Visegrádi vár

A kettős várrendszerű visegrádi vár építése a tatár dúlás után kezdődött. IV. Béla, a második honalapító megerősítvén a magyar hont, kővárakat építtetett szerte az országban. Így kezdődtek meg az építkezések 1250 körül. A hely azonban már korábban is katonai, stratégiai pont volt, ugyanis a Sibrik-dombon ma is láthatóak egy római castrum romjai. Erre később ispáni vár épült, melyben a feltételezések szerint 1083-ban Salamont is fogságban tartatta I. Szent László király. A népnyelv ugyan a 200 méterre lévő lakótornyot nevezi Salamon-toronynak, de annak építtetése mintegy 200 évvel későbbre tehető.

A vár tehát két nagyobb egységből áll: alsó vár és a fellegvár, valamint az őket összekötő völgyzáró falvonulat. Okleveles emlékek alapján a várat IV. Béla feleségének, Mária királynénak ékszereiből építtette, mely 1258-ban már el is készült. Ezt megerősítik a lakótorony ikerablakainak, a korra jellemző bimbós oszlopfői is. IV. Béla hatalmának és a haza védelmének bebiztosítása érdekében kénytelen volt földet adományozni a főuraknak, így a visegrádi vár eleinte a cseh katonaság fennhatósága, majd Csák Máté birtokába került. Károly Róbert 1316-ban sikeresen visszaszerezte, sőt székhelyéül választotta Visegrádot. Az ő nevéhez köthető az 1335-ben megrendezett királytalálkozó, melyen Luxemburgi János, cseh király és Nagy Kázmér, lengyel király vettek részt.

I. Lipót habsburg uralkodó várromboló rendeletének ez a vár is áldozatul esett. Nagyjából ezt az állapotot tükrözi alább, a galériában is látható 1905-ös felvétel is.

Az alsó vár

Az alsó vár, melynek középpontjában a lakótorony állt, a vízi és a Duna menti közlekedést ellenőrizte. A Salamon-toronynak nevezett lakótorony, hazánkban egyedülállóan elnyújtott hatszög alapokon áll. Öt emeletét tölgyfagerendákból készült mennyezet választja el egymástól, melyek a 3,5 m vastag falakba ékelődtek. Teteje védőpártázatot kapott, melyen fából készült védőfolyosó futott körbe. Az épületbe a nyugati oldalon épült, úgynevezett lépcsőtoronyból lehetett bejutni, ami az utolsó előtti emeletig ment fel. Onnan már belső lépcsőn lehetett feljebb jutni. Eredetileg csak a torony nyugati és keleti oldalán voltak ablakok. Ebből a keleti ikerablakok nyújtanak támpontot a vár keletkezésének meghatározásához.

A tornyot Schulek Frigyes tervei alapján kezdték felújítani 1872-ben. Ennek keretében lebontották a melléktorony maradványait és a déli kaputornyot. A déli falsarokba áthelyezték a lépcsőházat, mely kacsán oda is az eredetivel megegyező ikerablakokat építettek. A pénz azonban nem bizonyult elegendőnek, így a felújítás félbemaradt. Végül Lux Kálmán tervei alapján az I. világháború idején a torony vasbeton síkfödémet kapott és az egykori fakonzolos védőfolyosót faszerkezettel újraépítették. A torony fa részei 1950-ben leégtek, melynek helyreállítása 1962-1966 között történt meg. A helyreállítás után a torony legalsó szintjén állították fel a visegrádi királyi palotában feltárt Anjou-kutat, mely állaga miatt szabad téren nem volt már bemutatható. Napjainkban a toronyban helytörténeti kiállítás látható illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum bemutatóhelye. Az alsó várban minden héten várják a látogatókat lovagi tornára.

A fellegvár

A fellegvár belsőtornyos rendszerű, szabálytalan alaprajzú vár. Északnyugati sarkán állt a kaputorony, mely mögött belső várárok húzódott. Ez védelmezte a déli sarkon álló kaputorony mögött húzódó belsővárat. Ott kaptak helyet a lakóépületek és a belső tárházak. A keleti szárny, északi sarkánál álló toronyban őrizték annak idején a koronázási jelvényeket. A fellegvár védelmét külső árokrendszer is megerősítette, mely igen ritka, különösen ennyire sziklás környéken. Ugyanakkor érthető is, hiszen a kitermelt kövek alapanyagul szolgáltak a vár falazatának. A vár nagyobb rekonstrukciójára az alsó vár után került sor. 1965-ben megindult munkálatok részeként először a keleti kaputorony készült el. A várban jelenleg is folynak feltárások és felújítások.

Fellegvár alaprajza (Denever)

Királyi palota

A visegrádi királyi palota történelmi leírása külön egységként kerül majd fel a VÁR-leső oldalra, miután meglestük.

VIDEÓK