Molnár Jacqueline a kortárs magyar gyerekkönyv-illusztráció egyik legeredetibb alkotója, aki a Robotok című képeskönyvében új arcát mutatja meg. Nemcsak ő illusztrálta a könyvet, hanem a szövegét is ő írta. A kerettörténet szerint egy 0243 nevű, hétköznapi robot mondja el, hogy milyen is az élet Robotországban. Megtudjuk, hogy az ott dolgozó gépek épp olyan különbözőek, mint mi, emberek. Ez a költői szépségű, elgondolkodtató picture book tehát csak látszólag mesél a robotokról; igazi célja az (emberi) érzelmek sokféleségének feltárása. Molnár Jacqueline képes néhány mondattal és gyönyörű, humoros festményeivel megmutatni a 3-7 éves „olvasónak”, hogy a robotokkal együtt hogyan kezelheti dühét vagy épp szomorúságát. A szeretet és a szerelem pedig még a gépeket is „furcsa lényekké” változtatja, akik kísértetiesen hasonlítanak ránk.
Látszólag robotokról szól a könyvecske, valójában nagyon is az emberekről, a különböző típusokról és érzelmekről. Hogy mennyire érti egy kisgyerek ezt a párhuzamot, azt nem tudom, nekem tetszett. Az illusztráció is.
Aranyos, de nem egészen értem, milyen korosztálynak szánták. A nagy betűk, kevés szöveg, egész oldalas képek kicsiknek valók, de a hat és fél évesem se tudta, mi az a szoftver (nem elég kocka). Nekem az utolsó oldal tetszett a leginkább, addig úgy voltam vele, hogy jó-jó, de mi ez. Nem mintha választ kaptam volna rá, de a opciók viccesek voltak.