bulbillis változata
a gyökeresedést elősegíthetjük: kapáláskor a virágzatban hozza sarjhagymáit
húzzunk földet a növénykék köré, földdel
105. ÁBRA
kissé takarjuk be a szárcsomót. A  szamó-
capalánták ültetésének hagyományos ideje
augusztusban, szeptember elején van. A pa-
lántákat vágjuk le az indáról, lehetőleg nagy
gyökérzettel szedjük fel, majd minél hama-
rább ültessük új helyre.
A  kereskedelmi forgalomban kapható
frigó szamócapalántát viszont tavasszal ül-
tetjük. A hagyományos palántától eltérően
az ilyen növény már az első évben teljes
termést ad. Ezt úgy érik el, hogy a palán-
tát csak november végén, december elején
szedik fel, amikor már jól fejlett virágrügye
van. (A hagyományosan szedett indanövé-
nyen a virágképződést éppen az átültetéssel
zavarjuk meg.) A  frigó palántát felszedés
után a száraz levelektől megtisztítva, mí-
nusz 1-2 °C hőmérsékleten, fóliazacskóban
tárolják a tavaszi ültetésig.
A  sarjhagymák vagy bulbillik a növény
föld feletti részein képződő hagymák. Szá-
mos hagymafaj virágzatában találunk apró
sarjhagymákat, más néven léghagymákat.
A téli sarjadékhagymának ez a fő szaporítási
eljárása (104. ábra), de a fokhagymának és
a vöröshagymának is van bulbillis változata.
A levélhónaljban található sarjhagymák-
kal szaporítjuk a tűzliliomot (105. ábra) és A tűzliliom a levélhónalji sarjhagymákról szaporítható,
más liliomokat is. ugyanakkor a talajban is fejleszt hagymát

EE
67
 106. ÁBRA
lott, illetve olyankor, ha kevés utódnövény-
re van szükségünk. Éppen ezért kiskertben
nagyon előnyös szaporítás. Bujtással csak
azokat a növényeket szaporítjuk, amelyek
saját gyökerükön is jól fejlődnek és más,
egyszerűbb módon nem szaporíthatók.
A legtöbb díszcserje, a gyümölcstermő bok-
rok, ritkábban a díszfák, gyümölcsfák, fe-
nyőfélék is szaporíthatók bujtással. Eszköze
az ásó, a jó éles kapa, a metszőolló és a kés.
Az elevenszülő sarjika levélszélén kész,
gyökeres kis növények fejlődnek Feltöltéses bujtás
Az egyik legnagyobb szaporulatot ered-
Különleges szaporodásmód jellemzi az ményező bujtásmód. Cserje termetű vagy
„elevenszülő” pozsgás sarjikát (a Bryophyl- bokorszerűen nevelt növények esetében
lum nemzetség tagjait). Levelük a földre használható. Az anyanövényt tavasszal a
hullva meggyökeresedik, és új növény- talaj felszínéig visszavágjuk úgy, hogy csak
nyé fejlődik. Kedvelt dísznövényünk a egy-két rügy maradjon a vesszőkön. Ez a
Bryophyllum pinnatum, amelynek a levelén, visszavágás a következő évben erőteljes haj-
a levélszárnyak öblében sarjrügyek kelet- tásnövekedéshez vezet. Amikor a hajtások a
keznek, és ezek még a növényen hajtásokat 20-30 cm hosszúságot elérték, alapi részü-
és gyökereket növesztenek, a levélről leválva ket a levelekkel együtt, mintegy egyharmad
pedig kész növényként fejlődnek, növeked- magasságig porhanyó földdel feltöltjük
nek tovább (106. ábra). (107. ábra). Ahogy a hajtások tovább nö-
vekednek, a feltöltést június-júliusban még
két-három alkalommal ismételjük meg,
BUJTÁS mindaddig, amíg az a 30-40 cm magasságot
el nem éri. Erősen kötött talajon a feltöltés-
E szaporításmód elnevezése onnan ered, re komposztot, tőzeges talajkeveréket vagy
hogy a hajtásokat a gyökeresedés idejére a fűrészport használjunk, mert a levegőtlen,
föld alá bujtatják, földdel takarják. A buj- hideg talajban, a bakhát alatt nagyon gyen-
tás során az anyanövény vesszőit vagy leve- ge a gyökeresedés. A földet vagy talajkeve-
les hajtásait úgy gyökereztetjük meg, hogy réket kapával töltsük a hajtások közé, majd
közben az anyanövényen maradnak, attól kézzel igazítsuk el, hogy minden hajtást jól
vizet és tápanyagot is kapnak, s csak a gyö- körülvegyen.
keresedés után választjuk le őket. A feltöltögetett földből készült bakhátat
Ez a módszer a nehezebben, lassabban a nyár folyamán tartsuk nedvesen, ne hagy-
gyökeresedő növények szaporítására aján- juk kiszáradni és elgyomosodni.
107. ÁBRA

a) b) c) d)
Feltöltéses bujtás
a) az anyanövény visszametszése, b) az első feltöltés, amikor a hajtások jó arasznyiak, c) nyár közepére a bakhát
40–60 cm magas lehet, d) az ősszel meggyökeresedett vesszőket nyugalmi állapotban vágjuk le az anyanövényekről

EE
68
 A  hajtások gyökeresedése a nyár végén Termő ribiszke- és köszmétebokroknak,
kezdődik, s a gyökerek növekedése az ősz ha csak néhány csemetére van szükségünk,
elején vesz nagyobb lendületet. A  feltöl- elegendő az egyik felét vagy csak egy-egy
tést november második felében, a fagyok ágát visszametszeni, és a fiatal hajtásokat
beállta előtt bontsuk le. A  meggyökere- feltöltögetni. Ezeknek a vesszői, idősebb
sedett hajtásokat metszőollóval vágjuk le gallyai is jól meggyökeresednek, ha feltöl-
az anyanövényről. Az így kapott gyökeres tögetjük őket, így szinte kész termő bokrot
bujtványcsemeték azonnal állandó helyük- kapunk a szaporítás után.
re ültethetők. A vékonyabb, gyengébb gyö-
kérzetű csemetéket még egy évig 4-5 cm-es Vesszőfektetés
tőtávolságra, úgynevezett erősítőiskolába
ültetve neveljük. Ha a fagyok korán jön- Nagy szaporulatot eredményező buj-
nek, a feltöltés lebontását és a csemeték tásmód. A  vesszők hosszában könnyen
leszedését tavaszra is halaszthatjuk, ekkor meggyökeresedő növények, kúszócserjék
azonban a rügypattanás kezdete előtt el kell szaporítására nagyon jó eredménnyel hasz-
végezni. nálható. Nevezik sugaras vagy kínai bujtás-
Feltöltéses bujtással szaporítjuk az alma nak is (108. ábra).
és a birs alanyait, a magas törzsű ribiszke Az anyanövényt erős metszéssel úgy ne-
alanyát, az aranyribiszkét, a ribiszke és a veljük, hogy a tövön csak egyéves vesszők
köszméte (egres), valamint a ribiszkekösz- legyenek. A bujtást korán tavasszal, a rügy-
méte (például a Josta) nemes fajtáit, a fügét. pattanás előtt készítjük. Az anyanövénytől
A  legtöbb, dugványozással szaporítható
108. ÁBRA
díszcserje – mint amilyen az aranyfa, a je-
zsámen, a szirti gyöngyvessző, a hortenzia,
a nyáriorgona, a japánbirs, a ribiszke dísz-
változatai, az orgona, a hársfajták és a lab-
darózsa – bujtással is gyökeresedik.
a)
Oltott növényeket feltöltéses bujtással le-
hetőleg ne szaporítsunk, mert az alany sar-
jai fajtakeveredést okoznak. Kivétel, ha az
alanyból sarjadzó gyümölcsfának az alanyát
akarjuk így megsokszorozni. Ilyenkor is
szükség van a növényvédelemre, mert a fel-
töltött sarjak között megtelepszik a vértetű.
Az almafák közül az M 4 alanyúak gyakran
hoznak sarjakat, ezek feltöltögetve könnyen
meg is gyökeresednek. A  gyümölcsfákon
képződött sarjakat azonban rendszeresen
ne gyökereztessük, mert ez gyengíti a fát és
növeli a vértetűfertőzés veszélyét. Ha rend-
szeresen akarunk róluk szaporítani, inkább
ültessünk el néhány gyökeres sarjat anyanö-
vénynek, melyeket 2-3 éven keresztül erő-
teljesen (egy-két rügyre) visszametszünk, b)
ezután kezdhetjük feltölteni. Egy-egy jól
karbantartott anyatőről 10-20 gyökeres sar-
jat is leszedhetünk évente.
Hasonlóképpen jól meggyökeresednek a
Colt cseresznyealany sarjai is. A meggysar-
jakat azonban így ne szaporítsuk, mert azok
gyökérsarjak, s az egész kertet behálózzák.
A  gyökeres bujtványcsemetéket szemzésre Bujtás vesszőfektetéssel
nevelhetjük fel a következő évben, erről a) a vesszőket a talaj felszínére vagy sekély
részletesen az Oltványnevelés című fejezet- árokba húzzuk és kampózzuk le, b) a rügyekből
ben írunk. képződő hajtások meggyökeresednek

EE
69
kiindulva, sugárirányban, 10-15 cm mély den új hajtáshoz elegendő gyökér is jusson.
árkokat készítünk, ezeknek az aljába lehaj- A  nehezen gyökeresedők esetében előnyös
lítjuk, és kampókkal rögzítjük a vesszőket, lehet, ha a vesszőt már a fektetéskor takar-
hogy vízszintesen maradjanak. Ebben a juk 1-2 cm vastagságban földdel, s mielőtt
helyzetben a rügyek zöme kihajt, és növe- az új hajtások a földtakarás alól a felszínre
kedni kezd. Amikor a hajtások az árokból bújnának (megemelik a földtakarót), a ta-
kiemelkednek, vagyis elérik a 10-15 cm karást 1-2 cm-rel növeljük. Így a hajtások
magasságot, alapi részüket porhanyó, érett alapi része teljesen fénymentes körülmé-
komposztfölddel takarjuk a hajtások mint- nyek között marad, s ez nagyon előnyösen
egy feléig. A  hajtások növekedésekor ezt hat a gyökeresedésre. Így szaporítjuk a li-
a feltöltést folyamatosan megismételjük, liomfák (magnólia) nagy virágú fajtáit, a
úgyhogy végül is mindegyiknek az alsó har- klemátisz kerti változatait, a trombitacser-
madát-felét takarja a föld, amíg a feltöltés a jét, a som díszváltozatait, a mogyorófajtá-
20-30 cm magasságot el nem éri. Ezután, kat, a varázsmogyorót, a lilaakácot, a cser-
a nyár közepétől már csak a feltöltés folya- szömörce díszváltozatait, a gyümölcsfélék
matos nedvesen tartásáról kell gondoskod- közül pedig az egres- (köszméte-), a füge- és
nunk, és időnként gyomtalanítsuk a terü- a mogyorófajtákat.
letet. Ezt a bujtást úgy is el lehet készíte-
ni, hogy a hajtásokat nem árokba, hanem Közönséges bujtás
egyszerűen a porhanyóra elmunkált talajra
fektetjük, ám ekkor a feltöltés jobban ki- A legegyszerűbb bujtásmód, az előzőekhez
emelkedik a felszínből. viszonyítva azonban kevés a szaporulat,
Ősz végére az az évi hajtások és gyakran mert egyetlen hajtásból a legjobb esetben is
a lefektetett vesszők is meggyökeresednek. csak egy új növényt kaphatunk.
A töltést óvatosan bontsuk le, és a lefekte- E módszerrel az évi hajtást, egyéves vesszőt
tett vesszőt daraboljuk fel úgy, hogy min- vagy idősebb, még hajlékony gallyrészt is
109. ÁBRA

a) b)

c)

Közönséges bujtás
a) a visszametszett anyanövényen bujtásra alkalmas vesszők képződnek. Az anyanövényhez közel
40 cm mély gödröt ásunk vagy rést nyitunk a bujtásnak, b) a gödörbe vagy résbe hajlítjuk le a vesszőt,
c) a bujtott vesszők gyökeresedés után, nyugalmi időszakban választhatók le az anyanövényről

EE
70
 110. ÁBRA

b)
a)

d)
c)

A bujtványok gyökeresedésének serkentése

a) csavarás, b) behasítás, c) drótozás, d) gyűrűzés

bujthatunk (109. ábra). A munkát általában lességben, két helyen körbevágva lefejtjük a
tavasszal végezzük, de az új hajtásokat is leg- vesszőről, így bujtjuk az előkészített résbe.
később június elejéig-közepéig bujtani kell. A vessző feléig húzódó, fölfelé irányuló be-
A közönséges bujtás készítésekor az anya- metszés szintén segíti a gyökeresedést, a nyí-
növény mellett, a kiszemelt hajtás irányá- lásba azonban egy pici kavicsot, műanyag
ban, ásóval a talajba szúrunk, és oldalirányú lapot vagy gyufaszálat helyezzünk, nehogy
mozgatással néhány cm széles rést nyitunk. idő előtt összeforrjon (110., 112. ábra).
Ebbe a résbe hajlítjuk le a hajtást vagy a Nyár folyamán az anyanövény környe-
vesszőt úgy, hogy a csúcsa a talajfelszín zetében óvatosan kapáljunk, hogy meg ne
fölé emelkedjék, ívesen meghajlított része sértsük a leendő bujtványcsemetét. A  ta-
pedig a rés aljára kerüljön. A rést porhanyó lajt se hagyjuk kiszáradni. Szükség esetén
földdel feltöltjük, és lábbal tömörítjük. Ha a bujtások hajtásai mellé szúrjunk egy-egy
a bujtott vessző nem maradna meg a rés karót, s a hajtásokat kössük hozzájuk. Ez
alján, kampóval rögzítsük. Fontos, hogy a különösen a kúszó növények számára fon-
vessző minél meredekebben legyen lehajlít- tos. Ősz végén bontsuk ki a bujtásokat, s
va a talajba, mert ha emelkedő íve marad, ha meggyökeresedtek, az anyanövényről
azon sok új hajtás képződik, és így a gyöke- leválasztva, új növényként állandó helyre
resedés vagy gyenge lesz vagy elmarad, illet- ültethetjük. A  nehezen gyökeresedőknek,
ve a bujtványcsemeténk lesz gyenge. mint amilyen a mogyoró, a liliomfa, a va-
A  lehajlítást és a gyökeresedést is elő- rázsmogyoró, esetleg több év is szükséges a
segíti, ha a bujtott vesszőt a földbe kerü- meggyökeresedéshez.
lő részén megcsavarjuk, óvatosan megro- A  kúszónövényeknek egy-egy hosszú
pogtatjuk. A  gyökeresedést gyűrűzéssel is hajtását több helyen is lebujthatjuk, majd
elősegíthetjük. Legegyszerűbb, ha a bujtás ismét a talaj felszíne fölé íveljük (111.
legalsó pontján egy drótdarabot csavarunk ábra). Ennek a módszernek hullámos buj-
a hajtásra. Amint a hajtás vastagszik, a drót- tás a neve. Egy hajtásból annyi új növényt
gyűrű belevág, ami tápanyagtorlódáshoz, kaphatunk, ahány helyen lebujtottuk.
ezáltal jobb gyökeresedéshez vezet. Gyűrűz- A nagyvirágú klemátiszok kúszó hajtását a
hetünk úgy is, hogy a háncsot 0,5-1 cm szé- szárcsomónál kampózzuk le a talajba süly-

EE
71
 111. ÁBRA

A nagyvirágú klemátiszokat hullámos bujtással, a földbe süllyesztett cserepekben gyökereztetjük

112. ÁBRA
lyesztett cserépbe. A  rügyekből képződő
hajtások alapi részét komposzttal kupacol-
juk föl. A  gyökeresedés nyár végén, ősszel
kezdődik, ezért a cserepes csemetét csak a
következő év tavaszán ültessük új helyére.
Közönséges bujtással szaporíthatjuk a ja-
pánbirset, a gyertyánt, a liliomfát, a varázsfát,
a fűszercserjét, a hólyagfát, az orgonafajtákat,
a hársakat, a labdarózsát és a vele rokon ban-
gitafajokat, a havasszépét (rododendron), va-
lamint a fenyők közül a kúszó, talajra fekvő
borókákat. A  kúszónövények közül közön-
séges vagy hullámos bujtással szaporítható
a kúszó farkasalma, a fatekercs, a lilaakác, a
klemátisz és a trombitacserje. A  gyümölcs-
fajok közül elsősorban a mogyoró, a szeder,
a füge szaporításakor használható ez a mód-
szer, de a birs és a naspolyabokrok egy-egy ta-
lajhoz közel hajló ágával is megpróbálkozha-
tunk. Szobanövényeink közül a tarka levelű
borostyánfajták és más, a szárukon könnyen
gyökeresedő kúszónövények szaporításakor
alkalmazható ez a módszer.

A szeder fejbujtása
Ha a lebujtott vesszők fölött a talaj színén Akinek van szeder a kertjében, biztosan
hálót helyezünk el, és azt még földdel takarjuk, megfigyelte már, hogy ha a lecsüngő haj-
a meggyökeresedett bujtványok belenőnek tások csúcsára kapáláskor véletlenül föld
a hálóba, önmagukat gyűrűzik meg kerül, a hajtáscsúcs rövidesen megduzzad,

EE
72
 113. ÁBRA 114. ÁBRA

A szeder felbujtásakor a talajba kerülő

hajtáscsúcs megduzzad, gyökeresedik, majd
pedig visszafordulva új növényt képez

gyökereket fejleszt, majd a talajban vissza-

fordulva, fölfelé kezd növekedni, s így ősz
végére egy teljesen új növényt kapunk. Ezt
a tulajdonságot használjuk ki a fejbujtás-
kor. Nyár közepén a hajtáscsúcsot egy ka-
pavágásnyi mélységű kis gödörbe vezetjük,
és földdel takarjuk (113. ábra). E módszer
nagy előnye, hogy termő ültetvényben a
termés befolyásolása nélkül használható, A felkopaszodott szobanövények (például a rákvirág)
nem kell az anyanövényt visszavágni, a kö- csúcsából légbujtással megfiatalított példányt kaphatunk
vetkező évi termést adó hajtásokat szaporí-
tási célra felhasználni. Ugyanígy szaporít- A  mennyezetet elérő, felkopaszodott fi-
ható a málna és a szedermálna is. kuszok, buzogányvirágok megmentésének,
megifjításának kiváló módszere a légbujtás,
Levegőbujtás ami azzal az előnnyel is jár, hogy a megmet-
szett anyanövények a bujtás után elágazód-
Elsősorban szobanövények szaporítására nak, s így visszanyerhetik díszítőértéküket.
ajánljuk; üvegházban, lakásban, de szabad- A  légbujtás félbevágott műanyag pohárral
ban is készíthető (114. ábra). vagy cseréppel is burkolható.
A  bujtás helyén a vesszőt, szárat ferdén
fölfelé, félig bemetsszük és kis kaviccsal A szőlő bujtása
vagy gyufaszállal kitámasztjuk, hogy össze
ne forrjon. A szárat meg is gyűrűzhetjük a Homoki szőlőkben, ahol saját gyökerű
gyökeresedés elősegítésére (lásd 110. ábra). nemes fajtákat telepítettünk, a bujtás, első-
Ezután a sebhelyet nedves vattával vagy sorban a közönséges bujtás sokoldalúan, s
finom tőzegmohával vegyük körül, kívül- nem csak szaporításra használható.
ről fóliával burkoljuk, majd a seb alatt és A  nemes vesszőket közönséges bujtással
fölött szorosan kössük át, hogy ki ne szá- meggyökereztetve szaporításra is használ-
radjon. A  burkolóközeget tartsuk nedve- hatjuk. A  lebujtott vesszők azonban za-
sen. Néhány hét vagy hónap elteltével a varják a művelést, ezért ritkán élnek vele,
sebzés feletti rész meggyökeresedik. Amint inkább a dugványozást választják. A  szőlő
a gyökerek megerősödtek, a bujtást a gyö- már egy kapavágás mélységbe bujtva is
kerekkel együtt lemetsszük az anyanövény- meggyökeresedik, ez a módszer a porbujtás
ről, és új növényként becserepezzük vagy (115. ábra).
állandó helyére ültetjük. Az anyanövény a A  tőkepótló bujtás hiányzó szőlőtőkék
visszametszés következtében többnyire el- helyén, kora tavasszal, nyugalmi időszak-
ágazódik, s akár további szaporításokra is ban készül (116. ábra). Itt a vesszőt mintegy
felhasználható. 40 cm mély gödörbe bujtjuk le valamelyik

EE
73
 115. ÁBRA

A porbujtás a közönséges bujtás változata; homoki szőlőkben sekély földtakarással végezzük

116. ÁBRA

a)

b)

c)

Vesszőfektetés és tőkepótló bujtás

a) vesszőfektetéssel egy vesszőből több csemetét kaphatunk, b) tőkepótló bujtással
idős szőlőt ifjíthatunk, c) a bujtás levágása a tőkéről

EE
74
 117. ÁBRA
szomszédos tőkéről, közönséges bujtással.
a)
A vesszők megcsavarása, ropogtatása serken-
ti a gyökeresedést. A szőlő döntésével (117.
ábra) az anyanövény maga is megújítható.
Ehhez a tőkét körbeássuk, talpgyökereit az
egyik oldalon elmetsszük, hogy a tőketör-
zset a gödör fenekére fektethessük. A tőkén
meghagyott egy vagy több vesszőt a kívánt
tőkehelyekre irányítva a gödröt földdel beta-
karjuk, s a talajfelszínen a meghagyott vesz-
szőket karóhoz kötözzük. A bujtással nyert b) trágya
szőlőtőkék gyorsan fejlődnek és hamar szá-
mottevő termést is adnak (118. ábra). El-
öregedett szőlők felújítására használható ez
a módszer. Új művelésmód kialakítására is
lehetőséget ad. Oltványszőlőkben, ahol a
talajban filoxéraveszély van, csak az alanyt
szabad bujtani, s erre zöld- vagy fásoltással
olthatjuk majd a nemes fajtákat. Módszere
a közönséges bujtás, ezt használjuk a zölden
beoltott hajtások meggyökereztetésére is.
A döntés sajátos bujtásmód, amelynek során
az anyatőke is a föld alá kerül. Idős szőlők
DUGVÁNYOZÁS ifjítására és átoltott tőkék fiatalítására szolgál
a) zöldoltás döntése, b/ pótlásként szolgáló tőkefiatalítás
Az ivartalan (vegetatív) szaporításnak ez a
118. ÁBRA
legáltalánosabb módja. Dugványozáskor az
anyanövényről leválasztott részt – a hajtást, a)
levelet, vesszőt, gyökeret – meggyökereztet-
jük. A dugványozás alapja, hogy a növényi
részek járulékos gyökereket fejlesztenek és
regenerálódnak. A  metszési felületen heg-
szöveg (kallusz) keletkezik, végül kihajt a
rügy, s ekkor létrejön az új növény. Bizo-
nyos növénycsoportok, például a pillan-
gósvirágúak nehezen vagy egyáltalán nem
képesek járulékosgyökér-képződésre.

Hajtásdugványozás
Az anyanövényről leválasztott leveles haj- b)
tásrészek általában jól meggyökeresednek.
A  lágy és fás szárú növényeket a hajtások
feldarabolásával készített dugványokkal
szaporíthatjuk.
A hajtásdugványok kevés szilárdító szöve-
tet és sok vizet tartalmaznak, a rajtuk levő
levelek pedig sok vizet párologtatnak, ezért
gyökereztetéskor az egyik legfontosabb fel-
adatunk a dugványok párologtatásának
csökkentése és a víz pótlása. Ezt a célt a dug-
ványok zárt, magas (96-98%) relatív pára-
tartalmú légtérbe helyezésével, árnyékolás- Egyedi bujtásmóddal, például kiállításra,
sal, hűtéssel és a levélfelületen felszívódó víz szép, termő tőkét nevelhetünk
pótlásával, permetezéssel lehet elérni. a) kosaras, b) cserepes bujtás

EE
75
 119. ÁBRA

a) b) c)

d)

Rügydugványok, levélrügydugványok gyökereztetése

a) szőlő rügydugvány, b) levélrügydugvány, c) fikusz levélrügydugvány, d) rákvirág szárának feldarabolása

A  hajtásdugványokban kevés a tartalék csak alig alakultak ki. Az ilyen hajtás sima
tápanyag, ezért a gyökeresedéshez a dugvá- felülettel, pattanva törik. Lejjebb egyre
nyok levélfelületére, annak normális mű- több szilárdító elem jelenik meg, a hajtás
ködésére is szükség van. Az asszimiláció már szálkásan törik vagy nem is lehet eltör-
során képződő szénhidrátok és bizonyos ni. A fás növények hajtásainak alapi részén
másodlagos anyagcseretermékek a hormo- május-júniusban kezdődik meg a fásodás.
nokkal együtt szerepet játszanak a gyökere- Nyár közepére a hajtás megfásodik, a haj-
sedésben. Ehhez a dugványoknak fényre is táscsúcs sem növekszik tovább, záródik, s
szükségük van. Az árnyékolással csak any- fokozatosan kialakul a fajra, fajtára jellemző
nyira éljünk, amennyire ez a túlzott páro- héjkéreg, a háncs és a farész tagozódása.
logtatás megakadályozásához szükséges. A  hajtásdugványoknak, függetlenül
A leveleket legföljebb felezzük, ne kurtítsuk attól, hogy a hajtás mely részéből készültek,
meg nagyobb mértékben. Ha a környezeti a levelek miatt nagyjából azonos igénye-
feltételek (például a vízpermetezés) lehető- ket támasztanak a környezeti feltételekkel
vé teszik, a leveleket teljesen hagyjuk meg, szemben. A lágy szárú dísznövények közül a
legföljebb csak a helytakarékosság miatt krizantém, a bojtocska, a pelyvavirág, a vi-
kurtítsunk. rágcsalán, a vízifukszia dugványozásához ál-
A hajtásokból teljes hosszukban készíthe- talában a kevés szilárdító elemet, tartalmazó
tők dugványok, noha a hajtások fejlettsége hajtáscsúcsot használjuk. Ezek intenzívebb
– az alaptól a csúcsig – nagyon különböző. kezelést igényelnek. A  legtöbb hajtásdug-
A  hajtáscsúcsban és az alatta levő néhány vány alapi része, tehát a gyökeresedési zóna
ízközben szilárdító rostok még nem vagy többé-kevésbé fásodott. Kora tavasszal a

EE
76
szobában, ablakpárkányon vagy üvegház- Dugványok készítése, kezelése
ban, fagymentesen átteleltetett és meghaj-
tatott anyatövek hajtáscsúcsaiból készíthe- Lehetőleg egészséges, fajtaazonos, jó tulaj-
tünk dugványokat. Ilyenkor dugványozzuk donságokkal rendelkező anyanövényekről
a krizantémot, a szegfűt, a bojtocskát, a ví- szedjünk dugványokat. Nagyobb meny-
zifuksziát, a pelyvavirágot, a virágcsalánt, a nyiségben való szaporításhoz a kiválasztott
hamvaskát. A  szabadföldi növények közül anyanövényeket erőteljesen metsszük visz-
a nagyvirágú klemátiszok hajtatott anyatö- sza, hogy sok, dugványozásra alkalmas haj-
veiről is jó eredménnyel dugványozhatunk tást hozzanak. Lágy szárú növényeken, szo-
ebben az időszakban. banövényeken a rendszeres dugványszedés
A  szabadföldi fás növények hajtásdug- erőteljes elágazódást, sok hajtást eredmé-
ványozása május végén, június elején kez- nyez. Néhány dugványt azonban egy-egy
dődhet, amikor a hajtások még intenzíven ág visszametszésével vagy akár visszametszés
növekednek. A  könnyen gyökeresedők fá- nélkül is szedhetünk a szabadföldi fákról,
sodó hajtásai még július-augusztusban is cserjékről, fenyőkről, szobanövényekről.
hoznak gyökeret. Ilyen például a borbolya, A  dugványok mérete különböző lehet.
az aranyvessző, a gyöngyvirágcserje, a hó- A  legkisebb dugványon egy levél és egy
bogyó, az orbáncfű, a fagyal, a jázmin, a rügy van, ez az úgynevezett levélrügydug-
jezsámen, a boglárcserje, a lonc, a pimpó, vány. A levélhez a szárcsomó alatt és felett
a ribiszke díszváltozatai, a gyöngyvessző, 1-1 cm-nyi szárrészt is vágjunk. Ezt egyes
a rózsalonc. Egyesek, mint a vörös levelű hosszú ízközű növények esetében használ-
cserszömörcefajták viszont akkor gyökere- juk, sajnos azonban csak gondos ápolással
sednek jobban, amikor a hajtások csúcsa a gyökereztethetők meg, és hosszabb idő alatt
növekedést éppen befejezte. válnak kész növénnyé. Levélrügydugvány
A lomblevelű örökzöldek hajtásai a nyár készíthető a fikusz szárából. Levelenkén-
folyamán, júliustól októberig gyökerez- ti feldarabolással szaporíthatjuk a szőlőt.
tethetők. Ilyenek az örökzöld borbolyák, Ezeknél a szárrész vízszintesen fekve kerül-
a madárbirsek, a kecskerágók, a magyal,
120. ÁBRA
a puszpáng, a havasszépe (rododendron),
a tűztövis. Nyár végén, ősz elején dugvá-
nyozzuk a fenyőfélék közül a borókaválto-
zatokat, a ciprus és az álciprus fajtákat, az
életfát, a tuja és a tiszafa fajtáit. A meggyö-
keresedett dugványokat lombtakarással
teleltetjük, s csak a következő év tavaszán a lágy hajtáscsúcsot
cserepezzük vagy ültetjük erősítőiskolába. eldobjuk
A  gyümölcsfajok közül hajtásdugvá-
nyozással szaporítható a kivi, az áfonya, a
szeder, a ribiszke, a ribiszkeköszméte, a ho-
moktövis, a citrom. Egyes, egyébként szem-
zéssel szaporított gyümölcsfajok hajtásdug-
ványai is meggyökeresednek, mint például
a meggy, az őszibarack, a szilva, a kajszi, a
birs, a naspolya.
Néhány szobanövényről, amennyiben
megfelelően fejlettek a hajtásaik, bármi- a egyik levelet kétrügyes
kor szedhetünk dugványokat. A  pletyka, eldobjuk szárcsomó
a borostyán, a szobafutóka hosszú, kúszó
hajtásait feldarabolva fej- (csúcsi) és szár-
szárhossz

dugványokat egyaránt készíthetünk. A fel-

kb. 4 cm

kopaszodó szárúak, mint a buzogányvirág,

a fikusz, a rákvirág fejdugványából gyorsab-
ban kapunk kész növényt, a levél nélküli
szárrészt pedig feldarabolás után meggyö- Levélrügydugvány készítése nagyvirágú
kereztethetjük (119. ábra). klemátisz szaporításához

EE
77
 121. ÁBRA

nagylevelű fajok hajtáscsúcs

szárdarab

oldalhajtás

kislevelű fajok

Hajtásdugványok készítése lomblevelű cserjékről

EE
78
 122. ÁBRA

a) b)

Dugványkészítés fenyőkről
a) kalapácsos, b) szakított dugvány

jön a közegbe (lásd a 119. ábra). A  nagy- A legtöbb növényből legalább két szárcso-
virágú klemátiszfajtákból szintén egyrügyes mót (levelet vagy levélpárt) tartalmazó dug-
dugványokat készítünk, itt a rügy alatti ványt készítsünk. Leggyakoribb a 4-6 levél-
szárrész 4-5 cm hosszú, amit függőlegesen ből, levélpárból álló dugvány (121. ábra). Az
dugványozunk (120. ábra). A jobb gyöke- alsó 1-2 levelet, levélpárt a dugványnak azon
resedés érdekében a rügy alatti szárat két- a részén, amely a talajba kerül, távolítsuk el.
oldalt bemetsszük, a héjkérget fordított U A  nagyobb levelű fajok felső, megmaradó
alakban sekélyen levágjuk. leveleit a helytakarékosság érdekében kurtít-

EE
79
suk felére, vagyis a levéllemez felét éles kés- úgynevezett auxinok hiánya miatt marad el
sel, metszőollóval vágjuk le. A dugványokat vagy lesz gyenge a gyökeresedés, így ezek-
alapi részükön éles késsel vagy metszőolló- kel érhetünk el nagyon látványos eredmé-
val, a szárcsomó alatt 1-2 mm-rel, a szárra nyeket. A természetes auxinokhoz hasonló
merőlegesen vágjuk el. Egyes virágokról, vagy erősebb hatású a kevésbé bomlékony
például a muskátliról, szegfűről jobb törni és a gyakorlatban is könnyen használható,
a dugványokat, így alapi részük nem fertő- mesterséges úton előállított 1-naftil-ecetsav
ződik. Nehezen gyökeresedő fás növények és az általánosabb hatású 1,3-indolil-vajsav.
(alma, mályvacserje, liliomfa, klemátisz) Nyugat-Európában ugyanilyen hatóanyagú
dugványának alapi részét két-három cm mé- gyökereztető készítményeket lehet kapni
lyen bemetsszük vagy a héjkérget oldalt, for- különböző fantázianeveken (Seradix, Rhi-
dított U alakban egészen a farészig levágjuk. zopon, Wurzelfix, Promosteck, Jiffy Grow),
A fenyőkről is az előzőekben leírtak sze- por, oldat vagy vízben oldható tabletta
rint vágjunk dugványt (122/a ábra) úgy, formájában. A  hazai forgalomban kevés
hogy annak alapi része már fásodott legyen. az ilyen készítmény (lásd az 1. táblázatot),
A  fenyődugványokat szakítani is lehet ezért a kertészkedők maguk kénytelenek
(122/b ábra), aminek a gyorsabb munka- előállítani a szükséges koncentrációjú olda-
végzés mellett fő előnye, hogy az idősebb tot vagy porkeveréket. (Az elkészítés recept-
farészt is tartalmazó dugványtalp jobban jét az általános részben, a Serkentőszerek,
gyökeresedik. A tűlevelűeknél a tűleveleket, segédanyagok cím alatt részletesen leírtuk.)
a pikkelylevelűeknél pedig az oldalhajtáso- A  fás növények egy részénél az alkoho-
kat szedjük le a dugvány gyökereztető kö- los oldat hatásosabb (feltehetően az alko-
zegbe kerülő, alapi részéről. hol gyökeresedést gátló anyagokat is kiold
a dugványokból), a kezelés viszont körül-
A gyökeresedés serkentése ményesebb. Kezeléskor a készítményből ki-
sebb mennyiséget lapos üvegtálba töltünk,
Sok növényfaj dugványa különösebb keze- és ebbe mártjuk a dugványok alapi részét,
lés nélkül is meggyökeresedik. A  nehezen 1-2 cm hosszan. Ezt követően a dugványo-
gyökeresedők gyökérképződését külön- kat fél–egy órára tiszta vízbe állítjuk, hogy
böző serkentőhormonokkal segíthetjük az alkohol kioldódjék, ami egyébként a nö-
vagy gyorsíthatjuk. A  rendkívül összetett vényeket is mérgezi (123. ábra).
gyökeresedési folyamatban fontos a hor- Sokkal egyszerűbb a kezelés, ha a ható-
monok szerepe. Közülük leggyakrabban az anyagot por formájában, talkum vivőanyag-
123. ÁBRA 124. ÁBRA

Dugvány kezelése alkoholos gyökereztetésserkentővel:

5 másodpercre az oldatba mártjuk, lecsöpögtetjük, A por alakú serkentőszer vivőanyaga talkum;
majd egy órára vízbe áztatjuk egyszerűen kezelhetők vele a dugványok

EE
80
gal juttatjuk a dugványok talpára. Lágy meg. A  virágüzletekben, kertészeti szak-
szárú növényekhez elsősorban ezt a kezelést üzletekben kapható földkeverékek vagy
ajánljuk, de a fásnövények dugványait is maga a kerti föld komposzttal, homokkal
eredményesen és jóval egyszerűbben kezel- keverve alkalmas egyes könnyen, gyorsan
hetjük ezzel a készítménnyel. Kezeléskor a gyökeresedő növények gyökereztetésére.
dugványok talpát mártsuk 1-2 cm mélyen A  szobanövények közül közvetlenül föld-
a porba, s ezután tűzdeljük a gyökereztető keverékbe dugványozhatjuk a muskátlit,
közegbe (124. ábra). a pletykát, a csokrosinda indanövényeit, a
szingóniumot(nyíllevelet), a szobafutókát.
Gyökereztető közegek A  földkeveréket töltsük tiszta cserepekbe,
majd cserepenként 3-5 dugványt tűzdeljünk
A  gyökereztetés közege legyen levegős, az enyhén tömörített földbe. A gyökerese-
emellett elegendő vizet is tartalmazzon és désig árnyékos helyen tartsuk a cserepeket,
fertőzési forrásoktól mentes legyen. gyakran, kis mennyiségű vízzel öntözzünk,
A legolcsóbb, könnyen beszerezhető gyö- s ha lehetőség van rá, teremtsünk párás kör-
kereztető közeg a homok, de benne a dug- nyezetet. A  földkeverékek hátránya, hogy
ványok gyökerei merevebbek, törékenyeb- nagyobb bennük a fertőzésveszély.
bek az átlagosnál. (A homok tisztításáról a
könyv elején, A szaporítás közegei cím alatt Vízkultúra
szóltunk részletesen.)
Tőzegben a dugványok nagyon jól gyöke- Szobanövényeink egy részén olykor szabad
resednek, gyökérzetük sűrűn elágazó, boj- szemmel is látható vagy a szár felszíne alatt
tos lesz. A hangafélék gyökereztetésére csak láthatatlanul megbúvó gyökérkezdemények
a rostosabb szerkezetű, savanyú kémhatású, vannak a szár teljes hosszában, gyakrabban
úgynevezett fehér tőzeget használhatjuk. csak a szárcsomók környékén. Az ilyen nö-
Tőzeggel javíthatjuk az olcsó homok tu- vények szárát feldarabolva, 4-6 leveles dug-
lajdonságait. Keverékük levegős, jó a víztar- ványokat készíthetünk. Befőttesüvegben,
tó képessége. vízbe állítva, gyökérkezdeményeik hamar
Perlittel is keverhetjük a tőzeget (4-8:1 növekedni kezdenek, a dugványok megy-
arányban), ez azonban drága, csak igényes nö- gyökeresednek. A legtöbb kúszó szárú, úgy-
vények gyökereztetésére érdemes használni. nevezett ámpolnanövény (filodendron, szo-
A  gyökereztető közeg iránti igények- bafutóka, szingónium, pletyka, borostyán)
nek leginkább a földkeverékek felelnek jól szaporítható ezzel a módszerrel. Más
125. ÁBRA

a) b)

Szobanövények gyökereztetése vízkultúrában

a) mályvarózsa és leánder, b)pletyka és szobafutóka

EE
81
szobanövények, például a rákvirág, a virág- lakpárkányon helyezhetjük el, különösebb
csalán, a bunkóliliom, a buzogányvirág, a ápolást nem igényelnek, az erős napfénytől
dracéna, a fikusz, a fukszia, a csavarpálma azonban óvjuk őket.
fejdugványa és dugványai is jól gyökeresed-
nek így (125. ábra). Gyökereztetés a lakásban
A  fás szobanövények közül a fikusz, a
kínai hibiszkusz, a leander vagy a fukszia Néhány dugvány gyökereztetéséhez nincs
hajtásain nincsenek ugyan gyökérkezdemé- szükség költséges berendezésre, egyszerű
nyek, a dugványok azonban vízkultúrában eszközökkel is jó eredményt érhetünk el
4-6 hét alatt meggyökeresednek. (126. ábra).
Ha a vízben gyökereztetett dugványokat Kevés dugványt cserépben, műanyag
cserépben kívánjuk továbbnevelni, a gyöke- pohárban is meggyökereztethetünk. A  kö-
resedés után mielőbb cserepezzük be őket. zeget töltsük új vagy tisztára mosott cserép-
Egyesek azonban, mint a pletykafélék, a be, műanyag cserépbe, s ebbe tűzdeljük a
szobafutóka, hosszabb ideig is jól tenyész- dugványokat. A cserepeket a gyökereztetés
nek vízkultúrában, különösen, ha időnként idejére tegyük megfelelő méretű fóliazacs-
egy-egy csipetnyi tápsót adunk a vízhez. kóba. Finom porlasztású kézi permetezővel
Kúszó, csüngő növényekből a gyökeresedés permetezzünk vizet a levelekre, majd a zacs-
után 5-10 dugványt is ültethetünk egy-egy kót fölül összefogva, gumigyűrűvel zárjuk
cserépbe, ekkor kapunk csak igazán muta- le, állítsuk ablakpárkányra, virágállványra.
tós növényeket. A  zacskót időnként felnyitva, vízpermet-
A  vízben gyökereztetett dugványokat a tel frissítsük fel a leveleket. A gyökeresedés
gyökeresedés idejére a virágállványon, ab- után a zacskót mind hosszabb ideig hagy-
126. ÁBRA

a) b) c)

d) e)

Hajtásdugványok gyökereztetése szobában, ablakpárkányon, erkélyen

a) fóliazacskóban, b) befőttesüveg alatt, c) műanyag dobozban, d) fóliaborítással, e) üveglapokból készült szekrényben

EE
82
juk nyitva, így szoktassuk szabad levegőhöz pedig a fedlap lesz, amit levegőztetéskor és
a növényeket. Edzés után a gyökeres dugvá- a dugványok permetezésekor leemelünk.
nyok egyenként becserepezhetők, a szabad- Ilyen módszerekkel az igényesebb szoba-
földi növények erősítőiskolába ültethetők. növényeket és a szabadföldi díszfákat, dísz-
Nagyon jól használhatók „szaporítószek- cserjéket, fenyőféléket gyökereztethetjük a
rényként” a háztartási célra, élelmiszerek szobában, ablakpárkányon, virágállványon
tárolására készült, átlátszó fedelű műanyag vagy a teraszon, erkélyen is. A  fóliából,
dobozok, amelyek elhelyezhetők ablakpár- üveglapokból kialakított szaporítószekré-
kányon, virágállványon. Ezekbe a dugvá- nyek még az üvegházban, fóliaházban is jó
nyokat kis cserepekben, műanyag tálcákon szolgálatot tehetnek. Kisebb mennyiségű
tehetjük, a légtér fedéllel zárható, és rend- dugványt így intenzívebb kezelésben része-
szeres kézi permetezéssel magas páratartal- síthetünk.
mat hozhatunk bennük létre.
Nagyobb mennyiségű dugvány gyökerez- Gyökereztetés fóliasátorban,
tetésére szaporítóládát vagy 10 cm magas,
perforált falú műanyag gyümölcsös rekeszt üvegházban
használhatunk. Ez utóbbiban mindig leve-
gős marad a közeg. A rekeszeket háromne- A  kertben lévő fóliaalagút (127. ábra),
gyed magasságukig töltsük meg, a közeg nagyobb méretű fóliasátor vagy üvegház
felszínét lapogassuk le, enyhén tömörítsük, (128. ábra) kedvező körülményeket teremt
majd sorokba tűzdeljük a dugványokat. a hajtásdugványok gyökereztetéséhez. Az
A  tűzdelést tűzdelőfával, vagyis ceruza- ilyen berendezések zárt légterében gyakori,
vastagságú, kihegyezett, 10-15 cm hosszú finom porlasztású öntözéssel kellően magas
pálcával végezzük. Ezzel készíthetünk lyu- páratartalom érhető el, árnyékoló nádfonat-
kat a dugvány szárának, majd ezzel tömörít- tal vagy többrétegű Raschel-hálóval pedig
jük a közeget a dugvány körül. A sor- és tő-
127. ÁBRA
távolság a dugványok méretétől függ. Apró
levelű, kisméretű dugványokat 1-3 cm-re a)
dugványozhatunk. A  legtöbb növénynek
elegendő 3-6 cm távolság, a nagyobbak 6-8
cm-re legyenek egymástól. A nagylevelűek
helyigényét a levelek kurtításával mérsé-
kelhetjük. A  sorok helyét legegyszerűbben durva
úgy jelöljük ki, hogy egy vonalzót élével a homok
tömörített közeg felületére nyomunk. Ké- komposzt
szíthetünk olyan sorjelölő lécet is, amelybe
a tőtávolságoknak megfelelően szögeket
verünk úgy, hogy néhány centire kiálljon a b)
hegyük. Ezt a közegre nyomva, elkészíthet-
jük a sorban a dugványok számára szüksé-
ges lyukakat.
Szaporítóládák, rekeszek fölé szögezzünk
vagy ragasszunk vékony léckeretre fóliabo-
rítást, így alakíthatunk ki szaporítószek-
rényt (126/c ábra), s ebben akár az erkélyen
vagy a teraszon is gyökereztethetünk. Itt a
dugványok állapotát folyamatosan figye- c)
lemmel kísérhetjük, szükség esetén finom
vízpermettel frissíthetjük a leveleket. Ha-
sonló szaporítószekrény alakítható ki egy
szaporítóláda vagy -rekesz és néhány üveg-
lap segítségével is (126/e ábra). A  ládát a
közeggel töltsük meg, majd a dugványozás Alacsony fólialagút hajtásdugványok gyökereztetésére
után négy, megfelelő méretű üveglapból ki- a) a dugványsorok az ágyra merőlegesek, b) a fólia
alakíthatjuk az oldalfalakat, egy ötödikből végét földdel vagy c) karóhoz kötve rögzítjük

EE
83
 128. ÁBRA 129. ÁBRA

a)

b)

Házi szaporításkor a párásításhoz

elegendő a kézi vízporlasztó

megvédhetjük a dugványokat a tűző nap-

sütéstől. Az e célra épített fóliaalagutakat
úgy célszerű elhelyezni, hogy kihasználjuk
a már meglévő fák természetes árnyékát.
A nagyméretű fóliaházakban, üvegházak-
ban, ahol növényasztalok, polcok is vannak,
a dugványokat ládákban gyökereztessük, s a
c)
fóliából vagy üveglapokból készült szaporí-
tószekrényeket is használhatjuk a párás kör-
nyezet kialakításához. Nagyobb mennyiségű
dugványhoz közvetlenül az előzőleg deszka-
kerettel körülvett növényasztalra terítsük a
gyökereztető közeget. A ládában vagy a nö-
vényasztalon gyökereztetett dugványokat a
gyökeresedés után cserepezzük be.
Hajtásdugványokat, elsősorban szabad-
földi díszfákat, díszcserjéket, fenyőket és
gyümölcsfajokat gyökereztethetünk alacso-
nyabb fóliaalagútban vagy olyan fóliasátor-
ban, ahol nincs növényasztal. Ekkor a fólia
d) alatt jól elmunkált kerti földre 10-15 cm-es
rétegben terítjük a gyökereztető közeget,
ebbe tűzdeljük a dugványokat. A  gyöke-
resedés és edzés után bontsuk le a fóliát.
A gyökerek átnőnek a talajba, s esetleg még
egy-két évig, a szükséges méret eléréséig
ugyanazon a helyen nevelhetők.
A hajtásdugványok gyökereztetése során
a leveleket tartsuk épségben, „működőké-
pesen”. Ezt részben finom vízpermet szó-
Igényesebb szaporító-berendezések a kertben rásával érhetjük el. A  dugványok levelére
a) üvegház, b) fóliaház, c) melegágy üvegablakokból, juttatott víz kettős hatású. Legnagyobb
d) léckeretre szögelt fóliaborítású dugványágy haszna, hogy párolog, a párolgáshoz hőt

EE
84
von el, hűti a környezetét. A  hűtéssel ki- lep le nem zárja a víz útját. Legegyszerűbb
alakuló alacsonyabb hőmérsékleten keve- a vezérlés időprogram-kapcsolókkal. Ál-
sebbet párologtatnak a levelek, s lelassul a talában két kapcsolóórára van szükség. Az
lebontó jellegű anyagcsere-folyamat (a disz- egyik az éjszakai és a nappali működést ve-
szimiláció). A  levelekre kipermetezett víz zérli (éjszaka nincs vízpermetezés), 24 órás
vékony bevonatot képez, ezt a dugványok a beosztású. Nyáron reggel 7-8 óra körül cél-
bőrszövetükön keresztül fölveszik, így rész- szerű kezdeni a permetezést és este 7-8 óra
ben pótolják vízveszteségüket. Néhány láda körül abba kell hagyni. A  másik kapcsoló
dugvány permetezéséhez egy-két liter űr- lehetőleg 10 perces beosztású legyen, így
tartalmú kézi permetező is elegendő (129. minden 10 percben, tetszés szerint, 20-40
ábra). Nagyobb mennyiséghez automata másodpercnyi szórási időt állíthatunk be,
vízpermetező rendszer szükséges. a hőmérséklettől és a napfény erősségétől
függően.
Automatikus vízpermetező rendszer A  csupán 24 órás időprogram-kapcso-
lók (például a Theben timer) önmagukban
Ahol rendszeresen nagyobb mennyiségű nem elegendőek a dugványok permetezésé-
hajtásdugványt gyökereztetnek, érdemes re, mert ezeknél a legrövidebb periódusidő
az üvegházba vagy fóliaházba automatikus 15-20 perc, ami öntözésre megfelel, a dug-
permetezőt építeni. Nem olcsó, viszont ha ványoknak azonban sok ez a víz. A nappali-
ki tudjuk használni, néhány év alatt megté- éjszakai működés vezérlésére is alkalmasak.
rül a befektetés. Barkácsolni tudó és szerető Ma már kaphatók olyan elektronikus idő-
kertészkedők villanyszerelő és vízvezeték- program-kapcsolók (például Phytotronics
szerelő segítségével összeállíthatják a rend- vagy az ÉGI Sigmat AP-63 öntözésvezér-
szert. lője), amelyeken a periódusidő (2-60 perc)
Az automata vízpermetező három fő és a szórási időtartam (10-120 másodperc)
részből áll: tetszőlegesen állítható.
1. a túlnyomást biztosító tartály és a víz- Az automatikus vízpermetezés mellett a
vezetékrendszer, fölösleges csurgalékvíz elvezetéséről is gon-
2. a szabályozórendszer mágnesszeleppel és doskodni kell. A  dugványágyások aljára
3. a szórófejek. mindenképpen helyezzünk 15-20 cm vastag
A  kommunális vízvezeték túlnyomása durva kavics vagy kőzúzalék drénréteget.
általában nem elegendő a szórófejek kifo- A  gyökeresedési időszak után egyre rit-
gástalan működéséhez, de a házi vízellátó kábban és nagyobb vízmennyiséggel per-
tartály már megfelelő a szükséges 4-6 bar metezve edzhetjük növényeinket. Ezt a pe-
túlnyomáshoz. A vízvezetéket és a szórófe- riódusidő és a szórási időtartam növelésével
jek felszálló csöveit a szórófejek szórásképé- érhetjük el.
nek megfelelően átfedéssel helyezzük el a
dugványágyásokban, lehetőleg úgy, hogy a Kettős fóliatakarás
vízszintes csövek vagy a talajban, vagy köz-
vetlenül a talaj fölött legyenek, ne akadá- Nagy légterű fóliasátrakban, fóliaházakban,
lyozzák a munkát. üvegházakban automata vízpermetezés nél-
Az ütközőlapos szórófejek közül a Teejet kül könnyen kiszáradhatnak a dugványok.
kellő finomságú permetet ad, a szűrőbe- Ezen belső fóliatakarással segíthetünk.
tétje, valamint a beépített, csöpögést gátló A  belső fóliatakarásra egyszerű polieti-
rugós szelep biztonságossá teszi működését. lén fóliát, fehér színű, árnyékoló hatással
A  szektoros szórásképű TK 1,5 vagy TK is bíró, úgynevezett tejfóliát vagy nagyon
2 jelű lapkával fölszerelve, egy liter alatt vékony, bizonyos mértékű gázcserét is lehe-
marad a percenkénti vízkiszórás. Másfél-két tővé tevő, a párát azonban visszatartó fóliát
négyzetméterenként elegendő egy szórófe- használhatunk. A vékony fóliát közvetlenül
jet fölszerelni. a dugványokra is teríthetjük, a vastagabbat
Az automatikus vízpermetezést az elekt- pedig horganyzott huzalból, műanyag csö-
romos működtetésű mágnesszelep és az ezt vekből készült belső vázra helyezzük. Ket-
működtető szabályozórendszer teszi lehető- tős fóliatakarással elegendő lehet a dugvá-
vé. A mágnesszelep nyit, megkezdődik a víz nyozást követő egyetlen permetező öntözés
permetezése, s addig tart, amíg a mágnessze- – akár a gyökeresedésig is –, de ha a száradás

EE
85
jelei mutatkoznak, permetező öntözéssel ne fertőzzék az egészséges növényeket.
frissítsük fel a dugványokat. A  túlöntözés Ilyenkor ne öntözzünk, hagyjuk a leveleket
itt is könnyen okoz rothadást, pusztulást. megszáradni, azután permetezzük az ágyást
Lomblevelű díszcserjék nyári dugványo- gombaölő szerek megfelelő töménységű ol-
zásakor a gyökeresedést követően először a datával.
belső fóliatakarást nyissuk fel egyre hosz- A gyökeresedés után mind nagyobb víza-
szabb időszakra, így eddzük a növényeket. dagokkal kell öntözni; a finom vízpermetet
Nyár végén a külső fóliatakarást is lebont- ritkább, de nagyobb adagú öntözés váltja
hatjuk, fokozatosan szoktatva növényein- fel. Később az árnyékolást is megszüntet-
ket a szabadföldi körülményekhez. hetjük, a fóliatakarást bontsuk le, így növé-
Fenyőfélék, örökzöldek tél végi dugvá- nyeinket fokozatosan szoktatjuk a szabad-
nyozásakor, üvegházban, a gyökeresedés földi körülményekhez.
után távolítsuk el a belső fóliát, majd ami- A  szobanövények gyökeres dugványait
kor az üvegház belső légteréhez szoktatott általában kisméretű (6-8 cm-es) cserepek-
dugványoknak elég nagy a gyökérzetük, be ültessük, s csak akkor tegyük át nagyob-
cserepezzük be őket, s nyáron árnyékoló ba, amikor a gyökér már teljesen átszőtte
alatt neveljük tovább. Az ősszel gyökerezte- a földlabdát. Hasonlóképpen neveljük az
tett fenyő- és örökzöld dugványokat helye- örökzöldeket és a fenyőket is. A szabadföl-
sebb fólia alatt átteleltetni, télire a fagyok di díszfák, díszcserjék, gyümölcsfajok gyö-
ellen lombréteggel is takarva a dugvány- keres hajtásdugványait legjobb nyugalmi
ágyak talaját, s csak tavasszal cserepezzük időszakban átültetni. Célszerű, ha a gyöke-
be a gyökeres csemetéket. resedést követően még egy évig erősítőisko-
lában, 40-60 cm sor- és 4-5 cm tőtávolságra
Hajtásdugványok ápolása kiültetve neveljük a csemetéket, s csak ez-
után kerülnek állandó helyükre, így bizto-
Minden hajtásdugványt árnyékos helyen sabb az eredés. Az erősítőiskolában egyéb-
gyökereztessünk. A  szabadban, nyáron ként is gondosabb ápolásban részesíthetjük
megfelelő a fák természetes árnyéka, s egy- a fiatal növényeket.
úttal ez a legolcsóbb. Ha erre nincs mód,
nádból font árnyékolót vagy néhány réteg- Levéldugványozás
ben színes műanyaghálót (Raschel-hálót)
használhatunk a fóliaalagutak, fóliasátrak, Néhány szobanövényünk levelei vagy levél-
üvegházak árnyékolására (130. ábra). részei úgy regenerálódnak, hogy meggyö-
A  dugványok a párás légtérben gyakran keresednek, majd hajtáskezdemények ala-
penészednek, rothadnak a rendszeres per- kulnak ki rajtuk, végül teljesen új növény
metező öntözéstől, de a kettős fóliataka- fejlődik ki belőlük. E fajoknak a jól kifejlett
rástól is. A  lehulló leveleket folyamatosan leveleit vagy levélrészeit használjuk dugvá-
gyűjtsük össze, szedjük ki a dugványok nyozásra. A levéldugványok környezeti igé-
közül. A  penészes, rothadó foltokat a kö- nye, ápolása a hajtásdugványokéval azonos.
zeggel együtt óvatosan emeljük ki, hogy Legismertebb az afrikaiibolya szaporítása
levéldugványozással (131. ábra). A kifejlett
130. ÁBRA
levelek közül letörünk néhányat (levélnyél-
lel együtt) az anyanövényről, majd vagy
gyökereztető közegbe tűzdeljük vagy egy
pohár fenekére öntött, 1-2 cm mély vízbe
állítjuk, s az elpárolgott vizet rendszere-
sen pótoljuk. A  levélnyél alapja rövidesen
meggyökeresedik, majd apró hajtások je-
lennek meg rajta. Ha vízben gyökereztet-
tünk, az anyalevéllel együtt ültessük földke-
verékbe a dugványt. Amikor a sarjnövények
4-5 levelesek, a földből kiemelve, elegendő
gyökérrésszel szét is oszthatjuk a töveket.
A  szobafűpalka levélrózsája 2-3 cm-es
A fóliasátrat könnyű Raschel-hálóval árnyékolhatjuk szárrésszel együtt a víz felszínére helyezve

EE
86
 131. ÁBRA 132. ÁBRA

Afrikaiibolya levéldugványok gyökereztetése cserépben

gyökeresedik meg és hoz új sarjnövénye-

ket. A levélzetet célszerű felére, harmadára
kurtítani, hogy ne foglaljon nagy helyet,
beleférjen egy pohárba. Gyökeresedés után
ültessük virágföldbe.
A tigrislevélből (szanzeviéria) a levél felda-
rabolásával készíthetünk levéldugványokat.
A  hosszú, lándzsaszerű levelet 8-10 cm-es
darabokra vágjuk. Ügyeljünk arra, hogy
alapi részük kerüljön a közegbe, majd a haj-
tásdugványokhoz hasonlóan tűzdeljük és
kezeljük őket. A levéldarab előbb meggyö-
keresedik, majd az alapi részéből hajtás fej-
lődik. A  folyamat eléggé lassú, egy-másfél
év szükséges így egy új, mutatós növény ne-
veléséhez. Levéldugványozással a tigrislevél Begónia levéldugványok az erek bemetszésével
sárga szegélyű vagy hosszanti fehércsíkos le- vagy levélfeldarabolással készülhetnek
velű fajtái nem tartják meg a csíkozottságot.
A  begónia leveléből úgy is készíthetünk kereztető közegbe tűzzük. A bors-arc a be-
levéldugványokat, hogy néhány centiméte- góniához hasonlóan is szaporítható: a gyö-
res lemezeket vágunk ki a levélerek mentén, kereztető közegre kell fektetni a bevagdalt
ügyelve arra, hogy a lemezkék alapi része levéllemezt. A szabadföldi növények közül
levélerek találkozási pontjánál legyen. A ki- a kövirózsákat és a varjúhájféléket lehet a
vágott levéldarabkákat dugványozzuk (132. teljes levél felhasználásával levéldugványról
ábra). A levelekből úgy is nyerhetünk növé- szaporítani (133. ábra). A  gímpáfrányt le-
nyeket, hogy a levéllemezt a nagyobb levé- vélnyéllel dugványozva szaporítjuk.
lerek találkozási pontja alatt éles késsel be-
133. ÁBRA
metsszük vagy a lemezből az erek szögében
háromszögű darabokat vágunk ki, majd a le-
velet nedves gyökereztető közegre fektetjük,
a metszési pontokra pedig kavicsokat helye-
zünk. Párás környezetben a metszési ponto-
kon új, gyökeres növények képződnek.
A bors-arc, a korallvirág, a varjúhájfélék
leveleit úgy is dugványozhatjuk, mint az
afrikaiibolyát, vagyis a levélnyelet a gyö- A varjúhájfélék levele homokban könnyen gyökeresedik

EE
87
 Fásdugványozás A fásdugványozásra szedett vesszőt mind-
járt a szedés után 20-25 cm hosszú dugvá-
A  szabadföldi díszfák, díszcserjék, egyes nyokra daraboljuk (134. ábra). A  vessző
gyümölcsfajok és a szőlő egyéves, beérett csúcsából, középső részéből és az alapból
vesszői dugványozásra alkalmasak, hiszen készült dugványokat célszerű külön kezelni.
az anyanövényről leválasztva meggyökere- A nyárból és a fűzből jóval hosszabb, 60-80
sednek. A vesszőkből nyugalmi állapotban cm-es, úgynevezett botdugvány is készíthe-
készült dugványok a fás dugványok. Ezeken tő, nagyon jól gyökeresedik. Ezeket állandó
nincs asszimiláló és párologtató levélfelület, helyükre lehet dugványozni; amint megy-
ezért kezelésük egyszerűbb, mint a hajtás- gyökeresedtek, erőteljesen növekednek.
dugványoké. A  szőlődugványokat 40-60 cm hosszúra
Fás dugványokat a nyugalmi időszak vágjuk. A dugványok alapját a rügy alatt 1-2
kezdetétől, lombhullástól egészen rügy- mm-rel, metszőollóval vágjuk meg, majd
pattanásig szedhetünk. Azokról a fajokról, fölül a méretnek megfelelően ferdén metsz-
amelyeknek rügyei egy-egy tél végi fölme- szük le. Ahol kalapácsot vagy ággyűrűt vág-
legedés hatására megduzzadnak (például a tunk a dugványalaphoz, az alap metszlapját
bodza, a lonc) vagy tavasszal nagyon korán nem kell megújítani. A  könnyen gyökere-
fakadnak (ribiszkefajták és díszváltozatok), sedők esetében az alsó metszlap helyének
a nyugalmi időszak kezdetén szedjünk fás nincs jelentősége, ezeket akár ízközben is
dugványokat. A  később fakadókról (mint vághatjuk. Faiskolákban ezeket nemegyszer
amilyen a tamariska, a jezsámen) akár már- szalag- vagy körfűrésszel méretre darabolják.
cius végén is szedhetünk vesszőket dugvá- A  hosszabb tárolásra szánt dugványokat
nyozásra. a gombás fertőzések megelőzése érdekében
ajánlatos gombaölő szer oldatába mártani.
Hogyan vágjunk dugványt? A  nehezebben gyökeresedők gyökerese-
désének arányát és gyökértömegét a hor-
Könnyen gyökeresedik egyebek között a monkezelés javítja. A  hormonkezelést a
fűz, a nyár, a tamariska, a jezsámen, a ri- hajtásdugványoknál leírt módon végezzük
biszke. Ezeknek teljes hosszában meggyö- azután, hogy a gombaölő szeres oldat már
keresedik a vesszője, tehát a vessző alapjától lecsöpögött, a dugványok megszikkadtak.
a csúcsig készíthetünk dugványokat. A ne- Az alkoholos oldatba való bemártás után
hezen gyökeresedők (alma, birs) vesszőjé- feltétlenül áztassuk ki a dugványok alapjá-
nek középső része vagy az ággyűrűvel vágott ból a növényekre is káros alkoholt. A dug-
alapi része könnyebben fejleszt járulékos ványok csúcsi felét forró paraffinba vagy
gyökeret. A  birs, a köszméte és a platán más, párolgást gátló anyagba bemártva
fás dugványai jobban gyökeresednek, ha a mérsékelhetjük a vízvesztést. Ez előnyösen
dugvány alapjához a vesszőt hozó idősebb befolyásolja a gyökérképződést.
részből a vessző alatt és fölött 1-2 cm-nyi
részt levágunk. Ez a kalapácsos dugvány. A dugványok téli tárolása
134. ÁBRA
A nagyobb mennyiségben készített, téli tá-
1–1,5 cm

b)
rolásra szánt fás dugványokat 25-50-esével
a) kötegeljük. A  kötegeket minden esetben
címkézzük. A címkén szerepeljen a faj és a
fajta neve, a dugványvágás ideje és a kezelés
20–25 cm

módja. Ha a dugványozási eredményeket

is figyelemmel kísérjük, ezeket följegyez-
ve hasznos tapasztalatokra tehetünk szert.
A fás dugványokat a téli tárolás alatt is meg
0,2–0,3 cm

kell óvni a vízvesztéstől és a rügyek kihaj-

tásától, ezért vermeljük nyirkos homokba,
fűrészporba és tartsuk 0 °C körüli hőmér-
Fásdugványozás előtt az anyanövényt erősen visszavágjuk. sékleten.
Az anyanövény sok hosszú, elágazás nélküli vesszőt Szabadban 80-100 cm mély veremben,
hoz, amelyeket lemetszve méretre vágunk nyirkos homok közé állítva tárolhatjuk a

EE
88
 135. ÁBRA
fásdugvány-kötegeket. Jól véd a kihajtás-
tól a jeges verem. A  gödröt még a fagyok
előtt ássuk ki, majd télen lapátoljunk az al- a)
jára 20-30 cm vastagon havat, jeget. Erre
kerüljenek a nyirkos homokba fejjel lefelé
állított dugványkötegek. Ezeket takarjuk
ismét nyirkos homokkal és szalmával. Ta-
vasszal az ilyen veremben tárolt dugványok
alapi részének kalluszosodását és gyökerese-
dését úgy is elősegíthetjük, hogy 30-40 cm
vastagon szerves trágyát rakunk a szalmata- b)
karó helyére. Ennek bomlási hője melegíti
a dugványok fölfelé álló, alapi részét. Fagy-
mentes, nem túl meleg pincékben nyirkos
homok- vagy fűrészporprizmákba állítva
tárolhatjuk a dugványokat, közeg nélkül
pedig fóliazsákban helyezzük el (135. ábra).
A fóliazsákos tárolás előtt kezeljük a dugvá-
nyokat gombaölő szeres oldattal vagy szór-
junk a zsákokba gombaölő szert. c) d)

Dugványiskola
A  fás dugványokat szabadföldi dugványis-
kolában gyökereztetjük. Ennek talaját ősz-
szel 30-40 cm mélyen forgassuk meg, majd A fásdugvány tárolásának módjai
hagyjuk ülepedni két–három hétig. A dug- a) vermelés a szabadban, b) téli tárolás
ványozás előtt rotációs kapával és gereblyé- veremben, c) pincében, d) fóliazsákban
zéssel porhanyósra dolgozzuk el a felső réte-
get. A sorokat 40-60 cm távolságra jelöljük ményt ad az őszi dugványozás. Ezzel a téli
ki. Ásóval nyissunk rést, s a dugványokat tárolást is megtakaríthatjuk. A  ribiszke fás
a résbe tűzdeljük úgy, hogy a felső egy-két dugványait már októberben elkészíthetjük:
rügy a talaj felszíne fölött maradjon, majd a vesszőkön maradt leveleket szedjük le, a
a talajt lábbal tömörítsük. Ezután a sorokat dugványt vágjuk meg, majd azonnal dug-
csirkézzük, azaz 10-15 cm magasra töltö- ványozzuk. Enyhe őszön a kalluszosodás és
gessük fel, hogy ne száradjanak ki a dug- a gyökeresedés is megkezdődik, s tavasszal
ványok. ezek a dugványok erőteljesebben növe-
Szőlő-dugványiskolában készítsünk ma- kednek.
gasabb, 30-40 cm-es bakhátat a kiszáradás Az őszi fásdugványozás előnyeit tovább
ellen. Nyáron, a gyökeresedés után ezt a növelhetjük, ha az ágyások fölé fóliaalag-
bakhátat fokozatosan bontsuk le. utat vagy fóliasátrat helyezünk, ezen belül a
A soron belül a dugványok egymástól 3-5 dugványokat lombbal takarjuk, s így fagy-
cm-re legyenek. Nagyobb tőtávolságra csak mentesen telelnek. Ne felejtsünk a lomb
azokat a fajokat rakjuk, amelyeknek majd, közé egy kis egérirtó szert is szórni, külön-
mindegyike meggyökeresedik. Ritkábbra ben az egerek megrágják a dugványokat.
ültethetünk akkor is, ha a gyökeresedést kö- Tavasszal fólia alatt jobb a dugványok gyö-
vető évben a dugványokat átültetés nélkül keresedése, hamarabb kezdenek növekedni.
ugyanazon a helyen kívánjuk nevelni. A fás dugványokat június közepéig célszerű
Általános szabály, hogy akkor dugvá- így nevelni, majd fokozatosan szabadföldi
nyozzunk, amikor a talaj felső rétege már körülményekhez szoktatva őket, távolítsuk
10-12 °C-ra fölmelegedett. Ez rendszerint el a fóliát.
áprilisban várható, a szőlőt tehát ekkor Jó hatású, ha a dugványiskola talaját ujj-
dugványozzuk. nyi vastagon félérett komposzttal, tőzeggel
A  ribiszkével és más, fagyra nem érzé- vagy más, laza szerves anyaggal (például
keny, korán fakadó növénnyel is jó ered- fűrészporral) takarjuk. A takarás megőrzi a

EE
89
 136. ÁBRA

a) b) c)

Fás dugvány nevelése

a) dugványozás feketefólia-takarással, b) a dugvány védelme csirkézéssel, c) meggyökeresedett, kihajtott fás dugvány

talajnedvességet, árnyékolja a talajt és csök- jük. A kiszedéskor legyünk óvatosak, mert

kenti a gyomosodást. Ezeket a takaróanya- a talpgyökerek derékszögben ágaznak el, és
gokat a nyár második felében, amikor már könnyen leszakadhatnak.
a lombozat is árnyékol, a talajba dolgozzuk. Saját gyökerű szőlődugványt csak a filo-
A  dugványiskola talaját 0,04 mm-es fe- xérának ellenálló, homoktalajú ültetvénybe
kete fóliával is takarhatjuk. Az ilyen dugvá- telepítsünk.
nyágyakban jobb a gyökeresedés, erősebb a Fásdugványozással szaporíthatjuk a gyü-
hajtásnövekedés, egészségesebb a lombozat. mölcsfélék közül a ribiszke- és a köszméte-
A  fóliatakarás a gyomirtást is fölöslegessé fajtákat, az alanyként használt aranyribisz-
teszi. Nagyon fontos, hogy a gyökeresedés két, a fügét; a díszcserjék közül a gyalogaká-
kezdetéig ne száradjon ki és ne gombásod- cot, az aranyfát (forzítia), a boglárcserjét, a
jon el a dugványiskola talaja. Legjobb, ha bodzát, a fagyalt, a füzeket, a hóbogyót, a
a fekete fóliát a dugványágy talajára fek- gyöngyvirágcserjét, a jezsáment, a gyöngy-
tetjük, majd dugványozóvillával átszúrjuk, vesszőkoszorút, a loncfajokat, a nyáriorgo-
vagyis lyukakat szúrunk a talajba, és a dug- nát, a rózsaloncot, a somféléket, a vadszőlőt,
ványokat ezekbe tűzdelünk. A  sortávolsá- a tamariskát, a tatáriszalagot. A nyáriorgo-
got ilyenkor 10-15 cm-re is csökkenthet- na és a tatáriszalag jobban gyökeresedik téli
jük, hiszen nincs szükség a sorok között fóliatakarással vagy üvegházban. A szomo-
gyomirtásra, talajmunkára (136. ábra). rúfűz jól gyökeresedik fás dugványról, a
törzsneveléshez azonban hagyjuk a növényt
Ápolás és fölszedés 2-3 évig erősödni. Ezután tavasszal egy-két
rügyre visszametszve erős hajtásokat ka-
A dugványiskola ápolása a rendszeres gyom- punk, amelyek közül választhatunk törzs-
irtás, talajlazítás, szükség szerint öntözés és nek valót, s ezt karóhoz kötve nevelhetjük
növényvédelem. A rügyek valamennyi dug- egyenesre.
ványon többnyire kihajtanak, a hajtásnöve-
kedés azonban csak a jól meg is gyökere- Gyökérdugványozás
sedett dugványokon erőteljes. Júniusban,
nagyobb melegek idején a gyökértelen fás A  gyökérsarjakat hozó és a gyökerükön
dugványok rövid hajtásai lassan elpusztul- járulékos rügyeket képező növények gyö-
nak, de némelyik a nyár végéig is élhet tar- kérdugványozással is szaporíthatók. Ilyen
talék tápanyagaiból. a málna, a szeder, a birs és egyes almaala-
A  dugványiskola kiszedése a többi cse- nyok, a díszcserjék közül az akác, az arália,
metééhez hasonló. Egy-két ásónyomnyi az akébia, a bálványfa, a cserszömörce, a
árkot ásunk a sorok mellett, s a másik ol- császárfa, a csörgőfa, az ecetfa, az ezüstfa, a
dalról ásóval a dugványok alatt elvágva a homoktövis, az indigócserje, a mályvacser-
gyökeret, a csemetéket az árokba döntöget- je, a narancseperfa, a papíreperfa.

EE
90
 137. ÁBRA
OLTÁS, SZEMZÉS
a) c) A  kert fás növényeinek, a gyümölcsfák-
nak, a szőlőnek, a díszfáknak és a fenyők-
nek egyik leggyakoribb szaporítási módja
az oltás. Azoknak a fajtáknak, amelyeket
semmilyen módszerrel nem lehet járulékos
gyökerek képzésére késztetni, ez az egyetlen
gazdaságos szaporítási lehetősége.
Az oltással létrejött új növény az alanya
b) d) révén különleges, előnyös tulajdonságokkal
is gazdagodhat. Gyakran emiatt szaporítjuk
növényeinket oltással, még akkor is, ha más
módszerrel olcsóbban előállíthatók lenné-
nek. Az oltás során két, ritkábban három
növényegyed összenövesztésével kapunk új
növényt. Ez az oltvány. A gyökeret és eset-
leg a törzs egy részét adó komponens az
Gyökérdugványozás alanya, erre oltju vagy szemezzük a kívánt
a) a vastag gyökerek feldarabolása és nemes fajtát. Ritkábban az alany és a nemes
b) dugványozása, c) vékony gyökerekből fajta közé egy harmadik, úgynevezett köz-
készült fás dugványok, d) gyökérdugványok beoltott fajta is kerülhet.
gyökereztetése ládában, komposzttakarással Az oltással összenövesztett fajták, az alany
és a nemes sejtjei nem olvadnak össze, örök-
A dugványt úgy készítjük, hogy ősz vége lött tulajdonságaikat az együttélés során
felé, a fagyok előtt az anyanövények egyik külön-külön is megőrzik. Az összeoltott
oldalán kibontjuk a gyökérzetet és néhány fajták genetikailag meghatározott anyagcse-
ceruza vagy ujjnyi vastagsűgú gyökeret le- rerendszere azonban szoros kölcsönhatásba
vágunk, majd ezeket 5-10 cm-es részekre kerül, így egymás tulajdonságait, például
daraboljuk. A gyökérdugványnak könnyen növekedési erélyét módosíthatják. Az alany
összetéveszthető az alapi és a csúcsi része, bizonyos tulajdonságai (mint például a talaj
ezért készítsünk az alapon mindig ferde, a nagy mésztartalmának a tűrése vagy a kár-
csúcson a tengelyre merőleges metszlapot tevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló
(137. ábra). A  gyökérdarabokat fagymen- képessége) lehetővé teszik, hogy az oltványt
tes helyen, tőzeges homokban tároljuk és a nemes fajta igényeitől eltérő körülmények
óvjuk a kiszáradástól. közé is telepíthessük. A kertészek sokoldalú-
A  dugványozást tavasszal végezzük, fer- an hasznosítják az alanynak a nemes fajtára
dén, 45 fokos szögben vagy fektetve, ekkor gyakorolt hatását, illetve szerepét az oltvány
a mélység 4-5 cm legyen. A vízszintes dug- összetett tulajdonságainak kialakításában.
ványozás előnye, hogy nem kell ügyelni az Az alany nyújtotta előnyökről nem
alapi és csúcsi végek helyes irányára. mondhatunk le, nem helyettesíthetjük más
Egyes igényesebb fajokat, mint a vad- eszközökkel, ezért ismerete nélkülözhetet-
szőlők, az arália, a tüskefa, az akébia, télen len. Az oltvány alanyaként használt cse-
üvegházban, szaporítóládába eredménye- metét előzetesen el kell szaporítani, föl kell
sebben dugványozhatunk. Az ilyen dug- nevelni az oltáshoz, szemzéshez szükséges
ványokat hidegházban, növényházi asztal méretig. Azt a területet, ahol az alanyokat
alatt teleltessük, majd márciusban vigyük a nevelik, majd elvégzik a szemzést, oltást és
ládákat melegebb, 20-22 °C hőmérséklet- végül fölnevelik az oltványokat, a kertészek
re. A dugványokat a hajtások megerősödése oltványiskolának nevezik. Az alany- és az
után, májusban helyezzük fűtetlen ágyások- oltványnevelés munkáira külön fejezetben
ba, fólia alá, majd fokozatosan szoktassuk térünk ki.
szabad levegőhöz. A  csemetéket már nyá- Az oltást azonban nemcsak szaporítási
ron be lehet cserepezni. A  szabadföldön céllal használja a kertész. Az elavult vagy
lévő gyökérdugvány-iskola ápolása teljesen más okból nemkívánatossá vált fajták cse-
megegyezik a fás dugványokéval. réjét az átoltás teszi lehetővé. Így az idősebb

EE
91
fák kivágása nélkül hozhatunk új fajtát a a vesszők nedvkeringésének megindulása
kertbe, s az átoltott fák gyorsabban termőre és a rügyek kihajtása után ezt a két réteget
fordulnak, mintha újat telepítettünk volna. együtt könnyen le lehet fejteni a farészről.
További alkalmazási lehetőség az áthidalás: A  szakkifejezés szerint a növény ilyenkor
a sérült törzsű fát áthidaló vesszők ráoltásá- adja a héját, ami a héj alá oltásokhoz nél-
val menthetjük meg a pusztulástól. A fiatal külözhetetlen. Valójában tehát itt nemcsak
fák (különösen az alakfák) arányos, pontos a héjról, hanem a háncsrétegről és az azt bo-
szimmetriájú koronaalakításánál is jó szol- rító héjkéregről van szó. A héjkéreg elsősor-
gálatot tesznek a különféle oltásmódok. ban a kiszáradástól véd, a háncsréteg pedig
az úgynevezett asszimiláták, vagyis a növény
Az oltás összeforrása által a levelekben feldolgozott anyagok gyö-
kér irányú szállításában játszik szerepet.
A kertészeket régóta foglalkoztatja az oltá- A vessző közepe felé haladva a következő
sok összeforrásának jelensége. Két, egymás- szembetűnő szöveti elem a fatest. A  benne
tól idegen növény részei képesek összeforr- található szállítóedények a gyökér irányából
ni, majd együtt növekedni és fejlődni. Ol- a korona felé továbbítják a növény által fel-
tással előállított, szinte csodás tulajdonságú vett vizet és ásványi anyagokat. A vessző kö-
növényekről még ma is gyakran hallani, de zepén több-kevesebb laza bélszövet található.
csaknem mindig kiderül, hogy létrejöttük- A  hajtás vastagodásában és az oltások
höz a fantáziának van a legtöbb köze. Az összeforrásában a szabad szemmel nem lát-
oltások összeforrásának és együttélésének ható, vékony, néhány sejtsorból álló szövet-
élettani hátteréről mind többet tudunk, na- réteg, a kambium játszik szerepet. A kam-
gyon sok kérdés azonban még ma sem tisz- bium a háncs és a farész között helyezkedik
tázott. Itt csupán vázlatos, leegyszerűsített el, keresztmetszetben gyűrű alakot mutat.
áttekintésre szorítkozhatunk. A  fás növények a kambium működésének
Az oltások összeforrásának megértéséhez köszönhetik vastagodásukat. A  kambium-
meg kell ismernünk a fás növények szöveti gyűrű sejtjei plazmát tartalmaznak, a vege-
felépítését. Ha egy vesszőt a tengelyére me- tációs időszakban rendszeresen osztódnak.
rőlegesen elmetszünk, szabad szemmel is el- Az új sejtekből befelé, a fatest irányába
különíthetők a legfontosabb szöveti elemek újabb faelemek, kifelé, a háncsréteg felé
(138. ábra). pedig újabb háncselemek képződnek, s a
A vesszőt kívülről a fajra, a fajtára jellem- hajtás vastagodásával maga a kambiumgyű-
ző színű héjkéreg borítja, alatta vékonyabb- rű is folyamatosan bővül.
vastagabb háncsréteg található. Tavasszal, A  hajtások sérülésekor a kambium mű-
ködése következtében a sebfelületen laza
138. ÁBRA
szövetű sejttömeg, sebkallusz vagy hegszö-
héjkéreg vet jelenik meg. Feladata, hogy a sebet le-
zárja. A sebkallusz felülete később elparáso-
háncs dik, majd héjkéreg jelenik meg rajta, amely
a védelmét szolgálja.
A  fa- és háncstest szállítóelemei erősen
fa specializálódott sejtekből állnak, ezek osz-
tódásra már képtelenek. Az oltások össze-
forrásában az osztódó kambiumsejtek játsz-
bélszövet szák a legnagyobb szerepet.
Oltáskor az alanyon és az oltócsapon
sebet ejtünk, s a két komponens sebfelüle-
tét úgy illesztjük össze, hogy kambiumgyű-
rűjük minél nagyobb felületen illeszkedjék,
találkozzék. Az alany és az oltócsap sebfe-
kambiumgyűrű lületén megindul a sebkallusz képződése
(139. ábra). Ez a sebkallusz tömeg rövi-
desen kitölti az alany és az oltócsap kö-
zötti rést, intenzív kalluszképződés esetén
Fás növények szöveti felépítése gyakran kitüremkedik az illesztés vonalán.

EE
92
 139. ÁBRA
A nagyobb testtömeget képviselő, többnyi-
re gyökeres alanyon általában erőteljesebb a héjkéreg kalluszképződés
kalluszképződés, mint a nemes oltócsapján. a)
Kezdetben az alanyból és a nemesből kép- háncs
ződött kalluszrétegek között elválasztó réteg
keletkezik a roncsolt sejtekből. Ez azon-
ban sikeres oltás esetén egy-két hét után fa
felszívódik, s a kalluszsejtek egymás közé
nyomva, fogaskerékszerűen összekapcso- bélszövet
lódnak. A kalluszsejtek kapcsolata lehetővé
tesz ugyan bizonyos mértékű anyagcserét
az alany és a nemes rész között, a normális
szállítási folyamatok kialakulásához azon-
ban a fa- és háncselemek összekapcsolódá- kambiumgyűrű
sára van szükség.
A  kambiumgyűrű bonyolult hormon-
működésének következtében, valamint a
fiatal fa- és háncssejtek hatására a kallusz- alany oltócsap
sejtek között is fa- és háncselemek jelennek
meg, kambiumsejtek képződnek, majd ki- b) héjkéreg
alakul az összefüggő kambiumgyűrű. Ez a háncs
kambiumgyűrű most már az oltási helyen
is összefüggő fa- és háncselemeket képez,
amely lehetővé teszi a két komponens kö-
zötti kölcsönös anyagszállítást. fa
A  szállítóedények és a kambiumgyűrű
fiatal faelemek

kialakulása az alany és a nemes rész közötti

kallusz
bélszövet
sebkalluszban bonyolult együttműködést
kíván a két komponenstől. Érthető, hogy
tökéletes összeforrást csak azonos fajhoz
tartozó vagy közel rokon növények eseté-
ben kaphatunk.
Oltási összeférhetetlenségről, idegen szó- kambiumgyűrű
val inkompatibilitásról beszélünk akkor, ha
ez az összeforrási folyamat nem vagy nem
tökéletesen megy végbe, illetve ha később Az alany és az oltócsap összeforradása
az alany és a nemes harmonikus együtt- a) az oltás után néhány nappal a kambiumgyűrű
élését anyagcserezavarok akadályozzák. Az tájékán megkezdődik a kalluszképződés; az alanyon
összeférhetetlenség korai tünete a fa és a intenzívebben, mint a nemesen, b) a kambiumgyűrű
háncs szállítóelemek kialakulásának késése összeér , az oltvány vastagodni kezd
vagy elmaradása. Ez akkor gyakori, ha az
alany és a nemes csupán távolabbi rokonok. Az oltóvessző szedése, előkészítése
A megfásodott kallusz nemegyszer évekig
is együtt tartja a komponenseket, az oltvány Oltóvesszőt és szemzőhajtást csak egészsé-
azonban alig növekszik, s előbb vagy utóbb ges, jó kondícióban lévő, rendszeresen és
elpusztul. A  fa későbbi élete során egy-egy bőven termő, fajtaazonos fáról szedjünk.
nagyobb igénybevétel, stressz hatására is A faiskolák e célra törzsfákat tartanak fenn,
kialakulhatnak többnyire anyagcserezava- amelyeket a nagy hajtáshozam érdekében
rokon alapuló összeférhetetlenségi tünetek rendszeresen metszenek, s folyamatosan
(gyenge növekedés, korai lombszíneződés, ellenőrzik egészségi állapotukat, vírusmen-
lombhullás, terméselrúgás, esetleg részleges tességüket. Ha vírusmentes oltóvesszőt
vagy teljes pusztulás), anélkül, hogy ennek akarunk beszerezni, aminek a csonthéjas
az oltási helyen valamilyen látható jele volna. gyümölcsöknél különösen nagy jelentősége
Az oltás eszközeiről, a kötöző- és kenő- van, a törzsültetvényeket fenntartó faisko-
anyagokról a könyv elején részletesen írtunk. lákhoz fordulhatunk.

EE
93
 A  termő fáknak a korona középső vagy kihajtott rügyű, esetleg megfagyott vesz-
felső részén, napfényes helyen fejlődött, a szőket ne használjuk fel, mert ezekkel nem
fajtára jellemző méretű, hajtásrügyekkel be- lehet eredményes az oltás. A fagyott vessző
rakódott, nyugalmi állapotban lévő vesszői metszlapjában, a háncsban vagy a farészben
alkalmasak oltásra. Lombhullástól kezdve barna foltokat, csíkokat találunk, s a héj
szedhetünk oltóvesszőt; a fagyérzékenyeket alatt is hasonló tünetek jelentkeznek. Az
korábban, november-decemberben. Legké- ilyen vessző oltásra alkalmatlan.
sőbb januárban minden oltóvesszőt szed- Az oltóvesszőket felhasználás előtt mossuk
jünk le, és tároljuk az oltásig. A vesszőt, ha le. Ha esetleg túl sok vizet veszítettek, héjuk
csúcsrügyben záródik, teljes hosszában hasz- fonnyad, ráncosodik, talpukon a metszla-
nálhatjuk oltásra, a be nem érett, esetleg visz- pot megújítva, 24 órára állítsuk őket vízbe.
szafagyott csúcsi részt azonban távolítsuk el. Szikkasztás után a vesszőket az oltócsapok-
A szedést követően az első, legfontosabb nak megfelelő hosszúságúra daraboljuk fel
feladat az oltóvessző fajtájának megjelölése metszőollóval. A szőlővesszőket egyrügyes, a
jeltáblával vagy valamilyen időtálló cím- gyümölcsféléket 2-3 rügyes darabokra, úgy-
kével. Az azonos fajtájú vesszőket kössük nevezett oltócsapokra vágjuk. Koronába ol-
kötegekbe, és így tároljuk a felhasználásig. táshoz 4-5 rügyes csapokat is készíthetünk.
A  jó oltás alapfeltétele, hogy az oltóvessző Az oltási munka megkönnyítésére célszerű a
rügyei az összeforrásig, mintegy 4-6 héten csapokat vastagságuk szerint 2-3 csoportba
keresztül nyugalomban maradjanak. szétválogatni, ez meggyorsítja az alanynak
A tárolás során a vesszőket meg kell óvni megfelelő vastagságú csap kiválasztását.
a vízvesztéstől, és meg kell őrizni a rügyek Az előkészített oltócsapokat az oltásig
nyugalmi állapotát. Megindult rügyű ol- nedves szövetdarabbal takarva védjük a ki-
tóvesszővel eredménytelen az oltás. Az ol- száradástól.
tóvesszőket egyszerűen és biztonságosan
tárolhatjuk szabadban készített veremben, Oltásmódok
a fás dugványokhoz hasonlóan (lásd a 135.
ábra). A  vermet árnyékos helyen, épület Az oltásnak évezredek alatt számos módo-
vagy sövény északi oldalán készítsük, így zata alakult ki. Ezek közül a legfontosabb
a kora tavaszi fölmelegedéstől könnyebb alapváltozatokat ismertetjük. Minden oltás-
megóvni. A  vesszőkötegeket nyirkos ho- mód arra irányul, hogy az alany és az oltó-
mokba állítva helyezzük el a veremben. csap vastagságától függően készített metsz-
A vermet a téli fagyok ellen szalmatakarás-
12. TÁBLÁZAT
sal védjük. A tél elmúltával a takaróanyagot
távolítsuk el. Az oltóvessző-vermelőt a tél Melyik oltásmódot válasszuk?
folyamán rendszeresen ellenőrizzük. A szal- AZ ALANY NEM AZ ALANY
matakaró alá szívesen behúzódnak az ege- ADJA A HÉJÁT ADJA A HÉjÁT
rek, s nagy kárt tehetnek az oltóvesszőkben. Az alany és az oltócsap Az alany átmérője na-
A  vesszőket hűtőben is tárolhatjuk, 0 és átmérője azonos gyobb, mint az oltóvesz-
+2 °C közötti hőmérsékleten. Az ennél ma- – párosítások, szőé, de kisebb, mint az
gasabb hőmérséklet különösen tavasszal ve- – rügylapozás, oltóvessző (szemzőhajtás)
szélyes, mert a vesszők könnyen kihajtanak. – chip-szemzés, 2-3-szorosa
Háztartási hűtőszekrény a többnyire maga- – oldallapozás – szemzés
sabb hőmérséklet miatt csak rövid ideig tartó Az alany átmérője na- Az alany átmérője na-
tárolásra alkalmas. Az oltóvesszőket nyirkos gyobb az oltócsapénál, de gyobb mint az oltóvessző
anyagba, nedves papírba, szövetdarabba csa- kisebb, mint az oltócsap (szemzőhajtás) 2-3-szo-
varva, fóliazacskóban helyezzük el a hűtőben, 3-4-szerese rosa
különben gyorsan kiszáradnak. Az oltóvesz- – lapozások, – héj alá oltás
szőt ne tegyük mélyhűtőbe, mert megfagy! – oldalékezés
Szállításhoz, de a tároláshoz is jó, ha az Az alany átmérője na-
oltóvessző végét paraffinba vagy fémmentes gyobb, mint az oltócsap
festékbe mártjuk. Ez a kiszáradás és a fertő- 3-4-szerese
ződés ellen nyújt védelmet. – hasítékoltás,
– kecskelábékezés,
Felhasználás előtt vizsgáljuk át az ol- – oldalékezés
tóvesszőket. A  penészes, a tárolás során

EE
94
lapokkal a két komponenst összeillesszük, s el az azonos hosszúságú és szögállású felüle-
az illesztésnél a kambiumgyűrűjük metsze- tet. A két metszlap egymásra helyezve fedje
tei minél jobban átfedjék egymást. Az oltást egymást. Mint már említettük, a feldara-
végzők, kézügyességüktől függően, számos bolt oltócsapok közül választunk megfelelő
egyéni változatot fejlesztettek ki és használ- vastagságút, s ha a vágott metszlap hossza
nak világszerte. A  12. táblázatból kiolvas- vagy minősége nem felel meg, az oltócsa-
hatjuk, hogy miként függ az oltás módja az pon ismételjük meg a metszlapvágást. Az
alany és az oltócsap viszonyától. oltócsapok két-három rügyesek legyenek.
Nagyon fontos a metszlapok sima felüle-
Párosítás te, hogy a sebek szorosan feküdjenek egy-
másra. Kezdők feltétlenül gyakoroljanak
Azonos vagy megközelítően azonos vastag- oltás előtt, hiszen a sík felületű, jól elhelye-
ságú alany és oltóvessző oltható párosítással. zett és azonos hosszúságú metszlap minden
Az alanynak a csúcsi részén, az oltócsapnak oltásmóddal meghatározó jelentőségű. Gya-
pedig az alapi részén egy-egy sima, ferde korláshoz bármilyen, viszonylag sima vesz-
irányú metszlapot készítünk, s az így kapott szőjű cserjéről vághatunk vesszőt, de a met-
ovális sebfelületeket összeillesztjük, majd szési nyesedék éves vesszői is megfelelnek.
szorosan kötözzük (140. ábra). A metszla- Sima metszlapot csak egyetlen vágással
pok hosszúsága a vessző vastagságának két készíthetünk, „faragni” nem szabad! Gya-
és fél-háromszorosa legyen. Előnyös, ha a kori hiba, hogy a metszlap homorú. Ilyen-
metszlapot rüggyel szemközti oldalon ké- kor a sebek között sok levegő marad, köny-
szítjük, mivel a rügy aktivitása serkenti az nyen kiszáradnak. Ezt kötözéssel sem lehet
összeforradást. korrigálni.
A  metszlapot először az alanyon készít- Jó metszlapot úgy készíthetünk, hogy a
sük el, majd keressünk hozzá megfelelő jobb kéz hüvelykujját a metszés helyén a
vastagságú oltócsapot, és azon is készítsük vesszőre illesztjük, a metszlap hosszúságát
140. ÁBRA

a) b) c)

Párosítások
a) közönséges, b) nyelves párosítás, c) párosítás Plesa oltókészülékkel

EE
95
 141. ÁBRA

a) b)

c) d)

Metszlapvágás
a) sima metszlapkészítés fogása, b) sima metszlap elöl- és oldalnézetben c) így fogjuk az
oltócsapot nyelvvágáshoz, d) nyelves oltócsap párosításhoz vagy lapozáshoz

142. ÁBRA

b) c)
a)

Oltások kötözése
a) megfeszített szárral leszorítjuk a szalag végét, b) a szalaggal körülcsavarjuk a sebhelyet, c) a kötést záró hurok készítése

EE
96
 143. ÁBRA
pedig a penge szögállásával tetszés szerint
állíthatjuk be (141. ábra). A  metszlapot lapos oldal
hasi oldal
egyetlen húzó mozdulattal készítsük el, úgy,
hogy a hüvelykujj a vesszőre támaszkodva,
a késsel párhuzamosan mozog. A nyelv vá- a) c)
gása a metszlapon a nyelves párosítások-
hoz, esetleg a nyelves lapozáshoz szükséges. háti oldal

A  nyelv vágását mindig a metszlap felső barázdás oldal

harmadában kezdjük és az alsó harmadá-
ban fejezzük be. A  jó nyelv metszfelülete
oldalnézetben enyhén ívelt S-alakot mutat
(141/d ábra).
A  faiskolákban oltógépeket is használ-
nak, amelyekkel különböző párosítások b)
készíthetők. A házikertben is hasznát lehet
venni a 44. ábrán már bemutatott oltóké-
szüléknek. Ezzel kissé ívelt U alakú metszla-
pot vágunk az oltócsapon és ennek megfe-
lelő negatív profilt az alanyon (140/c ábra).
Nagy előnye, hogy a gyakorlatlan oltók is
biztonsággal használhatják. Sajnos azonban
csak párosításra alkalmas. A géppel készített Metszlapvágás a szőlő nyelves párosításához
oltásokat a többi párosításhoz hasonlóan a) a szőlővessző oldalainak elnevezése, b) a metszlap
kell kezelni. A  gépi oltás eredményessége helyes iránya az alanyon, c) metszlap az oltócsapon
semmivel sem marad el a kézi oltásokétól,
ha tisztán és szakszerűen dolgozunk. metszlapját (140/b és c ábra), majd kötöz-
A szabadban készített, szorosan kötözött zük az oltást (142. ábra) és paraffinozzuk
párosításokat kenjük be oltóviasszal, a kéz- vagy a szabadban oltóviasszal kenjük be.
benoltásokat pedig mártsuk paraffinba, így Szőlő oltásakor a metszlapok irányával
védjük a kiszáradástól. befolyásolhatjuk az egyenletesebb kalluszo-
A párosítást egy-két éves fiatal alanycse- sodást és összeforrást. A  vessző nem szim-
meték szabadban végzett oltására, illetve a metrikus keresztmetszetű, a rügyek elhe-
téli kézbenoltáskor használhatjuk. Régeb- lyezkedéséhez viszonyítva minden ízközben
ben a faiskolák is rendszeresen alkalmazták, változóan, négy oldalt különböztethetünk
különösen koronába oltáskor. A törzset az meg rajta (143. ábra), ezeken különböző a
alanycsemetéből nevelték fel a korona ma- kalluszképződés erőssége. A  metszlapokat
gasságáig. A  téli kézbenoltások egyik leg- olyan irányban célszerű készíteni, hogy az
fontosabb oltásmódja, de a meg nem eredt alapi és a csúcsi, valamint a négy oldali kal-
szemzések tavaszi pótlására is számításba luszképzést kiegyenlítsük. Az alanyon úgy
jöhet. Idősebb fák átoltására a párosítás kell metszlapot vágni, hogy a barázdás ol-
csak akkor használható, ha a fát előzetesen dalon legyen a felső pontja, az oltócsapon
megifjítottuk, erőteljesen visszavágtuk, s az pedig a rügy felőli oldalon kezdjük vágni,
oltáshoz megfelelő vastagságú, egyéves vesz- így alapi része a rüggyel szemközti baráz-
szők vannak a koronában. dás oldalra kerül (143/c ábra). A  szőlőolt-
A  nyelves párosítás „angol nyelves pá- ványok további kezelését, nevelési munkáit
rosítás” néven terjedt el Magyarországon. külön fejezetben tárgyaljuk.
A  szőlő oltásának leggyakoribb módszere,
de gyümölcsfák, díszfák oltására is használ- Lapozás
ják. Előnye, hogy a nyelv jobban rögzít, és
a két komponens átmetszett kambiumgyű- Lapozással – a párosításhoz hasonlóan –
rűje nagyobb felületen illeszkedik. Nyelves akkor is végezhetünk oltást, ha az alany
párosításhoz rövidebb metszlap is elegen- még nem vagy már nem adja a héját. A sza-
dő: másfél-kétszerese legyen a vesszők ke- badban végzett tavaszi oltások alkalmával,
resztmetszetének. A  nyelveket egymás alá március vége felé, április elején, a lapozá-
tolva illesztjük össze az alany és az oltócsap si módszerek közül választhatunk. Olykor

EE
97
 144. ÁBRA

c) e)
d)

a) b)

A közönséges és a nyelves lapozás műveletei

a) metszlapvágás az alanyon, b) metszlap elölnézetben, c) a lapozáshoz készített oltócsapok oldal- és elölnézetben,
d) az alany és a nemes oltócsap összeillesztésének módja, e) metszlapvágás az alanyon és az oltócsapon nyelves lapozáshoz

145. ÁBRA
c)
e)

a) b) d)

Táskás lapozás
a) alsó, ferde bemetszés az alanyon, b) a pajzs alakú lap levágása az alanyról, c) az oltócsapon a metszlap
csúcsát ferdén lemetsszük, d) a metszfelület alakja az alanyon, e) az alany és a nemes oltócsap összeillesztése

rá is kényszerülünk erre, ha valami oknál használunk vastagabb alanycsemeték sza-

fogva a héj alá oltásra szánt oltóvessző már badban való oltására, tavasszal a meg nem
nem tárolható tovább biztonságosan, fenn- eredt szemzések pótlására vagy idősebb fák
áll a kihajtás veszélye. átoltására, ha azok gallyaiba oltunk. Gyü-
Olyan esetekben, amikor az alany már mölcsfák és díszfák téli kézbenoltásakor is
valamivel vastagabb, mint a nemes oltó- alkalmazható, ha az alanycsemetéhez nem
csap, de átmérője nem haladja meg a csap találunk kellő vastagságú nemes oltócsapot.
három-négyszeresét, a megfelelő módszer A  közönséges lapozáshoz elsőként az
a lapozás. Ha az alany ennél vastagabb, alanyt metsszük le az oltás helye felett, kissé
más megoldást, például különböző ékol- ferde metszlappal. Ehhez a művelethez ál-
tási módszereket választhatunk. Lapozást talában metszőollót használunk. Ezután az

EE
98
 146. ÁBRA

c)

a) b)
d)

Oldallapozás
a) és b) az alany bemetszése, c) oldallapozáshoz készített oltócsapok elöl- és
oldalnézetben, d) az alany és a nemes oltócsap összeillesztése

alany magasabbik oldalán, az oltókést fölfelé dén metsszük le (145/c ábra). Kötözése és
húzva, vágjunk le az oltócsap vastagságának kenése az előbbiekével azonos.
megfelelő szélességű, pajzs alakú lapocskát, Olyan esetekben, amikor az alanyként
úgy, hogy a farészbe is kissé bevágunk (144. használt növény koronáját nem kíván-
ábra). Vágjunk az oltócsapon sima, ferde juk visszavágni vagy az összeforráshoz és
metszlapot, s ezt úgy illesszük az alany seb- az oltvány fölneveléséhez az alany további
felületére, hogy a két kambiumgyűrű minél növekedésére is szükség van (például lomb-
nagyobb részen fedje egymást. Kötözéskor levelű örökzöldek, magnólia, fenyők), ol-
az oltócsapot mindvégig tartsuk a helyén, dallapozást végzünk (146. ábra). Az alany
mert könnyen elmozdulhat! Az alany sza- bemetszése a táskás lapozáséhoz hasonló,
badon maradó nagy sebfelületét, az illesztés azzal a különbséggel, hogy a függőleges
környékét és az oltócsap csúcsát oltóviasszal metszés helyett ferdén álló késsel vágjuk ki
vagy paraffinnal kell lefedni. Kézbenoltás- a pajzs alakú lapocskát. Az oltócsap aljának
kor az oltási helyet forró paraffinba mártva, a megvágása a táskás lapozáséval azonos.
az egész felületen bevonat képződik. Az oldallapozást leggyakrabban a fenyők
Nyelves lapozást is végezhetünk. Előnye, oltásakor használják a faiskolák, mivel ezek
hogy megkönnyíti a kötözést, mivel a nyel- összeforrásához és neveléséhez az alanyként
vek szorosan tartják az oltócsapot a helyén használt növény az oltás helye fölött csak
(144/e ábra). A nyelvet a már leírt módon fokozatosan vágható vissza.
vágjuk az oltócsapon, s hasonlóképpen az Az alany oldalán vágott táskás profilba
alany metszlapján is. Az egyszerű lapozás- egyetlen rügyet tartalmazó pajzsot is he-
nak megfelelően kell kötözni és kenni. lyezhetünk, ezt az oltásmódot rügylapozás-
Az előbbiekénél jóval egyszerűbb az oltás nak nevezik (147. ábra). Nyáron, a szem-
metszése és kötözése, ha táskás lapozást vég- zési időszak végén, amikor az alany már
zünk (145. ábra). Kezdőknek elsősorban ezt nem adja a héját, ezzel a módszerrel még
a változatot ajánljuk. Az alany bemetszését szemezhetünk. Farész nélkül vagy vékony
enyhén ferde metszéssel kezdjük, mintegy fával vágva szemlapozásnak nevezik. Ang-
30 fokos szögben tartott késsel, majd füg- liában nyáron is mélyebb farészt vágnak ki
gőlegesen tartott késsel farészt is tartalma- az alanyból és a nemesből. Ez a módszer
zó, pajzs alakú lapot vágjunk ki az alanyból chip-szemzés néven nálunk is terjedőben
(145/b ábra) az alsó, ferde metszlapig. Ebbe van. Részletes ismertetésére a szemzéseknél
a profilba illesszük a sima metszlappal vá- térünk ki. Szorosan kötözzünk, de oltóvi-
gott oltócsapot, amelynek alsó csúcsát fer- asszal ne kenjük be az oltást!

EE
99
 147. ÁBRA

a) b) c) d)

Rügylapozás
a) az alanyból sima, egyenes részen pajzs alakú lapot vágunk, b) az alanyon lévő
metszfelület elölnézetben, c) az oltóvesszőből rüggyel együtt az alanyéhoz hasonló pajzs
alakú lapot vágunk ki, d) a nemes rügyet az alany metszfelületére illesztjük

Ékoltások elhelyezése után a középen levő éket húz-

zuk ki, ilyenkor a csapok megszorulnak. Az
Az egyik legrégebbi oltásmód az ék- vagy oltást kötözni kell, a hasítékot pedig célsze-
hasítékoltás ma már csak idősebb gyü- rű egy kéregdarabbal letakarni, hogy ne ke-
mölcsfák és szőlőtőkék átoltásakor jöhet rüljön bele szennyeződés. Végül a beoltott
számításba. Olyankor is végezhető, amikor ág sebfelületeit kenjük be oltóviasszal.
az alany még nem adja a héját. A szőlőnél Az idős szőlőtőkéket általában gyökér-
célszerű megvárni vele a nedvkeringés meg- nyakban oltják át. Ehhez a tőkét 30-40 cm
indulását. mélyen bontsuk ki, a tőkefejet a kívánt ma-
A  hasítékoltáshoz erős szerszámokra van gasságban fűrészeljük le. Ezután végezhető
szükség. A  vastag ágakat, törzseket a ter- el a már leírt oltás. Ezt nem szükséges ol-
vezett oltás helyén fűrészeljük le, majd a tóviasszal kenni, mivel a sebhely a talajban
sebek peremét éles kacorral vagy oltókéssel kevésbé száradhat ki. Az oltási helyet nedves
simítsuk le, vágjuk simára. A behasítás előtt szövetdarabbal, papírral vegyük körül, majd
célszerű erős zsineggel átkötni az ágakat az a földet óvatosan visszahúzva a gödörbe, az
oltáshely alatt 10-15 cm-rel, hogy meg- oltás helyét és az oltócsapokat is takarjuk be
akadályozzuk az ág vagy törzs kívánatosnál földdel. A megeredt oltócsapok hajtásai át-
hosszabb berepedését. A behasításhoz – az törik a földtakarót, amit a takarás megbon-
oltásra váró ág vastagságától függően – erős tásával elő is segíthetünk. A  növekvő haj-
kést vagy oltóéket (148. ábra) használjunk. tásokat fokozatosan kell fényhez szoktatni.
Az éket fakalapáccsal üthetjük az ágba. A  kecskeláb-oltás vagy kecskeláb-éke-
Szükség esetén baltát is használhatunk, zés jóval kíméletesebb megoldás, mint az
amivel az oltóékhez hasonlóan hasítsuk be előző (149. ábra). Vastagabb és vékonyabb
az ágat. A hasíték közepét oltóékkel feszít- alanyok esetén is használható. Az alanyba
sük szét, és lapos ék alakra vágott olcsócsa- háromszögletű ék alakban metsszünk be,
pokat illesszünk a hasíték két végébe úgy, majd emeljük ki a háncsot és a fát ebből
hogy az ágak külső szélén találkozzanak az a profilból. Az oltócsapon a metszlapokat
alany és az oltócsap kambiumának met- úgy vágjuk, hogy a lapok szöget zárjanak be,
szésvonalai. Az oltócsapokat olyan mélyen így kecskeköröm, kecskeláb formájú éket
csúsztassuk a hasítékba, hogy metszlapjuk kapunk (149/b ábra). A  metszlapok hosz-
ne emelkedjék az alany felszíne fölé, külön- szúsága a vessző vastagságának legalább há-
ben könnyen kiszáradnak. Az oltócsapok romszorosa legyen. Az oltócsapon a metsz-

EE
100
 148. ÁBRA

a) b)

d)

c) e)

Közönséges hasítékoltás
a) a lefűrészelt ág vagy törzs sebhelyének peremét kacorral simára vágjuk, b) az oltandó ágat erős késsel vagy oltóékkel
behasítjuk, c) az oltócsapok alapján ék alakú metszlapot készítünk, d) az oltócsapokat az ékkel szétfeszített hasítékba
illesztjük, e) a helyesen illesztett oltócsapok külső felén a kambiumgyűrű metszete átfedésbe kerül az alany kambiumával

lapokat úgy vágjuk meg, hogy pontosan koribb. A  fenyők oldalékezésekor az alany
illeszkedjenek az alanyon kivágott profilba. és a nemes oltócsap különbsége nem nagy
A  kecskeláb-oltást kötözzük és kenjük be! (150/d ábra), a bemetszés és az oltócsap el-
Az oltócsapot úgy illesszük és kenjük, hogy helyezkedése függőleges irányú is lehet.
a metszlapok ne emelkedjenek az alany, il- Az alany oldalán hosszú, de sekély, ferde
letve a kenés fölé, mert kiszáradhatnak. vagy függőleges irányú bemetszéssel „zse-
A kecskeláb-oltást főként gyökérbe oltás- bet” vagy „táskát” készítünk, amibe vagy ol-
ra és idős fák átoltására használják, de a téli dalirányban, vagy függőlegesen csúsztatjuk
kézbenoltásokhoz is ajánlható, amikor az az ék vagy kissé aszimmetrikus, ék alakúra
alany vastagabb a nemes oltócsapnál. megvágott oltócsapot. A hosszabbik metsz-
Az oldalékezés már valamivel ritkább ol- lap az alany belső oldalára kerüljön. A  fe-
tásmód. Kétféleképpen végezhető. A  150. nyőknél az oltási hely környékéről a tűle-
ábrán látható változata akkor használatos, veleket szedjük le, s a kenés el is maradhat,
ha az alany és a nemes átmérője között mivel a gyantakiválás megvédi a sebeket a
nagy a különbség. Lomblevelű fáknál gya- kiszáradástól.

EE
101
 149. ÁBRA

b)

a) c)

Kecskeláb-ékezés
a) az alany bemetszése, b) kecskeláb alakra metszett oltócsapok, c) az oltócsapot illesztjük az alanyon vágott profilba

150. ÁBRA

a) d)

b) c)

Oldalékezés
a) az alany bemetszése oldalékezéshez, b) oldalékezéshez az oltócsapot kissé aszimmetrikus ék alakra
metsszük, c) az oltócsapot az alanyon vágott sebbe illesztjük, d) fenyők oldalékezése

EE
102
 Héj alá oltás zünk a háncson, mert ez könnyebben be-
forr. Az oltócsapok helyén a héjkérget és a
Az egyik leggyakoribb, könnyen elvégezhe- háncsot a farészig függőlegesen metsszük
tő, sokoldalúan használható és nagyon ered- be, és kissé feszítsük fel. Vékonyabb alany-
ményes oltásmód. Kezdőknek elsősorban ezt ba csak egy, vastagabb ágakba, törzsbe több,
ajánljuk. Az oltócsapot az alany háncsszö- 3-5 oltócsapot is elhelyezhetünk.
vete alá csúsztatjuk, így ovális metszfelülete Az oltócsapon, a rüggyel szemközti olda-
többé-kevésbé az alany kambiumszöveté- lon készítsünk egyetlen vágással sima felü-
re fekszik. Az összeforrás általában jó. Héj letű, ferde metszlapot, majd az oltócsapot
alá oltást azonban csak akkor végezhetünk, a metszlappal az alany farésze felé fordítva,
amikor a nedvkeringés már megindult, és óvatosan csúsztassuk az alany háncsszöve-
az alany adja a héját. Ideje általában április tén lévő hasítékba, a háncs és a farész közé
elejétől május közepéig tart. Az alany ugyan (151. ábra). Az oltócsapot olyan mélyen
később is adja a héját, a legkésőbbi időpon- kell betolni a helyére, hogy a metszlapját ne
tot általában az oltóvessző tárolási körülmé- lehessen látni, ne emelkedjék az alany fel-
nyei határozzák meg. A héj alá oltás legbiz- színe fölé, különben könnyen kiszáradhat.
tonságosabb virágzás táján, de almafákat Jobb az összeforrás, ha az oltócsapon az alsó
+2 °C alatt tárolt oltóvesszővel még június rügy alatt, a metszlappal szemben még egy
elején is eredményesen olthatunk. rövid metszlapot készítünk vagy az oltócsap
A  héj alá oltást olyan esetekben alkal- héját lefejtjük. Az alsó rügyre azonban na-
mazzuk, amikor az alany vastagabb, mint gyon vigyázzunk, mert annak a kihajtása a
a nemes oltócsap, átmérője annak három- legvalószínűbb.
négyszerese, de akár combvastagságú idős Vastagabb alanyon a vastag héjkéreg és a
ágakba, törzsekbe is olthatunk ezzel a mód- háncs kellően rögzíti az oltócsapot, szinte
szerrel. kötözni sem kell, habár a rafiás vagy mű-
A vékonyabb alanyt metszőollóval, kissé anyag zsineges kötözés nagyobb biztonsá-
ferde metszlappal metsszük le, a vastagabb got ad. Kötözés helyett vastagabb törzsön
ágakat, törzseket pedig hossztengelyük- egy-egy vékonyabb szöggel is rögzíthetjük
re merőlegesen fűrészeljük le. A  sebfelület az oltócsapot.
peremén a háncsot éles oltókéssel, kacorral A héj alá oltást minden esetben oltóviasz-
simítsuk le, vagyis sima sebfelületet képez- szal vagy paraffinnal kell kenni. Legfonto-
151. ÁBRA

a) e)
d)

c)

b)

Héj alá oltás

a) az alanyon az oltócsapoknak függőleges bemetszéseket készítünk, majd a háncsot felfeszítjük,
b) az oltócsapot egy ferde metszlappal vágjuk, a metszlappal szemközti oldalon a csúcsot
lemetszhetjük, c) az oltócsapokat az alany héja alá csúsztatjuk, d) az alanyba, vastagságától
függően, több oltócsapot is olthatunk, e) vastag héj felnyitása, és az oltócsap illesztése

EE
103
 152. ÁBRA
b)
d)

c)
a)

e)

Héj alá oltás az alany oldalára

a) az alany oldalán T alakú bemetszést készítünk, majd a háncsot kissé felfeszítjük, b) sima, ferde
metszlappal oltócsapokat vágunk, c) az oltócsapot az alany héja alá csúsztatjuk, d) rövid nyársakat
pajzs alakú idősebb résszel olthatunk héj alá, e) nyárs héj alá oltva, kötözés előtt

sabb, hogy az alany nagyméretű sebfelületét oltócsapot, s ezt oltjuk az alany háncsa alá
elzárjuk a kiszáradás elől, úgy, hogy a törzs (152/e ábra).
oldalára is kerüljön az oltóviaszból. Az ol- A  T-szemzés tulajdonképpen a héj alá
tócsap rügyeit lehetőleg hagyjuk szabadon! oltás egyrügyes változata, jelentősége miatt
Az oltócsapok csúcsát is kenjük be, hogy ne azonban a szemzésnek külön fejezetet szen-
száradjanak ki. telünk.
Héj alá oltást az alany visszametszése nél-
kül az alany oldalára is végezhetünk. Erre Szemzésmódok
olyankor van szükség, ha az alany koro-
náját az összeforrásig meg kell tartanunk A  fás növények szaporítási módja közül a
vagy más okból nem akarjuk visszavágni szemzést használják a legnagyobb arányban,
az alanyként használt fát. Ilyenkor az alany mivel nagyon egyszerű és gyors módszer.
héj- és háncsszövetét T alakban metsszük Rendkívül eredményes, a legnagyobb sza-
be, s a T függőleges szára mentén a két porítási arányt adja, hiszen így elvileg min-
háncslapot a kés tűrőjével óvatosan feszít- den egyes rügyből új növényt kaphatunk.
sük fel, majd ide csúsztassuk be az előzőek- A  szemzéshez neveljünk egy- vagy két-
ben már leírt módon elkészített oltócsapot éves alanycsemetéket, de idősebb fák haj-
(152. ábra). A  jó rögzítés érdekében nem tásaiba, egy-két éves vesszőibe, gallyaiba is
szabad a T függőleges szára mentén teljes lehet szemezni. Az idősebb fák közül első-
hosszában fölfeszíteni a háncsot, lejjebb sorban az őszibarack- és kajszifák átoltása
elegendő csupán a bemetszés. A becsúszta- jöhet számításba, mivel ezeknek más oltás-
táskor az oltócsap utat nyit magának, s így módja kevésbé eredményes.
jobban megfeszül. Ezt az oltást is kötözni Akkor szemezhetünk, amikor az alany
kell, kenésre azonban csak a seb környékén adja a héját, vagyis a mi viszonyaink kö-
és az oltócsap csúcsán van szükség. zött április közepétől szeptember közepéig.
Ugyanezt a megoldást használjuk egyes A  szemzési időszakot a chip-szemzéssel, a
vékony vesszejű díszfák oltásakor vagy a szemlapozással, a rügylapozással meg lehet
nyári vesszős szemzéskor is (152/c ábra). hosszabbítani, mivel ezeknél a rügy nem a
A túl vékony vesszők, esetleg nyársak, rövid héj alá kerül. A  szemzéshez nyári rügyek,
gallyak oltásakor pedig az idősebb gallyrész- úgynevezett szemek vagy téli rügyek szük-
ből vágott, pajzs alakú lappal készítjük az ségesek.

EE
104
 A szemzési lehetőségeket és időpontokat legjobb augusztusra ütemezni, mielőtt az
a szemzőhajtás, oltóvessző határozza meg. alanycsemeték növekedése leáll, és héjuk
Kora tavasztól május közepéig, végéig, a már nem válik fel, ahogy a kertészek mond-
télen szedett és hűtve (0-+2 °C-on) tárolt ják: leragad.
oltóvesszőről származhatnak a szemek. Jú- A mirabolán szilva és az őszibarack ma-
nius elejétől azonban már az az évi hajtá- goncalanyok sokáig növekednek, héjukat
sokon is találhatunk érett nyári rügyeket. még szeptember első felében is jól adják.
A tavaszi és a nyár eleji szemzés még abban Koronába mindig korábban szemezzünk,
az évben kihajt, ez a hajtószemzés. Minél mert itt a hajtások növekedésüket korábban
későbbi a szemzés, annál rövidebb az új befejezik, héjuk leragad.
hajtás vegetációs ideje, s egyre gyengébb
a hajtásnövekedés. A  túl kései hajtószem- T-szemzés
zésekből kapott hajtások rendszerint nem
érnek be, s ilyenkor a fagyérzékeny fajok A  leggyakoribb szemzési mód. Az alany-
(rózsa, őszibarack) könnyen elfagyhatnak. csemete héjkérgét és háncsát a farészig T
Június elmúltával hajtószemzést már nem alakban bemetsszük. A  T hosszanti szára
érdemes végezni, ajánlatosabb megvárni mentén, kétoldalt a háncsot felnyitjuk,
az alvószemzés idejét. A július végétől, au- majd a nemes szemet a pajzs alakban levá-
gusztus elejétől végzett alvószemzések már gott háncsrésszel együtt (ez a szempajzs) az
nem hajtanak ki abban az évben. Ha esős alanycsemete háncsszövete alá csúsztatjuk
az augusztus és meleg a szeptember, előfor- (153. ábra). A T-szemzésnek számos egyéni
dul, hogy néhány szem mégis kihajt. A kü- változata lehetséges. Az egyik leggyorsabb
lönböző időszakokban végezhető szemzési módszer műveleti sorrendje a következő.
módokat a 13. táblázatból választhatjuk ki. A  szemzést az alanyon végzett T alakú
A  nyári alvószemzések időpontjának bemetszéssel kezdjük. Ehhez az alanyon,
meghatározásakor az egyes fajok igényeit a talajból kibontott gyökérnyak táján (a
is figyelembe kell vennünk. A  dió és más gyökér és a törzs találkozási helyén) sima
melegigényes növények összeforrásához a felületet keresünk, s környékéről a munkát
szemzést követő két-három héten 25 °C kö- akadályozó elágazásokat eltávolítjuk. A ma-
rüli hőmérsékletre van szükség, ezért ezeket goncalanyokat mindig gyökérnyakba sze-
korán, július közepén szemezzük. A  kajszi mezzük, az ivartalanul szaporított alanyo-
szemzésének is kedvez a csapadékmentes kat, különösen pedig a törpésítő alanyokat
időszak, ezért célszerű július végén, augusz- 25-30 cm magasan. Ez a szemzési magasság
tus elején szemezni. A  többi faj szemzését növeli a törpésítő hatást, másrészt az ilyen
oltványokat mélyebbre, a szemzés helyéig
13. TÁBLÁZAT
ültethetjük a gyümölcsösben, s az így kiala-
Szemzési módok kuló gyökértörzs szilárdabb fát eredményez
az amúgy is törékeny vagy sekélyen gyöke-
SZÁRMAZÁSA
NEMES RÜGY

resedő alanyokon.
KIHAJTÁS
SZEMZÉS
HÓNAP

Először a T hosszanti szárát vágjuk meg

2-2,5 cm hosszan, majd a felső végén ke-
resztben, a kés fokát kissé hegyes szögben
fölfelé döntve vágjuk meg a keresztirányú
Március rügylapozás, hajtó-
szárat (153/a, b ábra). Kellő ügyességgel el-
hűtőben érhető, hogy ezzel a vágással a T függőleges
Április chip-szemzés szemzés tárolt szára mentén néhány milliméterre szétválik
rügylapozás, oltóvessző
Május hajtó- a két oldal háncslapja, s a tűrőt nem is kell
chip-szemzés,
Június
T-szemzés,
szemzés használni (153/c ábra). Ellenkező esetben
a kés tűrőjével óvatosan felpattinthatjuk
T-szemzés, a háncsot (153/d ábra). Nem szabad a T
ablakos, szemző- hosszanti szárát teljes egészében felnyitni,
Július
pajzsos szemzés, alvó- hajtás
Augusztus
sípolás,
mert akkor a háncs nem feszül jól a szemre.
szemzés A  következő lépés a szempajzs vágása.
vesszős szemzés
Ennél a módszernél rövid, néhány millimé-
Szeptember chip-szemzés teres levélnyél szükséges csupán, ezért, ha

EE
105
 153. ÁBRA
a) b) c)

d)

f)
e)

g)
h) i) j)

A T-szemzés műveletei
a) a T hosszanti szárának megvágása az alanyon, b) a T keresztirányú szárának vágása,
c) ferdén tartott késsel a keresztvágásnál a háncslapok szétnyithatók, d) a háncslapok szétnyitása tűrővel,
e) helyes kéztartás a szempajzs vágásakor, f ) megfelelő méretű szempajzs elöl- és oldalnézetben,
g) a szempajzsot a késen tartva csúsztassuk a háncs alá, h) a szempajzs kiálló felső részét késsel vágjuk le,
i) a kötözés kezdetén a szalagot a nyíl irányában megfeszítve rögzítsük, j) a szemet szabadon hagyva,
a szalaggal csavarjuk körbe a szemzés helyét, majd felül egyszerű hurokkal rögzítsük a szalagot

EE
106
 154. ÁBRA
a levélnyélcsonk ennél hosszabb, kurtítsuk
meg. A  szempajzs vágását a rügy alapi ré-
szénél, a levélnyél alatt 1-1,5 cm távolság- a) b) c) d)
ban kezdjük, és óvatos húzó mozdulattal
végezzük, úgy, hogy a rügy (a szem) alatt
a háncs teljes egészében megmaradjon és
legfeljebb hártyavékony farészt vágjunk a
szempajzshoz (153/e ábra). A  túl sekélyen
vágott szempajzs (154/c) gyakran elpusz-
tul, a mélyen, sok fával vágott szempajzs
(154/d) viszont rosszul ered, ilyenkor jobb
a fölösleges farészt kipattintani (154/e).
A fás növények többsége a vékony farész- e)
szel vágott szempajzzsal ered a legjobban f) g) h)
(153/f ábra). Amikor a kés éle elhaladt a
rügy alatt és mintegy 2 cm-rel föléje került,
hüvelykujjunkkal fogjuk rá a szempajzsot
a kés pengéjére és vágjuk le vagy hosszabb
háncsdarabbal szakítsuk le a szemzőhaj-
tásról. A  szempajzs így mindvégig a késen
marad, s azzal fogva csúsztassuk a felnyi-
tott háncs alá (l53/g), majd a levélnyélre
támasztva hüvelykujjunkat, toljuk lejjebb a
szempajzsot a hasítékban úgy, hogy a szem
a T felső, keresztirányú szárától 1-1,5 cm-re
kerüljön (153/h). Ha a szempajzs felső része
a szükségesnél hosszabb, a T keresztirányú
szára fölötti részt keresztben tartott késsel
metsszük le, majd kötözzük be a szemzést.
Rózsáról, vastag bélszövetű fajokról ér-
demes a szemet eleve farésszel vágni, majd i)
kipattintani (154/i ábra). Ilyenkor nyugod-
tan bevághatunk a farészbe, majd a szem
fölött keresztben átvágva a háncsot, a sze-
met a háncspajzzsal együtt óvatosan fejtsük
le a farészről. A farész kipattintása nagy gya-
korlatot igényel. Ha a rügyet tápláló edény-
nyalábok kiszakadnak, a szem elpusztul, a
szemzés nem ered meg.
A  kötözéshez korábban rafiát használ-
tak. Faiskolákban a szupervinil alapanyagú, j)
rugalmas fóliaszalag terjedt el. A 8-10 mm
széles csíkokra felvágott polietilén fólia is
megfelel e célra, hátránya, hogy nem eléggé
rugalmas, ezért a szemzés eredése után fel
A farész kipattintása a szempajzsból
kell vágni, hogy az alany vastagodásával el a) helyesen vágott szempajzs elöl- és oldalnézetben,
ne szorítsa a héjkérget. Egyesek a már em- b) helyesen vágott szempajzs metszfelülete: fa csak
lített méretű szalagokra vágott gumit (pe- az edénynyalábok kiágazásának környékén található
lenkagumit) használnak, amely különösen a metszlapon, c) túl sekélyen vágott szempajzs,
rózsához alkalmas. d) túl mélyen vágott szempajzs, e) a farész kipattintása,
A szemzés kötözését a 153/i, j ábra szem- f ) a kipattintott farészt óvatosan emeljük ki,
lélteti. A szalagot a nyíl irányában, mindig g) a pattintás után az edénynyalábok a rügy alatt
feszesen meghúzva körbecsavarjuk, majd bennmaradnak, h) a kiemelt farész, i) a szem pajzs
felül egyszerű hurokkal rögzítjük. A  kötö- alakra vágása vastag bélszövetű szemzőhajtásról,
zés célja, hogy rögzítse és védje a szemet j) a pajzs alakú háncsrészt leválasztjuk a fáról

EE
107
 a kiszáradástól. A  felül megkötött szalag A  chip-szemzést az alanyon, az alsó be-
szemre metszéskor átvágva, magától lebom- metszéssel kezdjük, majd a farészbe is be-
lik. A rafiát kötéskor kétszer hurkoljuk át, metszve, a szempajzs hosszúságának megfe-
különben meglazul. lelő, pajzs alakú lapot vágunk ki (155/a-d
ábra). A  szempajzs vágásakor ugyanez a
Chip-szemzés sorrend: először a rügy alatt metszünk be
ferdén lefelé tartva a kést, mintegy 30 fokos
A  szemlapozás mélyebb, farésszel vágott szögben, majd a rügy felett indítva a vágást,
változata egész Európában angol nevén az alanyon vágott sebnek megfelelő hosszú-
(chip=lap, lapocska) terjedt el. Nagy elő- ságban kiemeljük a szempajzsot (155/e, f ).
nye, hogy bármikor végezhető, függetlenül A szempajzs alanyra illesztésekor vegyük fi-
attól, hogy az alany adja-e a héját. Kezdet- gyelembe, hogy az alanycsemete vastagabb,
ben főleg pótszemzésekhez ajánlották, ma a héja is az, ezért a két
már azonban a hagyományos T-szemzés he- kambiumgyűrű akkor illeszkedik tökéle-
lyett is használják. Ennek az az oka, hogy tesen, ha a nemes rügy pajzsa néhány tized
az eredés legalább olyan jó, mint a T-szem- milliméterrel kisebb, vagyis az illesztés után
zéssel, az edénynyalábok összeforrása és a a nemes szempajzs pereme mellett az alany
differenciálódás gyorsabb, ennek következ- héjkéreg vékony vonala látható (155/g-i).
tében a következő évben erőteljesebben nö- Fordított esetben, vagyis amikor a nemes
vekednek az oltványok. Emellett nem lebe- szempajzs a nagyobb, a szempajzs kiszárad,
csülhető előnye a begyakorlás után várható, elpusztul, nem forr össze. Ezen úgy segít-
mintegy 30%-os teljesítménynövekedés. hetünk, ha az alanyon nagyobbra vágjuk a
metszfelületet.
155. ÁBRA

a) b) c) d)
2. vágás

1. vágás

e) f) g) h) i)
2. vágás

1. vágás

A chip-szemzés
a) az alsó vágás az alanyon, b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki, c) az alanyon
ejtett vágások helye oldalnézetben, d) a megvágott alany elölnézetben, e) a szempajzsot hasonló
módon vágjuk meg, f ) a szempajzson ejtett vágások sorrendje, g) a megvágott alany oldalnézetben,
h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben, i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben

EE
108
 A  szemzést a már leírt módon, minél bemetszésnél hiányzik a táskaszerű kialakí-
hamarabb kötözni kell. Sokan úgy hitték, tás. Ez valóban rögzítési problémákat okoz,
hogy a chip-szemzés üzemi elterjedését gá- azonnal kötözni kell (156. ábra). Valamit
tolni fogja az a tény, hogy a szempajzsot javít a helyzeten, ha az alanyon a háncsból
nem rögzíti a háncs, könnyen leeshet, ezért egy kis nyelvet hagyunk (156/e).
itt a szemző és a kötöző szokásos munka- Mindkét módszernek olyankor lehet je-
megosztása nem követhető. lentősége, ha kicsúsztunk a szemzési idő-
Tapasztalataink szerint az alanyon vágott szakból, s az alany már nem adja a héját. Ez
kis „táska" alul kellően rögzíti a szempaj- bizony megesik olykor a kertészkedőkkel.
zsot. Ha a kötöző 8-10 szemzéssel lemarad-
va követi a szemzőt, ennyi idő alatt nem Pajzsos, ablakos szemzés, sípolás
szárad ki olyan mértékben a szempajzs,
hogy az veszélyeztetné a megeredést. A  nagy rügyű, vékony farészű és vastag
bélszövetű fajok (például a rózsa, a dió, a
Szemlapozás vadgesztenye) szemzőhajtásáról a szokásos
módon, vagyis vékony farésszel nehéz jó
A hagyományos szemlapozás abban külön- szempajzsot vágni. Ilyenkor a szemet leg-
bözik a chip-szemzéstől, hogy a szemlapot jobb pajzs alakban levágni és lepattintani
farész nélkül vágják, s az alanyon az alsó a farészről (157/d ábra). A kisebb rügyűek-
156. ÁBRA

a) b) c) d)

e) f) g) h)

Szemlapozás
a) az alanyon ejtett vágás oldalnézetből, b) az alanyon ejtett vágás elölnézetből, c) szempajzs szemlapozáshoz,
d) az alanyra illesztett szempajzs, e) az alany megvágásakor a háncson kis nyelvet hagytunk, f ) a helyére
illesztett szempajzs oldalnézetből, g) a szempajzs megvágása, h) az alanyra illesztett szempajzs elölnézetből

EE
109
nél (mint a rózsa) az ilyen szempajzsot héj tére. A sípoláshoz azonos vastagságú alany-
alá is szemezhetjük, a nagyobb rügyűeknél és nemes hajtásra van szükség. Az ablakos
(dió, vadgesztenye) azonban sokkal jobb szemzést akkor is használhatjuk, ha a szem-
az eredés, ha az alanyon a szempajzsnak zőhajtás vékonyabb, ami gyakran előfordul.
megfelelő alakban a háncsot körbevágjuk Az alany héját mindig sima részen fejtsük
és lefejtjük a farészről, majd ennek helyére le, az elkészült sípolást vagy ablakos szem-
illesztjük a pajzs alakú szemet (157/a, b). Ez zést pedig enyhén szorító kötéssel lássuk el.
az úgynevezett pajzsos szemzés. Ritkán ké- Készíthető tavasszal is, amikor az alany és a
szítik, mert az alanyon nehéz pontos pajzs nemes már adja a héját. A dió szemzése ná-
alakot vágni. lunk nyáron biztonságosabb. Tapasztalatok
A  dió szaporításakor sokkal gyakoribb szerint a július végéig elkészített szemzések
az ablakos szemzés vagy a sípolás. Az első- még jól összeforrnak, és elfogadhatóan át is
nél négyszög alakban, a másodiknál pedig telelnek.
körben levágott héjrésszel oltsuk át a nemes
szemet a hasonlóképpen megvágott alany- Vesszős szemzés
ra (157/b, c ábra). Különleges kétpengéjű,
úgynevezett sípolókés használható hozzá, Egyes fajok hajtásai túlságosan vékonyak,
de néhány szemzést ügyes kézzel, jó szem- rügyeik kicsinyek (például nyírfa, éger-
mértékkel, a szokványos szemzőkéssel is el- fa, gyertyán, egres), ezekről meglehetősen
készíthetünk. nehéz hagyományos módon szempajzsot
A  jó összeforráshoz fontos, hogy a seb- vágni. Ilyenkor eredményes lehet a vesszős
felületek körben tökéletesen illeszkedjenek, szemzés. Nem egyetlen rügyet, hanem egy
de inkább az ablakba oltott nemes szem le- többrügyes vesszőt szemzünk az alany héja
gyen néhány tized milliméterrel kisebb, kü- alá. Ehhez a szempajzsot abból a gallyrész-
lönben nem fekszik rá jól az alany sebfelüle- ből vágjuk, amelyből a vessző kiágazik.
157. ÁBRA

a)

b) c) d)

Ablakos szemzés, pajzsos szemzés, sípolás

a) a sípolókéssel gyűrű alakban átvághatjuk a háncsot a szem körül, b) sípoláskor a körben
lefejtett háncs helyére illesztjük a szemmel levágott háncsgyűrűt, c) ablakos szemzéskor
négyszög alakban vágjuk körbe a háncsot a szem körül, d) pajzsos szemzés

EE
110
 A szempajzs vágásához hasonlóan töreked- még át kell vészelnie a telet, s akkor kez-
jünk arra, hogy csak kevés farész kerüljön dődhet a szemre metszés után az oltványok
bele (158. ábra). fölnevelése. A kényesebb, fagyérzékeny faj-
Régi fajták elszaporításakor, ami ma nagy tákat (a rózsát) célszerű télire felkupacolni.
divat, nemegyszer idős fákról kell szemez- Ne lepődjünk meg, ha kedvező időjárás
nünk. Ezeken megfelelő minőségű szemző- esetén az alvószemzések még ősszel kihaj-
hajtást már ritkán találunk. Ilyenkor is segít tanak. A  fiatal hajtásokat irányítási céllal
a vesszős szemzés. Egy jól fejlett csúcsrügyű kössük az alanyhoz, csúcsukat pedig csíp-
nyárs (rövid hajtás), vessző is alkalmas szem- jük vissza, hogy hamarabb, még a tél beáll-
zésre. Ha az alany már nem adja a héját, ta előtt beérjenek. Az ilyen, ősszel kihajtott
ugyanezzel a szemzőhajtással készíthetünk szemzésekből a következő évben, a szemre
vesszős szemzést úgy, hogy a hajtás alapját metszéssel egy időben egy-két rügyre vissza-
a chip-szemzéshez hasonló módon vágjuk metszve kezdhetünk oltványt nevelni.
meg és illesztjük az alanyra (158/a-d ábra).
Zöldoltás
A szemzés gondozása
Egyes növények gyorsan összeforrnak, ered-
A  szemzések 4-6 hét alatt összeforrnak, ményes az oltásuk, ha azt zöld állapotuk-
amit a levélnyél leválása is jelez. Ez persze ban, a vegetáció idején végezzük. Ilyenkor
még nem jelenti azt, hogy fa is lesz belőle, csupán az okoz nehézséget, hogy a zöld ol-
158. ÁBRA
a) b) c) d)

e) f) h)

g)

Vesszős szemzés
a) az alanyon ejtett vágás, ha az alany nem adja a héját, b), c) a vesszőalap levágása a szemzőhajtásról,
d) a kész vesszős szemzés, e) az alanyon készített T vágás héj alá történő vesszős szemzéshez,
f ) szemzőhajtás vesszős szemzéshez, g) a szempajzshoz hasonló alappal megvágott vessző, h) a héj alá szemzett vessző

EE
111
tócsap a tűző napsütésben könnyen kiszá- de leveleket, ágakat hajlítsunk rá, törjünk
radhat. Célszerű tehát borús időben végez- vissza, így árnyékoljuk vagy pedig fóliazacs-
ni a zöldoltást. kóba burkolva védjük a kiszáradástól.
A  zöldoltások időszaka általában június
első fele. Ilyenkor az az évi hajtások már A szőlő zöldoltása
kezdenek fásodni, nem pattanva, hanem
szálkásan törnek, a törési felületen jól lát- Oltványszőlőkben gyakori, hogy a tőke-
ható a szilárdító rostok vége. Nemes oltó- törzsből az alany néhány hajtást növeszt,
csapot az az évi hajtásokról szedhetünk. különösen akkor, ha a nemes pusztulóban
Szőlőre zöldre fás csapot is olthatunk, tárolt van. Az ilyen alanyhajtások könnyen fel-
oltóvessző felhasználásával. ismerhetők eltérő levélalakjukról, levél-,
A zöldoltás leggyakoribb módja a hasíté- vitorla- és héjszínükről. Ha szaporítani
koltás. Itt az alany és a nemes oltócsap azo- akarunk, az ilyen vadhajtásokat felhasznál-
nos vastagságú, ezért csak egy ék alakú oltó- hatjuk alanyként. A június eleji oltásból év
csapot illeszthetünk a hasítékba, úgy, hogy végére gyökeres oltványt kapunk.
a kambiumgyűrűk a két szélén illeszked- A  szőlő zöldoltásának időszaka május
jenek. Kötözésre gyapjúszálat, fóliacsíkot, végétől június közepéig tart. Az a hajtás
gumiszalagot vagy a hajtások vastagságának alkalmas oltásra, amelyben a szilárdító ros-
megfelelő műanyag hüvelyt lehet használni. tok már megjelentek. Ez a tavasz végén, a
A zöldoltásokat nem kell oltóviasszal kenni, hajtáscsúcstól számítva a második-negyedik
159. ÁBRA

b)

a)

d)

c)

A szőlő zöldoltása
a) a szárat a csomóig fölhasítjuk, b) az oltócsap alakját ék alakra vágjuk,
c) az oltócsap megvágása, d) az ék alakú oltócsapot a hasítékba toljuk

EE
112
ízköztől jellemző. Az oltás idejét az alany- szorosan összefogja a hasítékot és a benne
hajtás szükséges hosszúsága is befolyásolja. levő ék alakú oltócsapot. Ha a hüvely laza,
Ha a tőkék közé lebujtva, továbbtelepítés- rafiával átköthetjük.
re nevelünk oltványokat, 40-60 cm hosszú A  hajtásokat úgy igazítsuk el a tőkén,
hajtás is elegendő, de ha a szomszédos tőke hogy a megeredésig árnyékba kerüljenek, s
pótlására vagy fajtaváltás céljával tőkepótló az oltásra hajlítsunk egy-egy levelet. A meg-
bujtásra kívánjuk felhasználni az oltványt, eredés biztos jele, hogy a hónaljhajtás növe-
akkor 80-150 cm magasságban célszerű az kedni kezd vagy a szem kifakad és hajtást
oltást elvégezni. nevel. A  kész oltásokat karóhoz kötve ne-
Az oltóhajtást a nemes szőlőtőkéről úgy veljük.
szedjük meg, hogy az oltócsap az alanyhoz A  megeredt oltásokat porbujtással vagy
viszonyítva a csúcstól távolabbi ízközből közönséges bujtással az év végéig meg is
származzék. Készítsünk egyrügyes, ék alakra gyökereztethetjük, ez azonban zavarhatja a
megvágott oltócsapot. A vitorlát és a levelet szőlő talajmunkáit. Gyakran a kész oltványt
távolítsuk el, az esetleges hónaljhajtást azon- ősszel mintegy 50 cm-es alanyvenyigével
ban hagyjuk meg. A  metszlapok közvetle- mint sima oltást levágják, s a következő
nül a bütyök alatt kezdődjenek (159. ábra). tavasszal, gyökereztetési és nevelési céllal
Az alanyhajtást a kiválasztott ízközben a iskolázzák. A  megfelelő hosszúságú alany-
bütyök felett 5 cm-rel metsszük le, majd a vesszőn lévő oltványokat akár helyben, akár
bütyökig középen hasítsuk ketté, ügyelve a szomszédos tőkék tőkepótló bujtására is
arra, hogy a bütyök ne hasadjon be. Ebbe fel lehet használni. Ha a bujtásra csak a kö-
a hasítékba illesszük a nemes oltóhajtásból vetkező tavasszal kerül sor, az oltott vesszőt
készült oltócsapot, majd gyapjúfonallal, ajánlatos télire a földre fektetve, talajjal be-
fóliacsíkkal vagy pévécécsővel kötözzük. takarni.
A hajtás vastagságához választott pévécécsö-
vet 4-5 cm-es darabokra vágjuk, majd egy A köszméte és a ribiszke zöldoltása
ilyen csődarabot az alany bemetszése előtt
húzzunk a hajtásra, úgy, hogy a bütyök is A  magas törzsű köszméte- és ribiszkefács-
átférjen rajta. Az oltás elkészülte után a kák alanya az aranyribiszke. A köszméteolt-
pévécéhüvelyt fölfelé húzzuk vissza, hogy ványok tövében az alany sarjai olykor kihaj-
160. ÁBRA

a) b) c)

A köszméte zöldoltása
a)ék alakra megvágott oltócsap, b) az alanyhajtás behasítása előtt pévécéhüvelyt húzunk rá,
c) az ék alakú csapot a hasítékba toljuk

EE
113
tanak, és sekély feltöltéssel jól meggyökere- Ablaktálás
sednek. Tőből leválasztva az anyanövényről,
oltásra alkalmas alanycsemetéket kapunk. Az egyszerű összenövesztés olyan oltásmód,
Az oltást a leválasztás előtt, már az anyatö- amelynek során a nemes fajta hajtását nem
vön is el lehet végezni. választjuk le az anyanövényről, az életéhez
A köszméte hajtásai már májusban elég- szükséges vízzel és tápanyagokkal az össze-
gé fejlettek az oltásra. A  szőlőéhez hason- forrásig az anyanövény gyökérzete látja el
lóan az a hajtásrész a jó, amelyben a szilár- (161. ábra). Fás és zöldoltások, lomblevelű
dító rostok kialakulása már megkezdődött. örökzöldek esetében egyaránt használható.
A  hajtásokat 50-100 cm között, a kívánt Az olyan növényeket, amelyeknek lassan
koronamagasságban lehet beoltani akkor, megy végbe az összeforrása, az oltás helyén
amikor már elérik ezt a magasságot. a víz és a tápanyagok szállítóelemeinek a
A  szőlőhöz hasonlóan, készítsünk ékol- regenerálódása, eredményesen olthatjuk
tást. Az alany hajtását a kívánt magasság- ablaktálással. A nehézséget csupán az okoz-
ban, levél alatt metsszük el, majd középen za, hogy az alanycsemetéken az oltásra al-
2-3 cm mélyen hasítsuk be. Az oltóhajtáson kalmas hely általában alacsonyan van, a
két levelet hagyjunk, alatta pedig ék alakra nemes anyanövényeken pedig a hajtások
vágjuk a csapot, és csúsztassuk be a hasí- magasabban helyezkednek el. Nem könnyű
tékba, majd rafiával kötözzük (160. ábra). tehát a két komponenst összeilleszteni, azo-
Egy-másfél hónap múlva, a nemes növeke- nos szintre hozni. Ha az anyanövény ágai,
désének megindulása után, a kötözőanya- vesszői hajlékonyak, akkor az alanycseme-
got át kell vágni és le kell fejteni az alanyról, téket telepítsük a nemes anyanövény köré,
mielőtt belevágna a vastagodó oltványba. az oltáshoz pedig hajlítsuk le a vesszőket
Az oltványt huzalhoz vagy karóhoz kötve az alanycsemetékhez. Nehezen hajlítható,
neveljük, hogy a vékony törzset a kialakuló magas növények oltása számára az alanyt
koronahajtások ne terheljék. Aranyribiszke cserepezzük be, s helyezzük valamilyen áll-
alanyra ugyanígy olthatunk ribiszkét és ri- ványra a fa mellett, hogy az oltásra szánt
biszkeköszmétét (például Josta fajtát) is. vesszőt hozzá lehessen illeszteni.
161. ÁBRA

a) b)

Ablaktálás
a) az alanycsemetét gyakran állványra kell helyezni, hogy a nemes hajtást hozzá
lehessen hajlítani, b) az alany és a nemes sebzése és összeillesztése

EE
114
 Az oltáshoz készítsünk mindkét kompo- kérnyaktól számított 10-15 cm-nél hosz-
nensen, a farészbe bevágva, azonos alakú és szabbra.
nagyságú ovális metszlapot (161/b). Illesz- A  visszametszés serkenti a gyökérzet el-
szük össze az egymással szemben lévő met- ágazódását. A  magoncok, az elágazódott
szlapokat, kötözzük, és óvatosan kenjük be dugványok, a bujtványcsemeték oldalvesz-
oltóviasszal, úgy, hogy az ne folyhasson a szőit vágjuk rövidre, s az eltelepített cseme-
sebek közé. Ha a nemes oltóhajtás már biz- te ne legyen 40-50 cm-nél magasabb.
tosan az alanyhoz forrt, az oltóvesszőt köz- Ültetéskor a sorok mentén feszítsünk
vetlenül az oltási hely alatt válasszuk le az ki zsinórt, majd mellette ásóval a talajba
anyanövényről, a keletkező sebhelyet oltóvi- szúrva nyissunk rést. Ebbe a résbe ültessük
asszal zárjuk le. Az alanycsemete koronáját a csemetét. A talajt a gyökérzet körül láb-
fokozatosan vágjuk vissza, a nemes megerő- bal tömörítsük, a telepítést követően pedig
södése után pedig végleg távolítsuk el. 10-15 cm magasan kupacoljuk fel, ez a gyö-
kérnyakat védi kiszáradástól.
Oltvány nevelése szemzéssel A csírás magot kézzel ültetjük. Kapával a
földet mintegy 4–5 cm mélyen kiemeljük,
A szemzéshez az alanynak szánt növények- s ebbe a kis mélyedésbe helyezzük a magot
ből egy-két éves csemetéket telepítünk a gyököcskéjével lefelé, majd porhanyó talaj-
tervezett szemzés évének tavaszán, esetleg réteggel betakarjuk. Az ültetést követően
az előző ősszel. Ha rendszeresen foglalko- öntözzük meg a területet 20-30 mm (négy-
zunk szaporítással, célszerű ezt a kis faisko- zetméterenként 20-30 liter) vízzel.
lát a kert védett zugában elhelyezni, ahol A  szemzésig a területet tartsuk gyom-
együtt, intenzív feltételek megteremtésével mentesen. Kapáláskor a csemeték körül
foglalkozhatunk a fiatal csemetékkel, olt- felkupacolt földet fokozatosan bontsuk le,
ványokkal. E célra olyan területet válasz- szükség esetén öntözzük meg a csemetéket.
szunk, ahol korábban nem volt még gyü- A kártevők és a kórokozók ellen a szokásos
mölcs- vagy díszfa, szőlő sem, s a meglévő módon, permetezéssel védjük meg a lom-
fák is minél távolabb legyenek. Ez azért bozatot.
fontos, mert a fiatal növények rendkívül Július-augusztus a szemzés ideje, az egyes
érzékenyek a talajuntságra, s gyökérzetüket fajok igényétől függően (lásd a Szemzés-
a talajban felhalmozódó kártevők (például módok című fejezetet). A szemzés után 4-6
a fonálférgek) vagy kórokozók (a különféle héttel ellenőrizhető az eredmény. Ha a le-
talajlakó gombák) megfertőzhetik. vélnyél magától leválik, a rügy duzzadt, a
Az oltványiskola talaját a telepítést meg- szempajzs a fajra jellemző színű, a szemzés
előző ősszel 40-50 cm mélyen forgassuk megeredt. Szükség esetén pótszemzést vé-
meg, de csak akkor, ha ezzel nem hozunk gezhetünk szemlapozással, chip-szemzéssel
a felszínre silány termőréteget. A forgatás- vagy tavaszi oltással. A fagyérzékeny szem-
sal együtt dolgozzunk a talajba négyzet- zéseket télire kupacoljuk fel földdel.
méterenként 5-6 kg érett szerves trágyát is. Tavasszal a felkupacolt szemzésről bont-
A talajfelszín elegyengetése után ősszel vagy suk le a földet, majd rügypattanás idején az
tavasszal kezdődhet az alanycsemeték tele- alanycsemetéket a beszemzett rügy fölött
pítése. A sorokat egymástól legalább 70-80 metsszük le. Ez a művelet a szemre met-
cm távolságra jelöljük ki a telepítés előtt. szés (162. ábra). A rügy felett 0,5-1 cm-rel
Alanynak általában egy- vagy kétéves vágjunk metszőollóval a rüggyel ellentétes
magcsemetét, dugvány- vagy bujtványcse- irányba enyhén lejtő metszlapot. A sebfelü-
metét telepítünk. Ez alól az őszibarack és let beszáradására érzékeny fajoknál (csont-
a mandula kivétel, amelyekből visszacsípett héjasok, díszfák) jobb, ha 15-20 cm-es
gyököcskéjű csírás magot ültetünk. Kajszi- csapot hagyunk, s a rajta lévő rügyeket ki-
ból és mirabolán szilvából is használható a vakítjuk. A  csapot legkésőbb július végén
csírás mag. Az alma- és a körtealanyokat távolítsuk el.
15-25, a cseresznye, a meggy, a szilva és a A szemre metszést követően az alany haj-
kajszi alanyát 25-30, az őszibarackét 30-35 tásai is növekednek a nemes hajtás alatt.
cm távolságra ültessük. A  csemeték oldal- Mielőtt a nemest elnyomnák, a vadhajtáso-
gyökereit 4-5 cm hosszúra vágjuk vissza, s kat tőben törjük le. Ez a munka az úgyne-
a magoncok karógyökerét se hagyjuk a gyö- vezett vadalás (162/d, e ábra). Nem szabad

EE
115
 162. ÁBRA

a) b) c) d) e)

f) g) h) i)

Szemzett oltvány nevelése

a) szemremetszés túl mélyen, b) túl magasan, c) helyesen, d) kihajtott szemzés vadalás előtt, e) kihajtott szemzés
vadalás után, f/) a nemes hajtáson megjelenő hónaljhatásokat koronamagasságig kitörjük ( hónaljazzuk),
g) korona másodrendű hajtásokból, h) egyéves suháng koronába metszése, i) kétéves koronás oltvány

megvárni, amíg a vadhajtások megerősöd- 3-4 alkalommal ismételjük meg, amíg csak
nek, mert akkor már csak metszőollóval megjelennek a vadhajtások.
vagy késsel lehet levágni őket az alanyról, Május elején a nemes hajtás erőteljesen
s közöttük a nemes hajtás legyengül, akár kezd növekedni, s hamarosan megjelennek
el is pusztulhat. A  vadalást szükség esetén rajta a másodrendű vagy hónaljhajtások is.

EE
116
Az alacsony és a közepes törzsű gyümölcs- első évben legalább 3-4 elágazása lesz a bo-
fák hónaljhajtásait a kívánt törzsmagasságig kornak. Ősszel állandó helyére ültethetjük.
folyamatosan távolítsuk el, pattintsuk ki, A kész koronás fákat a természetes lomb-
mielőtt megfásodnának (162/f ). Amint el- hullás után ültessük át a végleges helyükre,
érik a fák a koronamagasságot, a hónaljazást így a növény tartalék tápanyagokkal gaz-
abbahagyjuk. Az erős növekedésű csonthé- dagabban vág neki a télnek. Ha a levelek a
jasok a továbbiakban is sok másodrendű novemberi átültetésig nem hullanak le, az
hajtást hoznak, amiből fokozatosan kiala- ültetés előtt kézzel szedjük le őket, hogy ne
kul a korona (162/g). A korona kialakulását párologtassák el a fa vízkészletét. Az őszi-
az őszibarackon hajtásválogatással, később barackot, a mandulát, a kajszit ne ősszel,
pedig a vezér eltávolításával, az úgynevezett hanem inkább tavasszal, a rügypattanás
katlanozással is elősegítjük. előtt ültessük át állandó helyére. Lehetőleg
Az alma- és körtefajták egy részén, a bir- minél nagyobb gyökérzettel emeljük ki a
sen s egyes cseresznyefajtákon az első évben fákat, mert annál jobb lesz a megeredésük.
nem alakul ki korona. Ilyenkor elágazás Kiszedéskor a fáktól mintegy 30 cm tá-
nélküli egyéves oltványt, vagyis suhángot volságban ássunk 40 cm mély árkot, s ebbe
kapunk (162/h ábra). A  suhángot át lehet az árokba billentsük bele a fát. Gyökereit a
ültetni állandó helyére, ott is kialakíthat- másik oldalról, ásóval vágjuk el. A kiemelt
juk a koronát, de jobban kihasználjuk a gyökeret takarjuk nedves földdel, védjük a
területet, ha csak egy évvel később telepít- kiszáradástól, a széltől és az erős napfénytől,
jük. Ez utóbbi esetben átteleltetjük, a téli amíg új helyre nem kerül az oltvány. A ki-
nyúlkártól védjük, majd a következő évben ásott fát lehetőleg még aznap ültessük el.
a szükséges törzsmagasság felett 6-8 rügy-
gyel koronába metszve, koronás oltvánnyá Oltványnevelés kézbenoltással
neveljük (162/i). A  koronanevelés évében
a törzsön fejlődő hajtásokat dörzsöljük le A kézbenoltás elnevezés arra utal, hogy itt
vagy ha megerősödtek, vágjuk le. Az ápolás az oltást nem a szabadban végezzük, hanem
mindkét évben gyomirtásból és növényvé- a fölszedett alanycsemetére vagy alanyvesz-
delemből áll. Szükség esetén négyzetméte- szőre védett helyen, ténylegesen kézben
renként 0,5-1 dkg hatóanyagnak megfelelő oltjuk rá a nemes oltócsapot. Általában
nitrogénműtrágyát szórjunk ki tavasszal a gyümölcsfákat és szőlőt szaporítanak ezzel
fák köré. a módszerrel.
A  díszfák magasabb törzsének nevelésé- Az oltás ideje tél végén, többnyire febru-
hez már az első évben szükség van a hón- árban van. Az alanycsemetét ősszel szedjük
aljhajtásokra is. Ezekből törzserősítő hajtá- fel és fagymentes helyen, nyirkos közegben
sokat nevelhetünk úgy, hogy a hajtást két (homok, fűrészpor, tőzeg) vermelve tárol-
levélre visszacsípjük, majd az elágazódott új juk a felhasználásig. Az optimális tárolási
hajtásokat ismételten visszacsípjük. A törzs- hőmérséklet 0 és +2 °C között van. Az ol-
erősítőket addig tartsuk meg, amíg a ceru- tóvesszőt a már leírtak szerint szedjük meg,
zavastagságot túl nem haladják. Ekkor az és ugyanúgy fagymentes helyen tároljuk.
egész képződményt tőből távolítsuk el, s ha Az oltás előtt az alanycsemetéket és az oltó-
szükséges, neveljünk újat helyette. A magas vesszőket mossuk le, s ha a tárolás során túl
törzsű díszfák törzsnevelése 3-4 évet is sok vizet veszítettek, 24 órára áztassuk őket
igénybe vehet. Ez alatt a törzserősítőket fo- vízbe, hogy víztartalmukat visszanyerjék.
lyamatosan kezeljük. Az olyan díszfákon, Az oltásmódot az alanycsemete és az ol-
amelyeket parkfaként akarunk felhasznál- tócsap vastagságának megfelelően válasszuk
ni, a hónaljhajtásokat végig hagyjuk meg, s meg. Leggyakoribb a párosítás, a vastagabb
belőlük a törzs aljától kezdődően neveljünk alanyokon lehet lapozás vagy kecskeláb-
oldalágakat. ékezés is. A  kötözés után paraffinnal vagy
A rózsabokrok nevelése a szemre metszés oltóviasszal védjük az oltványt a kiszáradás-
után, a gyümölcsfákhoz hasonlóan, a vada- tól. A kézbenoltott oltványokat fejjel lefelé
lással kezdődik. Miután a nemes hajtás a mártsuk be egy pillanatra az olvadt paraf-
10-15 cm-es magasságot elérte, két levélre finba olyan mélyen, hogy az oltási hely tel-
csípjük vissza, majd a képződő új hajtásokat jesen a paraffin szintje alá kerüljön. A be-
ismételten csípjük vissza két levélre, így az vonat vastagsága a paraffin hőmérsékletétől

EE
117
függ. (Az optimális hőmérséklet 65-67 °C.) Az oltványok kalluszosodására legjobb
A hőmérsékletet vízfürdővel tartsuk egyen- időszak az április, a télen elkészített oltvá-
letesen. nyokat addig hideg helyen tároljuk. A ned-
A  paraffinozás után a kész oltványokat ves fűrészporba állított, ládázott oltványok
ládázzuk be nyirkos fűrészporba, tőzeg és 25-28 °C-on kalluszosodnak a legjobban,
perlit keverékébe vagy homokba állítva, mintegy 3-4 hét alatt. A  végén a nedves
majd a ládákat vigyük 2-3 hétre 15-20 °C fűrészportakarást óvatosan bontsuk le az
hőmérsékletű helyiségbe, ahol a kalluszo- oltványok csúcsáról, a rügyekből kihajtott
sodás gyorsabban végbemegy. Erre a célra hajtásokat fokozatosan szoktassuk fényhez.
március első felében üvegház vagy fűtetlen A kalluszosításra alkalmas hely lehet üveg-
fóliasátor is megfelel. Március közepén, ház vagy fűthető fóliasátor.
végén, amint a talajt a telepítésre elő lehet Az oltványokat szabadföldbe iskolázzuk.
készíteni, a kézbenoltott oltványokat –  az Ásóval nyitott résbe, 5-8 cm tőtávolságra
alanycsemetékhez hasonlóan – iskolázzuk el telepítjük, majd a talajt az oltványok körül
szabadföldbe. A szabadban, miután az oltó- lábbal alaposan tömörítjük. Ezt követően a
csap rügyei növekedésnek indulnak, lassan talajból 10-15 cm-re kiálló oltványok fölé
lepereg a paraffin. A jó oltóviasz vagy paraf- 30-40 cm magas bakhátat húzunk, hogy ez
finbevonat alatt erőteljes a kalluszosodás, a a földréteg védje az oltványokat a kiszára-
csonkolás peremén pedig a nyár közepére dástól.
körkörösen megindul a seb beforrása. Amint a bakhát felszínén megjelennek a
A  kézbenoltott oltványokat már az első hajtások, körülöttük a földréteget óvatosan
évben több alkalommal vadaljuk. Az oltó- lazítsuk meg, fokozatosan bontsuk le a bak-
csap rügyeiből rendszerint több hajtás is hátat, hogy a hajtások fényhez szokjanak.
képződik. Amint azok a 25-30 cm hosszú- A  jól megeredt oltványokon az alanyvesz-
ságot elérték, hagyjuk meg az erősebb, jobb sző meggyökeresedik, és az oltócsapból egy,
állásút, a többit távolítsuk el. Nyár elején, esetleg több erőteljes hajtás nő ki. Az ilyen
amikor az összeforrás végbement, s a sza- oltványokat ősszel vagy a következő tavasz-
laggal kötözött oltvány vastagodását a kötö- szal állandó helyükre ültethetjük. Azokat
zőanyag már nem képes követni, a szalagot az oltványokat, amelyek meggyökeresed-
vágjuk át és csavarjuk le az oltás helyéről. tek ugyan, de a nemes hajtásuk növekedése
Kézbenoltással az első évben csak suhán- gyenge, a következő tavaszon – gyökerüket
got kapunk, amit ősszel állandó helyére és hajtásukat rövidre visszavágva – erősítő-
ültethetünk. Ha koronás fát kívánunk ne- iskolában neveljük még egy évig.
velni, akkor a következő év tavaszán a su-
hángot a már ismertetett módon koronába Fenyők oltása
metsszük. Az almafajtáknál előnyösebb, ha
a kézbenoltásból származó suhángot nem A  fenyőféléket télen, üvegházban vagy fó-
koronába metsszük, hanem az oltócsap fe- liaházban, cserépben előnevelt alanyokra
lett két rügyre visszavágjuk, így a törzset az kézbenoltjuk. Alanyként legjobb a faj mag-
az évi hajtásból neveljük újra a következő csemetéjét használni, de az ezüstfenyők ol-
évben, s erőteljes másodrendű hajtások is tásához a közönséges lucfenyő is megfelelő
képződnek, vagyis az oltvány koronásodik. alany.
Ezt még egy júniusi koronába csípéssel, Az alanyok előnevelésére idejekorán fel
vagyis a hajtáscsúcs visszacsípésével elő is kell készülnünk. Az oltásra szánt, szabad-
segíthetjük. A  másodrendű hajtások mint földi magiskolában nevelt 2-3 éves magon-
koronavesszők jobban hajlíthatók, alkalma- cokat tavasszal cserépbe ültetjük, hogy jól
sabbak az intenzív koronaformáknál, példá- begyökeresedjenek. A  cserepes alanyokat
ul a karcsú orsónál szükséges lekötözésekre. fagymentes körülmények között teleltes-
sük, majd január közepén vigyük 15-16 °C
Szőlőoltvány nevelése hőmérsékletű üvegházba vagy fóliaházba,
öntözzük, és teremtsünk párás környezetet
A  szőlőt gyökértelen (sima) alanyvesszőre számukra. Oltásra a nemes fajta szabad-
oltják téli kézbenoltással. Az oltást a Párosítás földről frissen szedett hajtásait használjuk.
című fejezetben leírtak szerint végzik, majd Az oltásmód oldallapozás vagy oldaléke-
az oltványokat kötözik és paraffinozzák. zés (163. és 164. ábra). A kész oltásokat az

EE
118
 163. ÁBRA

a) c)

b)

d)

f)
g)

e)

Fenyők oltása oldallapozással

a) az alany tisztítása, b) az alany megvágása, c) az oltócsap előkészítése,
d) az oltócsap tisztítása, e) az oltócsap megvágása, f ) összeillesztés, g) kötözés

alannyal azonos körülmények között nevel- az első télen ajánlatos fagymentesen tartani,
jük tovább. Amint a nemes hajtás az alany- a következő évtől már szabadföldön nevel-
nyal összeforrt, esetleg növekedni kezd, az hetők.
alanycsemete koronáját 2-3 részletben, fo- Hasonlóképpen olthatunk nyírfa, tölgy
kozatosan távolítsuk el. Nyár elején az olt- és bükkfa, havasszépe (rododendron) (165.
ványokat helyezzük szabadföldi árnyékoló ábra), valamint magnóliafajtákat és csüngő
alá, a cserepeket süllyesszük homokba, így kecskefüzet is. A  nem gyantás fajok oltási
neveljük a tél beálltáig. A fiatal oltványokat helyét paraffinnal zárjuk le.

EE
119
 164. ÁBRA
Citromfélék oltása
a) b) A  legtöbb kertészkedő próbálkozott már
a gyakoribb déligyümölcsök: citrom, na-
rancs és mandarin szaporításával. Ezeknek
a magja általában könnyen kikel, a mag-
ról nevelt csemeték azonban csak nagyon
későn, 8-10 éves korukban kezdenek te-
remni, s gyümölcsük, a narancs kivételé-
vel, többnyire értéktelen. A  citruszfélék
magonca azonban gyakran fajtaazonos lesz.
Különösen a narancsnak gyakoriak az ilyen
utódai, de termőre fordulásuk ezeknek sem
gyorsabb.
Mindhárom fajt lehet egymás magonca-
ira is oltani vagy szemezni. A magoncokat
2-4 évig neveljük, amíg alkalmasak lesznek
c) a szemzésre. Átültetéskor gyökereiket csíp-
jük vissza, hogy jobban elágazzanak.
A legegyszerűbb szaporítási mód a szem-
zés, amit tavasztól egészen nyár végéig ké-
szíthetünk, de csak akkor, ha az alany nö-
vekedésben van és adja a héját. A  nemes
d)
szemet nem növekvő hajtásról szedjük.
Lehetőleg farész nélkül vagy vékony fával
vágjuk a szempajzsot. Ha ez nem sikerül, a
farészt pattintsuk ki, különben a szem rosz-
szul ered. A vastagabb alanyokra nagyon jó
eredménnyel olthatunk héj alá oltással vagy
oldalékezéssel is. Az oltócsapokon a levélle-
mezt kurtítsuk harmadára.
Mind a szemzéseket, mind az oltásokat
párás környezetben, üvegházban, fóliaház-
ban vagy léckeretes, fólia borítású pára-
szekrényben neveljük tovább. Az oltásokat
egyenként is burkolhatjuk fóliatasakkal.
A  megeredt oltások feletti részről foko-
Fenyők oltása oldalékezéssel zatosan vágjuk le az alanycsemete hajtásait.
a) oltóhajtás, b) alany, c) illesztés, d) kötözés A fiatal, szemzett magoncokat pedig a szem
felett hagyott, 8-10 cm-es csapra metsszük,
165. ÁBRA
ehhez kötözhetjük a fejlődő hajtást. Az olt-
ványok 2-3 év múltán kezdenek teremni.

a) b) c) Zöldségnövények oltása
Az utóbbi években igen gyorsan terjedt a
zöldségnövények, elsősorban a görög- és a
sárgadinnye, az uborka, a paprika és a pa-
radicsom oltása. Az oltásra a felsorolt nö-
vények termesztésekor azért van szükség,
mert a nagy termőképességű, új, nemesített
fajták gyökérzete kisebb és a talajban élő
kórokozókkal szemben kevéssé ellenálló.
Havasszépe oltása oldallapozással A dinnyék és az uborka alanyai erőteljes
a) alany, b) oltócsap, c) kész oltás kötözés előtt növekedésű tökfélék, a paprika és a paradi-

EE
120
csom alanyaiként pedig nagy zöldtömeget Gyümölcsfák átoltása
és erőteljes gyökérzetet képező paprikafaj-
tákat választanak a termesztők és a palánta- Az átoltás régi eszköze a kertészeknek, s át-
nevelő üzemek. meneti porosodás után most mintha ismét
A  zöldségnövények oltása – lágy szárú, élénkülne a divatja.
egyéves növényekről lévén szó – minden Kertünk nem bővíthető korlátlanul, s
esetben zöldoltás. A munkát közvetlenül a ha egyszer már teleültettük fákkal, továb-
szikleveles kor után, az első levelek megjele- bi fajtáknak egyre nehezebb helyet szorí-
nésekor, palántakorban, termesztőberende- tani. A  fajtanemesítés folyamatosan újabb
zésben tanácsos elvégezni. és újabb fajtákkal bővíti a kínálatot, s a
Az alany minden esetben gyökeres pa- kertészkedő az újdonságokat is szeretné
lánta. Az alanyok és a nemes nevelését jól kipróbálni. Sokan viszont inkább régi faj-
kell időzíteni, hogy a fiatal növények szá- tákat gyűjtenek, s nosztalgiával idézik a
rának átmérője pontosan illeszthető legyen. „békeidők” fajtaválasztékát, a nagyszülők
Ezt úgy érhetjük el, hogy a nemessel azonos kertjének tovatűnt, felejthetetlen íz- és il-
napon, azzal párhuzamosan, több napon latemlékeit.
keresztül vessük szakaszosan az alanyt is, így Egy-egy új szerzemény elhelyezéséhez
a folyamatos oltáshoz megfelelő átmérőjű, vagy a régi, divatjamúlt fajta cseréjéhez nem
összeillő növényeink lesznek. szükséges a régi fákat kivágni. Átoltásukkal
3-4 év alatt teljes termést adó gyümölcsfá-
A leggyakrabban használt oltásmódok: kat kaphatunk, sőt egyetlen növényre több
– a csúcsba oltás, amely az alanypalánták fajtát oltva bővíthetjük a választékot, ami-
csúcsleveleinek eltávolítása utáni ékol- nek a kiskertekben különösen nagy a jelen-
tás; tősége.
– a párosítás, amikor ferde metszlapot Ennél prózaibb okok miatt is dönthe-
vágunk az alanyon, majd ennek tü- tünk az átoltás mellett. A telepítéskor rosz-
körképére metsszük le a nemes növény szul megválasztott fajta, esetleg a pollenadó
felső részét, és így illesztjük össze a két hiánya miatt nem termő fa, netán a csaló-
részt; dást okozó fajta esetében sem kell azonnal a
– a közelítő oltásnak nevezett módszer fejsze után nyúlni. Az oltás jóval hamarabb
az, amikor az oldalékezéshez hasonló- hoz eredményt.
an helyezzük be az ék alakra metszett Az oltásra időben fel kell készülni. Az
nemest az alanyba, és az eredés után első teendő az oltóvessző beszerzése és szak-
távolítjuk el az alany levélzetét. szerű tárolása. Az oltóvessző minőségi kö-
A  zöldségnövényekhez a fás növények vetelményeit már az oltási fejezetben leír-
oltására használt szerszámokon kívül az or- tuk. Házikertekből, gyümölcsösből csak jól
vosi szikéhez hasonló éles vágóeszközök, a termő, egészséges, kártevőktől és kóroko-
cserélhető pengéjű borotva, a házi készíté- zóktól mentes fákról szedjünk oltóvesszőt.
sű kis szerszámok, a csúcsba oltást segítő, A vesszőket már a fagyok beállta előtt szed-
csavarhúzóhoz hasonló, sok esetben abból jük meg, és szakszerűen tároljuk, a koráb-
készített kézi alkalmatosság, amely segíti a ban leírtak szerint.
nemes beillesztését, az ékezést gyorsító, kézi Az átoltás lehet részleges vagy teljes. Rész-
lyukasztóra emlékeztető eszköz. leges átoltáskor a vázágak vagy gallyak egy
Az oltások rögzítésére szolgálnak az apró részét oltjuk át, s az eredés után így egy fán
műanyag csipeszek (a háztartási csipeszek több fajta is nevelhető. Az egy fára oltott
2-2,5 cm-es hasonmásai), műanyag szala- fajták megválasztásakor vegyük figyelem-
gok, nyitható műanyag gyűrűk. be azok pollenadó igényét, termékenyülési
A  friss oltványokat magas páratartalmú viszonyát, érési idejét és növényvédelmét,
termesztő-berendezésben nevelik tovább, hogy e munkákat a különböző fajták ne za-
árnyékolják, hogy lassítsák a növekedésü- varják. Ha csak egy fajtát oltunk egy fára,
ket, így biztonságosabb az eredés. akkor is választhatjuk a részleges átoltást.
Az oltott növényekből ellenálló, egészsé- Három-négy részletben elvégezve az oltást,
ges növényállomány, biztonságos, jó termés a fa folyamatosan termést is ad, s mire az
várható. Az oltványok jobban tűrik a szára- utolsó vázág sorra kerül, addigra az elsőnek
zságot és a hőmérsékleti ingadozásokat. átoltott ágak termőre fordulnak.

EE
121
 166. ÁBRA

a) b) c)

Teljes átoltás és eredménye gyümölcsfákon

a) fő vázágak átoltása, b) törzs átoltása, c) vázágak, gallyak átoltása

Teljes átoltáskor (166. és 167. ábra) a fát a második évben már jelentős termést szed-
egyszerre oltjuk át az új fajtával vagy fajták- hetünk a fáról, s a harmadik évtől kezdve
kal. Ez végezhető törzsbe, valamivel több teljes a fa termőképessége.
munkával a vázágakba vagy akár több száz A törzs átoltásakor újból ki kell alakíta-
oltócsap felhasználásával minden erre alkal- ni a koronát, így akár a fa koronaformáján
mas gallyat átolthatunk. Ez utóbbi módon is változtathatunk (166/b ábra). A  termő-

EE
122
 167. ÁBRA
re fordulás így a harmadik-negyedik évtől
várható. A  vázágak átoltásával az ágak el- a)
helyezkedésén sokat már nem változtatha-
tunk, viszont a termőre fordulás gyorsabb,
az átoltás után a második-harmadik évben
várható. A  gallyak oltása után csak egy év
terméskieséssel kell számolnunk, ám ez a
módszer rendkívül munkaigényes.
A munkát a fa visszametszésével, a vasta-
gabb ágak vagy a törzs csonkolásával kezd-
jük. Válasszuk ki az átoltásra alkalmas he-
lyeket, egyenes, elágazásmentes gally- és ág-
részeket a koronában, majd vastagságuktól
függően éles metszőollóval metsszük vissza
vagy fűrészeljük le őket az oltás helye fölött
(166. ábra).
Kezdők számára az átoltás lelkileg leg- b)
nehezebb lépése az átoltandó fa törzsének,
vázágainak csonkolása. Bizony nagy elha-
tározás kell a teljes korona vagy a vázágak
lefűrészeléséhez az akkor még ugyancsak
bizonytalannak látszó távoli eredmény re-
ményében. A  lefűrészelt ágakon a sebhely
peremét éles késsel vagy kacorral simítsuk
le, vagyis vágjuk simára, hogy szebb legyen
a forradás helye.
Az oltásmódot az ágak, gallyak vastag-
ságának megfelelően, illetve az időponttól c)
függően válasszuk meg. Általában karvas-
tagságú törzset, ágakat oltunk át, tehát az
alany és a nemes vessző között nagyok a
méretkülönbségek. Kezdőknek inkább a
héj alá oltást ajánljuk, ez a legkönnyebb.
Gyakorlottabbak a kecskeláb-oltással, hasí-
tékoltással is megpróbálkozhatnak. Héj alá
csak akkor oltunk, amikor az alany héjkérge
elválik a farésztől. Ez általában április máso-
dik felében következik be. Kecskeláb-oltást Idős fák átoltása
és hasítékoltást viszont már márciusban is a) a vázágak csonkolási szögének meghatározása,
végezhetünk. A vékonyabb gallyakat héj alá b) a túlságosan elsűrűsödött sövénykoronát
oltással, lapozással vagy kecskeláb-ékezéssel átoltással levegősebbé tehetjük, c) a karcsúorsó
oltsuk át. fákat vagy törzsbe vagy az alsó ágakba és
A gyümölcsfák közül jó eredménnyel olt- a felettük levő törzscsonkba oltjuk át
ható át az alma, a körte, a birs, a naspolya,
a cseresznye, a meggy és a szilva. Az ősziba- Az oltásokat elkészültük után kötözzük
rack- és a kajszifákat helyesebb a tervezett és kenjük be oltóviasszal vagy paraffinnal.
átoltás előtti évben visszametszeni, ifjíta- A  madarak szívesen választják pihenőhe-
ni, és a képződő fiatal, egyéves hajtásokba lyül a kiálló oltócsapokat, s távoztukban
szemezni augusztusban vagy a következő elrugaszkodásukkal könnyen kibillentik
tél végén párosítással, rügylapozással, chip- azokat. A  kíváncsiskodó vendégeknek ké-
szemzéssel átoltani az új fajtával. Az ifjítás nyelmesebb pihenőhelyet kínálhatunk, ha
során a nagyobb ágakon keletkezett sebeket az oltások fölé egy ívesen meghajlított vesz-
sebvédő festékkel vagy oltóviasszal zárjuk szőt kötözünk, így oltóvesszőinket is meg-
le, hogy ne fertőződjenek és ne száradjanak védhetjük a madarak okozta károktól (169.
be (168. ábra). ábra).

EE
123
 168. ÁBRA
szokott mértékű. A nagyon erőteljes hajtást
hozó oltócsapokat a szél könnyen kifordítja
a helyükről, ezért ezeket karóhoz kell kötöz-
ni. Vázágaknál célszerű az oltási hely alatt
legalább két helyen rögzített segédkarót,
lécet erősíteni az ághoz, majd ehhez kötni a
nemes hajtásokat. A segédkarónak irányító
szerepe is van az új vázágak kialakításakor.
Még a második évben is célszerű a karóhoz
kötözve óvni a nem kellően megszilárdult
oltási helyet és a vesszőket.
Az átoltott fákat kezdettől fogva fokozott
figyelemmel ápoljuk. Már az első évben
szükség lehet a hajtásválogatásra, illetve a
túlságosan erősen növekvő hajtások csú-
csának visszacsípésére, pincírozására. A ki-
hajtott oltócsapok közül a második évben
távolítsuk el a fölöslegeseket. A törzs átoltá-
sakor ekkor már meg lehet kezdeni a koro-
na, a vázágak átoltásakor az ág tengelyének
kialakítását, s a koronaalakítás szabályainak
figyelembevételével hozzáláthatunk az új
korona kineveléséhez.
Rendszeresen el kell távolítani a régi faj-
Az átoltáshoz biztonságos létrát tának a vázágakból, törzsből előtörő hajtá-
vagy állványt használjunk sait és az alany sarjait. Az erőteljes csonko-
lás miatt rendszerint az alanyok is erőtelje-
169. ÁBRA
sebben sarjadzanak.

Áthidalás
Fiatal fák törzsét – védelem híján – érheti
olyan mértékű nyúlkár, hogy a fák sokáig
csak sínylődnek vagy akár el is pusztulnak.
A nyulak néha az egész törzsről körben le-
rágják a háncsot, aminek következtében a
farész kiszárad, s a gyökérzet és a levelek kö-
zötti tápanyagforgalom akadálya miatt a fa
lassan elpusztul. Hasonló sebek mechanikai
sérülés következtében is keletkezhetnek a
törzsön (170. ábra). Az ilyen fákat áthidaló
vesszők oltásával menthetjük meg. Áthida-
láshoz az oltóvesszőket az oltásnál leírtak
szerint szedjük meg. Olyan hosszúakra van
szükség, hogy enyhén ívelten átérjék a seb-
felületet, végük az egészséges háncsrész alá
Meghajlított vessző fölerősítésével beoltható legyen. Áthidalásra az idősebb
a madaraktól védjük az oltást ágakból előtörő erős vízhajtások is alkal-
masak.
Az eredményes oltás, de különösen a Az áthidaló oltást azzal kezdjük, hogy
törzs, a vázágak teljes átoltása után az ol- a sebhely szélén éles késsel simítsuk le a
tócsapok rügyei erőteljesen elkezdenek nö- héjkérget és a háncsot, majd a sebfelületet
vekedni. Az első évben nem ritka az 1,5-2 oltóviasszal vagy sebek kezelésére alkalmas
m hosszú hajtás. Részleges oltáskor vagy a festékkel kenjük be. Csak ezután lássunk
gallyak átoltásakor a hajtásnövekedés meg- hozzá az oltáshoz.

EE
124
 h)

170. ÁBRA

a) b) c) d)

e) f) g)

Nyúlkártól sérült fa áthidalása

a) sérült kérgű törzs, mellette az áthidaló vesszők, b) a kéregbe bemetszéseket készítünk a vesszők számára,
c) a helyükre illesztett áthidaló vesszők, d) áthidalás után a sebfelületet oltóviasszal kenjük, e) gyökérsérüléskor egy
nagyobb gödörbe gyökeres fiatal csemetéket ültetünk, s azok csúcsát oltjuk a seb fölött a törzsbe, f ) fiatal csemetékkel
körbeültetett fa az áthidalás után, g) a vesszőkön készített metszlap és a vastag kéreg felnyitása a héj alá oltáshoz

Ha az áthidalást a héj felválása előtt, T-alakú bemetszéssel. A vesszőt először alul

például márciusban végezzük, a vessző két oltjuk be, majd a seben átívelve, szorosan
végén vágjunk a táskás oldallapozáshoz a törzshöz hajlítva, a sebhely fölött is be-
vagy oldalékezéshez metszlapot, s ennek oltjuk, de itt a vesszőt és a törzset fordított
megfelelőt készítsünk az idősebb törzsré- irányban kell bemetszeni. Ügyeljünk arra,
szen is, a seb alatt és felett. Április végén, hogy az áthidaló vesszők rügyei fölfelé áll-
május elején héj alá oltást alkalmazhatunk, janak!

EE
125
 Az áthidaló oltásokat szorosan kötözzük Ha a sérülés mélyebb, a gyökérnyakra
be, majd a sebek környékét oltóviasszal ken- vagy a főgyökerekre is kiterjed (például po-
jük be (170/d ábra). A rögzítéshez esetleg vé- cokrágás nyomán), akkor az egyszerű áthi-
konyabb szögeket is használhatunk. A meg- dalás nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges.
eredt áthidaló vesszők rügyei kihajtanak, Megmenthetjük viszont a fát úgy, hogy kö-
ezeket a hajtásokat két levél felett visszacsíp- rülötte mintegy 60 cm mélyen kitakarjuk a
jük, ne engedjük megerősödni, s a nyár má- sérült gyökérrészt, majd három-négy fiatal,
sodik felében éles késsel vagy metszőollóval 2-3 éves csemetét, suhángot ültetünk a fa
tőből távolítsuk el úgy, hogy csak a beoltott köré, amelyeknek a csúcsát áthidalásként be-
vesszők maradjanak, elágazások nélkül. Az oltjuk a seb feletti egészséges kéregbe (170/e
áthidaló vesszők lassan megvastagszanak, át- ábra). A sérült fa a köréje telepített fiatal cse-
veszik a tápanyagszállítás szerepét. metékből később teljesen új gyökérzetet kap.

EE
126
 KÜLÖNLEGES SZAPORÍTÁSMÓDOK

Előző fejezeteinkben összefoglaltuk a nö- Hazánkban a legelterjedtebb a csiperke-

vények ivaros és ivartalan szaporításának és a laskagomba termesztése és fogyasztása.
legfontosabb fortélyait. A  két, egymástól A csiperkegombát csak hőkezelt, komposz-
jól elhatárolható módszer – amelyek a ter- tált táptalajon, speciális, sötét helyiségben
mészetes szaporodásmódokra épülnek – szaporíthatjuk, termeszthetjük. A  jó ízű,
kereteibe néhány eljárás nem illeszthető be. régóta ismert, fényen termő laskagomba
Az alacsonyabb rendű növények, a gombák termesztése külterjessé vált: egyszerű kö-
és a harasztok szaporodásában, akárcsak a rülmények között nevelhető, szaporítása a
szaporításukban az ivaros és az ivartalan szabadban is eredményes. A farönkön való
szakaszok követik egymást. Ezért tárgyaljuk termelés a legrégebbi és a legegyszerűbb
külön a gombák és a páfrányok szaporítá- módszer. Ez a szabadban folyik, így olcsó
si eljárását. A  gyakorlatban e folyamatnak és bárki számára elérhető. Hátránya, hogy
csak egy részével találkozunk. Néhány szót a termés szedése egy-két hónapra korláto-
ejtünk az orchideák házi szaporításáról is. zódik.
Ugyancsak külön alfejezetet igényel a szö- A laskagomba termesztésére legalkalma-
vettenyésztés. Ez ugyan határozottan vege- sabb lombos fák: a nyár, a gyertyán, a fűz
tatív (ivartalan) szaporításmód, ám külön- és a bükk. Akácfán és tűlevelűeken nem
leges berendezést és szakértelmet kívánó kapunk jó eredményt, ezeken a fákon a
eljárás, ezért nem részletesen, inkább csak természetben sem fordul elő laskagomba.
érdekességként tárgyaljuk. A  termesztésre szánt fának frissnek, fertő-
zésmentesnek és legalább 15 centiméter át-
mérőjűnek kell lennie. A farönköket vágjuk
GOMBÁK SZAPORÍTÁSA föl 30-50 cm-es darabokra.
A  farönköt a következőképpen oltjuk.
A szaporítóanyag előállítása nagy felkészült- A  keresztmetszetétől függően 4-5, egyen-
séget és steril körülményeket igényel, ezért
171. ÁBRA
ezt a munkát speciális laboratóriumokban
végzik.
A spórás szaporításkor a gomba termőtes-
téből kiszóródó, érett spórákat steril körül-
mények között összegyűjtik, és táptalajon a)
nevelik. A spórákat egyenként vagy többe-
sével helyezik táptalajra. A táptalajon micé-
lium, a gombafonalak laza szövedéke fejlő-
dik. Ezután a táptalajjal együtt kiemelnek
egy micéliumdarabot, és ezt steril körülmé-
nyek között tovább szaporítják. A micéliu- c)
mot búza, köles vagy rozs duzzadásig főzött
magjain, komposztált trágyán, dohánygyár-
ban visszamaradt növényi részeken, kuko-
ricacsutkán szaporítják tovább. Ezeket szét- b)
osztva, a komposztba helyezve használják a
gyakorlati termesztés szaporítóanyagaként.
A folyamatot a 171. ábrán mutatjuk be.
A  műkedvelő termesztő ma már könnyen Gomba szaporítóanyag előállítása
hozzájuthat műanyag zsákos, oltott, jó mi- a) az érett spóra, b) a micélium szaporítása köztes
nőségű gomba szaporítóanyaghoz. táptalajon, c) kereskedelmi szaporítóanyag

EE
127
ként 2 cm átmérőjű lyukat fúrunk a farönk kóba. A  leveleket meleg, 20 °C-os helyen
teljes magasságában, és ebbe helyezzük a tartsuk addig, amíg a telepekből az érett
gombacsírát. (A  gombacsírát megvásárol- spórák kihullanak.
hatjuk az előállító üzemben és kijelölt üz- A vetést árnyékos, meleg, párás környe-
letekben.) Az oltás ajánlott ideje a május. zetben végezzük. Hagyományosan érdes
Az átszövetés ideje három hónap, a telepítés felületű deszkalapra, nedves homokkőre
javasolt időpontja augusztus. vetették a spórát. Ma a legsikeresebb szapo-
Az átszövetést 12-15 °C-on, magas pára- rítást szaporítóládában, tőzegen érik el.
tartalmú helyiségben: pincében, veremben A  páfrányok fejlődésében két szakaszt
végezhetjük. Ha a három hónap alatt micé- különböztetünk meg. Az első szakaszban
liummal átszőtt farönköket augusztusban a a spóra csak felezett kromoszómaállomá-
szabadba kihelyezzük, még az oltás évében nyú. Kikeléskor úgynevezett előtelepek fej-
termést kapunk. A kihelyezésre válasszunk lődnek a csírázó spórából, majd a nedves,
árnyékos, párás környezetet. A farönkről az 24-26 °C-os környezetben megtörténik az
őszi, fagymentes időszakban három-öt évig ivaros folyamat. Ezután az előtelepeken kis
szedhetünk termést. páfránynövények fejlődnek, amelyeknek a
Az egyszerűbb termesztési móddal az át- kromoszómaszáma már kétszeres.
szövetett műanyag zsákot helyezzük párás A spórát szaporítóládába, nedves, lelapo-
környezetbe (pincébe, lépcsőházba), és erről gatott tőzegre vessük. A  ládákat használat
szedhetünk friss, egészséges laskagombát. előtt fertőtlenítsük. A  tőzeg apróra darált
Sphagnum (fehér tőzeg) vagy darált, rostos
osli tőzeg.
PÁFRÁNYOK Mihelyt tűzdelőfával ki tudjuk emelni a
növényeket, nagyobb térállásra ültessük át
SZAPORÍTÁSA őket (173. ábra). A második tűzdelés után
cserépbe ültethetők, ezek rövidesen már
A páfrányok szaporítóképletei az anyanövé- zárt terek díszítésére alkalmasak. A szabad-
nyek spóratartóiban képződő spórák (172. földbe szánt, hidegtűrő páfrányokat avarta-
ábra). A spórák szabadföldi érésének ideje a karó alatt átteleltethetjük vagy nyár végén,
nyár vége. Ekkor a páfrányleveleket az érett ősz elején állandó helyükre ültetjük. A páf-
spóratelepekkel együtt gyűjtsük papírzacs- rányokat tőosztással is szaporíthatjuk.
172. ÁBRA

Páfrányok spóratartói a levél fonákán

EE
128
 173. ÁBRA
ORCHIDEÁK
SZAPORÍTÁSA
A  legegyszerűbb módon tőosztással szapo-
ríthatók az orchideák, mégpedig az elvirág-
zás után, de még a hajtásnövekedés kezdete
előtt. Nagyon fontos, hogy tisztán dolgoz-
zunk, és csak az arra alkalmas, fejlett, több
éves töveket szaporítsuk. A  kellőképpen
megerősödött növényt vegyük ki a cserép-
ből. Óvatos rázogatással gyakran maguktól
is szétválnak a tövek. Ha nem, fertőtlenített
vágóeszközzel válasszuk szét őket. A vágási
felületeket szárítsuk meg, majd a kis töveket
ültessük orchideaföldbe. A szaporítás után
az első néhány hétben a növényeket tartsuk
meleg, világos, de nem napos helyen. Ke-
rüljük az öntözést, helyette naponta egyszer
párásítsunk. Bizonyos fajok sarjakat nevel-
nek, amelyek a kellő mennyiségű léggyökér
megjelenése után szintén jól használhatók
szaporításra. Egyes orchideák hajtástenge-
lye vízszintesen nő, gyöktörzseket képez.
Szaporításuk a gyöktörzs feldarabolásával
történik. Ügyeljünk arra, hogy mindegyik
darabon legalább két-három álgumó vagy
leveles hajtás legyen, mert csak így biztosí-
tott a sikeres továbbfejlődés. A vágási felü-
leteket itt is hagyjuk kissé szikkadni, hogy
az ültetés után ellenállóbb legyen a növény
a kórokozókkal szemben.
Némi tapasztalattal magonc nevelésére
is vállalkozhatunk. Az esőerdők orchideái
gyönyörű színes, illatos virágokat hoznak,
csak azért, hogy magukhoz csalogassák a
rovarokat, madarakat és olykor a denevé-
reket is, amelyek a virágport a bibére jut-
tatják. Ha magról szeretnénk orchideát
szaporítani, a beporzást mesterségesen kell
elvégeznünk. Az orchideák megkönnyítik
a kertész dolgát, hiszen a virágpor kis cso-
móvá áll össze, és a bibe is meglehetősen
nagyméretű. A  beporzáshoz szükségünk
van egy fapálcikára és egy kis vattára, eset-
leg a kereskedelemben kapható fültisztító
pamacsra. Ezzel könnyedén át tudjuk vinni
a virágport egyik virágról vagy növényről a
másikra. Ha sikeres volt a megtermékenyí-
tés, a magok 6-9 hónap múlva beérnek. Így
otthon mi magunk is kísérletezhetünk és
keresztezhetünk orchideafajtákat; a lehető-
ségek szinte korlátlanok.
A  magvak csíráztatásához már kell egy
Tűzdelésre alkalmas páfránynövénykék kis szakértelem és türelem. A  vetéshez a

EE
129
szaküzletekben kapható vagy házilag elké- kavégzés eszközeit, a nevelőedényeket, a
szíthető steril agaragar és tápanyagok szük- táptalajt, sőt a munkát végző kezét is.
ségesek. A  szaporításhoz olyan speciális, szilárd
vagy folyékony táptalajra van szükség,
amely tartalmazza az életfolyamatokhoz
IN VITRO (STERIL) szükséges tápanyagokat, vitaminokat, hor-
monokat, növekedésserkentő szereket.
SZAPORÍTÁS: A táptalaj alapja általában a tengeri algából
SZÖVETTENYÉSZTÉS készült, por vagy szálas formában vásárol-
ható agaragar. Használnak még kókuszteja-
Az eljárás lényege, hogy a növény valamely gart, nyírfatejagart és más természetes alapú
sejtjéből, szövetéből vagy szervéből (tenyé- táptalajt. Ehhez nagyon pontos receptek
szőcsúcsból, pollenből, szárból) mesterséges szerint adalékanyagokat tesznek. A táptala-
táptalajon, steril körülmények között egész jon felgyorsul a növény természetes fejlődé-
növényt nevelhetünk, és azt továbbszapo- si üteme.
ríthatjuk. Ez a technika, vagyis a növényi A szükséges szaporítóképletek: a tenyésző-
szövetek kémcsőben való tenyésztése, hoz- csúcsok, szár-, és hagymapikkely-darabok
závetőlegesen hatvan éve ismert. Azon a előkészítése nagy szakértelmet és szintén ste-
tudományos felfedezésen alapszik, hogy a ril, fertőzésmentes körülményeket kíván.
növény testi sejtjei is rendelkeznek azokkal Az orchideák mikroszaporítóanyagát
a genetikai információkkal, amelyekkel az kémcsőbe, Petri-csészébe, befőttesüveg-
ivarsejtek, és képesek a meghatározott fejlő- be, lombikba vagy műanyag dobozba, fo-
dési sorrendet követve növénnyé differen- lyékony tápközegbe helyezik, és speciális
ciálódni. (Ezt a képességet a tudományos berendezésben, mesterséges megvilágítás
nyelv totipotenciának nevezi.) mellett forgatják, rázzák. A mozgatás célja,
A  kémcsőben, laboratóriumi körülmé- hogy az egynemű, még el nem különülő
nyek között (in vitro) szaporítás a kutatás, sejttömeg a táptalaj hatására több oxigén-
növénynemesítés eszköze, de ma már sok hez jusson, jobban fejlődjön és növekedni
termesztőüzemben gyakorlati, elterjedt ve- kezdjen, amíg a forgatást abba nem hagyják
getatív szaporítási módszer. és a szétváló részecskéket nem oltják szilárd
Két legfontosabb felhasználási területe: táptalajra.
– az egészséges, azaz vírus-, baktérium-, A szegfű mikroszaporításával egy növényt
gombamentes szaporítóanyag előállítása, nevelünk egy tenyészcsúcsból, azaz egyet-
– a meriklón-szaporítás, mivel nagy tö- len merisztémadugványt (ez esetben nincs
megű, azonos eredetű szaporítóanyag-elő- szükség forgatásra). Ez lesz az anyanövény,
állítást és egész éven át egyenletes szaporí- amelyről hagyományosan, dugványozással
tóanyag-ellátást tesz lehetővé. Az eljárást nyerjük a vírusmentes anyagot.
ma már kiterjedten alkalmazzák számos A laboratóriumi körülmények között föl-
növény (burgonya, csonthéjas gyümölcsök, nevelt növények nagyon érzékenyek: az op-
szegfű, gerbera, orchideák, levéldísznövé- timális környezetben nem alakul ki ellen-
nyek) üzemi termesztésében. álló képesség, például a lombikban nevelt
A módszer rendkívül drága, csak ott ér- szegfűn a védő viaszréteg. Emiatt a növény-
demes vele foglalkozni, ahol a magvetés kéket a normál szabadföldi, sőt növényházi
vagy más, olcsóbb és gyorsabb szaporítás- kiültetés előtt is vírusmentes, fokozottan
mód nem hoz kielégítő eredményt. védett, úgynevezett izolációs házakba ül-
A  szövettenyésztő laboratóriumnak ste- tetik, ahol alkalmazkodóképességük kifej-
rilnek, baktériumoktól, vírusoktól és más lődhet. Ezután kerülhetnek hagyományos
mikroorganizmusoktól mentesnek kell termesztőberendezésekbe.
lennie. Ugyancsak sterilizálni kell a mun-

EE
130
 NÉVMUTATÓ

áfonya 61, 77 cikória (cikóriasaláta) 35, 47, 48

afrikaiibolya Saintpaulia ionantha 13, 60, 86, 87 ciprus Cupressus 44, 54, 77
akác Robinia 32, 38, 39, 42, 54, 90 citrom, citromfélék 9, 77, 120
akébia Akebia 90, 91 cukkini 48
alma Malus 9, 38, 39, 66, 69, 80, 88, 115, 117, császárfa Paulownia 32, 43, 54, 90
123 császárkorona Fritillaria 62, 63, 64
amarillisz (lovagcsillag) Hippeastrum 62 csavarpálma Pandanus 66, 82
arália Aralia elata 90, 91 cseresznye 9, 65, 69, 115, 117, 123
aranyfa (forzítia) Forsythia 69, 90 cserszömörce Cotinus 29, 38, 65, 70, 77, 90
aranyvessző Solidago 8, 77 csicsóka Helianthus tuberosus 63
árnyliliom Hosta 59, 60 csillagfürt Lupinus 7, 36, 37, 44, 47, 49
árpa 8, 36, 44 csillagvirág Scilla 62
árvácska Viola wittrockiana 31, 37, 44, 47, 49 csiperkegomba 127
aszparágusz Asparagus 44 csokrosinda Chlorophytum 66, 67, 81
aszter (gerebcsin) Aster 31, 59 csonthéjasok 8, 9, 10, 38, 54, 55, 93, 115, 117,
asztilbe (tollbuga) Astilbe 60 130
avokádó Persea americana 57 csörgőfa Koelreuteria 90
babérmeggy Laurocerasus 12 dália Dahlia 8, 31, 63, 64
bab (zöldbab) 7, 31, 35, 41, 44, 46, 47, 48, 49 datolya 57
bálványfa Ailanthus 8, 11, 33, 38, 65, 90 déligyümölcsök 56, 57, 120
banán 59 dinnye 9, 19, 31, 35, 48, 50, 120
bangita Viburnum 33, 38, 53, 72 dinnyefa Carica papaya 57
bársonyvirág Tagetes 7, 8, 11, 31, 37, 46, 47, dió 8, 33, 38, 42, 56, 105, 109, 110
49, 51 díszfüvek 39, 59, 60
bazsarózsa (pünkösdirózsa) Paeonia 11, 59 díszhagymák 62
begónia Begonia 11, 13, 35, 37, 46, 47, 49, 51, díszmák Papaver orientale 31, 37, 39, 47, 49
63, 64, 87 dohány 36, 39
berkenye Sorbus 9, 38, 44 dracéna Dracaena 66, 82
bimbóskel 48 duglászfenyő Pseudotsuga 34, 38
birs Cydonia 9, 11, 65, 69, 72, 77, 88, 90, 123 ecetfa Rhus 11, 65, 90
bodza Sambucus 9, 33, 38, 53, 88, 90 éger Alnus 38, 42, 54, 110
boglárcserje Kerria 60, 65, 77, 90 életfa Biota 77
bojtocska Ageratum 37, 49, 51, 52, 76, 77 endívia (endíviasaláta) 35
borbolya Berberis 29, 33, 53, 77 eperfa Morus 38
boróka Juniperus 33, 44, 53, 72, 77 erdeifenyő Pinus silvestris 38, 42
borostyán Hedera 60, 72, 77, 81 ezüstfa (olajfűz) Elaeagnus 33, 38, 65, 90
boroszlán Daphne 60 ezüstfenyő Picea pungens 29, 34, 38, 118
bors-arc Peperomia 87 fagyal Ligustrum 33, 38, 53, 77, 90
borsófa Caragana 33, 38, 54 fanyarka Amelanchier 65
borsó (zöldborsó) 7, 31, 35, 39, 40, 44, 46, 47, 48 farkasalma Aristolochia 72
bőrlevél Bergenia 59, 61 fatekercs Periploca 72
broméliák 66 fátyolvirág Gypsophila 31, 37, 47, 49
bunkóliliom Cordyline 66, 82 feketefenyő Pinus nigra 33, 38, 42, 54
burgonya 48, 59, 63, 65, 130 feketegyökér Scorzonera 8, 30, 35
búza 8, 30, 35, 36, 43, 44, 127 fikusz Ficus 73, 76, 77, 82
búzavirág Centaurea 37, 47, 49 filodendron Philodendron 81
buzogányvirág Dieffenbachia 66, 73, 77, 82 fokhagyma 48, 62, 64, 67
bükk Fagus 34, 38, 127 földimogyoró 44, 48
cédrus Cedrus 34, 54 fukszia Fuchsia 82
cékla 35, 47, 48 füge 9, 10, 69, 70, 72, 90
cickafark Achillea 31, 59 fürtös gyöngyike Muscari racemosum 62, 64
ciklámen Cyclamen 11, 63 fűszercserje Calycanthus 72

EE
131
fűz Salix, fűzfélék 12, 32, 38, 43, 53, 88, 127 kínaidatolya (jujuba) Ziziphus jujuba 57
gabonafélék 7, 8, 30, 34 kínaikel 46, 48
galagonya Crataegus 9, 38 kivi Actinidia 57, 77
gazánia (záporvirág) Gazania 37, 49, 51 korallvirág Kalanchoe 87
gerbera 130 kökény 38
gesztenye (szelídgesztenye) Castanea 8, 33, 38 kökörcsin Pulsatilla 63
gímpáfrány Phyllitis 87 köles 35, 127
gránátalma Punica granatum 57 kömény 30
gyalogakác Amorpha 65, 90 kőris Fraxinus 8, 33, 38, 54
gyertyán Carpinus 33, 34, 38, 72, 110, 127 körömvirág Calendula 8, 20, 36, 37, 47, 49
gyöngyvesszőkoszorú Stephanandra 90 körte 33, 38, 61, 115, 117, 123
gyöngyvessző (spírea) Spiraea 12, 60, 65, 69, 77 köszméte (egres) 8, 9, 60, 65, 69, 70, 88, 90,
gyöngyvirág Convallaria 59, 61 113, 114
gyöngyvirágcserje Deutzia 77, 90 kőtörőfű Saxifraga 67
gyűszűvirág Digitalis 20, 36, 37, 49 kövirózsa Sempervivum 59, 66, 67
hagymafélék 30, 31, 39, 64 krizantém Chrysanthemum 8, 76, 77
hajnalka Ipomoea 31, 37, 46, 47, 49 kukorica (csemegekukorica) 8, 10, 17, 30, 40,
hamisciprus (álciprus) Chamaecyparis 34, 44 45, 46, 48, 49
hamvaska (aggófű) Senecio 77 kúpvirág Rudbeckia 59
hangafélék (erikafélék) 16, 81 labdarózsa Viburnum opulus cv. Roseum 69, 72
harangláb Aquilegia 9, 31 lángvirág Phlox 59
hárs Tilia 33, 34, 38, 69, 72 laskagomba 127
havasszépe (rododendron) Rhododendron 72, leander Nerium oleander 82
77, 119, 120 lednek Lathyrus 7
hemlokfenyő Tsuga 54 lencse 7, 36, 44
hóbogyó Symphoricarpos 33, 53, 60, 77, 90 levendula 8, 36, 60
hólyagfa (hólyagmogyoró) Staphylea pinnata 72 lilaakác (glicínia) Wisteria 65, 70, 72
homoktövis Hyppophae 11, 38, 65, 77, 90 liliomfa (magnólia) Magnolia 12, 70, 71, 80,
hortenzia Hydrangea 69 99, 119
hóvirág Galanthus 63, 64 liliom Lilium, liliomfélék 11, 12, 62, 67
hunyor Helleborus 9, 60 lobélia Lobelia 35, 37, 49, 51
ibolya Viola 67 lonc Lonicera 12, 33, 53, 77, 88, 90
ikravirág Arabis 59 luc (lucfenyő) Picea 33, 36, 38, 42, 54, 118
indigócserje Indigofera 90 madárbirs Cotoneaster 9
iszalag (klemátisz) Clematis 9, 12, 70, 71, 72, magyal Ilex 77
77, 79, 80 mahónia Mahonia 33, 53, 60
jácint Hyacinthus 11, 62, 63, 64 mák 7, 8, 45, 47, 49
japánbirs (díszbirs) Chaenomeles 12, 33, 65, 69, 72 málna 11, 61, 65, 66, 73, 90
japánnaspolya Eriobotrya japonica 57 mályvacserje (kínai mályvacserje) Hibiscus 80, 90
jázmin (valódijázmin) Jasminum 60, 77 mályvarózsa (kertimályva) Alcea 37, 47, 49, 81
jegenyefenyő Abies 32, 34, 38, 54 mamutfenyő Sequoia 34
jezsámen (áljázmin) Philadelphus 60, 69, 77, 88, mandarin 9, 120
90 mandula 9, 38, 42, 55, 56, 115, 117
júdásfa Cercis 32, 33, 54 mangó Mangifera 57
juhar Acer, juharfélék 8, 29, 32, 33, 34, 38, 39, margaréta (margitvirág) Chrisanthemum +
42, 43, 44, 53 Tanacetum 59
kajszi (kajszibarack) 9, 77, 104, 105, 115, 117, meggy 9, 65, 66, 77, 115, 123
123 menta 8, 39
kamilla (orvosi székfű) 8, 36, 39 metélőhagyma 35, 39, 44, 47
kankalin Primula 7, 44 mézesfa Euodia 54
kanna (kána) Canna indica 61, 64 mirabolánszilva 105, 115
kapor 8, 30, 36, 47 mogyoró 8, 12, 33, 38, 42, 65, 71, 72
káposztafélék 7, 31, 35, 39, 47, 51, 52 muskátli Pelargonium 12, 80, 81
karaláb (karalábé) 48, 52 napraforgó 7, 8, 36, 37, 46, 47, 48, 49
kardvirág (gladiólusz) Gladiolus 11, 63, 64 narancs 8, 9, 56, 120
karfiol 48, 50 narancseperfa Maclura pomifera 90
kávé(cserje) Coffea 57 nárcisz Narcissus 62, 63, 64
kecskerágó Euonymus 12, 38, 60, 77 naspolya 9, 72, 77, 123
kelkáposzta 48 nefelejcs Myosotis 8, 31, 44
kikerics Colchicum 7, 62, 63 nőszirom (írisz) Iris 12, 59, 60, 61

EE
132
nyáriciprus Kochia 21, 31, 37, 47, 48, 49 sarkantyúka Tropaeolum 37, 47, 49
nyáriorgona Buddleia 12, 43, 54, 69, 90 selyemfenyő Pinus strobus 34, 38, 54
nyári viola Matthiola 37, 47, 49, 51 sisakvirág Aconitum 9, 59
nyár Populus 12, 32, 38, 43, 53, 68, 88, 127 somfélék Cornus 38, 53, 90
nyír(fa) Betula 38, 53, 54, 110, 119 sóska 30, 35, 39, 47, 48
orbáncfű Hypericum 60, 77 sóvirág Limonium 37, 47, 49
orchidea 127, 129, 130 spárga 35, 44, 48, 61
orgona Syringa 32, 38, 43, 54, 69 spenót 35, 46, 47, 48
oroszlánszáj Antirrhinum 30, 37, 46, 47, 49, 51 szamóca 9, 11, 12, 66, 67
ostorfa Celtis 33 szarkaláb Consolida + Delphinium 7, 31, 59
ostorménfa (ostorménbangita) Viburnum százszorszép Bellis 8, 37, 46, 47, 49
lantana 38 szedermálna (málnaszeder) 73
ördögszem Scabiosa 31, 37, 47, 49 szeder Rubus 9, 11, 65, 72, 73, 77, 90
őszibarack 9, 38, 42, 55, 56, 77, 104, 105, 115, szegfű Dianthus, szegfűfélék 7, 59, 60, 77, 80, 130
117, 123 szellőrózsa Anemone 59
őszirózsa (kínai őszirózsa) Callystephus 21, 37, szentjánoskenyérfa Ceratonia siliqua 44, 57
47, 49, 51 szépecske Coreopsis 60
páfrányfélék 60 szil Ulmus 8, 32, 38, 43, 53
páfrányfenyő Ginkgo biloba 33 szilva 9, 39, 65, 77, 105, 115, 123
papíreperfa Broussonetia papyrifera 90 szingónium Syngonium 81
paprikavirág (szalvia) Salvia 8, 21, 31, 37, 49, 51 szivarfa Catalpa 43, 54
paprika (zöldpaprika, fűszerpaprika) 9, 20, 21, szívvirág Dicentra 59
31, 35, 44, 46, 47, 50, 120 szobafutóka Scindapsus 13, 77, 81, 82
paradicsom 8, 11, 20, 21, 31, 35, 44, 47, 48, szója 36, 44
50, 51, 52, 120 szőlő 8, 12, 17, 25, 73, 74, 75, 76, 77, 88, 89,
pasztinák 35, 46 90, 91, 94, 97, 100, 112, 113, 114, 115, 117,
patisszon (csillagtök) 48 118
pázsitfűfélék (fűfélék) 8, 30, 34, 39, 44 tamariska Tamarix 88, 90
pázsitszegfű Armeria 60 tatáriszalag Fallopia aubertii 90
pelyvavirág Iresine 76, 77 tigrislevél (szanzevieria) Sansevieria 12, 60, 87
petrezselyem 7, 8, 20, 35, 43, 46, 47, 48, 49 tiszafa Taxus 33, 38, 77
petúnia Petúnia 11, 21, 31, 37, 46, 47, 49, 51 tojásgyümölcs (padlizsán, törökparadicsom) 8,
pillangóvirág Cosmos 8, 30, 31, 37, 47, 48, 49 31, 48, 50, 51
pimpó Potentilla 77 tollasgyöngyvessző Sorbaria 65
platán Platanus 88 torma 11, 48
pletyka Tradescantia 77, 81, 82 tök (spárgatök, sütőtök) 9, 21, 31, 35, 48, 49,
porcsinrózsa Portulaca 20, 30, 37, 39, 47, 49 50, 120
póréhagyma 39, 48 tölgy Quercus 8, 29, 33, 38, 39, 41, 119
puszpáng Buxus 77 török szegfű Dianthus barbatus 31, 37, 47, 49
rákvirág Aglaonema 66, 73, 76, 77, 82 törpemandula (hangabarack) Amygdalus nana 60
rebarbara 48 trombitacserje Campsis 43, 54, 65, 70, 72
répa Beta 9, 30 tuja Thuja, tujafélék 29, 33, 34, 54, 77
retek 20, 35, 43, 44, 47, 48 tulipán 11, 31, 62, 64
rézvirág Zinnia 8, 37, 44, 46, 47, 49 tűzliliom (sásliliom) Hemerocallis 67
ribiszke 9, 12, 13, 60, 65, 69, 77, 88, 89, 90, 113 tűztövis Pyracantha 9, 77
ribiszkeköszméte (Josta) 69, 77, 114 uborka 8, 9, 11, 19, 20, 21, 31, 35, 47, 48, 50,
ricinus 48, 49 51, 120
rizs 8, 36, 44 vadgesztenye Aesculus 8, 33, 38, 39, 41, 109, 110
rozs 8, 36, 127 vadszőlőt 90, 91
rózsalonc Weigela 60, 77, 90 varázsfa Parrotia 72
rózsa Rosa, rózsafélék 9, 22, 33, 50, 53, 105, varázsmogyoró Hamamelis 33, 70, 71
107, 109, 110, 111, 117 varjúháj Sedum 59, 87
sáfrány Crocus 63 verbéna Verbena 37, 49, 51
sajmeggy Cerasus mahaleb 33 virágcsalán Coleus 76, 77, 82
salamonpecsét Polygonatum 61 vízifukszia Impatiens 76, 77
saláta (fejes saláta) 8, 20, 30, 31, 35, 39, 40, 44, vörösfenyő Larix 34, 38, 54
45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52 vöröshagyma 7, 35, 41, 44, 47, 48, 62, 64, 67
sárgarépa 7, 8, 20, 35, 40, 44, 45, 46, 47, 48, 49 zanót Cytisus 33, 54
sárgaviola Cheiranthus cheiri 31 zeller 8, 30, 35, 47, 48, 51
sarjika Bryophyllum 68 zsázsa Lepidium 30, 39, 43, 44

EE
133
 TARTALOM

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

NÖVÉNYTANI ALAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Magános termések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Csoportos termések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Terméságazatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A csírázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Szülők és utódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A vegetatív szervek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Járulékosgyökér- és rügyképződés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
A szervátültetés (transzplantáció) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Berendezések, közegek, edények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A szaporítás helye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A szaporítás közegei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Termesztőedények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Eszközök és szerszámok a szaporításhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A magbetakarítás eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A magvetés eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
A vegetatív szaporítás szerszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Serkentőszerek, segédanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

IVAROS SZAPORÍTÁS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
A mag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Az érés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Gyűjtés és betakarítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
A szárítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
A nyugalmi állapot. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
A magvak várható élettartama és az ezermagtömeg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
A tárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
A magvak előkészítése vetésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A próbacsíráztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A csíranövény mint korszerű táplálék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
A magvak kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Lágyszárúak magvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
A szabadföldi vetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
A magvetés időpontja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Az elrendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
A mélység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Az ápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Palántanevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Mit, mikor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Földkeverék, tápkocka, cserép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Palántadőlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Tűzdelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Palántázás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Fás növények magvetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Érés után azonnal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

EE
134
 Őszi vetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Rétegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Magvetés tavasszal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Szabadföldi magiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Csemetenevelés cserépben, tápkockában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Fólia alatt, üvegházban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Déligyümölcsök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

IVARTALAN SZAPORÍTÁS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Tőosztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Hagymák, gumók, hagymagumók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
A burgonya ültetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Szaporítás sarjakról, indanövényekről, bulbillikről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Bujtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Feltöltéses bujtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Vesszőfektetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Közönséges bujtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
A szeder fejbujtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Levegőbujtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
A szőlő bujtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
Dugványozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Hajtásdugványozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Dugványok készítése, kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A gyökeresedés serkentése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Gyökereztető közegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Vízkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Gyökereztetés a lakásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Gyökereztetés fóliasátorban, üvegházban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Automatikus vízpermetező rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Kettős fóliatakarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Hajtásdugványok ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Levéldugványozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Fásdugványozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Hogyan vágjunk dugványt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
A dugványok téli tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Dugványiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Ápolás és fölszedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Gyökérdugványozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Oltás, szemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Az oltás összeforrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Az oltóvessző szedése, előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Oltásmódok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Párosítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
Lapozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Ékoltások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Héj alá oltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Szemzésmódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
T-szemzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Chip-szemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Szemlapozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Pajzsos, ablakos szemzés, sípolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Vesszős szemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
A szemzés gondozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Zöldoltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
A szőlő zöldoltása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

EE
135
 A köszméte és a ribiszke zöldoltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Ablaktálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Oltvány nevelése szemzéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Oltványnevelés kézbenoltással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Szőlőoltvány nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Fenyők oltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Citromfélék oltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Zöldségnövények oltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Gyümölcsfák átoltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Áthidalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

KÜLÖNLEGES SZAPORÍTÁSMÓDOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

Gombák szaporítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
Páfrányok szaporítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Orchideák szaporítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
In vitro (steril) szaporítás: szövettenyésztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

NÉVMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

EE
136
A AJÁNLATA

Martin Stangl Karlheinz Jacobi Kriszten György

Kerti munkák Kertészkedés balkonon Tavasztól tavaszig a szőlőben
2500 Ft és teraszon 2500 Ft
2500 Ft

Kriszten György Tátrai Zsuzsa Elisabeth Manke

Szőlőlugas Az orchideák gondozása Szobanövények gondozása
2900 Ft 3500 Ft 2500 Ft

Dietrich Mierswa Tuba Katalin Balázs Klára – Vörös Géza

A hobbikertész üvegháza Kerti dísznövények és Kertészek növényvédelmi
2500 Ft szobanövények védelme naptára
Ára: 3900 Ft 3700 Ft
 Soltész Miklós Velich István – V. Nagy Enikő Terbe István – Hodossi Sándor –
Gyümölcsfajta-ismeret Egzotikus gyümölcsök Kovács András
és -használat csodálatos világa Zöldségtermesztés
5200 Ft 3900 Ft termesztőberendezésekben
3200 Ft

Terbe István – Hodossi Sándor – Láng István (szerk.) Schmidt Gábor (szerk.)
Kovács András (szerk.) A zöldség-, dísznövény- Növényházi dísznövények
Zöldségtermesztés és szaporítóanyag- termesztése
szabadföldön termesztés berendezései 7900 Ft
3500 Ft
és gépei
4200 Ft

Tóth Endre Kristóf (szerk.) Szabó János – V. Hegyi Ildikó (szerk.) Szili István
Krizantém Virágkötő iskola Gombatermesztők könyve
5500 Ft 3900 Ft 4900 Ft

A könyvek a következő címen rendelhetők meg:

MEZŐGAZDA KIADÓ
1097 Budapest, Ecseri út 14–16. • telefon: 407-1020 • fax: 407-1787
kereskedelem@mezogazdakiado.hu • www.mezogazdakiado.hu
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
 Ez a  könyv elsősorban a  kertkedvelőknek ad szakszerű ismereteket
a  növények szaporítási módjairól. Nemcsak a  világos, könnyen
kertészkönyvtár
érthető szakmai szöveg, hanem a sok szemléltető ábra, folyamatrajz
teszi közérthetővé, hogy hogyan szaporíthatjuk például kedvenc
szobanövényünket, hogyan őrizhetjük meg oltással a  dédmama régi
almafajtáját.
A  szerzők írnak az  oltás, vetés, dugványozás elvi alapjairól,
a  szaporítóanyagok (mag, dugvány, oltóvessző stb.) begyűjtéséről,
tárolásáról, a  szaporítási módokról, a  már kikelt, megeredt,
meggyökeresedett növények további kezeléséről. A  legegyszerűbb
eszközök (például befőttesüveg, műanyag pohár, fóliazacskó,
üveglap) és némi kísérletező kedv, néhány jó kerti szerszám szükséges
ahhoz, hogy kipróbáljuk a  könyvből megismert szaporításmódokat,
és örömmel figyelhessük otthonunk, kertünk növényeinek fejlődését,
sokszínűségét.

Ára: 3200 Ft
ISBN 978-963-286-621-5