Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és -kereskedelem KORSZER KERTÉSZET MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM Résztéma-vezet k: űr. Honfi Péter egyetemi docens Tillyné dr. Mándy Andrea egyetemi docens Írták: űr. Honfi Péter űr. Kohut Ildikó Mosonyi István űániel űr. Ördögh Máté Steiner Márk Sütöriné dr. űiószegi Magdolna Tillyné dr. Mándy Andrea BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUűOMÁNYI KAR űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS űENűROLÓGIAI TANSZÉK 1 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM 1. FEJEZET A MAGYAR űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS MÚLTJA, JELENE ÉS TENűENŰIÁI SzerzĪk: Honfi Péter – Steiner Márk 1.1. A dísznövénytermesztés fogalma, f bb alágazatai A dísznövénytermesztés a kertészet azon ágazata, amely olyan növények szaporításával, nevelésével és értékesítésével foglalkozik, melyeknek fĪ értékét megjelenésük, díszítĪértékük adja, így nem fogyasztási, hanem esztétikai célokat szolgálnak. A pusztán esztétikai funkción kívül azonban rendkívül fontos szerepük van az emberi környezet kialakításában, a környezet élhetĪbbé, természetesebbé tételében. Értékük az urbanizáció1 miatt egyre inkább nĪ, a városokban élĪ népesség életében a rekreációs területek, parkok, zöldfelületek létesítése, vagy akár belsĪ terek növényekkel való díszítése ma már rendkívül fontos szerepet játszik. A dísznövénytermesztés két fĪ alágazata a szabadföldi és a növényházi dísznövénytermesztés, melyek szintén szerteágazó tevékenységeket ölelnek fel. A szabadföldi dísznövénytermesztés fĪ területei: - a díszfaiskolai termesztés, díszfák és díszcserjék elĪállítása - a rózsatĪtermesztés, mely tulajdonképpen egy speciális díszfaiskolai kultúra, de jelentĪsége miatt külön területet képez, - az évelĪtĪ-termesztés, - a virághagyma-termesztés, - a virágmagtermesztés, - a szabadföldi vágottvirág-termesztés, - a szárazvirág-termesztés, valamint - a szabadföldi cserepes termesztés és virágpalánta-elĪállítás (fĪként cserepes krizantém és kétnyári palánták). A növényházi termesztés fĪ területei: - a vágottvirág- és vágottzöld-termesztés, - a cserepes virágos és levéldísznövények elĪállítása, - az egy- és kétnyári dísznövények palántanevelése, - a díszfaiskolai szaporítóanyagok elĪállítása. Jelen tananyagban nem vállalkozhatunk a teljes dísznövénytermesztés spektrumát felölelĪ, részletes bemutatásra, igyekszünk inkább képet adni az ágazat fontosabb hazai területeirĪl, a napjainkban alkalmazott korszerű technológiákról és a tapasztalható trendekrĪl, tendenciákról. 1.2. A dísznövénytermesztés kezdetei, a dísznövénytermesztés kialakulása A tudatos dísznövénytermesztés kezdetei bizonytalanul régre, az ókorba nyúlnak vissza, jóllehet a szép iránti igény feltehetĪen már korábban, az Īskorban is megjelenhetett, az a szocializálódó emberrel egyidĪs lehet. A termesztés kezdeteinek pontos meghatározása azért is nehéz, mert kezdetben minden valószínűség szerint a haszonnövények kettĪs hasznosításával került sor „dísznövények” alkalmazására is. 1 urbanizáció: városiasodás, a társadalom nagy részének nagyobb városokba való települése 2 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Nem kétséges, hogy a dísznövények termesztésének története is az ókori civilizációkhoz köthetĪ leginkább. Az írásos emlékek alapján Egyiptom, Kína és Mezopotámia lehettek a díszkertészet bölcsĪi is.) II. Ramszesz fáraó és felesége Nefertiti lótuszvirágot áldoznak Ízisz istenn nek Az egyiptomiak már évszázadokkal idĪszámításunk elĪtt nagy mennyiségben adományoztak virágcsokrokat a templomoknak, az ilyen volumenű felhasználás pedig valamilyen termesztést feltételez. Legkedveltebb viráguk az Ízisz istennĪt megtestesítĪ lótusz (Nymphaea coerulea) volt, de a liliom és a rózsa is ismert volt már ebben az idĪben. A római kultúra szintén nagy becsben tartott egyes virágokat, sĪt Pompeji romjainál már kertészetek nyomaira is ráleltek. A Római Birodalom térhódításával Európaszerte elterjedt a virágkultusz, a dísznövények termesztésének mesterségével együtt. Kék tündérrózsa (Nymphaea coerulea) 3 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Pálmaház a Schönbrunni Botanikus Kertben A középkorban fĪként a kolostorok és várak udvaraiban, ezeken a védett területeken folyt a kertészeti termesztés, így a dísznövénytermesztés is. A gyümölcsök, gyógynövények és zöldségek között megtalálhatóak voltak a legrégebbi múltra visszatekintĪ dísznövények is, és innen kerültek ki a lakosság saját kertjeibe, a parasztkertekbe és jobbágyi udvarokra. A török hódítás, majd a nagy földrajzi felfedezések kora számtalan új fajjal gazdagította a kertészeti termesztés, és ezzel a dísznövénytermesztés spektrumát is. A hódítók, utazók és felfedezĪk számos Európában eddig ismeretlen növényt hoztak magukkal, a fejlĪdĪ technika pedig megteremtette az utazás közben és után az értékes ritkaságok megtartásának lehetĪségét. A fĪúri kertészetekben és botanikus kertekben ekkor létesültek az elsĪ üvegházak, ahol komoly egzotikus gyűjtemények alakultak ki. Erre az idĪszakra tehetĪ a fĪ európai termesztĪ- és nemesítĪ központok kialakulása a Földközitenger partvidékén (Itália és Franciaország), valamint Hollandiában, Németországban és Angliában. 1.3. A magyarországi dísznövénytermesztés kezdetei és fejl dése A hazai dísznövénytermesztés történetét Ő nagyobb idĪszakra oszthatjuk: - a kezdetektĪl 1880-ig, - 1880-tól a második világháborúig, - a második világháborútól a rendszerváltásig, valamint - a rendszerváltástól napjainkig tartó szakasz különíthetĪ el. A kezdetek Magyarország dísznövénytermesztésének történetében az európai történethez hasonlóan elsĪ helyen említendĪ a római hódítások kora, feltehetĪen erre a területre is ekkor kerültek az elsĪ, Kárpátmedencében eredetileg nem honos dísznövények. A honfoglalás után, az Árpád-ház uralkodása alatt az oklevelek „hortusai” (kertjei) árulkodnak a kezdeti termesztés kialakulásáról. Ekkor alakultak ki a messze földön híres középkori kolostorkertek. 4 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái A virágkultusz és a dísznövénytermesztés tovább fejlĪdött az Anjou- és Hunyadi-kor éveiben, a kor írásos emlékeibĪl ismert, hogy Mátyás király visegrádi függĪkertjei Európa-szerte híresek voltak. A török hódítás és uralom korszaka alatt hazánk kertjei jelentĪs pusztuláson mentek keresztül, a folyamatos harcok természetesen nem kedveztek a kertészeti termesztésnek. A hódítók azonban számos olyan növényt hoztak magukkal, melyek mára a mindennapok részévé, vezetĪ kultúrává váltak. Így került hazánkba Busbecq2-nek köszönhetĪen a tulipán is. Ugyanebben az idĪszakban a Magyar Királyság területén már elkülönült a dísznövénytermesztés és a zöldségek, gyümölcsök termesztése. Ennek a korszaknak a kiemelkedĪ elsĪ magyar nyelvű kertészeti munkája Lippay János3: Posoni Kert című műve, amelyben már számos dísznövény leírása és korabeli termesztéstechnológiájának ismertetése is szerepel. Lippay János: Posoni Kert újra kiadott kötete Hazánkban is divattá vált a növénygyűjtés, a fĪurak egymással versengve gyűjtötték a ritkaságokat, a XVII-XVIII. századra több igényes és gazdag növénygyűjtemény jött létre az uradalmi kertészetekben. Augerius Ghislain de Busbeq (1522-1ő92). Mint diplomata Ausztria ügyeivel eleinte Angliában, majd I. Ferdinánd kérésére 1556-tól 1ő62-ig Bécs konstantinápolyi követeként tevékenykedett. Budán a török udvarnál is hosszú idĪt töltött. Tudományos vizsgálatokkal, gyűjtĪutak szervezésével foglalkozott, a Konstantinápoly környékén gyűjtött növényeket, hagymákat, magvakat botanikusoknak, köztük hazánkban tevékenykedĪ Clusiusnak, a bécsi császári kert számára, valamint Prágába juttatta el. 3 Lippay János (1606-1666) Jezsuita szerzetes, tudós és tanár. Pozsonyban született, majd Bécsben tanult és állt szerzetesnek. ElsĪ kutatásai elsĪsorban a keleti nyelvek tanulmányozására irányultak, megbízták a gráci és a bécsi egyetemen a keleti nyelvek oktatásával. 16Ő3-ban visszatért Magyarországra, ahol a gyĪri kollégium igazgatója, majd Trencsénben házfĪnök volt. Élete végén bátyjának, Lippay György érseknek közbenjárására elĪljáróitól engedélyt kapott, hogy élete hátralevĪ részét az érsek udvarában tölthesse. Ezt az idĪt túlnyomórészt a világhírű botanikus kert és a kertészeti irodalom tanulmányozására, gyakorlati ismeretek szerzésére fordította. Ez a néhány esztendĪ elég volt arra, hogy a kertészeti irodalom művelésében kortársait messze megelĪzve maradandó emléket hagyjon a magyar kertészet történetében. 2 5 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A XIX. századra a dísznövénytermesztés faj- és fajtagazdagsága megközelítette a mait, és jócskán túl is szárnyalta néhány késĪbbi korszakét. 1823-ban az Esterházy herceg kismartoni kertészetében több mint 3000 fajt, illetve fajtát tartottak nyilván. Az akkoriban újdonságnak számító muskátli fajokból és fajtákból már ő0-félét találhattunk meg az Osztrák-Magyar Monarchia kezdetleges növényházaiban. A hazai dísznövénytermesztés fejl dése 1880-tól a II. világháborúig A polgárosodás folyamata Magyarországon csak az 1880-as évektĪl erĪsödött fel. Ebben a korszakban a dísznövénytermesztés fejlesztése olyan alapokon nyugodott, mint a Budai Királyi Várkertészet, az Egyetemi Füvészkert4, vagy egyes fĪúri kertek (pl. Esterházy, Festetics). A fejlĪdésre nagy hatással vannak az itt foglalkoztatott osztrák és cseh szakemberek. Erre az idĪszakra tehetĪ híres parkok és kertek létrejötte is, az ekkor alapított kertek számos egzótát, növénykülönlegességet is neveltek. Ekkor alapították például a Budai (1893-94), a Kámoni (1892-tĪl) és a Szarvasi Arborétum (1890-es évek), valamint a Vácrátóti Botanikus Kert jogelĪdeit, és ugyanekkor kezdĪdött meg a kertészeti közép- és felsĪfokú oktatás. A Budai Arborétum, a Magyar Királyi Tanintézet területének elrendezési terve, az épületek, az üvegházak, az ültetvények, a Fels Kert és a űísztér ábrázolásával (Terv: Räde Károly, 1893) Az erĪsödĪ polgárosodási folyamatnak köszönhetĪen a városok lélekszáma rendkívüli mértékben megnĪtt, a lakosság egyre nagyobb hányada élt városokban, és nélkülözte a saját kert „luxusát”. Erre válaszul jöttek létre a városok virágigényét ellátó kisebb-nagyobb dísznövénytermesztĪ üzemek elsĪsorban Budapest, és egyéb nagyvárosok peremén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje: Magyarország elsĪ botanikus kertje, Winterl Jakab alapította 1771ben, akkor még Nagyszombat területén. Az orvos- és gyógyszerészképzés segítésére jött létre, de kezdettĪl feladata volt a hazai flóra kutatása is. Jelenlegi helyére, Budapest Józsefvárosába – több költözés után – 1847-ben került, ma az Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Országos Szövetségének is otthont ad. 4 6 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Az elsĪ világháború után csak az 1930-as évektĪl indult meg újra a magán- és uradalmi kertészetek fejlĪdése. Ezek közül a többnyire családi kézben lévĪ díszkertészeti üzemek közül néhány már külkereskedelmet is folytatott, legismertebbek a Kellner Kertészet (Budapest), a Deutsch Kertészet (Hatvan), Corchus Kertészet (Hatvan), a Czeglédi Nagy család kertészete (HódmezĪvásárhely) és a Kovács Kertészet (Szentendre) voltak. A termesztés a kor általános színvonalán folyt, egy-egy üzem üvegházi felülete 1000-5000 m2 volt, a kertészetek között ekkor is voltak zöldségtermesztéssel is foglalkozó, vegyes üzemek. KiemelkedĪ volt a korszakban a virágmagtermesztés (Mauthner, Monori), mely a hazai klímán eredményesebben, biztonságosabban végezhetĪ, mint NyugatEurópában. A második világháborútól a rendszerváltásig A második világháború alatt az üvegházi felületek teljesen tönkrementek, az üzemi Az 1874-ben alapított Mauthner Kertészet dísznövénytermesztés gyakorlatilag teljesen 1937-es magárjegyzéke megszűnt. A háború után újra megváltozott a dísznövénytermesztés helyzete, a helyreállítás éveiben a díszkertészet természetszerűleg háttérbe szorult. Ezt követĪen, az 19Ő0-es évek végén, 19ő0-es évek elején elĪször a korábbi, kisüzemi és magánkertészeteken alapuló termesztés indult újra, de ezt a szektort sem kerülhette el az államosítás, ezekbĪl a kertészetekbĪl alakultak a nagyüzemek: állami gazdaságok és termelĪszövetkezetek. A termesztés gyakran zöldségtermesztéssel kombinálva zajlott, jellemzĪ volt a szabadföldi vágottvirágkultúrák (Chabaud szegfű5, Īszirózsa, kardvirág) és a dísznövényvetĪmag-termesztés fellendülése. Az 1950-es évek elején a nagyvárosok mellett – elsĪsorban a zöldségtermesztés fejlesztésére adott hiteleknek köszönhetĪen – nagyobb üvegházi felületek jöttek létre. Az átlagos üzemméret 1000-2000 m2 volt, az alkalmazott üvegház-típus a melegágyi ablakkal fedett „gyulai blokk6” rendszer, kiegészítve hagyományos melegágyi ablakokkal7. FejlĪdésnek indult a növényházi szegfű- és a hagyományos krizantémtermesztés8, valamint a téli pihentetéssel nevelt rózsa elĪállítása. Chabaud szegfű: egynyári, magvetéssel szaporított, erĪteljes illatú szegfűtípus, mely szabadföldi termesztésre alkalmas. Gyulai blokk: az elsĪ nagylégterű növényháztípus, mely a korábbi, földbe süllyesztett házak hagyományával már szakít, de többnyire még mindig melegágyi ablakok borítják 7 Melegágy: kezdetleges növényház, a földbe süllyesztett szerkezetű, fűtetlen, illetve csak a szerves trágya bomlásakor keletkezĪ hĪ által fűtött létesítmény, melyet a zöldség- és dísznövénytermesztés is alkalmazott. „Borítóanyaga” az ún. melegágyi ablak, továbbfejlesztett változata a „holland ágy”, ami tulajdonképpen már egy süllyesztett üvegház 8 Hagyományos krizantémtermesztés: szabadföldön induló, nagyvirágú fajtákkal dolgozó termesztési módszer, eredetileg sötétítés nélkül, halottak napi értékesítéssel 5 6 7 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Nagyüzemi kardvirág-termesztés exportra az 19Ő0-es években a szegedi Kertészeti Vállalat területén. (Forrás: űomokos, 19ő7) Senecio cruentus magtermesztése f thet hollandágyban a békéscsabai Kertimag Termeszt Vállalatnál. (Forrás: űomokos, 19ő7) Az 1960-es évek elejétĪl elsĪsorban a kisebb energiaigényű kultúrák, ezek kutatása felé fordult a hazai termesztés, valamint a technológiák (tápanyag-utánpótlás, közegproblémák megoldása) fejlesztése, gazdaságosabbá tétele volt a kutatások fĪ célja. Az évtized végén (újabb hitelek felhasználásával) 8 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái nagyfelületű üvegházi termesztĪlétesítmények jöttek létre, az adott kor színvonalán kimondottan fejlett technológiák és újítások megvalósításával. Ebben az idĪszakban létesültek a részben termálvízzel fűtött dél-magyarországi és GyĪr környéki üzemek. Összesen kb. 32 hektár új növényházi felület épült, ami már exportra való termelésre is lehetĪséget adott. Mindazonáltal a rendszerváltásig a termesztést az önellátás és az – elsĪsorban a KGST-blokkon belüli – kereskedelem jellemezte. A dísznövénytermékeket az 1980-as évek végéig Ő0 % védĪvám védte, ami a rendszerváltás után fokozatosan megszűnt. Az életszínvonal növekedésével a termesztés volumene és a termesztĪfelület egyaránt folyamatosan növekedett. Az 1970-es évektĪl – immár állami hitelek nélkül – további újabb 30 hektár dísznövénytermesztĪ-felület létesült, az elavult felületek egyre kisebbek voltak. MegkezdĪdött a fólia alatti termesztés, létrejöttek az akkori elnevezéssel élve IDR-nek (Iparszerű Dísznövénytermesztési Rendszernek) nevezett technológiai struktúrák. Vágottkrizantém-termesztés süllyesztett üvegházban az 1970-es évek végén Űserepes krizantém dugványtermesztés az 1970-es évek végén A rendszerváltástól napjainkig A rendszerváltás (1989-90) után a dísznövények külkereskedelmét már nem csak az ezzel a joggal felruházott vállalatok bonyolíthatták, a hazai piacokon egyre nagyobb mennyiségben jelent meg a nyugat-európai és más tájakról származó import. Az új fajták, technológiák bekerülése élénkítette ugyan a hazai termesztést, a védĪvámok fokozatos leépítésével azonban a versenyképesség erĪteljesen 9 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem romlott. Tovább rontotta a helyzetet, hogy erre az idĪre a hazai növényházi technológiák nagyrészt elavultak, üzemeltetésük gazdaságtalanná vált. Az elavult üvegházi felületek egy részén felhagytak a termesztéssel, a fóliás termesztés azonban jelentĪsen nĪtt, részben azért, mert több zöldségtermesztĪ üzem tért át dísznövények elĪállítására. 1994-tĪl újra nĪtt az üvegházi felületek nagysága, de sajnos jellemzĪen Nyugat-Európában már elavultnak számító, bontott üvegházakkal, ami a versenyképességet tekintve szintén kedvezĪtlen volt. Vágottgerbera felszívatása szállítás el tt kartonlapra f zött virágokkal Napjainkra a fejlĪdés irányait a világméretű változások határozzák meg. A termesztés lehetĪségeit korlátozza a nagy mennyiségben és viszonylag olcsón behozott import, így csak azok a kultúrák maradhatnak versenyképesek, melyek - nem, vagy nehezen szállíthatók (törékenyek, érzékenyek, sárgulnak), - nagy kiterjedésűek vagy nehezek, körülményesen és drágán szállíthatók, - termesztésükben a helyi piac különleges minĪségű árut igényel (pl. más piacokon szokatlan fajtatípusok) vagy rövid idĪszakra nagy keresletet támaszt, - hazánk klímáján szabadföldön is elĪállíthatók, vagy a növényházi termesztésük költséghatékonnyá, gazdaságossá tehetĪ. Napjainkban a hazai dísznövénytermesztést illetĪen– központi nyilvántartás hiányában – teljesen megbízható statisztikai adatokkal sajnos nem rendelkezünk, mindazonáltal becslések szerint a szigorúan vett termesztés kb. 10-12 ezer család megélhetését biztosítja, emellett pedig több, mint ő000 virágbolt és több száz kertészeti áruda működik hazánkban. 1.4 A magyar dísznövénytermesztés és –nemesítés néhány meghatározó egyénisége A hazai dísznövénytermesztés történetének ismertetése nem lenne teljes néhány a termesztés alakulását befolyásoló, a fejlesztésekhez hozzájáruló szakember bemutatása nélkül. A következĪ arcképcsarnok nem teljes, igyekeztünk minden meghatározó korszakból néhány nevesebb szakembert bemutatni, a kezdetektĪl egészen napjainkig. 10 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Mühle Árpád a XIX. és XX. század fordulójának meghatározó alakja a dísznövénytermesztésben. A krizantém termesztésével kapcsolatban elsĪként (saját kiadásban) jelentetett meg magyar nyelvű könyvet (A Chrysantemum tenyésztése – 1902), melyben nyugati tanulmányai útjai során szerzett tapasztalatait ismerteti és számos fajtát is bemutat. Foglalkozott rózsanemesítéssel is, egy 1906-ban kiadott jegyzékében pedig 1100 Canna-változatot sorol fel. Illusztráció Mühle Árpád: A Űhrysanthemum tenyésztése cím , 1907-ben kiadott könyvéb l Gróf Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) jogász, dendrológus, botanikus, örökzöldek honosítója és nemesítĪje. A Malonyai és a Jeli Arborétum megalapítója, az „örökké zöldellĪ” kertek megvalósítása érdekében számos örökzöld növényt honosított meg és nemesített hazánkban. Geschwind Rudolf (1829-1910) német rózsatermesztĪ és –nemesítĪ. Erdészként tanult és kezdte a pályafutását selmecbánya közelében, majd Korponán, jóllehet magának az erdĪgazdaságnak mindig kevés figyelmet szentelt, valódi szenvedélye a rózsák nemesítése volt, több száz fajtát állított elĪ. Griger György (1879-19Ő6) kertész, dísznövény-nemesítĪ. Növényházi kultúrákkal, elsĪsorban Pelargonium, Canna, Chrysanthemum, Dianthus és Antirrhinum fajtákkal foglalkozott, nevéhez fűzĪdik a nagysikerű muskátlifajta, a Pelargonium hortorum 'Hungaria' elĪállítása. Száznál több új fajtát nemesített, melyekkel több hazai és nemzetközi kiállításon kitüntetést nyert. 11 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Az egyik legsikeresebb magyar nemesítés muskátli a ’Hungária’ fajta volt Pohl Ferenc (1883-1961) kertész. 1920 végétĪl a debreceni városi kertészet vezetĪje. Javaslatára készült el a hazánkban egyedülálló temetĪ a debreceni NagyerdĪben és a Déri Múzeum elĪtti süllyesztett kert. Dísz- és gyümölcsfaiskolát, továbbá törzsgyümölcsöst létesített a száraz alföldi viszonyoknak megfelelĪ fajták kiválasztása és szaporítása céljából. Maradandó munkát fejtett ki a Canna alacsony és gazdag virágzású fajtáinak keresztezésével. Napjainkban is kedvelt és termesztett világsiker magyar nemesítés: a magyar lonc (Lonicera × tellmanniana) 12 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Magyar Gyula (1884-19Őő) kertészmérnök, növénynemesítĪ, a II. világháború elĪtti növénynemesítés kimagasló alakja. Hazai és külföldi tanulmányai után a hazai gyümölcstermesztés és kertészeti nemesítés fellendítésén fáradozott. Új gyümölcsfajtákat, konyhakerti és dísznövényeket nemesített. 1924-tĪl haláláig a Kertészeti Tanintézet elĪadója volt. JelentĪs szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Kezdetben fĪként új dísznövényfajtákat állított elĪ (190Ő-1929 között ő0 dísznövény- és 2 gyümölcsfajta), 1930-tól zöldségféléket nemesített. Nemesítései közül mai napig kiemelkedĪ jelentĪségű a magyar lonc (Lonicera × tellmanniana) elĪállítása. A dísznövények közül rózsákkal, évelĪkkel, az növényházi kultúrák közül az orchidea-, Billbergia-, bromélia-, ciklámen- és muskátlifajok nemesítésével foglalkozott. űomokos János (1904-1978) kertészmérnök, egyetemi tanár, kandidátus. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet 1931-ben, majd a budapesti és szegedi tudományegyetemen folytatott növénytani, földtani és Īslénytani tanulmányokat. 1933-tól gyakorlatvezetĪ, majd a dendrológia és dísznövénytermesztés elĪadója volt a Kertészeti Tanintézetben. 19Őő után megszervezte a Kertészeti Kutató Intézet dísznövény osztályát; 19ő0-tĪl 19ő7-ig ennek osztályvezetĪje, majd 19ő7-59-ben az igazgatója. Emellett 19Ő8-tól 1969-ig, nyugdíjazásáig a Kertészeti Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének vezetĪje. Munkássága során nagy figyelmet fordított a magyar klímaadottságok kihasználására a hazai termesztésben (pl. a virágmag-termesztésben), a tájba illĪ kertek kialakítását célzó törekvései is említésre méltók. Számos hazai flórából szelektált magyar díszfa és díszcserje nemesítése fűzĪdik a nevéhez. űomokos János 19ő0-ban elismert szelekciója a cserszömörce világoszöld level , sárga termés és szi lombszín fajtája a Cotinus coggygria ’Kanári’ Kováts Zoltán (1924-2010) egynyári-nemesítĪ, címzetes egyetemi tanár, a tudomány doktora. Hazánk nemzetközi sikereket is elért virágnemesítĪje, aki hat évtizedes munkával számos egynyári fajtát állított elĪ, melyek a hazai, forró száraz nyarakat kiválóan tűrik. A hazai városok és falvak virágosítására indított mozgalom elkötelezett híve volt, a napjainkban Magyarországon közterületen ültetett fajták sorát köszönhetjük tevékenységének. Fajtái közül legnagyobb elismerést a magyar mályvák (Alcea rosa), a 13 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem kakastaréjok (Celosia argentea var. plumosa), a borzas kúpvirágok (Rudbeckia hirta) és a bársonyvirágok (Tagetes patula és T. erecta) kapták, de számtalan más fajt is nemesített. Kováts Zoltán magyar egynyárifajtáinak kiültetése a Margitszigeten Márk Gergely (1923-2012) kertészmérnök, rózsanemesítĪ. Nehéz gyermek- és ifjúkor után 19ő0-ben szerzett diplomát a Kertészeti FĪiskolán, ettĪl az évtĪl kezdett el dolgozni Budapesten a Kertészeti Kutató Intézetben. ElsĪként összegyűjtötte a hazánkban fellelhetĪ rózsafajtákat, mintegy 1200-1400 taxont, majd külföldrĪl is kezdte a gyűjteményt gyarapítani. Létrehozta a nagy magyar rózsagyűjteményt – az elsĪ rozáriumot – a kutatóintézet budatétényi területén. Kiállítások szervezése, a rózsakert irányítása mellett igen komoly nemesítĪi munkát végzett, amelyet nyugdíjazása után Törökbálinton folytatott. NemesítĪi munkásságát több mint 600 törzskönyvezett fajta fémjelzi. Fajtáival nemzetközi kiállításokon is részt vesz és rangos díjakat is elnyert. Nagy Béla (1929-) kertészmérnök, egyetemi tanár, a mezĪgazdasági tudományok doktora. 19ő9-tĪl a Kertészeti és SzĪlészeti FĪiskola oktatója, késĪbb, nyugdíjba vonulásáig a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék vezetĪje, 1971-1980 között az egyetem Termesztési Karának dékánja. TanszékvezetĪként új alapokra helyezte a dísznövénytermesztés oktatását: elĪtérbe került a gazdaságosság, a tudományos megalapozottság és a korábbinál gyakorlatiasabb szemlélet. Volt diákjai ma a szakma vezetĪ szakemberei, mind az állami, mind pedig a magánszektorban. Tudományos és irodalmi munkássága óriási: technológiák kidolgozója, szabadalmai vannak. A hatvanas években például Ī vezette be azt a kemokultúrás termesztési módszert, amelyet a szakma napjainkban is tömegesen és jövedelmezĪen alkalmaz. Számos szakmai és társadalmi testület tagjaként, vezetĪségi tagjaként vagy vezetĪjeként szerzett érdemeket a kertészet elismerésében. 14 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Nagy Béla egy gy jt út alkalmával az ezüsthársak balkáni géncentrumában Tóth Imre (1932-) kertészmérnök, dendrológus, címzetes egyetemi docens. Pályája kezdetén a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézetében, Vácrátóton tevékenykedett, majd 22 évig vezette a FĪvárosi Kertészeti Vállalat díszfaiskoláját. Tapasztalatait 20 éve a kertészeti felsĪoktatásban kamatoztatja. Több fajta nemesítésében vett részt, számos dendrológiai könyv szerzĪje vagy társszerzĪje, legjelentĪsebb munkája a 2012-ben megjelent Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve, mely a magyar nyelvű dendrológiai szakirodalom egyedülálló műve, 789 oldalon 911 faj és 1390 fajta részletes ismertetését tárgyalja. Retkes József (1936-) kertészmérnök, címzetes egyetemi docens. 19ő1 óta foglalkozik dísznövényekkel, kezdeti pályáján több alágazatban (egynyáritermesztés, faiskola, erdészeti nemesítés) is megfordult, majd 1970 és 199ő között a Szombathelyi Kertész TSz fĪkertésze majd fĪmérnöke volt, jelentĪsen fejlesztve a nagyvállalatot. Meghonosította a Cymbidium orchidea hazai termesztését, elsĪként szervezett virágfuvarokat az országban, és szintén elsĪként vezette be üzemi körülmények között a mikroszaporítást. Az 1970-es évektĪl kezdte meg elsĪ cserepes fajtáinak 15 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem elĪállítását. Részt vett a rendszerváltás utáni szakmai szövetségek kialakításában, és a Flora Hungaria Virágcsarnok létrehozásában, irányította, segítette a hazai kertészeteknek kedvezĪ folyamatokat. 199ő– 200Ő között, 10 éven át irányította az ország nagykereskedelmi központját, eközben a csarnok területe 0,5 ha-ról 1,ő ha-ra emelkedett, import-zsilipekkel bĪvült, kezdeményezések születtek a profiltisztításra, valamint a számítógépes értékesítésre. Második nyugdíjba vonulását követĪen magánnemesítĪként és szakmai tanácsadóként napjainkban is aktívan dolgozik. Terpó András és Tóth Imre díszkörte szelekciója, a Pyrus nivalis ’Kartalia’ fiatalon karcsú oszlopos, kés bb tojásdad koronájú fa, gazdagon nyíló, fehér virágokkal Schmidt Gábor (1944-) kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Több évtizedes szakmai pályája a kertészeti felsĪoktatáshoz, a Budapesti Corvinus Egyetemhez (illetve elĪdeihez) köti: 1969-tĪl 2012-ig az intézményben tevékenykedett, oktatási és kutatási tevékenysége mellett több vezetĪ tisztséget (dékánhelyettes, rektorhelyettes) is betöltött, 1991-tĪl 2008-ig a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék vezetĪje, 197ő-tĪl 2012-ig a Budai Arborétum szakmai vezetĪje volt. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet, szerkesztĪbizottság és tudományos testület tagja vagy tisztségviselĪje. A dísznövénytermesztés és dendrológia területén hazai szinten a legnagyobb szaktekintélyek közé tartozik, a szakma és a tudomány nemzetközi színterén is ismert és 16 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái elismert. Több mint Ő0 éves felsĪoktatási tapasztalatát mintegy 1ő tárgy keretében kamatoztatta, nevéhez fűzĪdik a Díszkertészeti mérnöki mesterszak kidolgozása. FĪ kutatási területén, a dísznövények szelekciós nemesítése, honosítása és alkalmazása terén több száz publikációja jelent meg, közöttük egy elfogadott szabadalom és 16 államilag elismert fajta. Mintegy 80 díszfa és díszcserje honosításával foglalkozott melybĪl 60 került hazánkban is hasznosításra. A perzsafa (Parrotia persica) ’T zmadár’ fajtáját Schmidt Gábor állította el 1990-ben. szi lombszíne egyedülálló. 1.Ő Tendenciák, jöv beni kilátások A növényházi dísznövények a legkényesebb és a legdrágább kertészeti termékek közé tartoznak. Igénylik a „különleges” (kondicionált) környezetet és magas áruknál fogva többnyire elviselik a nagy távolságokra való szállítás költségeit. Az elĪállításuknál alkalmazott technika és termesztésük vándorlása ezért általában évtizedekkel megelĪzi a szabadföldi dísznövényekét és más növényházi kultúrákét (például a zöldségnövényekét). 17 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Begónia (Begonia elatior) szaporítóanyag-termeszt üzem Kenyában. Fotó: Treer András. A klasszikus növényházi dísznövények (trópusi virágok vagy télen hajtatott mérsékelt égövi növények) termesztése – amint az a korábbiakban bemutattuk – kezdetben mindig oda települt, ahol a felhasználó volt: a fĪúri kastélyok mellé, késĪbb pedig a nagyvárosok közelébe. Ez érthetĪ, hiszen az élĪ virágok nem bírták az akkori kor színvonalán – hajóval, szekérrel vagy vonattal – végzett több hetes vagy hónapos szállítást. Aki igényelte, csak a közelben tudta elĪállítani ezeket a növényeket. KésĪbb, ahogy a szállítás egyre gyorsabb és tökéletesebb lett (hűtĪkamion, repülĪgép), a trópusi virágok termesztése fokozatosan „visszavándorolt” oda, ahol a termĪhelyi viszonyok optimálisak a számukra. A folyamat a II. világháború után kezdĪdött és napjainkig sem fejezĪdött be. DöntĪ lökést adott hozzá az 1970-es évek energiaár-robbanása. A folyamatot jól szemlélteti az USA növényházi vágottszegfű-termesztésének példája: a II. világháborúig és azt követĪen az 19ő0-es évek elejéig a termesztés a legsűrűbben lakott keleti partra koncentrálódott, a hatalmas városok (New York, Chicago, Cleveland) elérhetĪ közelségébe. Az 1970-es évekre – a szállítás (és hűtĪtárolás) fejlĪdésének eredményeképp – a szegfűtermesztés levonult a hatalmas ország déli részébe, a napsütéses Colorado, Kalifornia és Florida államokba. Itt 197ő-ben tetĪzött 600 millió szál körüli mennyiséggel, ami akkor még a hazai piac java részét lefedte. Ma az USA vágottszegfű-fogyasztása az egy milliárd szálat közelíti. E mennyiség 9ő %-át azonban Dél-Amerikából (fĪleg Kolumbiából) importálják. Csupán a maradék Ő-5 %-ot állítják elĪ a lokális igényeket kielégítĪ hazai (kis)üzemek, fĪképp a nyári szezonban, és az alacsonyabb munkaigényű, csokros típusokból. Európában hasonló tendencia figyelhetĪ meg, csak mintegy 20 éves késéssel. Az Egyesült Európa létrejötte, a határok fokozatos lebontásával még inkább ebbe az irányba hatott. A nagy és fejlett ipari országokban (Németország, Anglia, Franciaország) napjainkra máris drasztikusan visszaesett a saját szegfűtermesztés: az igényelt mennyiség zömét Dél-Európából, Dél-Amerikából és Afrikából hozzák be, és ez a folyamat nálunk is mindinkább megfigyelhetĪ. 18 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái A területi vándorlást befolyásoló legfontosabb tényezĪk:  a klimatikus viszonyok,  a munkaerĪ ára,  a fűtési költségek,  a szállítási költségek,  a fizetĪképes piac (sokszor ez is délre vagy keletre vándorol!),  egyéb tényezĪk, mint a mindenkori politikai és gazdasági helyzet, adó- és támogatási rendszerek, környezetvédelmi elĪírások stb. A fenti folyamatok mellett megfigyelhetĪ, hogy a dísznövények piaca világszerte erĪteljesen bĪvül, igaz, az utóbbi évek gazdasági válságának hatására komolyabb visszaesésekre is volt példa. Az elvándorlás ellenére minden kultúrából megmarad valamennyi termesztés az anyaországban is. A városok által fokozatosan körbenĪtt növényházak egy része termesztĪ üvegház helyett egyre inkább értékesítĪ- (tranzit) üvegházként működik tovább, vagy eleve ilyen célra épül. A folyamatok eredményeképpen felerĪsödött a koncentráció, a centralizáció, az üzemek szakosodása, Az átlagos üzemméret folyamatosan nĪ (mind szabadföldön, mind növényházban). Multinacionális cégek alakulnak (jellemzĪen a kereskedelem területén), az áruházláncok szerepe nĪ a kereskedelemben. MegfigyelhetĪ, hogy egyre nagyobb az átfedés a növényházi és a szabadföldi kultúrák között. Hagyományosan faiskolai vagy évelĪ kultúrákat nevelnek cserepes dísznövényként (pl. Aucuba, Skimmia, Campanula), Dél-Európában pedig szabadföldön nevelik meg a nálunk dézsásként használt (mediterrán vagy szubtrópusi) növényeket. Az ével , hagyományosan sziklakertben tartott, alacsony harangvirágok cserepes termesztése igazi dán sikertörténet. 19 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A termesztésben és felhasználásban egyaránt egyre jelentĪsebb a környezetvédelmi szemlélet, és egyre szigorúbb az ezzel kapcsolatos szabályozás. 1.ő A szabadföldi dísznövénytermesztés helyzete, tendenciái Az elĪzĪekben általános képet igyekeztünk nyújtani a dísznövénytermesztés fejlĪdésének helyzetérĪl, a szabadföldi (elsĪsorban) díszfaiskolai termesztéssel kapcsolatos folyamatok azonban egyes vonatkozásaikban eltérnek, ezért külön említést érdemelnek. A globalizáció természetesen a szabadföldi kultúrák tekintetében is érezteti hatásait, mindazonáltal mértéke egyelĪre nem a növényházi kultúráknál bemutatott méretű, inkább kontinensen belül zajlik, ezért a következĪkben elsĪsorban az európai folyamatok bemutatására törekszünk. Az 1960-as évekig a szabadföldi termesztés jellemzĪen minden országban a helyi piac igényeit elégítette ki, a faiskolákban jellemzĪ volt a gyümölcsfák elĪállításának erĪteljes túlsúlya. Az 1960 és 1980 közötti idĪszakban jelentek meg az integráció elsĪ csírái, kialakult az észak-atlanti termesztĪkörzet (Németország, Oldenburg-Holstein), Hollandia szerepe – fĪként a fizetĪképes szomszédos német piac igényeire épülve – megerĪsödött a szabadföldi termesztés és –kereskedelem területén is, és egyre több üzemben került elĪtérbe a gyümölcsfák mellett és helyett a díszfák, díszcserjék elĪállítása. A jelenlegi nyugat-európai termĪtájak kialakulása az 1980-as, 1990-es évekre tehetĪ. A legnagyobb múltra – amint láthattuk – ezek közül a Holstein-Oldenburg környéki német termesztĪkörzet tekint vissza, a további központok: Hollandia és Belgium területe, Franciaország és Olaszország. Vanucci Faiskola, Pistoia, Olaszország. 20 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Német faiskola konténertelepe 1990-tĪl megkezdĪdött az európai KGST-országok blokkjának felbomlása, a hagyományos nyugateurópai termesztĪkörzetek figyelme kelet felé fordul, az NDK, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Horvátország Magyarország, Oroszország, Ukrajna és Románia piacait veszi célba. A változások mozgatórugója, hogy az országhatárok sok értelemben lebomlottak, az áru mellett a munkaerĪ és a tĪke is szabadon áramlik az országok között. Igen jelentĪs lett ezért az ágazatban dolgozó (török, marokkói stb.) vendégmunkások aránya. 1.7 Magyarország dísznövénytermeszt körzetei A fontosabb termesztĪkörzetek elsĪsorban a nagyobb felvevĪpiacok közelében alakultak ki, másrészt az adott országrész kedvezĪ földrajzi vagy klimatikus adottságait használják ki. A dél-alföldi termeszt körzetben elsĪsorban hagyományosan növényházi vágottvirágok, szárazvirágok, és díszfaiskolai termékek (rózsatövek, évelĪk, lombhullatók) elĪállítása zajlik. A napsütéses órák száma ebben a térségben a legnagyobb (2200 feletti), és jelentĪs – részben sajnos kiaknázatlan – termálvíz-készlet is a kertészetek rendelkezésére áll. Korábban hazánkban itt állították elĪ a legnagyobb mennyiségű és kimondottan jó minĪségű virághagymát, jelenleg azonban a hazai termesztés importtal nem, vagy csak kevés tekintetben tud versenyezni. Szeged környékén alakult ki a teljes hazai rózsatĪ-elĪállítás 60-80 %-át ellátó szeged-szĪregi termĪtáj, ahonnan az elĪállított tövek túlnyomó többségét exportálják. A termesztés szövetségbe tömörült családi vállalkozásokban és néhány nagyobb üzemben zajlik, az áru elĪkészítését, csomagolását, tárolását és értékesítését a szövetség közösen végzi. HelyzetébĪl adódóan a teljes körzetnek jelentĪs kereskedelme van, ill. lehet romániai, horvátországi és más balkáni országok piaca felé. A Budapest környékén létrejött termesztĪkörzet hagyományosan a fĪváros lakosságát látja el vágott és cserepes virággal, virágpalántával és díszfaiskolai (fĪként konténeres) termékekkel. A legnagyobb fogyasztói réteget szolgálja ki, és az országos elosztóközpont szerepét is ellátja. A növényházi kultúrák közül a cserepesek és vágottvirágok termesztése egyaránt csökkent ezen a területen. 21 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A dél-alföldi termeszt körzet A nyugat-magyarországi termeszt körzet A Budapest környéki termeszt körzet A kelet-magyarországi termeszt körzet Sz regi Virág-űísznövény ÁFÉSZ rózsa-faiskolája 22 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái Konténeres faiskolai telep a szarvasi Perintkert faiskolában Gy rött és környékén növényházi vágottvirág- és szárazvirág-termesztĪ körzet alakult ki, köszönhetĪen a napsütötte órák viszonylag magas, évi 1800-2200-as számának. Ezt a területet tekinthetjük az ország északi kapujának (Szlovákia és Csehország felé) a dísznövény-kereskedelmet illetĪen. JelentĪs a körzet egy- és kétnyári palántatermesztése is. A Nyugat- és űél-űunántúl területe, Vas, Zala és részben Somogy megye mára hazánk talán legjelentĪsebb díszfaiskolai körzete, kedvezĪ klimatikus adottságainak köszönhetĪen kényesebb, örökzöld fajok elĪállítására is kiválóan alkalmas, ezen kívül jelentĪs évelĪ- és egynyáritermesztéssel is rendelkezik. A napsütéses órák száma is kedvezĪ (1800-2000), a terület az ország legcsapadékosabb része és rendelkezik a máshol kimondottan ritka savanyú talajokkal is. A nyugat- és délnyugat-európai országok (Ausztria, Németország, Szlovénia, Horvátország stb.) közelsége jelentĪsen befolyásolja a kereskedelmet. A fĪ termékek a díszfák és díszcserjék, a fenyĪk 60 %-át ebben a körzetben állítják elĪ Magyarországon. JelentĪs a körzet karácsonyfa-elĪállítása és szabadföldi vágottzöld-termesztése is. Kelet-Magyarország területe az egyenletesen növekvĪ kelet-európai (ukrán, fehérorosz, orosz és román) piac közelségét használhatja ki. Jelenleg fĪ termékei a különleges oltványok és az extenzív körülmények közé ajánlott sorfák. 23 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A szombathelyi PRENOR faiskola területe fent t level , lent pikkelylevel feny félékkel Ellen rz kérdések 24 1. A magyar dísznövénytermesztés múltja, jelene és tendenciái 1. Melyek a magyar dísznövénytermesztés fontosabb alágazatai? 2. Mikorra nyúlnak vissza a dísznövénytermesztés kezdetei? Mely területekrĪl ismert komolyabb ókori díszkertészeti kultúra? 3. Mi jellemezte Magyarország kezdeti dísznövénytermesztését 1880-as évekig? Ő. Hogyan fejlĪdött a hazai dísznövénytermesztés 1880-tól a II. világháborúig? ő. Mik voltak a legfontosabb történések a magyar dísznövénytermesztésben a II. világháború végétĪl a rendszerváltásig? 6. Melyek a dísznövénytermesztés világszintű jelenlegi fejlĪdési irányzatai, milyen tendenciák figyelhetĪk meg? 7. A nemzetközi dísznövénytermesztésben megfigyelhetĪ változások hogyan befolyásolják a hazai termesztést? 8. Milyen jelenségek figyelhetĪk meg a szabadföldi dísznövénytermesztés területén? 9. Melyek Magyarország fĪbb dísznövénytermesztĪ körzetei? 10. Soroljon fel és röviden mutasson be néhány meghatározó egyéniséget a magyar dísznövény szakma képviselĪi közül! Felhasznált és ajánlott irodalom  Domokos J. (1967): Dísznövénytermesztés. MezĪgazdasági Kiadó, Budapest.  Nagy B. (szerk.) (1986): Növényházi dísznövények termesztése és hajtatása. MezĪgazdasági Kiadó, Budapest.  Schmidt G. (2011): A dísznövénytermesztés helyzete és fĪbb tendenciái. In: Tillyné Mándy A. és Honfi P.: Növényházi dísznövénytermesztés. Egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest. 25 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS –KERESKEDELEM 2. FEJEZET A űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS -KERESKEűELEM ÉRűEKVÉDELMI RENDSZERE MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-BAN SzerzĪk: Tillyné Mándy Andrea – Steiner Márk A globalizáció a dísznövény ágazatot nagymértékben érinti. A nemesítés, szaporítóanyag-elĪállítás, dísznövény termesztés és forgalmazás terén nemzetközi cégek tevékenykednek, melyek megkerülhetetlenek. A kisebb országoknak ehhez a rendszerhez kell idomulni, az érdekeiket pedig önmagukban nem tudják érvényesíteni. Szükség van tehát az országokon belül és nemzetközi szinten működĪ szervezetekre ahhoz, hogy az ágazat területein dolgozó vállalkozások fennmaradhassanak, működhessenek és pályázhassanak. A dísznövény liberalizált termék, a termesztés, elĪállítás nemzetközileg nem szabályozott, de támogatást sem kap az EU-tól. Ez a helyzet ad alapot arra, hogy egyre több civil szervezet alakul annak érdekében, hogy a benne tömörülĪ tagok együtt nagyobb eséllyel pályázhassanak. 2.1. Nemzetközi szervezetek 2.1.1. AIPH (International Association of Horticultural Producers – a mozaikszó a francia kifejezésbĪl adódik) – Dísznövény TermesztĪk Nemzetközi szövetsége. A szövetség 19Ő8-ban alakult Svájcban, a következĪ országok: Svájc, Franciaország, Németország, a Benelux államok, Nagy-Britannia, Magyarország és Svédország részvételével, azzal a céllal, hogy serkentsék a dísznövények, valamint a kertépítészeti szolgáltatás kereskedelmét. A 90-es évek végéig három nyelv volt hivatalos: angol, német francia, ezt követĪen megállapodtak az angol hivatalos nyelv használatában. Jelenleg 6Ő tagja van, közöttük Magyarország is. A tagországok a kertészeti termelés értékével arányos tagdíjat fizetnek, Magyarország ő00 Eurot fizet évente. Az AIPH egyik fĪ tevékenysége a tapasztalat és tudás cseréjének biztosítása annak érdekében, hogy a dísznövények forgalma minél inkább növelhetĪ legyen, amit évenként megrendezett kongresszus és tanácskozások szervezésével valósít meg. A szövetség feladatai továbbá a világ termesztési tendenciáinak nyomon követése és szakmai elismerések átadása. Ilyen rangos elismerés az „év kertésze” kitüntetés. A kertészeket nagyon szigorúan, 10 kritérium szerint vizsgálják, melyek között szerepel pl. az alkalmazottak továbbképzése, az alkalmazottakkal való bánásmód, környezetkímélĪ módszerek alkalmazása, környezetbarát csomagolás vagy kutatási programok támogatása. Napjainkban a legfĪbb céljai a termesztés, innováció és kutatás fejlesztése. Magyarországon a Dísznövény Szövetség és Terméktanács igyekszik átvenni a jó mintát, hazánkban a Hortus Hungaricus nemzetközi dísznövény kiállításon néhány éve szintén kiadják az „év kertésze” díjat. Az AIPH legjelentĪsebb kiadványa az évkönyv, ami a világ dísznövény termesztésének és kereskedelmének statisztikai adatait tartalmazza növénytermékenként és országonként rendszerezve. EzekbĪl az adatokból a kertészek és a kereskedĪk az ágazat változásait, trendjeit is nyomon követhetik. Magyarország is szolgáltat adatokat az évkönyv számára, azonban az adatok megbízhatatlanok. Hazánkban a dísznövény termesztés nagy hányada folyik kis családi vállalkozásokban, akik nem szolgáltatnak adatot a termelt dísznövény mennyiségérĪl. A kereskedelem jó része szintén nem hivatalos csatornákon folyik, ezért a magyar adatok 30-40 %-a becsült. Az AIPH szorosan együttműködik a Union Fleurs Nemzetközi VirágkereskedĪk Szövetségével, és képviseli tagországait egyéb nemzetközi szervezetekben, mint a Nemzetközi KiállításszervezĪ Iroda (Bureau on Exhibitions, BIE), a Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species, CITES), ill. a NemesítĪk és fajták Védelmi Szervezetében (international organization for the protection of breeders' rights (UPOV). Az AIPH szerkezete: legmagasabb szintű fórum a Tanács, tagjai a Tanács által kinevezett elnök (jelenleg Oeke Faber úr) és fĪtitkár, valamint minden állandó bizottságból egy delegált fĪ. A Tanács 26 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban alatt áll a Végrehajtó bizottság, ami az elnökbĪl, fĪtitkárból, az állandó bizottságok elnökeibĪl és a hét régió által delegált 8 fĪbĪl áll. Feladata a meghozott döntések végrehajtásának irányítása. A dísznövény ágazaton belüli problémák megvitatása, azokra megoldás keresése az állandó bizottságokban folyik. Hat részterület fedi le az ágazatot, mindegyiknek állandó bizottsága van. Minden tagországnak joga van az állandó bizottságokban dolgozni. Az állandó bizottságok a következĪk: 1./ Újdonság- és Fajtavédelmi Bizottság. Az AIPH nagyon fontos feladatának tartja, hogy nemesítĪk és termesztĪk között a jó kapcsolatot fenntartsa. Igyekszik elérni, hogy a nemesítĪk, a fajtatulajdonosok ne élhessenek vissza a fajta tulajdonjogával, ugyanakkor a termesztĪk se végezzenek illegális szaporítást. Napjainkban tendencia, hogy a nemesítĪk, illetve a fajtatulajdonos cégek kizárólagossági szerzĪdést kötnek a termesztĪkkel az új, perpektívikus fajták termeszthetĪségére. A nemesítĪi jogok egyensúlyban tartása érdekében az AIPH szoros kapcsolatban áll más szervezetekkel. Ilyen szervezetek az UPOV (International Union for the Protection of New Varieties of Plants), amely az új fajták védelmére szervezĪdött nemzetközi szervezet, a CPVO ( Community Plant Variety Office), az Európai Unió fajtavizsgálati központja, mely Angers-ban, Franciaorszában működik, valamint a Ciopora International, a nemesítĪk nemzetközi szervezete. Nemzetközi fajtavizsgálat Angers-ban (a képen dr. Kováts Zoltán magyar egynyárinemesít ) Magyarországon a fajtavédelem gyenge lábakon áll. A fajták bejelentése, majd levédetése magas költséggel jár (milliós tétel), amit a magyar nemesítĪk nem tudnak kifizetni. A divat azonban nagyon gyors fajtaváltást igényel, amit csak állandó, intenzív nemesítés tud elĪállítani. Ez az intenzív munka realizálódik a licence-díjban9. A fajták védelmére ún. fajtavédelmi irodák (licence bureau) működnek, akik figyelemmel kísérik a termesztést és fellépnek probléma esetén. 9 Licence-díj: fajtahasználati díj, ami a védett fajták szaporítóanyagának árában jelenik meg. 27 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Sz nyegágyi kiültetés Angers-ban (a képen dr. Kováts Zoltán magyar egynyárinemesít ) 2./ Marketing és Kiállítás Bizottság. Ennek a bizottságnak kimondottan az a célja és tevékenysége, hogy a marketing tevékenység erĪsítésével, fejlesztésével, valamint kiállítások szervezésével támogassák a dísznövények eladását, forgalmát, ami természetesen visszahat a termesztésre is. Ugyanakkor monitorozzák is a kiállítások lefolyását és hatékonyságát. A virágkiállítás ugyanis a marketing legdrágább, de leghatékonyabb eszköze. Az általuk támogatott kiállításokat Ő kategóriába sorolják: - nemzetközi, hosszan tartó kiállítás (minimum 3, általában 6 hónap) - nemzetközi rövid kiállítás (minimum 8, általában 20 nap) - nemzeti hosszú kiállítás, esetleg külföldi kiállítók részvételével - nemzeti rövid kiállítás A bizottság támogatásával szervezik az évenként megrendezett Entente Florare nemzetközi, városok és falvak közötti versenyt, ami a dísznövénytermesztésre és közterületi növényalkalmazásra egyaránt pozitív hatással van. A Bizottság másik fĪ kezdeményezése a „Plants for People” mozgalom, az élhetĪ környezet kialakítása. Ez a mozgalom a lakosságot oly módon ösztönzi dísznövények vásárlására, hogy reklámozza a dísznövények pozitív hatását a társadalmi, valamint a munkahelyi légkörre, valamint az emberi szervezetre és lélekre. A bizottság tervezi egy nemzetközileg terjesztendĪ könyv megjelentetését „AIPH-kiadvány, több, mint csak gyönyörű” ("AIPH-Brochure more than just beautiful.pdf)" címmel, amelyet politikusok, egyéb döntéshozók, és a lakosság körében terjesztenének azzal a céllal, hogy bemutassák a dísznövények szerepének fontosságát a lakosság mindennapjaiban Az ügyes marketingnek nagy szerepe van az értékesítés, ezen túl a termesztés növelésében. Nemzetközi szinten a bevétel 30-40 %-át marketingre költik, Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb. 28 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban Az Entente Florale aranyérme és 2012. évi nemzetközi zs rije 3./ Gazdasági, Statisztikai, Szociális, Finanszírozási és Adó Bizottság. Legfontosabb feladata az adatgyűjtés, adatszolgáltatás fejlesztése nemzetközi szinten. Minden évben kiadják a statisztikai évkönyvet (The Yearbook, ami kiváló áttekintést nyújt a dísznövénytermesztés, –eladás, –felvásárlás és kereskedelmi csatornák éves alakulásáról. A bizottságnak magyar elnöke van: Treer András személyében. A statisztikai évkönyvben szereplĪ adatokért az adott ország dísznövény szövetsége felelĪs. Hazánkban az adatszolgáltatás problémás, ezért az évkönyvben szereplĪ adatok nem pontosak. Magyarországon a dísznövények árában 27 % az ÁFA tartalom, ami rendkívül magas összeg, a kistermelĪk nem tudják kitermelni. Ennek eredményeként a dísznövény ágazatban Ő0 % körül mozog a fekete termelés, ami nemcsak a korrekt adatszolgáltatást teszi lehetetlenné, de a termelĪk lehetĪségeire is visszahat: ahol nem jelenik meg dokumentálható jövedelem, nem tudnak pályázni, fejleszteni a termesztĪk. Az AIPH statisztikai évkönyve 4./ Környezet- és Növényvédelmi Bizottság. A dísznövénytermesztéssel foglalkozó országoknak, amilyenek közé a legtöbb AIPH-tag is tartozik, nagyon fontos, hogy az általuk elĪállított növények termesztését és forgalmazását a lehetĪ legkevésbé akadályozzák különbözĪ szabályozások. Azok a CITES10 listák, amelyekben azok a fajok vannak felsorolva, amelyek kereskedelmét tiltja az egyezmény, olyan díszkertészetileg jelentĪs fajokat is tartalmaznak, amikbĪl számos fajtát is termesztenek és árusítanak. Az AIPH feladatának tekinti, hogy a listákban szereplĪ ezen dísznövények közül minél CITES: Convention of International Trade of Endangered Species of wild flora and fauna, a védett fajok kereskedelmét korlátozó egyezmény, más néven Washingtoni Egyezmény 10 29 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem többet töröljenek. A bizottság másik feladata néhány éve az ökocímkék11 harmonizálása a tagországok között, ugyanis az egyes országok eltérĪ feltételeket állítanak fel mind a termesztés, mind a kereskedelem terén a címke elnyerésére (dísz.02.07). Az AIPH felállított egy minimum követelmény rendszert, amit a tagországoknak ajánl, de napjainkban még nem sikerült az egységesítést megvalósítani. A bizottság ezeken kívül foglalkozik a génmódosítás a növényvédĪszerek használatának kérdésével, a biodiverzitás megĪrzésének, az invazív fajok terjedésének problémájával, a hulladékgazdálkodás és csomagolás kérdésével. Európai ökocímke: a környezetbarát termékek közösségi védjegye Ökocímke egy vágottvirág csomagolásán Ő./ Green Űity Bizottság. Mivel az AIPH fĪ feladata a dísznövénytermesztés és -kereskedelem elĪsegítése, szükséges új értékesítési csatornák keresése, megteremtése. Az utóbbi 10 éven belül indult Green City mozgalom, de más, lakóterületeket célzó kezdeményezés kiváló lehetĪség erre. A hármas jelmondatuk: Emberek, Bolygó, Profit (People, Planet, Profit) szellemében igyekeznek szerepet játszani a kutatás és marketing irányításában ezen a területen is. Próbálják erĪsíteni a Green City kezdeményezéseket, forrásokat találni a megvalósításhoz, meggyĪzni a lakosságot, intézményeket és a kormányokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, ami a számukra is profitot (is) eredményez. ő./ Tudományos és Oktatási Bizottság. Ennek a bizottságnak a fĪ feladata a kutatás és a tudomány erĪsítése, áttekintése. Nemzetközi szinten igyekeznek az erĪforrásokat áttekinteni annak érdekében, hogy elĪsegítsék és serkentsék a dísznövény ágazatban folyó nemzetközi kutatásokat, és anyagi forrásokat keressenek ill. találjanak ezekhez a kutatásokhoz. Segítséget nyújtanak a dísznövény kutatások terén a nemzetközi együttműködésekhez. Segítséget nyújtanak abban, hogy a kutatási eredmények eljussanak a gyakorlati szakemberekhez, dísznövény-termesztĪkhöz és –kereskedĪkhöz, és abban is, hogy a kutatási eredmények meg is valósulhassanak. Végül aktívan támogatják a kutatók, tudósok nemzetközi mozgását, cseréjét a dísznövény ágazatban. Az oktatásban is fontos szerepet játszik a bizottság. Segíti a hallgatók részvételét kertészeti továbbképzésekben, középiskolai és egyetemi programokban, nemzetközileg és nemzeti szinten. Támogatja a hallgatók nemzetközi cseréjét, 11 ökocímke (ecolabel): környezetbarát termékek védjegye 30 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban mozgását, a nemzetközi tréningek, kurzusok szervezését, ezáltal a tudás áramlását, ehhez kapcsolódóan az ágazatban dolgozók és gyakornokok nemzetközi mozgását is. Marketing illusztráció a rotterdami green city mozgalomhoz 2.1.2. UF - Union Fleurs A Nemzetközi Virágkereskedelmi Egyesület 19ő9-ben alakult Brüsszelben. Célja és feladata a vágott és cserepes virágkereskedĪk érdekeinek képviselete, védelme, a kereskedĪk menedzselése, a nemzetközi virágkereskedelem érdekeinek képviselete, elĪmozdítása és védelme. Az UF feladatát a következĪ szempontok szerint látja el:  Védelmezi és elĪsegíti a nemzetközi virágkereskedelem általános ügyeit.  ElĪtérben tartja a virágkereskedelmi szektort és támogatja a kedvezĪ kereskedelmi környezetet.  Védelmezi és képviseli a nemzetközi virágkereskedelem érdekeit nemzetközi fórumokon, valamint a nemzetközi szervezetek és a világszerte működĪ hatóságok elĪtt.  Biztosítja az információk cseréjét, összegyűjtését és elosztását globális szinten a virágkereskedelmi piacon.  Hálózati platformot biztosít, amelyben a tagok találkozhatnak és megoszthatják egymással álláspontjukat. Fair Flower, Fair Plant elismerés odaítélése és az elismerésre utaló logó a kereskedelemben Az egyesület komoly lobbitevékenységet folytat, gondoskodik a szabad virágkereskedelem biztosításáról, serkenti a kutatási, hírverési és marketing kampányokat. Ha pl. egy termék forgalma csökken, innovációval igyekeznek a folyamatot megállítani. Az UF nevéhez fűzĪdik az FFP címke – „Fair Flower – Fair Plant” bevezetése. Jelentése: a kereskedelembe került dísznövényeknél nagyon szigorúan vizsgálják, hogy a termesztés ill. kereskedelem alatt mennyire korrekt az adott cég üzletpolitikája, milyen a CO 2-kibocsátása, környezetterhelése stb. A címkét megkapott termékek magas rangra emelkednek, áruk is magasabb lehet. Magyarországon sajnos sem a termesztés, sem a kereskedelem mellett nem áll olyan hatékony, agresszív lobbi tevékenység, mint a nyugat-európai országokban. Hazánkban az ÁFA 27 %, míg pl. 31 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Hollandiában 8 %. A termelĪknél nem képzĪdik ekkora árrés, a jövedelmük nem is elég a fedezésére. Az ár:érték arány nagy probléma. Míg a virágbolt hálózat 200-250 %-os árréssel dolgozik, a multinacionális cégek rendkívül nyomott, alap ár alatti áron értékesítik a dísznövényeket. 2.1.3. BIE - Nemzetközi Kiállítási Iroda (International Exhibitions Bureau franciául). Az Iroda kormányok közötti szervezet, felügyeli a világ- és nemzetközi expókra való licitálást, a hely kiválasztását és a szervezést. A szervezet 1928-ban alakult Párizsban, 31 ország részvételével. Jelenleg 161 tagja van, köztük Magyarország is. Az Iroda a világ- és nemzetközi kiállítások idejének meghatározását, felügyeletét, kiválasztását és szervezését végzi. Meghatározta az Expo szervezĪk és résztvevĪk jogait és kötelezettségeit. A BIE feladata felügyelni és biztosítani a jelen egyezmény alkalmazását. Mint az expók irányadó testülete, biztosítja a szabályozási keretet ezeknek a globális, rangos nemzetközi eseményeknek, melyekben országok, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi csoportok, vállalatok és a lakosság vesz részt. A BIE küldetésének tekinti az expók egységes minĪségének megĪrzését, a lakosság nevelését, az innováció serkentését, az emberi haladás szolgálatában. A 2012-es Floriade kiállítás Venloban Profiljuk nemcsak a dísznövény, hanem minden, az élhetĪ környezethez kapcsolódó terület. ĩk rendezik a Floriade kiállításokat is, amelyeket 8 évente máshol építenek fel. Területeként parlagon fekvĪ helyeket választanak, ahol 8-12 ha-os parkot hoznak létre. Minden résztvevĪ ország megépítheti a saját kertjét, amelyben az országra jellemzĪ termékeket mutathat be. 2012-ben Venloban a kiállításon 6 hónap alatt 8 millió látogatóra számítanak. Az egész világról érkeznek látogatók, tehát a hazai termékeknek, köztük a dísznövényeknek is kiváló reklámja a kiállítás. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Ázsiára (pl. Shanghaiban megrendezett „Better City – Better Life” kiállítás), így a hazai termékek a Föld túloldalán is reklámot kapnak. Better City – Better Life kiállítás, Shanghai 32 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban 2.1.4. CITES. A Washingtoni Egyezmény, vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élĪ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérĪl), nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, ellenĪrzött keretek között folyjon. A Washingtoni egyezmény 197ő júliusában lépett hatályba, Magyarország 198ő-ben csatlakozott hozzá. Titkársága a svájci Genfben működik. Az egyezménynek 17ő ország tagja, és közel 3ő ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. A fajokat veszélyeztetettségük alapján 3 függelékbe sorolták be. A listák nem állandóak, a veszélyeztetettség mértékétĪl függĪen változik, hogy egy fajt hova sorolnak.  I. függelék: Azok a fajok szerepelnek itt, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek.  II. függelék: Az itt felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagyméretű kereskedelem miatt, de állományuk ma még nincs kritikus helyzetben. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.  III. függelék: Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élĪ állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erĪs ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel. A vadon élĪ állat- és növényfajok kereskedelmét az EU-ban tanácsi rendeletek szabályozzák, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyik célja közös kereskedelmi szabályokat tartalmazó belsĪ piac kialakítása. A dísznövény kereskedelemben számos védett növény, sĪt ezek fajtái is szerepelnek. Termesztésük külön engedéllyel, szigorú ellenĪrzés mellett folytatható. Hazánkban a szabályozás az európai normáknál is jóval szigorúbb, a termeszthetĪ védett fajok száma nagyon alacsony. Cites-engedély védett növény termesztésére 2.1.5. UPOV – Új Növényfajták védelmének nemzetközi Szövetsége. A szövetség államközi szervezet, genfi (svájci) központtal . Az UPOV feladata hatékony rendszer kiépítése és működtetése a növények fajtaváltozatainak védelmére, abból a célból, hogy elĪsegítse az új növényfajták nemesítését. Az UPOV Egyezmény biztosítja a tagok számára az iparjogvédelmi alapot: a nemesítĪi jogot. Ezzel elĪsegíti a nemesítĪi munkát és garantálja az új növényfajták nemesítĪinek jogait. Amennyiben egy növényfajtát nemesítĪi jog véd, a fajta kereskedelmi célú szaporításához a nemesítĪ felhatalmazása szükséges. A nemesítĪi jogot UPOV tagok számára adják meg. Az új fajtákat 2ő pontban foglaltak alapján értékelik. A fajtavédelemre bevezetett UPOV rendszer bevezetése és az 33 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem UPOV tagság a következĪket eredményezte: nĪtt a nemesítĪi aktivitás, a fajták könnyebben elérhetĪkké váltak, nĪtt az új fajták száma, a nemesítĪk tagolódása, javította a versenyképességet a nemesítés és a fajták külpiacokon való terjesztése vonatkozásában, és javította az új növényfajtákhoz való hozzáférés lehetĪségét. 2.1.6. AIF - Floraliák Nemzetközi Szövetsége A Belga Királyi Társaság alapította azzal a céllal, hogy a Belgiumban elĪállított dísznövény termékeknek minél nagyobb reklámot készítsenek (). A szervezet túlnĪtt Belgium határain, mára nemzetközi szervezetté vált, aminek Magyarország 200ő óta tagja. A Floralia kiállításokat minden alkalommal más helyszínen rendezik: 2007: Gent, 2008: Budapest, 2009: Nantes, 2010: Genova, 2012: Valencia adott otthont a kiállításnak. A kiállítások nem titkolt célja a fogyasztás növelése, a növényesített környezet reklámozása a fogyasztók – a lakosság felé. Minden tag részt vesz a többi tag kiállításán. A Floraliák népszerűek, az általában 1-2 hétig tartó rendezvényen többszázezer látogató fordul meg. A kiállítások építésébe diákokat is bevonnak, ami részben jó tapasztalatszerzési lehetĪség a fiataloknak, másrészt kapcsolatteremtési lehetĪség külföldi termesztĪkkel, kereskedĪkkel. Kertészeti termékeket reklámozó stand a Floralia Budapest kiállításon 34 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban Egynyári beültetés a budapesti Floralia kiállításon Belga stand a budapesti Floralia kiállításon 35 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem 2.1.7. ENA Európai Faiskolai Szövetség. Az ENA folyamatosan bĪvülĪ szervezet, 2010-ben már 1ő ország képviseltette magát. A tagországok tagdíjat fizetnek, amely arányos az ország csemete termelésében elĪállított áru értékével. Szakmabéli tagszervezetei révén az ENA nemzetközi szinten képviseli a faiskolai és évelĪ termesztĪk és kereskedĪk közös érdekeit. Az ENA megkísérel fórumot biztosítani a tagok közötti tudás egymás közötti megosztására is. Az utóbbi cél érdekében az ENA találkozókat szervez, publikál, kapcsolatot tart a nemzeti, EU, COPA-COGUECA és nemzetközi szervezetekkel és hatóságokkal, valamint ösztönzi a profi továbbképzéseket, tudományos fejlesztést és kutatást, valamint a nemzetközi dokumentálást, publicitást és kiállításokat. Döntéseiket és véleményüket mindig megosztják a COPA-COGECA „Virág és Növény” munkacsoportjával. Az ENA a faiskolai szektorral kapcsolatban számos technikai témájú kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, és továbbra is figyelemmel kíséri a szektorral kapcsolatos Uniós rendeleteket, szabályozást. Az ENA legfontosabb témái jelenleg: a faiskolai termékek EU minĪségi elĪírásai; a növénynevek nemzeközileg elfogadható nevezéktani kérdései; csomagolási irányelvek; környezeti szempontok; ÁFA kérdése; az európai egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme) kifejlesztése; a PPP elvesztése (Plant Protection Products); piackutatási összefoglalók, jelentések készítése; a szakképzés támogatása; az EU egységes növényegészségügyi rendszerének modernizálása. Magyarországról a Magyar Szaporítóanyag-termesztĪk Szövetsége (Hungarian Alliance and Product Board of Propagating Materials Growers) tagja a szövetségnek. 2.1.8. IGCA - Kertészeti Áruházak Nemzetközi Szövetsége A Kertészeti Áruházak Nemzetközi Szövetsége (IGCA) célja, hogy világszerte fórumot biztosítson a hasonló beállítottságú, független kertészeti viszonteladóknak a kölcsönös hasznon alapuló információcsere számára. E cél érdekében a következĪ tevékenységeket végzi. Éves kongresszust rendez minden Īsszel, a különbözĪ tagországokban. A kongresszuson üzleti megbeszéléseket, tisztségviselĪk és felügyelĪbizottsági tagok megválasztását, üzleti tanulmányutat, és közösségi programokat vitatnak meg ill szerveznek. A szervezĪ országra jellemzĪ, egyedi tanulmányutak szervezésére is van lehetĪség a speciális igényekre alapozva. 2.1.9. ELCA Európai Kertépít k Szövetsége – European Landscape Contractors Association. Az Európai KertépítĪk Szövetsége, a kertépítĪk együttműködésének javítása érdekében jött létre 1963ban, a következĪ céllal: elĪsegíti a tapasztalatok és információk cseréjét, ellátja a kertépítĪk érdekeinek Európa-szintű védelmét, támogatja a fiatalok szakmai továbbképzését és a képzett fiatal kertépítĪk cseréjét, együttműködik a hasonló célból létrejött európai szervezetekkel. Az ELCA-nak jelenleg huszonegy nemzeti szövetség a teljes jogú tagja; ezen felül további társult tagokkal is rendelkezik. 2.1.10. FLORINT Virágköt k Európai Egyesülete – International Florist Organization. 2009-ig a FLORINT neve “European Federation of Professional Florists‟ Associations" (FEUPF) – Profi VirágkötĪk Európai Szövetsége – volt. A nemzeti virágkötĪ szövetségek alapították 19ő6-ban Strasbourgban, az erĪsödĪ európai integrációs törekvések feletti aggodalmuktól vezéreltetve. MásrészrĪl viszont lehetĪséget is láttak a nemzeti szövetségek európai szintű együttműködésének kiterjesztésében. Ma a FLORINT fogja össze húsz európai ország virágkötészeti egyesületeit. További tagjelöltek felvételi kérelme – közöttük Európán kívülieké is – jelenleg elbírálás alatt áll. Európában a kb. 100.000 virágkötĪ éves szinten több, mint 1ő milliárd Euro értékű terméket állít elĪ, a virágboltok több, mint 3ő0.000 ember megélhetését biztosítják, közülük 1ő0.000 ezren fizetett alkalmazottak. A FLORINT feladatának tekinti, hogy részt vegyen a tagszervezeteinek és az általuk képviselt tagok vállalkozásainak gazdasági felvirágoztatásában. Ennek érdekében a FLORINT célja, hogy képviselje tagjainak érdekeit a nyilvánosság, különösen az Európai Bizottság elĪtt. Emellett törekszik a professzionalitás és az eredményes működés javítására, támogatja és kiszolgálja a tagszervezeteket tag- és szövetségi szinten egyaránt. Az Egyesület kétévente Európai Virágkötészeti Versenyt szervez 36 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban kezdĪ és haladó szinten, melyek fontos ösztönzést jelentenek a befektetĪk számára és elĪsegítik a résztvevĪk szakmai fejlĪdést. Ezen túl létrehozta a „Virágkötészet Európai Mestere” (European Master of Floral Design) címet, ami rangos elismerése a címet elnyert virágkötĪnek. European Master nyertes alkotás Han Fokkink alkotása 2.2. Hazai civil szervezetek 2.2.1. Magyar Kertészeti Tanács (MKT) A magyar kertészeti ágazat legerĪsebb szervezete a Magyar Kertészeti Tanács. Folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai kertészeti termesztés és kereskedelem alakulását, a nemzetközi helyzet változásait, a folyamatosan alakuló, változó trendeket. Kapcsolatban állnak az Országgyűléssel, annak szakmai bizottságaiban részt vesznek, helyzetelemzéseket végeznek, döntéseket készítenek elĪ, stratégiákat határoznak meg. A kertészeti ágazattal kapcsolatos fejlesztéseket, rendezvényeket támogatnak. A Tanáccsal szoros kapcsolatban áll a Dísznövény Szövetség és Terméktanács. 2.2.2. űísznövény Szövetség és Terméktanács (űSZTT) A Dísznövény Szövetség és Terméktanács elsĪdleges feladata a dísznövények termesztésével, kereskedelmével és alkalmazásával foglalkozók érdekeinek védelme. ÉvrĪl évre számos változás megy végbe hazánkban és nemzetközileg is, melyekre olyan válaszokat igyekeznek adni, amelyekkel a dísznövényes társadalom legszélesebb rétegei egyetértenek, nemcsak termesztĪk, hanem a kereskedĪk is. Igyekeznek olyan döntéseket hozni, amelyek hozzásegítenek a piac bĪvítéséhez, a forgalom növeléséhez, hozzájárulva ezzel a díszkertészeti tevékenység színvonalának fejlesztéséhez, a nemzetközi versenyben való részesedésünk megĪrzéséhez. A Terméktanács feladata többek között: Véleményezési jogán keresztül befolyásolják a hazai és Európai Uniós, Magyarország számára kedvezĪ rendelkezések megszületését. Igyekszik segíteni tagjai gyarapodását beruházási és fejlesztési feladataik megoldásában, akár az EU-s, ill. hazai támogatások elnyerésének segítségével. Támogatja a tag kereskedĪit abban, hogy áruik minél szélesebb körbe, így a határon túlra is eljussanak. Fogyasztást ösztönzĪ marketing tevékenységet dolgoz ki és folytat, az ehhez szükséges pénzalapokat igyekszik elĪteremteni. Segíti az önköltséget csökkentĪ, alternatív energiák hasznosítását, különösen a termálenergia széleskörű elterjedését, a hozzá szükséges beruházások pénzügyi hátterének megteremtésével. Igyekszik a kutatást, oktatást, szaktanácsadást magasabb szintre emelni, mert a nemzetközi szintéren csak nagyobb felkészültséggel állhatja Magyarország a versenyt. Igyekszik tagjainak segíteni abban, hogy a megnövekedett környezetvédelmi elĪírásoknak minél könnyebben eleget tehessenek. Minél pontosabb adat-felvételezéssel igyekeznek bizonyítani a dísznövényes szakma nagyságát, sokszínűségét, gazdasági erejét és fontosságát, hogy a kormányzat fogadja el a Terméktanácsot tárgyalófélnek. Ehhez azonban a termesztĪ és kereskedĪ társadalom együttműködése szükséges, ami 37 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem napjainkban még nem áll teljes mértékben rendelkezésre. Ez óriási probléma az ágazatban. Az összes kertészeti ágazat közül a dísznövény ágazat az, ami egységnyi hasznos felületen a legnagyobb bevételt, egyben jövedelmet tudja kitermelni. Magyarországon ma egy 2 hektáros üvegház üzem 10-12 családnak ad (legalább részben) kenyeret. Amíg azonban ezt a tényt hivatalos fórumokon nem láttatja a szakma, nem nyerhetĪk olyan színvonalú támogatások, amelyekkel a fejlesztés, fejlĪdés biztosítható. Fokozottan érvényes ez a nemzetközi, EU által kiírt pályázatokra, amikre esélytelen pályázni egy papíron nullszaldós vagy veszteséges üzemnek. A Dísznövény Szövetségnek néhány üzemen és magán személyeken túl 11 egyesület tagja, melyek a következĪk: Űserepes dísznövénytermeszt k Egyesülete Az egyesület a cserepes virágos és levéldísznövények termesztĪit fogja össze országos szinten. Ellátja a tagok érdekképviseletét, szakember találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez tagjai számára, segíti a termékek értékesítését, hazai és nemzetközi piacra jutását, hazai és külföldi kiállításokon való közös részvételt szervez, közös kiadványok létesítésében tevékenyen részt vesz, valamint felkutatja a tagok számára a különbözĪ pályázati lehetĪségeket. űél-Magyarországi Kertészek Egyesülete Magyarország éghajlati adottságainál fogva az országon belül termesztĪi körzetek alakultak ki. Az egyik legfrekventáltabb régió a Dél-Alföldi, Szeged környékén, mivel itt különösen magas a derült napok és a napsütéses órák száma. A besugárzás intenzitása i itt a legnagyobb az országon belül. Ennek eredményeként számos kertészet létesült a régióban, amit „kis Aalsmeer”-ként is emleget a szakma. E dísznövénytermesztéssel foglalkozó kertészetek érdekvédelmét látja el az egyesület. Flora Hungaria űísznövénytermeszt i Egyesület A Flora Hungaria Magyarország legnagyobb dísznövény nagykereskedelmi csarnoka. 1998-ban 10.000 m2 felületen, ő00 körüli tagsággal létesült Szigetszentmiklóson. Az egyesület tevékenysége a vágott, cserepes és egynyári virág termesztés, nagykereskedelmi hálózat szervezésének támogatása. Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Országos Szövetsége A MABOSZ feladata az intézményi és szakemberi érdekképviselet, az összehangolt szakmai tevékenység megszervezése, rendszeres tájékoztatás a szakmai tevékenységrĪl, fórumok, konferenciák szervezése, az arborétumok és élĪnövény gyűjtemények megĪrzésének és fejlesztésének elĪsegítése és ezáltal a hazai természeti és kulturális értékek megóvása. Magyar űísznövény Nagykeresked k Országos Egyesülete Az Egyesület kimondottan a dísznövény nagykereskedelemmel foglalkozókat tömöríti. Ellátja érdekképviseletüket, figyeli az európai és világ-trendeket, információkkal látja el a tagokat annak érdekében, hogy a kereskedelmi tevékenységük minél sikeresebb legyen. Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete Az Egyesület célja a Magyarországon faiskolai árudai tevékenységet ellátók összefogása, érdekképviseletének ellátása és ezen keresztül a minĪség garantálása az elárusítóhelyeken, az együttműködés lehetĪségeinek kiaknázása a gazdálkodás során, az egységes arculat kialakítása, a tevékenység nemzetközi elismerésére való törekvés. Magyar Kertészeti Szakképz Intézmények Szövetsége A Szövetség célja a kertészeti szakképzést folytató intézmények oktatási és nevelési színvonalának növelése, a kertészeti kultúra magasabb szintre való emelése, a kertészeti oktatást folytató intézmények összefogásának elĪsegítése, a kertészeti hagyományok ápolása, illetve azok széleskörű 38 2. A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban megismertetése, az intézményvezetés aktivitásának növelése a szakoktatás fejlesztés területén. Emellett a nemzetközi partnerkapcsolatok létesítésének segítése, szaktanárok és diákok cserelátogatásának, nemzetközi tapasztalatszerzésének elĪsegítése, szélesebb körű kapcsolatfelvétel a kertész szakirányú munkaadókkal, a végzett tanulók elsĪ munkahelyhez való segítése, a munkaadók szakoktatási támogatásának megnyerése, jogi tanácsadás, szakmai tanácsadás, információk átadása. Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Az Egyesület célja a mikroszaporítás területén dolgozó termesztĪ-, oktató- és kutató laboratóriumok munkájának segítése és szakmai érdekképviselete. A termesztĪ laboratóriumok számára a tapasztalatcsere, közös vegyszerrendelés stb. jelent segítséget. A kutatás területén fontos a témák összehangolása, részvétel az EU nemzetközi kutatási programjában (COST 822 majd a 8Ő3-as Akció munkájában), konferenciákon való részvétel szervezése, stb. Az oktató munkát segíti az Egyesület tagjai által régebben írt egyetemi jegyzet, 200ő-ben pedig egy tankönyv kiadása valósult meg, amely a kertészeti növények mikroszaporításával foglalkozik. A kutató laboratóriumok általában oktató munkát is végeznek, de diplomamunkák még termesztĪ laboratóriumokban is készülnek. Magyar Rózsatermeszt k Egyesülete Magyarországon a rózsa termesztésének nagy hagyományai vannak. Az Egyesület a vágottrózsa és a rózsatĪ termesztĪket egyaránt összefogja. Napjainkban különösen nagy szerepe van a tevékenységüknek, mivel a hazai rózsatermesztést erĪsen fenyegeti a közép-amerikai és közép-afrikai import rózsa beáramlása a magyarországi piacokra. Magyar Virágköt k, Virágkeresked k Szakmai Egyesülete Jelenlegi taglétszámuk 1000 fĪ felett van. Az egyesület célja a magyarországi virágkötészet szakmai színvonalának fejlesztése, valamint a virágkötészet és a virágkötĪ szakma elismertségének növelése, széles nyilvánosság elĪtti népszerűsítése. E célok értelmében hozzájárulnak a magyarországi virágkultúra fejlĪdéséhez, a virágfogyasztás növeléséhez. Nyugat-dunántúli űíszfaiskolások Egyesülete Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületét 1990-ben 42 faiskola alapította a kertészeti szakma e szűkebb szakterületének, a díszfaiskolai termesztés és értékesítés engedélyes termelĪinek, évelĪ termesztĪknek szakmai összefogására, érdekeiknek képviseletére. Ennek keretében segíti a szakmai gondok megoldását, szakmai és gazdasági továbbképzéseket, szakmai közös programokat, szakmai ismeretterjesztést, oktatást szervez. Képviseli tagjai érdekeit az országos hatáskörű szerveken keresztül. Részt vesz a díszfaiskolák termelésének összehangolásában, tájékoztatja tagjait az új jogszabályokról, szabványokról. Kapcsolatot épít ki, együttműködik a hasonló tevékenységet folytató bel- és külföldi szakmai szervezetekkel. Jelenleg több mint 200 tagjuk van. 2.2.3. AGRIA: Fiatal Gazdák Magyarországi Szervezete. Az AGRYA legfĪbb feladata az együttműködés és partnerség kialakítása a fiatal gazdák között. Programjaik találkozási lehetĪséget kínálnak a hasonló életkorú, hasonló helyzetű fiatal gazdák számára. Fontos feladata az információ szolgáltatás, tájékoztatás, hogy információkkal lássa el azokat, akik hozzá kapcsolódnak. Az információ átadás elsĪsorban az európai közös agrárpolitika tartalmára, változásaira, a gazdák számára elérhetĪ támogatásokra vonatkoznak. Az információ átadásához különbözĪ programokat szerveznek. Emellett feladatának tekinti megmutatni a fiatal generációt a külvilágnak. A jelenlegi átalakuló termelési és támogatási környezetben fontos, hogy bemutassa, hogy mit csinálnak a gazdák, mi az Ī feladatuk és felelĪsségük a megfelelĪ minĪségű és árú, valamint biztonságos élelmiszer elĪállításában. A Szövetség tehát igen aktív külsĪ, média kommunikációs 39 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem tevékenységet folytat, ezzel is megmutatva a szakmai partnereknek és az átlag polgároknak a fiatal gazdák és közös szervezetük munkáját. Ellen rz kérdések 1. Sorolja fel a nemzetközi érdekvédelmi szervezeteket! 2. Sorolja fel a magyar érdekvédelmi szervezeteket! 3. Ismertesse az AIPH szerkezetét, a bizottságok feladatait! 4. Ismertesse a Dísznövény Szövetség és Terméktanács szerkezetét és fĪ feladatait! 5. Ismertesse a Nemzetközi Virágkereskedelmi egyesület (UF) feladatait! 6. Ismertesse a Nemzetközi Kiállítási Iroda feladatait! 7. Ismertesse a Washingtoni Egyezmény (CITES) feladatait! 8. Ismertesse az UPOV (Új Növényfajták védelmének nemzetközi Szövetsége) feladatait! 9. Ismertesse az ENA (Európai Faiskolai Szövetség) tevékenységét! 10. Ismertesse a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete tevékenységét, feladatait! 11. Ismertesse a Fiatal Gazdák Magyarországi Szervezete célját és tevékenységét! 40 3. Dísznövények növekedésszabályozása MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEDELEM 3. FEJEZET űÍSZNÖVÉNYEK NÖVEKEűÉSSZABÁLYOZÁSA SzerzĪk: Mosonyi István Dániel – Steiner Márk Természetesnek vesszük, ha egy virágbolt elĪtt elhaladva annak kirakatában - legyen szó az év bármely szakáról – virágzó növényeket látunk, holott jól tudjuk, hogy ezen kultúrfajok Īsei az évnek csak egy bizonyos szakában virágoznak. A dísznövénytermesztésben, csakúgy, mint a növénytermesztés többi területén is, a tervezés és a termesztés programozása nagy jelentĪséggel bír a végeredmény szempontjából: így válik lehetĪvé adott idĪre adott méretű, formájú, fejlettségi állapotú növények elĪállítása. A növényi szervezet növekedését, fejlĪdési irányait kétféle módon lehet befolyásolni, ehhez azonban ismerni kell az adott növény környezettel szemben támasztott igényeit, és a növény életritmusát, -folyamatait. Az egyik lehetĪség, hogy indirekt módon, a környezeti paraméterek változtatásával befolyásoljuk a növény fejlĪdését, melyek hatására a növényi szervezetben lezajló biokémiai folyamatok megváltoznak. Másik lehetĪségünk pedig a direkt módszer, amikor közvetlenül a biokémiai folyamatokba avatkozunk be vegyszeres kezelés formájában. Mindkét módszert elterjedten alkalmazzák a modern dísznövénytermesztésben. 3.1. űísznövények fejl dési szakaszai A fejlĪdési fázisok ismerete elengedhetetlen a növekedésszabályozás megfelelĪ alkalmazásához. A hajtásos növények fejlĪdése két elkülönülĪ szakaszra osztható: a juvenilis 12 és adult13 szakaszra. A két szakasz között a legfĪbb különbség, hogy juvenilis állapotban a növények nem képesek virágozni. További jellemzĪje lehet még a fiatalkori szakasznak a heterofília14, eltérĪ növekedési jelleg (bokrosodásra, sarjadzásra hajlamos növekedés, vagy kúszóhajtások nevelése a talajfelszínen), hatékonyabb védekezés az állati károsítók ellen (tövisek, tüskék, szúrós szélű levelek, repellens (távoltartó) illatanyagokban gazdagabb lombozat). A fiatalkori szakaszban a növények szöveti felépítése is eltérĪ a késĪbbi állapottól, ilyenkor többnyire lazább és több parenchimatikus szövetet15 tartalmaz a szár, melynek következtében könnyebben alakulnak ki járulékos gyökerek, vagyis könnyebb a vegetatív szaporítás. Ezzel szemben az idĪskori szakaszra a növények elérik teljes fejlettségi állapotukat, melyben már képesek a virág- és termésnevelésre, ha a környezeti körülmények is megfelelĪek erre. Egyéb kísérĪbélyegei lehetnek az adult fázisnak a megváltozott levélforma és növekedési jelleg (nem bokrosodó, nem sarjadzó, gyengébb), a védĪszervek elvesztése, a szárban pedig túlsúlyba kerülnek a szilárdítószövetek a parenchimatikus szövetek kárára, így a növény regenerálódóképessége csökken. A két fejlĪdési fázis mindig idĪben követi egymást, ám az átmenet elhúzódhat több évig is, ez fás növényeknél jellemzĪ. A lágyszárúaknál, rövid életű fajok esetében hetek-hónapok alatt lezajlik a folyamat. Az átmenetet több tényezĪ is befolyásolhatja melyek közül a legfontosabb a növény mérete. Ezt lehet abszolút mértékegységben is megadni, – gondoljunk a hagymás növényekre, melyeknél a már virágzóképes fejlettségi állapotot a hagymakörméret alapján lehet megállapítani - , de legtöbb esetben nem az abszolút térfogati méretek számítanak, hanem az ízközök vagy levelek mennyisége – így lehetséges az, hogy egy szártagmegnyúlást gátló szerrel kezelt, ún „törpésített” növény is képes virágozni. A növény víz- és tápanyagellátása is befolyásolhatja a fejlĪdési szakaszok alakulását. A jó vagy túl jó ellátásban részesülĪ növény vegetatív szerveinek fejlĪdése nagymértékű, így a juvenilis fiatalkori vagy vegetatív idĪs vagy generatív 14 a növény levélformája eltérĪ fiatal és idĪskorban 15 dús plazmájú, sok zöld színtestet tartalmazó szövet, mely legnagyobb mennyiségben a levél mezofillumában található, feladata az asszimiláció és a gázcsere 12 13 41 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem fázisa általában meghosszabbodik. A tápelemek közül elsĪsorban a nitrogén az, amely ilyen hatást elĪidéz, míg a kálium és foszfor túlsúlya a generatív irányba tolja a növény fejlĪdését. A tápelemek és az öntözés bizonyos mértékű megvonása a növényi szervezet idĪ elĪtti öregedését idézi elĪ, és egyben gyorsabb termĪre fordulást is jelent. Ez a neoténia néven ismeretes jelenség azonban egy védekezĪ mechanizmus a növény részérĪl, a növény igyekszik mindenáron a fajfenntartást biztosítani. A borostyán (Hedera helix) fiatalkori (balra) és id skori (jobbra) levélalakja és habitusa A fehér eperfa (Morus alba) juvenilis és adult levélformája 42 3. Dísznövények növekedésszabályozása A Monstera deliciosa fiatalkori (fent balra), átmeneti (fent jobbra) és id skori (lent) levélalakja Tudni kell azonban, hogy a csökkent ellátás miatt a virágzás minĪsége is csökken, így ezzel a virágzásindukáló módszerrel óvatosan kell bánni, és meg kell találni azt a pontot, ahol még az ellátás csökkentése minimális minĪségveszteséggel jár a virágzás szempontjából. Ezért általában a generatív szakasz indukálása után ismét bĪséges ellátásban részesítik a növényt, ugyanis az indukció megtörténte után a növény már nem könnyen lép vissza a vegetatív fázisba. Van olyan eset azonban, amikor a juvenilis állapotba történĪ visszalépést elĪidézhetjük, ezt hívják rejuvenilizációnak. A ivartalan szaporítás módjai közül a dugványozás, sĪt még az oltás is rejuvenilizációs hatással bír. Az anyanövény szervezetétĪl izolált növényi részek hormonális háztartása megváltozik, melynek következtében többé-kevésbé ismét fiatalkori állapotba kerülnek a levágott dugványok, oltványok esetében pedig a juvenilis alany hatására kerül az oltott rész is juvenilis állapotba. Ez azonban erĪsen faj ill. fajtafüggĪ lehet, egyes esetekben az ivartalan szaporítás hatására sem alakul vissza a növény 43 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem juvenilis állapotba, és ezt használják ki a kertészek, például borostyánok esetében az ún. ‟Arborescens‟ típusoknál, ahol kifejezetten az a cél, hogy megĪrizzék az adult fázisra jellemzĪ bélyegeket a szaporított növényen is. A legerĪteljesebb és biztosan bekövetkezĪ rejuvenilizációs hatást azonban külsĪleg adagolt hormonokkal, citokininekkel érhetjük el, ez történik a mikroszaporítás16 során is. Érdekes jelenség a fás növények esetében, hogy egyazon növényi egyed szervezetén belül elĪfordulhatnak juvenilis és adult részek is, ami a fényellátás egyenlĪtlenségeibĪl adódik. A bĪ fényellátottságú, a korona külsĪ részén fejlĪdĪ hajtások hamarabb váltanak generatív fázisba, mint a beárnyékolt, alsóbb részeken fejlĪdĪk. Ezek az árnyékba kényszerített hajtások több ideig megĪrzik juvenilis alakjukat, melyet a kertész ki is használ, és a dugványnakvalót ezekrĪl a könnyebben gyökeresedĪ részekrĪl szedi meg. A fejlĪdési fázisok alakulása tehát bonyolult, több tényezĪtĪl függĪ rendszerben működik a növényeknél. Az adult fázisba történĪ átváltás még nem jelenti automatikusan a virágképzĪdés elindulását is, az csak megfelelĪ környezeti feltételek teljesülése esetén következik be, melyet a következĪ alfejezetben tárgyalunk részletesen. 3.2. A fejl dést és virágképz dést befolyásoló környezeti tényez k A trópusokon folyamatos vegetációban vannak a növények, mert a hĪmérséklet és vízellátás állandónak tekinthetĪ. Emiatt a trópusi növények életében nincs nyugalmi periódus, a vegetatív növekedés állandó, a lombozat nem egyszerre, hanem folyamatosan cserélĪdik, a növényen általában mindig van virág és termés is egyszerre. Ezek a folyamatosan vegetáló fajok, dísznövényeink közül leginkább a cserepes levéldísznövények tartoznak ide, fikuszok, filodendronok, királybegóniák. A Föld többi táján az évszakok váltakozásával kialakuló éves periódusok határozzák meg a növények életritmusát is. Ez az életritmus szorosan követi az eltérĪ idĪjárású idĪszakokat, így a növény a vegetatív és generatív élettevékenységeit a kedvezĪ idĪszakokhoz tudja igazítani, a számára kedvezĪtlen idĪszakokat pedig visszahúzódva vészeli át. Ezek a szakaszosan vegetáló fajok. Jó példa erre a mérsékelt égövi lombhullató fásszárú növények életritmusa: tavasszal a hĪmérséklet emelkedésével a fák rügyei kihajtanak, nyár közepéig folytatódik a hajtásnövekedésük, aztán leáll. A hajtások beérése, rügyek kifejlĪdése Īszig megtörténik, ezután pedig lehull a lombozat, a téli fagyos idĪszakot a növények pedig lombtalan állapotban töltik. A tavaszi hagymás virágok életében két nyugalmi periódus is van, nyáron a szárazság, télen a hideg miatt. A szubtrópusi égövben pedig a nyugalmi periódus fĪ kiváltója nem a hideg, hanem a száraz évszak. A hĪmérséklet és nedvességellátás mellett a fény az a másik fontos környezeti tényezĪ, ami még szerepet játszik a növényi életfolyamatok szabályozásában. H mérséklet Jól ismert, hogy minden növényfaj esetében van egy hĪmérsékleti tartomány, amelyen belül az életfolyamatok megfelelĪen le tudnak játszódni. Ezt a tartományt minimum, optimum és maximum értékekkel jellemezhetjük. Az optimumtól általában ±Ő-ő°C-kal lehet eltérni jelentĪsebb produkcióbeli változás nélkül. Túl alacsony hĪmérséklet mellett a növekedés üteme lassul majd megáll. Túl magas hĪmérséklet esetén pedig felgyorsul, de a felépítĪ folyamatok mellett a légzés mértéke egyre nĪ, míg egy ponton túl a növény több energiát fog felhasználni, mint amennyit megtermel, így a növény végül legyengül. A folyamatosan vegetáló fajok hĪmérsékleti igénye 2ő °C vagy annál is magasabb, míg a szakaszosan vegetáló növények esetében kettébonthatjuk a hĪigényt, és beszélhetünk a vegetációs illetve a nyugalmi idĪszak hĪigényérĪl. A vegetációs idĪszak hĪigényét a növény származása határozza meg, mérsékelt égövi fajok esetében ez 16-20°C körüli, melegebb égövrĪl származók esetében 2ő°C vagy afölötti is lehet, hasonlóan a trópusi növények hĪigényéhez. A biológiai nulla fok jelzi azt a minimális hĪmérsékletet, ahol a növény kihajt, ez sok mérsékelt égövi növénynél 10°C körül alakul. Aktív hĪmérsékleti érték a biológiai nulla fok azonos genotípusú, szelektált fajok illetve fajták vegetatív, fajtaazonos szaporítása steril laboratóriumi, kontrollált körülmények között 16 44 3. Dísznövények növekedésszabályozása és a tényleges átlaghĪmérséklet közötti különbség. A növények általában a hĪösszeget, vagyis az aktív hĪmérsékleti értékek bizonyos idĪszak alatti összegét „érzékelik”, és egy adott szint elérésekor tudnak átlépni másik fejlĪdési fázisba. A nyugalmi idĪszak hĪigénye függ annak típusától (téli vagy nyári), és a növényfaj származásától. A téli nyugalmat igénylĪ növények esetében a hideg periódus szükséges a vegetáció újrakezdéséhez vagy a virágképzĪdéshez – ezt jarovizációs vagy vernalizációs idĪszaknak nevezzük. Nemcsak a hĪmérséklete számít, hanem a periódus hossza is meghatározó lehet az ezt igénylĪ növények számára. A nyári nyugalom optimális hĪmérséklete általában a vegetációs hĪmérséklet, 20-2ő°C körül alakul, és ennek is fontos szerepe lehet virágképzĪdés befolyásolásában, leginkább a hagymás növények esetén használjuk ki ennek a lehetĪségét. A valódi nyugalmi idĪszakot sokszor kényszernyugalmi periódus követi, mely során a növény már elérte azt az élettani állapotot, hogy kész a kihajtásra, de a külsĪ körülmények, például a túl alacsony hĪmérséklet, vagy a nagy szárazság további nyugalomban tartja a növényt, és az csak a megfelelĪ környezeti feltételek beállása esetén fog ténylegesen kilépni a nyugalmi állapotból. Ez kiváló lehetĪséget biztosít a kertészek számára egyes hagymás növények virágzásának idĪzítésében, amirĪl a késĪbbiekben részletesen szólunk. Fontos szerepe van még a növények fejlĪdésében a cirkadián hĪmérsékleti ritmusnak, vagyis a nappaliéjszakai hĪmérséklet változásának. A termesztésben csak DIF-ként emlegetett paraméter a nappali és éjszakai hĪmérséklet különbségét jelenti. Ha ez az érték pozitív, vagyis a nappalok melegebbek, mint az éjszakák, akkor a növény szármegnyúlással válaszol, fordított esetben pedig nem nyúlik meg a szára. Minél pozitívabb a DIF érték, annál nagyobb lesz a szármegnyúlás, és minél jobban közelít nullához, vagy negatív lesz, annál kisebb lesz a hosszanti növekedése a növénynek. Nem minden növény reagál azonban ugyanúgy a DIF változására, elsĪsorban a mérsékelt égöviek mutatnak erĪsebb reakciót, míg a trópusi származásúak kevésbé. Ez érthetĪ is, ha megvizsgáljuk ezen növények élĪhelyének klímáját. Fény A növényekben a fénykitettség hatására háromféle folyamat, válaszreakció játszódik le: a fotoszintézis, a fotomorfogenezis és a fototropizmus. A fotoszintézissel, mint energiabeépítĪ, asszimiláló folyamattal részletesebben most nem foglalkozunk, ellenben a fotomorfogenezisnek, vagyis a fény indukálta egyedfejlĪdési folyamatoknak, és kisebb mértékben a fototropizmusnak, avagy a fényinger hatására kiváltott helyzetváltoztató mozgásnak fontos szerep jut a növényi szervezet növekedésszabályozásában. A növények a fény háromféle tulajdonságát képesek érzékelni: a fény hullámhosszát, a fény intenzitását, és a fénykitettség idejét, azaz a fotóperiódust. A növények által hasznosított hullámhossztartomány nagyjából egybeesik az emberi szem számára látható fény tartományával, de ezen tartományon belül nem egyenletes az egyes színekhez tartozó altartományok növényi hasznosíthatósága. A fotoszintézis során a klorofill molekula a vörös tartományt tudja hasznosítani (kis mértékben a kéket is, ŐŐ0-Ő70 nm között), míg a flavin és karotinoid színanyagok a kék tartományt. A sárga és zöld tartománynak kisebb a jelentĪsége, de némi élettani hatással ezek is bírnak. A fotoszintézisben hasznosított vörös fény rendelkezik még az alábbi élettani hatásokkal is: serkenti a magcsírázást, a szármegnyúlást és a szárazanyagfelhalmozódást, fokozza az antociánképzĪdést, és elĪsegíti a generatív életszakaszba történĪ átlépést. A hormonháztartásra gyakorolt hatását illetĪen elmondható, hogy eszenciális az organogenezis indukciójához, mert segíti a szövetekben a citokininek felhalmozódását, ezáltal serkenti a hajtások számának növekedését, ugyanakkor csökkenti az auxinok mennyiségét. Infravörös tartományú sugárzás hatására (73ő nm felett) a növények különösen erĪs szármegnyúlással reagálnak. A kék fény ezzel szemben csökkenti a szárhosszúságot, ezáltal erĪsíti a szárat, növeli annak ellenállóképességét, valamint javítja a virág és a levél színét. Kék fény hatására a növényben nĪ a gibberellinek és abszcizinsav bioszintézise. A zöld és sárga tartomány hatása gyengébb, de kimutatható, hogy az auxinok lebomlása magas ilyen tartományú fénnyel történĪ megvilágítás esetén, és emiatt relatív citokinintúlsúly alakul ki a szövetekben, így jó hatással van a járulékos hajtások indukciójára, a rügyek fejlĪdésére. 45 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A fény intenzitásának és a napi megvilágítás hosszának változása a növények számára jelzi az évszakok múlását, így lehetĪvé válik, hogy a növények életritmusa alkalmazkodjon a környezeti tényezĪk periodikus változásához. Fotoperiodikus reakciónak nevezzük a növény válaszát a nappal/éjszaka idĪtartamának változásaira, mely legfĪképp a virágzás elindulásában nyilvánul meg. A fotoperiodikus reakcióidĪ az a fajra, fajtára jellemzĪ idĪtartamot jelenti, amíg a növény a fotoperiodikus inger kezdetétĪl eljut a teljes kivirágzásig. Hosszát hetekben szoktuk megadni. Olykor elĪfordul, hogy a fényintenzitás változása is befolyásolja a reakcióidĪ hosszát, tehát egyes esetekben fényösszegrĪl is lehet beszélni, hasonlóan a hĪösszeg fogalmához. Ez azonban nem általánosan érvényes, a legtöbb növény esetében a fokozott fényintenzitás nem pótolja a megvilágítottsági tartam rövidülését. A kritikus nappalhossz jelzi azt az idĪtartamot, ami alatt vagy felett egy adott növényfaj egyedei virágozni kezdenek. A kertészeti szakzsargon rövid nappalnak nevezi a kritikus nappalhossz alatti értékeket, míg hosszú nappal az, ami fölötte van (10-1ő óra között szokták megadni az értékeket). Rövidnappalosnak nevezünk egy dísznövényt, ha a számára kritikus nappalhossznál rövidebb nappalok hatására kezd el virágozni, ellenkezĪ esetben pedig hosszúnappalos. A természetben élĪ növények között a rövidnappalosok ĪsztĪl nyílnak, míg a hosszúnappalosok a nyári félév során. Igazából nem a nappal hossza, hanem az éjszakáé a meghatározó a növények számára; ezt bizonyítja, hogy rövidnappalos növény esetén a hosszú éjszaka virágindukáló hatását meg lehet szakítani minimális mesterséges megvilágítással, amibĪl néhány percnyi elég ahhoz, hogy megszüntesse a hosszú éjszaka hatását. Meg kell még említeni, hogy léteznek nappalhossz közömbös növények is, melyeknél nem függ a virágzás ideje a változó nappalok hosszától, valamint az elsĪ két csoportba tartozó növények között is megkülönböztethetünk obligát (minĪségileg reagáló) és fakultatív (mennyiségileg reagáló) növényeket. Obligát reakciójú növények csak és kizárólag akkor kezdenek virágozni, ha megfelelĪ ingert kapnak a sötétperiódus hosszától, míg a fakultatív reakciójú növények az indukciót ki nem váltó nappalhossz mellett is virágozni kezdenek elĪbb-utóbb, de sokkal vontatottabban, mint ha indukciót kiváltó nappalhossz mellett nevelĪdnének. A fotoperiodikus reakciójuk alapján csoportosítható dísznövények néhány példával obligát hosszú- fakultatív fakultatív rövid- obligát rövid- nappalhossz nappalos hosszúnappalos nappalos közömbös nappalos Vágottvirág, vágott szegfű, Begonia elatior Chrysanthem Gerbera, cserepes Eustoma hibridek um, Rosa, virágos grandiflorum Kalanchoë, Strelitzia, növények Euphorbia Freesia, pulcherrima Pelargonium, Saintpaulia, Primula Egynyáriak Centaurea, Ocimum, Viola, Celosia, Tagetes Amaranthus, Linum, Gazania, Salpiglossis, Sanvitalia, erecta, Cleome, Lavatera,, Ageratum, Zinnia elegans, Lablab Tagetes Lobelia, Calendula, Cosmos, purpureus, patula, Mimulus, Dianthus Gomphrena, Ipomoea Impatiens Oenothera, chinensis, Ipomoea, lobata New-Guinea Begonia × Tithonia, Tagetes hibridek, tuberhybrida, Petunia tenuifolia Impatiens Fuchsia Grandiflora balsamina, hibridek, típus, Salvia Begonia Rudbeckia farinacea semperflorens, Zinnia angustifolia 3.3. A fejl dés és virágképz dés során szerepet játszó kémiai anyagok a növényben 46 3. Dísznövények növekedésszabályozása A magasabbrendű növényeknél a sejtek közötti kommunikáció kémiai hírvivĪk segítségével történik, csakúgy, mint az állati szervezetben. A növényi hormonok ezen kémiai hírvivĪ anyagok bizonyos típusai, tágabb értelemben véve növekedésszabályozó anyagok. A hormonok hatásmechanizmusára jellemzĪ, hogy speciális fehérjékhez, a receptorokhoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat. Nagyon alacsony koncentrációban fordulnak elĪ, de hatásuk függ a koncentráció nagyságától, valamint keletkezésük helyétĪl távolabb fejtik ki hatásukat (kivéve az etilént, ami minden sejtben keletkezhet, és hatását helyben fejti ki). ElsĪsorban a növekedésre és fejlĪdésre hatnak, és egy jelenséget több hormon is szabályozhat, vagyis nem csak a koncentrációjuk, de az egymáshoz viszonyított arányuk is meghatározó jellegű a hatás kialakulásában. A hormonok gátló és serkentĪ szerepet is betöltenek. Hagyományosan öt hormontípust lehet elkülöníteni: az auxinok, a gibberellinek, a citokininek, az etilén és az abszcizinsav. Auxinok Az indol-3-ecetsav (IES, angol rövidítése IAA) az a vegyület, ami a magasabbrendű növényekben általánosan betölti az auxin szerepét in vivo. Más indolvegyületek (indol-3-vajsav vagy IVS, 4-klór-IES, OH-IES) is rendelkeznek a növényben az IES-hoz hasonló hatással, ám ezek rendszerint az IES elĪanyagai vagy származékai, és a növényi szervezetben ezek mind IES-vá alakulnak át/vissza. Léteznek azonban szintetikus auxinok is, melyek auxinszerű hatással rendelkeznek, de nem metabolizálódnak IES-vá. Mivel ezen anyagok bomlástermékei is rendelkezhetnek auxinszerű hatással, továbbá ellenállóbbak az enzimes bontással szemben, hatásukat tovább fejtik ki a növényben, ezért kertészeti szempontból ezek felhasználása célravezetĪbb eredményeket ad, mint az IES-é, amely egyébként is egy fényre bomló vegyület, és nehéz tárolni, felhasználni emiatt. JelentĪsebb szintetikus auxinok: - 2,4-diklórfenoxiecetsav (2,Ő-D), - 2,4,5-triklórfenoxiecetsav (2,Ő,ő-T), - 1-naftilecetsav (NES), - 2-metil-4-klórfenoxiecetsav (MCPA), - 4-amino-3,5,6-triklórpikolinsav (pikloram), - 2-metoxi-3,6-diklórbenzoesav (dicamba). Az auxin fiziológiai hatásait a következĪkben lehet összefoglalni: - a sejtek és szervek, elsĪsorban a szár megnyúlásos növekedését serkenti, - hajtás és levéldugványoknál a gyökérkialakulás elĪsegítése, oldalgyökér fejlĪdés, - meghatározó szerepet játszik az apikális dominancia kialakításában, - szabályozza a levél és termésleválást, a terméskötést, -növekedést, és –érést - más hormonokkal interakcióban is hat: citokininekkel együtt serkenti a sejtosztódást, - gibberellinekkel együttműködve pedig a virágok nemi jellegét képes befolyásolni (magas auxin/gibberellin arány esetén nĪivarú virágok, ellenkezĪ esetben a hímvirágok kialakulásának kedvez). Az auxin a növényi szervezetben a növekvĪ hajtáscsúcsban és a levelekben termelĪdik, és bazipetálisan képes transzlokálódni a szár háncstestében. 47 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A természetes auxin, származékai és a mesterséges auxinhatású vegyületek f bb formái Gibberellinek A gibberellinek nem csak a magasabb rendű növényekben, de az alacsonyabb rendűekben, baktériumokban, algákban, gombákban is szintúgy elĪfordulnak. Szerkezetüket tekintve tetraciklusos diterpének, jelenleg több, mint 100 féle gibberellint ismerünk. A növényi szervezetben a szárcsúcsban szintetizálódnak, és mind a xilémben, mind a floémben képesek transzlokálódni, minden növényi részben elĪfordulnak. Hatásuk némi átfedést mutat az auxinéval: - a szármegnyúlás serkentése, - partenokarpia indukciója, - apikális dominancia erĪsítése, de specifikus hatásaik is vannak, melyeket az auxin nem képes kiváltani, ezek: - a genetikai és fiziológiai törpeség normalizálása, - fény- és hidegigényes magvak csírázásának indukciója, - rügyek nyugalmi állapotának megszakítása, - a virágzás elĪsegítése, kiváltása nem induktív környezetben, hideghatást vagy hosszúnappalt igénylĪ növényeknél, - a virágok nem jellegének megváltoztatása a hím jelleg felé. A kertészeti gyakorlatban a legáltalánosabban elterjedt gibberellin a GS3 (angolul GA3), permetezéssel kijuttatva használják fel az alábbi célok elérésére: szĪlĪnél a partenokarpia indukciója, a mag nélküli fajták alacsony terméshozamának növelésére, a virágzás kiváltása nem induktív körülmények között, áztatással pedig a magvak csírázásának megkönnyítésére. A virágzás kiváltása csak azon 48 3. Dísznövények növekedésszabályozása hosszúnappalt igénylĪ növények esetén lehetséges gibberellin segítségével, melyek rövidnappalos viszonyok között levélrozettát fejlesztenek, és a hosszúnappalok hatására történik a szármegnyúlás és a virágképzĪdés. Ezeknél a növényeknél a gibberellin tehát a hosszúnappalos kezelést képes helyettesíteni. Levélrozettát nem képzĪ hosszúnappalos növények esetén, mint pl a fukszia, a gibberellin nem segíti elĪ a virágzást, rövidnappalos növényekre pedig szintén nincs hatással sem pozitív, sem negatív irányban. A hideghatás helyettesítésére is alkalmas lehet a gibberellinkezelés, de nem általánosan sikerült bizonyítani ezt a hatást, vannak olyan, a virágzáshoz vernalizációt igénylĪ fajok, melyeknél nem sikerült a gibberellinekkel virágzást kiváltó hatást elérni. Hagymás nĪszirom esetében viszont a GS3 kezelés megfelelĪen helyettesíti a vernalizációt, abban az esetben, ha a GS 3 kezelést követĪen a növények megkapják a kellĪ megvilágítási idĪtartamot a virágképzĪdéshez (ez akkor is szükséges, ha nincs GS3 kezelés, csak hidegkezelés). A gibberellinsav szerkezete Citokininek Hasonlóan a gibberellinekhez a citokininek is elĪfordulnak mind az alacsonyabb, mind a magasabb rendű növényekben, emellett gombákban, baktériumokban. Általánosan elterjedt mivoltukat mutatja, hogy a baktériumokban termelĪdött citokininek azonosak a magasabbrendűekével, illetve azok analógjai. A gyűjtĪnév purinvázas vegyületeket takar, melyek sejtosztódást indukálnak, jellemzĪ rájuk, hogy auxin jelenlétében fenntartják a dohány kallusz tenyészetek folyamatos növekedését. Természetesen is többféle citokinin fordul elĪ a növényekben, de szintetikusan elĪállított citokininbĪl is ismerünk jónéhányat. Természetesen elĪforduló a magasabbrendű növényekben a zeatin, izopenteniladenin, Populus fajokra jellemzĪ a 6-benzilaminopurin és hidroxilált formái (orto- és meta-topolin). A 6benzilaminopurint (vagy 6-benziladenin, BAP) szintetikus citokininként is nyilvántartják, csakúgy, mint a kinetint. A növényben a gyökércsúcs termeli a citokinineket, és a xilémben transzportálódnak, a transzspirációs árammal jutnak el a növény föld feletti részeibe. A fiziológiai hatásuk sok területre terjed ki: - résztvesznek a sejtosztódás szabályozásában, növekedési, fejlĪdési és differenciálódási folyamatokban, - serkentik a sejtmegnyúlást, - a csírázáshoz vöröst fényt igénylĪ magvak csírázást fényhatás nélkül is megindítják, - néhány, a virágzáshoz hideghatást igénylĪ faj esetében a citokininkezelés helyettesíti a vernalizációt, - késleltetik a levelek öregedését, - serkentik a tápanyagok mobilizálását, - az apikális dominancia kialakítása során az auxin antagonistájaként működnek, - a rügynövekedést serkentik, 49 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem - elĪsegítik a gumók képzĪdését, - serkentik a kloroplasztiszok érését, - indukálják enzimek szintézisét. Kertészeti felhasználásuk a mikroszaporításon kívül fás növények elágazódásának elĪsegítésében rejlik (benzil-adenin tartalmú készítmények), illetve vágott virágok posztharveszt kezelési eljárása, hogy a vázavízben oldott citokininek hatására lassul a virág hervadása, zöldebbek maradnak a levelek, megnĪ a vázaélettartama. Néhány fontosabb citokinin hatású vegyület szerkezete Abszcizinsav Az 1960-as években több növénybĪl azonosítottak egyszerre egy növekedésszabályozó anyagot, mely ugyanannak bizonyult, és mivel feltételezték, hogy ez a vegyület okozza a növényi szervek leválását (abszcisszióját), abszcizinsavnak (ABS) nevezték el. Ma már tudjuk, hogy ezért az etilén a fĪ felelĪs, de az elnevezés megmaradt. A magasabbrendű növényekben a fejlĪdési fázisok mindegyikében megtalálható vegyület, bár igen kis mennyiségben. Az elĪbbiektĪl eltérĪen ez egy inhibitor17 szabályozó anyag, de egyenlĪ jelentĪségű a korábban tárgyalt hormoncsoportokkal. Fiziológiai hatásai: - részt vesz a levél leválásában, a leválási zóna kialakulásában - részt vesz a rügyek nyugalmi állapotának kialakításában és megszűntetésében, más növekedésszabályozókkal összhangban - szerepe van a magvak nyugalmi állapotának kialakulásában és megszűnésében, külsĪleges kezelés esetén csírázásgátló hatást fejt ki - sietteti az öregedés folyamatát 17 gátló hatású 50 3. Dísznövények növekedésszabályozása - serkenti a járulékos gyökérképzĪdést - gátolja a megnyúlásos növekedést - virágzást indukál egyes rövidnappalos növényeknél nem induktív körülmények között (szamóca, feketeribiszke) - vízhiány esetén megnĪ a koncentrációja, fokozza a gyökerek vízfelvételét és csökkenti a transzspirációt a sztómák záródásának elĪsegítésével Hatásai alapján sok felhasználási lehetĪség nyílna ABS-val a kertészeti gyakorlatban, de mivel a növények gyorsan metabolizálják az ABS-t, ezért többször és nagyobb koncentrációban lenne szükséges kijuttatni, amit elĪállítási költsége nem tesz rentábilissé. Etilén Az öregedés hormonjaként, stresszhormonként is nevezik az etilént. A növényi szervezet minden sejtje képes a termelésére, fĪleg abiotikus stresszorok hatására: hideg, szárazság, sebzés, levegĪhiány a gyökereknél, magas ózon és nehézfémkoncentráció. Az öregedĪ szervek, termések nagyobb koncentrációban termelik, mint az érett, vegetatív szövetek. Fiziológiai hatásai: - gátolja a megnyúlásos növekedést - fokozza a hajtás gibberellinérzékenységét - serkenti a levél- és termésleválást - gyökeresedést indukál - megtöri a rügyek és a magvak nyugalmi állapotát - serkenti a virágkezdemények képzĪdését, a terméskötést, a termés növekedését - virágoknál az ivari jelleget a nĪivarúság felé tolja el - serkenti a gumóképzĪdést - elĪsegíti az öregedési folyamatokat Kertészeti felhasználása a hatásai miatt jelentĪs mértékű, de mivel gázról van szó, ezért könnyen elillana, így nem közvetlen formában permeteznek vele, hanem olyan vegyületeket alkalmaznak, amelyekbĪl bomlás során szabadul fel az etilén, pl 2-klóretil-foszfonsav hatóanyagot (Ethrel, CEPA). Mivel a vágott virágok elnyílását gyorsítja, ezért azok tárolóhelyiségében a folyamatosan termelĪdĪ etilén koncentrációját csökkenteni kell annak megkötésével. Erre a célra egy porózus – nagy felületű – anyagból készült szűrĪt alkalmaznak, melyet kálium-permanganát oldattal itatnak át. Broméliák esetében azonban az idĪ elĪtti virágzásindukció fontos eszköze. 3.4. Egyéb növekedésgátló anyagok, törpít szerek A dísznövénytermesztésben elterjedten használják a növekedésgátló anyagok egy speciális csoportját, az úgynevezett törpítĪszereket. Ezek klasszikus értelemben nem tartoznak a növényi hormonok közé, szintetikus vegyületek. A piac igényli a kompakt habitusú, kis méretű növényeket, melyek elĪállítását sokszor megfelelĪ genotípusú fajta hiányában csak kémiai kezeléssel lehet megoldani. Erre a célra alkalmazhatók azok a szerek, melyek a szár/szártagmegnyúlást elĪidézĪ gibberellinek antagonistájaként működnek, sokszor a gibberellin bioszintézisét gátolják, vagy a csúcsdominanciát blokkolva bokros habitust adnak a növénynek. Ezek a szerek a virágbimbók számát is növelik, viszont a virágzást 1-2 héttel is késleltethetik. Erre alkalmas hatóanyagok a triazol típusú fungicidek közül a paclobutrazol, ancymidol, flurprimidol, illetve a klór-kolin-klorid (CCC), daminozid. A szigorodó környezetvédelmi rendelkezések miatt azonban egyre csökken ezen hatóanyagokat tartalmazó elérhetĪ szerek száma. 51 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem 3.Ő. Gyakorlati magvalósítási lehet ségek Szaporítási id pont megválasztása Akkor van lehetĪség kizárólag a szaporítási idĪpont megválasztásával szabályozni a virágzást, amikor az csak egy megfelelĪ növényméret/eltelt idĪ után következik be. ElĪkezelt (hĪkezelt) szaporítóanyag esetén például az Amaryllis jó példa erre. A legtöbb kultúra esetében viszont az egyéb növekedésszabályozási lehetĪségekkel kombináltan használják a szaporítási idĪpont megválasztását. Mechanikai kezelések Mechanikai kezelés alatt egyrészt a növények fizikai ingerlését, másrészt a növényi szervezet részeinek eltávolítását értjük. A fizikai ingerlés, a növényállomás „söprésébĪl” áll, melyet az állomány fölé rögzített műanyag vagy fa léccel, esetleg kefékkel oldanak meg. A növények hajtáscsúcsát naponta többször, 30-40-szer végigsöprik, aminek a hatása hasonló a természetben a szél hajlítgató hatásához: a növény hosszanti növekedése lassul. Kizárólag egészséges növényeknél szabad használni, és vigyázva, hogy ne okozzunk sérülést. Magyarországon nem nagyon alkalmazzák a módszert, de mivel beruházásigénye alacsony, és a környezetre káros vegyszereket sem igényel, elterjedése várható a jövĪben. A fizikai ingerlésnél erĪsebb fiziológiai hatással bír a hajtáshelyzet megváltoztatása, a lehajtogatás módszere, amit növényházi vágott rózsa termesztés esetén gyakran alkalmaznak. A hajtáshelyzet erĪteljes megváltoztatását a feltörekvĪ szárak legalsó pár rügy környékén történĪ megtörésévelmegcsavarásával és lehajlításával végzik. Ennek eredménye a növényi szervezetben az apikális dominancia megszűnése, és így a hajlítás környékén a rejtett rügyek kihajtásának elĪsegítése. Szintén az apikális dominancia megszüntetését használja ki a különbözĪ magasságokban elvégzett visszacsípés, visszavágás, visszatörés. Optimális hatásra akkor számíthatunk, ha a hajtáscsúcs mellett a legfiatalabb 1-2 levelet is eltávolítjuk a növényrĪl, ilyenkor még a kihajtás kellĪen gyors a levélhónalji rügyekbĪl, és jobb bokrosodást is elérhetünk, mintha csak a hajtáscsúcsot távolítjuk el. IdĪsebb részekig történĪ visszavágás, -törést ritkábban alkalmazunk, fĪleg akkor, ha elkéstünk a megfelelĪ magasságban történĪ visszacsípéssel. Ilyenkor a levélhónalji rügyek kihajtása vontatottabb, és kevesebb is hajt ki. Bár nem kifejezetten kezelésnek minĪsül, mégis ebben a pontban tárgyalható még a cserépméret és –forma hatása a növekedésre. A visszacsípés hatására kihajtó oldalrügyek hajtásokat fejlesztenek és bokrosítják a mikulásvirágot 52 3. Dísznövények növekedésszabályozása A termesztĪedény tulajdonságai, elsĪsorban a térfogata adott maximális gyökértömeg létrejöttét határozza meg. Egy adott gyökértömeg pedig meghatározott föld feletti részt képes tápanyaggal és vízzel ellátni, tehát a növény potenciális mérete eleve korlátozva lesz. A cserépméret megválasztása során azonban arra is kell ügyelni, hogy a maximális méretet elért növény egy idĪ után könnyen elöregszik az adott méretű edényben tartva. Rövidnappalos kezelés Kivitelezése elsötétítéssel történik, Magyarországon áprilistól szeptemberig lehet rá szükség. A növényállományt egy fényt át nem eresztĪ anyaggal takarják le. Általában sűrűn szĪtt anyagot használnak, melyet a növények fölött kialakított vázrendszerre húznak ki. A fekete fólia is alkalmazható erre a célra, de figyelembe kell venni, hogy nagyon bemelegedhet alatta az állomány, mivel nem szellĪzik. Ennek kiküszöbölésére találták ki azt a fóliát, melynek külsĪ oldalát vékony rétegben alumíniummal vonják be. Ez visszaveri a hĪt, megakadályozza a túlzott felmelegedést. MegfelelĪ vázrendszer esetén a takaróanyag energiaernyĪként is alkalmazható a fűtési szezonban a költségek csökkentésére. A korallvirág termesztése során a rövidnappalos kezelést az állomány fölé kifeszített fekete függönnyel valósítják meg 53 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A rövidnappalos kezelés másik megvalósítása: az állomány fölé helyezett alagútvázra fényt át nem ereszt fóliát húznak kés bb Asszimilációs pótmegvilágítás Fényigényes kultúráknál, vagy fakultatív hosszúnappalos növények esetén alkalmazzuk a nagyobb hozam elérésére (például rózsa, liliom). A legtöbb dísznövénynél az asszimilációs pótmegvilágítás javasolt erĪssége minimum Ő000-ő000 lux. A hosszabb idĪn át biztosított alacsonyabb fényintenzitás hatásosabb, mint a rövid ideig adott intenzívebb megvilágítás – pl a 2Ő órán át adott Ő000 lux jobb hatást ad, mint a 12 órás 8000 luxos pótmegvilágítás. Magyarországon október végétĪl március elejéig alkalmazzák, napfényes idĪben Ő-6 órával hosszabbítjuk meg a nappalt, borús idĪ esetén akár egész nap, 2Ő órán át is mehet a megvilágítás a növényeknek. Hosszúnappalos inger biztosításához elegendĪ az állomány fölé lógatott 60-100 wattos villanykörte is, asszimilációs pótmegvilágításhoz viszont elengedhetetlen a nagyobb fényintenzitást, és a növények számára jobb spektrumot biztosító HPS (nagynyomású nátriumgĪz-lámpák) lámpák alkalmazása. EzekbĪl a Ő00 wattos izzók terjedtek el széleskörben, ugyanis ezek hĪtermelése még nem olyan nagy, hogy a növények fölé 3-Ő méter magasságba elhelyezett izzók hĪje károsítaná a növényállományt. Ezeket 16 négyzetméterenként elhelyezve (vagyis egy fényforrás fénye Ő m magasságból 16 négyzetméterre vetül), az általában ő0000 lument biztosító Ő00 wattos izzó a növényállomány szintjében ő0000/16=3125 luxnak megfelelĪ megvilágítást ad. 54 3. Dísznövények növekedésszabályozása Az asszimilációs pótmegvilágítást biztosító nagy nyomású nátriumg z-lámpák A jövĪben alkalmazásra kerülhetnek növényházakban is LED-ekbĪl álló megvilágítási rendszerek, melyeket a mikroszaporításban már kezdenek egyre több helyen alkalmazni. Nagy elĪnye a LED-es rendszereknek, hogy szinte tetszés szerint választható a kibocsátott hullámhossztartomány, és így könnyen állítható a kék/vörös/távoli vörös tartományok aránya a sugárzott fényben. Másik jövĪbeli lehetĪség még a fénnyel történĪ növekedésszabályozásra a fényszűrĪk használata, mellyel az üvegházba belépĪ természetes fényben a termesztési program aktuális szakaszának megfelelĪen adott hullámhossztartomány-arányokat állítunk elĪ. H kezelések A hĪmérséklet változtatásával is elérhetünk növekedésszabályozást a növényeknél. A korábban említett DIF értékének minél kisebbre csökkentésével például növekedésgátlást érhetünk el, és csökkenthetĪ a kémiai retardánsok felhasznált mennyisége. A DIF szabályozásán túl az éjszakai hĪmérséklethez képest hajnalban 3-6°C-kal alacsonyabb hĪmérséklet tartása 2-3 órán keresztül hasonló, vagy akár jobb eredményt is okozhat a növekedés visszatartásában. A DIF kezelést nem szükséges az egész termesztési ciklus alatt tartani, elegendĪ csak a legaktívabb vegetatív növekedés periódusában alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy a DIF csökkentésével megnĪ a kultúraidĪ (ha a DIF csökkentését a napi átlaghĪmérséklet csökkentésével érjük el – vagyis nappal és éjszaka egyaránt kevesebbet fűtünk). A virágzáshoz hidegperiódust igénylĪ fajok esetében lehetĪség van a nyugalmi idĪszak hosszát befolyásolni a megfelelĪ hĪmérsékleten való tartással. Ezeknek a fajoknak sokszor rövidebb a hidegperiódus igénye, mint a természetben elĪforduló tényleges hidegperiódus hossza, és az aktív nyugalmuk lejárata után már csak a még fennálló hideg idĪjárás miatt nem kezdenek el hajtani. A termesztés során ezeknél a fajoknál lehetĪség nyílik a hidegperiódust lerövidíteni arra a minimális idĪtartamra, amíg a növényben lezajlik az aktív nyugalmi idĪszak, ezután a hĪmérséklet emelésével pedig virágoztatásra késztethetĪk, korábban, mint ahogy a természetben tennék azt. A kihajtás gátlását, idĪzítését pedig a meghosszabbított hidegperiódussal érhetjük el, vagyis a kívánt kihajtás idejéig hidegben tartjuk a növényt annak ellenére, hogy már lezajlott benne az aktív nyugalom (például a „2 fokos” tulipánhagyma, amely megkapta a vernalizáció mindegyik szakaszát, és ezután a kiültetésig 2 °C-on tárolják). Mérsékelt égövön célszerű az ilyen növények termesztését úgy idĪzíteni, hogy a 55 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem hidegkezelés periódusa az egyébként is hideg évszakra, télre essen (flamingóvirág, húsvétikaktusz). A hidegkezelés alatti fényellátás mértéke befolyásolhatja a hidegkezelés hosszát – a gyengébb megvilágítás meghosszabbítja, a jó fényellátás pedig megrövidíti annak tartamát. Egyes szubtrópusi fajok (például a Cymbidium) olyan erĪs fényintenzitást is igényelhetnek a hidegperiódus alatt, amit nálunk a téli évszak során a borús idĪjárás miatt nem tudunk számukra biztosítani (asszimilációs pótmegvilágítás nélkül), így ezeknél a növényeknél a nyári szakaszban kell a hidegperiódust megadni az üvegház hűtésével, ami technikailag igencsak költséges, de megvalósítható. A legelterjedtebb megoldás a hűtĪfalas üvegház, ahol az egyik oldalfalon vizet folyatnak le egy nagy felületet biztosító anyagon, míg a másik oldal elhelyezett ventilátorokkal keresztülszívatják a levegĪt a termesztĪházon. A h t falas üvegház vizet csordogáltató oldala kívülr l: az árnyékolással óvják a fal felmelegedését A h t falas üvegház ventilátoros oldala 56 3. Dísznövények növekedésszabályozása A víz evaporációjának hatására a hĪmérséklet így csökkenthetĪ. MelegkezelésrĪl is beszélhetünk néhány növény esetében. Holland nĪsziromnál például a nyári kényszernyugalmi periódust 30 fokon való tartással lehet imitálni, és így akár egy egész évig lehet tárolni a hagymáját a kultúraindítás kívánt idejéig. Jácint esetében a nyári kényszernyugalom idején végzett melegkezelés segítségével állítják elĪ a „szalagosodott” virágokat, vagyis az egybeforrott virágszálakat a minél dekoratívabb hatás elérése végett. Ennek során a hagymáját 10 napig 23°C-on, 2 hétig 30°C-on, majd 3 hétig 2ő,ő°C-on tartják. Kémiai szerek alkalmazása A kémiai szereket elsĪsorban a dugványok gyökeresedésének elĪsegítésére, illetve a növényi szervezet habitusának törpítésére alkalmazzuk. A hormonok hatásának ismertetésekor már említettük, hogy az auxinokat használják a gyökeresedés kiváltására. Ezek közül is elsĪsorban a szintetikus auxinokat, az indol-3-vajsavat (IVS) és a naftil-ecetsavat (NES). ElĪnyük, hogy jóval stabilabbak a természetes auxinnál, nem bomlanak hĪ és fény hatására. Vízben csak a nátrium- és káliumsóik oldódnak, ezért vizes oldat készítéséhez csak ezeket használhatjuk, egyébként a por alakban forgalmazott tiszta formájuk csak szerves oldószerekben, pl etil-alkoholban oldódik jól. A dugványok kezelése történhet ő0%-os etil-alkohollal elkészített 0,1-0,5%-os oldattal, ilyenkor a dugványok talpát 11,ő cm mélyen ő másodpercre bemártják az oldatba, majd lerázzák és félreteszik néhány percig szikkadni dugványozás elĪtt. Másik lehetĪség az oldat helyett a porkészítmény, ami gyárilag is kapható. A gyökereztetĪ por úgy készül, hogy az auxin tömény etil-alkoholos oldatát talkumporral18 keverik, és megvárják, amíg az alkohol elpárolog. A talkumpor megszárad, és egyenletesen elosztva tartalmazza a hormont. Ennek felhasználása hasonló, mint az oldaté, csak itt ügyelni kell arra, hogy enyhén nedves legyen a dugvány talpa bemártás elĪtt, mert csak így tapad rá kellĪ mennyiségű szer. A törpítĪszerek kijuttatása beöntözéssel és permetezéssel történhet. A beöntözés kisebb szakmai felkészültséget igényel, ugyanakkor több szer fogy. Növényfajonként is eltérĪ lehet, hogy a beöntözésre vagy a permetezésre reagálnak-e jobban a kezelt növények. Permetezéses kijuttatás után a lemosódás elkerülése végett nem célszerű 2Ő órán belül párásítani sem. A kijuttatandó anyag töménysége mindig a szer típusától függ, errĪl a szer gyári tájékoztatója ad felvilágosítást. A legtöbb esetben a kijuttatás után a növények sárgulni kezdenek, ami természetes jelenség, de jól használható egyfajta indikátorként is: jelzi a szer kijuttatásának egyenletességét. A sárgulás megszüntetését nitrogéntartalmú levéltrágyázással lehet elérni, melyet a kezelést követĪ 2. vagy 3. napon lehet megkezdeni. A törpít szerrel nem kezelt (0), és kezelt Ismelia carinata növények: Űaramba (1), Regalis (2), Alar (3) 18 magnézium tartalmú szilikátásvány, melyet porrá Īrölve töltĪ- és vivĪanyagként alkalmaznak 57 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ellen rz kérdések 1. Milyen célt szolgál a dísznövénytermesztésben a mesterséges növekedésszabályozás? 2. Milyen fejlĪdési szakaszok különíthetĪek el a növények élete során? Mik a fĪ jellemzĪi ezeknek a szakaszoknak? 3. Mit nevezünk rejuvenilizációnak, és hol van szerepe a kertészeti termesztés során? 4. Milyen környezeti tényezĪk befolyásolják a növények virágképzĪdését? 5. Mit nevezünk vernalizációnak? Mely növényeknek van rá szükségük? 6. Mit jelent a biológiai nulla fok? 7. Hogyan befolyásolja a DIF érték a növények hosszirányú növekedését? 8. Melyik három élettani folyamat során van szerepe a fénynek a növényi szervezetben? 9. Milyen biokémiai változásokat indukál a fény vörös és kék tartományba esĪ része, és hogyan befolyásolja ez a növény morfológiai tulajdonságait? 10. Mi a különbség a rövid- és hosszúnappalos növények között? 11. Mit takar a fotoperiodikus reakcióidĪ fogalma? 12. Mire lehet használni az etilént, mint növényi hormont a kertészeti gyakorlatban? 13. Milyen módon lehet megoldani üvegházban a rövidnappalos kezelést? 14. Hogyan lehet Cymbidium-nál virágzásindukáló körülményeket biztosítani mérsékelt égövön üvegházban télen illetve nyáron? 15. Mi a törpítĪszerek biokémiai hatásmechanizmusa, és hogyan kell kijuttatni Īket? Felhasznált és ajánlott irodalom RÜGNER, W.: VirágképzĪdés és virágfejlĪdés, MezĪgazdasági Kiadó, Budapest 1977 TURCSÁNYI, G. (szerk.): MezĪgazdasági növénytan, MezĪgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 2001 HARASZTI, E.: Zsebkönyv a növények életérĪl, Natura, 1977 ERDEI, L. (szerk.): Növényélettan. Növekedés és fejlĪdésélettan, JATEPRESS, Szeged 200Ő PETHĩ, M.: MezĪgazdasági növények élettana, Akadémiai Kiadó, Budapest 2002 SCHMIDT, G. (szerk): Növényházi dísznövények termesztése, MezĪgazda Kiadó, Budapest 2002 HORTOBÁGYI, T. (szerk.), SIMON, T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000 58 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM 4. FEJEZET VÁGOTTVIRÁGOK TERMESZTÉSE ÉS KERESKEűELME SzerzĪk: Honfi Péter – Steiner Márk 4.1 A vágottvirág fogalma Vágottvirág-termesztésnek a gyökerétĪl, földbeni részétĪl megfosztott virágok (növénytani értelemben virágos hajtások) elĪállítását tekintjük. „Vágott” virág ennek megfelelĪen a szedés módjától (vágás, törés, szakítás) függetlenül minden gyökértelen állapotban forgalmazott, virágot vagy virágzatot tartalmazó hajtás. Az így elĪállított áru értékesítés után csak rövidebb ideig él, ezzel a dísznövénytermesztés területén egyedülálló termékrĪl van szó. BĪvebb értelemben a vágottvirágok közé tartoznak a szárazvirágok is, melyeket különbözĪ szárítási, tartósítási eljárások után, hosszabb idĪtartamú díszítés céljából konzerválva forgalmaznak. Bár fogalmilag a hagymás-gumós dísznövények hajtatása, idĪzített virágoztatása is részben a vágottvirág-termesztés területéhez tartozik, ezek a növények speciális termesztéstechnológiájuk miatt külön csoportot alkotnak, és jelen tananyagban csak említés szintén foglalkozunk velük. Szintén vágottvirágnak tekinthetĪ néhány fásszárú virágos cserje, így például az orgona (Syringa vulgaris), a labdarózsa (Viburnum opulus ‟Roseum‟) vagy az aranycserje (Forsythia × intermedia) virágzó vesszeje, ezekre azonban szintén nem térünk ki tananyagunkban. A szabadföldr l szedett orgona az egyik legkedveltebb tavaszi vágottvirág 4.2 A vágottvirágként termesztett fajok származása Hazánkban és a világon több száz faj több ezer fajtáját termesztik vágottvirágként, ezek származása ennek megfelelĪen igen változatos. Ha csak a legnagyobb mennyiségben forgalmazott taxonok származását tekintjük, akkor is találhatunk európai és ázsiai fajok keresztezésével létrejött hibridcsoportokat, mint a rózsa, kelet-ázsiai származásúakat, mint a krizantém, dél-afrikai szülĪfajok felhasználásával nemesítetteket, mint a gerbera, vagy dél-európai eredetűeket, mint a szegfű. 59 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem 4.3 A vágottvirágok környezeti igényei A változatos származás természetesen változatos környezeti igényekkel jár együtt, ezért a különbözĪ vágottvirágok termesztése a legkülönbözĪbb termesztési feltételek, környezeti viszonyok mellett mehet végbe. AlapvetĪ a különbség a nálunk – többnyire – csak fedett felületen termeszthetĪ és a szabadföldi kultúrák között, hisz míg a növényházi termesztésnél messzemenĪen befolyásolni tudjuk a környezeti tényezĪket, szabadföldön a növények jobban ki vannak téve az idĪjárás viszontagságainak. 4.3.1 Fény A vágottvirág-termesztés területén többségében fényigényes kultúrákkal dolgozunk, jóllehet, jelentĪs eltérések vannak az egyes fajok vagy akár fajták igényeit illetĪen, és gyakran elĪfordul, hogy a nyári idĪszakban – leginkább a túlzott felmelegedés elleni védelemként – árnyékolásra is szükség van. A rózsa fényigényének kielégítése szempontjából a téli és kora tavaszi idĪszak lehet a leginkább kritikus: ha a fejlĪdĪ hajtások nem jutnak elegendĪ fényhez, elĪfordulhat, hogy „bevakulnak”, azaz virágképzĪdés nélkül, vegetatívan fejlĪdnek tovább. Folyamatos termesztés esetén késĪ ĪsztĪl asszimilációs pótmegvilágítást kell alkalmazni, ami sajnos jelentĪsen megdrágítja a hazai elĪállítást. Asszimilációs megvilágítással nevelt gerberaállomány A krizantém fény szempontjából tág tűrĪképességű, 60-80 ezer luxos megvilágítást is elvisel, sĪt, szabadföldön termeszthetĪ fajtacsoportjai is léteznek. A fényszegény körülményekhez is jól alkalmazkodik, szélsĪséges esetben kisebb megnyúlásra hajlamos. A nappal hosszúsága befolyásolja a virágzás idĪpontját: rövidnappalos kultúraként idĪzítése sötétítéssel lehetséges. Kritikus nappalhossza fajtától függĪen 13-1Ő,ő óra, reakcióideje 6,ő-12 hét. A gerbera közepesen fényigényes, 3ő-40 ezer lux az optimális megvilágítottság számára, nyáron a túlzott felmelegedés elkerülése érdekében árnyékolni kell a házat, míg télen jó hatású, ha asszimilációs pótmegvilágításban részesítjük. 60 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme A szegfű kimondottan fényigényes, az ő0 ezer lux feletti fényerĪsséget is képes hasznosítani, árnyékolását legfeljebb nyár eleji kiültetés esetén, a begyökeresedés idĪszakára kell alkalmazni. Fakultatív hosszúnappalos növény, azaz a nyári idĪszakban jobb hozamokat képes produkálni. Az inkaliliom fényigényét tekintve a szegfűhöz áll legközelebb: a fény gyorsítja a növény növekedését és javítja a virág minĪségét. Télen csak asszimilációs megvilágítás és mesterséges hosszúnappal mellett virágoztatható. 4.3.2 H mérséklet HĪigény szempontjából a vágottvirágok igen változatosak: a kimondottan melegkedvelĪ növényektĪl az alacsony hĪmérsékleten virágoztathatóig minden típust megtalálunk közöttük. A rózsa közepesen melegkedvelĪ növény, a növényházi termesztésben 16-18 °C-os nappali és 1Ő-16 °C-os éjszakai hĪmérsékleten fejlĪdik a legjobban. A magasabb hĪmérséklet gyorsítja a fejlĪdést, de ronthatja a szárerĪsséget, 2Ő-2ő °C feletti hĪmérsékleten kimondottan romlik a virágminĪség, a növény lebontási folyamatai kerülnek túlsúlyba. A fűtési idĪszakban a bimbók méretét növeli, a virág minĪségét javítja a fejfűtés (a bimbók magasságában elhelyezett fűtés) alkalmazása. Fejf tés vágottkrizantém-termesztésben A krizantém fajtáit hĪigény szempontjából több csoportba soroljuk. A termopozitív fajták a bimbóképzĪdés idĪszakában 16 °C feletti hĪmérsékletet igényelnek, a termonegatív fajták 1ő °C alatt (10-12 °C) fejlesztenek virágzatot, míg a termoneutrális fajták 10-27 °C közötti hĪmérsékleten is virágoztathatók, így téli és nyári termesztésre egyaránt alkalmasak. 26 °C felett a bimbók továbbfejlĪdése lassulhat, 30 °C felett pedig leáll a fejlĪdésük, a virágzás elmarad. A gerbera tavasztól Īszig 18-22 °C-os nappali, 14-18 °C-os éjszakai hĪmérsékletet igényel, 2Ő °C fölött torz virágzatok képzĪdnek. Télen kb. Ő °C-kal alacsonyabb hĪmérsékletet tartunk, téli pihentetéses technológiánál pedig 8-12 °C-ig is csökkentjük a hĪmérsékletet, és szárazabban tartjuk az állományt. A talaj hĪmérsékletére (optimum: 20-2ő °C) kimondottan kényes kultúra. A szegfű mérsékelten hĪigényes kultúra, inkább a túlzott meleg okoz nehézségeket termesztése során. Nevelésénél télen nappal minimum 8-10, maximum 16 °C-ot, éjjel 6-8 °C-ot tarunk. Rövid ideig akár 1-2 61 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem °C-on is tartható, bár 10 °C alatt a fejlĪdése szünetel. Nyáron 20-22 °C-os hĪmérsékletet igényel, 2Ő °C felett fejlĪdése lelassul, Ő0 °C felett leáll. A Cymbidium termesztésében a hĪmérséklet döntĪ befolyással bír a virágzás idĪpontjára: a 12-16 °Cos hĪmérsékleten, 3-ő héten át tartó hidegkezelés alapvetĪ feltétele a virágzásnak. Ennek legegyszerűbb módja, ha az Īszi idĪszakban a szellĪzĪfelületeket nyitva hagyjuk, és természetes módon elégítjük ki a jarovizációs igényt. Ugyanakkor nedvesfalas hűtés alkalmazásával a virágzás korábbra hozható. Virágzó Cymbidium-állomány a tordasi Botta Kertészetben Szintén tulajdonképpen a hĪmérséklet pontos szabályozása az alapja a hagymás virágok hajtatásának. A természetben lejátszódó fejlĪdési szakaszok imitálásával a nálunk tavaszi virágként ismert tulipán, nárcisz és jácint ezzel a módszerrel gyakorlatilag az év bármely idĪpontjára elĪállítható. 4.3.3 Víz, páratartalom A rózsa rendszeres és bĪséges vízellátást igényel, de a pangó vizet nem tűri. Négyzetméterenként évente kb. 1 m3 vizet juttatunk ki, inkább kis vízadagokban. A páratartalom a fejlĪdést, a minĪséget és a leszedett virág tartósságát egyaránt befolyásolja, ezért fontos, hogy az optimális 60-70 % körüli relatív páratartalmat biztosítsuk az állományban. Ennél magasabb páratartalomra (70-80 %) friss telepítésekben van szükség a kezdeti 2-3 hetes idĪszakban. A krizantém vízigényes kultúra, gyökerei a talaj 20-30 cm-es rétegét szövik át, ezért gyakori, kis vízadagú öntözést igényel. Nyáron heti 2ő-30 liter vizet is kijuttathatunk négyzetméterenként, a téli idĪszakban 6-10 liter/m2 öntözĪvizet igényel. Az optimális relatív páratartalom 60-70 %, a nyári kiültetés utáni 2 hetes idĪszakban 80 %. A gerbera víz- és páraigényes növény, a kijuttatott víz évi mennyisége 2 m 3/m2, ami kétszerese a szintén vízigényesként jellemzett rózsa öntözĪvíz-mennyiségének. Nyáron esĪztetĪ, párásító 62 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme öntözéssel is nevelhetĪ, hogy a 60-70 %-os relatív páratartalom könnyebben biztosítható legyen, télen inkább csepegtetĪ vagy szivárogtató öntözést alkalmazunk. A szegfű optimális fejlĪdéséhez szintén viszonylag bĪséges vízellátást igényel: éves szinten 800-900 liter vizet juttatunk ki négyzetméterenként. A gyökérzet a talaj felsĪ 1ő-30 centiméteres rétegét szövi át, ezért inkább kisebb vízadagokkal (kb. 10 mm), gyakrabban öntözzünk. A páratartalom tekintetében nem kényes kultúra, a levelekre lehetĪleg ne kerüljön víz, szükség esetén az utak öntözésével párásítsunk. 4.3.4 Talaj, tápanyag A rózsa több évig helyben maradó, mélyen gyökerezĪ kultúra, ezért mély termĪrétegű, stabil szerkezetű, középkötött talajt igényel. Tápanyagigényes, ugyanakkor kimondottan sóérzékeny növény, ezért csak alacsony koncentrációjú, 0,ő-1 ezrelékes tápoldatokkal végezhetjük tápanyag-utánpótlását. A korszerű termesztéstechnológiák ma már hidrokultúrán alapulnak, kókuszrost- vagy kĪgyapot-táblákon termesztik a rózsát. Bármilyen módszerrel termesztünk is, fontos, hogy az öntözĪvizet és a talajt folyamatosan ellenĪrizzük a sófelhalmozódás elkerülése érdekében. Gerbera esetében a jó talajszerkezet szintén fontos elvárás, jóllehet itt a leggyakrabban nem az üvegház saját talaján, hanem mesterséges földkeverékekben zajlik a termesztés. A közeg lazítására több különbözĪ adalékot alkalmaznak, a hagyományosan használt lombföldek helyettesítésére. Legmodernebb termesztésmódja a hidrokultúra. A tápanyag-utánpótlást a közegbe kevert tartós hatású műtrágyákkal és szerves trágyákkal, valamint tápoldatozással végezzük. ĩsztĪl tavaszig kálium- és foszforhangsúlyos (N:P:K=2:2,ő:Ő), nyáron nitrogéntúlsúlyos (N:P:K= 2:0,8:1,ő) tápanyag-összetétel a kedvezĪ. A tápoldat koncentrációja 1-3 ezrelék lehet, a növény nem különösebben sóérzékeny. Vas- és rézhiány esetén kiegészítĪ lombtrágyák kijuttatása is indokolt lehet. (disz.04.08.jpg19) (disz.04.09.jpg20) Bakhátas és fóliavályús vágottgerbera-termesztés 19 20 . Hidrokultúrás vágottgerbera-termesztés. 63 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Konténeres és hidrokultúrás vágottgerbera-termesztés A krizantém bármely középkötött, stabil szerkezetű, tápanyagban gazdag talajon termeszthetĪ, tápanyagigényes és viszonylag jó sótűrĪ-képességű növény, akár Ő ezrelékes tápoldattal is öntözhetĪ. A vegetatív fejlĪdés idĪszakában (a hosszúnappalos körülmények között) nitrogénhangsúlyos, a sötétítés vagy természetes rövidnappal kezdetétĪl káliumtúlsúlyos tápoldatokkal neveljük. Vashiány esetén speciális, kelátos lombtrágyákkal szüntethetjük meg a problémát. A szegfű laza vagy középkötött, jó szerkezetű, semleges vagy enyhén meszes talajban fejlĪdik legszebben, kálium-igényes kultúra. A rózsához hasonlóan sóérzékeny, 2 ezrelék feletti sótartalomnál csökken a növények növekedése, a levelek keskenyednek, torzulnak. KĪgyapoton vagy más kókuszroston, hidrokultúrában kiválóan termeszthetĪ, így megelĪzhetĪ a talajból fertĪzĪ fuzáriumos betegség megjelenése is. Szegf fajták bemutatója kiemelt ágyban 64 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme 4.4 Termeszt területek és termeszt felületek A termesztĪterületek világviszonylatban tapasztalható átrendezĪdésérĪl volt már szó az 1. fejezetben: a könnyen szállítható árut adó vágottvirág-kultúrák körében ez a jelenség kifejezetten hangsúlyos szerephez jut: a rózsa és a szegfű esetében az import áru mennyisége kimondottan jelentĪs. A hazai termesztésben azokra az elĪnyökre érdemes alapozni, amelyek jó eséllyel teszik versenyképessé a hazai árut. Ilyen lehet a hazai termálvíz-kincs kertészeti célú kiaknázása a rózsatermesztésben, vagy az olyan a hagyományos piac igényeire alapuló termesztés, mint a halottak napi krizantém elĪállítása. Egyes termékek (pl. a vágottgerbera) elĪállítása a körülményes szállítás miatt képes megmaradni a felvevĪpiac közelében, más esetben a tekintélyes tömegű vagy törékeny vágottvirág (pl. kála, liliom) szállítása nem gazdaságos, de legalábbis drágítja az import árut. A termesztés fajtól és fajtától függĪen történhet növényházban vagy szabadföldön, illetve – például a hagyományos krizantémtermesztésben – indulhat szabadföldi ültetéssel és neveléssel, és késĪbb is elég az állomány fölé felállítani vagy átgördíteni a fóliát. Általánosságban elmondható, hogy a nagy légterű, korszerű üvegházakban könnyebben biztosítható az egyenletes hĪeloszlás és páratartalom, ezért a fejlĪdés ebbe az irányba mutat. Fóliás termesztésnél a legnagyobb problémát a szellĪztetés korlátozott lehetĪségei jelentik, jóllehet a modernebb fóliaházakban már ez is jobban megoldható – például az oldalfalak leeresztésével, nyitásával. 4.Ő Termesztés Jelen tananyagban a terjedelem szabta határok miatt nem vállalkozhatunk valamennyi vágottvirágkultúra részletes termesztéstechnológiájának ismertetésére, célunk, hogy a létezĪ technológiai elemeket, módszereket mutassuk be egy-egy jellegzetes példa ábrázolásával. 4.Ő.1 Szaporítás Magvetés. Jóllehet a vezetĪ vágottvirág-kultúrák számtalan fajtája többnyire vegetatív szaporítású, a módszer természetesen nem kizárólagos, a generatív szaporítás (magvetés) számos kultúránál jelen van az üzemi termesztésben a nálunk kisebb jelentĪségű kultúrák körében. A magvetést gyakran szakosodott üzemek, szaporítóanyag-forgalmazók végzik, az árutermelĪ kertészetek pedig már magoncot vásárolnak. A legkorszerűbb kertészetekben a magvetést géppel, sejttálcába végzik, a csíráztatás a fajnak megfelelĪ hĪmérsékleten, 100 %-os relatív páratartalom mellett, ún. csíráztatókamrákban megy végbe, a kifejlett magoncokat sejttálcában értékesítik. Érzékeny magvetésűek az Eustoma grandiflorum így szaporított fajtái, magjaik 21-26 °C-on, a közeg felszínére vetve, 10-1ő nap alatt csíráznak ki. Apró magvait gyakran drazsírozva forgalmazzák. Hasonló módszert alkalmazunk a kék cérnakürt (Trachaelium caeruleum) szaporításánál, a csírázás hĪmérséklete azonban ennél a fajnál alacsonyabb: 16-20 °C. A trópusi származású fajok esetében (pl. Strelitzia reginae) 28-30 °C-os meleg vizes áztatásra is szükség lehet a csíráztatás elĪtt, a csírázás pedig hosszú idĪt (Ő0-ő0 nap) is igénybe vehet. Más fajoknál, mint pl. a koronás szellĪrózsa (Anemone coronaria) a csírázáshoz hideghatás (1 hetes Ő°C-os periódus) szükséges. Hagyományosan magvetéssel szaporítják a vágottvirágként (is) termesztett egy- és kétnyári fajokat, így az Īszirózsát (Callistephus chinensis), a tátikát (Antirrhinum majus), a violát (Matthiola incana) és számos más, házikertben vagy kisüzemben nevelt vágottvirágot. űugványozás. A fejdugványok gyökereztetése a vágottvirág-kultúrák között széles körben alkalmazott szaporítási eljárás. A vezetĪ kultúrák közül így szaporítjuk a krizantémot és a szegfűt, de dugványozással állítható elĪ a flamingóvirág (Anthurium andreanum hibridek), a gumós selyemkóró (Asclepias tuberosa), a Bouvard-virág (Bouvardia), az aranyvesszĪ (Solidago) hibridek, valamint részben a rózsa szaporítóanyaga is. 65 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem űugványszedés a Fides cég krizantém szaporítóanyag-termeszt üzemében Szegf sima dugványok kristályfólia-zacskóban 66 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Gyökeres szegf dugványok A nagy kultúráknál a szaporítóanyag elĪállítását szinte minden esetben szakosodott üzemek végzik, ahol a legkorszerűbb technológia alkalmazásával, a higiéniai követelmények messzemenĪ figyelembevétele mellett van mód az anyanövények nevelésére és a dugványok elĪállítására. A dugvány forgalomba kerülhet sima21 vagy gyökeres dugványként is. A szaporítás esetenként (pl. a szegfűnél) a vírusmentesítési szakaszt is magában foglalja: in vitro körülmények között állítják elĪ a tökéletesen vírusmentes, ún. szuperelit anyanövényeket, melyekrĪl az elit dugványok származnak. Az árutermelĪ kertészetek többnyire az ezekrĪl szaporított „vírusszegénynek” tekinthetĪ dugványokat vásárolják. A dugványok gyökeresedésének elĪsegítésére alkalmazhatunk mesterséges auxin (általában NES – naftil-ecetsav) tartalmú készítményeket, a gyökereztetés közege többnyire a tápanyagmentes, steril tĪzeg, perlit (esetleg homok) vagy ezek keveréke. A dugványok meggyökeresedéséhez 20-22 °C körüli hĪmérsékletet (melegtalpat) és magas relatív páratartalmat (fóliatakarást) biztosítunk. A pontos talphĪmérséklet és a gyökérképzés idĪigénye fajonként, sĪt fajtánként változó. A fejdugványokon kívül néhány taxon (pl. az Asclepias tuberosa) esetében szár- és gyökérdugványozásra is lehetĪség van, ennek azonban jóval kisebb a jelentĪsége. Szigorú értelemben a dugványozás körébe tartozik a Cymbidiumnál alkalmazott pseudobulbusról történĪ szaporítás is. Ennek során ezeket a levéltelen, összetöppedt, idĪs képleteket tĪzegbe ültetve, páratelt környezetben késztetjük kihajtásra, majd neveljük tovább mintegy 2 évig, amíg elérik a virágzóképes kort. 21 sima dugvány: gyökereztetés elĪtt forgalmazott, azaz gyökértelen dugvány 67 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Cymbidium orchidea szaporítása id s pseudobulbus meghajtatásával Oltás (szemzés). A növényházi vágottvirágok közül a rózsa esetében alkalmazott, hagyományos szaporítási módszer. Drágább szaporítóanyagot ad, mint a dugvány, az így elĪállított rózsatöveket viszont jobb hidegtűrés és hosszabb élettartam jellemzi, valamint vannak fajták, melyek kizárólag alanyon nevelve mutatják a rájuk jellemzĪ virágszínt. T osztás. A hagyományos termesztésben használt, ma már csak néhány kultúránál, ritkán alkalmazott módszer. Hibája, hogy kevés szaporulatot ad, ezért napjainkra visszaszorult. Szaporítható így pl. a papagájvirág (Strelitzia), jóllehet tĪosztás elĪtt kb. egy évvel gyökér-alávágást kell végezni, hogy a sérülékeny gyökerek a talaj közelében ágazzanak el, és a növény túlélje a műveletet. Szintén alkalmazzák a módszert a nálunk is termesztett Cymbidium orchidea szaporításában: 3-Ő évenként, az elvirágzás után, a hajtásfejlĪdés megindulása elĪtt legfeljebb 3 részre osztható egy-egy kifejlett orchideatĪ. A tĪosztást az erĪteljes tövek miatt csak durvább szerszámokkal (pl. fejszével szétfeszítve) lehet elvégezni. A szerelemvirág (Agapanthus) tövei szintén szaporíthatók osztással, jóllehet itt a magvetés és a mikroszaporítás is szóba jön üzemi módszerként. Földbeni képletekkel való szaporítás. A hagymás, gumós, hagymagumós és rizómás növények termesztését a vágottvirág-termesztĪ cégek ritka kivételtĪl eltekintve a földbeli képlet elültetésével indítják, magát a hagymát vagy gumót speciális, szaporítóanyag-forgalmazó kertészetek állítják elĪ. A 68 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme legfontosabb hagymás vágottvirágaink: a tulipán (Tulipa), a nárcisz (Narcissus), a liliom (Lilium), a holland nĪszirom (Iris × hollandica), a jácint (Hyacinthus) és az amarillisz (Hippeastrum) hibridek, hagymagumós a kardvirág (Gladiolus) és a frézia (Freesia), gumóval szaporítható a kála (Zantedeschia aethiopica) és a koronás szellĪrózsa (Anemone coronaria). Megvastagodott, koloncos gyökérzete van az inkaliliomnak (Alstroemeria hibridek) és az ázsiai boglárkának (Ranunculus asiaticus). Néhány gyorsabb fejlĪdésű hagymás-gumós vágottvirágot szaporíthatunk magvetéssel indítva is, így létezik a frézia és a koronás szellĪrózsa termesztéstechnológiájának magvetéssel indított változata is. El nevelt liliomhagymák ültetése a dabasi Eke Liliomkertészetben Mikroszaporítás. Az üzemi szaporítás és az új fajták gyors felszaporításának széles körben alkalmazott módszere. A laboratóriumi, in vitro szaporítást az egyes fajokra kidolgozott, szigorú technológiákkal végzik, elvileg egyetlen anyanövénybĪl gyakorlatilag korlátlan mennyiségű utódot lehet ez által létrehozni. Költséges, de igen hatékony módszer. Többek között alkalmazzák a gerbera, Cymbidium, Strelitzia, Anthurium szaporításában. 69 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Mikroszaporításból származó, k gyapot-kockában el nevelt gerbera ültetése 4.Ő.2 Ültetés A megvásárolt szaporítóanyagot többnyire végsĪ helyére ültetjük, csak néhány kultúránál lehet szükség rövidebb-hosszabb elĪnevelésre, a papagájvirág (Strelitzia reginae) magoncait például többszöri átültetéssel neveljük végleges kiültetés elĪtt. Konténerben el nevelt Strelitzia reginae állomány A kiültetés történhet az üvegház saját talajára, vagy mesterséges közegbe, kiemelt ágyba, vályúba, edénybe vagy a hidrokultúrás termesztésnél ismertetett módszerekkel. Amennyiben a természetes talajt alkalmazzuk nevelĪközegként, ültetés elĪtt talajvizsgálat alapján végezzük el a szükséges talajjavítást, tápanyag-utánpótlást, jutassuk ki a megfelelĪ mennyiségű 70 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme szerves- és műtrágyát, valamint a talajjavító, esetleg lazító anyagokat (kéreg, tĪzeg, kókuszrost, szalma, rizshántalék stb.). Azoknál a kultúráknál, ahol a talajból fertĪzĪ kórokozóknak, vagy ott elszaporodó kártevĪknek nagyobb jelentĪsége van (szegfű, liliom, krizantém), célszerű legalább 3 éves ültetésforgót vagy rendszeres talajfertĪtlenítést, gĪzölést végezni. G zöléses talajfert tlenítés Az ültetés végleges tĪtávolságra történik, az állománysűrűség nagyban függ a fajtól, a fajtától és az alkalmazott termesztéstechnológiai módszertĪl. Szegfű esetében például a normál termesztési ciklushoz 40-Ő2 tövet ültetünk négyzetméterenként, míg a rövid (6-8 hónapos) termesztéstechnológia esetén 60 növényt nevelünk ugyanekkora felületen, nyújtott ciklusnál pedig 25-2ő tĪ/m2 az ajánlott állománysűrűség. Krizantémnál a hagyományos, 2-3 szálra nevelt, nagyvirágú fajtáknál 28-36 db/m2-es sűrűséget tartunk, ez az érték a visszatörés nélkül elĪállított, legkisebb virágzatú, ún. Santini fajtáknál 84-96 db/m2. Az ültetést ágyrendszerbe végezzük, az ágyak között nevelĪutakat hagyunk. Fényigényes, nagyobb termetű növények esetén, például a rózsánál elĪnyös lehet az ún. ikersoros elrendezés. Általános szabály, hogy nem szabad túl mélyen ültetni, a szaporítóanyag földlabdája pontosan olyan szintbe kerüljön, ahogy eredetileg volt, így elkerülhetjük a rothadás, kipusztulás veszélyét. Egyes kultúráknál (pl. a szegfű) olyan sekély ültetés javasolt, hogy a földlabda egyharmada a föld felszíne fölé kerüljön. Mindez természetesen nem vonatkozik a hagymás-gumós növényekre, melyeket fĪ szabály szerint (de nem minden esetben) a föld felszíne alá ültetünk. 71 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ágyrendszerbe ültetett krizantém dugványok 4.Ő.3 Öntözés, párásítás A vágottvirág-kultúrák öntözésére több megoldás is lehetséges, melyek azonban eltérĪ hatékonyságúak és költségűek. Legegyszerűbb természetesen a kézi tömlĪs öntözés, ezt azonban ma már legfeljebb kisüzemi szinten és „jobb híján” alkalmazzák. Az esĪztetĪ öntözés elĪnye, hogy a levegĪ páratartalmát is növeli, a rothadásra hajlamosabb kultúrák esetén azonban nem ajánlott a használata. Jól alkalmazható gerbera nyári termesztésénél vagy liliomvirágoztatásnál. Célszerű ún. mikroszórófejes, finom permetet képzĪ rendszert kialakítani, ez a páratartalmat jobban növeli, a levelekre jutó víz pedig hamarabb felszárad. EsĪztetĪ jellegű öntözésnél az öntözést mindig úgy idĪzítsük, hogy a lombozatról a víz sötétedés (sötétítés esetén a fólia behúzása) elĪtt felszáradjon. Szinte minden kultúránál alkalmazható a szivárogtató-tömlĪs öntözés, amely a talajba ültetett állományban a növények tövéhez lefektetett, perforált csövekkel kivitelezhetĪ. Alkalmazása esetén a párásítást más módszerrel kell megoldani. A csepegtetĪ öntözés az egyik leghatékonyabb vízkijuttatási módszer, edényes nevelés esetén (pl. gerberánál, Cymbidiumnál), valamint a hidrokultúrás termesztésben alkalmazható. 4.Ő.4 Tápanyag-utánpótlás A tápanyag-utánpótlás – mint minden kertészeti termesztésben – a vágottvirágoknál is két alappilléren nyugszik: a talaj-elĪkészítésnél végzett alaptrágyázáson és a termesztés során végzett tápoldatozáson. A kijuttatandó trágyák mennyiségét és összetételét a talaj állapota, összetétele és a termesztendĪ növény igényei határozzák meg. Külön meg kell említenünk a mesterséges talajokon történĪ termesztést, amelynél a közeg tápanyagösszetételét kimondottan az adott növény igényei szerint állítják össze. A tápoldatok kijuttatása az öntözĪrendszeren keresztül történik, többnyire a tápoldatokat automata rendszerek keverik be a megadott receptura alapján. Egyes esetekben kiegészítĪ trágyázásra is szükség lehet, egyes hiánytüneteket (pl. réz- vagy vashiányt) lombtrágyák kijuttatásával orvosolhatunk vagy elĪzhetünk meg. 72 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Űsepegtet öntözéssel ellátott, friss telepítés hidrokultúrás rózsaállomány 4.5.5 Fitotechnika Az egyes fajok termesztésénél különbözĪ fitotechnikai módszerek alkalmazására van szükség, illetve lehetĪség, ezeket szintén röviden, néhány példán keresztül mutatjuk be. Hálózás, hálóba igazítás. A vágottvirágok szárának megdĪlését – az erre hajlamos fajoknál, például krizantémnál, szegfűnél, liliomnál, liziantusznál, celóziánál – négyzetrácsos műanyaghálók (ún. szegfűvagy krizantémhálók) kifeszítésével elĪzhetjük meg. AlapvetĪen két hálózási módszer létezik: az egyiknél több (általában 3) hálóemeletet feszítünk ki a termesztés során, a másiknál egyetlen kifeszített hálót emelünk fokozatosan a fejlĪdĪ növények magasságának megfelelĪ szintbe. Az elsĪ hálóemeletet már az ültetés elĪtt kifeszíthetjük, ezzel megkönnyítve az ültetési sűrűség betartását. ErĪsebb szárú növényeknél (pl. rózsánál) vagy rövidebb virágszárat nevelĪknél (pl. gerbera) nincs szükség hálózásra. Más fajoknál – például a papagájvirágnál – hálózás helyett az ágyásokat veszik körbe dróttal vagy műanyag huzallal, damillal, hogy a közöttük való közlekedést megkönnyítsék. 73 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A háló a virágok szárát egyenesen tartja, így azok sérülés, elhajlás, kid lés nélkül növekednek Kötözés. A vágott Cymbidium termesztésénél az egyenes virágszárak kineveléséhez rugalmas kötözĪanyaggal kötözik a virágzati szárat a felsĪ huzalrendszerhez, oly módon, hogy a felsĪ bimbók valamelyikénél a kocsányba akasztanak egy kis műanyag kampót, és ezzel feszítik ki a rugalmas kötözĪanyagot. A Cymbidium virágzatait speciális módszerrel, rugalmas kötöz anyaggal kötözik az egyenes növekedés érdekében 74 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Visszatörés, visszavágás. A fejlĪdĪ hajtások csúcsának eltávolítása kézzel vagy ollóval. Hatására a növényt elágazásra serkentjük, így az tövenként több szál virágot fejleszt. A vezetĪ kultúrák közül a krizantém és a szegfű esetében alkalmazható. Fontos szerepe lehet az idĪzítésben is, a visszavágott növények – azonos szintben visszavágva Īket – egyszerre, egy hullámban, tömegesen fejlesztenek virágot, ami az adott növény ismeretében elĪre kiszámítható. Szegfű esetében erre szolgál az ún. Aicardi-féle fényérték-táblázat, amelynek segítségével a visszatörés után az adott hónapok fényértékét összeadva 22 fényegységnyi idĪ után várható az egyszer visszatört növények virágzása. Ennek segítségével a visszatörések idejének és számának módosításával idĪzíthetĪ a növény virágzása. Metszés. A visszavágáshoz hasonlóan a metszéssel, illetve virágszedéssel idĪzíthetĪ a hagyományos rózsatermesztésben a virágnyílás fĪ idĪszaka, így 3 vagy Ő virágzási hullámot alakítanak ki az év során. Lehajtogatás. A rózsa metszésének kiváltására szolgáló módszer az ún. japán technológiában, melynél a gyengébb hajtásokat kissé megcsavarva, határozott mozdulattal lehajtjuk, így megtartjuk Īket asszimiláló felületként, a meghajtott vesszĪ alapjánál jelentkezĪ hormon-feldúsulás miatt erĪteljes új hajtások törnek elĪ. Kacsozás, bimbózás. A fĪhajtás leveleinek hónaljából elĪtörĪ hajtásokat, melyeken nem akarunk virágot nevelni, tĪbĪl eltávolítjuk: kitörjük a levél hónaljából, ezzel érjük el, hogy a virágszáron egy, csúcsi helyzetű, jól fejlett virág vagy virágzat alakuljon ki. Standard rózsánál és hagyományos krizantémtermesztésben elengedhetetlen eljárás. Szintén eltávolítjuk a fĪbimbó mellett képzĪdött mellékbimbókat. Űsokrosítás. Egy száron több virágot, illetve virágzatot nevelĪ fajtáknál (pl. rózsa és krizantém esetében) a fĪbimbó eltávolításával megtörve a csúcsdominanciát az oldalhajtásokon fejlĪdĪ virágok, ill. virágzatok körülbelül azonos fejlettségűek lesznek, egy szintben, és megközelítĪleg egyszerre nyílnak. Áteresztés. A gyenge minĪségű vagy esetleg az értékesítés szempontjából nem megfelelĪ idĪpontban képzĪdĪ virágkezdemény eltávolítása rózsánál, melynek hatására az alatta lévĪ levél hónaljából jobb minĪségű virág fejlĪdhet. Tisztogatás, ritkítás. Az elhalt levelek jelentĪs veszélyt jelentenek, hisz kórokozók, kártevĪk szaporodhatnak el rajtuk, illetve köztük, ennek megelĪzésére rendszeresen el kell Īket távolítani. JellemzĪen a gerbera termesztésénél, illetve a lehajtogatással nevelt rózsaállományokban fontos művelet. Más fajoknál – például az inkaliliomnál – a túl sűrű növényállomány a fényhiány miatt okozhatja a hajtások bevakulását, a virágzás elmaradását, ezeknél a ritkítás ezt hivatott megelĪzni. Lelevelezés. A levelek egy részének eltávolítása a virágzás serkentése érdekében. Anthurium és Strelitzia termesztésében alkalmazott módszer, ahol a levelek szintén értékesíthetĪ árut adnak. 4.Ő.ő Növényvédelem A növényházi vágottvirág-termesztésben természetesen fajtól függĪen eltérĪ kórokozók és kártevĪk fellépésére kell számítanunk, jóllehet több olyan károsító létezik, mely különféle tápnövényeken is képes gazdaságilag jelentĪs kárt okozni. A fĪbb kultúrák károsítói a következĪk: A rózsa termesztésénél a növényvédelem gerincét a lisztharmat elleni védelem adja, ezen kívül a botritiszes betegség, a rózsaperonoszpóra és a rózsarozsda fellépésére, valamint a lombot károsító foltbetegségekre számíthatunk. A kártevĪk közül a takácsatka, a nyugati virágtripsz és a levéltetvek a legjelentĪsebbek. A krizantém betegségei közül a fehérrozsda a legjelentĪsebb, de nagy károkat okozhat – különösen hagyományos termesztésben, az Īszi idĪszakban – a botritiszes betegség is. Talajból fertĪzĪ kórokozója a fuzárium, a szaporítóanyaggal pedig különféle vírusok, valamint a mikoszferellás betegség terjedhet. Fontos vírusvektorok a szúró-szívó szájszervű levéltetvek, atkák és tripszek. A nagyvirágú fajták termesztésében jelentĪs károkat okozhat a krizantémpoloska, mely a bimbókat károsítja és ezáltal torz virágzatok fejlĪdését okozza. Karantén károsítója a talajban élĪ krizantémlevél-fonálféreg. A gerbera kórokozói közül kiemelkedĪ jelentĪségű a fitoftóra, mely elsĪsorban a hideg, nyirkos talajban szaporodhat el veszélyes mértékben, és gyakran más hervadást okozó kórokozókkal együttesen fordul elĪ. A másik leggyakrabban jelentkezĪ betegsége a szürkepenészes rothadás, mely valamennyi föld 75 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem feletti részen képes tüneteket okozni. A kártevĪk közül kiemelhetĪ az üvegházi molytetű, a közönséges takácsatka és a gerberalevél-aknázólégy. 4.Ő.7 Id zítés A virágzás idĪzítésérĪl részletesen a dísznövények növekedésszabályozásáról szóló fejezetben esik szó. Az alkalmazott módszerek skálája sokrétű, az idĪzítés jelentĪsége pedig – hazai viszonyok között – a vágottvirágok körében a leginkább kiemelkedĪ. A magyar vásárlóközönség nagy része az ún. jeles napokon vásárol vágottvirágot, így a piaci kereslet rendkívül ingadozó, az értékesítési idĪszak gyakran igen szűk. A kultúrák közül kiemelkedĪ ebben a tekintetben a krizantém, amelynek becslések szerint 70 %-át a mai napig a halottak napi piacon értékesítik. Az egyes kultúrákban alkalmazott idĪzítési módszereket az alábbi foglaljuk össze. Fontosabb vágottvirág-kultúrák id zítési módszerei Kultúra Id zítés módja Eszköze Rózsa fitotechnika metszés, virágszedés, lehajtogatás Krizantém rövidnappalos fekete fólia vagy kezelés szövet Szegfű fitotechnika visszatörés F értékesítési id szak egész évben, valamint jeles napokra, jellemzĪen kora tavasztól (Valentin) Īszig (Katalin, Erzsébet) egész évben termeszthetĪ, a csokros fajták kereslete többé-kevésbé kiegyenlített, kiemelkedĪ piac: Halottak napja egész évben, valamint jeles napokra 4.Ő.8 Szedés A szedés ideje és módja befolyásolja a vágottvirágok eltarthatóságát, ezért komoly figyelmet érdemel az adott fajra jellemzĪ technológia elsajátítása. A szedés optimális idĪpontját az adott fajra jellemzĪ fenológiai állapottal határozzuk meg. Ezt befolyásolhatja, hogy téli vagy nyári idĪszakban szedjük-e a virágot, ugyanis nyáron, a gyorsabban nyíló virágokat kevésbé fejlett állapotban is leszedhetjük, valamint, hogy azonnali értékesítésre vagy tárolásra szedünk. A rózsa szedésre érett, ha a csészelevelek széthajlanak a bimbóról, és a bimbó kissé megnyílik. A szegfűnél a nyílottságot ún. sziromállás szerint határozzuk meg. Nyáron V-alakú sziromállásnál szedjük a virágokat, míg télen T-alakú sziromállásnál. Nyílasztásra (ld. késĪbb) akár csillagbimbós állapotban is szedhetünk. A krizantémot gyakorlatilag teljes nyílásban szedjük, míg a gerberánál a csöves virágok (ún. porzókörök) nyílottságát vesszük alapul: télen 3-Ő, nyáron 1-2 nyitott porzókörrel szedjük a vágott gerberát. Az inkaliliom szedése akkor kezdĪdik, amikor a virágzatból legalább egy virág kinyílik, és a színét mutatja. A papagájvirág akkor szedhetĪ, amikor a közös buroklevélbĪl legalább egy virág kiemelkedett. A flamingóvirág szedésre érett, ha a fellevél teljesen kiterült és a torzsa feléig színesedett. A Cymbidiumot szedhetjük egyesével vagy fürtben, utóbbi esetben elĪnyös megvárni az utolsó virág kinyílását. Virágzás idején a poszméheket távol kell tartani az állománytól, beporzás hatására ugyanis az elnyílás felgyorsul, a virágok elhervadnak és nem értékesíthetĪk. A hagymás virágoknál jellemzĪen minél fejletlenebb állapotban ajánlott szedni a virágot, hogy a virág vázaélettartamát ezzel is növeljük: a tulipánt akár zöldbimbós állapotban is szedhetjük, a nárciszt pedig zárt bimbós állapotban, jóllehet a vásárlók nem mindig nyitottak az általuk ilyen „éretlennek” tartott virágra. A liliom esetében kizárólag zárt bimbós állapotban szedhetünk, a megnyílt virág sérülékeny, nehezen szállítható. 76 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Szedésre érett vágottrózsa A szegf virágának nyílottsági állapotai 77 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Szedésre érett flamingóvirág Liliom szedése függesztett szed állványra A szedés módja szintén fajtól függ. Speciális rózsaollóval érdemes szedni a rózsát, amellyel a virágszár megtámasztható és kiemelhetĪ az állományból. Csomónál törik a szegfűt, csavarva törik a gerberát. 78 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Szintén töréssel érdemes szedni a krizantémot. Ollóval vágják vagy hagymástól szedik és géppel vágják a tulipánt, jácintot. Vágják, vagy kézzel tĪbĪl kicsípik a nárciszt. Vágással szedhetĪ a papagájvirág, a levélhüvelybĪl csavarva kell kitörni a kálát. A Cymbidiumot késsel vágják, a vírusok átvitelének megelĪzése érdekében a kést tövenként fertĪtlenítik, vagy a vírustünetet mutató tövekhez külön kést használnak. 4.ő Forgalmazás, kereskedelem 4.ő.1 Vágottvirágok kezelése A gyökerétĪl megfosztott virágzó hajtás hosszú távon életképtelen, így a vágottvirágok alkalmazásánál fontos cél az ún. vázaélettartam meghosszabbítása, a virág elkerülhetetlen elhervadásának késleltetése. Maga az eltarthatóság fajtól és fajtától is meglehetĪsen függ: míg a hagymás virágok többsége (pl. tulipán, nárcisz) rövid ideig, csupán néhány napig díszít a vázában, egyes fajok (pl. a flamingóvirág, krizantém, orchideafélék) akár Ő-6 hétig is élhetnek megfelelĪ kezelés mellett. A tartósságot természetesen nagyban befolyásolja a növény általános kondíciója, egészségi állapota és a termesztés során biztosított környezeti feltételek (például a víz- és tápanyagellátás egyenletessége). A túlzottan nitrogénhangsúlyos tápanyagellátás nemcsak a növekedésnek és a laza szövetek kialakulásának kedvez, de károsan befolyásolja a vázatartósságot is. Szintén fontos hatású lehet a szedés idĪpontja. A reggeli idĪszakban ugyan a virágok turgora erĪteljesebb, a növények több vizet tartalmaznak, szárazanyag-tartalmuk azonban alacsonyabb, mint este. Ezért ma azt javasolják, hogy az érzékenyebb virágokat inkább az esti órákban szedjük és azonnal állítsuk vízbe, hogy pótolhassák a hiányzó víztartalmat. Felszívatás. A vázaélettartam növelésének legáltalánosabb módja a felszívatás. Ennek során a frissen levágott virágokat néhány órára hűtött helyen, nagy relatív páratartalom mellett, tiszta vízbe vagy növénykondícionáló oldatba állítják. Az oldatba tartósítószereket, a pH csökkentésére citromsavat adagolnak. Átitatás. A vágottvirág rövid idejű (kb. 10 perces) fertĪtlenítĪ felszívató kezelése, a szár ezüstnitrátos oldatba mártásával. Korábban szegfű, gerbera, kardvirág, krizantém, Īszirózsa és tátika kezelésére használták, napjainkban már nem alkalmazható. Feltöltés. Hosszabb idejű, speciális felszívatás fertĪtlenítĪszereket és többnyire cukrokat is tartalmazó oldatokkal. Nem hűtött, hanem 20-27 °C-os helyen, megvilágítás mellett végezzük, hosszabb szállítás vagy tárolás elĪtt. Virágtartósító szerek. A felszívatás, tárolás és értékesítés során célszerű tartósítószereket adni a vágottvirágok vizéhez. Ezek tápanyagokat (egyszerű cukrokat), fertĪtlenítĪszereket, növekedésszabályozó anyagokat, és a víz felületi feszültségét csökkentĪ szereket tartalmaznak. Nyílasztás. Viszonylag ritkán (többnyire a szegfűnél) alkalmazott és nem minden fajnál alkalmazható módszer, melynél a virágokat kevésbé nyílott állapotban szedjük, tároljuk, majd értékesítés elĪtt cukrot és fertĪtlenítĪszert is tartalmazó oldatba állítva, a feltöltéssel azonos körülmények között nyílasztjuk ki. 4.ő.2 Vágottvirágok osztályozása, csomagolása és tárolása A vágottvirágokat többnyire szárhosszúság, virágszám és/vagy virágméret alapján osztályozzák, és az azonos minĪségi osztályba sorolt virágokat – fajtól és értékesítési módtól függĪen – egyesével, őösével, 10-esével, 20-asával vagy 2ő-ösével csomagolják. Az elĪkészítés során a vágottvirágok szárának alsó részérĪl célszerű a leveleket eltávolítani, hogy a vízbe merülĪ levelek rothadását elkerüljük. Értékesebb növényeknél (például vágott orchideák, flamingóvirágok esetén) a szárakat egyesével vízzel töltött fiolába húzzák, és ezzel együtt tárolják, illetve szállítják. 79 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Vágott Cymbidium csomagolás el tt, a virágzati szárra húzott fiolákkal Nagyüzemi termesztésben a virágok válogatására gépesített megoldás is létezik, mellyel az azonos minĪségű virágok különválogathatók és kötegelhetĪk, a görbült, sérült vagy rövid virágokat pedig a válogatógép selejtezi ki. Száraz tárolás során a virágokat elĪször puha, fehér selyempapírba csomagolják, majd a becsomagolt virágokat fóliával bélelt kartondobozba helyezik, 1-2 °C-ra lehűtik, majd légmentesen lezárják. Így tárolható többek között a szegfű és a liliom. Az elhajlásra (görbülésre) hajlamos növényeket (kardvirág, tátika) állítva tároljuk. Vágottliliom száraz tárolása h t tárolóban (bal oldalt felszívatás látszik) Nedves tárolásnál a vízbe vagy tartósítóoldatba állított virágokat 3-Ő °C-os hĪmérsékleten tároljuk. 80 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Rózsa nedves tárolása h t tárolóban Szabályozott légter tárolásnál (CA = controlled atmosphere) szén-dioxidban gazdagabb, oxigénben szegényebb légteret biztosítunk, ezáltal csökkentjük a légzés és az etilénképzés intenzitását. Kisnyomású tárolás (low pressure = LP) során 0,0ő-0,1 bar nyomáson, 2 °C-os hĪmérsékleten, 98 %os páratartalom mellett jó hatásfokkal tárolhatunk már nyílottabb virágokat is. Ilyen körülmények között a CO2 és az etilén gyorsan távozik a virágból, ami lassítja az öregedési folyamatokat. 4.ő.3 Értékesítési csatornák A vágottvirágok a termesztĪktĪl csak kivételes esetben kerülnek közvetlenül a felhasználókhoz, a két pont közé legalább egy, de gyakran két közvetítĪ is beékelĪdik, ami meghosszabbítja az értékesítés idejét. Ezért igen fontos, hogy az értékesítési lánc minden tagja mindent megtegyen a virágok szakszerű kezeléséért, tárolásáért. A Flora Hungaria nagybani virágpiac Szigetszentmiklóson 81 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A nagybani virágpiacokon történĪ értékesítés Magyarországon az egyik hagyományosnak tekinthetĪ és legjellemzĪbb kereskedelmi forma. Ennek során a termesztĪk és az importĪrök értékesítik árujukat a kiskereskedĪk (virágbolt-tulajdonosok) felé. ElĪnye, hogy friss virág kerül a kiskereskedĪhöz, hátránya, hogy a termesztĪknek egyedileg kell megoldani a szállítást és értékesítést. A felvásárlón keresztül történĪ értékesítésnél a termesztĪtĪl a felvásárló szállíthatja el az árut. Külföldön (elsĪsorban Hollandiában) az értékesítés speciális módja a virágárveréseken történĪ kereskedelem. Ennek során az adott tételt a legmagasabb árat ajánló kereskedĪ vásárolhatja meg, a hagyományos árverésekhez képest azzal a különbséggel, hogy az ajánlott eladási ár folyamatosan csökken, így a legelsĪ licitálóé a felkínált áru. Virágárverés a hollandiai Aalsmeeer virágcsarnokban A kiskereskedelemben ma már szintén több csatornán keresztül vásárolhatunk vágottvirágot: a hagyományos, virágbolti értékesítés mellett a szupermarketek és virágküldĪ szolgálatok is jelentĪsebb, és várhatóan növekvĪ jelentĪségű szerephez jutnak. A szupermarketek hátránya, hogy a vágottvirág itt mindig kiegészítĪ áru, így gyakran nem szentelnek neki kellĪ figyelmet, és a minĪsége kívánnivalót hagy maga után. Virágbolti vágottvirág-kínálat 82 Ő. Vágottvirágok termesztése és kereskedelme Virágautomatás vágottvirág-értékesítés Ellen rz kérdések 1. Mit nevezünk vágottvirágnak? 2. Ismertesse a fontosabb vágottvirágok fény- és hĪigényét! 3. Ismertesse a fontosabb vágottvirágok talaj-, tápanyag-, víz és páraigényét! Ő. Milyen szaporításmódokat alkalmazunk vágottvirág-termesztésben? ő. Hogyan végezzük a fontosabb vágottvirágok ültetését? 6. Milyen öntözési és tápanyag-utánpótlási módszereket alkalmazunk a növényházi vágottvirágtermesztésben? 7. Ismertesse a fontosabb, vágottvirág-termesztésben alkalmazott fitotechnikai eljárásokat! 8. Miért, mikorra és hogyan idĪzítjük a vágottvirágok virágzását? 9. Milyen eljárásokat alkalmazunk a vágottvirágok szedése, tárolása során? 10. Ismertesse a fontosabb vágottvirág-értékesítési rendszereket! Felhasznált és ajánlott irodalom  Ball, V. (1997): BallRedbook. Greenhouse Growing. Prentice Hall Inc., Engelwood Cliffs, New Jersey, USA. 83 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem  Escher, F. (1983): Schnittblumenkulturen. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart  Horn, W. (szerk.) (1996): Zierpflanzenbau. Blackwell Wissenschaftsverlag, Berlin-Wien.  Nagy B. (1972): Vágott virágok. Szabadföldi, üvegházi termesztés, hajtatás, gyűjtés.       MezĪgazdasági Kiadó, Budapest. Nagy B. (szerk.) (1986): Növényházi dísznövények termesztése és hajtatása. MezĪgazdasági Kiadó, Budapest. Paksy Zs. (1980): Egész évben krizantém. MezĪgazdasági Kiadó, Budapest. Rogers, M. N. és Tjia, B. O. (1990): Gerbera Production. Timber Press, Portland, Oregon, USA. Tillyné Mándy A. és Honfi P. (szerk.) (2011): Növényházi dísznövénytermesztés. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest. Tóth E. (szerk.) (2008): A krizantém. MezĪgazda Kiadó, Budaspest. Zimmer, K. (szerk.) (1991): Hauptkulturen im Zierpflanzenbau. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart. 84 ő. Cserepes dísznövények termesztése MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM 5. FEJEZET ŰSEREPES űÍSZNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE SzerzĪk: Tillyné Mándy Andrea – Steiner Márk Ő.1. A cserepes dísznövények fogalma Cserepes dísznövények közé soroljuk azokat a dísznövényeket, amelyek túlnyomórészt belsĪ terek közintézmények vagy családi otthonok - díszítésére szolgálnak. Legnagyobb részük trópusi vagy szubtrópusi származású, néhány faj a mediterráneumban honos. ElenyészĪ számú faj él a mérsékelt övben. Nagyrészt fagyérzékenyek, termesztésük ezért fedett felület alatt, növényházban vagy fóliasátorban folyik. Cserépben vagy kis konténerben kerülnek forgalomba. A cserepes dísznövények díszítĪértékét többnyire a szép lombozat vagy a virág, illetve virágzat adja, bár egyes esetekben a termés is díszít. A lombozatért termesztett fajok tartoznak a levéldísznövények körébe, a virágjukkal díszítĪk a cserepes virágos dísznövények kategóriáját alkotják. A terméssel díszítĪ fajokat egyes irodalmak a levéldísznövények, mások a cserepes virágos növények közé sorolják. A legnagyobb mennyiségben termesztett levéldísznövény-fajok tág tűrĪképességűek, belsĪ terekben is hosszú életűek. Ide tartoznak egyes Ficus fajok (F. elastica, F. benjamina, F. lyrata, F. binnendijkii, F. pumila), Philodendron fajok (Ph. scandens, Ph. erubescens, Ph. bipinnatifidum), Dieffenbachia fajok (D. amoena és maculata), Aglaonema, Syngonium fajok, Dracaena (D. fragrans, D. deremensis, D. marginata) fajok fajtái, valamint a Monstera deliciosa, Codiaeum variegatum, Scheffelera arboricola, Nephrolepis exaltata, Sansevieria trifasciata és S. cylindrica fajták, és néhány pálma faj: Phoenix canariensis, Ph. roebelenii, Trachycarpus fortunei, Washingtonia filifera, Howea forsteriana, Dypsis lutescens, Chamaedorea elegans. Chrysalydocarpus lutescens 85 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Dieffenbachia maculata 'Camilla' Dracaena fragrans 'Massangeana' 86 ő. Cserepes dísznövények termesztése Nephrolepis exaltata Philodendron erubescens 'Emerald Green' A hosszú tűrĪképességű fajok mellett választék-kiegészítĪként kevésbé tűrĪképes fajok és fajtáik is forgalomban vannak, ezek fĪ értéke a gyakran élénk, változatos színű lombozat. Ilyen taxonok: Cordyline (C. terminalis, C. australis) fajok fajtái, Aglaonema commutatum fajták, Araucaria heterophylla, Fatsia japonica, Peperomia fajok fajtái, valamint a marantafélék közé tartozó Calathea, Ctenanthe, Maranta, Stromanthe fajok és fajtáik. 87 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Calathea crocata Cordyline terminalis 'Kiwi' 88 ő. Cserepes dísznövények termesztése Fatsia japonica Calathea makoyana 89 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Peperomia caperata 'Teresa' A cserepes virágos dísznövények közül azok szerepelnek a termesztésben nagy mennyiségben, amelyek virágzási ideje hosszú, vagy valamely évszakhoz kötĪdik. Ide tartoznak a következĪ fajok és fajtáik: Cyclamen persicum, Euphorbia pulcherrima, Begonia elatior hibridek, Phalaenopsis hibridek, Kalanchoë blossfeldiana, Primula elatior hibridek, Saintpaulia ionantha, Chrysanthemum × grandiflorum és a Hydrangea macrophylla. Cyclamen persicum 90 ő. Cserepes dísznövények termesztése Euphorbia pulcherrima Begonia elatior hibrid 91 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Phalaenopsis hibrid Saintpaulia ionantha állomány KiegészítĪ kultúrák: Anthurium andreanum és A. scherzerianum fajták, Rhododendron simsii hibridek, Erica fajok és hibridek, Impatiens Új-Guinea hibridek, Sinningia hibridek, Spathyphyllum wallisii fajták, valamint a broméliafélék számos faja és fajtáik. 92 ő. Cserepes dísznövények termesztése Anthurium andreanum hibrid Rhododendron simsii 93 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Impatiens Új-Guinea hibrid Sinningia hibrid 94 ő. Cserepes dísznövények termesztése Spathiphyllum wallisii Cserépben termesztik továbbá a Fuchsia és Pelargonium fajokat és fajtákat, azonban mivel ezeket a virágágyi és balkonnövényekkel azonos területen (kültéren) használják fel, termesztésük is e csoporttal együtt folyik, a jelen tananyagban is ott tárgyaljuk Īket. Ő.2. A cserepes dísznövények környezeti igényei A cserepes dísznövények környezetükkel szemben támasztott igényeit a termesztés során alapvetĪen meghatározza a származási helyük. A termesztésben igyekszünk a növények igényeinek optimumát biztosítani. A trópusi fajok esetében ez a téli idĪszakban esetenként meglehetĪsen költséges, ezért kutatások folynak az optimumtól való eltérés esetén a növény válaszreakcióit illetĪen, költségtakarékossági szempontok miatt. 5.2.1. H igény. A levéldísznövények többségének termesztése 20 °C körüli hĪmérsékleten zajlik. Télen a nappali hĪmérsékletet 18-20 °C-on tartjuk, éjszaka 16-18 °C optimális. A fényintenzitás erĪsödésével a nappali hĪmérséklet 2ő °C-ig emelhetĪ, fölötte a növények károsodhatnak. Az EgyenlítĪ vidékérĪl származó fajok (pl. Codiaeum) ennél magasabb hĪmérsékletet is elviselnek, de mivel hazánkban ez nagyon erĪs besugárzással párosul, a házakat árnyékolni kell. A mérsékelt égövi fajok (pl. Hedera) optimális nevelési hĪmérséklete 16-18 °C, ami nyáron nehezen valósítható meg. A hidegházi fajok termesztését hagyományosan téli alacsony hĪmérsékleten tartással végezték (takarékosság), de így a kultúraidĪ jelentĪsen nĪ, ezért a modern termesztésben folyamatos aktív növekedéshez szükséges hĪmérsékleten nevelik az állományokat (Phoenix, Trachycarpus, Washingtonia). 95 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Codiaeum variegatum var. pictum 'Bravo' Hedera helix 96 ő. Cserepes dísznövények termesztése Phoenix canariensis A virágos növényeknél a nevelés és a virágoztatás hĪmérséklete eltérĪ. A nevelés során magasabb, majd a virágzás kezdetétĪl alacsonyabb hĪmérsékletet igényelnek, ez a virág minĪségét, tartósságát és a színét is pozitívan befolyásolja. A ciklámen alacsony hĪigényű kultúra, a nevelés során 20-22 °C-os hĪmérsékletet igényel. Nyáron ezt nehéz tartani, ekkor nagy, megnyúlt, csúnya rajzolatú levelek fejlĪdnek. A virágzáskor 12-16 °C számára az optimális. A korallvirág trópusi származású, termesztésben is állandó magas hĪmérsékletet a nevelés során 20 °C-os hĪmérsékletet igényel, éjszaka sem mehet a hĪmérséklet tartósan 16-18 °C alá. A virágzás kezdetétĪl 16 °C tartható, így élénkebb színűek lesznek a virágok. A rövid ideig tartó lehűlés nem okoz problémát. ErĪs fényintenzitás mellett 2ő °C feletti hĪmérsékleten is szépen fejlĪdik. A mikulásvirág szintén trópusi származású. Általánosságban 18 °C az optimális hĪigénye, de ez fajtánként és a nevelés szakaszaiban is eltérĪ lehet, fölmehet 2Ő °C-ig. 26 °C felett a virágképzĪdésben zavarok állhatnak be. A fellevelek beszínezĪdésétĪl a hĪmérsékletet csökkentjük nappal 18, éjszaka 16 °C-ra, ettĪl mélyül a szín. A készáru ennél alacsonyabb, 1ő-12 °C-os hĪmérsékleten is tárolható. Évek óta sikeres kísérletek folynak az alacsonyabb nevelési hĪmérséklet hatásaival kapcsolatban. Az új módszerrel a növények kompaktabbak lesznek, a törpítĪszeres kezelések száma csökkenthetĪ vagy el is hagyható. 97 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Kalanchoe blossfeldiana Alacsony h mérséklet hatása a mikulásvirág fejl désére A kultúraidĪ azonban nĪ. A Begonia × elatior hibridek szintén melegigényesek, optimális nevelési hĪmérsékletük 18-20 °C. 2ő °C fölött a növények laza szövetűekké válnak. 18 °C alatti hĪmérséklet a bimbóképzĪdésnek kedvez, ezért a vegetatív fejlĪdés idején nem szabad tartósan alacsony hĪmérsékletet tartani (a fűtéssel spórolni). A bimbók megjelenésétĪl viszont már csökkenthetĪ a hĪmérséklet 16-18 °C-ra, ez a színek mélyülését is segíti. A mediterrán és mérsékelt övi zónából szárazó fajok hazánkban gyakran télállóak, a termesztés során hĪigényük alacsony, illetve a termesztés egyes szakaszai szabadban (is) folynak. A cserepes krizantém optimális nevelési hĪmérséklete 16-17 °C, a becserepezést követĪen a gyökérfejlĪdés alatt napos idĪben 20-22 °C-os, borús idĪben 18-20 °C-os hĪmérsékletet biztosítsunk 80 % relatív páratartalom mellett. Ezt követĪen 2-3 héten át az 98 ő. Cserepes dísznövények termesztése éjszakai hĪmérsékletet csökkentjük 1ő-16 °C –ra, a páratartalmat 60 %-ra. A cserepes fajták értékesítési ideje szeptember elejétĪl novemberig tart, a fajták termonegatív és termoneutrális kategóriába tartoznak (lásd vágottvirág fejezet), vagyis a bimbóképzĪdéshez 1ő °C alatti ill. 16 °C feletti hĪmérsékletre lehet szükség. A novemberre termesztett fajták rövidnappalosak, reakcióidejük fajtatípustól függĪen 7-1Ő hét. A garden mums fajták érzékenysége a nappalhosszra nem annyira kifejezett, mint a többi fajtánál. Már augusztus elején indukálódnak, így a termesztés teljes ideje alatt szabadban nevelhetĪk. A cserepes primulák szintén alacsony hĪigényűek. A nevelés kezdetétĪl 20 °C alatti hĪmérsékletet biztosítunk, ami hazánkban a nyár végi idĪszakban árnyékolással, párásítással oldható meg. Szeptember elejétĪl a hĪmérsékletet csökkentjük 1ő °C alá, és tartjuk 6-8 héten át, amíg a palánták megerĪsödnek. Alacsonyabb (6-8 °C-os) hĪmérsékleten a fejlĪdés lassul, de a növény nem károsodik. A következĪ Ő hétben, a virágdifferenciálódás idĪszakában sem mehet a hĪmérséklet 1ő °C fölé, különben elmarad a virágzás, vagy a virágok szalmásodnak. LegmegfelelĪbb az ő-6 °C. Garden mums krizantém Ő.2.2. Fényigény. A mérsékelt övi kontinentális klímában a növényházi cserepes kultúrák számára nyáron túl sok, télen túl kevés a természetes fény. A fénytöbblet ellen árnyékolással könnyű védekezni, a fény pótlásáról azonban csak ott gondoskodunk, ahol a növény ára a költségeket ellensúlyozni tudja, így a többletkiadás gazdaságos. Levéldísznövények körében gyakorlatilag nincs ilyen kultúra. A fényszegény idĪszakban a többi tényezĪt (víz, tápanyag) is csökkentve igyekszünk a növényeket harmonikus fejlĪdésre bírni. A trópusi aljnövényzetet alkotó fajok (levélbegóniák, Dieffenbachia, Maranta-félék) árnyékkedvelĪk, a termesztĪházakat márciustól októberig árnyékolni kell napégés ellen. A szubtrópusi származású fajok (Ficus elastica, Monstera deliciosa, Philodendron scandens stb.) jobban bírják az erĪs fényt, ezeknél áprilistól szeptemberig árnyékolunk. A kimondottan fényigényes fajok (Codiaeum, hidegházi pálmák) termesztĪházát a túlmelegedés ellen, és csak a nyári erĪs fényben árnyékoljuk. 99 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Maranta leuconeura 'Tricolor' A ciklámen eredetileg erdei aljnövényzetet alkot, termesztésben is alacsony fényigényű. Optimális számára a 10.000 lux fényerĪ. A korallvirág fényigényes. Optimális a 20.000 lux, e fölött árnyékolni kell. Télen pótolni kell a fényt 3000 lux megvilágítással. A faj obligát rövidnappalos kultúra, a vegetatív fejlĪdéshez 100-200 lux éjszakai zavaró fény elegendĪ, a virágzáshoz 12,ő óra alatt kell tartani a fényszakasz hosszát (lásd idĪzítés és 3. fejezet). A mikulásvirág a vegetatív növekedés szakaszában fényigényes, de a nagyon erĪs besugárzás ellen árnyékolni kell az állományt. Obligát rövidnappalos növény, a generatív fázis indukálásához 12 óránál rövidebb nappalhossz szükséges. A Begonia × elatior hibridek árnyékkedvelĪk, márciustól októberig árnyékolni kell a termesztĪházakat. ErĪs fényben gyorsan napégést szenvednek, túl kevés fény esetén a lombozat sárgul, az állomány megnyúlik (napjainkra szabadföldön is ültethetĪ fajtái is kaphatóak, ezeket is inkább félárnyékos helyen érdemes nevelni a kertben). Fakultatív rövidnappalos növény, 13,ő óra alatti fényszakasz kiváltja a bimbóképzĪdést. Hosszúnappalon is virágzik, ha a hĪmérsékletet tartósan a növekedési optimum alatt tartjuk. Hazánkban a két eljárást együtt alkalmazzák a virágoztatáshoz. A Phalaenopsis hibridek termesztése során az elĪzĪekhez hasonlóan félárnyékos körülményeket biztosítunk márciustól októberig. A cserepes krizantém fényigényes növény, de rendkívül tág tűrésű, a fényszegény idĪszakban is kielégítĪen fejlĪdik. A halottak napi kiültetésre szánt állomány nevelhetĪ szabadban, Īsz eleji behordással, vagy növényházban. Utóbbi esetben csak a túlmelegedés ellen kell árnyékolni. Fajtától függĪen a sötétítést 6,ő-7, ill. 9-11 héttel az értékesítés elĪtt el kell kezdeni. Az erĪsen borús napok ennél a kultúránál is kiválthatják az idĪ elĪtti indukálódást. 100 ő. Cserepes dísznövények termesztése Rövidnappalos kezelésen átesett mikulásvirág állomány Ő.2.3. Víz- és páraigény. A cserepes dísznövények általában közepes vagy nagy vízigényűek. Legtöbbjük nem viseli el a kemény (10 NK°) fölötti vizet, ráadásul a magas mésztartalom a lombozatot is szennyezi. A trópusi fajoknak az öntözĪvizet elĪ kell melegíteni 20 °C-ra, mert a hideg víz gyökérkárosodáshoz vezet. A levéldísznövények többsége közepes páraigényű, 60 % relatív páratartalom mellett nevelhetĪ. A trópusi aljnövényzetet alkotó fajok páraigénye magasabb, legalább 70 %-os relatív páratartalom szükséges biztonságos megtartásukhoz. A szukkulens fajok általában alacsonyabb páratartalmat is elviselnek, de egyes fajok kimondottan páraigényesek (Peperomia fajok, Pachypodium lamerei stb.). Termesztésben a páraigény biztosítása könnyen megoldható, inkább a fényszegény idĪszakban a túl magas páratartalom okozhat gondot, hatására gombabetegségek léphetnek fel. A túl alacsony páratartalom a trópusi fajokat viseli meg leginkább: levélszélük beszárad, inváziószerű atkafertĪzés jelentkezhet rajtuk. 101 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Peperomia obtusifolia 'USA' Pachipodium lamerei A virágos dísznövények közül a ciklámen víz- és páraigényes növény. Az öntözést felszívatással vagy csepegtetĪ rendszerrel oldjuk meg, hogy a lombozat és a fejlĪdĪ kis bimbók közé ne kerüljön víz, ami botritiszes betegség (Botrytis cinerea) fellépéséhez vezethet. Ugyanez a probléma a túl magas páratartalom esetén, ami ellen folyamatos légcserével, légmozgatással védekezhetünk. A korallvirág nem különösebben vízigényes kultúra, de kiegyenlített vízellátást igényel. Az öntözĪvizet 20-22 °C-ra 102 ő. Cserepes dísznövények termesztése elĪmelegítjük. Érdemes a vizet alulról biztosítani (ár-apály rendszerű öntözéssel), a gombabetegségek elkerülése érdekében. A hirtelen felszökĪ pára ellen légmozgatással védekezünk. A mikulásvirág egyenletes vízellátást igényel, földlabdája nem száradhat ki, de a pangó vizet sem tűri. A modern termesztésben ebben a kultúrában is ár-apály rendszerű öntözés a legmegfelelĪbb. Kísérletek folynak a növekedés visszafogására az öntözés enyhe megvonásával, de a módszer nagy tapasztalatot, komoly szaktudást igényel. Szintén melegített vizet használunk öntözéshez. A Begonia elatior hibridek víz- és páraigényes növények. A pangó vízre érzékenyek, lágy és elĪmelegített vizet kívánnak. Nevelésük során a relatív páratartalom nem mehet 60 % alá. A cserepes krizantém is vízigényes növény. Különösen a szabadföldi nevelésnél kell nagy gondot fordítani az egyenletes vízellátásra. A tábla szélein elĪfordulhat kiszáradás vagy sófeldúsulás. A pangó vizet kerülni kell, ellene gondos drénezéssel védekezhetünk. Az öntözés módja növényházban ár-apály rendszerű, szabadföldön csepegtetĪ vagy mikro-szórófejes lehet. Hagyományos termesztésnél, családi kertészetekben még alkalmazzák a tömlĪs öntözést. A cserepes primulák közepes vízigényűek, érzékenyek a túlöntözésre. A túlzott vízellátás élettani klorózist vált ki. Ciklámen ár-apály rendszer öntözése 103 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ciklámen csepegtet öntözése 5.2.4. Talaj- és tápanyagigény. A cserepes dísznövények termesztĪ közegének alapja a savanyú kémhatású, rostos felláp tĪzeg. Az adott növényfaj igényeinek megfelelĪen ezt dúsítják különbözĪ összetevĪkkel és tápanyagokkal. A cserepes levéldísznövények esetén általában levéldísznövény egységföldet használnak, ami nitrogén hangsúlyos közeg, 10-15 %-os agyagtartalommal. A modern közegek már ő-10 % kókuszrost-Īrleményt is tartalmaznak. Az agyagfrakciót külföldi értékesítésnél elhagyják, mert a nehezebb közeg a szállítást megdrágítja. A kókuszĪrleménynek kettĪs szerepe van. Egyrészt – ellentétben a tĪzeggel – könnyen újranedvesíthetĪ, így a szállítás elĪtt szinte kiszáríthatják a közeget káros következmények nélkül. Másrészt lazító hatású, ami a gyökerek levegĪigényét biztosítja. A közegek hosszú hatástartamú műtrágyát tartalmaznak, amit a növény növekedése során szintén nitrogén hangsúlyos lombtrágya kijuttatásával egészítenek ki. A cserepes virágos dísznövények közül a nagy kultúrák számára (mikulásvirág) elĪre gyártott keverékek kaphatók, célszerű ezeket vásárolni a bizonytalan eredményt adó saját keverés helyett. Általánosan az enyhén savanyú, 6-6,5 pH-jú közeg az optimális, de egyes kultúrák az ő-5,5 pH-jú közegben fejlĪdnek megfelelĪen. Különösen levegĪigényes gyökerű növények termesztésénél keverik a közegbe az ún. kókusz-chips terméket, ami 1-2 cm-es kókuszrost-darabokból áll, még levegĪsebbé teszi a közeget. Rhododendron, Anthurium, orchideák termesztésénél alkalmazzák. Az egyes fajoknak speciális tápanyag-igényeik lehetnek, amelyeket biztosítani kell. 104 ő. Cserepes dísznövények termesztése Kókuszrost téglák Durva szálas kókuszrost 105 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Kókusz chips A mikulásvirág pl. érzékeny a molibdénhiányra, ami különösen túl alacsony pH mellett jelentkezik. A nevelés során érdemes molibdén tartalmú mikroelem lombtrágyával permetezni. A ciklámen igényli a felvehetĪ meszet a közegben, amit 2-3 kg szénsavas mész (Futor) formájában biztosíthatunk. Hiányában a gyökérfejlĪdés gátolt. A korallvirágnak nincs speciális talajjal szembeni igénye, ő,ő-6,5 pHjú, savanyú tĪzeg alapú keverékben termeszthetĪ. A magas sótartalomra viszont érzékeny, legfeljebb 11,ő ‰-es tápoldatokkal végezhetjük a tápanyag-utánpótlást. A tápanyagok aránya a vegetatív fejlĪdés során is kálium-túlsúlyos legyen. A Begonia× elatior hibridek – a többi trópusi származású fajhoz hasonlóan – laza, savanyú közeget kedvelnek. Kapható speciális földkeverék is számukra, de a felláptĪzeg szénsavas mésszel ő,ő-es pH-értékre beállítva és kiegészítve 2-3 kg tartós hatású műtrágyával szintén alkalmas a nevelésükre, és jóval költségtakarékosabb megoldás. A növény sóérzékeny, a növekedés során a tápoldatozást 1-1,ő ‰ koncentrációjú, kiegyenlített tápoldattal végezzük. Különleges közeget alkalmazunk az orchideák neveléséhez. Alapja az 1-1,5 cm-es darabos fenyĪkéreg vagy kókuszchips, amit rendkívül kevés (maximum 1 EC) tápanyaggal töltünk fel. A talajlakó fajoknál (Cymbidium) 1,-5-2 EC-ig mehet föl a sótartalom, az eredeti környezetben fánlakó életmódú fajok (Phalaenopsis) azonban nagyon érzékenyek. A cserepes krizantém kevésbé érzékeny a közegre, mint az elĪzĪ kultúrák. A közeg alapja itt is a felláptĪzeg, de nagyobb arányban tartalmazhat fekete tĪzeget is. Fontos, hogy a pH ő,ő-6 közé essen, mert a krizantém érzékeny a klorózisra. Becserepezés után a magasabb adagú foszfor (1 kg/m3 Crystalon hydrostarter), elĪnyös a jobb gyökérképzĪdés érdekében. Minden öntözéssel együtt tápoldatozás is végezhetĪ, 0,ő-1 ‰-es tápoldattal. Nyáron, a vegetatív fejlĪdés idején a nitrogént külön pótolni kell: minden 3.-Ő. tápoldatozáskor csak nitrogént adagolunk. 4-ő öntözésenként csak vizet juttatunk ki, hogy a közegben felhalmozódott sókat kimossuk a gyökérzónából. A cserepes primulák laza, savanyú (pH: ő,ő-6,ő) közeget kedvelnek. Alacsony tápanyag-igényűek, sóérzékenyek. KedvezĪ számukra a kálium-hangsúlyos tápoldatozás, ami intenzívebb virágzást segít elĪ. Gyakori probléma a vasklorózis, ami vaskelátok adagolásával kiküszöbölhetĪ, valamint a sófeldúsulás a közegben, ami a levelek széleinek elhalását eredményezi. 106 ő. Cserepes dísznövények termesztése Klorózistünet primulán Ő.2.Ő. Széndioxid (ŰO2) trágyázás. A növényházi vágottvirágokhoz hasonlóan, a cserepes kultúrák is szűkölködnek széndioxidban a téli idĪszakban (lásd vágottvirág fejezet). Bizonyítottan jó hatása van Begonia × elatior hibridek, valamint Kalanchoë blossfeldiana esetén, nem bizonyított a hatása az Euphorbia pulcherrima fejlĪdésére. Magyarországon azonban a CO2-trágyázás magas költségeit nem lehet érvényesíteni az eladási árban, ezért nem alkalmazzák a módszert. Ő.3. A cserepes dísznövények szaporítása A cserepes dísznövények szaporításában a generatív és vegetatív módszernek egyaránt szerepe van, de mindig azt a módszert alkalmazzuk üzemi körülmények között, amelyik a leggazdaságosabb, illetve a legjobb szaporulatot adja. Ő.3.1. Magvetés. A levéldísznövények közül egyes nagy termetű, vegetatív módon csak kis szaporulatot adó, vagy csak generatív úton szaporítható fajokat szaporítunk magvetéssel. Ilyen pl. a Philodendron bipinnatifidum és a Monstera deliciosa. Mindkét faj Közép- és Dél-Amerikában honos. A magot az eredeti termĪhelyrĪl rendeljük, az érés idején. Mivel a vetĪmag csírázóképessége maximum 70 %, és ez az idĪ elĪrehaladtával rohamosan romlik, légi úton szállítják, papír között, mert rothadásra is hajlamos. Sejttálcába, finom rostos, savanyú tĪzeges magvetĪföldbe vetve, 20 °C-on 2-Ő hét alatt csírázik, a második lomblevél megjelenésétĪl cserepezhetĪek a magoncok. A fiatal lomblevelek még az Araceae családra jellemzĪen szív alakúak, a fajra jellemzĪ tagoltság a Ő-ő. levéltĪl várható. A kertészek manapság nem bajlódnak a saját magvetéssel, hanem magoncot rendelnek., így a szaporítással járó kockázatot elkerülik. Magvetéssel szaporítjuk továbbá a pálmafajokat. Ez utóbbiak magvait szintén a trópusokon létesített magtermĪ állományból szerezhetjük be. A csírázás csak magas, 28-30 °C hĪmérsékleten megy végbe, másfél–két hónap alatt. A vetés elĪtt a magvakat 3ő °C-os vízben 2Ő órán át áztatjuk. A csírázás módja alapján a fajokat két csoportba soroljuk: csíratömlĪvel vagy anélkül csírázókra. Az elĪbbiek magjából elĪször egy 3-10 cm hosszú nyúlvány – csíratömlĪ – fejlĪdik, amelynek aljából képzĪdik a gyökérzet és a levelek. Ezen fajok magját minimum 20-2ő cm mély közeg felszínére kell vetni, 0,ő-1 cm közeggel takarni, hogy a csíratömlĪnek legyen helye kifejlĪdni. Az utóbbi fajok magvaiból közvetlenül fejlĪdik a gyökér és a sziklevél. A magvakat 1 cm közeggel takarjuk a kiszáradás ellen. A magas csírázási hĪmérsékletet a nyár kivételével csak magas költségekkel lehet 107 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem biztosítani, ezért itt is a mediterráneumban ill. a trópusokon elĪállított magoncokat vásárolják a termesztĪk. A virágos dísznövények közül magvetéssel szaporítjuk a Cyclamen persicum, a Primula, a Sinningia hibrideket, valamint a broméliákat. A vetéshez finoman rostált, savanyú tĪzeget használunk. A ciklámen, a primula és a bogyós termésű broméliák (Bromelioideae alcsalád) esetében sejttálcába, szemenként vetünk, a Sinningia és a tokterméses broméliák (Tillandsioideae alcsalád) közé tartozó broméliák vetését szaporítóládába, szórva, a közeg felszínére végezzük, mivel a magvak nagyon aprók és fényen csíráznak. A kiszáradás ellen a magvetést védeni kell. Az optimális csírázási hĪmérséklet pontos betartása nagyon fontos, mert akár 2-3 °C-os eltérés következtében a csírázás vontatottá válik, és a magonc állomány heterogén lesz. Sinningia magonc állomány A ciklámen esetében ez az érték 20 °C, a primulánál 16 °C, a trópusi származású Sinningia esetén 2ő26 °C, a broméliáknál 20-22 °C (Bromelioideae) illetve 22-2ő °C (Tillandsioideae). A vetés idejét az értékesítési idĪbĪl kell visszaszámolni, ügyelve arra, hogy a kultúra ideje évszakonként kicsit változhat az eltérĪ fényviszonyok következtében. A cserepes virágos dísznövények többségét nem egész évben, hanem adott idĪszakra termesztjük. A ciklámen értékesítési ideje szeptember közepétĪl (Mária-nap) május elejéig (anyák napja) tart, a kultúraidĪ fajtától függĪen 7-9 hónap, a magvetést hetente végezzük januártól novemberig. A növény ál-egyszikű, egyetlen sziklevéllel csírázik. A magoncok nagyon érzékenyek a fuzáriumfertĪzésre, ezért a higiéniai szabályokat pontosan be kell tartani. 108 ő. Cserepes dísznövények termesztése Űiklámen magoncállomány A csírázás 3-Ő hét alatt megy végbe. A primula csírázási ideje 16 °C-on 10-13 nap. Értékesítési ideje január és március között van, kultúraideje fél év. A vetést június-júliusban végezzük. Ilyenkor a külsĪ hĪmérséklet magas, ezért a csíráztatókamra használata nagyon fontos. A vetĪföld tartalmazzon tápanyagot, mert a magoncok Ő lombleveles korukig ebben fejlĪdnek. A Sinningia értékesítési ideje a tavaszi idĪszak (március-május), innen kell visszaszámolni az ő-5,5 hónapos kultúraidĪt. Míg az elĪzĪ két növény esetében a heterózisfajták adnak egyenletes, elsĪ osztályú minĪségi árut, a Sinningia esetén saját porzásból elĪállított magvak is szép állományt adnak. A magvetést októbertĪl végezzük, szakaszosan. A téli idĪszak fényszegény, ezért a magoncokat asszimilációs megvilágításban részesítjük. Csírázáskor az apró magoncok mohaszerűen borítják a közeget, a tűzdelés nagy gondosságot és gyakorlatot igényel. A tűzdelést sejttálcába végezzük. A broméliák értékesítése folyamatos, a magvetést is egész évben végezhetjük. A csírázás a bogyósoknál ő-10 nap, a tokterméseseknél 3-Ő hét. A magoncok kezdeti fejlĪdése vontatott, az elsĪ tűzdelésre bogyósoknál 2-3 hónapos, míg a tokterméseseknél Ő-ő hónapos korban kerül sor. Ezért nagyon fontos a patogénmentes környezet biztosítása. A lassú kezdeti fejlĪdés következtében a magoncállomány mindenképpen heterogén lesz, ezért az elsĪ tűzdelésnél a magoncokat méret szerint szétválogatjuk, és az egyforma méretűeket kezeljük egy tételként a továbbnevelés során. Ő.3.2. Vegetatív szaporítás. A cserepes levéldísznövények többségét vegetatív úton szaporítjuk. A modern termesztésben üzemi szaporításra a hajtásdugványokat használjuk, mivel ezek adnak egyöntetű állományt, a legrövidebb idĪ alatt. Házi módszerként szóba jöhet a tĪosztás (Nephrolepis exaltata) és a szárdugványozás (Dracaena, Schefflera, Monstera stb.), de ilyen módszerekkel sokkal lassabb a sarjhajtások fejlĪdése. Kivételt képeznek egyes hosszú ízközű levéldísznövény fajok (Philodendron scandens, Epipremnum pinnatum), amelyeknél ma is a szárdugványozást alkalmazzuk üzemi körülmények között is, mivel gyökeresedésük és hajtásnevelésük kimondottan gyors. A Saintpaulia ionantha virágos dísznövényünk, valamint a Peperomia és levélbegónia fajok és a Sansevieria fajok egyes fajtái esetén pedig a mai napig a levéldugványozás is üzemi szaporítási módszer. 109 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Epipremnum szaporítás Saintpaulia ionantha levéldugványok sarjakkal 110 ő. Cserepes dísznövények termesztése Levélbegónia szaporítása A hagyományos termesztésben a levéldísznövényekbĪl anyatelepeket tartottak fenn a termesztĪk, a modern termesztésben ez már nem kifizetĪdĪ. A szaporítóanyagot holland forgalmazókon keresztül, vagy az eredeti termĪhelyrĪl, Afrikából, Délkelet-Ázsiából vagy Közép-Amerikából szerezzük be, ahol szabadban, magas árnyékoló alatt nevelik az anyanövényeket. A szaporítóanyag lehet sima dugvány22, de pl. a Dracaena marginata esetén 3-Ő ágas, már kezdĪdĪ gyökérzettel rendelkezik a növény. A hazai termesztĪnek csak be kell cserepezni, és addig tartani, amíg a gyökérzet átszövi a földlabdát, utána eladható. Mivel a fejlĪdĪ országokban a munkabér és a termesztési költségek is nagyon alacsonyak, a hosszú szállítás ellenére is gazdaságosabb az ott nevelt dugvány vagy a félkész áru behozatala. Hasonló a helyzet a Yucca elephantipes termesztésével. Az ültetvényekrĪl a méretre vágott törzseket importáljuk, amelyek alapi része gyökereztetĪ hormonporral kezelt. Becserepezés után, 20 °C-os talpmelegen 1 hónap alatt gyökeresedik, majd 18 °C-on nevelve az üstökök (sarjhajtások) 20-25 cm-es méreténél eladhatók. A többi levéldísznövény sima dugványát savanyú tĪzeg és perlit 1:1 arányú keverékében 22-2ő °C-os talpmelegen, 20-22 °C-os léghĪmérsékleten, 100 % relatív páratartalom alatt gyökereztetjük, a gyökeresedés ideje 3-ő hét. A gyökeres dugványokat becserepezzük végcserépbe, és ez után a nevelési idĪt az határozza meg, hogy mekkora növényt kívánunk piacra adni. Ily módon szaporítjuk a Codiaeum variegatum, Ficus, Schefflera stb. fajokat, ill. fajtáikat. A Codiaeum variegatum és Ficus elastica nagy mennyiségű tejnedvet tartalmaz a szárban. Ha a tejnedv kifolyik, a gyökeresedés nem indul meg, vagy vontatottá válik. A probléma kiküszöbölésére a dugványokat szedés után fejre állítják addig, amíg a tejnedv a vágási felületen meg nem szilárdul. Másik módszer: a dugvány talpát Ő0ő0 °C-os gombaölĪ szeres vízbe mártják, ettĪl a tejnedv szintén megszilárdul. 22 gyökértelen állapotban forgalmazott dugvány 111 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Dracaena marginata gyökérzete Hajtásdugvánnyal szaporított legfontosabb cserepes virágos dísznövényeink: az Euphorbia pulcherrima, a Kalanchoë blossfeldiana, a Begonia × elatior hibridek, a Hydrangea macrophylla, a Rhododendron simsii és a Chrysanthemum × grandiflorum. A modern, egyöntetű, nagy teljesítĪképességű fajták védettek, a dugvány a nemesítĪ üzemekkel együttműködĪ szaporítóanyagforgalmazó cégektĪl szerezhetĪk be. A gyökeresedéshez általában 22 °C talpmeleg és 100 % relatív páratartalom szükséges, ilyen körülmények között a gyökeresedési idĪ 3-ő hét. JellemzĪ az egyre kisebb dugványok értékesítése (1-2 kifejlett levél vagy levélpár), ami a környezeti tényezĪk pontos biztosítását teszi szükségessé. A mikulásvirág dugványa rosszul tűri a szállítást és tárolást, megérkezés után azonnal dugványozni kell. Április-májusi dugványozás után a meginduló növényrĪl további dugványok szedhetĪk, a tejnedv elfolyását meg kell akadályozni. A saját szaporítás azonban csak a szerzĪdésben foglaltak szerint lehetséges (vagy nem), az engedély nélküli utánszaporítás tilos. A korallvirág dugványai fajtától függĪen 3-6 hétig, Ő-ő °C-on tárolhatók illetve szállíthatók. A növény pozsgás szárú, érzékeny a rothadásra, ezért megelĪzésképpen célszerű palántadĪlés elleni növényvédĪszerrel beöntözni. A Begonia × elatior hibridek 2Ő °C-os talpmeleget igényelnek a gyökeresedés alatt, 20-22 °C-os léghĪmérséklettel. A gyökeresedési idĪ két hét. Fontos a magas páratartalom és a téli fényszegény idĪszakban a pótmegvilágítás, húsos száruk következtében ez a faj is hajlamos a berothadásra és a szürkepenész fertĪzésre, ami ellen védekezni kell. Cserepes krizantém esetén alacsonyabb, 18-20 °C-os talpmeleget és 16-18 °C-os léghĪmérsékletet elég biztosítani a jó gyökeresedéshez, gyökereztetĪ hormonpor használatával. A késĪ tavaszi idĪszakban pedig a termesztĪházat árnyékolni, hűteni kell a gyökeresedést gátló túlmelegedés ellen. Hasonló környezeti tényezĪket igényel a hortenzia is a dugványok gyökeresedése alatt. A fent említett fajokat dugványozhatjuk egybĪl az értékesítési cserépbe, a kertészek azonban inkább a sejttálcát használják a jobb helykihasználás érdekében. 112 ő. Cserepes dísznövények termesztése Mikulásvirág szaporítása Korallvirág dugványok 113 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Begonia × elatior gyökeres dugványok Jiffy t zegpogácsában A Saintpaulia ionantha és a levélbegónia fajták esetén a készáruról, középtájról szedünk anyaleveleket, amiket 1 cm-es levélnyéllel dugványozunk sejttálcába vagy szaporítóládába. Mindkét faj trópusi származású, a gyökereztetéshez 2Ő °C-os talpmeleg és 22 °C-os léghĪmérséklet szükséges. Húsos hajtásrendszerük és leveleik könnyen rothadásnak indulnak, ezért nem műanyag, hanem fátyolfólia takarásban részesítjük. A gyökeresedés ideje 1,ő-2 hónap, ezzel egy idĪben sarjhajtások is képzĪdnek. A kifejlĪdött sarjhajtásokat a Saintpaulia esetén egyesével szétválasztjuk és egyedileg neveljük tovább, a levélbegóniáknál viszont együtt hagyjuk, mert így hamarabb kapunk dús, bokros kész növényt. 114 ő. Cserepes dísznövények termesztése Saintpaulia levéldugványok Saintpaulia sarjak 115 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Saintpaulia sarjak visszagyökereztetése szivartálcában Ő.3.3. Mikroszaporítás. Elméletileg minden dísznövény szaporítható in vitro technikával, de a módszer jóval költségesebb a hagyományos szaporítási módoknál. Csak ott alkalmazzuk, ahol tényleges gazdasági hasznot hoz. Minden vegetatív szaporítású cserepes dísznövény esetében ezt a módszert alkalmazzák az új fajták gyors felszaporítására, mert így lehet biztosítani a fajta gyors vizsgálatát, majd a fajtaoltalmi eljárás indítását. Ez a nemesítĪnek nagy hasznot hoz. A cserepes levéldísznövények közül a nagy termetűeket (Ficus elastica, F. lyrata, Philodendron erubescens, Dieffenbachia fajták stb.) szaporítják mikroszaporítással, két módszer is elterjedt: a tisztán in vitro technika, és ennek kombinálása a hagyományos dugványozással. ElĪbbi esetben a kiválasztott anyanövényekrĪl merisztematikus szövettájat tartalmazó részt választanak le, majd steril táptalajon enyhe citokinin túladagolással felszaporítják. A sarjnövényeket még a tenyészedényben szétválasztják, meggyökeresítik, majd akklimatizálják és az így nyert szaporítóanyagot cserepezik és nevelik tovább értékesítésig. Így egy-egy in vitro szaporított növénybĪl egy-egy eladható cserepes növény lesz. Az utóbbi módszer esetén az in vitro nevelt sarjakat nem, vagy csak részben választják szét, a több, együtt hagyott sarjat gyökereztetik és akklimatizálják, és így ültetik nagy, 22-25 cm-es cserépbe. Az így nyert állományt a továbbiakban anyanövényként kezelik. A növekedésnek indult sarjakból folyamatosan vágják a dugványokat, amiket hagyományos módszerrel (lásd fent) gyökereztetnek. A módszer elĪnye, hogy a hagyományosnál jóval több dugvány szedhetĪ az anyanövényekrĪl, a dugványok kis méretűek, ezért a szaporító felület is kisebb. Fontos azonban, hogy a dugványokat folyamatosan vágni kell, mert ha egy-egy sarjhajtás megnĪ, és eléri a fajra, fajtára jellemzĪ méretét, a sarjadzó képesség leáll. Az anyanövények ezzel a módszerrel 1,ő év alatt kimerülnek, ekkor megnevelhetĪk bokros készáruvá. 116 ő. Cserepes dísznövények termesztése Dieffenbachia meriklón anyanövény Dieffenbachia meriklón anyanövényr l származó dugványok A cserepes virágos dísznövények többségénél csak a szuperelit, vírusmentes állomány létesítésére és fenntartására alkalmazzák a mikroszaporítás módszerét. Az így elĪállított szuperelit anyanövényeket a szaporítóanyag-forgalmazó cégek telepein, a mediterrán országokban tartják (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Kanári-szigetek stb.), továbbszaporításuk a termesztĪk felé viszont már hagyományosan, dugványozással történik. Tisztán mikroszaporítás módszerével állítják elĪ a Spathiphyllum wallisii fajtákat. 117 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Mikroszaporított Spathiphyllum wallisii Különleges helyet foglal el ezen a téren az orchideák csoportja (Phalaenopsis, Cymbidium). E növények magvai nagyon aprók, nem tartalmaznak tápszövetet, ezért a magvetést is steril körülmények között, in vitro végzik. A magoncokat tenyészedényben nevelik akkora méretre, amikor akklimatizálhatók és kiültethetĪk. A hibridek szaporítását vegetatív szaporítását ún. bioreaktorokban végzik, folyékony táptalajon, folyamatos mozgatással. A továbbnevelésre szánt tételeket átteszik szilárd táptalajra, ahol megnyúlnak, meggyökeresednek és akklimatizálhatókká válnak. Orchidea magvetés 118 ő. Cserepes dísznövények termesztése Ő.4 A cserepes dísznövények id zítésének lehet ségei A dísznövénytermesztésben az idĪzítés kérdése rendkívül fontos. A dísznövények iránti kereslet ingadozó, a nagyobb ünnepek és nĪi névnapok környékén ugrásszerűen megnĪ, míg más napokon gondot okoz az értékesítés. A levéldísznövények esetében nincs jelentĪsége, mivel csak a szaporítás idejének megválasztásával idĪzíthetĪk, valamint a nevelés hossza leginkább az értékesíteni kívánt mérettĪl függ. Emellett a kereslet irántuk jóval kiegyenlítettebb. A cserepes virágos dísznövények termesztésénél három lehetĪség áll a kertészek rendelkezésére: a szaporítási idĪ meghatározása azon fajoknál, amelyek más hatásra nem reagálnak. Ilyen kultúra pl. a ciklámen, a Sinningia. A fajták forgalmazói a katalógusokban jelzik, hogy az adott fajta, optimális termesztési körülmények között, hány héttel az indítás után kezd virágozni. Egy következĪ lehetĪség azon környezeti tényezĪk szabályozása, amely(ek) az adott faj virágzását kiváltják. A fény hosszára reagáló fajok közül cserepes dísznövényként elsĪsorban rövidnappalos fajokat termesztünk. Legfontosabb kultúránk ezek közül a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima), obligát rövidnappalos, kritikus nappalhossza 12 óra. A fajták reakcióideje (lásd 3. fejezet) 6,5-10 hét. A sötétítést a természetes rövidnappalok beállta (szeptember 21.) után is végezzük, hogy biztonságosan egyszerre kapja meg az indukciót az állomány. A mikulásvirág érzékeny a befülledésre, ezért különösen a kora Īszi hetekben szellĪzésrĪl, légmozgásról gondoskodni kell a fekete függöny alatt. A korallvirág (Kalanchoë blossfeldiana) szintén obligát rövidnappalos faj. Reakcióideje 9-1Ő hét. Egész évben keresett, ezért folyamatosan termesztjük. A növény könnyen termeszthetĪ, nem érzékeny, a fekete fólia akár a növényekre is teríthetĪ. A szokásos sötétítés a műszak végétĪl (17 óra) a másnapi műszak elejéig (8 óra) tart. A fent említett két faj vegetatív szerveinek növekedéséhez hosszúnappalos körülmények szükségesek. Természetes rövidnappalon a fényszakasz hosszát 13 óra fölé kell emelni pótmegvilágítással egészen a kellĪ számú elágazás kifejlĪdéséig. A fakultatív rövidnappalos növények természetes hosszúnappalon is virágoznak, ha a hĪmérséklet az optimum alá csökken, de gazdag, egyöntetű virágzást rövidnappalon érhetünk el. Ebbe a csoportba tartoznak a Begonia × elatior hibridek. A kezelés során a fényszakasz hosszát 13,ő óra alatt tartjuk. A hĪmérséklet változtatásával szintén lehet a virágzást idĪzíteni az arra érzékeny fajoknál. LegjellemzĪbb példa a tavaszi hagymás évelĪk (tulipán, nárcisz, jácint) cserepes hajtatása. A begyökeresedett hagymákat fagypont fölött (+2 °C) tartjuk mindaddig, amíg a tervezett értékesítéstĪl visszaszámolva meg nem kezdhetjük a hajtatást. A hajtatási idĪ igen korai és korai hajtatás (december eleje – január eleje) esetén 6-7 hét, a természetes virágzási idĪ közelében Ő hét, késleltetett virágoztatás esetén Ő-ő hét. A hĪmérséklet csökkentése, jarovizáció szükséges a Cymbidium kivirágoztatásához is. A kifejlett töveket 3-Ő héten át fajtától függĪen 12-17 °C-nak tesszük ki, ami az új hajtásokban virágzati szárak fejlĪdését indukálja. A Cymbidium téli virágzású növény, az indukciót szeptember-október folyamán biztosítjuk úgy, hogy a növényházak ablakait éjszakára nyitva hagyjuk. A korai fajták jarovizációs ideje nyár végére esik, amikor a külsĪ hĪmérséklet ennél jóval magasabb. Az indukciót csak speciális, hűtĪfalas termesztĪ berendezésben lehet biztosítani, így elvileg már szeptember közepétĪl-végétĪl várható virágzás. A világviszonylatban legnépszerűbb cserepes virágos dísznövények, a Phalaenopsis hibridek virágzása is hĪhatással idĪzíthetĪ. A kifejlett töveket 3 héten át a nappali és éjszakai hĪmérséklet közötti legalább 10 °C-os hĪingásnak tesszük ki, ami a generatív fázist beindítja. A hortenzia és a rododendron esetén a hajtáscsúcsban a virágrügyek képzĪdését az alacsony, 17 °C alatti hĪmérséklet indukálja, ami a rododendronnál a rövidülĪ fényszakasszal párosulva fejti ki hatását. Ezt követĪen a növényeknek legalább 6 hetes, ő °C-on tartott nyugalmi periódus szükséges, ami hűtĪtárolóban akár fél évig is meghosszabbítható. Így a nevelési idĪt figyelembe véve, a tervezett értékesítési idĪbĪl visszaszámolható a kultúra indítása. Az idĪzítés harmadik módja a vegyszeres virágoztatás. Alapja, hogy a virágzási méretet elért növénynek szüksége van egy bizonyos érési folyamatra, hogy a generatív fázis beinduljon. Ezt a szakaszt rövidíthetjük érést serkentĪ vegyszerekkel. JellemzĪ példa a broméliák sok fajánál alkalmazott etilénkezelés. A termesztés során az érett növényeket etilén hatóanyagú érésgyorsító vegyszer 0,2 %os oldatával (acetilén gáz, Ethrel stb.) kezeljük 2-3 alkalommal, két hetes idĪközönként. A kezeléseket követĪen az állomány fajtól függĪen 1,ő-3 hónap múlva bevirágzik. 119 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ő.Ő. A növekedésszabályozás lehet ségei A cserepes dísznövénytermesztésben nagy szerepe van a növekedés szabályozásának. Az elsĪ osztályú áru kompakt, bokros, sok elágazódással, rövid ízközökkel. Bár a nemesítés egyik fontos célja a beavatkozás nélkül is jól elágazódó fajták elĪállítása, a termesztett fajták többsége még nem ilyen. A bokrosodás elĪsegítése legegyszerűbben a hajtáscsúcs visszacsípésével érhetĪ el. A módszert alkalmazzuk korallvirág, mikulásvirág, krizantém, virágos begónia stb. esetén. A zömök habitus érdekében törpítĪszereket alkalmazunk. Legismertebb a Cycocel (CCC) és az Alar 8ő. Általános alkalmazott töménység CCC-bĪl 0,ő-1 ‰, Alar 8ő-bĪl 1-3 ‰, gyakorisága 1-3 alkalom kéthetes idĪközönként. A szerek hatása függ a növényfajtól, a kijuttatás körülményeitĪl, a környezeti tényezĪktĪl (lásd 3. fejezet). Általánosan használt a korallvirág, mikulásvirág, virágos begónia, és a cserepes krizantém nevelése során. A fent említett vegyszerek mérgezĪek, betiltásukkal évek óta foglalkoznak. Mivel azonban a törpítésre szükség van, nagy erĪkkel folyik a kutatás más, alkalmas szerek után. Jelenleg jó eredményekrĪl számolnak be egyes fungicidek, a Caramba, a Regalis, a Cultar és a Toprex használatával. TörpítĪ hatás elérhetĪ a környezeti tényezĪk változtatásával is (hĪmérséklet-csökkentés, vízmegvonás, negatív DIF – lásd 3. fejezet), a hazai szélsĪséges klíma azonban nem minden esetben teszi lehetĪvé alkalmazásukat. A cserepes virágos növényeknél általában a minél több virág, ill. virágzat képzĪdése a cél, egyes halottak napi cserepes krizantém fajták esetén a hajtásvégi nagyobb virágméret elérése érdekében ugyanúgy eltávolítjuk az oldalbimbókat, mint a vágottkrizantém-termesztés során. Ő.ő. A cserepes dísznövények forgalmazása A cserepes dísznövények forgalmazása kevésbé kötött a jeles napokhoz, bár azok elĪtt a kereslet megugrik irántuk. Levéldísznövényeket egész éves ciklusban termesztünk, évszaktól függetlenül. Szinte kivétel nélkül kiválóan, zárt kamionban, sötétben, napokig leromlás nélkül tűrik a szállítást. Hazai termesztésük ennek következtében az utóbbi évtizedekben szinte teljesen megszűnt, néhány nagy termesztĪ kiegészítĪ kultúraként foglalkozik elĪállításukkal. A Hollandián keresztül érkezĪ áru a magas szállítási költséggel együtt is olcsóbb, bár minĪsége ingadozó, általában sokkal rosszabb a hazai elĪállítású áruénál. Áttörést jelenthetne a hazai termálvíz-készletek felszabadítása termesztési célra, és ezzel a magyar kertészetek versenyképességének növelése. A cserepes virágos dísznövények többségénél megfigyelhetĪ az értékesítésben a szezonalitás. A nyári hónapokban az olcsó szabadföldi vágottvirágok megjelenése a piacon a cserepes virágos dísznövények keresletét is visszaszorítja, ezért a fĪ értékesítési idejük szeptembertĪl májusig tart. Emellett a környezeti tényezĪk is befolyásolják a termesztés irányát. A legélesebb határ a mikulásvirág esetén tapasztalható. Január elseje után már nem lehet eladni, ezért az értékesítés visszafelé tolódik az Īsz felé. A ciklámen alacsony hĪigényű növény, a nyári magas hĪmérséklet nem kedvez a szép lombozat és dús virágzás kialakulásának, a termesztĪház hűtése tetemes költséget jelent. Hagyományosan ezért alakult ki az ĪsztĪl tavaszig terjedĪ virágoztatás. Hasonló a helyzet a primula hibridekkel. A virágok differenciálódásához alacsony, 1ő °C alatti hĪmérséklet szükséges, ami téli termesztés idején kedvezĪ, nyáron viszont megoldhatatlan probléma. A cserepes krizantém esetén áttörést jelentett a multiflora és garden mums fajták megjelenése, amelyek sokkal rövidebbb reakcióidejűek, egyes fajtáknál pedig a virágindukcióhoz nem is kell a szigorúan rövidnappalok beköszönte, szabadföldön már augusztusban megindul a virágdifferenciálódás, ezért az értékesítés kezd visszatolódni a nyár vége felé. Egész éves termesztésben viszonylag kevés virágos cserepes faj van, ide tartozik a korallvirág és az afrikaiibolya. A virágos cserepes dísznövények terén kevésbé fenyeget az import hatása, mivel a virágok sérülékenyebbek, a szállítást kevésbé tűrik. A termesztés még jelentĪs mértékben hazai kézben van. 120 ő. Cserepes dísznövények termesztése Ő.7. Alternatív cserepes dísznövény kategóriák Az utóbbi években – évtizedekben a hagyományos cserepesként forgalmazott fajok mellett választékbĪvítĪ jelleggel évelĪ és cserje fajok is megjelentek cserepes kultúraként. KiemelkedĪ ezen a téren Dánia példája, ahol a termesztĪk a Campanula fajok nemesítésével létrehoztak cserepes fajtákat, a világon elsĪkét. A nemesítés fĪleg a tavaszi virágzású évelĪ fajokból állít elĪ folyamatosan törpe növekedésű, erĪsen bokrosodó fajtákat, kimondottan cserepes termesztésre, pl. Aquilegia, Echinacea, Lavandula, Erysimum stb., melyeket nemcsak az évelĪket, hanem az egynyári és balkonnövény szaporítóanyagot forgalmazó nemzetközi cégek is ajánlanak katalógusaikban. Fás taxonok közül a Hebe fajokat, Skimmia japonica, Erica fajokat és hibridjeiket, Cupressus macrocarpa stb. taxonokat forgalmazzák cserepes dísznövényként. Fontos azonban tudni, hogy ezek a taxonok beltérben alkalmi díszek, elvirágzás után az igényeiknek megfelelĪen kell továbbnevelni: az évelĪket szabadföldbe kiültetni, a fás szárúakat fagymentes helyen teleltetni. Campanula hibrid cserepes dísznövényként Ellen rz kérdések: 1. Ismertesse a cserepes levéldísznövény fogalmát, nevezzen meg ő fajt! 2. Ismertesse a mediterrán vidékekrĪl származó cserepes dísznövények környezeti igényeit! Nevezzen meg 5 fajt! 3. Ismertesse a trópusi vidékekrĪl származó cserepes dísznövények környezeti igényeit. Nevezzen meg 5 fajt! Ő. Milyen szaporításmódok jellemzĪek a levéldísznövényekre? Mindegyikre mondjon növénypéldát! ő. Milyen szaporításmódok jellemzĪek a cserepes virágos dísznövényekre? Mindegyikre mondjon növénypéldát! 6. Hogyan idĪzíthetĪ a mikulásvirág és a korallvirág virágzása? 7. Mely környezeti tényezĪ váltja ki a primulák virágindukcióját? 8. Hogyan idĪzíthetĪ a ciklámen és az afrikaiibolya virágzása? 9. Milyen növekedésszabályozási lehetĪségeket ismer a cserepes dísznövénytermesztésben, mindegyikre mondjon növénypéldát! 10. Mit értünk alternatív cserepes dísznövény alatt, nevezze meg a legfontosabb fajokat! 121 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Felhasznált és ajánlott irodalom Czáka S. (szerk.) 1998. Cserepes dísznövények.. MezĪgazda Kiadó Budapest. p. 9-271. Hamrick, D. (ed) 2003. Ball Reedbook vol. 2. Crop Production. Ball Publishing, Batavia, Illionis, USA. p. 201-692. Larson, A. R.:1992: Introduction to Floriculture. Academic Press USA. p. 224-506, 571-598.9-291. Martinovich V. (197ő): Dísznövényvédelem. MezĪgazdasági Kiadó, Budapest. p. 62-495. Roeber, R. (ed.) 1994. Topfpflanzenkulturen. Eugen Ulmer GmbH & Co. Stutgart. p. 17-665. Tillyné Mándy A., Honfi P. (szerk.) 2011.: Növényházi dísznövények termesztése. (Egyetemi jegyzet) BCE KETK, Budapest. p. 119-237. Zimmer K., Echer, F. Gugenhan. O., Kneipp, O. 1991. Hauptkulturen im Zierpflanzenbau. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart. p. 18-384. Mándy A., Komiszár L., Honfi P., Treer A. 2006.: Cserepes levéldísznövények. Dísznövény Szövetség és Terméktanács, Budapest p.6-105. 122 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS -KERESKEDELEM 6. FEJEZET VIRÁGÁGYI ÉS BALKONNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE, NÖVEKEűÉSSZABÁLYOZÁSA ÉS KERESKEDELME SzerzĪk: Tillyné Mándy Andrea – Steiner Márk ő.1. A virágágyi és balkonnövények fogalma A virágágyi és balkonnövények körébe – amint a meghatározásból is kitűnik – azon fajokat és fajtáikat soroljuk, amelyeket közparkokban vagy házikertben, virágágyba vagy edénybe ültetünk. JellemzĪjük, hogy legfĪbb díszítĪértékük az intenzív, változatos színük, másodsorban a habitusuk. E növényekkel szemben elvárás, hogy a kiültetés idején már virágozzanak. A virágágyi és balkonnövényeket egy- illetve kétnyári növényként termesztjük, botanikai értelemben azonban változatos életformájúak. A botanikai értelemben egynyári növények többsége gyors tavaszi csírázás és vegetatív fejlĪdés után rövid ideig virágzik, majd a nyár folyamán magot érlel. A tavasz végén – nyár elején virágzók legkésĪbb július folyamán elszáradnak, ezeket efemer egynyáriaknak nevezzük. Az egynyári növények másik csoportja az ún. hosszú tenyészidejű egynyáriak. Ezeknek a tavaszi csírázást követĪen hosszú vegetatív fejlĪdésük van, majd a nyár második felében vagy végén virágoznak. Az egynyáriak felhasználási területe a házikert, ahol nem probléma, hogy díszítĪ értékük nem terjed ki az egész vegetációs idĪszakra. Közterületen nincs jelentĪségük. Közterületi virágágy 123 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Beültetett balkonláda Centaurea cyanea 124 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Callistephus chinensis A virágágyi és balkonnövények kategóriájában túlnyomóan olyan fajokat termesztünk és ültetünk, amelyek eredeti élĪhelyükön hosszabb életűek: évelĪk vagy cserje termetűek. Melegigényesek és fagyérzékenyek, a mérsékelt övi zónában az Īszi fagyok véget vetnek életüknek. Ezért technikai értelemben ezen fajokat is az egynyáriak közé soroljuk. Termesztésüket tavasszal végezzük, növényházban vagy fóliasátorban. Virágos állapotban ültetjük ki virágágyakba vagy edényekbe, az egész tenyészidĪszak alatt intenzíven virágoznak. Elvileg fagymentes helyen átteleltethetĪk, de nagyon kevés faj fajtáit érdemes megĪrizni a következĪ évre, közterületi felhasználásban nincs is erre lehetĪség. Ezért a palántanevelést minden évben el kell végezni. Begonia cucullata 125 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Az Īszi és tavaszi idĪszakban, amikor – fagyérzékenységük miatt – egynyáriakkal nem tudjuk díszíteni közterületeinket, kétnyári dísznövényeket ültetünk a virágágyakba és balkonokra. A botanikai értelemben kétéves növények a szaporítás évében csak vegetatív szerveiket (tĪlevélrózsa) fejlesztik ki, majd a tél folyamán hideghatáson esnek át, aminek következtében a második évben virágoznak és termést érlelnek (lásd növekedésszabályozás fejezet). Díszkertészeti szempontból ezeket a fajokat hosszú tenyészidejű kétnyáriaknak nevezzük. A rövid tenyészidejű kétnyári dísznövények valójában hidegtűrĪ egyéves növények, csak a termesztés ciklusát toljuk el úgy, hogy a növény virágzása Īszre illetve tavaszra essék. Virágágyakba és edényekbe (balkonládába, dézsákba) végsĪ soron bármilyen kis termetű növény ültethetĪ: cserjék, örökzöldek, évelĪk. Ezek termesztése az adott növénycsoportra jellemzĪ módon történik, e tananyag nem tárgyalja. ő.2. A virágágyi és balkonnövények jelent sége A virágágyi és balkonnövények feladata az intenzív, élénk színfolt biztosítása a zöldfelületeken illetve a homlokzatokon. Létesítésük és fenntartásuk a legköltségesebb az összes kiültetési típus közül. JelentĪségük az általános gazdasági regresszió ellenére sem csökken, sĪt, folyamatosan nĪ. Magyarországon napjainkban 18-20 millió egynyári és 6-8 millió kétnyári dísznövényt forgalmaznak. A közterületi virágágyak összes felületének növekedését nagyban elĪsegítette a „Virágos Európáért Mozgalom” (Entente Florale) nemzetközi verseny, amihez Magyarország is csatlakozott, továbbá ennek mintájára működik a Virágos Magyarországért Mozgalom, ami az ország határain belül ad lehetĪséget a települések közötti versenyre. A faj- és fajtaválasztékban lassú változás mutatkozik, egyre több közterületen ültetik a magyar nemesítésű, idĪjárástűrĪ fajtákat. Az erkélyládák, függĪkosarak, edények díszítése balkonnövényekkel szintén növekvĪ tendenciát mutat. A balkonnövények fĪ felhasználási területe a magánszférában van, a városi lakóházak homlokzatainak díszítése révén. Legnagyobb jelentĪsége töretlenül a futómuskátli (Pelargonium peltatum) fajtáknak van. A kétnyári virágok alkalmazása napjainkban gazdasági okok miatt stagnál. Közterületi kiültetés mellett nagy jelentĪsége van a lakossági felhasználásnak, elsĪsorban temetĪkben. Tagetes patula ’Orion’ 126 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Alcea rosea 'Balaton' Celosia argentea var. plumosa 'Bikavér' 127 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Gaillardia pulchella 'Aranygömb', 'T zgömb' és 'Perzsasz nyeg' Ocimum basilicum 'Zöldgömb' 128 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Rudbeckia hirta 'Napfény' Tithonia rotundifolia 'Narancssz nyeg' 129 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Pelargonium peltatum A virágágyi és balkonnövények szaporítóanyaga jól bírja a szállítást. Készáruként azonban nehezen szállíthatók, ezért a termesztés a felvevĪ piac közelében marad. Ez biztonságot nyújt a hazai termesztésnek a külföldi áruval szemben. ő.3. Magról szaporítható virágágyi dísznövények A virágágyba ültetett egynyári dísznövények legnagyobb részét magvetéssel szaporítjuk. Az alapfajoknak csak házikertben van jelentĪsége, közterületi kiültetésre kizárólag fajtákat állítunk elĪ. Az elsĪ osztályú palánta egyik nagyon fontos kritériuma a jó teljesítĪképességű, egyöntetű, nagy virághozamú, magas díszítĪértékű fajta. Mivel az egynyári virágokat évente újra elĪ kell állítani, a fajtaváltás rendkívül gyors, ami intenzív nemesítĪmunka eredménye. A hagyományos fajták elĪállítása szelekcióval történik. Az ily módon nyert ún. standard fajták23 legtöbb tulajdonságukra nézve homozigótáknak tekinthetĪk, a kialakított tulajdonságokat néhány évig utántermesztéssel (a virágok egyszerű beporzásával elĪállított magvakból termesztett növény) megtartják. ElĪnye, hogy a mag ára alacsony, de ez a módszer nem védi meg a nemesítĪt az illegális fajtahasználattól. Magyarországon Dr. Kováts Zoltán nemesítĪ ezzel a módszerrel állított elĪ világhírnévre szert tett (Fleuroselect aranyérmes) fajtákat Rudbeckia hirta, Celosia argentea var. plumosa, Tagetes patula és Gaillardia pulchella fajokból. Fajtáit nemzetközi magforgalmazó cégek kínálják. Az új fajták elĪállításának jelen tendenciája a heterózisnemesítés. Lényege, hogy a beltenyésztéssel elĪállított szülĪ vonalakat összekeresztezve az elsĪ (F1) utód nemzedék kiugróan jó és egyöntetű tulajdonságokkal rendelkezik, a második (F2) utódokban azonban a tulajdonságok hasadnak, a fajta „elvész”. Ez a nemesítési módszer nagyobb felkészültséget és technikai hátteret igényel, az elĪállítás nehezebb, a mag ára többszöröse a standard fajtákénak. A nemesítĪ szempontjából nagy elĪnye, hogy nem lehet a fajtákat utántermeszteni (ellopni), a nemesítĪ munkabére, a licence díj maradéktalanul beszedhetĪ. Az utóbbi években már elvárás, hogy egy típusból minél teljesebb színskála álljon rendelkezésre. Ezért az újdonságok elfogadásuk után már nem színenként kapnak „fajta” nevet, hanem egy „fajta”sorozat nevet (márkanevet) kapnak, azon belül a 23 szelekciós nemesítéssel elĪállított fajták 130 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme színek megjelölésével (pl. Impatiens walleriana JambalayaTM F1 sorozat White, Coral, Pink, Lavender Blue színek). űr. Kováts Zoltán egynyári-nemesít Rudbeckia hirta 'Glória' 131 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Celosia argentea var. plumosa 'Savaria' Tagetes patula 'Űsem ' 132 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Gaillardia pulchella 'T zgömb' Fajtaértékel -telep ő.3.1. Magkezelési eljárások A nagy mennyiségű palánta elĪállítása csak modern technológiával gazdaságos. Ennek elsĪ lépése a gépi vetés. A fajok magvai azonban nagyon eltérĪ méretűek és alakúak, ezért igyekeznek azokat a lehetĪ legjobban standardizálni, hogy alkalmasak legyenek géppel végezhetĪ vetésre. Ilyen eljárások: 133 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Calendula officinalis magja - koptatás: a magvak kiálló részeit (repítĪ képlet stb.) lekoptatják a könnyebb vethetĪség érdekében - drazsírozás (pillírozás): a magvakat gyantaburokkal egységes méretűvé és gömb formájúvá alakítják Pillírozott mag - multiseed drazsírozás: több magot vesznek körül egy közös gyantaburokkal Multiseed pillírozott magból kelt Portulaca grandiflora magoncok - bevonat kialakítása: a mag bonyolult formáját kitöltik könnyebben vethetĪ formára 134 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme - csávázás: a magvakat növényvédĪszerrel felületkezelik, ezzel növelik a magonc bizonyos betegségekkel szembeni ellenállóképességét (nem a gépi vetést könnyítĪ eljárás). A csávázott magvakat élénk színűre festik, balesetmegelĪzés céljából Csávázott mag ő.3.2. Palántanevelés generatív úton A különbözĪ virágágyi dísznövény fajok fejlĪdési ideje az elsĪ virágok megjelenéséig eltérĪ: 3-ő hónap. Mivel az értékesítési idĪszak egységes: áprilistól júniusig, az értékesítés várható idejétĪl kell visszaszámolni a palántanevelés kezdetét. Azokat a fajokat, amelyek ő hónapot igényelnek a palántanevelés során, hosszú tenyészidejű vagy korai magvetésű fajoknak nevezzük. Legkorábban, decemberben kezdjük a Begonia cucullata és B. × tuberhybrida vetését, majd január elején a pl. Lobelia erinus, Verbena bonariensis fajokkal, ill. egyes díszfüvekkel folytatjuk. Verbena bonariensis A középhosszú tenyészidejű fajokat, pl. Tagetes erecta, T. patula, Celosia argentea, Rudbeckia hirta, Impatiens walleriana, Salvia splendens stb. februárban vetjük. Csírázási hĪmérsékletük valamivel 135 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem alacsonyabb a hosszú tenyészidejű fajokénál: 20 °C. A nagyon változatos magvakat gyakran kezelik az egyöntetűség érdekében. A rövid tenyészidejű fajok vetési ideje március vége – április eleje. Ezen fajok nagyon gyors fejlĪdésűek, másrészt a csírázáshoz szükséges hĪmérséklet alacsonyabb (1ő-18 °C), ezért nem feltétlenül szükséges számukra a palántanevelés, a szabadba, a virágágyba, végleges helyükre is vethetĪk (ez az ún. helybevetés). Közterületi felhasználásra ezen fajokból is palántát nevelünk, kivételt képeznek az erĪs karógyökeret fejlesztĪ fajok. Ricinus communis 'Fáklya' A téli idĪszakban a mérsékelt övben, és különösen a kontinentális klímán a csírázáshoz és a korai fejlĪdéshez szükséges 22 °C, valamint a kellĪ fény biztosítása költséges, ezért napjainkban a kertészek egyre nagyobb része nem vet magot, hanem magoncot vásárol a szaporítóanyag-forgalmazó cégektĪl. Bár a magonc drágább, nem kell kieséssel (ki nem csírázott magvak, betegségek) számolni, valamint a termesztést is Ő héttel késĪbb lehet indítani. Így pedig már nem jelent nagy költségtöbbletet a magonc vásárlása. ő.3.3. A magvetés menete A korszerű technológia szerint a magvetést szemenként, pneumatikus vetĪgéppel végzik. A közeg finom szerkezetű, enyhén savanyú kémhatású, alacsony tápanyagtartalmú és patogénmentes. Alapja a felláp (fehér) tĪzeg, amit tovább lehet lazítani kertészeti perlittel. A magvetĪ edény ún. sejttálca v. szivartálca, anyaga általában vékony falú műanyag. A tálcák mérete nagyjából egységes, a bennük található lyukak száma változik. 136 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Vet gép Sejttálca Minél nagyobb a lyukak száma, annál kisebb a lyukak mérete. A magonc mérete határozza meg, hogy milyen lyukméretű tálcát kell alkalmazni. Pl. a Begonia cucullata magvakat 538-as v. 432-es tálcába, míg a Celosia argentea magvakat 252-es tálcában vetik. Magoncok hosszabb szállítása esetén a jóval drágább, de a növények szállítását teljes biztonsággal lehetĪvé tevĪ ún. X-tray tálcákat alkalmaznak. Ezek a tálcák nemcsak erĪsek, merevek, de lábaikkal egymásba is csúsztathatók, elegendĪ helyet hagyva a növényeknek. A magvetést vékonyan, általában vermikulittal takarják. 137 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Begonia cucullata magoncok vet tálcában X-tray tálca 138 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Vermikulittal takart vetés A csíráztatás legkorszerűbb módja a palántagyárakban alkalmazott módszer. A bevetett tálcákat csíráztató kamrában, egységes, 22 °C hĪmérsékleten, 70-80 % relatív páratartalom mellett csíráztatják. Csírázást követĪen a tálcákat fotocella rendszeren vezetik át, ami érzékeli az üres lyukakat, és robot ujjak segítségével pótolja azonos fejlettségű magonccal. Így a vásárló termesztĪ teljes tálcát vásárol, nem fizet a ki nem kelt növényekért. Hagyományosan a magvetést kézzel, szaporítóládába végezték. A hosszú tenyészidejű fajok közül soknak (Begonia cucullata) nagyon apró a magja, ilyen esetben homokkal keverik a magvakat az egyenletesebb szórás érdekében. A vetést üveglappal takarják kiszáradás ellen. A kikelĪ magoncok mohaszerűen aprók, ezért az elsĪ tűzdeléskor több magoncot együtt tűzdelnek, ez az ún. csepptűzdelés24. A második tűzdelést akkor végzik, amikor a magoncok sérülés nélkül szétválaszthatók. A második tűzdelést már végcserépbe végzik. Ma ezt az eljárást már elavultnak tekintjük, nem gazdaságos. ő.3.4. A palántanevelés menete A csíráztató kamrából kikerült magoncokat 18-20 °C hĪmérsékletű, magas páratartalmú nevelĪ házba viszik. Az elsĪ lomblevelek kifejlĪdésétĪl végzik a cserepezést. A közeg savanyú (felláp) tĪzeg alapú, enyhén káliumtúlsúlyos tápanyag-tartalmú, finom szemcsés, patogénmentes közeg. A nagy mennyiségű palánta elĪállításához nagy mennyiségű termesztĪközeg szükséges, amit standardizált minĪségben, földkeverĪ cégektĪl vásárolnak a termesztĪk 70-80 l-es, vagy 0,5-2 m3-es bálás csomagolásban. A földkeverékek ára az összetevĪk függvényében nagyon változó, ezért a termesztĪk egy része az olcsóbb, tiszta fehértĪzeg közeggel dolgozik, amibe a gyártó tápanyagot kever ill. a kémhatását a kívánt értékre beállítja. A hagyományos termesztésben a kertészek saját maguk állították elĪ a földkeverékeket, azonban saját elĪállításban nem lehet standard minĪségű közeget elĪállítani. Hazánkban a kisebb termesztĪk a mai napig végzik a saját földkeverést. Az alap szintén a fehér tĪzeg, amibe komposztot, vagy valamilyen agyagkomponenst (alginit) kell keverni. A kémhatás szénsavas 24 több magonc tűzdelése csoportosan 139 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem mésszel (Futor) vagy dolomitporral állítható be a kívánt 6-6,5 pH-ra. A tápanyagok bekeverésénél lehet érett szervestrágyát használni, de ennek minĪsége változó, minden tételt be kell vizsgáltatni. Alaptrágyaként PG Mix, Volldünger vagy egyéb gyorsan feltáródó műtrágya használható, illetve érdemes hosszú hatástartamú (3-Ő hónapos) műtrágyákat alkalmazni 2-3 kg/m3 mennyiségben. Ez utóbbit tartalmazó közeg nem tárolható, mert a nedvességtartalma kioldja a tápanyagokat, és a növény ültetés után gyökérégést szenvedhet. Nagyon szép, egészséges gyökérzet fejlĪdik, ha a közeg tartalmaz szuperfoszfátot és gipszet. Bekevert közeget tartalmazó bálák A termesztĪedény puha falú, szögletes, 7×7 cm vagy ritkábban 9×9 cm méretű műanyag konténer. A konténerek közeggel való töltését gép végzi, ami kézi ültetés esetén lyukat készít a szivarpalántának 25 a felszín közepén. Gépi ültetésnél egyben elvégzi az ültetést is. Kézi cserepezésnél gyakori gond a túl mély ültetés. Ha a gyökérnyak fölötti hipokotil részbĪl is kerül egy szakasz a földbe, fertĪzések hatolhatnak a szárba, mivel a bĪrszövet ezen a szárrészen gyengébb. Ezért ügyelni kell arra, hogy a szivarpalánta föld-szintje kicsit kiálljon a cserép földjének szintjébĪl. A becserepezett palántákat elĪször cserép-cserép mellé helyezik az asztalokon, vagy a termesztĪlétesítmény talajára fektetett fólián. A növekedés során, amikor a növény lombozata túlnövi a konténer szélét, nagyobb térállásba érdemes szétrakni a konténereket. Amennyiben helyhiány vagy idĪhiány miatt ez nem lehetséges, törpítĪszeres kezeléssel oldható meg a kisebb termet megtartása. 25 sejttálcában egyedileg fejlĪdött magonc 140 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Frissen cserepezett begóniák Cserepez gép Az egyenletes vízellátás ár-apály rendszerű, vagy öntözĪkocsis öntözéssel oldható meg. A hagyományos tömlĪs kézi öntözés elavult, bár még alkalmazzák. 141 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Öntöz kocsi a palántanevel asztalok felett A palántanevelés során szükség lehet törpítĪ eljárásra, ami vagy a környezeti tényezĪk szabályozásával, vagy törpítĪszerekkel oldható meg. Ültetést követĪen, miután a gyökerek átszĪtték a földlabdát, a hĪmérséklet csökkenthetĪ 1Ő-16 °C-ra, és az öntözést is mérsékelni lehet. Az alacsonyabb hĪmérséklet lassítja a fejlĪdést is, ezért csak májusi értékesítésre célszerű élni vele. Áprilisi értékesítésre a nevelési idĪ egészén 16-18 °C-ot kell tartani. Vegyszeres törpítésre általában Cycocel (CCC) vagy Alar 8ő törpítĪszer alkalmazható. Mindkét szer fajspecifikus, az egyes fajokra eltérĪen hatnak. Továbbá a kijuttatás módja, ideje, a környezeti tényezĪk egyaránt befolyásolják hatásukat, ezért fontos a szakirodalom ismerete, illetve próbakezelés végzése az új fajok, fajták esetén. ő.4 űugványról szaporítható virágágyi és balkonnövények Vegetatív módon, hajtásdugványozással azokat a fajokat, fajtákat szaporítjuk, amelyek - nem tartják meg fajtaazonosságukat generatív szaporítással vagy - nem érlelnek csíraképes magot. A vegetatív szaporítás költségesebb, mivel anyanövényeket26 kell fenntartani, átteleltetni, maga az anyanövény nagy helyet foglal a termesztĪlétesítményben, ami a készárutermesztĪ-felülettĪl veszi el a helyet. Ezért az így termesztett fajták sokkal kisebb szerepet játszanak a virágágyi dísznövények között. A balkonnövény fajták azonban szinte kizárólag vegetatív szaporításúak. A szaporítástól a készáru értékesítésig kétségtelenül rövidebb idĪ szükséges, ami viszont alacsonyabb termesztési költségeket jelent. Ezért a termesztĪ kertészek nagy része nem tart fenn anyanövényeket, hanem a dugványt vásárolja a szaporítóanyag-forgalmazó cégektĪl. A nemesítés egyik fontos célja a magról való szaporíthatóság elérése a fajoknál. A vegetatív szaporítású fajták lehetnek klónfajták 27, ezeket fajtabejelentés és bírálat után fajtanévvel látják el, amit a fajnév után két aposztrof között jelölnek. Vagy lehetnek klónkeverékek28, ezeket fajtanév nélkül forgalmazzák. az a növény, amirĪl az eladásra szánt növényeket szaporítják egy kiemelkedĪ tulajdonságú növény szaporulata 28 több hasonló jó tulajdonságú növény utódainak összessége 26 27 142 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Eladásra kész gyökeres dugvány A szaporíthatóság szempontjából két csoportot különböztetünk meg: - fakultatív vegetatív szaporítású fajok: magról és dugványról is szaporítható fajtáik is léteznek, de a dugványról szaporítás valamilyen okból elĪnyösebb - obligát vegetatív szaporítású fajok: csak dugványról szaporíthatók Fakultatív vegetatív szaporítású az Ageratum houstonianum 143 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Obligát vegetatív szaporítású az Iresine lindenii A fajtákat a szaporítóanyag-forgalmazó cégek tartják fenn, általában a nemesítĪ cégek megbízásából. Üzemeik a mediterráneumban, Dél-Európában és Afrikában vannak (Etiópia, Costa Rica, Kanáriszigetek, Olaszország, Spanyolország stb.), itt tartják a szuperelit anyatöveket, amibĪl a szaporulatot vagy szaporítóanyag-elĪállító, vagy készárutermesztĪ cégeknek árusítják. A szaporítóanyag gyökeres vagy sima29 hajtásdugvány. Árában benne foglaltatik az elĪállítás és szállítás költsége, valamint a nemesítĪ „munkabére” (licence-díj, fajtahasználati díj). A legmodernebb, legjobb fajták licence-díja esetenként nagyon magas, akár a teljes költség 2ő %-át is kiteheti. ő.4.1. Anyanövény-el állítás Saját anyanövény-állományt akkor érdemes létesíteni, ha szaporítóanyagot (is) árusít a kertész. Magyarországon elsĪsorban muskátliból állítanak elĪ anyanövényeket a termesztĪk. A dugványokat nyár folyamán vásárolják. Steril tĪzegben vagy tĪzeg és perlit keverékében (gyári elĪállítású szaporító közeg) gyökeresítenek, majd a gyökeres dugványokat hármasával becserepezik nagy méretű, 20-22 cm-es cserepekbe, az állományt többször visszacsípik a bokrosodás érdekében, a levágott hajtásokat szintén meggyökereztetik. A dugványok fajtól függĪen 3-Ő levelesek, az elĪállítás menetét lásd a készáru termesztés részben. November végétĪl az anyanövényeket teleltetik: a hĪmérsékletet leviszik 12-1Ő °C-ra. A hideg és a fényszegénység hatására a növekedés lassú, ezért az öntözést mérsékelni kell. Január közepétĪl a hĪmérsékletet fokozatosan emelik, növelik az ötöztĪvíz mennyiségét és elkezdik a tápoldatozást heti rendszerességgel 0,1 %-os tápoldattal. A meginduló hajtásokról szedhetĪk a dugványok. ő.4.2. Készáru termesztése A készáru termesztése vagy a saját anyanövény-állományról indul, vagy vásárolt dugványról. A hajtásdugványok régebben 2-4 levelesek voltak, ma már nagyon kicsik, újabban esetenként egyetlen kifejlett levelet tartalmaznak (több darab szállítható egységnyi súlyban). Megmaradásukhoz, jó gyökeresedésükhöz a környezeti tényezĪk pontos szabályozása szükséges. 29 gyökértelen 144 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Begónia dugvány A dugvány készítésekor ügyelni kell arra, hogy a földbe kerülĪ részen ne maradjon levélnyél, pálhalevél stb., mert ezek fokozzák a rothadás veszélyét. A nehezen gyökeresedĪ fajoknál (Fuchsia, Heliotropium) 0,2-0,4 % naftil-ecetsav (NES) tartalmú gyökereztetĪ hormonpor használata javasolt. A gyökereztetéshez a földkeverék forgalmazó cégek profi közegeket kínálnak. Ezek patogénmentesek, finom szemcseméretűek, tápanyagtartalmuk gyakorlatilag nincs, hiszen a növény nem tudná mivel fölvenni. Összetételük fehér (felláp) tĪzeg, amit keverhetnek perlittel vagy homokkal. A szaporítóedény a magvetéshez hasonlóan vékony falú sejttálca, de a lyukbĪség nagyobb: egy tálcában 2Ő0 vagy 10Ő db 1,5-2 cm átmérĪjű lyuk van. A növényfaj termete, ill. a belĪle készített dugvány mérete határozza meg, hogy melyik méret használható. A legnagyobb testű fajoknak Ő2-es tálcát gyártanak, ennek lyukmérete a 6-os cseréppel egyezik. Egyre több termesztĪ áll rá a tĪzeghengeres szaporításra. Ennek lényege, hogy a szivartálca lyukait nem közvetlenül töltik meg szaporítóközeggel, hanem egy speciális gép – a cigarettához hasonlóan – papírhengert ragaszt, amit a szaporítóközeggel meg is tölt, végül 3-6 cm-es hengerekre vág fel. A hengereket teszik a szivartálcába, ebbe dugványoznak. A technológia elĪnye hogy olcsóbb, és teljesen izolálja egymástól a dugványokat (fertĪzés terjedésének megakadályozása). 145 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Papírhenger-készít gép Sejttálca töltése papírhengerrel A dugványozást egészen április elejéig lehet végezni. A gyökereztetéshez állandó 22 °C-os talpmeleg és 20 °C-os léghĪmérséklet szükséges. Az elsĪ héten a páratartalmat magasan, 70 % fölött tartjuk, amit a kalluszosodás30 megindulásától fokozatosan csökkentünk 60-65 %-ra. A magas páratartalom elengedhetetlen, viszont fokozza a botritiszes betegség 30 fehér szövet megjelenése a vágási felületen 146 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme (Botrytis cinerea) veszélyét, ezért a levegĪ mozgatásáról ventilátorok segítségével gondoskodunk. Kezdetben gondosan árnyékolni kell a dugványokat, amit a gyökeresedés megindulásától fokozatosan csökkenteni lehet. A gyökeresedési idĪ változó, 1- Ő hétig tart. A szaporítóanyag-forgalmazó cégek a szivartálcába vagy tĪzeghengerbe jól begyökeresedett dugványokat értékesítik a termesztĪknek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az értékesítés egy új formája, amikor a gyökeres dugványokat 7×7 cm-es kis konténerben árusítják a lakosság számára, általában 10 dugványt egyben csomagolva. Ez az ún. „pack” kiszerelés. A növények itt kicsit fejlettebbek, és elĪnyös egy virág/virágzat megjelenése a tíz közül legalább egy dugványon. ElĪnye, hogy a termesztése rövid, gyors és olcsó, a vásárló is jóval kedvezĪbb áron jut a növényhez, hátránya viszont, hogy ezek a növények sérülékenyek, valamint a kereskedelmi csatornák egy része már a fagyveszély elmúlta elĪtt forgalmazza, ami sok növény pusztulásához vezet. Dróthálós asztal Pack-kiszerelés A virágos, bokros készáru neveléséhez a gyökeres dugványokat 9-es, nagyobb termetű fajok esetén 10-12-es cserépbe ültetjük. FüggĪkosaras áru készítésekor 3 db dugvány kerül egy kosárba. A 147 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem termesztĪközeg összetétele, a termesztés környezeti tényezĪi megegyeznek a generatív szaporítású fajok nevelésével. A növekedés megindulása után, a bokrosodás elĪidézésére a hajtáscsúcsot visszacsípjük. A lecsípett hajtás elvileg szintén meggyökereztethetĪ és felnevelhetĪ, de a védett fajták esetén ez illegális szaporításnak minĪsül. A nevelés során összesen 2-3-szor csípjük vissza a hajtások végét. A növekedés során legalább egy alkalommal szükséges valamilyen törpítĪszer használata. Űsüng petúniafajták ő.Ő. Növényvédelem A magvetéskor és a magoncfejlĪdés korai szakaszában felléphet palántadĪlés. A nevelés alatt szürkepenész, ritkán lisztharmat fertĪzhet. Új betegsége az Impatiens walleriana fajtáknak a peronoszpóra. KártevĪk közül a szúró-szívó szájszervű fajok (levéltetű-fajok, üvegházi molytetű, levélatka, takácsatka, nyugati virágtripsz), valamint lombrágók (hernyók, házatlan csigák) okozhatnak problémát. 6.6. Kereskedelem Az egynyári virágágyi és balkonnövények fĪ értékesítési ideje egységesen április közepétĪl június elejéig tart. A korábbi értékesítés idején az árak magasabbak, május közepétĪl csökkennek. Június közepétĪl már gyakorlatilag eladhatatlan az áru. A termesztés és a kereskedelem igyekszik ezt a szűk idĪszakot minél jobban kitolni, ezért egyre korábban – már március közepétĪl – kezdi némely csatorna az értékesítést. Az egynyári virágok azonban fagyérzékenyek, Magyarországon pedig a fagymentes idĪszak május közepén (fagyosszentek után) kezdĪdik. Ennek megfelelĪen két értékesítési hullám alakult ki: a kora tavaszi idĪszakban a lakosság részére értékesítik a növényeket, akik a kisebb tételeket nagyobb eséllyel tudják fagymentes helyre vinni, ha szükséges. A második nagy hullám az önkormányzatok felé végzett értékesítés május közepén, amikor a közterületek növényanyagát ültetik. 6.7. A muskátli termesztése A muskátli a balkonok, teraszok edényes díszítésének vezérnövénye. Az egész fejlett világban nagy jelentĪsége van. Hazánkban ő-6 millió cseréppel forgalmaznak évente, és ezt a mennyiséget itthon 148 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme állítják elĪ. Tekintettel arra, hogy a szállítás alatt gyorsan romlik a minĪsége, a termesztés a felvevĪ piac közelében marad. A Pelargonium nemzetség kb. 2ő0 faja Dél-Afrikából származik, meleg napos, száraz vidékekrĪl. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tatoznak. JellemzĪjük a húsos, elfásodó szár, pozsgás, többékevésbé szĪrözött levelek, zigomorf virágok gömb virágzatba tömörülve és a hosszú, hegyes gólyaorrtermés. Több fajuk illóolajakat tartalmaz (geraniol, citronellol), amitĪl jellegzetes illatúak. Pelargonium zonale virágtípusok Gólyaorr-termes 149 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A nemesítése korán, a 18. század végén indult, és töretlenül folyik napjainkban is. A vad fajok közül csak néhány alkotja a szülĪket. Jelenleg a nemesítés központja Németország, a legfontosabb nemesítĪ cégek: Fischer, Endisch, Selecta, Dümmen, Elsner. Nagy jelentĪsége van továbbá a Proven Winners nemzetközi, a Danziger izraeli és a PanAmerican Seed USA-beli nemesítĪ cégeknek. A termesztésben a P. zonale (állómuskátli), P. peltatum (futómuskátli) és P. grandiflorum (angolmuskátli) hibridek vannak jelen. VálasztékbĪvítĪként néhány éve megjelentek az ún. illatos muskátlik, amelyek elsĪsorban nem virágukkal, hanem változatos habitusukkal, lombozatukkal díszítenek, és illatuk miatt örvendenek népszerűségnek. Ez utóbbiak között még botanikai fajok is vannak (P. graveolens, P. odoratissimum), bár egyre több a fajta. A Pelargonium zonale hibridek a P. zonale és P. inquinans szülĪfajok felhasználásával alakultak ki. JellemzĪjük a felálló, robusztus habitus, vastag, húsos, szĪrözött szár, kerekded, csipkés szegélyű, molyhos levelek tövüknél pálhalevelekkel, a levéllemezen sok fajtánál barna sávval. Egyszerű, féltelt és telt virágú fajtáik vannak, utóbbiaknál az ivarlevelek módosulnak szirmokká. Ezért a telt fajták csak vegetatív úton szaporíthatók. Magyarországon a telt virágú fajták közkedveltek. Pelargonium zonale ’Fidelity Dark Red’ Az elsĪ Pelargonium peltatum hibridek a P. peltatum és P. lateripes fajok keresztezésével alakultak ki. Vékony, drótszerű, kúszó száruk csupasz, rajtuk szórtan helyezkednek el a fényes, bĪrszerű, jórészt csupasz, karéjos levelek. A virágzatok és a virágok kisebbek. Hazánkban az egyszerű virágú fajtákat kedvelik inkább, töretlenül a Ville sorozat (az ún. tiroli muskátli) a legkedveltebb. 150 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Pelargonium peltatum ’Ville de Paris Rose’ A Pelargonium grandiflorum hibridek nemesítésében a P. grandiflorum, P. cucullatum és a P. fulgidum játszott szerepet. Felálló habitusú, nagyobb termetű növények. A lombozat élénk zöld, erĪsen fogazott, érdesen szĪrözött. Kevesebb, de a muskátlik között a legnagyobb virágokat képzĪ hibridek. Mivel Angliában indult a nemesítése, Európában angolmuskátli néven vált ismertté. Magyarországon sokáig alkalmi, szobai cserepes dísznövényként termesztették, mivel a nagy meleg gátolta a virágzását. Az utóbbi évek nagy áttörése az Aristo sorozat, aminek virág indukciójához nem kell hideghatás, a hazai kontinentális klímán is dúsan virágzik egész nyáron. Pelargonium grandiflorum Aristo sorozat ő.7.1. Környezeti igények H igény. A muskátlik hazájukban fagymentes körülmények között élnek, a hĪmérséklet nyáron maximum 3ő °C. Ennek megfelelĪen a hibridek optimális hĪigénye nyáron 18-2ő °C között van, télen 12-1ő °C. Fagypont fölötti hĪmérsékletet elviselnek, de leveleik bevörösödhetnek. A fűtési szezonban a termesztĪk egy része nappal 16-18 °C-t tart, azonban ilyen esetben a termesztési idĪ hosszabbodik. Saját anyanövényekkel rendelkezĪ kertészek alkalmazhatják az ún. „hűtĪszekrény” technológiát. Ennek 151 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem lényege, hogy az október-novemberben elkészült gyökeres dugványokat februárig 8-10 °C-on teleltetik száraz, világos körülmények között, majd februárban indítják a termesztést normál hĪmérsékleten. Az angolmuskátli a virágzáshoz 10 °C alatti hĪmérsékletet igényel, szintén szárazon tartva. Fényigény. Minden muskátli kimondottan fényigényes. 1ő00 lux felett indul meg az asszimiláció, ő000 lux felett már elfogadhatóan nĪ. 2ő 000 lux környékén intenzív hajtásnövekedés jelentkezik, ami a dugványszedésnek kedvez. ő0 000 lux felett dominál a generatív jelleg, a növény virágzik. A fényszakasz hossza nem befolyásolja a virágzást, az intenzitása igen. A muskátli lombja sötétben már 2Ő óra alatt károsodik, sárgul, ezért még rövid ideig sem szállítható kamionban. A magyar termesztĪknek ez elĪny, mert a termesztés a felvevĪ piac közelében marad, az import nem fenyegeti. A dugványokat szállítás elĪtt kezelik a minĪségromlás elkerülése érdekében. Vízigény. A muskátli rendkívül érzékeny a vízellátásra. Igényli ugyan az egyenletes vízellátást, de a pangó vizet nem viseli el: gyökérrothadás lép fel. A termesztĪk egy részénél ezért az asztal lapja drótháló, ami elĪsegíti a víz elfolyását. Dugványgyökeresedés alatt inkább a magas páratartalmat kell biztosítani, mint túl nyirkos közeget. A téli, fényszegény idĪszakban az öntözést mérsékelni kell, szinte szárazon kell tartani az állományt. A muskátli a túl magas páratartalomra is érzékeny. A fényszegény idĪszakban, különösen amikor a hĪmérséklet is alacsonyabb, szürkepenész, illetve muskátli ödéma léphet fel (lásd késĪbb). A dugványgyökeresedés alatt a páratartalmat 70-80 % között kell tartani, a szürkepenész-fertĪzés ellen célszerű preventív módon védekezni. Muskátli ödéma Talaj- és tápanyagigény. A muskátli nem különösebben érzékeny a talaj összetételére, a házilag kevert közegekben is kielégítĪen fejlĪdik. A legjobb, igazán kiegyenlített minĪséget azonban a gyári keverésű muskátliföldekkel lehet elérni. Alapjuk a balti fehér tĪzeg, ami muskátli esetén 30 % körüli agyag frakciót tartalmaz. A pH ő,ő-6,ő között optimális. Kiindulási tápanyagszintek: N: 1ő0 mg/l közeg, P2O5: 100, K2O: 200, MgO: ő0 mg/l. Az összes sótartalom 1000 mg/l lehet, a tápoldatozáshoz 1-1,ő ‰es komplex műtrágyát lehet használni. Hagyományosan a vegetatív fejlĪdés idején nitrogéntúlsúlyos tápoldatot alkalmaznak, az újabb vizsgálatok szerint viszont az egész termesztés alatt kálium- és foszfortúlsúlyos tápanyag adagolásával dúsabb gyökérrendszer, kompaktabb habitus és korábbi virágzás érhetĪ el. 152 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme ő.7.2. A muskátli szaporítása, nevelése A muskátli generatív és vegetatív úton egyaránt szaporítható. A telt virágú fajták nem hoznak magot, értelemszerűen csak dugvánnyal szaporíthatók, ez utóbbiak kedveltek Európában és hazánkban is. Az 1960-as évektĪl megindult a magról szaporított fajták nemesítése, a xantomonászos betegség (Xanthomonas campestris pv. pelargonii) világméretű fellépésének következtében. Ezek elterjesztésével Magyarországon az 1980-as években próbálkoztak, de a lakosság az egyszerű virágú fajtákat nem kedvelte meg. Napjainkban már kaphatók féltelt virágú magonc fajták. A muskátli magról nevelve a hosszú nevelésidejű növények közé tartozik, a vetést december közepén el kell kezdeni. A mag kemény héját koptatni vagy kémiai úton kezelni kell, utána könnyen csírázik (3-ő nap). A csírázás körülményei megegyeznek a hosszú tenyészidejű virágágyi növényeknél leírtakkal. A tűzdelés után 2-3 héttel kell végezni az elsĪ törpítĪszeres kezelést: CCC 0,1-0,2 %-os oldatával, és ismételni 3-4 alakommal 3 hetente. A törpítĪszer egyes fajtáknál klorofilldefektust okoz, ami sárga gyűrű formájában jelentkezik a levél szélén, ezt a tünetet azonban a növény gyorsan „kinövi”. A teljes nevelési idĪ Ő,ő-5 hónap. Muskátlimag Törpít szer mellékhatása Pelargonium zonale levelén 153 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A vegetatív szaporítás menete megegyezik a balkonnövényeknél leírtakkal. A szaporítóanyag gyökér nélküli fejdugvány, amit a mediterrán országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Kanári-szigetek, Izrael, Észak-Afrika) lévĪ anyatelepekrĪl vásárolnak a hazai termesztĪk. A dugványokat a szaporítás helyén vegyszerrel kezelik, hogy a szállítás alatt ne sárguljanak meg. A dugvány egyre kisebb, ma már többnyire csak egy kifejlett levelet tartalmaz, a szállítás alatt 3-Ő °C-os hĪmérsékletet biztosítanak. Fontos az izolált dugványozás (papírhenger, Jiffy pogácsa), a 22 °C-os taplmeleg és a 90 %-os relatív páratartalom. A gyökeresedéshez 1ő-20 nap szükséges, további egy hét a dús gyökérzet kifejlĪdéséhez. A gyakorlatban gyakran a dugványozás után néhány nappal lecsökkentik a hĪmérsékletet 16-18 °C-ra, a relatív páratartalmat 70 %-ra gazdasági és növényvédelmi okokból. Ilyen esetben a folyamat hosszabb. A gyökeresedés elĪsegítésére használható 0,2 %-os auxin hatóanyagú hormonpor, de el is hagyható. A begyökeresedett dugványokat a fajta méretétĪl függĪen 10-11-12-es cserepekbe ültetjük. ElĪször cserép-cserép mellé helyezhetĪk, majd szét kell rakni az állományt nagyobb térállásba (20-36 db/m2). A hajtáscsúcsot a nehezen elágazódó fajtáknál kitörjük a bokrosodás érdekében. Az erĪsebb növekedésű fajtákat törpítĪszeres kezelésben kell részesíteni 1-2 alkalommal a nevelés során. Kalluszosodó fejdugvány 154 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Jiffy henger Gyökeres muskátlidugványok 155 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Muskátli cserepes nevelése ő.7.3. Növényvédelem Vírusos betegségek. A szaporítóanyaggal kerülnek az állományba, ezért csak megbízható helyrĪl szabad dugványt vásárolni. Baktériumos betegségek. Legveszélyesebb a Xanthomonas campestris pv. pelargonii, mely a száron és a levélen egyaránt okoz tüneteket. Csak a higiéniai követelmények betartásával, egészséges szaporítóanyag vásárlásával, preventív módon védekezhetünk ellene. Gombás betegségek. A muskátlin leggyakrabban tüneteket okozó gombafaj a Botrytis cinerea, amely nedves, párás környezetben gyakran okoz gondot. SzellĪztetéssel, a levegĪ mozgatásával, növényvédĪszeres permetezéssel védekezhetünk. A muskátlirozsda és a pítiumos szárrothadás másodlagos jelentĪségű. KártevĪk közül az üvegházi molytetű és a lombrágó hernyók károsíthatnak, növényvédĪszeres kezelés szükséges ellenük. Élettani betegség a vízkórság vagy ödéma, amikor a levél fonákán, az idĪszakosan túlzott vízellátás következtében vízzel telt óriássejtek képzĪdnek, amik késĪbb beszáradva parás foltot hagynak. SzellĪztetéssel és kevesebb víz adagolásával, kiegyenlített vízellátással megelĪzhetĪ. 6.7.4. Kereskedelem A muskátlik keresettsége egybeesik az egynyári virágokéval, a tavaszi idĪszakra esik. Mivel a növények ára jóval magasabb a virágágyi dísznövényekénél, közterületen nem jellemzĪ a felhasználásuk. A megtermelt mennyiség nagy részét a lakosság vásárolja meg. A P. peltatum fajtákat közintézmények, éttermek, szórakozóhelyek, irodák dekorálására inkább alkalmazzák, de ennél a csoportnál is a lakossági vásárlás nagyobb súlyú. Az értékesítés ezért egyre korábbi idĪszakra tolódik, akár március végére is. Egyebekben megegyezik a balkonnövények kereskedelmében leírtakkal. 156 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme ő.8. Kétnyári virágok termesztése az árvácska (Viola × wittrockiana) példáján ő.8.1. A kétnyári virágok fogalma, jelent sége A kétnyári virágok kertészeti jelentĪsége abban áll, hogy hidegtűrésük következtében abban az idĪszakban díszítik a virágágyakat, balkonládákat, edényeket, amikor a fagyérzékeny egynyári virágok erre nem képesek (elfagynak): Īsszel és tavasszal. A lakosság már az Īsszel megvásárolja a palántákat, míg közterületen csak az exponált helyekre ültetik ki Īsszel, nagyobbrészt inkább kora tavasszal. Magyarországon 6-7 millió db kétnyári dísznövényt értékesítenek évente, melynek nagy hányadát a temetĪkben ültetik ki. A nevelési idĪ szempontjából két típust termesztünk: rövid és hosszú tenyészidejű fajokat. A rövid tenyészidejű fajok botanikailag egyéves növények, csak a termesztési ciklusukat toljuk el. Mivel hazánkban a felhasznált kétnyáriak 9ő %-a ide tartozik, a termesztést ezen csoport példáján szemléltetjük. A hosszú tenyészidejű fajok botanikailag is kétévesek, az elsĪ évben vegetatív szerveket fejlesztenek, majd hideghatás (jarovizáció) után, a következĪ évben hoznak virágot (3. fejezet). Százszorszéppel (Bellis perennis) beültetett virágágy ő.8.2. Az árvácska palántanevelése Az árvácska rövid tenyészidejű kétnyári dísznövény, szaporítása maggal történik. Világszinten jelentĪs kultúra, nemesítése napjainkban is intenzíven folyik. Az új színkombinációkon kívül az új fajták télállósága, melegtűrése, koraisága is jobb elĪdeikénél. A heterózisfajták a legkedveltebbek, de vannak forgalomban standard, és ún. szintetikus hibridek is. A fajták csoportosítása a méret (alacsony – 15-18 cm, középmagas: 18-2ő cm), a virágzási idĪ (korai: Īsz és kora tavasz, kései: április), a virág mérete (kisvirágú: 2-3 cm, közepes: ő-6 cm, nagy: 6-8 cm, óriás: 8-10 cm) és a színek tisztasága, kombinációja (tisztaszínű, szempettyes, szemfoltos, vegyes, csíkos, sávos) alapján szokásos. Az árvácska magja nagy, 1000 db növényhez 3g vetĪmag szükséges. ĩszi értékesítéshez a vetést nyáron, június-júliusban végezzük szaporítóládába (hagyományos vetés) vagy sejttálcába szemenként (modern technológia), steril földkeverékbe. A csírázáshoz 18 °C szükséges, ha a hĪmérséklet efölé emelkedik, vontatottá válik. Nyáron ezt az alacsony hĪmérsékletet nehéz biztosítani, ezért a termesztĪk a pincébe, hűvös helyiségbe viszik a magvetéseket (hagyományos technológia), vagy – az egynyári virágokhoz hasonlóan – csíráztató kamrában elĪnevelt magoncokat vásárolnak. A kelés 7-14 nap alatt 157 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem megy végbe, utána a magoncok fényigényesek. Ekkor már árnyékoló alá, szabadba is kitehetĪk, rendszeres párásítással. A lomblevelek megjelenése után lehet cserepezni, 7×7 cm, vagy (igény szerint) 9×9 cm méretű szögletes konténerbe. Fontos a növény foszforigényének biztosítása a jó gyökérképzĪdés érdekében. Az árvácska sóérzékeny növény, az egész nevelés alatt alacsony (0,10,1ő %) koncentrációjú tápoldattal öntözhetĪ. A pangó vízre is érzékeny, a termesztĪfelületet – szabadban – nagyon egyenletesre dolgozzuk el. Az elsĪ virágok szeptember közepén jelennek meg, ekkor indul az Īszi értékesítés, és tart október végéig. Becserepezett árvácska Árvácska értékesítés el tt ( sszel) 158 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Tavaszi értékesítésre a magvetés késĪbb is végezhetĪ, egészen október végéig kitolható. Az elvetett magvakat növényházba visszük és fűtéssel biztosítjuk a 18 °C-os hĪmérsékletet. A fényszegény körülmények könnyen okozhatják a magoncok megnyúlását, ezért a cserépbe ültetés után törpítĪszeres kezelés javasolt Alar 8ő 3 g/l koncentrációjú oldatával, két alkalommal. A kész palántákat hidegben teleltetjük, majd a kiültetés elĪtt, március elején meghajtatjuk. Közterületi felhasználásra tavasszal ültetünk, mert a növény nem tűri a taposást (hó alatt nem látszik), és sóérzékeny. ĩsszel csak kiemelt ágyakba, a forgalomtól távolabb célszerű kiültetni. Az Īsszel el nem kelt palánták szintén teleltethetĪk, és tavasszal értékesíthetĪk. Újabban egyre jobban teret hódít a kisvirágú, bokros, ún. cornuta típusú árvácska. Ez a csoport sokkal jobban regenerálódik a környezeti káros hatások után, bár kicsi a virág, de nagy számban képzĪdik a növényen, közterületre ez a típus sokkal alkalmasabb, mint a nagy-, és fĪként mint az óriásvirágú hibridek. A magyar lakosság még mindig a minél nagyobb virágot kedveli, cél a közízlés átformálása. Ugyanezen csoporton belül megjelentek a csüngĪ hajtásrendszerű, kisvirágú árvácskák, kaspós felhasználásra. Űornuta típusú kisvirágú árvácska ő.8.3. Növényvédelem A pítiumos betegség, a peronoszpóra, a lisztharmat és a levélfoltosodást okozó gombák jelenthetnek gondot a termesztés során, vegyszeres védekezés lehetséges. A kártevĪk közül lombrágó hernyók, levéltetvek okozhatnak gondot. ő.8.4. Egyéb fajok Az utóbbi idĪben az egyhangú kiültetéseket örvendetes módon igyekeznek tarkítani egyéb fajokkal. Megjelentek a Myosotis sylvatica (nefelejcs) kék, fehér és rózsaszín fajtái, a Bellis perennis (százszorszép) „szimpla” és „telt” (csak nyelves virágokból álló), valamint a Erysimum cheirii és Erysimum × allionii különbözĪ sárga árnyalatai 159 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Nefelejccsel (Myosotis) beültetett ágyás Sárgaviola (Erysimum cheirii) 160 6. Virágágyi és balkonnövények termesztése, növekedésszabályozása és kereskedelme Erysimum x allionii 161 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS -KERESKEDELEM 7. FEJEZET űÍSZNÖVÉNYEK HIűROKULTÚRÁS TERMESZTÉSE SzerzĪk: Ördögh Máté – Steiner Márk A saját talajon történĪ termesztés során többek közt az itt fellépĪ növénykárosítók (például a talajból fertĪzĪ kórokozók – Pythium, Rhizoctonia, Fusarium stb. -, illetve kártevĪk közül elsĪsorban a gyökérgubacs fonálférgek), a leromlott vagy eleve nem megfelelĪ talajminĪség, a kémiai, fizikai talajfertĪtlenítéssel járó kedvezĪtlen környezeti hatások okozhatnak problémát. Az emelkedĪ energiaárak, a fokozódó versenyhelyzet, a növekvĪ hozamra való törekvés, a szigorodó elĪírások figyelembevételével gazdaságilag-környezetvédelmileg egyaránt alkalmasabb termesztési módokra volt és van szükség. A talajtól független, számos típust magába foglaló, hidro- vagy vízkultúra gyűjtĪnéven említhetĪ rendszerek lehetséges megoldást kínálnak. De mit is értünk „hidrokultúra” alatt? 8.1. Fogalom, csoportosítás E technológiánál a természetes talajtól elszigetelten, különféle (túlnyomórészt mesterségesen elĪállított) közegeken, a növényi fejlĪdéshez szükséges tápanyagokat tartalmazó oldatok segítségével folyik a termesztés; a fontosabb dísznövény-kultúrákat (pl. gerbera, rózsa, szegfű stb.) tekintve alapvetĪen valamilyen termesztĪberendezés, célszerűen üvegház alatt. Maga a „hidrokultúra” kifejezés számos, egymástól meglehetĪsen eltérĪ termesztésmódot takar. A csoportosítás alapját többek közt a felhasznált közeg típusa, a növények (pontosabban a gyökérzet) elhelyezkedése, a közeget tartalmazó edények, a tápoldat felhasználási és kijuttatási módjai adhatják. A talaj nélküli termesztési rendszerek egyes változatait az alábbiak szerint is összefoglalhatjuk: Talaj nélküli termesztési módszerek (GÖHLER és MOLITOR, 2002 nyomán, módosítva) 1. szubsztrátos 1.1. szerves közegen a.) vékonyréteges termesztés termesztés történĪ termesztés b.) zsákos (táblás) termesztés (agregatponika) c.) konténeres termesztés 1.2. szervetlen közegen a.) kavicskultúra történĪ termesztés b.) kĪgyapotos termesztés c.) perlites termesztés d.) égetett agyagranulátumos termesztés (stb.) 2. közeg nélküli 2.1. hidroponika (tankkultúra, medencés termesztés) termesztés 2.2. NFT (Nutrient Film Technology, tápoldatfilm technika 2.3. PPH (Plant Plane Hydroponic) 2.4. aeroponika (levegĪ- vagy ködkultúra) A tápoldatellátás és -felhasználás alapján nyitott és zárt vízkultúrás rendszereket különböztethetünk meg. Az elĪbbinél a fölösleges, el nem használt oldat elfolyik, többnyire közvetlen a talajba, és ezen az sem segít, ha a növényeket kiemelt ágyon, bakháton, konténerben, kĪgyapot-táblán termesztjük. A Nyugat-Európában csaknem kizárólagos, de nálunk is terjedĪ zárt hidrokultúráknál a túlfolyás összegyűjtésre, szűrésre, fertĪtlenítésre, visszavezetésre és újra felhasználásra kerül. MindkettĪnek meg vannak a hátrányai. A fel nem használt, kárba veszĪ tápoldat (különösen rossz minĪségű öntözĪvíz esetén) jelentĪs környezetszennyezési forrás. A zárt rendszerek ugyan komolyabb technikai és szakmai felkészültséget (nagyobb beruházást, folyamatos ellenĪrzést) igényelnek, de a szigorodó környezetvédelmi elĪírások hovatovább már csak ilyen típusú vízkultúrás termesztést tesznek lehetĪvé. Az egyes közegekrĪl a késĪbbiekben lesz szó, kicsit bĪvebb kiegészítést itt a gyökerek térbeli elhelyezkedése alapján is felállítható rendszerek igényelnek. Ez alapján három fĪ csoport különböztethetĪ meg: 162 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése 1. Aeroponika (a gyökerek levegĪben fejlĪdnek) 2. Hidroponika (a gyökerek folyadékban/tápoldatban fejlĪdnek) 3. Agregatponika (a gyökerek szilárd támasztóközegben fejlĪdnek) Aeroponika esetén a gyökerek a levegĪben fejlĪdnek, a tápoldatot ködszerűen rájuk permetezik. Az egymással sem közvetlenül, sem közvetve (folyékony vagy szilárd közeg híján) nem érintkezĪ növényeknél ugyan kiküszöbölhetĪk a fertĪzések, víz- és tápanyagtakarékos is, ám a rendszer sérülékenysége, a magas technológiai követelmények hátráltató tényezĪk. Ugyanakkor, csak érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy elsĪként már 1983-ban kialakítottak olyan (automatizált, mikrochip-vezérelte, forgalomba is került) típust Genesis Rooting System néven, ami a steril, baktériumos fertĪzésektĪl mentes dugványozás megkönnyítésére szolgált például nehezebben gyökeresedĪ fás növényeknél. Nem mellékes, hogy például űrkísérleteknél, a problémákat felvetĪ súlytalanság állapotában is kiemelt szerephez jut ez a módszer, értelemszerűen elsĪsorban élelmiszer elĪállítás végett, megkönnyítendĪ az önellátás lehetĪségét ott, ahol hagyományos módokon nem lehetséges a növénytermesztés. Az aeroponika-rendszer elemei (Terbe és Slezák, 2008) Tulajdonképpen a hidroponika áll a legközelebb a „vízkultúra” kifejezéshez. Ebben az esetben a gyökerek állandóan vagy idĪszakosan (például ár-apály öntözéssel) a fejlĪdéshez szükséges makro- és mikroelemeket tartalmazó tápoldatban fejlĪdnek. Állandó vízborításnál ideális esetben az oxigénellátást is biztosítják levegĪztetéssel. Egyik legjelentĪsebb (és talán a legismertebb) változata az NFT (Nutrient Film Technique) kultúra, aminek az a lényege, hogy a gravitációs adagolást lehetĪvé tevĪ lejtésű, zárt csatornában a vékony rétegben áramló tápoldatba érĪ gyökerek szabadon kitöltik a rendelkezésre álló terethttp://phd.lib.uni-corvinus.hu/19/1/tompos_daniel.pdf). 163 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Az NFT (Nutrient Film Technique) vázlata Az agregatponika felé átmenetet képez a PPH (Plant Plane Hydroponic) kultúra, e módnál a tápoldat afféle szendvicsben, két fólia (a fölsĪ általában fehér, a nyári túlmelegedést megakadályozandó) közötti vékony fátyolfólia (flíz) rétegben szivárog. Dísznövénytermesztés szempontjából gyakorlatilag csak a harmadik csoportnak, az agregatponikának van jelentĪsége. E kategórián belül is megkülönböztethetünk többféle rendszert, a növények beültetése, elhelyezése alapján: a.) Kiemelt ágyas. Betonból vagy műanyag fóliás béléssel létesíthetĪ, többnyire olcsón (és nagy mennyiségben) beszerezhetĪ közeggel, például tĪzeggel, kĪzúzalékkal, kaviccsal, durva folyami homokkal feltöltve. ElĪnyei és hátrányai hasonlóak, mint a következĪ módszernek. b.) Táblás (zsákos) termesztés. A műanyag fóliával borított, alul drén kivágásokkal rendelkezĪ, földön, csatornában vagy állványon elhelyezett táblákba több növény ültethetĪ a fölsĪ részen kialakított nyílásokra ráhelyezve, vagy azokba süllyesztve. Egy növényre 0,7-Ő l közeg jut. ElĪny: könnyebben, egyszerűbben és olcsóbban kivitelezhetĪ termesztés. Hátrány: hatékonyan terjedĪ fertĪzések, megbetegedések (ha egy növényen láthatók a tünetek, akkor a szomszédos tövek már valószínűleg megfertĪzĪdhettek), valamint precíz túlfolyást kell biztosítani (közegtípustól függĪ számú nyílással: tĪzeg, kókusz: 2 db/m, perlit: 2-3 db/m, kĪgyapot: 1 db/m). Kiemelt ágyas és táblás kultúrák: szegfű, rózsa, gerbera, préritárnics, krizantém. c.) Egyedi edényes. Itt általában 3-10 l-es lágy vagy kemény műanyag edénybe (pl. fóliazsákba, konténerbe) kerül egy vagy több növény. ElĪny: elkülöníthetĪ, szeparált termesztés, jobb fénykihasználás, külön-külön szállítható, cserélhetĪ (illetve károsítók megjelenésekor könnyen eltávolítható) növények. Hátrány: az edényekhez külön tartószerkezet kell, a kivitelezés drágább, továbbá itt is precíz öntözési rendszer szükséges. Ilyen módon termesztett kultúrák: gerbera, orchideák (pl. Cymbidium), Anthurium, rózsa. 164 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése És ha már szóba kerültek, mindenképpen szót kell ejtenünk a szilárd támasztófelületet biztosító közegekrĪl. 8.2. Közegek csoportosítása, rövid ismertetésük Hidrokultúrás termesztésnél (jelen alfejezet témájának megfelelĪen most a szilárd támasztóközeges változatokról lesz szó) bármennyi közeget is használjunk, a gazdaságos elhelyezés érdekében mindenképpen csak szűkös teret engedhetünk. A mennyiség helyett a minĪségre kell tehát törekednünk. Az ideális gyökérrögzítĪ közegnek (amellett, hogy a tápoldattal lehetĪleg a legkevésbé lépjen kémiai reakcióba, megváltoztatva annak összetételét, tulajdonságait) a lehetĪ legtöbb, a növények számára könnyen fölvehetĪ vizet kell magába fogadnia, ugyanakkor megfelelĪen levegĪsnek is kell lennie. A hidrokultúrában használatos közegek gyakorlatilag csak egyetlen jelentĪs funkcióval bírnak: megfelelĪ támasztékot nyújtanak a gyökerek számára. Minden mást (vizet, tápanyagokat) szinte teljes egészében mesterségesen pótolunk. Az ilyen közegekkel támasztott követelmények dióhéjban a következĪk. 1. Szerkezetük legyen stabil, hosszabb idĪn át leromlásmentes 2. Víztartó és –vezetĪ képességük is megfelelĪ legyen 3. Kémiailag közömbösnek kell lenniük (ugyanakkor jó, ha bizonyos mértékig pufferoló hatással rendelkeznek) Ő. A kórokozó- és kártevĪmentesség alapfeltétel A fentiek alapján számos különféle közeg jöhet szóba, csoportosításuk a származás szerint az alábbi módon történhet: A támasztóközegek eredet szerinti felosztása (Terbe és Slezák, 2008 nyomán) Szerves eredet bányászati kitermelésbĪl tĪzeg (felláp- és síkláptĪzeg) mezĪgazdasági, növénytermesztési melléktermék fa- és papíripari melléktermék Szervetlen (ásványi kitermelés után nem vagy alig eredet ) módosítottan felhasznált Ipari úton (pl. magas hĪmérsékletkezeléssel, egyéb fizikai és kémiai eljárásokkal) elĪállított M anyagok kókuszrost, szalma, kukoricaháncs, rizspelyva fakéreg, faforgács, fűrészpor homok, kavics, kĪzúzalék, habkĪ, vulkáni tufa, zeolit perlit, kĪzetgyapot, kerámia anyagok, égetett agyaggranulátum polisztirol, poliuretán, duroplaszt, polivinilklorid Ami a kialakulásuk során végbemenĪ eltérĪ környezeti változásoknak, földrajzi eredetüknek köszönhetĪen változatos szerkezetű és összetételű, növényi lebomlásból származó, a kitermelés módjától is függĪ minĪségű t zegeket illeti, hazánkban számottevĪ mennyiségben csak sötétebb tónusú, kevésbé savas, könnyen tömörödĪ (levegĪtlenné váló), több humifikált alkotórészt tartalmazó, esetenként káros mennyiségű nátriumot tartalmazó, akár jelentĪs N-szolgáltató képességű síkláptőzeg található. Termesztés szempontjából kedvezĪbb paraméterekkel rendelkeznek az észak-európai területeken jelentĪsebb mennyiségben kitermelt, rostos, lazább szerkezetű, általában világosabb színű, préselés után sem tömörödĪ, jobban újranedvesíthetĪ, kifejezetten savas kémhatású (pH 3-4), tápanyagban (és gyommagvakban) is szegényebb, steril felláptőzegek. Utóbbiakat Sphagnum-tĪzegnek is nevezik (a névalkotó mohák e tĪzegtípus keletkezési forrásai). Bármelyik tĪzegre is essen a választás, önmagukban többnyire nem, ellenben más anyagokkal (pl. perlittel) keverten alkalmazzák Īket. A tĪzegtelepek kitermelhetĪsége véges (sokuk ma már védett terület), ezért elĪtérbe kerülhetnek az alábbi, újratermelĪdĪ, gyakran melléktermékként jelentkezĪ anyagok. 165 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A nagy víztartó képességű, stabil, a tĪzegnél lassabban bomló, téglatest formára préselten vagy apró darabkákra hasítottan (’coco chips’), szárított állapotban forgalmazott kókuszrost megfelelĪ kezeléssel steril, fertĪzésmentes, alacsony EC-értékű. A kezelés szükséges mivolta (a kezeletlen kókuszrost optimálisnak magasabb K- és Na-tartalmát Ca- és Mg-adagolással csökkenteni célszerű), valamint a viszonylag magas szállítási költségek egyelĪre hátráltatják szélesebb körű (hazai) elterjedését. Kókuszrost-darabkák alkalmazása konténeres gerberánál A szalma, kukoricaháncs és rizspelyva olcsóbb, ám származásuktól, a mezĪgazdasági termesztési körülményektĪl függĪen változó minĪségű (esetenként gyommagvakkal, vegyszermaradványokkal terhes), többnyire kiegészítĪ jelleggel használt, gyorsan lebomló közegek. A fa- és papíripari melléktermékek közül fĪleg a fenyĪ (és más fa, pl. bükk) félék kérgét szokták szerkezetjavítás végett használni. Különösen a kifejezetten laza közeget igénylĪ epifiton orchideák termesztésénél ajánlott alkalmazásuk, akár önmagukban is; nyersen kevésbé, inkább több hónapos komposztálást követĪen. A fakéreg viszonylag lassan bomlik, stabil szerkezetű. Ez nem mondható el a faforgácsról, f részporról. A legutóbbi ráadásul könnyen tömörödik, levegĪtlenné válik, penészedik benedvesítés hatására. Önmagukban ritkán, többnyire kiegészítĪ jelleggel használatosak, például szaporítóközegekben. Az ásványi eredet közegek közül a homok inkább szaporításnál, egyéb kiegészítĪkkel (pl. tĪzeggel) együtt használatos, jó levegĪkapacitású, ám rossz vízmegtartó képességű, származásától függĪ fizikaiés kémiai tulajdonságú anyag. Termesztési céllal a durvább, élesebb szemcse-felületű, agyagosabb, tömörödésre hajlamos bányahomok helyett az alaposan átmosott, lehetĪleg semleges körüli kémhatású folyami homokot használjuk például a felesleges öntözĪvíz elvezetésére, illetve a közeg súlyának, vízáteresztĪ képességének növelésére. A 0,2-2 mm átmérĪjű homokszemcséknél jóval nagyobb, Ő-12 mm-es, esetleg ennél is nagyobb kavicsok, illetve a hasonló mérettartományú (elsĪsorban bazalt) k zúzalékok a hidroponikás rendszereknél kaphatnak szerepet, azonban minimális vízmegtartó képességük, a porózus szerkezetük hiánya, nehéz mivoltuk miatt ritkán. Sokkal inkább javasolhatók a nagy porozitású, könnyű, vulkanikus eredetű (andezit, bazalt, riolit stb.) tufák, valamint habkövek, a kavicshoz, zúzalékokhoz hasonló szemcse-tartományra aprítottan. A bennük lévĪ pórusokban felgyűlĪ vízben az évek során kórokozók telepedhetnek meg, ezért újbóli felhasználás esetén fertĪtleníteni célszerű Īket (pl. gĪzöléssel). A riolittufák kristályos változata a zeolit (alkáli- vagy alkáliföldfém166 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése alumínium szilikát), nagy pórusfelületű, kation-megkötĪ és –leadó, a tápanyag túladagolást és –hiányt kompenzáló, pufferoló hatású, gyökérrögzítési céllal a homoknál valamivel nagyobb szemcsézetben javallott.A perlit (riolitos vulkáni kĪzetbĪl magas, 900-1200 oC hĪmérsékleten hevítést követĪen többszörösére megnĪtt térfogatú, pórusos, kicsi vízmegtartó képességű, fehér, kissé porladó, könnyen fertĪtleníthetĪ anyag) a dísznövénytermesztésben – noha egyre drágul - széles körben használatos (általában 3-6 mm-es szemcseméretben), akár önmagában is. Igen könnyű, ez egyben hátránya is lehet (nem ad kellĪ stabilitást a növényeknek). A porózus, magas hĪmérsékleten égetett agyag-, homok- és földpát nyersanyagú kerámiák a gyártásuk során keletkezĪ káros égési melléktermékek (valamint a kiindulási anyaguktól függĪen változó, bizonytalan kémiai és fizikai jellemzĪk) miatt csak pihentetés, alapos mosás-áztatás után használhatók gyökérrögzítés céljára. Az 1200 oC-on, olvasztókemencében égetett agyaggranulátumot a termesztési gyakorlatban általában a kavicshoz, kĪzúzalékhoz hasonló vagy kissé nagyobb szemcsézetben használják. Tartós, tömege kicsi, vízáteresztĪ képessége nagy, szerkezete porózus, felülete kemény, kémiailag közömbös, steril, egészben vagy tört állapotban forgalmazzák. TetszetĪssége, könnyű kezelhetĪsége miatt különösen a beltéri dekorációs alkalmazásoknál nagy a jelentĪsége; önmagában vagy közegtakaróként alkalmazva. Talán nem tartozik szorosabban ide, de érdemes megemlíteni, hogy az angol „hydroculture” kifejezés alatt általában a beltéri (szobanövény)-alkalmazások értendĪk (ahol is az agyaggranulátum az egyik leggyakoribb vízkultúrás közeg, nem utolsósorban higiénikus mivolta miatt), míg a nagyüzemi, saját talajtól független termesztési rendszerekre a „hydroponics” fogalom alkalmazandó. Az agyagranulátum els sorban a beltéri dekorációs növények vízkultúrás közege A magas hĪmérsékleten elĪállított gyökérrögzítĪ közegek sorát folytatva, a mészkĪ, koksz és túlnyomórészt bazalt összetételű k gyapot számít a legjelentĪsebbnek. A gyantával összeragasztott, szálas szerkezetű, kockázva vagy táblában többek közt Grodan néven forgalomba kerülĪ kĪgyapot steril, stabil, könnyen ellenĪrizhetĪ (pH, EC), optimális víz-levegĪ arányú, palántanevelésnél is gyakran használt közeg. A kĪgyapotkockás palántákat több kultúra (pl. gerbera, szegfű) esetén is a szintén ugyanilyen anyagot tartalmazó, fólia-borítású táblákon nevelik tovább, az átültetéssel járó stressz kizárásával. Noha kétségkívül jelentĪsen hozzájárul a hozamok növeléséhez, a minĪség javításához, az újbóli felhasználásra már nem kerülĪ kĪgyapot (mint hulladék) elhelyezése, szanálása környezeti 167 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem problémákhoz vezethet. Ami a tartósságot illeti, a fölsĪ részükben sűrűbb szerkezetű Master típusú táblák hosszabb élettartamúak, míg a vízszintes szálelrendezésű Classic-paplanok általában 1-2 éves kultúráknál javasoltak. Fiatal rózsaállomány k gyapot táblákon Cymbidium apró k gyapot kockákat tartalmazó konténerben A m anyagok közül a hidrokultúrás termesztésben az Agrofoam néven ismert poliuretánéter (PUR) és az elsĪsorban virágkötészeti alapanyagként szolgáló duroplaszt (kereskedelmi nevén Oasis) habszivacs-darabkák, valamint polivinilklorid (PVC) szálak, polisztirol (hungarocell, nikecell) 168 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése golyócskák jöhetnek szóba. Közös tulajdonságaik a tartósság, sterilitás, megbízható minĪség. Kémiailag közömbösek, gyakran víztaszítók és könnyűek. Azonban a termesztésbĪl kikerülve, a kĪgyapothoz hasonlóan kezelésük nehézkes. A fenti közegek csaknem kizárólagos gyökérrögzítĪ funkciója mellett a növényi fejlĪdéshez elengedhetetlen tápelemek „hordozójának”, a víznek és különféle jellemzĪinek (3. táblázat) ismerete, kontrollálása, valamint az öntözési mód helyes megválasztása elengedhetetlen az optimális körülmények megteremtésében. 8.3. A víz min ségi követelményei, öntözési tudnivalók Mivel az esetek döntĪ többségében kémiailag közömbös, tápanyagokat nem tartalmazó közegeken folyik a hidrokultúrás termesztés, a víz (a tápanyagutánpótlás kézenfekvĪ módját tekintve tulajdonképpen a tápoldat) szerepe felértékelĪdik. JellemzĪk neve Fizikai A víz különféle, a hidrokultúrás termesztés szempontjából fontos paraméterei (Terbe és Slezák, 2008 nyomán) Optimum/határérték Megjegyzések h mérséklet 20-25 oC lebeg anyagok <50 mg/l mennyisége Kémiai sótartalom EC: <0,4-1 mS/cm lúgosság HCO3¯ koncentráció: Ő0-60 mg/l pH optimum: 5,5-6,ő (gyengén savas), kerülendĪ: pH <ő, pH >7 tápanyagtartalom Öntözéstechnikai szempontból a vasnak és a mangánnak van jelentĪsége: 1,ő mg/l koncentráció fölött nagy a csepegtetĪtestek eltömĪdésének a veszélye kísér ionok Biológiai gyakorlatilag minden olyan ion, amit a növény nem tud felvenni fĪleg felszíni, felszín közeli vízforrásból származó mikroszervezetek (baktériumok, gombák, algák, állati egysejtűek stb.) 169 Ha túl alacsony: nehezebb tápanyagfelvétel, megváltozó tápoldat-összetétel (kicsapódó sók) EltömĪdést okozhatnak (különösen csepegtetĪ öntözésnél), ellenük elĪszűrés javasolt A fajlagos elektromos vezetĪ-képességgel (EC) jól jellemezhetĪ A hidrokarbonát-tartalom befolyásolja a pHt, így az egyes ionok felvehetĪségét. A pH csökkentése ionkicserélĪ műgyantákkal, szervetlen sav (pl. HNO3, H3PO4) vagy savanyító műtrágya (pl. NH4NO3) hozzáadásával lehetséges Az egyes mikro- és makroelemek ideális koncentrációja növénykultúránként eltérĪ (4. táblázat). A vas- és mangántartalom levegĪztetéssel, kálium-permanganátos oxidációval, klórozással csökkenthetĪ, de kifizetĪdĪbb a megelĪzés (pl. a tápoldat savanyításával) Nem feltétlenül mérgezĪ, hanem feleslegben lévĪ (pl. szennyezĪdés, sófelhalmozódás okán jelen lévĪ) ionok. A Na+ és Cl- mentesítés ionkicseréléssel, illetve fordított ozmózisos eljárással valósítható meg (magas költséggel) Noha akadnak köztük hasznosak, összességében jelenlétük (mint potenciális károsítók) nem kívánatos, eltömĪdést is okozhatnak. A jó elĪszűrés itt is elengedhetetlen Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Tápoldat-összetétel különféle kultúrák vízkultúrás termesztésénél (Schmidt, 2002 nyomán) Tápelem (mg/l) rózsa gerbera szegf Anthurium N 170 180 210 105 P 40 40 40 31 K 200 220 245 176 Ca 140 120 150 60 Mg 30 25 25 24 S 60 40 40 48 Fe 2 2 2 1 Mn 0,3 0,2 0,6 0 B 0,25 0,35 0,35 0,22 Cu 0,2 0,15 0,1 0,03 Zn 0,23 0,2 0,2 0,2 Mo 0,05 0,05 0,05 0,05 A szilárd közeg nélküli (hidro- és aeroponikás), illetve különösen a zárt rendszereknél a legmagasabbak a minĪségi elvárások a víz tulajdonságaival szemben, de a tápoldat szétosztásának hidrokultúráknál legáltalánosabb módja, a csepegtetés önmagában is igényli a víz megfelelĪ elĪkészítését. Az adagolás precizitását magasabb nyomással (2-3 bar) működĪ, nyomásszabályozós egységekkel ellátott rendszerek biztosítják (az alacsony nyomáson működĪ kapilláris kijuttatásmód kevésbé szabályozható), általában 1-2-Ő l/óra/növény teljesítménnyel. Egy-egy egységre egy vagy több csepegtetĪtest szerelhetĪ, teljesítménytĪl, illetve az adott növénykultúra igényeitĪl függĪen. A csepegtetés az egyik leggyakoribb, az agregatponikás rendszereknél csaknem kizárólagos öntözési (tápoldat-kijuttatási) mód, azonban számos más megoldás létezik, gyakran a hidrokultúrás termesztési módtól függĪen. Aeroponika esetén permetezéssel, ködképzéssel, az NFT-, PPH-technikáknál vékony rétegben, tápfilm formájában, ahol pedig a növények elhelyezésénél erre van lehetĪség (például csatornában, vályúban, teknĪben), ott szivárgócsövekkel nedvesített felszívató paplan segítségével, vagy a növényasztalokat id szakosan elárasztva, ár-apály (Ebb-and-Flood) rendszerekkel történhet a tápoldat szétosztása. Az egyes megoldások részletes ismertetésére itt a szűkös keretek közt nincs lehetĪség, azonban néhány jelentĪsebb dísznövény hidrokultúrás termesztésérĪl feltétlenül említést kell tennünk. érzékelĪ (tenziométer) tápoldat befolyónyílása mágnesszelep lejtĪs asztal felszívatópaplannal gyűjtĪtartály szivattyúval gyűjtĪvályú használt tápoldat visszafolyása tápoldat-kiegészítĪ és tápanyag-adagoló(k) Felszívató paplanos öntözés (tápoldatozás) zárt rendszerben (Schmidt, 2002 nyomán) 170 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése GERBERA A törékeny, rosszul és nehézkesen szállítható gerbera termesztése nem húzódott a számára kedvezĪ éghajlati adottságú (szubtrópusi, trópusi) területekre, hazánkban is jelentĪs vágott (illetve egyre gyakrabban cserepes) kultúra. A termesztés során elengedhetetlen a növény környezeti igényeinek ismerete. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze. H mérséklet III-X: nappal 18-22oC, éjjel 1Ő-18oC XI-II: nappal 14-16oC, éjjel 10-12oC talaj: egész évben 20oC! Talaj- és vegetációs fűtés: megbetegedések (Fusarium, Phytophthora, Botrytis), tĪpusztulások száma csökken A gerbera környezeti igényei Fény Nappalhossz-közömbös, de a nagyobb fényerĪsség intenzívebb virágzást eredményez A nyári árnyékolás csak hĪ- és páratartalom szabályozás miatt szükséges Egyik nemesítési cél: fényszegény körülmények közt minél több (és jó minĪségű) virágzatot hozó fajták elĪállítása Víz Évente átlagosan 2000 mm, nyáron akár naponta 10 l/ m2 Télen 2 hetente 1ő/ m2 Pangó vízre érzékeny! ÖntözĪvíz: legalább 20oC, max. 30 mg/l Na és Cltartalom Relatív páratartalom: 8090% (kiültetés után), 6070% (virágzó állomány) Éjszakára fel kell száradniuk! Közeg pH=5,5-6 Leggyakoribb a kĪzetgyapot (egyéb: tĪzeg, kókuszrost, kiegészítĪként fenyĪkéreg, homok, rizshéj stb.) Tápanyag Kiültetés után N-túlsúly (N:P:K=2:1:1,5) FĪ növekedési idĪszakban: N:K=1:1,3 ĩsszel-télen: N:K=1:1,ő-1,7 Nitrogén: NH4+-ra érzékeny (helyette: NO3-) EC: 1,5-2 Fe és Cu: Sequestren (2-4 hetente) Nyáron hetente lombtrágyázás (1‰) CO2: minĪségjavító (zárt tér, kedvezĪ fényviszonyok esetén) A gerbera hidrokultúrás termesztésénél nĪ a hozam (20-30%-kal), javul a minĪség, a száraz alsó levelek sokáig a növényen maradhatnak (munkaerĪ-megtakarítás), a tĪpenészedés veszélye minimális, de beruházásigényes, precíz technológia szükséges. A kultúra ideje 1-3 év (a 2. évtĪl már romlik a virágminĪség). A mikroszaporításból származó szaporítóanyagot kĪgyapot-kockákban, Jiffy-tĪzegpogácsában nevelik tovább, és Ő-8 hét után, ő-6 leveles állapotban helyezik táblákra vagy konténerekre (e rendszerek fontosabb paramétereit lásd a lenti táblázatban). Az ápolási (öntözés-tápoldatozás, elsĪ bimbók kitörése, levelek szükség szerinti eltávolítása, növényvédelem), virágszedéssel kapcsolatos teendĪk nagyjából megegyeznek az általános termesztésben leírtakkal, így erre külön nem térünk ki. A gerbera táblás, illetve konténeres termesztésének fontosabb adatai Táblás Konténeres fehér fóliával borított paplan (10-20 x 3 l-es műanyag konténer 7,5-15 x 100 cm) Növények száma a Ő db/tábla 1 db/konténer tartóban Elhelyezés ikersorosan elrendezésben rácson, csatornában, támrendszeren Közeg típusa kĪgyapot kĪgyapot (1-2 cm-es élű kockák), kókuszrost darabkák (’coco chips’) 2 Közeg mennyiség 15-20 l/m 18 l/m2 Rendszer Növénytartó Közeg sűrűség 65-80 kg/m3 75 kg/m3 Ültetési sűrűség 6-7/m2 6 db/ m2, legalább ő0 cm-es térállás Ültetés módja közeg felszínére helyezés (a gyökérnyak soha ne kerüljön felszín alá) Ültetés ideje III-VII. (virágzás kezdete: késĪ ĪsztĪl tavaszig) Öntözés módja, csepegtetés (6 csepegtetĪtest/m2), 1 l/óra mennyisége 171 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Virágzó gerberák konténerben Kockázott k gyapot-közegben nevelt gerbera er teljes gyökérzete 172 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése A gerbera telepítésekor a kockás palántákat elég a termeszt közeg felszínére helyezni RÓZSA A rózsa vágási célra történĪ termesztése mind inkább az olcsó munkaerĪvel, kedvezĪ környezeti feltételekkel rendelkezĪ térségekre húzódik, és bármennyire kelendĪ portéka nálunk is (Európában is az elsĪk között van), különösen az Īszi-téli hónapokban nem kelhetünk versenyre például az afrikai importtal. Mindazonáltal érdemes áttekinteni a hidrokultúrás termesztésével, igényeivel kapcsolatos tudnivalókat. Az alábbi táblázat röviden ismerteti a termesztés során figyelembe veendĪ szempontokat. H mérséklet Alacsony hĪigényű, nappal: 16-18oC, éjjel 1Ő16oC 25oC felett: romlik a minĪség A teleltetéses termesztés ismét terjed (5-8 oC-on pihentetés) A rózsa környezeti igényei Fény Fényigényes! A virágképzĪdéshez különösen fontos (kihajtás utáni Ő-ő. hétig), ellenkezĪ esetben „bevakul” a hajtás (nem fejlĪdik bimbó) Télen asszimilációs megvilágítás szükséges (magas költség) Víz Magas vízigényű, évente 1 m3/m2 Sóérzékeny, lágyított víz, esĪvíz a legjobb, párásításra is (telepítést követĪen 80, késĪbb 60-70% páratartalom) 173 Közeg pH=6 Stabil szerkezetű, kötöttebb közeget kedveli Hidrokultúrában: kĪzetgyapot, ritkábban kókuszrost Tápanyag Állandó, kiegyenlített tápanyag-utánpótlást igényel EC:1,5-2 Na- és Cl-érzékenyebb a többi dísznövénynél (Na<25 mg/l, Cl<50 mg/l) Optimális arány: N:P:K=1:0,4:1,2-1,5 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A rózsa hidrokultúrás termesztésével kapcsolatos fontosabb adatokat, információkat a következĪ táblázat összegzi. Ültetés, kultúraid Telepítési s r ség Ideje: VI. vége-VII. eleje Nagy (8-10 db/ m2): Módja: közeg felszínére sok hajtás (ritkítani kell, helyezés nehéz benne Szaporítóanyag: dolgozni), rosszabb gyökeres dugvány minĪség vagy kézben oltott tĪ, Közepes (6-7 db/ m2): kockában gyökeresítve jó minĪség, közepes Termesztési idĪszak: hozam 3-ő év (tovább nem Kicsi (5 vagy kevesebb): gazdaságos, a fajtaváltás is nagyon jó minĪség, gyors) kicsi hozam Közeg, rendszer, öntözés Közeg mennyiség: 12-18 l/ m2 Közeg sűrűsége: 6ő-80 kg/ m3 KĪgyapot (1ő-20x7,őx100 cm tábla, 6-7 tĪ/ tábla) Kókuszrost (3 tĪ/8-10 l-es vödör, zsák) Öntözés: csepegtetés (Ő-8 csepegtetĪtest/m2; 1 l/óra) Rendszer: ikersoros elrendezés, stabil támrendszeren, Ő0-50 cm magas, erĪs peremű csatornában A rózsa-hidrokultúrában a lehajtogatásos (japán) módszer terjedt el, Európában 1990, hazánkban 1996 óta. E technológiánál lényegében két szint (asszimilációs és virágzó) kialakítása történik. Az elĪbbi (azaz a lehajtogatott, kicsípett bimbójú hajtások tömege) kellĪ zöldfelületet ad a megfelelĪ mennyiségű és -minĪségű virágzáshoz, ugyanis a lehajtott részek görbületénél hosszú, erĪs, vágásra ideális új hajtások fejlĪdnek. Fitotechnikai műveletekben (elsĪ bimbók kitörése, hajtások lehajtogatása, kacsozás, vakhajtások visszacsípése, virághozó szint kinevelése, áteresztés, öregedĪ asszimilációs részek eltávolítása és pótlása stb.) nincs hiány, ám akár Ő0-50%-os hozamnövelés is elérhetĪ. AlapvetĪen kétféle telepítési és hajtás-igazítási rendszerben folyik a termesztés, mindkettĪnek megvannak az elĪnyei, hátrányai, a rózsatermesztĪk sem biztosak abban, hogy melyik az ideálisabb. A virágszedéssel, növényvédelemmel kapcsolatos teendĪkre itt nem térünk ki, e témakörökben a rózsa általános termesztési ismertetésénél bĪvebben van szó. Lehajtogatásos módszerrel nevelt rózsa-állomány, bal- és jobboldalt alul látható, lehajtott asszimilációs, illetve felfelé tör virágzó szinttel 174 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése egyszer bb munkavégzés, könnyebb növényvédelem, er sebb hajtások, kisebb fénykihasználtság, nehezebb klímaszabályozás, sérülékeny. az egymásba ér hajtások miatt nehézkesebb a hozzáférés, jobb a fény kihasználtsága, egységesebb az állományklíma Rózsa táblás rendszerei SZEGF A hazánkban valaha az 1-2. (ma nagyjából a Ő-ő.) helyen álló, Európa-szerte is fokozatosan háttérbe kerülĪ vágott szegfű jelentĪsége egyre inkább visszaszorul (csakúgy, mint a termesztési terület javarészt a mediterrán térségekbe), mindazonáltal még ma is a fontosabb kultúrák között tartjuk számon. Az alapvetĪ növényi szükségleteket a következĪ táblázat szemlélteti. H mérséklet Dugványozás során: 16-20oC Nevelés során: nyáron 20-22oC (24 fölött lelassul) Télen nappal opt. 12oC (min. 10oC, max. 16oC), éjjel 68o C Tartós hideg, erĪs hĪingadozás: csészerepedés, túl magas: gyorsít, de minĪségrontó A szegf környezeti igényei Fény Fényigényes! ő0000 lux felett is hasznosít A fény a virágzáshoz szükséges idĪre van hatással (Aicardi-féle fényértékek: a minden hónaphoz rendelt rész idĪegységek összeadódnak; ezek alapján 1x visszatörés után 22, 2x visszatörés esetén 20 fényegységnél lesz virágzás) Víz Rendszeres, egyenletes vízellátást kíván (800-900 l/m2/év) Sekélyen gyökeresedik, ezért gyakran, de kisebb adagokban öntözzünk Télen: elĪ kell melegíteni az öntözĪvizet Lombozatra ne kerüljön víz! Közeg pH=6-6,5 Jó vízelevezetés szükséges Hidrokultúrában általában kĪgyapot A szegfűt általában 1-2 évig, kĪgyapot-táblás rendszerben termesztik. 175 Tápanyag EC: 1,7-2,2 Tápanyagigényes, fĪleg N-, K- és Caigénye magas (80110, 100-1ő0 és ő0 g/m2/év) Kissé Cl-érzékeny Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Hálózott szegf állomány táblás termesztésben A szegf -hidrokultúra fontosabb adatai Telepítési Rendszer, elhelyezés, öntözés s r ség, közeg Ideje: II-VI. között 16-25 db/m2 15-20x7,őx100 cm táblák Módja: közegbe besüllyesztve 6-18 db/tábla Elhelyezés: közvetlen földön, túlfolyás-gyűjtĪ Szaporítóanyag: Közeg mennyiség: 1ő- árokban gyökeres, perlitben, tĪzegben 20 l/ m2 Öntözés: lineráris vagy egyedi csepegtetés (Jiffy) vagy kĪgyapotkockában Közeg sűrűsége: ő0-65 (Ő csepegtetĪtest/tábla) nevelt dugvány kg/ m3 Ültetés Az ápolási munkálatokkal (visszatörések, hálózás, hónaljazás, bimbózás stb.) virágszedéssel, növényvédelemmel kapcsolatos teendĪkre itt nem térünk ki, ezekkel kapcsolatban a szegfűtermesztés általános leírásánál részletesebben olvashatunk. 176 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése CYMBIDIUM A nálunk téli fĪvirágzású, alacsony hĪigénye (és az egységnyi felületet tekintve viszonylag nagy hozama) miatt gazdaságosabb termesztésű, gazdag színskálájú Cymbidium hibridek jelentĪsége (mint vágott virág) nem elhanyagolható. H mérséklet Vegetatív növekedés idején: 18-20oC Jarovizáció: 1Ő-16oC (akár fagypontig) Virágzás: 16-18oC (ha ennél melegebb: bimbókárosodás és – elhalás lép fel) Fény Fényigényes, de IV-IX. hónapokban árnyékolás szükséges A Cymbidiumok környezeti igényei Víz Vízés páraigénye egyaránt magas (csepegtetĪ öntözés, 2-4 db test/edény) Közeg pH=5-5,5 Jó vízelvezetés, laza közeg szükséges Egyik legjelentĪsebb kiegészítĪ: fenyĪkéreg Hidrokultúrában többnyire kĪgyapot + habszivacs keveréke, kĪgyapot kockák, perlit Tápanyag EC: 1,2-1,7 Vegetatív növekedés: N:P:K=1,5:1:1 Jarovizáció: 1,2:0,7:1,2 BimbóképzĪdés, virágzás: 1,8:1,5:2 Nyugalmi fázis: ø A Cymbidiumok erĪteljes, robusztus növények, tenyészterületük nagy (1-2 tĪ/m2). A cserépben, pseudobulbákról (álgumókról) történĪ szaporítást, valamint a nevelést követĪen nagyméretű, 18-25 literes, erĪs és zárt falú edényben, vödrökben folyik a gyakorlatilag fóliaházban is megoldható, vágási célú termesztés. A tavasztól nyár közepéig tartó intenzív hajtásfejlĪdési idĪszakot követĪen a virágképzéshez hideghatás szükséges, a szeptember elejétĪl virágzó korai fajtáknál júliusaugusztusban, a decemberi-februári virágzású normál és kései fajtáknál az Īszi hónapokban. A virágzatokat műanyag kampókkal, gumi-kötözĪkkel rögzítik, tĪbĪl kivágva történĪ szedésük igénytĪl függĪen zárt fölsĪ bimbós állapottól teljes nyílásig mehet, kristályfóliában csomagolt fürtös vagy dobozolt (virágonkénti) értékesítésre. Pseudobulbusról indított Űymbidium 177 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem > < > Cymbidiumok virágzásban (a piros jelölések mutatják a rögzítések helyét) Rögzített Cymbidium-virágzat közelebbr l 178 7. Dísznövények hidrokultúrás termesztése ANTHURIUM A nemzetség számos tagja közül vágott virágként az Anthurium andreanum (nagy flamingóvirág) – hibrideknek van jelentĪsége, közülük is elsĪsorban a közepes és nagy virággal (pontosabban fellevéllel), jó sarjadzással, széles színskálával (fehértĪl a sötét bordó-barnáig) jellemezhetĪ fajtáknak. A vágási célra történĪ termesztés jelentĪs része a trópusokra települt át. Az alábbi táblázat a környezeti feltételeket foglalja össze. H mérséklet Növekedési és virágzási idĪszak: 2022oC (nyáron megfelelĪ árnyékolás mellett magasabb is lehet) Pihenés (dec-jan): 1618 oC Fény Világos, de a közvetlen napfény kerülendĪ Az Anthuriumok környezeti igényei Víz Víz- és páraigénye egyaránt nagy, rendszeres párásítás szükséges Közeg pH=5,5-6,2 Laza szerkezetű közeg az optimális Hidrokultúrában: perlit, tĪzeg, kókuszrost stb. Tápanyag EC: 1,6-2,0 Vegetációs periódus: N:P:K=3:1:Ő (töménység: 1‰) Virágzás: 2:1:2 (töménység: 1,5‰) A nagy flamingóvirágok erĪteljes növekedésű, nagy helyigényű növények, masszív támrendszert célszerű kiépíteni. Hidrokultúrás termesztésük konténerben történik, összességében a Cymbidiumokéhoz hasonló rendszerben, de sűrűbb térállásban. A virágzatokat akkor szedjük, amikor a torzsán az egyes virágok apró dudorokként megjelennek. Szedés után a virágszárra hüvely, a fejre műanyag sapka borítható, ezzel megkönnyítve a szállítást. 20-22oC vízhĪmérsékleten 3-Ő hétig is eltartható (a zöld buroklevelű fajták tartósabban díszlenek). Anthurium-állomány 179 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ellen rz kérdések: 1. Miért kerül egyre inkább elĪtérbe a hidrokultúra? Mik az elĪnyei, hátrányai? 2. Milyen szempontok alapján lehet csoportosítani a különféle hidrokultúra-változatokat? A dísznövénytermesztésnél melyik a legelterjedtebb technológia? 3. Milyen közegek jöhetnek szóba hidrokultúrás termesztésnél? Milyen követelményeknek kell megfelelnie a jó hidrokultúrás közegnek? Melyik közeg számít a legjelentĪsebbnek? 4. Milyen módokon történhet az öntözés a különféle hidrokultúrás rendszereknél? Melyik öntözési mód a leginkább elterjedt? Milyen paramétereket kell figyelembe venni az öntözĪvíz minĪsége szempontjából? 5. Milyen közegeken és –rendszerekben történhet a gerbera hidrokultúrás termesztése? Mire kell ügyelni a gerbera-palánták ültetésekor? A piac szempontjából kedvezĪ idejű virágzáshoz mikor célszerű elvégezni a telepítést? Milyen palántákat telepítünk (fontosabb jellemzĪik, milyen módon történt az elĪállításuk stb.)? 6. Milyen speciális módszer terjedt el a rózsa hidrokultúrás termesztésénél? Vázolja röviden e módszer elvét, nevezze meg és definiálja az állomány kialakításánál elvégzendĪ fitotechnikai műveleteket! Általában hány tĪ kerül 1 m2-re, és milyen telepítési rendszerek vannak? Hány éves a kultúra? 7. A szegfű esetén mik a hidrokultúrás termesztés fontosabb jellemzĪi (közeg, rendszer felépítése, telepítésre kerülĪ palánták típusai, kultúra ideje stb.)? Miért végzünk hálózást? Milyen módon történik a szegfű esetében a virágzás idĪzítése? Mit kell tudni az Aicardi-féle fényértékekkel kapcsolatban? 8. Cymbidium hidrokultúrás termesztésénél mi a kiindulási (növény)anyag? Milyen közegen/edényben folyik a termesztés? Milyen hatás szükséges a Cymbidium virágzásához? Felhasznált és ajánlott irodalom: Chris B. (2003): Ball Redbook – Greenhouses and Equipment. Volume 1. Ball Publishing, Batavia Debbie H. (2003): Ball Redbook – Crop Production. Volume 2. Ball Publishing, Batavia Göhler, H., Molitor, H. (2002): Erdlose Kulturverfahren im Gartenbau. Eugen Ulmer GmbH & Co, Stuttgart Kovács A. (1998): Vízkultúrás palántanevelés technológiája. Zöldség, dísznövény és szamóca vízkultúrás termesztési tanfolyam. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Zöldségtermesztési Tanszék Kovács A. (2000): Talaj nélküli termesztés. 100-120. p. In: Balázs. S. (szerk.): A zöldséghajtatás kézikönyve. Budapest, MezĪgazda Kiadó M. Edward Muckle (1994): Basic Hydroponics – for the do-it-yourselfer. Growers Press Inc., Princeton, British Columbia, Canada Mihal Đ., Branka L., Anđelko B., Agnes P., Vladan M., Žarko, I., Vida T. (2009): Zöldségfélék és dísznövények termesztése fedett területen. Thurzó Lajos KözművelĪdési Központ, Zenta Shmidt Gábor (2002): Növényházi dísznövények termesztése. Budapest, MezĪgazda Kiadó Stoner, R.J (1983). Rooting in Air. Greenhouse Grower Vol I No. 11 SzĪriné Z. A. (1999): A kĪgyapot, mint a vízkultúrás termesztés általánosan elterjedt közege. Tápoldatozás és a vízkultúrás termesztés ABC-je. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Zöldségtermesztési Tanszék SzĪriné Z. A. (1999): Kultúraváltás. Grodan Információs Újság Tarjányiné S. Zs. (1980): Zöldséghatjtatás talaj nélkül – tápoldattal. Hajtatás Korai Termesztés 11 (2) 13-16. p.; 11 (3): 13-15. p.; 11 (4): 9-12. p. Terbe I., Slezák K. (2008): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĪgazda Kiadó, Budapest (http://www.scribd.com/doc/52158776/Talaj-nelkuli-zoldseghajtatas-2008-BW) Tompos Dániel: A kĪzetgyapotos paprikahajtatás egyes technológiai elemei és ökonómiai összefüggései. Doktori értekezés. Budapest, 2006. (http://phd.lib.unicorvinus.hu/19/1/tompos_daniel.pdf) 180 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM 8. FEJEZET A MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS TEŰHNIKAI FELTÉTELEI SzerzĪk: Honfi Péter – Steiner Márk 8.1 Termeszt felületek A dísznövénytermesztés két fĪ ága a szabadföldi és a növényházi dísznövénytermesztés, mely nemcsak helyszínében, de a termesztett taxonokban, az alkalmazott módszerekben egyaránt elkülönül. A szabadföldi és a növényházi termesztés fĪ területeit az 1. fejezetben ismertettük. Ebben a fejezetben fĪként – bár nem kizárólag – a növényházi termesztés berendezéseinek, gépeinek bemutatására szorítkozunk, a díszfaiskolai termesztés és évelĪtĪ-termesztés szabadföldi folyamatait külön fejezetek tárgyalják, az alkalmazott technikák közül itt csak néhányat mutatunk be. 8.1.1 Növényházak Növényháznak nevezünk minden olyan fedett, fényáteresztĪ anyaggal borított létesítményt, melyben növények szaporítása, nevelése, kertészeti termesztés zajlik. A külföldi szakirodalom ezeket az építményeket „fedett területek” vagy „kondicionált termesztĪfelületek” néven is említi. Két fĪ típusukba – a borítóanyag szerint – a különbözĪ üvegházak és a fóliás létesítmények tartoznak. Űserepes begónia (Begonia elatior hibridek) termesztése modern, nagylégter üvegházban. A növényházak alapvetĪ funkciója, hogy a mi klímánkon megfelelĪ körülményeket teremtsenek a nálunk nem honos, szabadföldön nem vagy kisebb hatékonysággal termeszthetĪ dísznövények számára. A legelsĪ növényházak a fĪúri kertekben és botanikus kertekben létesültek, szerepük a távoli földekrĪl hozott egzotikus növények megtartása volt, sokkal inkább reprezentatív, esztétikus megjelenésű épületek voltak ezek, mint termesztĪházak (ld. 1. fejezet). A napjainkban alkalmazott fontosabb növényháztípusok a hagyományos fóliasátrak, a fóliablokkok, a hagyományos üvegházak és a nagy fesztávú, magas légterű üvegházak. A fejlĪdésben megfigyelhetĪ, 181 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem hogy a leginkább általános tendencia a növényházak méretének növekedése. Ennek elĪnye az egyenletesebb hĪeloszlás, és a jobb belsĪ helykihasználás. A termesztĪlétesítmények borítóanyaga napjainkban igen változatos, a hagyományos üvegborítású házak mellett több műanyagtípus is elĪtérbe került. Üvegházak. Az üveg hosszabb élettartamú, és jobb fényáteresztĪ, mint a legtöbb műanyag, az UVsugarakat31 azonban nem engedi át, ami megnyúlást okozhat, és az üvegházból kikerülĪ növényeket (pl. szabadföldön továbbnevelt vagy kiültetendĪ palánták, cserepes dísznövények) a kezdeti idĪszakban védeni kell az esetleges perzseléstĪl. Az éjszakai kisugárzásos lehűléssel szemben jó védelmet ad, a hĪsugarakat visszaveri az üvegház felé. Fóliaházak. A legrégebb óta alkalmazott műanyagborítás a színtelen műanyag fólia, mely többnyire polietilénbĪl készül. Hagyományosan a földbe szúrt bordákra feszítik ki, és széleit a ház mentén ásott árokba hajtva leföldelve rögzítik, így alakul ki a normál fóliasátor. Rövidebb élettartamú, nehezebben tisztítható és könnyebben szennyezĪdik, mint az üveg, sérülékenyebb is annál, azonban az UVsugárzást átengedi, így alatta a megnyúlás ritkábban fordul elĪ, és az ezzel borított ház jóval olcsóbban telepíthetĪ az üveg borítású létesítményeknél. HĪgazdálkodása kedvezĪtlenebb. Vágott kála (Zantedeschia aethiopica) termesztése alacsony, fólialagutas létesítményben. Kett s fóliaborítású házak. A fólia hĪgazdálkodását javító módszer, rendkívül jó hĪszigetelést tesz lehetĪvé, szellĪztetése is megoldható, gépesíthetĪ. Létesítése jóval drágább a hagyományos fóliasátrakénál, viszont kedvezĪ tulajdonságai miatt egyre gyakrabban alkalmazzák. Különleges változata a hólyagfóliás borítás, melynél a két réteg között lévĪ levegĪ hasonlóan jó hĪgazdálkodást tesz lehetĪvé. Merevm anyag-borítású házak. A kettĪs falú, sík és merev műanyagok (polikarbonát, poliakrilát) az üveghez hasonló tartószerkezetre szerelhetĪk fel, de jóval könnyebbek és jobb a hĪszigetelĪ tulajdonságuk. Kimondottan drágák, ami lassította elterjedésüket az üzemi termesztésben. Az új típusokat fényvédĪ bevonattal látják el, így nem sárgulnak el, és fényáteresztĪ-képességük nem romlik. Az ibolyántúli, vagy ultraibolya, ultraviola, röviden: UV-sugárzás a látható fénynél (Ő00 nm fölötti) kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszú, a 200–Ő00 nanométeres tartományba esĪ elektromágneses sugárzás. 31 182 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei Egynyári palántanevelés hólyagfólia borítású növényházban 8.2 A fényellátás befolyásolásának technikai feltételei Általánosan elmondható, hogy a növényházi termesztésben arra törekszünk, hogy minél több fény jusson a termesztĪlétesítménybe, illetve a termesztett növényekhez. Különösen fontos ez a mérsékelt égövi klímán a téli, fényszegény idĪszakban, ezért minden lehetséges eszközt fel kell használnunk a fényellátottság növelésére. Ennek legegyszerűbb módja a burkolóanyag megválasztása, amint azt a 8.1. fejezetben láthattuk, de emellett a létesítmény szerkezetét is úgy célszerű kialakítani, hogy az a kedvezĪ fényviszonyokat szolgálja. Ennek legfontosabb eszköze a minél magasabb létesítmény (vápamagasság növelése), a minél karcsúbb szerkezeti elemek, az árnyékot vetĪ berendezések talajszinti vagy asztal alatti elhelyezése, és a gondosan kiválasztott tájolás. A természetes fény azonban nem minden kultúránál és nem minden idĪszakban elegendĪ a termesztéshez, ezért egyes esetekben mesterséges megvilágítást is alkalmaznunk kell. Ennek alapvetĪen két típusa létezik: a hosszúnappalos kezelés és az asszimilációs megvilágítás. Vágottgerbera-termesztés Finnországban, asszimilációs megvilágítással felszerelt növényházban 183 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Asszimilációs megvilágítás esetén a fényigényes kultúrákat részesítjük nagy fényerĪsségű pótmegvilágításban, melyhez leggyakrabban Ő00 W teljesítményű nagynyomású nátriumgĪzlámpákat használunk. Minél fényszegényebb területen zajlik a termesztés, annál több megvilágításra van szükség. Hazánkban 18 négyzetméterenként egy lámpatestet helyeznek el, 3-Ő méteres magasságban a növények szintje felett. Elterjedten alkalmazzák pl. liliom és rózsa téli virágoztatásánál. Asszimiliációs megvilágítás liliom termesztésében A hosszúnappalos kezelésekre ennél jóval kisebb fényintenzitást adó egyszerű izzólámpák vagy fénycsövek is alkalmasak, ezek célja ugyanis nem az asszimilációs folyamatok elĪsegítése, hanem a fotoperiodikusan reagáló rövid- vagy hosszúnappalos növények fejlĪdésének befolyásolása, a nappal meghosszabbítása, illetve az éjszaka lerövidítése. (Részletesebben ld. a 3. fejezetben.) Hosszúnappalos kezelésre alkalmas fénycsövekkel felszerelt üvegház 184 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei Rövidnappalos kezelésre, azaz sötétítésre (a természetes fény teljes kizárására) a rövidnappalos kultúrák (pl. krizantém, mikulásvirág, korallvirág) termesztésében van szükség, mellyel a nappal hosszúságát tudjuk a kritikus nappalhossz alá rövidíteni. Ennek legegyszerűbb módja, ha a nevelĪasztalok, ágyások fölé fekete fóliát terítünk. A fólia alatt a napsütés hatására komoly hĪség alakul ki, ezért fontos, hogy naplemente után a fóliát nyissuk ki, hogy az állomány átszellĪzhessen. Szintén a szellĪzést segíti és növényvédelmi szempontból elĪnyösebb, ha fólia helyett fekete szövetet használunk. A teljes folyamat automatizálására is mód van, ilyenkor az energiaernyĪhöz hasonlóan belsĪ huzalrendszeren terül ki, illetve húzódik össze a sötétítĪanyag, a folyamatot pedig beállított idĪprogram szerint számítógép vezérli. Automata sötétítésre alkalmas rendszerrel felszerelt üvegház 8.3 A növényház h gazdálkodásának a javítása A fény mellett a hĪmérséklet az egyik legmeghatározóbb fejlĪdést befolyásoló tényezĪ, ezért a növényház hĪgazdálkodásának javítása alapvetĪen fontos feladat. Az év során alapvetĪen két idĪszak tekinthetĪ ebbĪl a szempontból kritikusnak: télen a hĪveszteség mérséklése és a fűtés hatékonyságának javítása a fĪ cél, míg a nyári idĪszakban a túlmelegedést próbáljuk elkerülni különbözĪ eszközökkel. Kett s borítás alkalmazása esetén a két borítóréteg között levegĪ gondoskodik a szigetelésrĪl, ami rendkívüli mértékben javítja a ház hĪgazdálkodását. A kettĪs fóliaborítás arra is lehetĪséget ad, hogy a két réteg között vizet csörgedeztessünk, ami télen fűti, nyáron hűti a létesítményt. Az energiaerny egy a növényház belsĪ terében mozgó, különleges kiképzésű függönyrendszer, amely vízszintesen elterül a növényállomány felett és függĪlegesen lelóg az oldalfalak mentén. Műanyag anyagába alumíniumszálakat szĪnek, ami az alulról érkezĪ hĪsugarak visszaverésével csökkenti a kisugárzásos hĪveszteséget. Az ernyĪ kihúzásával a fűtendĪ légtér is csökken, ami szintén javítja a fűtés hatékonyságát. Nappalra összehúzzák, így az árnyéka elhanyagolható, nyáron viszont – külön árnyékolóernyĪ hiányában – akár árnyékolásra is használható. Reggeli összehúzásakor csak fokozatosan szabad eljárni, a felette lévĪ légtér ugyanis erĪteljesen lehűlhet, és hirtelen összehúzva az energiaernyĪt, a hideg levegĪ növényállományra zúdul. 185 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Félig behúzott energiaerny egynyári palántanevel üvegházban Vegetációs f tés esetén a növényállományban vezetett bordás műanyag csövekben meleg vizet keringetünk, mellyel közvetlenül a növény környezetét melegítjük, nem a légteret. Ehhez a normál fűtĪrendszernél alacsonyabb hĪmérsékletű víz is elegendĪ (a forró víz perzselést okozna). Vegetációs f tés vágottrózsa-állományban 186 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei A fejf tés egyes vágottvirág (rózsa, krizantém) kultúrákban alkalmazott speciális vegetációs fűtés, melynek során a fejlĪdĪ bimbók magasságában egy fűtĪcsĪ helyezkedik el. A csĪ mobil, a virágszár növekedésével emelhetĪ, szintén Ő0 °C körüli hĪmérsékletű víz kering benne. Segítségével a virág mérete nĪ, színe mélyül, valamint szárító hatása következtében a szürkepenész fertĪzés ellen is véd. A talpf tés a szaporítási eljárásokban alkalmazott, a nevelĪasztal vagy esetleg ágy alatt elhelyezett fűtĪrendszer, ami a gyökérképzĪdés, illetve csírázás közvetlen környezetében növeli meg a hĪmérsékletet, a nagyobb légtér felesleges fűtése nélkül, gyorsabb gyökeresedést, ill. csírázást váltva ki. Árnyékolásra a nyári idĪszakban lehet szükség. Legegyszerűbb módja a növényház festése, ennek tagadhatatlan elĪnye, hogy olcsó, ma már olyan festékek is kaphatók, amelyek egy tenyészidĪszak alatt lekopnak, így Īsszel nem kell Īket külön eltávolítani. A másik üzemi módszer a növényházi árnyékolóernyĪ alkalmazása. Ez egy fehér színű ernyĪ, ami belsĪ huzalrendszeren feszíthetĪ ki a növények fölé, csökkentve ezzel a létesítménybe jutó fény intenzitását. Szintén alkalmas a kisebb létesítmények vagy szabadföldi ágyak árnyékolására a zöld műanyaghálós (Raschel-háló) borítás, mellyel magasárnyékolók magasárnyékolók32 kialakítása is lehetséges. A szell ztetés két célt szolgál a termesztĪlétesítményben: egyrészt a túlmelegedést hivatott megelĪzni a kinti, viszonylag alacsonyabb hĪmérsékletű levegĪ beengedésével, másrészt a kinti légtérbĪl CO 2-ban gazdagabb levegĪt juttat a növényházba, ami az asszimilációt segíti elĪ. A szellĪzĪfelületeket többnyire az üvegház tetején, a gerinc mentén vagy az oldalfalakon nyitják, a végfalak szellĪzĪfelületei nem képesek kellĪ mértékű légcserét biztosítani (ez a hagyományos fóliaalagutak legnagyobb problémája). Leereszthet oldalfalú hólyagfóliás növényház szell ztetése Aktív h tésre néhány speciális esetben lehet szükség. A Cymbidium virágoztatásában vagy egyes szegfűházakban alkalmazzák az ún. nedvesfalas hűtést, ennek során az üvegház egyik oldalán különleges kiképzésű, pl. forgácsbetétes falat alakítanak ki, amelyen állandóan víz szivárog le, a ház ellentétes oldalán pedig nagy teljesítményű axiálventilátorokat szerelnek fel. A ventilátorok által keltett légmozgás a nedves falról kis méretű vízcseppeket mozdít meg, és repít át a berendezés légterén, ezek elpárologtatásával hűtve le a környezetet. 32 magasárnyékoló: szabadban kialakított, általában fa vagy fém (huzal) szerkezetre erĪsített árnyékoló 187 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem 8.4 A helykihasználás javítása A növényház felületegységre jutó költségeinek csökkentését célozzák a jobb helykihasználást lehetĪvé tevĪ módszerek és berendezések, közvetve ebbe a csoportba sorolhatók a belsĪ anyagmozgatás gépei és berendezései is. Az egyik legalapvetĪbb cél, hogy lehetĪleg ne, vagy csak rövid ideig álljanak üresen a felületek, jó munkaszervezéssel és gondos technológiai tervekkel küszöböljük ki az „üresjáratokat”. MegjegyzendĪ, hogy vannak olyan idĪszakok, amikor a rendelkezésre álló technológia nem teszi lehetĪvé a gazdaságos termesztést, ilyenkor lehetséges, hogy egy rövidebb leállás kifizetĪdĪbb, mint egy gazdaságtalanul termeszthetĪ kultúra elindítása. Szállítótargoncák. A növényházon belüli anyagmozgatásra a keskeny utak miatt csak különleges kiképzésű szállítótargoncák alkalmasak. Leggyakrabban az ún. CC-kocsik vagy dán konténerek találhatók meg, ezeket kimondottan a kamionos szállításhoz fejlesztették ki, méretüket úgy alakították ki, hogy a szállítójármű rakodóterét teljes mértékben kitöltse. Hosszúsága 13ő cm, szélessége ő7 cm, magassága 190 cm. Kerekeken gördül, tartóoszlopai L-profilú vasak, melyekre a szállítandó növény méretétĪl függĪen az alsó polc fölött 10 cm-enként további polcok szerelhetĪk. Ily módon szoliter növények és magoncok szállítására egyaránt alkalmas. Visszfuvarban vagy raktározásra szétszerelhetĪ, helyfoglalása minimális. Űserepes dísznövények ŰŰ-kontéren Gördül asztal. A fix, lábakon álló, el nem mozdítható asztalok rendkívül rossz helykihasználást tesznek lehetĪvé. Ezt szüntette meg az ún. gördülĪasztalok bevezetése, melyek nincsenek lábazathoz rögzítve, hanem két hosszanti acélhengeren gördíthetĪk az asztal hosszára merĪleges irányba. Ezáltal nem kell minden asztal mellett, csak 5-6 asztalonként nevelĪutat hagyni, a hasznos felület (nettó nevelĪfelület) 80-85 %-ra nĪ. Gördül paletta. A gördülĪasztalos rendszer továbbfejlesztésével a növények nevelésére szolgáló asztalrészek, tálcák (paletták) mindkét irányba elmozdíthatók, gördíthetĪk a gördülĪpalettás rendszernél. Ezzel a módszerrel a növények létesítményen belüli mozgatása vagy akár az üvegházból való kiszállítása is megoldható a paletták segítségével, külön rakodás nélkül. Kialakítása igen költséges, a helykihasználás viszont tovább nĪ. 188 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei Gördül palettás rendszerrel kiépített növényház Függesztett szállítópaletta. A tálcás palánták vagy rekeszbe, cseréptálcába rakott cserepes növények függesztett szállítópalettákon is mozgathatók a növényházban, jóllehet ennek kialakítása is költséges. Futószalag, görg pálya. A „gyárias” növénynevelésben, az ún. palántagyárakban találkozhatunk futószalagos vagy görgĪpályás rendszerekkel. Utóbbiak elĪnye, hogy szabadon összeszerelhetĪk és szétszedhetĪk, így tetszés szerinti pálya alakítható ki velük, viszont csak rekeszbe rakott anyag mozgatására alkalmasak és a mozgatott anyag rázkódik. Szállítószalaggal finomabb szállítás lehetséges, ezt egyes berendezésekbe építve (pl. cseréptöltĪ gépeknél, válogatógépeknél) alkalmazzák leggyakrabban. Szállítószalagos növénymozgatás az üvegház és a szabadföld között 189 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem 8.Ő Szaporító- és ültet gépek Földkever - és el készít gépek. A cserepezés, illetve szaporítás alapvetĪ feltétele az adott folyamathoz szükséges közeggel, földkeverékkel megtöltött szaporító-, ill. nevelĪedény. A közeg összeállításában, elĪkészítésében ma már több művelet gépesíthetĪ. A bálában érkezĪ tĪzeget vagy földkeveréket bálabontó gépekkel lazítjuk meg. (disz.08.17.jpg33) Egy-egy ilyen gépbe egy teljes bála állítható bele, a benne mozgó szerkezetek megbontják az összetömörödött közeget és szállítószalaggal továbbítják a földkeverĪ, magvetĪ vagy cserepezĪgép felé. Egy különleges közeg-elĪkészítĪ berendezés a tĪzeghenger-készítĪ gép. (disz.08.18.jpg34) Ezzel a berendezéssel a szaporításban (pl. dugványozásban) használatos tĪzeghengereket állítják elĪ: a gép papírhengert tölt meg szaporítóközeggel, majd sejttálcába illeszthetĪ méretű hengerekre darabolja azt. A tĪzeghengerrel a jóval drágább préselt, víz hatására megduzzadó tĪzegpogácsák válthatók ki. Bálabontógép Magvet gép. A magvetést napjainkban szintén megoldhatjuk gépek segítségével is. A gép egyaránt elvégzi a szaporítótálcák (sejttálcák) feltöltését, a mag szemenkénti vetését és takarását. A módszer rendkívül gyors vetést tesz lehetĪvé, azonban nem minden növénynél alkalmazható, a túl apró magvakat pillírozni (drazsírozni) kell gépi kezelhetĪségük érdekében, a függelékeket viselĪ, különleges formájú magvakat pedig koptatással, bevonatozással vagy szintén drazsírozással készíthetjük elĪ. Űserepez gépek. A leggyakrabban használt kertészeti cserepezĪgépek félautomaták: a körpályán mozgó cserepeket feltöltik géppel, elkészítik a növény (magonc vagy dugvány) számára az ültetéshez szükséges mélyedést, de magát a beültetést kézzel kell végezni, valamint folyamatosan pótolni kell a gépbĪl kifogyó közeget és cserepet, és el kell hordani a beültetett cserepeket. Kiültet gépeket a dísznövénytermesztés területén belül leggyakrabban a díszfaiskolai termesztésben alkalmaznak, ahol lassan mozgó eszközre szerelt résnyitó elemek vagy lyukfúrók elĪkészítik a gödröt az ültetéshez, a növényeket pedig a géppel együtt mozgó ülĪhelyeken ülĪ dolgozók kézzel ültetik a helyükre. Nagyüzemi növényházi termesztésben is alkalmazható módszer, de ritkán használják. Ma 33 34 Bálabontógép. TĪzeghenger-készítĪ gép. – fotó TMA! 190 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei már létezik olyan változata is, amelyik az ültetést is elvégzi, legfeljebb a növények adogatását kell kézzel végezni. Robotszer ültet gépek. Nagyüzemi cserepes termesztésben és palántanevelésben ma már teljesen automatikus ültetĪgépek is alkalmazhatók, melyek az ültetés, átültetés valamennyi műveletét képesek ellátni. A robotszerű, ujjakkal rendelkezĪ berendezés kiveszi a sejttálcában lévĪ magoncokat és dugványokat, és a mellette mozgó futószalagon haladó cserepekbe ülteti azt. Ugyanez a módszer az alapja a szaporítóanyag-forgalmazó üzemekben ill. palántagyárakban a szivartálcák kitöltésének: a szivartálca a magoncokkal vagy gyökeres dugványokkal elhalad egy fotocella rendszer elĪtt vagy alatt, a fotocella érzékeli az üres (ki nem kelt magonc vagy elpusztult dugvány) sejteket, amiket egy tüske kinyom, majd a robot ujjak beültetik az új növényt. Űserépátrakó gépek. A növényházi termesztés egyik hagyományosan munkaigényes folyamata a szétrakás, a növények megfelelĪ térállásba rendezése. Ehhez szintén kialakítottak gépesített eljárásokat: a gördülĪpalettán érkezĪ növényeket fölülrĪl fogják meg a robotkarok, egyenként vagy többesével kiemeli Īket, majd átfordulva, immár tágabb térállásban rakja ki a szomszédos palettán vagy asztalon. 8.ő Öntöz - és tápoldatozógépek Az öntözés, ill. a tápoldat kijuttatása a növényápolási munkák közül az egyik leggyakrabban végzendĪ művelet, ezért – automatizálás nélkül – rendkívül sok kézi munkaerĪt igényel. A fontosabb dísznövénytermesztésben alkalmazott módszerek a következĪk. Töml s öntözés. A legkevésbé korszerű módszerek képviselĪje, mely rendkívül sok munkaidĪt igényel, emellett igen nagy tapasztalatot követel meg a dolgozótól. Olyan esetekben lehet indokolt, ahol rendkívül vegyes növényanyaggal dolgoznak, ezért az eltérĪ vízigény biztosítása így oldható meg a legegyszerűbben, vagy a kis üzemméret nem teszi gazdaságossá az öntözés automatizálását. Es ztet öntözés. Mind szabadföldön, mind növényházban elterjedten alkalmazott módszer a növények felülrĪl történĪ öntözése. Az alkalmazott szórófejektĪl függĪen a kijuttatott vízpermet finomsága igen változó, érzékenyebb kultúrákban minél finomabb permet, mikroszórófejek alkalmazása javasolt. Hátránya, hogy viszonylag nagy a párolgási veszteség, jóllehet, ezáltal a környezet páratartalmának növeléséhez is hozzájárul. ElĪnye, hogy könnyen telepíthetĪ és kezelhetĪ. Mikroszórófejes öntözés liliomtermesztésben 191 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Felszívató öntözés esetén a cserépben nevelt növények (cserepes dísznövények, egynyári palánták, szaporítóanyag stb.) ún. felszívatópaplanon állnak, amely az öntözĪvíz egy részét magában tartja, így tartalék vizet szolgáltat a növényeknek. Hátránya, hogy a felszívatópaplant rendszeresen cserélni kell, mert egyrészt elhasználódik, másrészt kórokozók telepedhetnek meg benne. Felszívatópaplannal leterített növénynevel asztal egynyári palántanevelésben Szivárogtató öntözésnél a növényállományban – a talajon vagy az asztalon – lefektetett perforált csövekbĪl szivárog a víz a talajba, illetve a cserepek alá. Teljes mértékben automatizálható rendszer, jól kombinálható a felszívató öntözéssel. Űsepegtet öntözésnél az állományban futó csĪrendszerbĪl a csĪbe szúrt öntözĪgombákon keresztül ún. spagetticsövekkel vezetik a vizet a cserépbe vagy (pl. hidrokultúrás termesztésben) a növény tövéhez szúrt tüskékbe, így a tápoldat, ill. öntözĪvíz közvetlenül a gyökérzónába jut. A legjobb hatásfokú öntözési módszer, de alkalmazása esetén a párásítást mindenképpen szórófejekkel kell megoldani. Öntöz kocsi. A cserepes dísznövénytermesztés és a palántanevelés speciális berendezése. Ez egy finom permetet képzĪ szórófejekkel felszerelt öntözĪcsĪ, ami a nevelĪágyak vagy asztalok fölött, azokra merĪlegesen helyezkedik el, és az ágy hosszában oda-vissza mozog. A talajfelszíni ágyak fölött általában kerekeken gördül, a növényházi asztalok felett pedig függesztett sínpályán közlekedik. A rendszert tápláló tömlĪt csévélĪszerkezet tekeri fel vagy le, az öntözĪkocsi mozgásának megfelelĪen. Az öntözés sebessége és gyakorisága az adott növény igényeinek megfelelĪen változtatható. Kiscserepes termesztésnél a rendszer folyamatosan öntöz, nagyobb cserepeknél többnyire a cserepek elhelyezkedésének megfelelĪen, a sorok fölött áll meg és kapcsol be. Ár-apály rendszer öntözés. Növényházi, cserepes növények asztalon történĪ termesztésében kivitelezhetĪ öntözési, ill. tápoldatozási módszer, melynek során az asztalokat alulról töltik fel vízzel, ill. tápoldattal, majd, miután a cserepek alulról kellĪen átnedvesedtek, az oldatot visszaengedik a tartályokba. Jól automatizálható és gazdaságos módszer, a visszavezetett vizet azonban feltétlenül szűrni kell, illetve fertĪtleníteni is érdemes, hogy az esetleges betegségeket ne terjesszük el a növényállományban. 192 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei Öntöz kocsis öntözés m ködés közben, konténeres faiskolai termesztésben Ár-apály rendszer asztal feltöltése alsó csatlakozón keresztül Ár-apály öntözés mikulásvirág-termesztésben, az asztalok feltöltése felülr l 193 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Víztisztító berendezések. A vezetékes víz minĪsége többnyire megfelelĪ a dísznövénytermesztés céljaira, ára miatt azonban gazdaságtalanná tenné a termesztést. Ezért a legtöbb kertészet más vízforrásokat használ. Ennek legegyszerűbb módja a csapadékvíz összegyűjtése, ami által kiváló minĪségű, de sajnos többnyire nem elegendĪ öntözĪvízhez jutunk. A kutakból vagy felszíni vizekbĪl nyert víz minĪsége azonban a legtöbb esetben csak tisztítás után megfelelĪ termesztési célra, ezért víztisztító berendezéseket kell alkalmaznunk. A leggyakrabban az ún. fordított ozmózis35 elvén működĪ berendezéseket használják, amelyeknél egy félig áteresztĪ membránon keresztül elindul egy áramlási folyamat a szennyezett víztĪl a tiszta víz felé. A membrán az oldószert, mely jelen esetben a tiszta víz, átengedi, de a benne oldott szennyezĪ anyagokat nem. Ez az áramlási folyamat, mely a koncentrációkülönbségbĪl adódik, biztosítja a tiszta víz és a szennyezett víz különválasztását. A membrán felületén, mely a szűrést biztosítja, lerakódik ugyan a szennyezĪdés, de eltömĪdésre nincs lehetĪsége, mivel a víz folyamatosan mozgásban van, így a víz maga az, mely eltávolítja a membrán felületérĪl a kiválasztott és át nem engedett szennyezĪ anyagokat. Dosatron. A tápoldatozás könnyen kezelhetĪ berendezése. Elve, hogy egy T-alakú csĪbĪl áll, melynek vízszintes ágát a vízvezetékre kötik, függĪleges ágát a törzsoldatba36 lógatják (a régi lakkszórókhoz hasonlóan). A víz áramlása szívja fel a tápoldatot, a függĪleges csĪ tövénél beállítható a kívánt koncentráció. Nagy elĪnye, hogy az ingadozó vízárammal arányos a tápoldat felvétele, így az ingadozó víznyomás nem befolyásolja a tápoldat koncentrációját. Számítógép-vezérlés tápoldatozó rendszer. A legmodernebb tápoldatozó rendszer. A vezérlĪ komputer összeköttetésben áll három tartállyal, amelyek közül kettĪben (A-tartály és B-tartály) a törzsoldatok vannak, a harmadik a savtartály, amiben a pH beállításához szükséges sav törzsoldata van. Az A- és B-tartályban azokat a tápelemeket keverik össze, amelyek egymással nem képeznek csapadékot37, tömény oldatban sem. A számítógép – a visszafolyó drénvizet elemzi, és a tartályokból annyi tápanyagot kever az oldathoz, amennyi az adott növénykultúra számára optimális ellátást biztosítja. Növényházi tápoldat-tartályok automata tápoldatozó rendszerhez ozmózis: az a jelenség, melynek során a különbözĪ koncentrációjú oldatok töménységének kiegyenlítése az azokat elválasztó félig áteresztĪ hártyán keresztül, az oldószer átáramlásával történik meg 36 törzsoldat: 100-szoros – 1000-szeres töménységű oldat, amibĪl a kívánt töménységű tápoldatot hígítással állítják elĪ 37 csapadék: két vízoldható vegyület reakciója következtében keletkezĪ vízoldhatatlan, tehát a növény számára felvehetetlen vegyület 35 194 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei 8.7 Osztályozó- és válogatógépek Az osztályozó- és válogatógépeket a termesztés több fázisában használhatjuk. Működési elvük lehet fizikai vagy optikai. A fizikai elven működĪ osztályozógépek valamely egyszerű, könnyen mérhetĪ paraméter (általában méret vagy tömeg) alapján osztályozzák az árut. Leggyakrabban a hagymatermesztésben alkalmazzák Īket: a különbözĪ körméretű hagymákat ennek alapján szelektálják minĪségi kategóriákba. Az optikai elven működĪ osztályozógép a kamera elĪtt elhaladó áruról képet készít, és az adott termék látható jellemzĪi (szín, árnyalat, lombszín, egyenesség, görbültség, magasság/hosszúság stb.) alapján osztályozza azt. A számítógép által meghatározott kategória alapján az egyes termékeket a mozgó pálya mentén elhelyezett külön rekeszekbe juttatja a rendszer (futószalagra ejti vagy kiemeli), miközben a selejtet is eltávolítja. Rendkívül pontos osztályozást tesz lehetĪvé például vágottrózsa válogatásában, az osztályozás után a kötegelést is elvégzi, sĪt, csomagológéppel is összeköthetĪ. Vágottrózsa-osztályozó és csomagoló gépsor – az anyag kézi adagolása, a kiválogatott virágok kötegelése Vágottrózsa-osztályozó és csomagoló gépsor – a kötegek szárának gépi méretre vágása 195 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Vágottrózsa-osztályozó és csomagoló gépsor – a kötegelt virág szállítószalagra adagolása Vágottrózsa-osztályozó és csomagoló gépsor – gépi csomagolás 8.8 Klímaszabályozás A számítógépes klímaszabályozás a korszerű növényházak igen fontos tartozéka, mely a növények számára optimális vagy ahhoz közeli tartományban hivatott tartani a környezeti tényezĪket. A komputer szabályozza, illetve szabályozhatja - a fűtést, - az öntözést, tápoldatozást és párásítást, - a szellĪzĪfelületek nyitását és zárását, - a hűtést, kényszerszellĪztetést, - az árnyékolást, - az energiaernyĪk nyitását és zárását, - a sötétítĪernyĪk behúzását, - az asszimilációs vagy hosszúnappalos pótmegvilágítást, 196 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei - a széndioxid-trágyázást38, - a tápoldatok összetételének ellenĪrzését és módosítását. A számítógépes ellenĪrzés ezzel az emberi irányításnál is pontosabb lehet, így jobb hatékonyságú, költséghatékonyabb, gyorsabb termesztést tesz lehetĪvé. A komputer nem csupán vezérlésre, azaz elĪre programozott műveletek végrehajtására képes, hanem a mért jellemzĪk, külsĪ és belsĪ környezeti paraméterek (hĪmérséklet, szélerĪsség, páratartalom, talajnedvesség) alapján képes beavatkozásra. A klímakomputerek beállítása rendkívül nagy jártasságot és szaktudást igényel, és nem nélkülözheti a termesztĪi tapasztalatokat. A legprecízebben beállított klímaszabályozás esetén sem lehet nélkülözni az emberi jelenlétet, a rendszer felügyeletét, finomhangolását. 8.9 A szabadföldi (díszfaiskolai és ével -) termesztés néhány speciális eleme A szabadföldi dísznövénytermesztésben sok tekintetben más kertészeti ágazatokhoz hasonló, vagy azokkal teljesen megegyezĪ technikai feltételeket kell biztosítani, illetve az eddig bemutatott berendezések és gépek egy része is használatos, ebben a fejezetben ezért csak néhány máshol nem, vagy csak ritkán használt eszköz, illetve létesítmény bemutatására térünk ki. Ével konténertelep. A konténeres termesztés ma a leginkább alkalmazott évelĪ termesztési mód, a nevelési idĪ lerövidülését hozta magával, a növények rövidebb idĪ alatt válnak értékesíthetĪvé. Viszonylag kis felületén is nagy tömegben állíthatók elĪ a növények. Ével konténertelep Helvécián A területnek, ahol a konténertelepet kialakítjuk, gyommentesnek kell lennie, többnyire ágyásrendszerben van beosztva, agroszövettel borított. Lejtését tekintve közel síknak kell lennie, 2-3 %os lejtés még megengedett. Biztosítani kell az utakat, akár az ágyások, akár a konténertelep egyes széndioxid-trágyázás: a növényházi termesztésben alkalmazott tápanyag-utánpótlási módszer, melynél a termesztĪlétesítmény légterébe CO2-ban gazdag levegĪt juttatnak, pótolva ezzel a fotoszintézis során a levegĪbĪl kivont gázt és újra fokozott asszimilációra serkentve a növényeket 38 197 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem részei között, öntözĪvíz-vételi lehetĪséget, automata vagy félautomata öntözĪrendszerrel (a korszerűbb telepeken már öntözĪkocsi működik). Amennyiben a termesztett fajok indokolják, árnyékoló berendezést (ld. fent) is kikell alakítani, amely többnyire fémvázas, huzalos megoldású, és szélvédelmet is biztosít. A konténeres neveléshez jó szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztĪ közeg szükséges, mely a tĪzeget, komposztot is tartalmaz. Rétegez . Átlátszatlan borítású faiskolai létesítmény, melyben a magvak rétegezése39 történik. Kis magtételeket edényben (cserép, konténer, rekesz) rétegezve, Ő0-50 cm mélyre a szabadföldbe ásva is rétegezhetünk vagy ő °C-os hűtĪben tárolhatunk. Nagyobb tételű rétegezésre mélyágyban, nagyobb pincékben, felszín alá süllyesztett, földdel fedett tárolószínekben, föld feletti (nyáron szellĪztetett, télen fűthetĪ) tárolószínekben vagy faiskolai hűtĪtárolóban végezhetünk. Metsz berendezés. Többnyire pneumatikus elven működĪ vágóeszköz, melyet elsĪsorban szemre metszéshez használnak a faiskolában. Csökkenti a kifejtendĪ emberi erĪt és akár Ő0 %-kal csökkenti az élĪmunka-igényt. Oltógépek. A kézben oltás megkönnyítését segítĪ berendezések, lehetnek vágó- és forgókésesek (pl. omega alakú), szánrendszerű késesek (pl. angolnyelves párosításhoz) és forgókésesek. Olyan gépek is léteznek, melyek a megvágott alanyt és nemest egymásba illesztik, így csak a kötözés és a paraffinozás végzendĪ kézzel. Az oltógépek terjedését akadályozza, hogy használatuk rontja az eredési százalékot. Kitermel gépek. A kitermelés igen nehéz, nagy fizikai erĪt igénylĪ munka a faiskolákban, ezért gépesítése kisebb üzemekben is indokolt. Kitermelésre többféle berendezést használhatunk az egyszerű kitermelĪekéktĪl az egyedi földlabdás kitermelĪgépekig. - Kitermel eke. Traktorra szerelt, vontatott vagy csörlĪs berendezések, melyek L- vagy U-alakú vágó-kiemelĪ késsel termelik ki a növényeket. A kitermelés és a gyökértisztítás hatékonyságát az ekére szerelt csúsztatópálcák, illetve rázószerkezetek segíthetik. - Ágyáskitermel . Speciális, az egész ágyást egyszerre kitermelĪ, kiszántó berendezés, a menetirányban mozgó ekevassal és rázórostélyokkal. A gép elhaladta után a csemeték egyenesen állnak a talajon, könnyen összeszedhetĪk. - Kitermel -kötegel gép. Olyan kitermelĪgép, melynél a kitermelt csemetét egymással szembefutó gumiszalagok juttatják a gépre szerelt kötözĪberendezéshez, esetleg a gép rendre teríti a növényeket. - Szabadgyöker 40 fák egyedi kitermelése. A díszfaiskolában leginkább iskolázott, nagyobb méretű fák egyedi kitermelésére szolgáló eszköz. FĪ eleme egy forgócsapon elhelyezkedĪ, 180 °-ban elfordítható kés, amely a gyökerek elvágását végzi és egy munkahengerrel a földbe süllyesztett támasztókés, mely az oldalirányú nyomást ellensúlyozza. A gyökerek elvágása után a berendezés kést a fával együtt emeli ki a talajtól. A fát gumipofás fabefogó szerkezet tartja meg, majd ez rázza ki a gyökerek közül a földet. A géppel óránként 60-120 díszfa termelhetĪ ki. - Egyedi földlabdás kitermel . Hidraulikus ásóelemekkel felszerelt, iskolázott, méretes fák földlabdás kitermelésére alkalmas, domborított vágólapos berendezés. A működéselve a következĪ: a törzstĪl kívánt távolságra azásóelemek 3-ő oldalról vagy hengerpalást-szerűen felülrĪl lefelé haladva elvágják a növény gyökereit, majd elvégzik az alávágást is. A földlabda magassága szintén állítható. A fát a földlabdával együtt emelĪállvány emeli ki, a csomagolást kézzel kell elvégezni. rétegezés: elfekvĪ magvak elĪkezelésére alkalmazott módszer, mely a nedves közeggel rétegezett magvak hűtött tárolását jelenti 40 szabadgyökerű: a talajból kitermelt, talajtól megtisztított gyökérzetű 39 198 8. A modern dísznövénytermesztés technikai feltételei Emlékeztet kérdések 1. Milyen fontosabb növényháztípusokban zajlik a dísznövények termesztése? 2. Milyen technikai megoldásokkal befolyásolható a növényházak fényellátottsága? 3. Milyen technikai megoldásokkal befolyásolható a növényházak hĪgazdálkodása? Ő. Milyen módszerek alkalmazhatók a növényházak helykihasználásának javítására? ő. Milyen gépeket használhatunk dísznövények szaporításában és ültetésénél? 6. Milyen öntözési módokat és ehhez milyen technikai megoldásokat alkalmazunk a dísznövények elĪállításánál? 7. Mik a tápanyag-utánpótlás fontosabb berendezései? 8. Milyen elven működnek a dísznövénytermesztésben használt osztályozó- és válogatógépek? 9. Milyen speciális eszközöket, berendezéseket használhatunk a szabadföldi dísznövénytermesztésben? 10. Ismertesse a növényházi anyagmozgatás fontosabb berendezéseit! Felhasznált és ajánlott irodalom:  Ball, V. 1997. BallRedbook. Greenhouse Growing. Prentice Hall Inc., Engelwood Cliffs, New Jersey, USA.  Horn, W. (szerk.) 1996. Zierpflanzenbau. Blackwell Wissenschaftsverlag, Berlin-Wien.  Schmidt G. 2011. Az üveg és fólia alatti dísznövénytermesztés berendezései és gépei. In: Tillyné Mándy A. és Honfi P. (szerk.) Növényházi dísznövénytermesztés. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest. 199 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERESKEűELEM 9. FEJEZET KORSZER ÉVEL TERMESZTÉS, -KERESKEűELEM ÉS -FELHASZNÁLÁS SzerzĪk: Kohut Ildikó – Steiner Márk 9.1. Az ével növény fogalma Növénytani értelemben valamennyi két évnél hosszabb ideig élĪ növényt „többéves” növénynek nevezünk. EttĪl jelentĪsen eltér a díszkertészeti megközelítésben évelĪnek tekintett fajok fogalma: ezen olyan lágyszárú dísznövényeket értjük, melyek az adott klímán a kedvezĪtlen idĪszakokat (téli fagy, szárazság stb.) átvészelve több évig élnek. Az évelĪnek évezredek óta helye volt a kertekben, de alkalmazásukra a legnagyobb hatást az elmúlt 100 év gyakorolta. William Robinson (1838-193ő) nevéhez köthetĪ a természetes és vad évelĪk alkalmazása; Getrude Jekyll (18Ő3-1932) az évelĪ borderben41 az évelĪk magasságát és hatását is figyelembe vette. Jelenleg a világ valamennyire országára jellemzĪ, hogy az évelĪk mennyisége a kereskedelemben és a termesztésben egyaránt felszaporodott. Az USA-ban a Hemerocallis, a Hosta és az Iris fajok a legismertebbek és elterjedtebbek, a gyűjtĪk és termesztĪk körét társaságok fogják egybe (pl. The American Hemerocallis Society). 9.2. Az ével termesztés rövid története 9.2.1. A hazai ével termesztés jellemz i A XIX. században Magyarországon fĪként a német-osztrák hatás volt érzékelhetĪ az évelĪk alkalmazása tekintetében. ElsĪsorban a fĪúri kertekben találkozhattunk velük, késĪbb a török hódítások idején már a parasztkertekben is megjelentek az évelĪ növények, melyek többnyire saját szaporításból származtak. A nemesítési munka kiemelkedĪ tevékenykedĪi: Magyar Gyula (188Ő-19Őő); Domokos János (190Ő1978) – tájba illĪ növények; Farkas László; Lászay György. A felhasználás és termesztés az 1960-as évekre visszaszorult, majd 1989-tĪl fokozatos javulás mutatkozott ezen a területen. A haszonnövények helyét a kertekben fokozatosan kiszorították a dísznövények, csomagküldĪ szolgálatok jelentek meg pl. Starkl, Sieberz, melyeknek hatására a kereslet tovább növekedett. A termesztett évelĪ dísznövények mennyiségével kapcsolatban pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az évelĪtermesztĪk adatai alapján elmondhatjuk, hogy a megtermelt mennyiség 1988-ban még Ő00 ezer tĪ alatt volt, 200Ő-re: 6-7 millió tĪre növekedett, 2011-re pedig elérte a 1Ő-17 milliót. A gazdasági válság ezen a területen is érezteti hatását, mind a termesztett, mind az eladható mennyiségben. Magyarországon az évelĪtermesztés három fĪ termesztĪi-kereskedĪi formában van jelen, ezek: a faiskolai árudában kialakított évelĪrész, a kifejezetten évelĪtermesztésre szakosodott üzemek, illetve kisebb családi évelĪkertészetek. A vásárlók jelentĪs része a kertépítĪk körébĪl kerül ki, sok esetben közvetlenül a termesztĪtĪl magánszemély nem is vásárolhat, illetve megalakult Szigetszentmiklóson a Profi Partner, ahol a termesztĪ saját maga, bérelt ún. „placcon” értékesíti növényeit, jeltáblával ellátva. Kiskereskedelmi forgalomban, lakossági felhasználásra csak és kizárólag virágzó növény értékesíthetĪ, míg a kertépítĪk szempontjából a virág nem lényeges. Legnépszerűbbek a sziklakerti évelĪk, nagy a kereslet középkategóriás évelĪkre és a közparkokba nagyobb termetű növények is kerülnek. A következĪ években, fĪként a gazdasági válság enyhülése után, további emelkedés várható. NĪhet nálunk is a zöldtetĪk mennyisége, fejlĪdés várható a Olyan típusú virágágyás, amelyre fĪleg az egyik oldalról van rálátás. A legmagasabb növényeket az ágyás hátsó részére ültessük, majd a széléig egyre alacsonyabb termetűek kövessék egymást. 41 200 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás temetĪkultúra területén, illetve köztéri évelĪalkalmazásban, emellett jelentĪs lehet a díszfüvek megjelenése a kiültetésekben. Jelenleg a legnagyobb évelĪkre specializálódott magyarországi termesztĪ üzemek a Hegede Kertészet (Helvécia); a Zsohár Kertészet (Nagyrákos) és a Mocsáry Kertészet (Budaörs), mellettük jelentĪsebb kertészetek a Flora Nostra (Budapest), a Beretvás Kertészet (Szigetújfalu), a Berger Trió és a Szigeti és Társa Kertészet. Az értékesítés és a növényanyag szempontjából minĪségi javulás tapasztalható, a szezonális érékesítés során a legnagyobb mennyiséget tavasszal, július közepéig lehet eladni. Külföldön Németország, Ausztria és Svájc terültén 17 régióban működik egy munkacsoport, mely több éven keresztül vizsgálja a fajtasorozatokat különbözĪ talaj- és éghajlati viszonyok között. A koordinációs központ Weihenstephanban működik. Konténertelep 9.3. Ével k szaporítási lehet ségei A szaporításhoz szükséges eszközök: - szaporítótálca - szaporítóláda - cserép - közeg - gyommentes, kórokozóktól és kártevĪktĪl mentes - megfelelĪ (az adott faj számára ideális) pH-jú - szerkezettartó - könnyen nedvesedĪ - tápanyaggal ellátott - lehet vásárolt és saját keverésű, ez utóbbi esetben földkeverĪ gépre is szükség van (lásd elĪbbi fejezetben) A legtöbb évelĪt 9×9 cm-es vagy 11×11 cm-es cserépben állítják elĪ, a közepes méretűek termesztéséhez pedig 1,ő literes konténereket használnak, a nagy termetűeket 2 illetve 3-5 literes edényben termesztik. 201 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ivaros szaporítás A magvetés elvégzéséhez az évelĪkertészetekben is szükség van fóliasátorra, esetlegesen talpfűtés biztosítására, vagy hűtĪkamrára. Magvetés Azokat az évelĪket szaporítjuk magról, melyek ilyen módon szaporíthatók a legkönnyebben; fontos, hogy ne legyen spontán keresztezĪdés, mint például az Aubrieta fajok esetében , ebben az esetben ugyanis nem állítható elĪ egyöntetű anyag. A „beszerzésre” több lehetĪség kínálkozik: gyűjtött vagy vásárolt maggal indíthatjuk a termesztést. Fontos, hogy megbízható helyrĪl vásároljunk. A gyűjtéssel kapcsolatban megjegyzendĪ, tilos védett növény magját gyűjteni, csakúgy, mint természetvédelmi területrĪl beszerezni bármely növény szaporítóanyagát. A magok mérete igen változatos, porszemnyitĪl (pl. Astilbe), a babszemnyiig terjed. A tárolás során csökkenhet a csírázási képesség. Ével magoncok szabadföldi árnyékoló alatt A magvetés módját és idejét mindig igazítsuk a növények igényeihez.  érés után azonnal kell vetni: pl. Ranunculus, Helleborus  fagyhatást igénylĪk csírázás elĪtt: pl. Ranunculus  alhavasi, havasi évelĪk számára biztosítani kell a hótakarót, avagy a hideghatást  vízinövények magjait vetésig hideg vízben, hűtĪszekrényben kell tárolni A csírázási hĪmérséklet változó: 16-20 °C pl.: Alyssum saxatile 22-30 °C: pl. Delphinium, Scabiosa Vannak sötétben és fényen csírázó magok, így takarás ás takarás nélkül csíráztatandók, utóbbi esetben a közeg hamar kiszárad. A magvetés ideje:  kora tavasz: pl. Arabis, Aubrieta  nyár vége, Īsz: pl. Asteraceae, Lamiaceae, Rosaceae család tagjainak magjai Helye:  szaporítóláda  sejttálca 202 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás A termesztĪk saját maguk kevésbé szaporítanak magról (csak azt, ami olcsó és nem igényel speciális kezelést vagy odafigyelést), szívesebben szerzik be a magoncokat erre szakosodott cégektĪl, pl. Syngenta, Florensis. Spóravetés Páfrányok esetében alkalmazott szaporításmód. Gondos odafigyelést és szaktudást igényel. Valójában az ivaros folyamat csak a spóra elvetése után, az elĪtelepeken játszódik le, a spóra maga ivartalan szaporítóképlet. Ennek ellenére – a magvetéshez jobban hasonló technikai kivitelezés miatt – a legtöbb esetben az ivaros szaporítási módok közé sorolják. Ivartalan szaporítási lehet ségek Az ivartalan szaporítás esetében, mind a tĪosztáshoz, mind az dugványszedéshez anyatelepet, anyanövényeket kell fenntartani. Ez többnyire a konténertelepen, cserepes termesztés formájában lehetséges. Ilyen állapotukban a növényeket rendszeresen kell öntözni, és többször átültetni. Azonban cserépben jól elkülöníthetĪk egymástól a fajták, kisebb a fajtakeveredés veszélye. Szabadföldbe ültetve az anyanövényeket az ápolási munka kisebb munkaigényűvé válik, de 3-Ő évente itt is meg kell ifjítani a növényeket. Gyökeresedés után a növényeket átültetik 9 × 9 cm-es, szögletes cserépbe. A helykihasználás miatt ez a leggazdaságosabb cserépméret. T osztás Többnyire házikertben alkalmazott szaporítási mód, fontos, hogy min. 1-2 fejlett hajtórügyet hagyjunk meg a szétosztott „darabon”. Általánosan elmondható, hogy a tavasszal virágzókat nyár végén vagy Īsszel, az Īsszel virágzókat tavasszal osztjuk szét. Bizonyos fajok esetében tömegszaporítás szempontjából is megmaradt a jelentĪsége, pl.: Kniphofia, Hemerocallis hibridek. TĪosztás során az anyanövényrĪl kézzel rázzuk le a földet, távolítsuk el a kiásott gyomokat és az elpusztult növényi részeket. A nehezen osztható növényeket laza, csavaró mozdulattal tudjuk szétszakítani, szükség esetén kést vagy ásót is igénybe vehetünk. űugványozás Többféle típusa létezik, aszerint, hogy a növény mely részét dugványozzuk. 1. Hajtásdugvány Egyaránt igényel elméleti tudást és technikai felszereltséget. A hajtás szempontjából fontos, hogy az megfelelĪ érettségi állapotú legyen. Ha túl fiatal, gyorsan összeesik, ha viszont túl öreg, nem képes a kalluszosodásra42. Az üreges szárú növények, mint pl. a Dicentra, külön odafigyelést igényelnek, éppen kihajtáskor célszerű elvégezni a dugványozást, mert ilyenkor még nem üreges a száruk. Elvben bármikor kivitelezhetĪ, amikor a növényen dugványozásra alkalmas hajtás található. De két idĪpontban végezzük: a.) tavasszal (április végétĪl június elejéig): nyár végén vagy Īsszel virágzó növények esetében: pl. Aster, Phlox paniculata b.) nyár végén: ezek az évelĪk nyár végére nevelnek dugványozásra alkalmas zöld hajtásokat, illetve félfás hajtásokat: pl. Iberis sempervirens 42 Kallusz: A már nem osztódó, állandósult szövetbĪl másodlagosan kialakult növényi osztódó szövet 203 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Vinca minor hajtásdugvány 2. Gyökérdugvány Fontos, hogy figyelembe vegyük a polaritást, emiatt a dugvány alsó részén ferde, a felsĪn vízszintes metszlapot készítünk. Így szaporítható pl. az Anemone sylvestris és az Anemone hupehensis. 3. Rizóma43 feldarabolása Fontos, hogy a rizómadarabon maradjon legalább egy levélörv, mivel a gyökér a sebzési felületen képzĪdik. Általában Īsszel és tavasszal végezhetĪ. A gyökeresedési idĪ: 1,ő-2 hónapot vesz igénybe. Pl.: Bergenia cordifolia, Polygonatum odoratum 4. Tarack Némely növény esetében (pl. Coreopsis verticillata), elĪfordul, hogy nem hoz csíraképes magot, azonban tarackot fejleszt, melyet ha 5-6 cm-es darabokra vágunk, a növény ezzel is szaporítható. 5. Hagyma44, hagymagumó45, sarjhagyma46 A hagymás növények jelentĪs csoportot képviselnek az évelĪ növényeken belül. Az ültetetés idĪpontja attól függ, mediterrán vagy mérséklet égövi területrĪl származó növényrĪl van-e szó. ElĪbbi csoport tagjait pl. tulipán, nárcisz, Īsszel ültetjük; utóbbi csoport tagjai pl. kardvirág, dália, tavasszal kerülnek a földbe. Hagyma és hagymagumó Rizóma: föld alatti, megvastagodott, módosult szár. Hagyma: húsos allevelű, gyakran száraz buroklevelekkel borított, rövid szártagú földbeli hajtás. 45 Hagymagumó: átmenetet képez a hagyma és a gumó között 46 Fiókhagyma: A hagyma tönkjénél fejlĪdĪ, utódhagyma. 43 44 204 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás 6. Mikroszaporítás Steril körülmények között, táptalajon folyó szaporításmód. Magyarországon nárcisz, hóvirág, Hosta (disz0907. ábra) és Hemerocallis fajok esetében alkalmazott módszer. Külföldön több fajt és fajtákat is így szaporítanak, pl. a Heuchera és az Echinaceae nemzetségekbĪl. Az ével dísznövények életformái Ével dísznövények életformái. Fent: balra: Chamaephyton; jobbra: Hemikryptophyton Lent: balra: Geophyton, jobbra: Hidatophyton Mivel az évelĪ növény fogalmát mind a botanikusok, mind a termesztĪk más szempontbók közelítik meg, célszerűbb ennek a növénycsoportnak a besorolását életformatípusok alapján meghatározni. 1. Chamaephyton: áttelelĪ szervei a talaj felszíne felett találhatók  törpecserjék pl. Thymus vulgaris  félcserjék pl. Salvia officinalis  pozsgások pl. Sempervivum tectorum 2. Hemikryptophyton: áttelelĪ szervei a talajfelszín közelében találhatóak  az áttelelĪ képlet lehet rügy: pl. a Phlox, és az Aster fajoknál  vagy tĪlevélrózsa pl. a Primula esetében 3.Kryptophyton: áttelelĪ szervei a talajfelszín alatt találhatók a.) Geophyton:  hagyma: pl. Tulipa fajok  gumó pl. Eranthis hyemalis  hagymagumó pl. Crocus vernus  rhizóma pl. Iris germanica b.) Hidato- és helophyton: vízi és mocsári növények. Vízfelszín alá és a mocsarakba húzódnak vissza. Pl.: Nymphaea alba A növények nevelése a konténertelepen történik (lásd elĪbbi fejezet) Ével k felhasználási lehet ségei Az alkalmazási módot nagyban meghatározza a növény származása és életmódja. Minden esetben fontos az ökológiai igény kielégítése. „A növények szárazságtűrése és fényigénye alapján a német 205 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem szakemberek hét ökoszisztémát különítettek el: erdĪ, erdĪszegély, nyílt terep, sziklakert, vízpart, víz és évelĪágy”. a.) Ével ágy Alkalmas fajok általános jellemzĪi:  50-1ő0 cm közötti magasság  Egyaránt tűrje a napot és a félárnyékot  Közepes vízigényű (mezofiton) Különbséget kell tenni a házikertben és a közterületen található évelĪágyak között. A közterületre kerülĪ évelĪknek bizonyos feltételeknek eleget kell tenniük:  kielégítĪ tűrĪképességgel kell rendelkezzenek (pl. szennyezett levegĪ, téli sózás),  kártevĪkkel és kórokozókkal szemben ellenállóak kell, hogy legyenek,  fenntartásuk kis kézimunka-igényű legyen,  hosszú élettartam és tartós virágzás jellemezze Īket,  virágtalan állapotban is legyen díszítĪértékük, emellett  elĪnyös a nagyfokú alkalmazkodóképesség. Ezzel szemben a házikertben inkább a díszítĪérték kerül elĪtérbe; kényesebb és rövidebb élettartamú növény is szerepelhet az évelĪágyi kiültetésben; lehetĪség van növényvédelemre és a kipusztult növények periodikus cseréjére. Azonban a túlzsúfoltság kerülendĪ. A növényeket két csoportra bonthatjuk ún. luxusfajtákra és vad fajokra ill. fajtákra. ElĪbbiek esetében a virág, a virágzat mérete és színhatása a fĪ nemesítési cél, vegetatív testük többnyire gyenge; utóbbi esetben robusztusabb, szerényebb megjelenésű, kevésbé feltűnĪ virágú növényrĪl van szó. A növényfajok összeválogatása tekintetében fontos, hogy virágzási csúcsok kialakítására törekedjünk. ÉvelĪágyba alkalmas fajok: Achillea filipendulina Achillea millefolium Acanthus spinosus Acanthus balcanicus Anemone hupehensis Aster novae-angliae Aster novi-belgii Aster dumosus Centaurea dealbata Centaurea montana Centranthus ruber Coreopsis grandiflora Coreopsis lanceolata Echinacea purpurea Hemerocallis fulva Kniphofia uvaria Nepeta × faassenii Papaver orientale Phlox paniculata Rudbeckia fulgida Saponaria officinalis Sedum spectabile Sedum telephium 206 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás Achillea filipendulina és Centaurea cyanus Echinacea purpurea és Hemerocallis fulva Kinphofia uvaria és Nepeta × faassenii 207 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem b.) Árnyéki ével ágy, gyeppótlók  az ide tartozó növények egy része valódi árnyékkedvelĪ: hűvös, párás környezetet igényelnek,  az árnyéktűrĪ növények ezzel szemben eredeti élĪhelyükön a hűvösebb, párásabb területek növényei, ezért nálunk inkább félárnyékba ültetendĪk, napon nem érzik jól magukat,  az ún. „ál-árnyéki” évelĪk elsĪsorban erdĪtársulások geofiton növényei, nem igénylik, csak elviselik az árnyékot. Árnyéki gyeppótlóként alkalmazható fajokat olyan felületekre ültethetünk, amelyeken az árnyék miatt gyep vagy pázsit telepítésére nincs lehetĪség, ennek ellenére egybefüggĪ zöldfelületet kívánunk létrehozni. Erre alkalmas növények a következĪk: Hypericum calycinum Brunnera macrophylla Convallaria majalis Dicentra spectabilis Epimedium alpinum Heuchera sanguinea Geranium macrorrhizum Hosta fortunei Vinca minor Hosta lancifolia Vinca major Hosta plantaginea Waldsteinia geoides Hosta ventricosa Árnyéki évelĪk Epimedium alpinum és Vinca minor Waldsteinia geoides és Hosta ventricosa 208 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás Heuchera hibrid c.) Szoliterként kiültetve vagy térhatárolásra alkalmas fajok, cserjepótló ével k Egyes nagy termetű évelĪk a tér formálására is felhasználhatók. Ezek fĪ jellemzĪi a következĪk:  fĪként uralkodó jellegű, robusztus évelĪk,  fontos: a növény termete, erĪteljes növekedése  a különleges levélrajzolat, a levélzet színe  mindezek mellett természetesen a virágdísz is  eredeti élĪhelyükön gyakran a magaskórós társulások növényei, ahol bĪséges a vízellátás és állandó verseny folyik a fényért és a levegĪért. A célra felhasználható fajok: Arundo donax Cortaderia selloana Macleaya cordata Helianthus helianthoides d.) Sziklakert A sziklakert a kert kiemelkedĪ esztétikai élményt nyújtó eleme, mely ugyanakkor a legköltségesebb. - építészeti szempontból csoportosítható:  mértani sziklakert: szervesen kapcsolódik az épülethez, elemei falak, lépcsĪk, kĪlapos utak, stb.  tájképi sziklakert: szerves része a kert együttesének réteges sziklakibúvásos szórványköves  legfontosabb építĪeleme a kĪ 209 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Mértani és tájképi sziklakert A felhasználható növényanyag többféle szempont szerint csoportosítható: a legfontosabb feladat, hogy virágos állapotban vagy lombozatával az év minden szakaszában legyen benne díszítĪ növény  élĪhely szempontjából: o mérsékelten igényes, alacsonyabb hegyvidéki fajok o száraz puszták növényei o mediterrán eredetű félcserjék  növekedési habitusuk szerint: o párnát alkotó növények o gyepet alkotó növények o tĪlevélrózsát alkotó növények o terjedĪ tövű növények Sziklakerti évelĪk: Alyssum saxatile Aquilegia hibridek Aster alpinus Aster amellus Aubrieta hibridek Campanula carpatica Campanula poscharskyana Campanula portenschlagiana Cerastium tomentosum Dianthus gratiapolitanus Draba lasiocarpa Euphorbia myrsinites Festuca pallens Geranium sanguineum Iberis sempervirens Iris pumila Leontopodium alpinum Phlox subulata Saponaria ocymoides Saxifraga × arendsii Sedum acre Sedum album Sedum floriferum Sedum hybridum Sedum reflexum Sedum sexangulare Sedum spectabile Sedum telephium Sempervivum tectorum 210 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás Alyssum saxatile Cerastium tomentosum és Iberis sempervirens Euphorbia myrsinites 211 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Sedum hybridum és Sedum reflexum e.) Ével díszfüvek Külön kategóriát képviselnek az évelĪ dísznövényeken belül, mint a fejezet több pontján jól látható, sokoldalúan használhatóak fel; sziklakertben, térelválasztásra, virágágyban, szárazvirágként, vízpartimitátorként, évelĪágyban., szoliterként nyílt gyepbe ültetve. Fontosabb fajok: Arundo donax Leymus arenarius Cortaderia selloana Miscanthus sinensis és fajtái Festuca pallens Miscanthus sinensis f.) Vízi-vízparti ével k, vízpartimitátorok A vízi és vízparti növények kerti alkalmazása során alapvetĪ fontosságú a zonációs (Zonáció - A vízben és a tavak partján a különbözĪ növénytársulások elhelyezkedése a vízmélységnek megfelelĪ övekben.) lehetĪségek figyelembe vétele, mivel a vízinövények elĪfordulása egy meghatározott vízmélységhez kötött. 212 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás Kerti tó ő0 cm vagy annál mélyebb: Nuphar lutea Nymphaea alba Nymphoides peltata Trapa natans 30-40 cm-es vízmélység növényei: Schoenoplactus lacustris Typha fajok 20-30 cm-es vízmélység növényei: Alisma plantago-aquatica Butomus umbellatus Sagittaria sagittifolia Hippuris vulgaris Iris pseudacorus nedves partszegély növényei (0-20 cm): Caltha palustris Iris sibirica Lythrum salicaria Nymphaea alba 213 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Sagittaria sagittifolia Vízpartimitátor növények Tekintettel arra, hogy a kertben – ritka kivételtĪl eltekintve – a víz nem természetes formában, hanem mesterséges kerti tavakban van jelen, a vízpart talaja a víztĪl teljesen elszigetelt, ezért a nyirkos vagy üde talajt igénylĪ valódi vízparti fajok nem ültethetĪk erre a területre, helyettük ún. vízpart-imitátorokat ültethetünk. Ezen növények közös jellemzĪje a buja növekedés és a szárazságtűrés. Sok közöttük a tĪlevélrózsás növény zsombékos, sásszerű megjelenéssel. Vízpartimitátorként használható fajok: Hemerocallis fulva Macleaya cordata Kniphofia uvaria Iris germanica Tradescantia × andersoniana Bergenia cordifolia, B. crassifolia Saponaria officinalis Brunnera macrophylla Helianthus salicifolius Miscanthus fajok Tradescantia × andersoniana 214 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás g.) Zöldtet A zöldtetĪ egy növényzettel telepített tetĪ, amelyben a tetĪszigetelés rétegi és a kertészeti felépítmény szerves egységet alkotnak. Napjainkban kiemelkedĪ szerepet kap. Többféle szempont szerint csoportosítható: méret, kor, funkció, tetĪforma szempontjából. Számunkra a kertészeti felépítmény szempontjából való csoportosítás a legfontosabb, mely szerint extenzív zöldtetĪket és intenzív tetĪkerteket különböztetünk meg. Magyarországon a zöldtetĪépítés szakmai szervezete a ZEOSZ (ZöldtetĪépítĪk Országos Szövetsége), mely 1999-ben alakult. Extenzív zöldtet : viszonylag könnyű szerkezetű, a talajréteg minimális vastagsága 6–8 cm. Nem csak lapos, hanem akár 33 %-os lejtésű tetĪn is kialakítható Az ide ültetett növények gyökérzetének elegendĪ a csekély (3-1ő cm) vastagságú termĪréteg, a növények nem igényelnek rendszeres öntözést, folyamatos tápanyagellátást. A megfelelĪ módon kiválasztott vegetáció hosszú ideig biztosítja a talajtakarást. A vegetáció pozsgás növények, egyes szárazság- és fagytűrĪ mohafajok és más évelĪk keverékébĪl áll, amelyek nem igényelnek rendszeres gondozást, az extrém körülményekhez is megfelelĪ módon alkalmazkodnak. Az ilyen tetĪk nem igényelnek rendszeres gondozást, öntözést, ezért fenntartási költségük minimális. Intenzív zöldtet nél: a talajréteg vastagsága legalább 1ő–20 cm. Kialakítására csak a lapos vagy igen kis lejtésű tetĪk alkalmasak. Az igényektĪl függĪen itt bármilyen műszaki berendezés létesítése lehetséges. Az intenzív zöldtetĪre ültetett növények csoportjába a kisebb fák, bokrok és cserjék, valamint a pázsitfüvek tartoznak, olyan formában, amint azok szabadföldön is élnek. Általában szükség van a rendszeres ápolásra, tápanyag-utánpótlásra. Ezek a növények kizárólag sík felületre telepíthetĪk, mivel legalább 30 cm-es vagy annál is vastagabb ültetĪközeget, rendszeres öntözést és tápanyagutánpótlást igényelnek. h.) Hagymás-gumós-hagymagumós ével k Tulipán, nárcisz Fontos csoportot alkotnak az évelĪkön belül. Többféle célra felhasználhatók, hajtatott vágott és cserepes virágként, dekorációs célra kiültetve parkokban, házikertben, vagy akár balkonládában is van jelentĪségük. 215 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A világ virághagyma-termesztĪ országai között Hollandiáé a vezetĪ szerep, mellette az Egyesült Királyság, Franciaország, Chile érdemel említést. A nemzetközi adatokkal ellentétben Magyarország hagymatermesztésére vonatkozóan kevesebb adat áll rendelkezésre. Az 1970-es, 1980-as években főleg a tulipán és a gladiólusz szaporítóanyagtermesztése volt jelentős, emellett vágottvirágként ugyancsak gladióluszt és liliomot termesztettek. A hazai virághagyma - termesztés az 1990-es évek elején még elérte a 1Ő0 ha-t, amelynek 38 %-a tulipán volt. Mára a nyomon követés és az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközik. A nagyobb virághagyma forgalmazók, az Etter Kereskedelmi Kft., a Spalax TermelĪ és Kereskedelmi Kft. és a Tulipa Kft. Hagymás évelĪ: pl.: Tulipa, Narcissus nemzetség Hagymagumós évelĪ: pl.: Crocus, Freesia, Gladiolus Gumós évelĪ: pl.: Anemone fajok i.) Vágott-virágként és vágottzöldként termesztett ével fajok A vágottvirág-termesztés területén az évelĪ, szabadföldön termesztett kultúrák jelentĪsége napjainkban kevésbé nagy, de – tekintettel arra, hogy a növényházi kultúráknál kisebb ráfordítással elĪállíthatók – a termesztés jelentĪsége várhatóan nĪni fog. A legfontosabb vágási célra termeszthetĪ évelĪ fajok: Gypsophila paniculata Asparagus officinalis var. pseudoscaber Paeonia officinalis Leucanthemum maximum Dahlia hibridek Paeonia lactiflora Delphinium × cultorum hibridek j.) Szárazvirágok A szárazvirág szűkebb értelemben a lágyszárú dísznövények azon része, melynek virága, termése megszárítva hosszabb ideig megĪrzi színét és formáját. Tágabb értelemben véve ide tartozik a megszárított vagy száraz állapotban szedett, kötészeti anyagot adó virág, termés, levél, gyökér, kéreg, moha, toboz és gomba is. Termesztett és gyűjtött formában jelenhet meg és különbözĪ tartósítási eljárásokon (szárítás, festés, maratás) mehet keresztül. Legnagyobb magyarországi forgalmazója a Magyar Szárazvirág Kft. Lajosmizsén. Termesztett szárazvirágok: Achillea filipendulina Limonium tataricum Echinops ritro Papaver orientale Gypsophyla paniculata Physalis alkekengi Ellen rz kérdések 1. Mit ért az évelĪ fogalmán? 2. Magyarországon hol foglalkoznak évelĪ-termesztéssel? 3. Melyek a leggyakoribb szaporításmódok? 4. Melyek az ivartalan szaporítás módozatai? 5. Milyen életformatípusokat ismer? 6. Az évelĪk mely felhasználási területeit ismri? 7. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy köztérre ültetett évelĪnek? 8. Soroljon fel évelĪágyba alkalmas fajokat! 9. Soroljon fel árnyéki gyeppótló fajokat! 10. Melyek a sziklakerti évelĪk? 11. Milyen fajokat ültetne a kerti tóba? 12. Mit ért a vízpartimitátor növény fogalmán, soroljon fel példákat! 13. Melyek a zöldtetĪk fĪ típusai? 14. Soroljon fel szárazvirágként termesztett fajokat! 15. Mely évelĪket termesztik vágott virágként? 216 9. Korszerű évelĪtermesztés, -kereskedelem és -felhasználás Felhasznált és ajánlott irodalom Algeier W. (2012): ÉvelĪk a parkokban, Kertészet és SzĪlészet, 2012 (27) 2Ő-26. Csabai J. (2012): A Telekia speciosa (Shreb.) Baumg. védett faj termesztésbe vonásának alapjai, Doktori disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, 1ő-20. p. Etter K. (1990): Virághagyma marketing vertikális összefüggései, Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Szakmérnöki dolgozat, Ő1 p. Hawthorne L., David H., Larry B., Michael U. (1997): ÉvelĪ dísznövények, Panemex Könyvkiadó Kft.Grafo Kft., 263-264. p. Jelitto L., Schacht W. 1995. Hardy herbaceous perennials, 1. vol. A-K. Timber Press.,Portland, Oregon, 248-249.p. Lévai P. Szárazvirágok termesztése (elĪadás) Minke, G. (2002): ZöldtetĪk, Budapest, Cser Kiadó, 112 p. Mocsáry P. (2010): ÉvelĪ dísznövények szaporítási lehetĪségei, tantermi elĪadás Nagy B., (1978): ÉvelĪ dísznövények termesztése, Budapest, MezĪgazdasági Kiadó, 309 p. Nagy B., Komiszár L., Lászay Gy. 199ő. ÉvelĪ dísznövények termesztése és felhasználása. Budapest. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. ő.-192. p Nau J. (1996) Ball Perennial, Ball Publising, Printed USA, 171-175. p. Schmidt G. (szerk) (2003): Növények a kertépítészetben, MezĪgazda Kiadó, 82-101; 276-283; 290-298; 298-301 Schmidt G. (szerk) (200ő): ÉvelĪ dísznövények termesztése, ismerete, felhasználása, Budapesti Corvinus Egyetem, 144 p. Wertán Zs. (1979) Dísznövénytermesztés I. Lágyszárú növények, MezĪgazdasági Kiadó Budapest, 105-107.p. és 120.p. Zsohárné Ambrus M. (2012): Modern évelĪtermesztés és kereskedelem, elĪadás 217 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem MOűERN űÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS –KERESKEDELEM 10. KORSZER NÖVEKEűÉSSZABÁLYOZÁSI MÓűSZEREK A űÍSZFAISKOLÁBAN SzerzĪk: Sütöriné Diószegi Magdolna – Steiner Márk A díszfaiskolai termesztés alapvetĪ feladat, hogy fajra, fajtára jellemzĪ, egészséges és mutatós növényeket állítson elĪ. Ennek érdekében a növények igényeinek megfelelĪ termesztési környezet megteremtése mellett fontos a növények növekedését elĪsegítĪ, jellemzĪ koronaformájuk kialakítását szolgáló módszerek alkalmazása, melyek egy része fitotechnikai, mechanikai eljárás, más részük viszont vegyszeres úton is történhet. A következĪkben röviden áttekintjük a növekedészabályozás lehetĪségeit. 10.1. Növekedésszabályozás a szaporítás során: a gyökeresedés serkentése A díszfaiskolai szaporítások során a vegetatív szaporítási módszerek, elsĪsorban az autovegetatív szaporítás során kerülhet sor aktív növekedésszabályozásra. 10.1.1. A gyökeresedés serkentése a bujtás során A bujtásnál a növény talaj feletti részét gyökereztetjük meg úgy, hogy az az anyanövénnyel kapcsolatban marad. A lebujtott részt a járulékos gyökerek kifejlĪdéséig az anyanövény és gyökérzete táplálja. A különféle bujtási módszereknél az az évi hajtásokat vagy éves vesszĪket nyirkos vagy porhanyós földdel takarjuk le azzal a céllal, hogy járulékos gyökereket fejlesszenek. A nehezen gyökeresedĪ taxonoknál a lebujtott vesszĪ tápanyagforgalmának megzavarásával gyorsítható a gyökeresedési folyamat, ha a lebujtott vesszĪ talajba kerülĪ részén a kérget megsebezzük, dróttal elszorítjuk ( .ábra) vagy óvatosan megcsavarjuk, „megropogtatjuk”. A háncsrész megsebzése vagy elszorítása következtében a lefelé szállított tápanyagok, növényi hormonok feltorlódnak a sebzés helye felett, ezért itt hamarabb megindul a gyökeresedés. 10.1.2. A gyökeresedés serkentése a dugványozás során A dugványozás során a növények valamely hajtásrészét, elsĪsorban a szárrészét, levelét vagy a gyökérét késztetjük regenerálódásra, járulékos gyökerek, illetve járulékos hajtások képzésére. A dugványozás típusának megválasztása a növények fajától, fajtájától, gyökeresedési hajlamától függ. A gyökeresedés folyamata rendkívül összetett folyamat, s számos tényezĪ befolyásolja, a legfontosabbak vázlatosan a következĪk: - A szaporítandó faj, fajta A különbözĪ taxonok gyökeresedési hajlama eltérĪ. - Az anyanövény kondíciója ÉleterĪs, jól gyökeresedĪ dugványt csak egészséges, jó kondícióban lévĪ anyateleprĪl kaphatunk, ezért fontos az anyanövények rendszeres metszése, öntözése, tápanyagutánpótlása. 218 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Bujtásmódok 219 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem A gyökeresedés el segítése a bujtás során - - A dugványozás időpontja Minden növény legkedvezĪbb gyökeresedési idĪszakában érdemes a dugványozást elvégezni. A dugvány megszedésének körülményei Csak a frissen szedett, nem lankadt és bĪséges tápanyagtartalékkal rendelkezĪ dugványok gyökeresednek jól. Ezért lényeges a megfelelĪ napszakban végzett dugványszedés és –vágás, valamint a dugványozás elvégzéséig a szakszerű tárolás és eltűzdelés. Tápanyagok és bioaktív anyagok, növényi hormonok Külön tananyagrészben írtunk ezekrĪl az anyagokról (ld. 3. fejezet) A dugványszedés helye az anyanövényen 220 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában - Fontos, hogy az anyanövény mely részérĪl vágjuk a dugványt. Preformált gyökerek jelenléte A preformált gyökerekkel rendelkezĪ anyanövények, amelyek szárán már megjelennek a járulékos gyökerek kezdeményei, könnyebben gyökeresednek ( . ábra). Preformált gyökerek közeli felvétele Cotoneaster × suecicus ’Skogholm’ hajtásrendszerén 221 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Preformált gyökerek mikroszkópos keresztmetszete Cotoneaster × suecicus 'Skogholm' hajtásrendszerén - A dugványok élettani (idős vagy juvenilis) állapota A fiatal, juvenilis állapotú dugványok gyökeresedési hajlama jóval kedvezĪbb. FĪként a nehezen gyökeresedĪ növények esetében fontos, hogy az anyanövényeket minél inkább fiatal állapotban tarthassuk. Számos gyakorlati fogás ismert az anyanövények visszaifjítására, ezeket a módszereket az anyanövények prekondicionálásának (elĪkészítésének) nevezzük a jobb gyökeresedés érdekében. Ilyen módszerek a következĪk: dugványszedés fiatal anyanövényekrĪl, dugványszedés gyökeres dugványokról, az anyanövények rendszeres metszése, dugványszedés fólia alatt vagy növényházban meghajtatott növényekrĪl, az anyanövény hajtásának vagy hajtásalapjának etiolálása (feltöltéssel vagy fekete fólia alatt), az anyanövények permetezése hormonhatású szerekkel( . ábra). A fás dugványozás, valamint a gyökérdugványozás a legegyszerűbben, s általában szabad földbe végzett dugványozási módok, amelyeknél a gyökeresedés serkentését általában ritkán alkalmazzák. Azonban a nehezebben gyökeresedĪ taxonoknál néha talpkezelési eljárásokra lehet szükség (pl. vermelés mélyágyban, melegtalp kezelés, illetĪleg fásdugványozás kondicionált termesztĪberendezésben). A hajtásdugványozást viszont, mely lehet zölddugványozás vagy az örökzöld taxonok esetében fásodó hajtásdugványozás (félfás dugványozás) már többnyire szabályozható körülmények között, szaporítóberendezésben végezzük, ahol a dugványozás környezeti feltételeinek szabályozásával (fény, páratartalom, hĪmérséklet, közeg, lehetĪségeink szerint a legkedvezĪbben tudjuk befolyásolni a gyökeresedést. A gyökeresedés elĪsegítésére mechanikai módszerek is alkalmazhatók, erre lehet példa a dugványok szárának vagy talpának sebzése, melyek hatására járulékos gyökerek képzĪdnek. Egyes fajok, például Thuja, Platanus fajok dugványozása során idĪsebb rész hozzávágásával készített ún. kalapácsos dugványokkal is jó gyökeresedést lehet elérni ( . ábra). A dugványozás sikerét, a gyökeresedést vegyszerekkel, gyökeresedést serkentĪ vegyszerek alkalmazásával is elĪsegíthetjük, ennek fĪként a nehezen gyökeresedĪ taxonoknál kiemelkedĪ a jelentĪsége. A legáltalánosabb serkentĪ szer a heteroauxin (béta-indolecetsav, röviden IES), azonban a természetes vegyületet napjainkban már szintetikus rokon-vegyületekkel helyettesítik, melyek a következĪk: - béta-indolvajsav, röviden:IVS - alfa-naftilecetsav, röviden: NES. 222 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában A két vegyület csak szerves oldószerekben, acetonban, alkoholban oldódik, elĪnyük, hogy a természetes auxinnál jóval stabilabbak, tömény oldat vagy por formájában hónapokig eltarthatók. A dugványok gyökeresedésének serkentésére a gyakorlatban három módszer terjedt el: - a dugványok hatóanyaggal átitatott talkumporba való bemártása - tömény oldatba való rövid bemártás - tartós bemerítés híg vizes oldatba. A gyakorlatban a leginkább a talkumporos és az alkoholos oldatba történĪ bemártás terjedt el . Fásdugványozás 223 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Gyökérdugványozás Hajtásdugványozás 224 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Feny k hajtásdugványozása A különbözĪ típusú és töménységű szereket mi magunk is elkészíthetjük IVS , illetve NES, valamint alkohol, illetve talkum felhasználásával, de az európai kereskedelmi forgalomban több típusuk is kapható különféle márkanevek alatt forgalmazva, többféle töménységben, a por alakú készítmények: 225 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Seradix®, Murphy Hormone Rooting Powder®, Rhizopon®, Boots Rooting Powder®, Magyarországon kapható márkák az Incit, Semiramis gyökereztetĪ por, Radistim( . ábra). A hormonporok alkalmazás egyszerűbb és kevesebb gyakorlatot igényel, nem áll fenn a dugványok megperzselésének veszélye, míg az alkoholos vegyület alkalmazása nagy odafigyelést és technológiai fegyelmet kíván, gyakorlott szakembereknek ajánlható. Incit-sorozat 10.1.3. Növekedésszabályozás a xenovegetatív szaporítás során A szemzés és oltás során az oltási komponensek megválasztásával nagymértékben befolyásoljuk a leendĪ oltvány növekedési jellegét. A dísznövénytermesztésben az alanyhasználat kérdése még nem annyira kidolgozott, mint a gyümölcs- és szĪlĪtermesztés területén, mivel igen sok taxonnal, fajjal és fajtával dolgoznak a szakemberek, valamint az elĪzĪ termesztési ágakkal szemben kisebb darabszámokat állítanak elĪ az egyes növénycsoportokból. A gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a behatóbb oltványvizsgálatok nyomán az oltásnál minél közelebbi rokonsági körben célszerű az alanyt és a ráoltott nemest kiválasztani, fajták oltása esetében a nemest lehetĪleg saját alapfajára, illetve közeli rokon fajára azonos oltják. Az alany megválasztását az alany-nemes kölcsönhatás is indokolhatja abban az esetben, ha az alany kedvezĪen befolyásolja a ráoltott nemes fejlĪdését, például javítja a környezettel szembeni ellenállóképességét (pl. fokozza a szárazság-vagy fagytűrését), vagy a növekedés jellegét szabja meg (gyorsabb vagy gyengébb növekedést produkáló alanyok). Mindenképpen szem elĪtt kell tartani a jó affinitást az oltási partnerek között, a jó összeforradás, illetve kompatibilitás nélkülözhetetlen. 226 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában 10.1.3.1. Alanyhasználat a feny félék oltása során A szoros rokonsági fok szerint a Pinus nemzetségen belül 2-tűs taxont a 2-tűsre, ő-tűst az ő-tűsre célszerű oltani, bár jelentkeznek kivételek is. Így Pinus mugo fajtát nem tanácsos P. sylvestris-re vagy más erĪs növekedésű 2-tűs Pinus-ra oltani, mivel a nemes habitusában kedvezĪtlen változás, például a habitus fellazulása következhet be. Kizáró ok lehet egy-egy alany esetleges érzékenysége néhány kórokozóra, melynek jó példája a Pinus strobus érzékenysége a ribiszkerozsdára. A szakemberek a kéttűs Pinus fajok számára a Pinus mugo alany használatát javasolják a gyakorlatban általában megszokott Pinus sylvestris-el szemben kedvezĪbb gyökérzetalakulása miatt. A gyakorlati tapasztalatok szerint a Chamaecyparis obtusa ‟Nana Gracilis‟ Chamaecyparis lawsoniana alanyon erĪteljesebb növekedésű, Thuja orientalis alanyon viszont fagyérzékenyebb lesz, Thuja occidentalis alanyra oltva pedig mutatósabb növényt kapunk. Fontos tudni, hogy a Cupressus macrocarpa ‟Goldcrest‟ fajta Thuja orientalis alanyon fagytűrĪbbé válik. A Juniperus nemzetség oltásánál a Juniperus virginiana, Juniperus chinensis „Hetzii‟, Juniperus communis, valamint a Juniperus excelsa „Stricta‟ alanyokat tartják megfelelĪnek. Az alkalmazható alanyok között fontos megemlíteni, hogy a Thuja orinetalis univerzális alanynak tekinthetĪ, Chamaecyparis, Juniperus taxonok alanypartnereként is alkalmazható saját szűk rokonsági köri túlmenĪen. A Thuja nemzetség számára a Thuja occidentalis és a Thuja plicata alanyokat ajánlhatók. A Taxus nemzetség esetében a Taxus baccata az ideális alanynövény. Az alanyhatás a késĪbbi mutatós koronaforma kialakítását is befolyásolhatja. A Cupressaceae családon belül végzett oltási kísérletek kimutatták, hogy például a Juniperus chinensis ‟Keteleerii‟ fajtája a Juniperus virginiana alanyon lesz karcsú ( .ábra), más alanyon a korona szétesik, illetve hasonló tapasztalatot mutatott a saját alapfaján legszebben fejlĪdĪ Chamaecyparis lawsoniana ‟Stewartii‟ is. Kedvez és kedvez tlen alanyhatás a Cupressaceae családban balra: formás Juniperus chinensis ’Keteleerii’ Juniperus virginiana alanyon jobbra: szétes formájú Juniperus chinensis 'Keteleerii' Thuja orientalis alanyon.jpg 227 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem KedvezĪ alany-nemes kombinációk lehetnek a következĪk: Alany Nemes Abies fajok és fajták illetve Abies alba és A. nordmanniana Calocedrus decurrens formák vagy Chamaecyparis lawsoniana Abies alba, Abies nordmanniana Calocedrus decurrens, Thuja occidentalis Cedrus atlantica fajták Cedrus deodara fajták Cedrus libani fajták Cedrus deodara Chamaecyparis lawsoniana,C. obtusa, C.thyoides C. lawsoniana „Alumii‟, C. pisifera és „Squarrosa‟ vagy más C. lawsoniana, illetve C. pisifera fajták Chamaecyparis pisifera „Plumosa‟ Thuja occidentalis Cupressus macrocarpa Chamaecyparis obtusa fajták Chamaecyparis obtusa fajták Cupressus glabra „Pyramidalis‟ Cupressus glabra fajták Cupressus sempervirens fajták Thuja orientalis Juniperus virginiana Chamaecyparis nootkatensis fajták Juniperus virginiana fajták Larix decidua, L. kaempferi P. abies P. strobus, P. wallichiana P. contorta, P. strobus P. ponderosa P. contorta, P. sylvestris P. menziesii T. baccata T. occidentalis T. canadensis Juniperus scopulorum fajták Larix decidua, L. kaempferi Picea, valamennyi faj és fajta Pinus, ő tűs fajok és fajták P. pumila fajok és fajták P. 3 tűs fajok és fajták P. 2 tűs fajok és fajták Pseudotsuga fajok és fajták Taxus fajok és fajták Thuja erĪs növekedésű fajok és fajták Tsuga fajok és fajták Juniperus chinensis „Hetzii‟ Juniperus scopulorum fajták Feny k növényházi oltása és alanyai (BEZÁK et al., 199ő) Picea pungens ’Koster’ Picea abies alanyon 228 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Picea pungens ’Koster’ Picea abies alanyon az alany eltávolítása után 10.1.3.2. Alanyhasználat a lombos fák, cserjék oltása során Az oltási partnerek megválasztásában itt is a gyakorlati tapasztalatok útmutatóak, s sokban támaszkodnak a gyömölcstermesztĪk gyakorlatára. A díszszilvák, -cseresznyék és –almák szemzése során például a gyömölcstermesztĪk által is alkalmazott alanyokra, illetĪleg alanyfajtákra szemeznek (pl. M4, MM 16 almaalany a díszalmák számára). A legismertebb alanyhasználatot a . táblázat mutatja be. 10.2. Mechanikai növekedésszabályozás a díszfák, díszcserjék nevelésében A metszés és más fontos fitotechnikai eljárások fontos növekedésszabályozási műveletek a fás szárú dísznövények életében. A díszfák és díszcserjék elĪállítása, majd késĪbbi nevelése során is szükséges a metszésük, de nem olyan évi rendszerességgel, mint a gyümölcsfák és a szĪlĪ esetében, ahol rendszeres és bĪséges terméstömeget kell biztosítanunk. A fásszárú dísznövények metszésével a célunk a természetes, fajra, fajtára jellemzĪ koronaforma elĪállítása, fenntartása, az életerĪs és egészséges lombozat, növekedés, valamint a virágdísz és a termések pompájának biztosítása. A díszfák és díszcserjék a faiskolai nevelésük, telepítésük, illetve átiskolázásuk, majd a koronájuk kialakítása során, illetĪleg az értékesítésük után igényelnek komolyabb metszési munkálatokat, a késĪbbiekben már csak alkalomszerűen kell a koronájukat igazítani, alakítani, a díszcserjéknél pedig ifjítani. 10.2.1. A lombhullató cserjék faiskolai nevelése A cserjék elĪállításánál a legfontosabb cél, hogy a talajfelszín felett minél elágazóbb, legalább Ő-5 hajtással rendelkezĪ növényeket állítsunk elĪ. a) Gyökérnemes cserjék ElĪfordulhat, hogy egy erĪs növekedésű, jól bokrosodó cserjét különösebb beavatkozás nélkül, a tavaszi telepítés után már Īsszel értékesíteni is tudunk. A legtöbb cserje viszont az ültetése után kevesebb, 1-3 hajtással rendelkezik. Ha magasságuk elérte a 1ő-25 cm-t, az elágazódásuk érdekében V. végén-VI. elején célszerű ezeket a hajtásokat a 2-3. rügy felett visszavágni, ahol csak egy hajtás 229 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem fejlĪdött, Ő-6 rügyre végezzük a visszavágás. ĩszre többnyire még nem elég fejlett a hajtásrendszer, ezért következĪ év tavaszán érdemes a növényeket ismételten 2-3 rügyre visszametszeni, ezzel Īszre már megfelelĪ számú és erĪsségű vesszĪvel rendelkezĪ növényeket tudunk elĪállítani. Cserjék visszavágása b) Szemzéssel szaporított cserjék A nyári alvószemzéssel beszemzett cserjék nevelése (pl. Prunus triloba ‟Multiplex‟) már munkaigényesebb. Az elsĪ nevelési évben a szemzés idĪpontjáig megerĪsödnek az alanycsemeték, majd a július és szeptember közötti idĪszakban elvégezzük az alvószemzést. A következĪ tavasszal megtörténhet a szemre metszés. Ha várhatóan a nemes rügyébĪl egyenes, felfelé törĪ hajtást fejlĪdik, közvetlenül a szempajzs felett kissé ferde metszlappal levágjuk az alanyt. Ha a nemes rügybĪl gyenge 230 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában vagy ferde hajtás nĪ, érdemes 1o-15 cm-es biztosító csapot hagynunk, amelyhez késĪbb, ha a nemes hosszúsága is elérte a közel 1ő cm-es hosszúságot, a fejlĪdĪ nemes rögzíteni tudjuk. A csap rügyeit ki kell vakítani. Amikor a hajtás már 2o-25 cm-es, vágjuk le a felsĪ harmadát, ezzel a megmaradó rész bokrosodásnak indul. Nagyon fontos művelet a vadalás, vagyis amennyiben az alanycsemete rügyei is elĪtörnének, azokat tĪbĪl el kell távolítani. A biztosító csapot a nemes hajtás megerĪsödésével, rendszerint júliusban már le lehet vágni a szemzési hely felett, csonkot hagyni nem szabad. Az erĪteljesen és bokrosan növekedĪ cserjék a szemzést követĪ év Īszén többnyire már értékesíthetĪk, a gyengébbeket a következĪ év tavaszán vissza kell vágni Ő-6 szemre, a vesszĪkkel dúsabban rendelkezĪket 2-3 rügyre, ezután Īszre bokrosan és megerĪsödve értékesíthetĪk. Szemzett kerti rózsatövek el állítása 10.2.2. A lomblevel örökzöld cserjék faiskolai nevelése A nevelésük a gyökérnemes cserjékéhez hasonló, de a kiültetésük után csak akkor szükséges a visszametszésük, ha ágrendszerük még nem elég sűrű, illetve, ha alakítást kell elvégezni rajtuk. A téli fagyokkal szemben érzékenyebb cserjék (pl. Aucuba japonica) érdemes a nitrogén műtrágyák utánpótlását befejezni július elején, illetve augusztus közepétĪl az öntözést mérsékelni, így a növények hajtásai beérnek, fagytűrĪ képességük, ellenállóságuk javul. Mivel az örökzöld cserjéket földlabdásan értékesítjük, a növényeket 2-3 évenként érdemes átiskolázni, hogy gyökérzetük sűrűbb, dúsabban elágazóbb legyen. 10.2.3. A lombhullató fák faiskolai nevelése A fák nevelése a csemeték telepítése után több évig tartó folyamat, többnyire az elsĪ lépés az elágazások nélküli, egyenes törzs kinevelése, majd ezen a fajra, fajtára jellemzĪ korona kialakítása következik. Mind a gyökérnemes, mind oltványcsemeték telepítése után hajtásválogatással csak egy erĪs hajtást kell meghagynunk, a többit tĪbĪl el kell távolítani. Ha a nevelĪtáblába kiültetett suhángok esetleg az elsĪ évben gyengén vagy görbén, törzsnek nem alkalmas módon fejlĪdnek, a második év tavaszán vágjuk Īket vissza a talajfelszín felett néhány cm-re álló erĪs, fejlett rügyre. Ezt a visszavágást 231 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem néhány faiskolában minden csemetével megteszik, hogy egyöntetű, erĪteljes, felfelé törĪ hajtásokat kapjanak. Fontos, hogy az erĪs csúcsrüggyel rendelkezĪ (pl. Aesculus, Fraxinus) vagy a visszavágást rosszul viselĪ (pl. Castanea, Quercus) növényeket nem metsszük vissza. A fákat törzsmagasságuk alapján a következĪképpen csoportosíthatjuk: - sorfák: törzsmagasságuk ≥ 22o cm - magas parkfák: törzsmagasságuk 1őo-22o cm - alacsony parkfák: törzsmagasságuk 6o-15o cm - bokorfák: tövüktĪl ágasak. Sorfák az Alsótekeresi Faiskola üzemében TörzsnevelĪ képességük szerint: - jó törzsnevelők: gyors növekedésű, egyenes törzsű fák (pl. Acer, Tilia), nevelésük természetes törzsneveléssel történik, azaz a csúcsrügybĪl a fa folyamatosan nĪ, a koronába metszésig nem kell visszavágni. 232 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában - rossz törzsnevelők: görbe törzzsel (oka pl. a gyenge növekedésű faj, a visszafagyott vezérvesszĪ, nincs csúcsrügy) fejlĪdnek (pl. Celtis, Sophora). nevelésük mesterséges törzsneveléssel történik, korábban irányítócsap melletti neveléssel, napjainkban leggyakrabban bambuszkarózás segítségével. 10.2.3.1. Jó törzsnevel egyszer iskolázott fák nevelése Többnyire Ő év alatt történik, ahol az elsĪ három esztendĪben a suhángnevelés zajlik, a Ő. év feladata a koronába metszéssel a korona kinevelése. A négy-öt év alatt a következĪ fontos műveletek elvégzése szükséges: - Hónaljazás: a vastagodó törzsrĪl a 3-6 cm hosszú oldalhajtások kitörése még megfásodásuk elĪtt. - Törzserősítő csapok nevelése: a törzs vastagítását szolgáló módszer. A suháng oldalhajtásait a talaj felett 4o-5o cm-el eltávolítjuk, e szint felettieket Ő-ő levélre visszacsípjük, ezek a törzserĪsítĪ csapok, a levelekbĪl a tápanyagok a törzsnél halmozódnak fel, így a törzs vastagodik. A ceruzánál vastagabb törzserĪsítĪket tĪbĪl el kell távolítani, a túl sűrűn állókat ritkítani kell. Értékesítés elĪtt idĪben el kell távolítani, hogy a sebek beforrjanak. - Koronába csípés, koronába metszés: Rendszerint, ideje a rügyfakadás elĪtt van. Ha a törzs meghaladta a kívánt magasságot, ki kell alakítani a fa koronáját. A módja a következĪ: a kívánt törzsmagasság felett a suhángon ő-6 rügyet leszámolunk, a legfelsĪ rügy felett további 8-1o cm-nyi irányító csapot meghagyva (rajta a rügyeket kivakítjuk) lemetsszük a suháng hajtáscsúcsát. A meghagyott ő-6 rügybĪl fejlĪdnek a koronavesszĪk. Koronába-metszés - Gallérozás: A korona alatti 4-ő hajtást tĪbĪl, csonkmentesen eltávolítjuk a korona zavartalan fejlĪdése érdekében. Az erĪs növekedésű fajoknál a korona egy év alatt kifejlĪdik, a gyengébbeknél két évig tarthat. A második év tavaszán a koronavesszĪket külsĪ állású rügyekre metsszük rövidre. 10.2.3.2. Rossz törzsnevel egyszer iskolázott fák nevelése Karózással, tarvágással vagy ún. mesterséges törzsneveléssel történik. A mesterséges törzsnevelés során az elĪzĪ évi vesszĪt a rügyfakadás elĪtt a törzs görbületének kezdeténél, a görbülettel ellentétes 233 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem irányban egy felfelé irányuló rügyre metsszük vissza. A vezérhajtás alatt 2o-25 cm-es részrĪl távolítsuk el a rügyeket, hogy a korona zavartalanul fejlĪdhessen. Az alatta kihajtó rügyeknél pedig hajtásválogatást kell végezni. A mesterséges törzsnevelés m veletei 10.2.3.3. Gyökérnyakba és koronába szemzett, egyszer iskolázott fák nevelése Irányító csapok segítségével tehetjük könnyebbé a fák nevelését. 10.2.3.4. Továbbnevelt és id s fák el állítása Amennyiben nagyméretű, azonnal díszítĪ fák elĪállítására van szükség, az egyszer iskolázott fák kitermelése után új helyre történĪ telepítéssel, s ezt követĪen újabb, akár Ő-6-szori átiskolázással nagyon értékes fákat nevelhetünk. Az átiskolázásoknál, azaz átültetéseknél a telepítés elĪtt a gyökérzetet vissza kell metszeni, hogy kis helyen minél sűrűbb gyökérzet fejlĪdhessen ki, valamint koronaalakításra is szükség van. Vissza kell metszeni a fák vezérvesszĪjét a felére, az oldalvesszĪket egyharmadukkal kell megkurtítani. A következĪ években a sűrű, elágazó korona kialakulásának érdekében a koronavesszĪket érdemes rendszeresen visszametszeni. 234 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Továbbnevelt fák el állítása 10.2.4. Feny k metszése A fenyĪket földlabdásan telepítjük a nevelĪtáblába, kezdeti visszametszésükre rendszerint nincsen szükség. 10.2.4.1. Örvös elágazású feny k koronaalakításának lehet ségei A mai díszfaiskolai gyakorlatban még viszonylag ritkán lehet a korona dúsabbá tétele érdekében alkalmazott metszéssel találkozni. A leggyakoribb eljárás, amikor fĪként a Pinus nemzetség képviselĪi esetében a tavaszi hajtásnövekedés idején gyertyás állapotban 2/3-nyira visszavágják a hajtásokat. 235 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Feny k metszése nevelésük során FĪként karácsonyfa elĪállítás során azonban a legújabb nyugat-európai, dán és német technológiák és hazai gyakorlati tapasztalatok nyomán az Abies és Picea nemzetségek körében is végeznek metszési, alakítási eljárásokat. Az alakítás során három eljárást lehet megkülönböztetni: - a korrektúrametszést, - formálást - növekedésszabályozást. 236 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában A korrektúrametszés során a koronában kialakult súlyosabb szabálytalanságokat kell kezelni, ide tartozik például a például a kettĪs sudár eltávolítása. Már a csemetetermesztés során is, de fĪként a telepítésnél figyelni kell arra, hogy amennyiben több sudár is van, akkor azt a csúcshajtást hagyjuk meg, amely a legjobb helyzetű. Az eltávolítást a fának a kultúrában töltött utolsó évéig végezhetjük el, fontos, hogy a sebek a növények nyugalmi idĪszakáig lehetĪleg gyorsan és tisztán behegedjenek. A formálási eljárásokkal kiküszöböljük a növekedési hibákat, segítségükkel a lehetĪ legrövidebb idĪ alatt érhetjük el a legjobb minĪséget. Általában akkor szükséges elvégezni, mikor valamilyen külsĪ tényezĪ (kései fagy, madárkár, stb.) hatására a növény csúcshajtása megsérül. A fontosabb formálási eljárások: - Sudár kinevelése oldalágból: a csúcshajtás korrektúráját jelenti, amikor karókkal és műanyag sablonok segítségével függĪleges helyzetűvé nevelnek egy oldalágat. Figyelni kell, hogy a támasztó, illetĪleg kötözĪ anyagok nehogy késĪbb belevágjanak a fába. - Ágörvek ritkítása: Az örvös elágazású fenyĪk, például karácsonyfák ágainak ritkítása Magyarországon alig alkalmazott módszer, pedig minĪségi hibák (például alul túl sűrű, felül ritka és hosszú ízközű korona esetén) javítása mellett az alsó ágak szelektív ritkítása a fa átszellĪzését is biztosítja. A növekedésszabályozásra az örvös elágazású fenyĪknél például akkor kerülhet sor, amikor a sudár fejlĪdése a telepítést követĪ 3-Ő. évben megindul, s gyakran az ideálisnál nagyobb mértékben. Ennek korlátozására az alábbi mechanikai eljárások alkalmazhatók, melyek a tápanyagszállító rendszer részleges blokkolása útján fejtik ki hatásukat: - Bemetszés Top-Stopp fogóval, amikor egy speciális olló segítségével sebet ejtünk a háncson, az eljárást „gyűrűzésnek” is nevezik, ekkor a háncsot a kambiumig, a hajtás két oldalán bevágják. Az egyéves sudarat tavasszal, a kezdĪdĪ hajtásindulásig lehet bemetszeni. - A csonkmetszés során az asszimilációs felület csökkentjük, a törzs az alsóbb régióiban 20-25 cm-ig eltávolítják az oldalágakat, ezzel csökken a hajtások növekedése. - A gyökérmetszés segítségével, a növények alávágásával korlátozzuk a növény tápanyag felvételét, ezért a tápanyagszállítás korlátozódik, s csökken a hajtások hosszanti növekedése. 10.2.4.2. Kúszófeny k koronaalakításának lehet ségei FĪként az elterülĪ növekedésű pikkelylevelű örökzöldeknél alkalmazott eljárás. Ha a korona nem egyenletesen körkörös, hanem szabálytalan, túl ritkás vagy féloldalas, az ágak felükre, kétharmadukra történĪ visszavágásával orvosolhatók a koronahibák. 10.2.Ő. A mechanikai növekedésszabályozás legfontosabb eszközei: A teljesség igénye nélkül a következĪ eszközök használatosak a díszfaiskolai növekedésszabályozás során: metszĪolló (kézi, karos, teleszkópos), kacor, fűrészek, metszĪállvány, metszĪkocsi, bambuszkarók, kötözĪ anyagok, ásók, gödörfúró, kitermelĪ gépek, juta szövet, drótlabda-háló. 237 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ültet gép Metsz kocsi és metsz állvány Max Tapener kötöz gép és a kötöz géppel csaphoz kötött vezérhajtás 238 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában űamcon Select kiszed gépi Földlabda dróthálós kötözése 239 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Villás targoncás szállítás Speciális pótkocsi földlabdás fák terrmel táblából történ kiszállítására 240 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Air-Root konténercsalád Pot-in-pot rendszer kialakítása 241 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Pot-in-pot rendszer mulcsozással Thuja occidentalis ’Smaragd’ nevelése pot-in-pot rendszerben 242 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában 10.3. Vegyszeres növekedésszabályozás A díszfaiskolai termesztésben is tapasztalható az a hazai törekvés, részben az Európai Uniós szabályozási kényszer hatására is, hogy minél kevesebb kemikáliát, műtrágyát és növényvédĪ szert használjanak a termesztés során, ugyanakkor elĪtérbe kerül olyan, többnyire természetes eredetű készítmények alkalmazása, melyek a környezet megkímélése mellett kedvezĪen befolyásolják a növényélettani folyamatokat, s jótékony hatást gyakorolnak a díszfaiskolai termékek minĪségére. Ezeket az anyagokat biostimulátoroknak, illetve bioregulátoroknak nevezzük. A bioregulátorok kémiailag pontosan meghatározható hatóanyaggal rendelkezĪ növényi hormonok vagy a hormonháztartást szabályozó szintetikus molekulák hormonok, melyek a növényi életfolyamatokat pozitívan befolyásolják. A biostimulátorok, más néven növénykondicionáló szerek természetes anyagokból, például algákból készült szerek, összetételük többnyire nem határozható meg pontosan, az életfolyamatokat serkentik annak révén, hogy a hormonok, szerves vegyületek mellett olyan anyagokat, elsĪsorban mikroelemeket, nitrogént, foszfort, kálciumot, magnéziumot, enzimeket, koenzimeket és aminosavakat is tartalmaznak, melyek elĪsegítik a növényi életfolyamatok zavartalan működését, a tápelemek harmóniájának kialakulását, fenntartását. növénykondícionáló szerek csoportjába tartozó készítmények Hatásukra kedvezĪen javul a növények ellenálló képessége a termĪhelyi körülményekkel (pl. szárazság, aszály, stressz), valamint károsító szervezetekkel (pl. gombák) szemben, javul a herbicidtűrésük. Alkalmazásuk mellett a növények életerĪsebbek, zöldebbek, erĪteljesebbek lesznek, fokozódhat a terméskötĪdés, javul az eltarthatóság. A kezelések nyomán jóval kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényelnek a kultúrák, hiszen a növények vitálisabbá, ellenállóbbá válnak. A különféle növekedésszabályozó és növénykondícionáló szerek napjainkban már fontos kiegészítĪi a termesztésnek. Nem kifejezetten növényvédĪ szerek, ugyanakkor az európai uniós növényvédelmi szabályozás a növényvédelmi termékek közé sorolja Īket. Használatuk és szerepük korábban a zöldségnövények, a szántóföldi növények, így például egyes gabonafélék, valamint a lágyszárú dísznövények körében volt ismeretes, de napjainkra egyre figyelemfelkeltĪbb eredményekrĪl számolnak be gyümölcsfaiskolai, sĪt díszfaiskolai vonatkozásban is. A jelenleg forgalomban lévĪ növekedésszabályozó anyagokat több nagy csoportba is sorolhatjuk: -Növekedésgátlók (retardánsok): pl. Cycocell Ő60, Stabilan, Moddus, Regalis, Folicursolo, Caramba SL - NövekedésserkentĪk: pl. Gibberellinsav (GA3) és GAŐ+7 alapú készítmények - KötĪdésszabályozók: pl. Nevirol 20 és 60, Dirigol N - Érésgyorsítók: pl. Ethrel - Csírázásgátlók : pl. Neostop L ő00, Gro-Stop HN, Fazor 80 SG - GyökereztetĪk: pl. Óbudahorm, Incit - Kondíciójavítók: pl. Atonik, Frigocur A díszfaiskolai termesztésben a fásszárú növények körében minél dúsabban ágas, taxonra jellemzĪ korona kialakítása a célunk, kellĪen elágazódott koronájú növény elĪállítása. A gyümölcsfák vonatkozásában szintén nagy az igény a másodrendű hajtásokkal berakódott oltványok nevelésére, az utóbbi évek kutatási eredményei bioregulátorok használatával egyes fajoknál igen bíztatóak. A BCE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológia Tanszékén készült, az oltványnevelésben és a díszfák és díszcserjék korona-alakításában használt növekedésszabályozó szerekre vonatkozó tudományos cikkek, valamint hallgatói kutatások nyomán az eredmények a következĪkben foglalhatók össze röviden: Az oltványok koronásodásának elĪsegítése, valamint a gyökérzet minĪségének javítása céljából régóta kísérleteznek vegyszerek használatával. Igen jó eredményeket értek el a citokinin aktivitású benziladeninnel, illetĪleg gibberellines kezelésekkel. E vegyületek együttes alkalmazása (például a Promalin nevű készítményben) a nyári rügyek kihajtását okozza, viszont amerikai kutatások kimutatták, hogy a gibberellinek gyengíthetik a benzil-adenin hatását. Újabb eredmények szerint a külön-külön végzett 243 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem benzil-adenines és gibberellines kezelések adtak megfelelĪ hosszúságú koronavesszĪket (Hrotkó és mts, 1996). A koronásodás elĪsegítése érdekében a nyár elején kipermetezett auxin-gátló M & B 2ő105 ( n-propil 3-t butilfenoxi-acetat) ideiglenesen gátolja a hajtáscsúcsból származó természetes auxinok hatását és így segíti a nyugalomban lévĪ nyári rügyek kihajtását (Quinlan 1980, Howard 1987). Hazai viszonyok között a fiatal almaültetvényekben eredményesen alkalmazták az elágazódás serkentésére a Paturyl 10 WSC benzil-adenin hatóanyagú magyar készítményt, amelyet az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás és Reanal Finomvegyszergyár közösen fejlesztett ki (Bubán és Vásárhelyi 1988, Bubán és mts.,1990). A Paturyllal 1993 óta a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai is kísérleteznek, s azóta kedvezĪ eredményeket értek el a koronásodás elĪsegítésére alma, körte és cseresznye, meggy oltványokon is. A kezelések során Tween 2o nevű nedvesítĪszert alkalmaztak, valamint a növényeket Volldünger és Sequestren lomtrágyázásban részesítették a másodrendű hajtások megjelenése után. A kezelések nyomán a Paturyl hatására a gyökérzet is bojtosabb, elágazóbb lett, és a koronába csípett oltványokhoz viszonyítva nagyobb volt a másodrendű hajtások mennyisége. A hazai és külföldi tapasztalatok szerint kétéves, koronába metszett oltványokon érdemes a szert alkalmazni. A Paturyl-kezelések további kombinálása a hajtáscsúcs alatti levelek eltávolításával 2-3- szorosára növelte a másodrendű hajtások számát, s tetemesen javította a termĪre fordításhoz igen hasznos hajtások számát is, a másodrendű hajtások szögállása nagyobb volt, mint a koronába csípéssel nyert hegyes szögű hajtásoké. Az oltványok gyökérzete ugyancsak bojtosabb lett, több vékonyabb gyökérrel. A kísérletekben alkalmazott legfontosabb növekedésszabályozó szereket az alábbiakban mutatjuk be: Kelpak Ez a szer Ecklonia maxima-tartalmú készítmény. A mélytengerekben elĪforduló Ecklonia maxima ( . ábra) a barnamoszatok (Phaeophyta) törzsének tagja, a Heterogeneratae osztályba Laminariaes rendjébe soroljuk (SENGE et al., 1977). E moszatfaj Dél-Afrika atlanti-óceáni partjainál a tiszta, hideg tengervízben honos és ott moszaterdĪket alkot. Ebben az érzékeny ökológiai egyensúlyú tengeri növény és állati társulásban szükségszerűen kizárólag búvárok aratják és utána közvetlenül fel is dolgozzák, extrahálják az értékes összetevĪket. A moszatot tartalmazó készítmény gyártója dél-afrikai Kelp Products Ltd. A biostimulátor összetétele a következĪ: - 34,3% nyers Ecklonia maxima - 66.5%-víz - 50%-os hidrogénperoxid - 0,07% -0,09% ecetsav - A biológiailag aktív auxinok összessége:10,7mg/kg. Ezek közül természetes auxin hatású anyagok: indol-3-ecetsav, indol-privulát, indol-acetil-glicin, indol-L-aspartát, indol-propionsav, indol-3-karboxil sav, indol-3-aldehid, indol-tejsav. Az összetevĪk közül a legismertebb a szár megnyúlását okozó indol-ecetsav, emellett a készítmény 0,03mg/ kg mennyiségben biológiailag aktív citokinin hatású anyagokat is tartalmaz. 2 évig marad stabil 30 ºC-os hĪmérsékleten. 244 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában Az Ecklonia maxima barnamoszat a tengerfenéken A szerrel végzett kísérletek nagyon bíztatóak, gyümölcsfák elĪállításában már számos igazolt eredmény mutatja a törzskörméret gyarapodására, s az oltványok elágazódására, növekedésére gyakorolt kedvezĪ hatását. A Kelpak és a benzil-adenin kombinált használata a Budapesti Corvinus Egyetem kísérletei szerint jelentĪs eredményeket hozott az oltványnevelésben, illetĪleg koronásodásban, hiszen fokozta a másodrendű elágazások képzĪdését, valamint javította a gyökérzet minĪségét is. Wuxal® Ascofol Szinté algakivonat, mely a barnamoszatok (Phaeophyta) törzsébe, a Cyclosporae osztályba, a Fucales rendbe tartozó Ascophyllum nodosum ( . ábra) alga felhasználásával készül. . Ez a faj az Atlanti-óceán északi partvidékein él, fĪként Észak-Amerika észak-keleti vidékén és Észak-Európa partjain, de megtalálható Grönlandtól egészen Portugáliáig is. A Wuxal® Ascofol mikroelemekben és természetes növekedés-szabályozó anyagokban gazdag barna tengeri alga kivonatból készült lombtrágya, összetétele a következĪ: - 2,5% N - 1,25% K - mikroelemek - növényi hormonok /pl. citokinin, gibberellin, auxin/). A Wuxal az elsĪ olyan lombtrágya, amely az alapvetĪ tápelemeken kívül hatásfokozó és környezetkímélĪ adalékanyagokat is tartalmaz. Igen kedvezĪ hatást mutat szinte a termesztés minden vonatkozásában: - Azonnali tápanyagellátást biztosít a leveleken keresztül - Minden kultúrában felhasználható - Fokozza a növények stressztűrését - Kiegyensúlyozott, magas makroelem tartalom - Teljes és harmonikus mikroelem skála - Garantálja a termésbiztonságot - Javítja a virágzást és a megtermékenyülést. 245 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Ascophyllum nodosum alga A Wuxal, valamint a benzil-adenin kombinált alkalmazása ugyancsak kedvezĪ gyümölcs-, illetĪleg díszfaiskolai eredményeket adott az oltványnevelés során, nagy mértékben fokozta az oltványok másodrendű hajtásainak növekedését. Ferbanat L Ez a készítmény eredetileg a törökországi Ekosistem cég terméke, magyarországi forgalmazásban ‟Bistep növénykondicionáló készítmény‟ néven engedélyezték forgalmazását 2011 novemberében. A szer kedvezĪ hatását fĪleg hĪ és/vagy hidegstressz esetében írták le, emellett növeli a prolin-szintet, fokozza a termésképzĪdést. FĪbb összetevĪi (a forgalomba hozatali és felhasználási okirat alapján): N tartalom (m/v %): legalább 0,02 P2O5 tartalom (m/v %): legalább 0,03 K2O tartalom (m/v %): legalább 0,3 - gilisztahumusz kivonat - mikroorganizmusok - makro- és mikroelemek - víz. A forgalmazók szerint ezen anyagokon kívül még számos hasznos baktériumot (pl. Pseudomonas putida, P. fluorescens és Bacillus subtilis) és gombafajt (pl. Nadsonia, Saccharomyces és Saccharomycodes nemzetségek képviselĪi). Yield Plus A készítmény az új-zélandi Pan PacificChemicals Ltd. cég terméke. Ez a növénykondicionáló szer egy műtrágyaféleség, kombinálva az elĪbbiekben már említett Ascophyllum nodosum tengeri moszat 246 10. Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában kivonattal. A barnamoszat-tartalom révén ez a készítmény is magas hormontartalmú, az auxinok és citokininek mellett gibberellinek és betainok is megtalálhatók benne. A N-P-K arány ő-4-11 és a legfontosabb mikroelemeket is tartalmazza, mint például bór, vas, magnézium és mangán. Felületaktív, tapadást fokozó anyagok is találhatóak benne. A gyártó kiemeli jótékony hatásai közül a megnövekedett termésátlagot, a jobb termésminĪséget és a meghosszabbodott pulton-tarthatóságot is. A makro- és mikroelemek összetétele: - N tartalom: 6 % (m/v) - F tartalom: 5% (m/v) - K tartalom: 14% (m/v) - Bór: 100 ppm - Vas: 200 ppm - Magnézium: 100 ppm - Mangán: 200 ppm - Molibdén: 100 ppm - Cink: 200 ppm. A kereskedelmi forgalomban fĪként a gyümölcsfaiskolák számára kínált, de a díszfaiskolákban az almafélék, illetĪleg csonthéjas oltványok koronásodásának elĪsegítésére is alkalmazható szerek a következĪk: A faiskolai oltványok koronásodását és hajtásnövekedését el segít készítmények Törpésítésre rendszerint a díszfaiskolai termesztésben nincs szükség. Egyes Caryopteris fajoknál, fajtáknál a kompaktabb növény elĪállítása céljából Cycocell kezeléssel próbálkoztak. Kémiai növekedésszabályozás az örvös elágazású feny knél A vegyszeres növekedésszabályozás a fenyĪk körében hazánkban még nem engedélyezett, s alkalmazott eljárás, a hajtások hosszának megrövidítésének elvét követi. A vegyszerek használata azonban a perzselésre igen hajlamos kultúrában nagyon veszélyes, ezért erĪsen vitatott. A „Pomoxon” nevű szert Dániában például használják, ugyanakkor Németországban nem engedélyezett, hatóanyaga: alfa-naftil-ecetsav, mely a sejtek öregedését okozó, etilént szabadít fel a növényben, ezáltal megrövidíti a növekedés idejét, s így a hajtás hosszát. A szert egyes esetekben permetezik, ám sokkal inkább a csúcshajtásokra kenik tapadószert is alkalmazva. Engedélyezésre esélyes szerek lehetnek a Tebuconazol (kereskedelmi forgalomban: Folicur) és a Propiconazol (kereskedelmi forgalomban), melyek a Pomoxonhoz hasonlóan auxin hatású szerek, valamint a Prohexandione-Ca, és a Mepiquatklorid egyenként felhasználva, vagy kombinálva környezetbarát adalékokkal (Agral, Silwert). 247 Korszerű kertészet Modern dísznövénytermesztés és –kereskedelem Felhasznált és ajánlott irodalom BÄRTELS, A.: 198ő. Der Baumschulbetrieb. Ulmer Verlag, Stuttgart BÄRTELS, A.: 1989. Die Gehölzvermehrung. Ulmer Verlag, Stuttgart BEZÁK J., IFJU Z., SCHMIDT G.: 1996. Xenovegetatív szaporításmód-oltás. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. MezĪgazda Kiadó, Budapest 83. DIÓSZEGI M., SCHMIDT G.: 1992. Kézben oltás különbözĪ alany-nemes kombinációkkal a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest, DIÓSZEGI M., SCHMIDT G. 1996: Cupressus, Juniperus és Chamaecyparis fajták kézben oltása szabadgyökerű alanyra. Új Kertgazdaság. (Ő):8ő-88. DIÓSZEGI M., SCHMIDT G.: 1996. Az alany hatása a nemes növekedésére és fejlĪdésére a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest DIRR, M.A.: 1990. Manual of Woody Landscape Plants: Their Identification, Ornamental Characteristics, Culture, Propagation and Uses. Stipes Publishing Company, Champaign, Illinois HARTMAN, H.T., KESTER, D.E., DAVIS, F.T.: 2002. Plant Propagation – Principles and Practices. Upper Saddle River, New Yersey KRÜSSMANN, G.: 1997. Die Baumschule. Parey Verlag, Berlin Ő71-490. MARÁCZI L.: 1996. FenyĪk szabadföldi nevelése. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. MezĪgazda Kiadó, Budapest (370-374.) OUDEN, P.D.-BOOM, B.K.: 1978. Manual of Cultivated Conifers. Hardy in teh cold and warmtemperate zone. Martinus Nijhoff, The Hague-Boston-London SCHMIDT G., DIÓSZEGI M.: 199Ő. Kézben oltás különbözĪ alany-nemes kombinációkkal a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest SCHMIDT G., TÓTH I., MARÁCZI L.: 1996. A legfontosabb díszfák, díszcserjék szaporítása, nevelése és növényvédelme. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. MezĪgazda Kiadó, Budapest SCHMIDT G., TÓTH I.: 1996. Díszfaiskola. MezĪgazda Kiadó, Budapest 248