Mióma áttekintés

A mióma (teljes nevén: méh leiomyoma) egy olyan nem rosszindulatú daganat, ami a méhben vagy a méhen alakulhat ki.

Tehát nem rák.

Nem minden mióma okoz tüneteket, de amikor igen, akkor elég ijesztő tüneteket produkálhat. Ilyen lehet a(z):

• erős menstruációs vérzés
• derékfájás
• gyakori vizelési inger és vizelés
• és szex közben jelentkező fájdalmak.

A kisebb miómák általában nem igényelnek kezelést, csupán rendszeres daganatszakértő nőgyógyászati felülvizsgálatok.

A nagyobb miómákat azonban feltétlenül kezelni kell, mivel ezek tüneteket is okoznak. Szerencsésebb esetben gyógyszerrel, komolyabb esetben akár műtéttel is.

Ha sejti, hogy esetleg miómája alakult ki, akkor keresse fel daganatszakértő nőgyógyász szakorvosunkat, aki megfelelő kivizsgálás után pontosan meg tudja mondani, hogy van vagy nincs mióma a méhében. Ha pedig nincs, akkor azt is meg tudja mondani, hogy helyette mi okozza a tüneteket.

Nőgyógyász szakorvosaink már kialakult miómákon is tud segíteni, így észlelt miómák kezelésében is tud segíteni. Rendelőnk nőgyógyász szakorvosai dr. Farkas Dániel és dr. Tarnai László (PhD).

Mielőtt belevágunk a részletes cikkbe, nézzük meg, hogy egyáltalán mik azok a miómák?

Mi az a mióma?

A miómák olyan kinövések a méhben, amelyeket izom- és kötőszöveti sejtek alkotnak. Ezek a sejtek a méhfalból nőnek ki.

A legtöbb esetben a mióma miatti daganat nem rosszindulatú.

A méhet úgy kell elképzelni, mint egy fejjel lefelé állított körtét, ami ágyékban található, a medence magasságában. Normális méret esetén a méh nem nagy: csupán akkora, mint egy átlagos citrom. A méh feladata pedig az, hogy a várandósság alatt ebben nőjön és fejlődjön ki a baba.

A probléma ott kezdődik, ha a méhben kinövések jelennek meg. Ezek a miómák. Ezek nőhetnek önmagukban is vagy csoportosan is.

Egy-egy mióma lehet egészen apró, akár csak 1 milliméter nagyságú. A legnagyobb kinövések azonban akár 20 centiméter átmérőjűek is lehetnek – ez már akkora, mint egy kisebb dinnye.

A kinövések a méh három részén alakulhatnak ki:

• A méhfalon
• A méh fő üregében
• a méh külső részén

A kinövések mérete, száma és helye minden egyes esetben egyedi – nem lehet előre megmondani, hogy kiben milyen jellegű kinövés tud megjelenni.

Amikor kialakultak ezek a kinövések, számos tünet jelentkezhet miattuk. Ahogy azonban a duzzanatok megjelenése is nőről nőre változik, a tünetek is jellemzően egyediek.

Mivel ilyen mértékben egyediek ezek a kinövések, ezért a megfelelő kezelés is azon fog múlni, hogy éppen hogyan alakul ki a betegség és milyen tüneteket okoz. Éppen ezért fontos, hogy tapasztalt, daganatok kezelésében is jártas nőgyógyászhoz forduljon a tüneteivel. Olyanhoz, mint például rendelőnk nőgyógyász szakorvosa is.

Milyen gyakori a mióma?

A válasz meglepő: nagyon!

A méhben kialakuló lehetséges kinövések közül az egyik leggyakoribb. Optimista számítások szerint nők felénél, pesszimista becslések szerint akár 80%-ánál alakulnak ki jóindulatú méhdaganatok. Azaz miómák.

A jó hír viszont az, hogy a legtöbb nőben semmilyen tünetet nem okoznak ezek a daganatok. Éppen ezért a legtöbben nem is szokták észrevenni, hogy lenne nekik.

Ez azért nem jó, mert idővel egy jóindulatú kinövés problémákat okozhat. Ezért érdemes legalább évente egyszer részt venni nőgyógyászati vizsgálaton. Daganatszakértő orvosunknál pedig teljesen biztos lehet benne, hogy észreveszi, ha jó- vagy rosszindulatú kinövést talál szervezetében.

Kezdetnek nézzük is meg, hogy milyen fajtái lehetnek a miómának!

Mióma fajtái

A miómák fajtáit elsősorban aszerint különböztethetjük meg, hogy a méhen belül hol alakulnak ki.

A kinövések jelentkezhetnek a méh belső vagy külső részén is. Ennek ismerete a kezelés szempontjából kulcsfontosságú.

Annak megállapítása érdekében, hogy az orvos a legjobb kezelést tudja előírni, pontosan meg kell állapítani nőgyógyászati vizsgálattal, hogy…

• hol…,
• mekkora…,
• hány darab…,

…kinövés található a méhen.

Legjobb esetben az is lehet, hogy nincs szükség semmilyen kezelésre.

A miómák fajtáinak bemutatásakor aszerint haladunk a csoportosítással, hogy a kinövés hol található a méhen. A nevek nem csak azt mutatják, hogy hol van a kinövés, hanem azt is, hogy milyen módon kapcsolódik a méhre az adott kinövés.

A bevezetés után lássuk, hogy melyik miómafajták a leggyakoribbak:

Nyálkahártya alatti mióma

Ennél a fajtánál a kinövések a méhüregben alakulnak ki – ott, ahol a várandósság alatta baba is növekszik.

Ilyen esetben a duzzanat „belenő az üres részbe” a méh közepén.

Méhfali mióma

Ezek a duzzanatok közvetlenül a méhfalban alakulnak ki. A méhfalat pedig úgy kell elképzelni, mint egy ház falait.

Méhfali mióma esetén ebben a falban alakulnak ki a kinövések.

Hashártya alatti mióma

Ez a fajta kinövés már a méh külső részén található. Ilyenkor a duzzanatok közvetlenül a méh külső falán találhatók.

Kocsányos mióma

Ez a legritkább fajtája a jóindulatú méhkinövéseknek. Ezek a kinövések is az előzőhöz hasonlóan a méh külső falán találhatók.

Ilyenkor azonban a kinövés a méhfalhoz egy vékony száron keresztül kapcsolódik.

Ezek a kinövések képen gombaszerűen néznek ki: egy vékony kocsány után egy sokkal szélesebb fejrész következik.

--

Végére is értünk a mióma fajtáinak.

Jó ismerni őket, de megismerésük egy dolgon nem változtat: minden esetben szükséges nőgyógyász szakorvosunk által történő rendszeres vizsgálatuk. Ez azért szükséges, hogy esetleges növekedésüket vagy problémássá válásukat idejekorán észlelhesse az orvos.

Ha már a miómák fajtáiról van szó, nézzük meg gyorsan, hogy hogyan néznek ki a miómák?

Hogyan néz ki a mióma?

A miómák kinézetét nőgyógyászati ultrahang során ultrahangképen lehet megnézni.

A vizsgálat alatt a nőgyógyász is tájékoztatja arról, hogy milyen jellegű és alakú a mióma. Az ultrahangvizsgálat természetesen élőképen történik, azonban a rendelőnkben levő géppel kép is nyomtatható annak érdekében, hogy Ön is megnézhesse, hogy pontosan mi és hogyan található a méhben.

A miómák alakja leginkább gömbre vagy gombára hasonlíthat:

Abban az esetben, ha nincsen szára, olyankor olyan, mint egy gömb. Ha szára is van, akkor leginkább egy gombára hasonlíthat.

Ahogy már említettük, függetlenül attól, hogy milyen formájú a mióma, azt ki kell vizsgálni. Kialakulása után pedig rendszeresen (legritkábban évente) kontrollálni kell, hogy nehogy olyanná alakuljon át, amit kezelni kell.

Az alakon kívül van még egy kérdés, ami a legtöbbeket érdekelni szokta. Ez pedig…

A mióma rák?

Rövid válasz: Nem.

Hosszabban pedig: szerencsére rendkívül ritka, hogy a mióma olyan változásokon menjen keresztül, amit ráknak vagy rosszindulatú daganatnak nevezhetünk.

A kinövések rákká alakulása olyannyira ritka, hogy kevesebb, mint 0,28%-ban alakul át a mióma rosszindulatúvá: azaz 350 esetből egyszer.

A rosszabb hír, hogy nincsen olyan teszt, ami teljes bizonyossággal meg tudná mondani, hogy egy adott mióma rosszindulatú vagy nem.

Ennek ellenére, a mióma azonnali részletes kivizsgálást igényel, ha a rendszeres nőgyógyászati vizsgálaton kiderül, hogy hirtelen növésnek indult a mióma. Ha pedig a menopauza időszakában alakul ki a mióma, akkor mérettől függetlenül további kivizsgálásra van szükség.

Mostanra már tudja, hogy mióma nem rák. De mi lehet a kialakulásának az oka? Ezt nézzük most meg.

Mióma okai

A mióma kialakulásának pontos okai ismeretlenek. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy a legtöbb nőnél a kinövések abban az időszakban alakulnak ki, amikor termékenyek: azaz jellemzően 14-45 éves kor között.

Annak ellenére, hogy a pontos okait nem ismerjük a kinövéseknek, számos olyan kockázati tényező van, ami növeli az esélyét a mióma kialakulásának. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

Túlsúly

Minél nagyobb a testsúly (az ideális testtömeghez képest), annál könnyebben alakulhat ki mióma.

Általánosságban akkor nevezhetjük a túlsúlyt kifejezetten kockázatosnak, ha jelenlegi testsúlya legalább 20%-kal több, mint ideális testsúlya.

Ezen súly felett jelentősen megnő a nőgyógyászati betegségek kockázata.

De nem csak az: a magas vérnyomás, a szívbetegségek és az érszűkület megjelenésének esélye is megnő. Ráadásul a megnövekedett terhelés miatt ízületi gyulladás is kialakulhat.

Családi öröklődés

Ha a családban egyenesági felmenői között volt olyan, akinek méhében jó- vagy rosszindulatú daganat alakult ki, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy Önnél is kialakuljon a betegség.

Ha ilyen családból származik, akkor feltétlenül szükséges, hogy évente daganatszakértő nőgyógyász szakorvossal kivizsgáltassa magát. Ezzel idejekorán észlelhetők a problémák – és megelőzhető a nagyobb bajok kialakulása.

Gyermektelenség

Akinek nincs gyermeke vagy még nincs gyereke, annál könnyebben alakulnak ki a kinövések a méhen.

Ezért már fiatalkorban rendkívül fontos a legalább éves méhnyakrákszűrés és nőgyógyászati vizsgálat. Hiszen azoknál nagyobb a kockázat, akiknek még nem volt gyermeke.

Korai menstruáció

Ez azt jelenti, hogy már fiatalon, az átlagos 12 éves kornál hamarabb elkezdődik a menstruáció. Egyes lányoknál már akár 8 éves korban.

Ha ilyen korán kezdődik el a rendszeres menstruáció, akkor mindenképpen szükséges gyermeknőgyógyász szakorvoshoz fordulni. 14 éves kor felett pedig felnőtt nőgyógyász szakorvosunk is szeretettel látja a hölgy pácienseket nőgyógyászati rendelésén.

Késői menopauza

Nem csak az növeli a mióma kialakulásának esélyét, ha korán kezd menstruálni. Az is megnöveli az esélyeket, ha későn kezdődik a menopauza.

Általánosságban, ha még 55 éves korban nem kezdődött el a változókor, olyankor beszélhetünk késői menopauzáról.

--

A fenti kockázati tényezők jelenléte csupán azt jelzi, hogy semmiképpen nem szabad kihagyni az éves szűrővizsgálatokat a nőgyógyásznál. Jelenlétük még messze nem jelenti azt, hogy bármilyen daganatos betegség feltétlenül kialakulna.

Az okok után térjünk át arra, hogy milyen tünetei lehetnek a betegségnek.

Mióma tünetei

Szerencsére, a legtöbb esetben a mióma nem okoz semmilyen tüneteket. Ilyenkor kezelésre sem szokott szükség lenni. Persze ezt értelemszerűen nőgyógyász kezelőorvosának kell eldöntenie.

Illetve fontos tudni, hogy a mióma esetén feltétlenül szükség van legalább éves gyakoriságú kontrollvizsgálatra, mivel a kinövések változását szemmel kell tartani.

Abban az esetben, ha nem tapasztal tüneteket, azt tünetmentes miómának hívják. Ezek leggyakrabban a kisebb kinövések.

Nagyobb kinövések esetében azonban már könnyen megjelenhetnek tünetek. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

Erős menstruáció

Miómák esetén a menstruáció erősebb lehet a megszokottnál. Ez mind a menstruációs fájdalmakban, mind a vérzés erősségében megnyilvánul.

Szokatlanul erős menstruációs esetén ezért érdemes nőgyógyász szakorvost felkeresni.

Rendellenes vérzés

Ha menstruációs időszakon kívül is hüvelyi vérzést tapasztal, akkor valószínű, hogy valami nincs rendben.

Sok esetben ilyenkor egy nagyobb mióma okozza a panaszokat.

Telítettség

A kinövések miatt telítettségérzést tapasztalhat az alhasban.

Az érzés egészen hasonlít a haspuffadáshoz is. Azzal a különbséggel, hogy ez a telítettségérzés nem múlik el olyan hamar, mint a puffadás, valamint nem étkezésfüggő a kialakulása.

Gyakori vizelés

A gyakori vizelési inger számos nőgyógyászati betegségnek tünete.

Miómák esetében olyankor tud kialakulni, amikor a kinövés nyomást helyez a húgyhólyagra.

Fájdalmas szex

A méhen kialakuló jóindulatú kinövések miatt a szex is fájdalmassá válhat.

Fájdalmassá váló szex esetén feltétlenül érdemes felkeresnie nőgyógyászát – különösen, ha szokatlan, korábban nem érzékelt fájdalmat tapasztal.

Derékfájás

A derékfájás a legtöbb esetben mozgásszervi eredetű. Erről derékfájásról szóló részletes cikkünkben is írtunk már.

A derékfájásnak azonban nőgyógyászati okai is lehetnek – ráadásul ezek nem is olyan ritkák.

Derékfájás esetén ugyan először fájdalomterapeuta orvoshoz érdemes fordulni, de ha az ottani orvosi vizsgálaton kiderül, hogy a problémának nőgyógyászati okai lehetnek, akkor feltétlenül szükséges szakértő nőgyógyász általi kivizsgálás.

Székrekedés

A székrekedés leggyakrabban valamilyen bél- vagy emésztőrendszeri probléma miatt alakul ki. Ezekről egy részletes listát Belgyógyászati cikkeink között talál az alábbi linken.

Egyes esetekben a belgyógyászati vizsgálaton kiderülhet, hogy nőgyógyászati probléma áll a bajok hátterében. Ilyenkor szakértő nőgyógyász szakorvosunk tud segíteni.

Folyás

A tartós hüvelyi folyást minden esetben meg kell mutatni szakértő nőgyógyász szakorvosnak, mivel legtöbbször valamilyen olyan oka van, amit érdemes vagy szükséges kezelni.

Vizeletrekedés

Ezt szakmailag nem így nevezik, de a székrekedésből képezve kitalálhatja, hogy mit jelent: azt, hogy hólyagját nem tudja rendesen kiüríteni.

Ennek is legtöbbször az az oka, mint a gyakori vizelési ingernek: azaz a húgyhólyag környékén kialakult mióma.

Haspuffadás

A haspuffadás – azaz az alsó hasi rész kitüremkedése – egy elég gyakori tünete a miómának. Ilyenkor olyan mértékű is lehet a kitüremkedés, hogy terhesnek néz ki.

--

A fenti tünetek jellemzően termékeny korban jelentkeznek erőteljesen (14-45 éves kor körül). Menopauza után a tünetek enyhülni szoktak, mivel a hormonszint is lecsökken a testben.

A tünetek jelentkezése esetén mindenképpen érdemes felkeresnie nőgyógyász szakorvost, mivel nem csak miómáról, hanem akár komolyabb, gyorsabb kezelést igénylő nőgyógyászati panaszról is lehet szó.

Egy dologról még nem beszéltünk a tünetekkel kapcsolatban. Arról, hogy milyen jellegű fájdalmat okoz a mióma?

Milyen érzés a mióma miatti fájdalom?

Számos érzetet tapasztalhat a testében olyankor, amikor méhén mióma található.

Ahogy azt már tudhatja, kisebb kinövések esetén sok esetekben semmilyen tünetet nem fog tapasztalni.

Nagyobb mióma esetében viszont már könnyen jelentkezhetnek a fent bemutatott tünetek mellett is kisebb-nagyobb fájdalmak.

A fájdalmak közé tartoznak leggyakrabban az alábbiak:

• Derékfájás. Ennek nőgyógyászati részleteiről ide kattintva olvashat.
• Görcs. Elősorban menstruáció során.
• Éles, szúró fájdalom. Ez leginkább a hasban jelentkezik, valamint szeretkezés közben is felerősödhet.

A fájdalom mértéke sokszor függ attól, hogy milyen méretű a kinövés. A miómák idővel méretükben változhatnak, így a tapasztalt fájdalom mértéke is. Nézzük meg, hogy hogyan zajlik a kinövések változása:

Idővel változik a mióma?

A miómák az idő múlásával növekedhetnek és csökkenhetnek is. Sőt, lehet, hogy gyorsan vagy fokozatosan változtatják méretüket.

A változás számos okból bekövetkezhet, de leginkább attól függ a méretük növekedése vagy csökkenése, hogy mennyi hormon található a szervezetében.

Értelemszerűen ilyenkor a nagyobb hormonszint, nagyobb kinövéseket eredményez. Ezért különösen gyakran nőnek meg a miómák terhesség alatt is – ennek oka, hogy a várandósság alatt jelentősen magasabb a hormonszint, mint máskor.

A terhesség során történő esetleges növekedés miatt éppen emiatt feltétlenül nőgyógyászati szakvéleményre van szükség abban esetben, ha miómája van és szeretne teherbe esni.

Ilyenkor a terhesség előtt és alatt gyakoribb nőgyógyászati kivizsgálásra lehet szükség.

A miómák csökkenése olyankor szokott bekövetkezni, amikor a menopauza miatt lecsökken a szervezetben a hormonszint. Szerencsére ilyenkor a duzzanatok méretének csökkenésével a tünetek is sokszor lecsökkennek.

A méretváltozáson kívül gyakori félelem és hiedelem, hogy a mióma vérszegénységet okoz. Erre nézzük meg a választ a következőkben.

A mióma okozhat vérszegénységet?

A vérszegénység egy olyan betegség, amely során a testben nincs elegendő vörösvértest ahhoz, hogy képesek legyenek elszállítani elegendő oxigént a szervekbe.

A vérszegénység egyik állandó tünete a kimerültség és a gyengeség.

Nők esetében ezek mellett kialakulhat az erős vágy arra, hogy olyan dolgokat egyenek, ami alapvetően nem étel. Leggyakrabban:

• jég
• keményítő
• föld

Ezt „picának” hívják és a vérszegénységnek egy egyedi tünete.

De mi köze a vérszegénységnek a miómákhoz?

Hát az, hogy mivel a mióma rendkívül erős menstruációs vérzést okozhat, valamint menstruációs időszak között is elindíthat vérzést. Ilyenkor a sok vérveszteség miatt kialakulhat vérszegénység.

A betegség kezelésére leginkább vaspótlást szoktak javasolni – főleg tablettákkal. Extrém esetben vasinfúzióra is szüksége lehet.

Ha a fenti vérszegénységgel kapcsolatos tüneteket tapasztalja, keresse fel nőgyógyász vagy belgyógyász szakorvosunkat. Ők fognak tudni utánajárni a problémának.

--

Most, hogy már ismeri a mióma okait és tüneteit, ideje megnézni, hogy hogyan észlelhető jelenlétük a szervezetben.

Mióma kivizsgálása

Szerencsére a miómák észlelése rendelőnk tapasztalt nőgyógyásza számára nem nehézség.

Az általános éves kivizsgálás során elvégzett hüvelyi ultrahangvizsgálattal magabiztosan észleli, ha méhén akár csak kisebb mióma alakult ki.

Rendelőnk nőgyógyász szakorvosa a jellegzetes tünetek esetén is már a vizsgálat előtt gyaníthatja, hogy mióma állhat a panaszok hátterében. Ezek a jellegzetes tünetek például a rendellenesen erős vérzés és a korábban fent bemutatott tünetek.

A miómák kivizsgálása elsősorban nőgyógyászati rutinvizsgálattal történik. A teljesség kedvéért azonban bemutatjuk az összes kivizsgálási lehetőséget és azt, hogy mikor melyiket érdemes használni. A kivizsgálási fajták tehát az alábbiak:

Hüvelyi ultrahang

Ez a vizsgálat minden egyes nőgyógyászati vizsgálat alapvető része. Rendelőnkben modern, Samsung készülékkel és a legújabb technikával készül a vizsgálat. Ez teljes részletességet garantál.

Az ultrahangvizsgálatról részletesen a nőgyógyászati ellátás leírásánál írtunk. Ezt ide kattintva olvashatja el.

MR-vizsgálat

Sokan nem tudják, hogy az MR-vizsgálatot nem csak ízületek, izmok és csontok vizsgálatára használják, hanem akár a méhet is lehet vele vizsgálni.

Erre csak akkor szokott szükség lenni, ha ezt a nőgyógyász a hüvelyi ultrahangvizsgálat után kifejezetten kéri.

A vizsgálatról részletesen ide kattintva olvashat.

CT-vizsgálat

Ez a fajta vizsgálat röntgensugarak segítségével készít több szögből képet a méhről és a környező szervekről, szövetekről.

Erre a vizsgálatra is csak nőgyógyász kifejezett kérésére érdemes elmenni.

Méhtükrözés

Ez egy olyan vizsgálat, amely során a nőgyógyász szakorvos egy vékony, hajlékony csövet helyez fel a hüvelyen keresztül.

Ennek a csőnek a végén egy kamera található, amellyel közelről és részletesen lehet megvizsgálni a méhet és az abban található miómákat.

Erre is csak akkor van szükség, ha az ultrahang alapján javasolja a nőgyógyász szakorvos.

Hiszteroszalpingográfia (HSG)

Magyarul, a petevezetékek átjárhatósági vizsgálata.

Ez a vizsgálat is, a CT-hez hasonlóan, röntgensugárzással zajlik. Ilyenkor azonban kontrasztanyagot is beinjekcióznak a petevezetékekbe. Ezt követi a méh röntgenvizsgálata.

Amikor a kontrasztanyagot megvilágítja a röntgensugár, olyankor az színessé válik a képen. Ezzel lehet megállapítani, ha a petevezetékekben átjárhatósági probléma van.

Erre olyankor lehet szükség, ha termékenységi kivizsgálást javasol a nőgyógyász szakorvos.

Laparoszkópia

Ez egy olyan vizsgálat, amelynek elvégzéséhez egy apró vágást is kel ejteni az alsó hasi részen. Éppen emiatt a vizsgálatot csak kifejezetten erős nőgyógyászati indokoltság esetén érdemes elvégezni.

A vizsgálat során a felmetszett hason egy vékony, hajlékony csőre erősített kamerával vizsgálja meg az orvos a méhet és a környező belső szerveket.

--

Látható, hogy számos kivizsgálási módja létezik a miómának, egyesek akár komolyabbak is. Aggodalomra azonban semmi ok: az esetek 90%-ában a szokásos nőgyógyászati állapotfelmérés során végzett hüvelyi ultrahangvizsgálat bőven elegendő kivizsgálási módszer.

Ha pedig kiderült, hogy mióma található méhén, olyankor az alábbi kezelési módok alkalmazását javasolhatja nőgyógyász szakorvosa.

Mióma kezelése

A miómák kezelési módja jelentősen függ attól, hogy…

• milyen méretű…,
• hány darab…,
• helyileg hol található…,
• milyen tüneteket okozó…,

…kinövésekről van szó.

Ahogy már volt róla szó: ha a duzzanat jelen van, de nem okoz tüneteket, akkor lehet, hogy kezelésre sincs szükség. A kisebb kinövéseket sokszor békén lehet hagyni.

Sőt, az sem ritka, hogy a kialakult duzzanatokat sosem kell kezelni és soha nem is okoznak tüneteket. Ez nem is olyan ritka.

Mindezek ellenére rendszeresen, legalább évente kell ellenőrizni, hogy a kinövések milyen változásokon mentek keresztül. Nőgyógyásza javaslatára akár ennél gyakrabban is.

Ha viszont a korábban leírt tüneteket tapasztalja és a nőgyógyászati vizsgálaton kiderült, hogy ezt ráadásul mióma okozza, akkor feltétlenül szükséges valamilyen kezelést kapni.

A legjobb kezelés megválasztásában az orvos mindig azt is mérlegeli, hogy akar-e még gyereket vállalni vagy nem:

Ha még akar gyereket, akkor egyes kezelési módokat nem ajánlott választani.

Éppen ezért mióma megjelenése esetén mindenképpen keresse fel nőgyógyász szakorvosunkat és kérje tanácsát a kezeléssel kapcsolatban. Mindezt különös tekintettel arra, hogy akar-e gyermeket vállalni.

A bevezetés után lássuk, hogy milyen kezelési módokat javasolhat nőgyógyász szakorvosunk, miután észlelte a miómát:

Vény nélküli fájdalomcsillapítók

Enyhe esetben az orvosa lehet, hogy olyan fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazását javasolja, amelyeket recept nélkül, gyógyszertárban is megvehet.

Ezeknek a hatóanyaga az acetaminofén és az ibuprofén.

Mivel ezeket a gyógyszereket nem szabad tartósan szedni, ezért rendszeres fájdalomcsillapításra mindenképpen kérjen segítséget fájdalomterapeuta szakorvosunktól.

A túl sok vény nélküli fájdalomcsillapító ugyanis vese- és májbetegségeket okozhat.

Vaspótló szerek

Mivel a mióma miatt gyakran jelentősen erősebb vérzés jelentkezik, mint általában, ezért fokozottan kell vigyázni arra, hogy semmiképpen ne alakulhasson ki vérszegénység.

Ebben az esetben nőgyógyász szakorvosa vaspótló szerek alkalmazását javasolhatja.

Fogamzásgátló

A gyógyszeres fogamzásgátló használata segíthet abban is, hogy a miómák okozta tüneteket enyhítse.

Ez különösen igaz az:

• erős menstruációs vérzésre,
• menstruáción kívüli vérzésre
• menstruációs görcsökre.

A gyógyszeres fogamzásgátlásnak természetesen nem egyetlen módja a tabletta. A tabletta mellett használható például gyógyszeres spirál vagy fogamzásgátló gyűrű is.

GnRH antagonista

Ezek olyan gyógyszerek, amelyek az ún. gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH hormon) termelését gátolják. Az orvosi részletek tárgyalása nélkül erről annyit kell tudni, hogy ez a hormon felelős a női nemi hormonok termeléséért.

Mivel a gyógyszer hatására csökken a hormontermelés, ezért ettől gyakran csökken a miómák mérete is.

Elsősorban a gyógyszert olyankor javasolhatja a nőgyógyász szakorvos, ha a kinövések méretét egy műtét miatt ideiglenesen le kell csökkenteni. Emellett olyankor is alkalmazzák, ha műtéti úton el kell távolítani egy kinövést.

Sajnos ezeknek a gyógyszereknek a hatása nem tartós, így, ha szedésüket abbahagyja, akkor a duzzanatok vissza szoktak nőni eredeti méretükre.

--

Figyelem: Természetesen bármilyen gyógyszer beszedése előtt fontos, hogy orvosával egyeztessen. Így, mielőtt öngyógyításba fog, kérje ki nőgyógyász szakorvosunk tanácsát a témában.

--

Most pedig nézzük meg a műtéti kezelési módokat mióma ellen:

Méhtükrözés

Ez egy olyan műtéti eljárás, amelynek segítségével úgy lehet eltávolítani egy kialakult miómát, hogy a méh közben nem károsodik. Ezen egyértelmű előnye mellett a hátránya az lehet, hogy nem alkalmazható bármilyen esetben.

A méhtükrözésről már írtuk, hogy a mióma kivizsgálásában is hasznos módszer. Emellett egyébként a kezelésre is használható. A vizsgálat során egy vékony, hajlékony csövet helyeznek fel a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhbe.

Az eljárás előnye, hogy vágásra nincs szükség. Az ellátás alatt a műtétet végző nőgyógyász sebész lemetszi a kinövéseket, majd eltávolítja őket.

Laparoszkópia

Ez szintén egy olyan módszer, ami nem károsítja a méhet.

A műtét során a fel kell metszeni egy kis helyen az alhasat. Majd a sebész ezen keresztül engedi le a vékony, hajlékony csövet a méhbe, amelynek végén a sebészeti eszközök találhatók.

A modern technika segítségével akár robot is végezheti az eljárást. Természetesen kizárólag sebész felügyeletével.

Laparotómia

Ezen műtét során egy nagyobb alhasi vágást ejtenek és azon keresztül, kézzel távolítják el a kinövéseket.

Méheltávolítás

Ez, és az ezt követő műtéti eljárások olyan módszerek, amelyek a méhet olyan mértékben károsítják, hogy utána nem lehet gyereket vállalni.

Éppen ezért ezeket csak elkerülhetetlen orvosi szükség esetén lehet alkalmazni, vagy olyankor, ha páciensként már biztosan nem akar több gyereket.

Ezek a műtéti módszerek rendkívül hatékonyak a miómakezelésben, azonban megakadályozzák a későbbi terhességet.

A méheltávolítás során, ahogy névből is adódik, sebészi úton eltávolítják a méhet. Ez garantáltan örökre megoldja a miómaproblémákat, hiszen nem marad ott a méh, így nem tudnak többé kialakulni a kinövések.

Ráadásul, abban az esetben, ha csak a méhet távolítják el, a petefészkeket nem, akkor nem áll be a menopauza sem a műtét után.

Ezt az eljárást csak akkor szokta javasolni a nőgyógyász, ha a menstruációs vérzések olyan erősek, hogy azok veszélyesek az egészségére. Emellett rendkívül nagy mióma esetén is szükség lehet az eljárásra.

Mióma embolizáció

Ezt az eljárást nem nőgyógyász, hanem intervenciós radiológus végzi. Ez egy rendkívül ritka szakma, ráadásul egyszerre kell az eljáráshoz nőgyógyász szakorvos is.

Szerencsére rendelőnkben dolgozik intervenciós radiológus és sokéves műtéti tapasztalattal rendelkező nőgyógyász szakorvos is.

Az eljárás során egy kis katétert helyeznek az egyik méhartériába. A katéter egy olyan cső, amely segítségével anyagokat lehet ki-bejuttatni a testbe.

Mióma embolizáció során a katéterrel elérik, hogy a miómát ellátó ér elzáródjon, így a mióma tápanyag híján elhal.

Ez jelentősen javítani szokta a tüneteket.

Rádiófrekvenciás abláció

A rádiófrekvenciás abláció egy olyan biztonságos és hatékony módja a tünetekkel járó miómáknak, amelyet nőgyógyász kezelőorvosa javasolhat bizonyos esetekben.

--

A fenti kezelési módszerek alapján úgy tűnhet, hogy a mióma kezelése egy ijesztő, műtéttel járó folyamat. De ez nem igaz!

Egyrészt, a legtöbb esetben nem olyan súlyosak a kinövések, hogy gyógyszeres kezeléssel ne lehetne kezelni a tüneteket. Ráadásul sokszor nincsenek is tünetek. Ilyenkor pedig általában kezelés sem kell.

Komolyabb esetben persze szükség lehet műtéti beavatkozásra. Ezt azonban rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal sokszor el lehet kerülni.

Most, hogy látta, hogy milyen kezelési módjai vannak a miómának, nézzük meg, hogy milyen kockázata lehet a kezeléseknek.

Mióma kezelés kockázatai

Természetesen nincs kockázatmentes kezelés.

A lehetséges szövődményekkel pedig jobb előre tisztában lenni. Értelemszerűen nőgyógyász kezelőorvosa minden kezelési módszer esetén tájékoztatni fogja a lehetséges szövődményekről – és annak elkerülésének módjáról.

Gyógyszerek kockázatai

Először is: a gyógyszerek szedésének lehetnek mellékhatásai. Ezek a mellékhatások pedig egyénileg is előjöhetnek, hiszen nem mindenki ugyanúgy reagál a gyógyszerekre.

Éppen ezért mielőtt gyógyszeres kezelés történik, mindenképpen tájékoztassa nőgyógyász kezelőorvosát az Ön által szedett összes gyógyszerről. A különböző gyógyszereknek ugyanis lehet egymásra is hatása.

Nőgyógyászati vizsgálat során az orvos általános vizsgálatot is végez. Ennek részleteiről a nőgyógyászati vizsgálatok leírásánál olvashat, ide kattintva.

Ha pedig egy-egy új gyógyszer használatának elkezdése után mellékhatásokat tapasztal, rendelőnkben fog tudni kezelőorvosához fordulni.

Persze nem csak a műtéteknek lehetnek kockázatai, hanem a műtéti eljárásoknak is. Nézzük ezeket.

Műtétek kockázatai

Általánosságban minden egyes műtét rejt magában kockázatot. Ezek az alábbiak:

• Fertőzés (szepszis)
• Tartós vérzés
• Altatási szövődmények

Ráadásul miómaműtét esetében felmerül kockázatként a későbbi fogamzóképesség esetleges csökkenése vagy elvesztése. Ahogy bemutattuk, akár annyira, hogy egyáltalán nem marad fogamzóképes egy műtétet követően. Ilyen például a méheltávolítás. Más esetben lehetséges, hogy a fogamzóképesség nem csökken, azonban természetes szülésre nem lesz már lehetőség. Ilyenkor császármetszéssel azonban lehet szülni.

A kockázatokat értelemszerűen feleslegesen senki nem szeretné vállalni, de néha muszáj. Ezért felmerül a kérdés: mekkora miómát kell műtéti úton eltávolítani?

Mekkora miómára kell műtét?

Gyakori kérdés, hogy mekkora az a miómaméret, amely felett már mindenképpen műtéti eltávolításra van szükség.

Nos, a normális méh mérete akkora, mint egy átlagos citrom, azaz 8 centiméter.

Nincs azonban egy olyan miómaméret, ami felett már kötelezően műtéti eltávolításra lenne szükség. A műtét szükségességét rendelőnk műtétekben is jártas nőgyógyász szakorvosa tudja eldönteni.

Az egyik tényező a műtéti indokoltság megállapítására az, hogy milyen mértékben okozza a tüneteket a kinövés. Erre azért van szükség, mivel lehet, hogy más nőgyógyászati betegsége IS van, ami hozzájárul a tünetekhez.

Éppen ezért legtöbbször nem a méret az, ami alapján eldönti a szakorvos, hogy van-e szükség műtétre. Ugyanis lehet, hogy egészen apró mióma valakinél heves vérzést és erős tüneteket okoz. Másoknál pedig a nagyobb kinövések sem okoznak panaszokat.

Általánosságban azonban a nagyra nőtt kinövéseket gyakran el kell távolítani, mivel…

• medencei nyomást…,
• terhes kinézetet…,
• tartós alhasi fájdalmakat…

okozhatnak.

A fentiekből látható, hogy egyértelműen az egyéni állapottól függ az, hogy egy-egy miómát el kell-e távolítani. Ezért kötelező a tünetek esetén szakértő nőgyógyász szakorvosunkhoz fordulni tanácsért.

Sokakban felmerül, hogyha a mióma ilyen kellemetlen, akkor tennének valamit a megelőzés érdekében. De mit? Nézzük:

Mióma megelőzése

A miómákat sajnos teljességében nem lehet megelőzni.

A kialakulásuk esélyét azonban lehet csökkenteni.

Ennek elsődleges módja az egészséges testsúly megtartása.

Emellett pedig fontos a legalább éves gyakorisággal végzett nőgyógyászati szűrővizsgálat, amely során időben észreveszi kezelőorvosa, ha már kicsi, kezdődő kinövések jelennek meg méhén. Ilyenkor gyors kezeléssel gyakran elérhető, hogy ne romoljon az állapot.

Ne ijedjen meg: annak ellenére, hogy nem lehet túl sok mindent tenni a duzzanatok megelőzésére, a legtöbb esetben kialakulásuk nem jár komoly következménnyel.

Egy gyakori kérdés azonban még felmerülhet Önben: teherbe lehet esni miómával is?

Teherbe esés miómával

Rövid válasz: igen.

Miómával is teherbe lehet esni.

Ha azonban a fogantatás pillanatában már tudja, hogy miómája van, akkor feltétlenül forduljon nőgyógyász szakorvoshoz annak érdekében, hogy megbeszéljék, hogy milyen gyakori vizsgálatokra lesz szükség annak érdekében, hogy problémamentes lehessen a kihordás.

Erre azért van szükség, mert várandósság alatt megnő a testben a hormonszint. Ez pedig a duzzanatok növekedését okozhatja. A túl nagy kinövés pedig akadályozhatja a babát abban, hogy a megfelelő pozícióba helyezkedjen el a méhen belül.

Ez nem jelent egyértelműen rosszat, azonban az átlagosnál jobb nőgyógyászati megfigyelést igényel.

Mióma szakemberek

Rendelőnkben a mióma kivizsgálását és szükség esetén történő kezelését a nőgyógyászati szakma elismert szakorvosai, dr. Farkas Dániel és dr. Tarnai László (PhD) végzik.

A doktor urak bemutatkozását, rendelési idejét és a róluk írt véleményeket a képekre kattintva olvashatja.

Mióma kapcsolódó cikkek

Mióma kezelés időpontfoglalás

Az alábbi online űrlap segítségével azonnal időpontot foglalhat mióma kivizsgálására és kezelésére: