▾

Külső források (nem ellenőrzött)

Úgy kell-e értelmezni a 2002/24/EK irányelvet (1 ), különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének d) pontját (amely szerint az irányelv a közúton vagy terepen való versenyzésre szánt járművekre nem vonatkozik), hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára ezen irányelv alkalmazásának kiterjesztését minden szárazföldi közlekedésre (azaz a két- vagy háromkerekű gépjárműveknek a közúton kívüli és/vagy magánterületen való használatára is), anélkül hogy a közúton (verseny) vagy terepen való versenyzésre szánt járművekre vonatkozó kivételt engedélyeznék?

A 2010. június 23-án és 24-én Brüsszelben megrendezésre került, „Az ESZA jövőjének alakítása – az ESZA & az Európa 2020 stratégia” elnevezésű konferencián a harmadik országokbeli, az uniós és tagállami hatóságok, szociális partnerek és civil társadalom több mint 450 magas szintű képviselője ült össze.2 2010 decemberében kifejezetten a nem kormányzati szervezetekkel és a szociális partnerekkel konzultáltunk.

Az irányelv céljának elérése érdekében – de anélkül, hogy olyan további terhet rónának a kisebb kikötőkre, amely aránytalan lenne a várt eredményhez képest – ezt az irányelvet azokra a kikötőkre kell alkalmazni, amelyek teljes éves tengeri forgalmi volumene megfelel a „nemzetközi (A kategóriás) tengeri kikötők” teljes éves tengeri forgalmi volumenének, ahogyan az meghatározásra került a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban10 , nem érintve azonban a tagállamok azon lehetőségét, hogy úgy döntsenek, hogy ezt az irányelvet más kikötőkre is alkalmazzák.

Az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvében2 és annak a demokrácia, a párbeszéd és a vita érdekében készült D-tervében3 a Bizottság nemrégiben újra leszögezte, hogy a polgárok – mindenekelőtt a fiatalok – számára biztosítani kell annak módját, hogy aktívan részt tudjanak venni az európai döntéshozatal alakításában, valamint meg kell erősíteni bennük azt a tudatot, hogy az európai projekt az ő projektjük is.

A civil társadalmi kapcsolatokkal összefüggő újabb események között említhető a nagyon sikeres „Emberek közötti kapcsolatok éve” 2005-ben, két EU-központ létrehozása Japánban (2 ) Tokió (3 ) területén és Kanszaiban (4 ), valamint egy közös szimpózium Brüsszelben, 2006 áprilisában, melynek célja a „Közös jövőnk alakítása” cselekvési terv terén eddig elért előrehaladás, valamint olyan lehetséges változtatások megvitatása, melyek szükségesek ahhoz, hogy a terv megfeleljen a változó helyzetnek Japánban, az EU-ban és máshol.

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról (12 ) és a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvek (13 ) alapvető jogi eszközök a diszkrimináció elleni küzdelemre és a foglalkoztatási integráció előmozdítására irányuló tagállami jogszabályok és gyakorlatok meghatározásához.

Az említett rendelkezések hozzájárulnak egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti, hogy a civil szervezeteket mind nemzeti, mind európai szinten nagyobb mértékben vonják be az Európai Unió politikaalkotó és döntéshozatali folyamataiba, valamint hogy folyamatos, strukturált párbeszéd bontakozzék ki e szervezetek és az uniós intézmények között, amint erről az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (1) és (2) pontja rendelkezik.

Tekintettel arra a tényre, hogy (a) az emberek szabad mozgáshoz való joga egyike a Szerződésben (1 ) lefektetett alapvető szabadságjogoknak, (b) az EU célkitűzéseinek (2 ) egyike a tagállamok határain a határellenőrzések megszüntetése, amint azt a schengeni közösségi vívmány (3 ) megerősíti, és (c) a szállítás egy olyan terület, ahol van a közösségnek közös politikája (4 ), a közúti szállításra vonatkozó jogszabályok összehangolása legfőbb jelentőségű kérdésnek tűnik, különösen a belső piac (5 ) teljessé tétele szempontjából.

A „Pizza Napoletana” készítésének folyamatát különösen a következők határozzák meg: a tésztamassza, a kelesztés reológiája és jellege (két időbeli fázist és időbeli/hőmérsékleti jellemzőket megkülönböztetve); a cipók elkészítése és alakítása; a megkelt tésztakorong kezelése és elkészítése; a sütő előkészítése és a sütés jellemzői (idő/hőmérséklet), a szigorúan fatüzelésű kemence sajátosságai.

Figyelemmel a Bíróságnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon alapuló kártérítés korlátozását megalapozó körülményekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, egy olyan közlekedési balesettel kapcsolatban, amelyben egy személygépjármű és egy kiskorú által hajtott kerékpár érintett, és amelynek következtében utóbbi testi sérüléseket és anyagi kárt szenvedett, ellentétes-e a közösségi joggal, és különösen — a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló — első (72/166/EGK) irányelv (1 ) 3. cikkének (1) bekezdésével, második (84/5/EGK) irányelv (2 ) 2. cikkének (1) bekezdésével, illetve harmadik (90/232/EGK) irányelv (3 ) ötödik (2005/14/EK) irányelv (4 ) 4. cikke által beillesztett 1a. cikkével az említett károk megtérítésének kizárása vagy korlátozása abban az esetben, ha a kárt okozó esemény a kerékpárosnak róható fel?

A közös európai menekültügyi rendszer kidolgozásában az EGSZB már 2002 óta számos véleményén keresztül részt vesz, melyek között megemlíthető a jelen átalakítás tárgyát képező irányelvről szóló vélemény (1 ), a jövendőbeli közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos zöld könyvről szóló vélemény (2 ), valamint a menekültügyi stratégiai tervről szóló vélemény (3). 2.4 A menekültügyi szakpolitikákkal kapcsolatos, 2008. június 17-én elfogadott tervével (4 ) („Politikai terv a menekültügyről”) az Európai Bizottság a Közös Menekültügyi Rendszer második szakaszának lezárását javasolta a védelmi normák javítása és ezek EU tagállamokban történő egységes alkalmazása révén.

A nemzeti parlamentek így az Europol működését szabályozó jövőbeli rendelet kialakításához is hozzájárulhatnak.

Európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért (4) – ebben a véleményben az EGSZB azt kérte, hogy kezdődjön intézményi elemzés „a civil társadalom szerepéről az Európai Unió külpolitikájában az emberi jogok témájában, valamint arról, hogy hogyan lehetne a civil társadalmat a legközvetlenebb módon bevonni ennek a politikának a végrehajtásába.

Az európai civil szervezetek civil párbeszédben való képviseletéről folyó viták során az EGSZB már több alkalommal (14 ) hangsúlyozta, hogy csak a szilárdan megalapozott reprezentativitás ruházhatja fel a civil társadalom szereplőit azzal a joggal, hogy részt vegyenek az európai bizottsági határozatok alakításának és előkészítésének folyamatában, ahogy ez igaz az európai szociális párbeszédben részt vevő szociális partnerek esetében.

Végül azon szempontok alapján, amelyeket maga az Európai Bizottság vetett fel a Közös Szállítási Politika külön célkitűzéseire való tekintettel, a légi és tengeri szállítási ágazatokban végzett közérdekű szolgáltatásokért nyújtott kompenzáció is ki van zárva (3 ) az alkalmazás alól, azoknak a szigeteket összekötő közérdekű tengeri járatoknak a kivételével, amelyeknek az éves forgalma nem haladja meg a 100 000 utast.

Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó, ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentése keretében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e közös szabályok létrehozására uniós szinten összevethető módszerek, gyakorlatok és minimumszabályok kialakítása céljából, figyelembe véve a közúti közlekedésbiztonságot érintő nemzetközi együttműködést és meglévő megállapodásokat, különösen az 1968. november 8-i Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményt.

Úgy kell-e értelmezni a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó harmadik irányelv (1 ) 1. cikkében foglaltakat, hogy azokkal ellentétes az, ha az olyan körülmények között lezajlott közlekedési baleset esetében, mint a jelen konkrét eset idő-, mód- és helybéli körülményei, a portugál polgári jog — konkrétan a portugál polgári törvénykönyv 503. cikkének (1) bekezdése, 504., 505. és 570. cikke — a baleset kiskorú áldozata után járó kártérítéshez való jogot azon oknál fogva zárja ki vagy korlátozza, hogy részben vagy akár kizárólagosan a szóban forgó kiskorú személy játszott közre a káresemény bekövetkeztében?

A 2000/26/EK irányelv (1 ) 6. cikke (2) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezést úgy kell-e értelmezni, hogy a károsult személy lakóhelye szerinti tagállamban lévő kártérítési testület passzív anyagi jogi perbeli legitimációval rendelkezik az olyan polgári jogi eljárásban, amelyet a károsult személy — akinek a kára a nem a lakóhelye szerinti tagállamban történt olyan közúti balesetből származik, amelyet tagállamban biztosítással rendelkező, tagállamban üzemben tartott gépjárművel okoztak — kárának megtérítése érdekében indít abban az esetben, ha attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor e fél a szóban forgó igényét bejelentette a balesetet okozó gépjármű biztosítóintézetének vagy ez utóbbi kárrendezési megbízottjának, azok egyike sem adott indokolással ellátott választ a szóban forgó kérelemre?

Noha az európai repülésbiztonság 2006-ban kielégítő volt – többek között olyan, közösségi szintű intézkedéseknek köszönhetően, mint a „fekete lista”, amely az európai polgároknak fokozottabb védelmet nyújt a megbízhatatlannak ítélt légitársaságokkal szemben –, a világ más tájain bekövetkezett szerencsétlenségek, amelyek némelyike5 nagy valószínűséggel a tág értelemben vett légiforgalmi ellenőrzésnek tudható be, arra intenek, hogy a biztonság soha nem magától értetődő, hanem szakadatlan erőfeszítéseket követel.

A korábbi együttműködés megerősödését követően 2001-ben az EU és Japán úgy határozott, hogy a „Közös jövőnk alakítása” (Shaping our Common Future) elnevezésű cselekvési tervvel elindítja az EU és Japán közötti együttműködés évtizedét (1 ).

Az 1996. évi K+F közösségi keretszabály 1. melléklete szerint a kísérleti fejlesztés az ipari kutatás ismereteinek átültetését jelenti egy, az új, módosított vagy javított termékekről, eljárásokról vagy szolgáltatásokról szóló tervbe, sémába vagy tervezetbe, attól függetlenül, hogy azokat értékesítésre vagy felhasználásra szánják, beleértve egy első, nem kereskedelmi felhasználásra alkalmas prototípus létrehozását is.

A csoport feladata magas színvonalú jogi, gazdasági, műszaki és/vagy gyakorlati rálátást és szakértelmet biztosítani a Bizottság számára, segítve azt az uniós közbeszerzési szakpolitika kialakításában.

Még ha e hatást valamelyest ellensúlyozza is a felülvizsgálati záradékban (a közös álláspont 30. cikke) a közlekedési balesetekre tett külön hivatkozás – amelynek azért célja kiemelt figyelmet biztosítani a rendelet alkalmazásáról szóló jelentésben a közlekedési balesetek kérdéskörének, hogy értékelje a Közösségen belül a közlekedési balesetekre érvényes jog teljes körűen összehangolt szabályainak hiányában kialakuló helyzetet – a Bizottság inkább el tudta volna fogadni a módosított javaslatában (a 24. cikk (2) bekezdésében) szereplő szöveget.

Ennek alapján az EGSZB már 2008-ban is úgy vélte, hogy a költségvetési politika meghatározására „nem kerülhet sor anélkül, hogy ne választanánk megalapozottan a föderalizmus (4 ) és a kormányközi rendszer között.

Éppen ebben a jelenlegi, környezetpolitikai szempontból meglehetősen nehéz időszakban (a megtörtént és a következő bővítés, problémák a gazdaságpolitikában és a lisszaboni folyamat megvalósításában, a NATURA-2000 hálózat végleges kialakítása), amelyben egyrészt a környezetvédelmi normák megvalósítása a cél, főként az új tagállamokban, másrészt meg kell szervezni a gazdasági növekedés elválasztását a készletek elhasználásától, illetve a környezetterheléstől, az Európai Bizottságnak elegendő politikaformáló pénzügyi eszközt kell kézben tartania.

részt kíván venni a belügyi és biztonsági terület 2013 utáni évekre vonatkozó pénzügyi eszközeinek felülvizsgálatában, valamint hozzá kíván járulni a lehetséges pénzügyi eszközök kialakításához.

A javaslat, miszerint 2013 a polgárok európai éve lesz, valós lehetőséget teremt a választásokon való részvétel bátorítására irányuló erőfeszítések növelésére, az érdekelt nemzeti és helyi hatóságok, valamint a tagállamok és polgáraik politikai életét formáló legfontosabb szereplők bevonásával.

A szubvencióellenes alaprendelet szerint meg kell vizsgálni, hogy az előállítási költségek és a cégek pénzügyi helyzete tekintetében nem állnak-e fenn olyan jelentős torzulások, amelyeket a korábbi nem piacgazdasági rendszerből hoztak át, és – a fentieknek megfelelően – a korábbi nem piacgazdasági rendszerből áthozott állami befolyásnak kell tekinteni az olyan cselekményeket, amelyekben az állami részvétel az üzleti környezetet olyan eszközökkel formálja, melyek a nem piacgazdasági rendszerekben tekinthetők tipikusnak.