Időközben próbáltam együtt élni ezzel a fél-ember léttel.

Arra már az elején rájöttem hogy ez ami eddig volt, ennek véget kell vetnem, mert sosem gyógyulok meg. És szedhetem a rohadt gyógyszereket amíg élek, vagy ameddig bírja a májam.. Tehát bekellett vennem az egyetlen igaz és egyetlen gyógyszert ami minden problémára jó: a leszarom tablettát.

Régen mindíg rohantam minden hova. Ideges voltam ha valami nem úgy történt ahogyan én akartam. Mostantól másképpen lesz!

Ez sokkal de sokkal nehezebb mint az ember kimondja vagy leírja. Állandóan figyelni kell magunkat hogy na ' nehúzd fel magad, szard le, stb. Lekésed a buszt? -majd jön másik. A munkahely stresszel? -nézz körbe, mindenki stresszel vagy csak te vagy ilyen hülye? Fejezd be ezt és mosolyogj egy nagyot mindenkire akit legszívesebben a csillagok közé rugnál. Kinek ártasz azzal, ha ölöd magad? Mert annak nem aki miatt ez történik. ERRE RÁ KELL JÖNNI! Mostantól csak te vagy magadnak. Nem önzőnek vagy bunkónak kell lenni, nem kell félre érteni. DE meg kell állni néha és körbenézni és venni egy nagy levegőt. Ja! és meg kell tanulni pihenni!

Az nem pihenés hogy este lefekszel aludni meg az sem hogy nem dolgozol éppen. Élményeket kell szerezni amik boldoggá tesznek, tök mindegy mi az. Érezd jó magad a bőrödben.

Én évekig nem tettem ezt. Nem tudom mi hiányzott, csak rohantam el minden mellett és semmi nem okozott örömet vagy csak rövid ideig. Hát most szépen megtanultam hogy milyen fasza dolog, ha úgy tudok menni az utcán hogy nem fulladok vagy szédülök :)

Mi volt régen, amikor még nem voltam beteg? Mondjuk 15-20 éve... Ezt próbáltam meg visszahozni, a nemtörődöm diákéveket. Mivel foglalkoztam, mivel nem? Hát hogy nem stresszeltem, az tuti. Elővettem régi zenéket, képeket és megpróbáltam felidézni az akkori életérzést. Nem volt még az annyira régen, csak sikerülni fog.

Addig andalogtam a Buddha létben míg a vérképem egészen mást kezdett el mutatni. Konkrétan a hormon szintek megfordultak és elmentem alulműködésbe. (A legtöbb PM beteg alulműködő tudomásom szerint.)

Annyit tudtam idáig az alulműködésről hogy minden harmadik kövér csaj erre hivatkozik hogy ezért nem tud lefogyni... meg hogy állandóan fáradtak. A túlműködés hónapjai után konkrétan örültem ennek.

Az állandó szívdobogás, feszültség, hajhullás, remegés, magas pulzus és idegbaj után álmosság?! Na ez már nekem nem árthat. Amúgy ez is igen jó lecke volt, mert megintcsak bebizonyosodott hogy fogalmam sincs mi zajlik bennem és az orvosok arcát elnézve nekik sem túl sok. 'Érdekes eset' - ez lettem én.

 - Finomságok tárháza! Van itt szteroid, szívgyógyszer, öregeknek való agyas gyógyszer, szintetikus hormon és pár kiegészítő. Jó étvágyat! -