Alvászavar fogalma, az alvás jelentősége a sportban

Az alvászavar definíció szerint a felnőtteknél kevesebb, mint 7 óra alvás, de a fiatal felnőttek, serdülők esetén akár 9-10 óra alvásra is szükség lehet.

Az élsportban különösen fontos a verseny előtti napokon a pihentető alvás, ugyanis a felületes, rossz alvással romlik a sportoló koncentrációja, fáradékonyabbá, enerváltabbá válik, csökken a teljesítménye. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás szükséges a túledzés elkerüléséhez is.

A cikk a SPORTPSZICHIÁTRIA könyvből rövid, szerkesztett. Ha alaposabban meg akarja ismerni a témát, rendelje meg a könyvet (részletes tartalomjegyzék a linkre kattintva olvasható)!
Megrendelni a KONYV@SPORTORVOS.HU e-mail címen SZÁLLÍTÁSI- és SZÁMLÁZÁSI cím valamint egy TELEFONOS elérhetőség megadásával lehet. Ára 6.000,- Ft/db + 800,- Ft/alkalom kiszállítási felár belföldön.
A könyvet edzőknek, sportszakembereknek ajánljuk!
  

Az alvászavarok  leggyakrabban elalvási, és/vagy átalvási nehézségként, illetve korai ébredésként jelentkeznek, de léteznek speciális alvászavarok, mint például az alvajárás.

Alvászavarok típusai

Inszomnia: az elsődleges panasz a nem kielégítő mennyiségű és minőségű alvás, amely együttjárhat az elalvás, és/vagy az átalvás nehezítettségével, és jellemző lehet még a kora reggeli felébredés visszaalvás nélkül. Hetente legalább 3 éjszaka jelentkezik az alvásprobléma és legalább 3 hónapon át tart annak ellenére, hogy lenne megfelelő lehetőség az alvásra. Jelentős szenvedést okoz, teljesítményromlással jár és a panaszok nem magyarázhatók más betegséggel, vagy szerhasználattal. Az egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a hangulati változásnak, a depressziós tünetek és a rossz közérzet gyakori kísérője, fenntartója. A sportban jelentős problémát okoz a pihentető alvás hiánya, ugyanis a sportolói teljesítmény romlásának az egyik komoly rizikófaktora. Ezt támasztja alá Juliff (2015) tanulmánya, miszerint az olimpiai sportolók 64%-a számol be inszomniás panaszokról.

Túlzott álmosság (hiperszomnolencia) a legalább 7 órás alvás ellenére. Jellemzőek lehetnek a visszatérő alvási periódusok, vagy elalvások. Általában a felébredés után nehézkes a felkelés. Más esetekben a hétórás alvás elhúzódhat, több mint kilenc órán át tartó, de mégsem pihentető (nem resztoratív) alvásszakasz jöhet létre.

Narkolepszia: ellenálhatatlan alvásszükséglet miatt gyakori elszundikálás, bealvások egy nap során akár többször is, sokszor csak percekig.

Légzéssel kapcsolatos alvási zavarok: éjjeli légzészavarok (horkolás, horkantás, zihálás, levegő után kapkodás, légzési szünetek), napközbeni fáradékonyság, álmosság annak ellenére, hogy lehetőség volt az alvásra.

Circadián ritmus (alvás -ébrenlét) zavar: a Föld forgása miatt annak élővilága, így az ember különböző élettani folyamatai is megfelelő időtartamokban, periódikusan ismétlődnek, biológiai ritmust követnek.

• Ultradián: 18 órán belül ismétlődő (pl. EEG, EKG, légzés, REM/NREM);
• Cirkadián: 24 órán belül ismétlődő (pl. alvás-ébrenlét, maghőmérséklet, endokrin hormonok),
• Infradián: 24 órán túl ismétlődő (pl. menstruációs ciklus).

Az alvás cirkadián ritmus zavara az egyéni alvás-ébredés mintázatának tartósan fennálló, vagy visszatérően jelentkező eltérése a kívánt, illetve a normális mintázattól. Tartós fennállása az élet minden területén szenvedést okozhat a kialvatlanság és annak szövődményei miatt, így a sportban is a gyengébb teljesítmények nyújtásához vezet.

Alvási rémület: hirtelen, rémült felriadással járó, visszatérő epizódok, amelyek általában pánikszerű félelemmel, szorongással és felsikoltással kezdődnek. Ennek megfelelően az epizódokat vegetatív tünetek (pupillatágulat, tachikardia, szapora légzés, leizzadás, palpitáció) kísérhetik. Általában csak részben vagy egyáltalán nem emlékszik a történtekre, az események alatti környezeti megnyugtatásokra sem reagál.

Alvajárás: alvás ideje alatt felkel és járkál, nem reagál a környezeti ingerekre, ébredéskor pedig nem emlékszik a történtekre.

Lidérces álom: visszatérő, hosszantartó, rendkívül nyomasztó, rendszerint a túlélést, biztonságot, vagy a testi integritást érintő fenyegetés elkerülésére tett erőfeszítésekkel kapcsolatos álmok, amelyekre az illető jól emlékszik, és amelyek rendszerint a fő alvási periódus második felében lépnek fel. Fontos, hogy nem szerhasználati zavar okozza, vagy valamilyen más betegség. A panaszok 1 hónaptól (akut) akár több hónapig (szubakut, krónikus) is tarthatnak. 

Szer / gyógyszer kiváltotta alvászavar: az alvás olyan súlyos zavara, amely kapcsolódhat a szerintoxikációhoz, vagy a szer megvonásához. A leggyakoribb alvászavart okozó szerek: alkohol, koffein, kannabisz, opioid, szedato-hipnotikum, anxiolitikum, amfetamin és egyéb stimulánsok, nikotin, kokain.

Az alvászavarok kezelésének általános szempontjai, a sportolók körében

Az alvászavarok kezelésének elsődleges szempontja a megfelelő diagnózis. Az adekvált terápia feltétele, hogy az orvos tudja mi váltotta ki és tartja fenn az alvási problémát. Ennek kapcsán el kell különíteni a primer alvászavarokat és a más betegségekkel tásuló alvási panaszokat.

Az alvászavarok leginkább a pszichiáter és neurológus szakorvosok feladatkörébe tartozó kórképek. A sportban jellemzőeket elsősorban a sportpszichiáternek (szükség esetén neurológus szakkonzilium igénybevételével) kellene ellátnia. A jobb teljesítmények elérése érdekében az egészséges alvás népszerűsítése lenne valójában az edzők elsődleges feladata:

• Az edzőknek biztosítaniuk kell az egészséges alvást, az alvás cirkadián ritmusával együtt úgy, hogy az egyes edzéseket ezek figyelembe vételével kell ütemezniük.
• Egészséges alvásra buzdítást az edzési protokol részeként kell felfogni és a gyakorlatban is javasolt alkalmazni.
• Támogatni kell az edzők és sportolók részére rendezett, az egészséges alvásról szóló tájékoztató jellegű oktatásokat, előadásokat.
• A megfelelő ismeretek tükrében célszerű az alvás monitorozása, nyomonkövetése az edzők és a sportolók részéről a mielőbbi tünetek, panaszok felfedezése érdekében, hogy kellő időben lehessen a megfelelő terápiát elkezdni.

Az alvászavar kezelési lehetőségei

A kezelésben a nem farmakológiai megoldásokat részesítik előnyben, mert a gyógyszerek meglassult felfogást, romló kognitív funkciókat, figyelmi-koncentrációs zavarokat, esetleg fennmaradó aluszékonyságot okozhatnak:

Farmakológiai megoldásként a melatonin a sportpszichiátereknél is az egyik preferált választás az alvászavarra. Számos tanulmány készült a melatonin élsportban való használhatóságával kapcsolatban. Ezek közül néhányan mind a közepes, mind a nagyobb dózisokban adva megbízhatónak találta, mert nem rontotta a teljesítményt és csak egy-egy esetben igazolódott hipotenzió mellékhatásként.

Amennyiben a melatonin nem segít az alvászavarban, akkor más szerek alkalmazása kerül előtérbe.

Egy alternatív módszer, de úgy tűnik, hogy nem csak a depressziós időszakokban, hanem az alvászavarokban is hatásos: a fényterápia. A kora esti erős fény kitolja az elalvás idejét, míg a kora reggeli erős fény a hamarabb keléshez, ébredéshez segít hozzá.

A cikk a SPORTPSZICHIÁTRIA könyvből rövid, szerkesztett. Ha alaposabban meg akarja ismerni a témát, rendelje meg a könyvet (részletes tartalomjegyzék a linkre kattintva olvasható)!
Megrendelni a KONYV@SPORTORVOS.HU e-mail címen SZÁLLÍTÁSI- és SZÁMLÁZÁSI cím valamint egy TELEFONOS elérhetőség megadásával lehet. Ára 6.000,- Ft/db + 800,- Ft/alkalom kiszállítási felár belföldön.
A könyvet edzőknek, sportszakembereknek ajánljuk!