Hírességek könyvjegyei tárlat nyílt Esztergomban

„Ex Libris Meis – Könyvjegyek az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményének köteteiben” címmel nyílt és év végéig látható új kiállítás a Bibliotecha-ban. Az Ars Sacra egyházművészeti és egyháztörténeti fesztivál részeként megnyílt tárlaton a középkortól napjainkig tartó ívet húzva tekinthetők meg a királyok, főnemesek, egyházvezetők, művészek, tudósok, közemberek ex librisei.

Pöltl Zoltán

Különleges kiadványok láthatók a kiállításon

Fotó: P.Z.

Az nem meglepő, ha az ex libris, mint ábrázolási műfaj a könyvnyomtatással együtt indult hódító útjára, ahogy az sem, hogy a korai időkben rendkívüli értéket képviselő kötetekbe belefestett, belerajzolt, majd később „nyomdázási” technikával bevitt ex libris (könyvjegy) azt a célt szolgálta, hogy jelezze a kötet tulajdonosát, annak társadalmi rangját, hivatását, szakmáját. Az ex libris szinte minden esetben díszes, figurális ábrázolás, ami lényegesen elegánsabb, mint ha csak valaki a szignóját írta volna bele az adott könyvbe.

Az ex libris kultusz ma is él, számos híresség vagy akár megszállott könyvritkaság gyűjtő készíttet saját ex librist. A magyar középkori történelem óta élő magyar ex libris kultúrát mutatják be az esztergomi Bibliotheca munkatársai, amikor a szeptember 16-án kezdődött és 24-éig tartó Ars Sacra egyházművészeti és egyháztörténeti fesztiválhoz csatlakozva nyitották meg a könyvjegyekről szóló tárlatukat. A három nagy vitrinben elhelyezett kiállítás mellett a főszékesegyházi könyvtár látogatói az intézmény elsőszámú kiállítási tárgyán, a Bakócz-graduálén is találhatnak ex librist, így a könyvtár állandó kiállítása e ponton is kötődik a mostani újhoz.

Az intézmény közösségi oldalán így fogalmaz a kiállított anyagról: „A látványos kiállításon több mint 80 könyvjegy tekinthető meg, a 15. századitól egészen a modern darabokig. Emellett röviden megismerkedhetünk az ex librisek történetével, különböző korszakokra jellemző fajtáival, készítésük módjaival. Értékes információkkal gazdagodhatunk továbbá a könyvtár gyűjteményében fellelhető könyvjegyekkel elsőként részletesen foglalkozó Némethy Lajos személyéről, munkásságáról.”

A tárlat számos híresség ex librisét is felvonultatja, így például Mátyás király, Csáky Miklós hercegprímás, Mossóczy Zakariás humanista főpap, Némethy Lajos egyházi író, Georg Faiglin ágostonos szerzetes, Majer István teológiai doktor, Kosztolányi István hitoktató, Ravasz László református püspök, valamint Paskai László bíboros és Erdő Péter bíboros ex libriseit láthatja a publikum.

A kiállításhoz rendelt magyarázó szövegben így írnak a könyvtár munkatársai: „A könyvnyomtatás feltalálása után tűntek fel a különálló, nyomtatott tulajdonjegyek, a tulajdonképpeni ex librisek, amelyeket a kötéstábla belső oldalára, illetve valamely előzéklapra ragasztottak a tulajdonosaik. (…) Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteménye, gazdag könyvtörténeti anyaga lehetővé teszi, hogy a könyvjegyek szinte valamennyi típusát áttekintsük, megismerjük a könyvjegyek szimbolikus előzményének tekinthető láncos könyvektől, egészen napjaink tulajdonjegyeikig.” Itt olvasható az is, hogy az első fametszetes ex librisek már a 15. századtól léteztek, majd őket követték a 16. században a rézmetszetes változatok, illetve arról is tájékoztat az intézmény, hogy a 17. századtól milyen ábrázolástechnológiai és tartalmi időszakai voltak ennek a különleges műfajnak.

Az első ex libris tárlat
A Pázmány Péter utcai intézményben megnyílt tárlat egyik kiemelt részén könyvvel és leírással is felidézik a 120 évvel ezelőtt megtartott első magyar ex libris kiállítást. Az országos jelentőségű tárlaton akkor 47 kiállítótól 767 darabot csodálhatott meg a publikum. A Budapesti Napló 1903. május 10-ei számából kiollózott cikkben így írt a korabeli tudósító: „Az ex libris-kiállítás az iparművészeti palota alsó traktusában van, s e nemben az első kiállítás hazánkban. Rég elfeledett műgyakorlatot elevenít fel régi példányok kiállításával, s buzdít modern (német, francia, angol és magyar) ex librisek bemutatásával.” A korabeli zsurnaliszta írásában annak a reményének is hangot ad, miszerint az ex librisek tárlata könyvek vásárlására, olvasására buzdítja majd a közönséget. Emellett felsorol pár nevet a múlt századelő „legmenőbb” ex libris alkotói közül, így például Teleszky Paula, Morelli Gusztáv, Pap Henrik, Förk Rezső, Nagy Sándor, Faragó József, Rozsnyay Kálmán, Kürthy György, Udvardy Géza, Horti Pál és Helbing Ferenc nevét is közölte.