Vasárnap Nyitracsehin VII. Szent György-napi Vigadalom lesz

„Az ősi Szent György Lovagrendet 1326-ban Károly Róbert király többféle céllal hozta létre Visegrádon. Elsősorban azért, mert bár ő anyai ágon az Árpád-ház leszármazottja volt, de külföldről kapott meghívást a királyi trónra, s háromszor kellett megkoronázni őt, mire személyét elismerték. Saját családja tagjait éppen a lovagrenden keresztül próbálta megvédeni a támadásoktól. A másik cél az volt, hogy a lovagrenden keresztül segíteni kívánta a szegény, rászoruló embereket. Nem utolsósorban pedig a Szent Korona őrzése végett is alakult meg az egykori lovagrend, amely csak rövid ideig működött, majd a XX. században bekövetkezett rendszerváltás után az azóta már elhunyt id. Cseke László elsősorban karitatív tevékenység végzése céljából alakította azt újjá. Miután részt vettem a lovagrend több rendezvényén, Cseke László felkínálta nekem a felvidéki tagozat létrehozásának lehetőségét. 1997-ben meg is alakult a rend felvidéki nagypriorátusa, majd a kancellár úr a magisztrátus beleegyezésével ki is nevezett nagypriorrá, s idén már a 20. évfordulónkról emlékezünk meg“ – mondta el beszélgetésünk elején Csámpai Ottó.

Nagypriorátusukat 13 személy alkotja, de elit csoportként nem is a taglétszám növelése, hanem a minőségi munka végzése a céljuk.

Csámpai Ottó néhány évvel ezelőtt Pozsonyból költözött vissza zoboralji szülőfalujába, Nyitracsehibe, ahol létrehozta a különféle magyarságtudat-erősítő rendezvényeknek helyet adó Jurta Látványtárat. „Hazatérve sajnálattal vettem tudomásul, hogy a szülőfalumban tartalmas műsorokból hiány mutatkozik. Ezért 2007-ben nagypriorátusunk bevonásával első ízben rendeztük meg a tavaszváró-közösségkovácsoló Szent György-napi Vigadalmat, amely során a hajdani lovagi és katonai hagyományokat is felelevenítjük, miközben a helyi és a távolabbról községünkbe érkező érdeklődők gyarapíthatják is ismereteiket, és jól is szórakozhatnak. Megjegyzem: a vigadalom megszervezése nagypriorátusunk sokrétű tevékenységének csak egy szelete. Például idén mi kaptuk azt a megtisztelő feladatot, hogy szervezzük meg a lovagrend 24. nyári egyetemét, amelyet júliusban Rozsnyón tartunk“.

Kezdetben a Szent György-napi Vigadalom 2011-ben nagycsaládias hangulatban a Jurta Látványtárban zajlott. Majd a nagyprior távoli rokona, Csámpai Sándor a nyitracsehi templom mellett kialakított egy hangulatos füvészkertet, amely 2014-ben az egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő vigadalom új helyszíne lett.

„Örvendetes, hogy évről évre egyre többen látogatnak el a rendezvényünkre, amely szervezéséből a lovagrend felvidéki tagjain kívül helyi magánszemélyek is szívesen kiveszik a részüket. A teljesség igénye nélkül megemlíteném, hogy például Kátai Zoltán énekmondó és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes már háromszor lépett fel nálunk. Az utóbbi években jelentős mértékben bővült azon előadó-barátaim köre, akik akár csak az útiköltségük térítése fejében is szívesen fellépnek Nyitracsehin. Hangsúlyoznám: csak tagdíjakból működünk, ugyanis függetlenségünk megőrzése érdekében nem fogadunk el anyagi támogatásokat pártoktól, alapítványoktól. Tapasztalataink szerint kevés pénzből is megvalósíthatók színvonalas rendezvények, ha megvan a kellő akarat“ – mondta a rendezvény ötletgazdája, főszervezője.

Idén is gazdag program várja a vasárnapi Szent György-napi Vigadalom résztvevőit, ahol ezúttal elsősorban a fiataloknak nyújtanak bemutatkozási lehetőséget. „Például a lovagrend apródképző tagozatának növendékei a Zoboralji Apródokkal íjászatban, vívásban és másféle ügyességi versenyek során először mérik majd össze a tudásukat. Az erdélyi Korondról származó, immár Budapesten élő Kovács Krisztina énekes a párjával, Kiss László budapesti dalénekessel együtt lép majd fel. Az előadók között a „hazai színeket“ a zsérei Földessy László pánsípművész és a gímesi-martosi tagokból álló Ghymesi Igricek gyermekzenekar képviseli majd“.

Teljes harci díszben, lovaikkal együtt mutatkoznak majd be a Csallóköz több településéről származó Felvidéki Coburg-huszárok, akik az 1848/49-es magyar forradalomra jellemző harcművészetet elevenítik fel. „Ellenséget a tatai janicsárok személyében hívtunk meg magunk közé, mintegy figyelmeztetve a jelenkori janicsárok létére... Õk a török kor harcművészetét, viseletét és fegyverzetét tárják elénk. Szabadtéri műsorokról lévén szó nagyon bízunk a kellemes időjárásban. Bár annak ellenére, hogy tavaly hideg-szeles idő volt, a résztvevők mégsem mentek korábban haza. Nagyon sok magyarországi és pár, a magyar kultúra és hagyományok iránt érdeklődő üzbég vendégre is számítunk“ – egészítette ki az elmondottakat.  

Az ingyenes vigadalom idején értékes könyveket is árusítanak majd megfizethető áron. Például dr. Cey-Bert Róbert Gyula világhírű író, őstörténetkutató műveit és a budapesti Püski Könyvkiadó további kiadványait is. Kézművesek irányításával különféle foglalkozásokat tartanak a gyermekek számára. A már említett apródok pedig majd íjászkodni és vívni is tanítják az esetleges követőiket.

Végül Csámpai Ottó a következő nagyszabású rendezvényeik, így a júliusra tervezett rozsnyói nyári egyetem és a vezekényi csata hősi halottairól történő megemlékezés részleteire is kitért. Mint mondta, a július 23-29. között zajló nyári egyetemre a meghívott jeles előadók már visszajelezték részvételi szándékukat. A nagy érdeklődést jelzi, hogy már csak öt helyet tudnak felkínálni a további résztvevőknek.

„Idén emlékezünk meg a vezekényi csata 365. évfordulójáról is. Tudvalevő, hogy a török sereg ellen Nagyvezekénynél augusztusban vívott csatában négy Esterházy-sarj vesztette életét. A történtekről ötévente novemberben szoktunk megemlékezni Nagyszombatban, ahol az Esterházyakat később eltemették. Az ottani Keresztelő Szent János-székesegyházban idén is lesz ünnepi istentisztelet, majd a városban látványos felvonulást tartunk, és közösen látogatunk el a vezekényi emlékműhöz, amely megkoszorúzásával ér majd véget az emlékműsorunk. Megjegyzem: a vezekényi csatáról két évtizeddel ezelőtt még nem nagyon hallhattunk, annak létét ugyanis lovagrendünk hozta be a köztudatba, s kötelességünknek érezzük a megemlékezések folytatását“ – zárta tájékoztatását a felvidéki nagyprior, Csámpai Ottó.