Kafka Átváltozás-1

Átváltozás

Franz Kafka

Kafka mindenhol idegennek érezte magát, a csehek között német, a németek között zsidónak számított.

Kafka (1883-1924) középosztálybeli német zsidó családban született Csehországban, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.

A prágai egyetem elvégzése után egy biztosításokkal foglalkozó hivatalnál dolgozott, esténként írt.

1923-ban Berlinbe költözött, hogy az írással foglalkozzon, de megbetegedett tuberkulózisban, röviddel ezután meghalt.

Kafka úgy rendelkezett, hogy Max Brod égesse el műveit, ő azonban kiadta a befejezetlenül maradtakat is.

Halála után barátja, Max Brod publikálta műveit, például a Kastély című regényt.

Kafka stílusa Műveit német nyelven írta. Írásai híresek a pszichológiai és fizikai részletességről, a paradoxonok és abszurditások előfordulásáról és a rémálmokba illően kínos helyzetek leírásairól.

Olyan műveket írt, amiben a főszereplők elveszítik uralmukat saját sorsuk felett, alapvetően kérdőjeleződik meg minden, amit valóságosnak tartottak.

Ezt a stílust az íróról kafkaeszknek nevezték el.

Hősei megpróbálnak küzdeni, értelmet találni abban, ami velük történik, azonban már a kezdettől fogva bukásra vannak ítélve.

A per című műben például Josef K.-t beperelik, pedig nem követett el semmit. Ügyvédet fogad, megpróbál küzdeni igazáért, miközben még azt sem tudja, hogy mivel vádolják.

Az önvédelem lehetetlen, védekezni, érvelni a bíróságon értelmetlen, és ebbe lassan beletörődik a főszereplő. Amikor a regény végén kivégzik, már nem is tiltakozik az ítélet ellen.

Átváltozás

A mű címe Ovidius Átváltozások című művére utal, aki a görög mitológia átváltozásait gyűjtötte egy csokorba.

A mű cselekménye az átváltozás tényével indul: „Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában.”

Az átváltozás ténye nem az a reakciót váltja ki, amire számítunk. Gregor legnagyobb aggodalma az átváltozás után az, hogy el fog késni a munkájából, nem pedig az, hogy egy rovarrá változott. A család sem gondolkodik el az egész helyzet lehetetlenségén.

Az egyetlen csodálatos esemény után a mű stílusa tárgyilagos, realista. Samsa eddigi életéről kiderül, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt.

Megtudjuk, hogy ő tartja el az egész családot, fizeti apja adósságait, cége pedig embertelen módon kihasználja.

Grete például először tejet visz be neki, ami Gregor kedvence volt, de amikor azt érintetlenül hagyja megpróbálja új ízlése szerint kiszolgálni.

Grete, a húga, és anyja kezdetben azt gondolják, hogy kinézete ellenére Gregor megőrzött valamit emberiességéből, ezért megpróbálnak kedvére tenni.

Rovar-alakjában Gregor egyre többet tűnődik, töpreng régi életén. Aggódik családjáért, hogy kereső nélkül maradtak. Állati alakban kezd el érdeklődni a művészet iránt is: Grete hegedűjátéka meghatja, egészen elbűvöli.

Családja fokozatosan veszíti el szimpátiáját Gregor iránt, mindinkább arról győzködik magukat, hogy a bogár nem is Gregor.

Egyre inkább elhanyagolják, már nem etetik, sőt apja megdobálja almával, ami súlyos sérüléseket okoz neki.

Halálos ítéletét húga mondja ki: „meg kell szabadulnunk tőle”. Gregor is hallja ezeket a szavakat, szobájába visszavonul, és meghal.

A mű témája az átváltozás többféle átalakulásra utal. A címszereplő nem csak fizikailag, de szellemileg is új lényéhez alkalmazkodik, más ételeket szeret, más helyeken érzi jól magát.

Grete gyermekből felnőtté válik, kezdetben ő áll a legközelebb Gregorhoz, a mű végére ő lesz az, aki kimondja halálos ítéletét. A mű zárásában elhatározzák, hogy férjet keresnek neki, amivel végleg a felnőtt életbe lép.

A család is hasonló átalakuláson megy keresztül, kezdetben csak Gregor fizetésétől függenek, a mű végére anyagilag függetlenné válnak.

A mű egyik fő mondanivalója az élet kiszámíthatatlansága, abszurditása. Maga az átváltozás is ellentétes a fizika törvényeivel, de egyéb módon sincs megmagyarázva, például nem egy büntetés Samsa múltbéli tetteiért.

Forrás: sulii.hu

Éppen ellenkezőleg, a főhősről megtudjuk, hogy önzetlen, jó ember volt. Egy olyan világot ír le a szerző, amiben nincs rend vagy igazság.