Academia.eduAcademia.edu
Pünkösdi-karizmatikus mozgalmak története I. Tertullianus követve Irenaeust: az Atya, a Fiú, a Szent Szellem hármasságát az isteni terv történelmi megvalósítása pluralizmusaként említi. Tertullianus jellemző mondása: „Hiszem, mert képtelenség!” Ujvári Gábor Intézmény: Szent Pál Akadémia Szak: Teológia mesterképzési szak 2016 Tertullianus és a montanisták A szellemiekről 1 Tartalom 1 Az első századok ................................................................................................................. 2 1.1 1.század - Az Apostolok vezetése ............................................................................... 2 1.2 2.század – Harc az eretnekség ellen ............................................................................ 2 1.3 3.század – Keresztényüldözések: a pszichikiak és a pneumatikusok különválása ...... 2 1.4 4.század – A formális kereszténység és államvallás ................................................... 2 1.5 Ami jó volt az első századokban ................................................................................. 2 2 A montanisták - „új prófécia” ............................................................................................. 3 3 Tertullianus (155-220) ........................................................................................................ 4 4 5 3.1 Hitvallása ..................................................................................................................... 5 3.2 Főbb művei .................................................................................................................. 6 3.3 A szellemiekről – montanista írások ........................................................................... 6 Bibliográfia ......................................................................................................................... 7 4.1 Könyvek....................................................................................................................... 7 4.2 Folyóirat....................................................................................................................... 8 4.3 Internetes források ....................................................................................................... 8 Nyilatkozatok ...................................................................................................................... 9 2 1 Az első századok 1.1 1.század - Az Apostolok vezetése Az apostolok vezetése alatt a centrumban szellemi vezetés volt. A formális keresztények a periférián voltak. Az Isteni vezetés eredményeként a formális keresztények is szellemiekké válhattak. Az emberek számára vonzó, energikus közösségek alakultak. 1.2 2.század – Harc az eretnekség ellen Az apostoli atyákra (95-150) nagy hatással volt a hellén környezet. Az apostoli hagyományok követése mellett új szabályokat alkottak, s gyakran a Szentírást regulává tették. Az igazi és a testi kereszténység ellentéte, a közvetlen sugalmazás és a közvetített tekintély ellentéte 170-es években, a montanista1 válságban válik élessé. Az apologéták, görögül író hitvédők, akik a 150-től kezdték el védeni a kereszténységet a különböző támadásokkal, tévtanításokkal2, kritikákkal szemben és írásaikban bizonyítékokkal szolgáltak az Evangélium hitelességéről. Irenaeus fő elhívásának tekintette a hamisan tudásnak (gnózisnak) nevezett dualista szemlélet bemutatását és cáfolatát3. 1.3 3.század – Keresztényüldözések: a pszichikaiak és a pneumatikusok különválása A prófétálás és az egyházi hivatal összeolvadása Cyprianus karthágói püspök alatt vált teljessé a 3. század közepén. Ebben szerepet játszott a 170-től elterjedt montanizmus is. A 200-as évek elején Tertullianus így jellemzi keresztényeket: formális pszichikaiak és tényleges szellemiek (pneuma). A 3. században elkezdődött keresztényüldözések során a megalkuvó keresztények, a császári ediktumok fenyegetettségében, életüket mentve áldoztak a római pogány isteneknek. A hitüket megtagadókat lapsiknak nevezeték. Az igazi, szellemi keresztények mártírként haltak meg, mert nem voltak hajlandóak megtagadni Jézust, s nem áldoztak a pogány isteneknek. Róma keresztényellenes vádjait a jogtudós Tertullianus válaszolja meg.4 1.4 4.század – A formális kereszténység és államvallás Nagy Konstantin idejére a formális keresztényekhez kerül a vezetés. Formális szintre süllyedtek egész gyülekezetek. Míg korábban azt mondták, hogy a császár helye az egyházban van és nem felette, a Konstantini fordulatot után az államvallássá tett keresztény egyház feje a császár lett. 1.5 Ami jó volt az első századokban Vonzotta a szellemi vezetés az embereket. Isten természetfeletti ereje be tudott lépni az egyházba. Elfogadták Isten beszédét. A hívők rendszeres győzelmeknek lehettek tanúi. Az Úr ereje belépett az egyházba, a tényszerűen lehetetlen dolgok megváltoztak, s csodák történtek. 170-ben phrigiai születésű Montanosz vezette karizmatikus mozgalom Bibliai Nevek és Fogalmak - TÉVTANÍTÁS: tanítás vagy szekta, amely tanításában eltávolodott az egészséges keresztény tudománytól (eretnekség) 3 Irenaeus: Az eretnekségek ellen III. könyv 4 Grüll Tibor: Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.), HETEK - XV.évfolyam 5.szám 1 2 3 2 A montanisták - „új prófécia” 170-ben Phrigiában egy Montanosz nevű férfi, és két nőtársa Priscilla és Maximilla a „vigasztaló” kijelentéseit közvetítette „extatikus” állapotukban, közvetlen elragadtatás által prófétált. Minden bizonnyal a Szent Lélekkel való betöltekezés élménye volt ez. Eusébius szerint marginalizált csoportot jelentettek az egység megbontása miatt. A mozgalmat tagjai „új próféciának” tartották. A „nagyegyház” démonikusan megszállottnak tartotta Montanuszt, s ki akarták belőle űzni a gonosz szellemet. Ezek az események megosztották a híveket az helyi gyülekezetben, végül a montanizmus ellenzői győztek, de az ellentét csaknem száz évig megmaradt. A montanizmusban a nők fontos szerepet játszottak, ez az irányzat megosztó jellegű volt. Mivel az asszonyok vezető szerepeket kaptak bizonyos szektákban és püspöki és presbiteri feladatokat láttak el, a jómódú asszonyoknak hírhedten nagy befolyásuk volt a püspöki választásokban. Nagy hangsúlyt tettek ugyan a Szent Szellem működésére, de minthogy vezetői nem követték a bibliai utasítást, amely szerint a próféciákat minden esetben meg kell vizsgálni az Ige fényében, egyre furcsább dolgokat kezdtek el hirdetni: például hogy Jézus második visszajövetele a phrigiai Pepuszában (a mozgalom névadójának, Montanusznak szülőhelyén) fog megtörténni. A montanisták a katolikusokkal szemben más nézeteket vallók első előfutárai. Nyelveken szóltak, extatikus próféciákat osztottak meg a jelenlévőknek. Ezek a próféciáknak ugyanolyan tekintélye volt, mint az írásnak, s a kanonikusság szintjére akarták emelni. De a próféciákat nem vizsgálták meg az Ige fényében => hamis próféciák. A római egyházi klérus elutasította a montanizmust, mivel szerintük a Szellem adományai az nem csak a montanistákban van meg, hanem minden hívőben egyenlő módon. A természet-fölöttivel nemcsak extatikus módon, hanem az igehirdetés és a szentségek vétele által is kapcsolatba lehet kerülni. Az irracionális extázis felfuvalkodottá teszi az embereket. 5 Pedig ha a prófétálók korrekciót és pásztori útmutatást kaptak volna, akkor a montanista ébredés követendő példa lehetett volna az egyháztörténelemben. 6 5 6 Vanyó László: Apostoli Atyák, 97.oldal William De Arteaga: A Szellemet meg ne oltsátok! 88.oldal 4 3 Tertullianus (155-220) Tertullianus előkelő pogány karthágói családból származott. Apja római százados, centurio volt. Tertullianus Rómában tanult, majd ügyvéd lett. 30 éves korára már több tucat teológiai írása jelent meg. Ő az első keresztény, aki latin nyelven ír. Akkor élt, amikor a görögöt felváltotta a latin. A Szentháromságot és a szubsztanciát ő írta le először. Fellépett a pogány római vallással szemben. Széles körben tanított. Kezdetben a főáramú egyházat követve Tertullianus is élesen bírálta a montanizmust. 40-éves koráig a katolikus egyházban tevékenykedett. Az katolikus egyház egyik legfőbb teológusa. Később azonban ellent mondott a katolikusoknak. Karthágóban tér meg 196-202 körül. 207-től – élete második felében elfogadta a Szent Szellemet. Egyháza sértegetései miatt Montanosz tanítására pártolt. Több művében megemlékezik erről az „új próféciáról”. Kizárólag a katolikusok ellen állította össze a szemérmességről, az üldözésekről, a böjtölésről, az egyszeri nősülésről, az önkívületi állapotról szóló hat kötetét, valamint egy hetediket, kötetet is írt Apolloniosz cáfolatára válaszul.7 Ezután hitet tett a Montanusz vezette mozgalom elfogadása mellett és védelmezte az eksztázist (elragadtatást), és a montanistáknál működő szellemi ajándékokat is. Osztotta az ezeréves birodalom közeli eljövetelére vonatkozó várakozásukat. „Tertullianusok" néven saját csoportot alakított.8 A Biblia írásaiból Pál Filemonhoz írt levele, Jakab levele, János Első levele és János Második levele kivételével mindegyik Újszövetségi könyvből idéz. 7 Vanyó László: Apostoli Atyák, LIII. 8 Tertullianus utánzás-kritikája, MMI.ELTE.HU/SZABADBOLCSESZET 5 3.1 Hitvallása Hitvallásának alapja: egy teremtője van mindenkinek, az isteni Ige megtestesült, a halottak végül feltámadnak a halálból. A Teremtő a semmiből formálta meg a világegyetemet. Tertullianus követve Irenaeust: az Atya, a Fiú, a Szent Szellem hármasságát az isteni terv történelmi megvalósítása pluralizmusaként említi.9 A szentháromságról szóló teológiai nézetei a legismertebbek. Kijelentette, hogy hisz az emberi személyiség hármas tagoltságában test-lélek-szellem. Pneumatikos–Psychikos azaz szellemi-lelki kereszténységre osztja a keresztényeket. Úgy tartotta, sem a püspökök sem a pápa nem bocsáthatják meg a bűnöket, csak Jézus Krisztus. Ellenezte a gyermekkeresztségeket. Buzdított a rendszeres böjtre és imádkozásra Írt a bálványimádás ellen, s azt vallotta, hogy egy keresztény nem gyakorolhat olyan foglalkozást, ami bálványimádással függ össze, mert a bálványokat emberek alkották. Egy keresztény nem vehet részt a játékokon úgy, hogy szellemi-erkölcsi állapota kárt ne szenvedjen. A látványosságokon pogány istenek, halotti szellemek tisztelete folyik = bálványimádás. Az élvezetek lepelként szolgálnak a kultúra mögött álló szellemi valóság eltakarására.10 Érvei az görög utánzásfelfogás elutasítására épülnek, mivel a látványosságok a pogány istentisztelettel való szoros rokonságuk miatt valójában bálványimádó rítusok: „Mindegy, hogy a játékokat halottaiknak szánják-e vagy isteneiknek, mert halottaiknak is ugyanazt szánják, amit isteneiknek. Egy és ugyanaz mind a kettő, ugyanaz a bálványimádás, amiként elutasításunk is ugyanaz a bálványimádással szemben."11 Szerinte a keresztények ellen indított hajsza indítéka: „Ez a küzdelem a név ellen folyik.” Megtiltotta a keresztényeknek a katonai szolgálatot, állami tisztségek betöltését.12 Vitázott a doketistákkal, akik szerint Krisztus csak látszat-testben jelent meg, s kijelenti, hogy Krisztus testben jelent meg Támadta a dualista rendszereket is, mint például a gnoszticizmust. Megvetően írt a filozófusok azon képességéről, hogy bárkit képesek az igazságra tanítani. Jellemző mondása: „Hiszem, mert képtelenség!”13 Írásainak jó része tüzes vitairat, védőbeszéd. Henry Chadwick: A korai egyház 81.oldal Henry Chadwick: A korai egyház 83.oldal 11 Tertullianus: A látványosságokról VI., MMI.ELTE.HU/SZABADBOLCSESZET 12 Henry Chadwick: A korai egyház 84.oldal 13 Henry Chadwick: A korai egyház 85.oldal 9 10 6 3.2 Főbb művei VÉDŐBESZÉD – Apologetikus – című munkája: (197): élesen bírálja a politeista - társadalom romlottságát és a politikai igazságtalanságot. Tertullianus megkövetelte, hogy a keresztények maradjanak feddhetetlenek a világ pogány bálványimádó kultuszaitól. című műve XXI. fejezetében írtakat a császárnak vagy a Római udvari értelmiségnek címezte. Azt állítja, hogy titkos levéltárukban megvan az a feljegyzés, ami igazolja az evangéliumban történteket. Tehát a római császár irattárában őrizték az evangéliumot vagy valami arról szóló művet. A 100 évvel korábbi esemény kapcsán Poncius Pilátus neve is megjelenik. A LÁTVÁNYOSSÁGOKRÓL14 című művében arra a vélekedésre reagált, hogy a - Biblia nem fogalmaz meg egyértelmű tiltást a színházba vagy a cirkuszba járással kapcsolatban. „ … a legtöbben nem azért fordultak el tőlünk, mert életüket látják veszélyben, hanem mert élvezeteiket” MARCION ELLEN című művében fellépett a dualizmus ellen. Marcion a dualizmust - vallotta, s rosszakaratúnak tartotta a teremtő Istent. Krisztus emberi természetének valóságosságát hangsúlyozza, s a megtestesülést a megváltás részének tartja. HERMOGENES ELLEN című művében arról ír, hogy a „filozófusok az eretnekség atyjai” - VÉRTANÚKHOZ című művét 202-203 körül írta. Az észak-afrikai Karthágó keresztényeinek is szembe kellett nézni a hitvallás vagy tagadás kérdésével Septimius Severus császár uralkodása alatt. Címzettei az előkelő római asszony, Vivia Perpetua, a rabszolganő Felicitas és több más keresztény, akik börtönbe kerültek, s mártírhalál várt rájuk, ha nem tagadják meg hitüket. 3.3 A szellemiekről – montanista írások - A BÖJTRŐL15 című írása a montanista böjti fegyelemről szól. „A böjtnek hatalmas ereje van. A megfelelő szándékkal gyakorolva az embert Isten barátjává teszi” - PRAXEAS ELLEN16 című munkájában a szentháromságról szóló teológiai nézeteit írja le: Az isteni személyek egyenlő státusza mellett a Fiú átruházott hatalmat kapott az Atyától. Használja a „SUBSTANTIA” = „SZELLEMI LÉNYEG” kifejezést. Tertullianus és Praxeas ellentéte abban állt, hogy Praxeas befolyásával elérte, hogy a római egyház nem fogadta el a montanizmust, ezáltal a Szellemet hosszú időre megoltották. Tertullianus: A látványosságokról, MMI.ELTE.HU/SZABADBOLCSESZET Tertullianus Művei, Szt. István Társ. Budapest ,1986 16 Tertullianus Művei, Szt. István Társ. Budapest ,1986 805-810.o 14 15 7 4 Bibliográfia 4.1 Könyvek Szerző: Cím és szerzőségi közlés: Megjelenés: Terjedelem, fizikai jellemzők: Megjegyzés: Tertullianus, Quintus Septimus Florens (150?-225?) Tertullianus művei / [szerk. Vanyó László] Bp. : Szt. István Társ., 1986 1059 p. 19 cm Sorozat: (Ókeresztény írók 0209-7613 12.) p. 991-995 Vanyó László, (1942-2003), (viaf)6299247, (szerk.) Ókeresztény írók 276 Tertullianus871-821 =945.11 963-360-354-4 (kötött) Egyéb nevek: Egyéb besorolási címek: Osztályozás (ETO): ISBN: Szerző: Egységesített cím: Cím és szerzőségi közlés: Megjelenés: Terjedelem, fizikai jellemzők: Sorozat: Egyéb besorolási címek: Tárgyszavak: Osztályozás (ETO): ISBN: Szerző: Egységesített cím: Chadwick, Henry The early church (magyar) A korai egyház / Henry Chadwick ; [ford. Ertsey Krisztina, Tornai Szabolcs] Budapest : Osiris, 1999 285 p. 20 cm Osiris könyvtár Vallástörténet 1219-1116 Osiris könyvtár Church history, Primitive and early church, ca.30-600 Őskeresztény egyháztörténet Őskereszténység Ókeresztény egyháztörténet 281.19(091)281(091)"00/04"281227.1.0723223/2827 963 379 434 X (fűzött) Megjelenés: Terjedelem, fizikai jellemzők: De Arteaga, William L Quenching the Spirit (magyar) A Szellemet meg ne oltsátok! / William DeArteaga ; [ford. Szöllősi Tibor] Budapest : Hit Gyülekezete Új Exodus, 1998 479 p. 25 cm ISBN: Bibliogr.: p. 457-471 963-7453-49-0 (kötött) Cím és szerzőségi közlés: 8 Egységesített cím: Cím és szerzőségi közlés: Kiadás: Megjelenés: Terjedelem, fizikai jellemzők: Patrum apostolicarum opera magyar Apostoli atyák / szerk. Vanyó László 2. kiad Bp. : Szt. István Társ., 1988 479 p. 19 cm Sorozat: (Ókeresztény írók 0209-7613 3.) Ford. Ladocsi Gáspár, Vanyó László Bibliogr.: p. 432-443 Vanyó László, (1942-2003), (viaf)6299247, (szerk.) Ladocsi Gáspár, (1952-), (viaf)121384492, (ford.) Ókeresztény írók Ókeresztény irodalom, patrisztika Patrisztika, ókeresztény irodalom 276276"01"(082)281.2(082) 963-360-371-4 (kötött) Egyéb nevek: Egyéb besorolási címek: Tárgyszavak: Osztályozás (ETO): ISBN: Cím és szerzőségi közlés: Megjelenés: Terjedelem, fizikai jellemzők: Tárgyszavak: Osztályozás (ETO): Bibliai nevek és fogalmak Budapest : Primo, 1988 301 p. 22 cm Biblia Biblia -- lexikon 22(083.72 4.2 Folyóirat Cím és szerzőségi közlés: Kiadás: Megjelenés: Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.), Grüll Tibor HETEK - XV.évfolyam 5.szám Hetek.HU Kft., Budapest, 2011. 02. 04. 4.3 Internetes források MMI.ELTE.HU/SZABADBOLCSESZET Tertullianus utánzás-kritikája http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexed79.html?option=co m_tanelem&id_tanelem=851&tip=0 MMI.ELTE.HU/SZABADBOLCSESZET Tertullianus: A látványosságokról http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/antik_es_renesza nsz_esztetikatortenet/tertullianus_a_latvanyossagokrol.html 9 5 Nyilatkozatok Én, Ujvári Gábor e dolgozat szerzője fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy dolgozatom saját kutatásomon és a szakirodalom önálló feldolgozásán alapuló, általam készített írásmű, melyet kizárólag az irodalomjegyzékben felsorolt források felhasználásával, meg nem engedett segítség nélkül készítettem, abban a mások által szerzett részeket megfelelő idézés, utalás nélkül nem használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Kelt: Várpalota 2016. december 3. Ez úton nyilatkozom, hogy a PKAR1 tantárgy számára 2016-ban megjelölt kötelező olvasmányt elolvastam. Kelt: Várpalota 2016. december 3.