Az Iguazú-vízesés a világ egyik legnagyobb vízeséskomplexuma a maga 270 zuhogójával és vízesésével. Lenyűgöző volt mindezt látni és befogadni; s alatta, vagy akár fölötte, a közvetlen közelében állni. Minderre 2017-ben volt lehetőségem, az ősz nagy részét ugyanis Brazíliában töltöttem – utaztam, illetve digitális nomádként éltem. Egy hetet töltöttem az Iguazú-vízesés vidékén, amely az argentin–brazil–paraguayi hármas határnál található – erre az időszakra csatlakozott hozzám egy barátnőm Magyarországról. Megszemléltük a vízesést közelről s távolról, az argentin és a brazil oldalon egyaránt meglátogattuk a zuhatagok körül kialakított nemzeti parkot, sőt „becsónakáztunk” a vízesés közvetlen közelébe is, míg már csurgott rólunk a víz. Az alábbiakban erről az élményről olvashattok, sok-sok gyakorlati információval körítve.
Szemtől szemben az Iguazú-vízeséssel
Régóta zajlik a vita, hogy a vízesés az argentin vagy a brazil oldalon szebb. Én arra jutottam, hogy az élmény – összehasonlíthatatlan. Az argentin oldalon található nemzeti parkban három ösvényen is megközelíthetjük a vízesést: alulról, felülről, illetve a folyón a lefektetett rámpákon átsétálva a nevezetes Ördögtorok-szakadékhoz, ahol a legmagasabb pontról, 82 méter magasról zuhan alá a víz.
Zúg a fülünkben a lezúduló víz moraja, a ruhánk beszívja a vízpermetet, a hajunkat feldúsítja a pára. A szemünk előtt születnek, majd tűnnek el a szivárványok a víz felett. A rámpa csúszós, főleg, hogy az egymás mellett sorakozó zuhatagok lebilincselik a tekintetet, és nem nézünk a lábunk elé. Az Iguazú-vízesésnél mellbevágó a szembesülés azzal, hogy a természet gigászi játszóterében kis törpék vagyunk mi, emberek.
A brazil oldalon található nemzeti parkban egyetlen ösvény visz – végigvezet a vízesés teljes hosszában, a folyó túloldalán. Ezen az oldalon látni a vízesés méreteit, a teljes panorámát. Míg az argentin oldalon lehet igazán „érezni” a vízesést, addig a brazil oldalon lehet nagyjából felmérni (és bemérni), micsoda hatalmas képződmény ez valójában.
A dzsungel mélyén
Az Iguazú-vízesés a dzsungel mélyén található. Ez a vidék egyike azon kevés helyeknek, ahol eredeti állapotában maradt meg az atlanti-parti esőerdő a gazdag állatvilágával együtt – részben ennek köszönhetően hoztak létre nemzeti parkot a vízesés mind az argentin, mind a brazil oldalán. A vízesést megközelítő ösvények az esőerdőt szelik át, és teljesen természetes, hogy majom ugrál mellettünk a fán, kibukkan a bozótból az ösvényre egy félméteres gyík (majd a következő pillanatban el is tűnik), és egy nagy folyami teknős napozik az Iguazú folyó egyik kövén. Sárga pillangók repkednek körülöttünk, a fákon színes tollú madarak élik társas életüket. Ám van egy állat, amelyik mind közül a legcukibb és a legveszedelmesebb: a vörösorrú koáti. Helyes, bundás, dögönyözni való állatkák, akik közel merészkednek a turistákhoz (főleg azokhoz, akik sorban állnak a büfében), mert élelemre számítanak, és etetik is őket lelkesen. Ám vigyázat: harapnak, és nagyon csúnya sebeket ejthetnek!
Csónakázás a Iguazú-vízeséshez
Számomra az Iguazú-vízeséshez tett kirándulás legnagyobb highlight-ja a csónakázás a zuhatagok közvetlen közelébe. Mi ezt Argentínában próbáltuk ki. A csónakok szerencsére nem lélekvesztők, hanem elég nagyok és stabilak, sok ember felfér rájuk. De azért dobálják őket a folyó hullámai, hánykolódnak a víztömegen, amely éppen csak „magához tért”, miután az imént lezúdult a magasból, majd dinamikusan folyik tovább a vízesés után az argentin–brazil határ felé. Tehát a csónakkal behullámzunk a vízesés közvetlen közelébe, és csak úgy spriccel ránk a víz! Mit spriccel – zúdul, ömlik! Pár pillanat alatt csurom vizesek leszünk, és már tudjuk, a természettel vívott csatában a vesztes fél kiléte sosem változik. Persze a csónak néhány perc elteltével partra tesz minket, és mi nevetve, zihálva evickélünk ismét szilárd talajra.
Hasznos tudnivalók az Iguazú-vízesés meglátogatásához
Az utazásban az a szép és kihívásteli egyben, hogy nem lehet mindenre felkészülni. Az alábbiakban összegyűjtöttem pár hasznos infót, hogy a legjobbat hozzátok ki a vízeséshez tett kirándulásból.
Az Iguazú-vízesés argentin oldala
- Az argentin oldalra MINDENKÉPP szánjatok fél napot. 6-7 óra kell a nemzeti park mindhárom ösvényének kényelmes bejáráshoz. Ez akkor kivitelezhető kényelmesen, ha a nemzeti parkba látogatás előtti és aznapi éjszakát is az argentin oldalon töltitek. Semmiképp se a határátlépéssel egy napra időzítsétek a nemzetipark-túrát, mert könnyen úgy járhattok, hogy nem lesz elég időtök mindhárom ösvényre.
- Ha meg tudjátok oldani, vegyétek lazábbra az Iguazúnál töltött idő ütemezését. Gyakran felhős, esős az idő, és ha épp ilyet fogtok ki, várjatok pár napot a nemzeti parkba látogatással a határvárosban, amíg visszatér a jó idő.
- Az ösvények szélesek, tisztán tartottak, akár strandpapucsban is végigjárhatók – igaz, a vizes fémrámpák csúszósak lehetnek. Olyan ruhát vegyetek fel, ami gyorsan szárad, és nem bánjátok, ha vizes lesz. A hajótúrán érdemes levenni a lábbelit (adnak vízhatlan zsákot a hátizsáknak és egyebeknek).
- A nemzeti parkban drágák a büfék, és nem különösebben étvágygerjesztő a kínálatuk. Érdemes szendviccsel és elegendő vízzel felszerelkezni.
Költségek
(2017, 1 ARS = 15 HUF)
- buszjárat a határ menti Puerto Iguazú városból a nemzeti parkhoz, oda-vissza: 150 ARS
- belépő a nemzeti parkba: 500 ARS (amennyiben nem vagyunk argentin állampolgárok, mert nekik, illetve a MERCOSUR országok állampolgárainak ennél kevesebbe kerül)
- hajótúra a vízeséshez: 550 ARS
Az Iguazú-vízesés brazil oldala
- A nemzeti park bejáratától a nemzeti park buszjárata visz el az ösvény kiindulópontjához, amiért nem kell külön fizetni. A buszhoz a sor hosszú, de gyorsan halad.
- A túraösvény 2-3 óra alatt kényelmesen bejárható, beleértve a fényképezést, illetve az ücsörgést a büfé melletti padon, elemózsiát majszolva és a látványban gyönyörködve.
- Az ösvény szépen karbantartott. Vizet és szendvicset ide is érdemes hozni.
Költségek + utazás
(2017, 1 BRL = 80-90 HUF)
- A brazil határ mellett fekvő Foz do Iguaçu városába kb. 200 BRL-ért lehet eljutni busszal az ország délebbi nagyvárosaiból (Curitiba, Florianópolis, Porto Alegre, São Paulo), és ugyanennyiért lehet visszajutni is innen. Az út 9-12, de akár 24 óráig is tarthat.
- Foz do Iguaçúból a helyi, városi buszközlekedéssel 3,5 BRL-ért el lehet jutni a nemzeti parkba, és ugyanennyiért vissza a városba.
- Foz do Iguaçúban (akárcsak az argentin oldalon Puerto Iguazúban) reptér is található, ráadásul a reptérre tartó városi busz végállomása a nemzeti park, így akár azt is megkockáztathatjuk, hogy ha repülővel érkezünk a korai órákban, a reptérről egyenesen a nemzeti parkba megyünk. A repjegyek árával kapcsolatos tájékozódáshoz ajánlom a skyscanner.com oldalt.
- Belépő a nemzeti parkba: 64 BRL (amennyiben nem vagyunk brazil állampolgárok, mert nekik, illetve a MERCOSUL országok állampolgárainak ennél kevesebbe kerül).
- Itt is részt lehet venni különféle, a vízesés felfedezésével egybekötött dzsungeltúrákon, ezek díja jóval 100 BRL fölött kezdődik.
Egy nap Paraguayban
Nem mindenki számára a vízesés a legvonzóbb errefelé. A hármas határ paraguayi oldalán található Ciudad del Este városa, ami a bevásárlóturizmusnak köszönheti viszonylagos prosperitását. A brazil és az argentin áraknál lényegesen olcsóbban beszerezhető itt mindenféle, így a határvidéken élők közül sokan átjárnak ide bevásárolni, és távolabbról is sokan érkeznek ide kifejezetten shoppingolási céllal (és nem látogatnak el a vízeséshez). Mind a brazil, mind az argentin határvárosból van menetrendszerinti járat Ciudad del Estébe, bár Brazíliából egyszerűen át lehet gyalogolni a Paraná folyót átszelő hídon is.
A határ után rögtön kezdődik az árusok sora, ahol a paraguayi valuta mellett az argentin pesót, a brazil realt és az amerikai dollárt is elfogadják. Az árak egyre csökkennek, ahogy távolodunk a határ mellett levő plázák sorától a város belsőbb területei felé. Kaotikus közlekedés, sárga mototaxik, iszonyatosan régi buszok és matét iszogató emberek – ez már Dél-Amerika szegényebb, leszakadt része, vagy ha úgy tetszik: a „globális Dél”.
További érdekesség, hogy Ciudad del Este szélén található a világ második legnagyobb vízerőműve, az Itaipú vízerőmű, amely Paraguay energiaszükségletének 75%-át, Brazíliáénak 17%-át biztosítja. A vízerőmű ingyenesen látogatható, igaz, az igazán érdekes helyszínekre csak szervezett csoportoknak van bejárás.
Copyright © 2018 Szabó Elvira – Vargabetűk blog. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, előzetes írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
