Kedd reggeli hírlevelében a Politico arról írt, hogy kedden az Európai Bizottság német-francia nyomásra feloldhatja a magyar kohéziós források kifizetését. A horizontális feljogosító feltételek miatt folyó eljárás azonban addig nem zárható le – így az utalások elvi gátja sem szűnhet meg –, amíg egy jogszabályt még nem fogad el a magyar országgyűlés.
Több brüsszeli forrás egyszerű félreértésnek, tárgyi tévedésnek nevezte a Politico értesülését a Portfolio-nak.
Szerintük abból a fals logikából indulhattak ki az újságnál, hogy az Európai Bizottság politikai kollégiuma kedd délután ül össze. A legtöbb, a végrehajtó testület által hozott döntés pedig csak itt születhet meg.
Csakhogy a lapunknak nyilatkozó uniós tisztviselők jelezték, hogy nincs napirenden a magyar eljárás, másrészt addig amúgy sem léphetnek, amíg a magyar kormány minden szükséges jogszabályt nem ver át az országgyűlésen. Harmadjára pedig nem is szükséges a teljes kollégium, elég egy biztos döntése a kollégium nevében írásos formában.
Még a magyar parlamentnek kell szavaznia
Ahogy arról írtunk, ezzel együtt várhatóan pozitív döntés születik az igazságügyi reform végrehajtása után a horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban, bár itt is lehet még egy csavar. Az Európai Bizottság november elején két tisztázó kérdést küldött már csak az Orbán Viktor vezette kabinetnek, amelyek megválaszolásától függnek a kifizetések.
Ebből egy a Kúria ügyelosztási rendjéről szólt, ugyanis Brüsszel garanciákat várt arra, hogy abba emberileg ne lehessen beavatkozni – vagyis egyes tárgyalásoknál egy automata rendszer döntse el, melyik bírói kollégium dönthet. A másik pontban a magyar bírák azon jogának megerősítését várták el, hogy közvetlenül az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordulhassanak előzetes jogegyeztetésért.
Az már két hete, egy bizottsági technikai egyeztetésen nyilvánosságra került, hogy mindkét ügyben jogszabály-módosításra van szükség.
Amint múlt héten megírtuk, a Kúria ügyelosztási rendjének befolyásmentességét biztosító határozatot a múlt héten már közzé tette az Orbán-kormány a Magyar Közlönyben. Azonban az EUB esetében ez még nem történt meg.
A Parlament napirendje szerint erről a kérdéskörről csak kedd este szavaznak a magyar képviselők egy salátatörvénybe elrejtett paragrafuscsomagban. Tehát az Európai Bizottságnak – amely nemcsak elvárhatja a különböző jogállamisági elveket, de azok őt is kötik – nem is dönthet a feloldásról, amíg a jogszabály nem ment át. (Bár ebben megengedőbb a jog, de alapvetően a változtatások kihirdetését is meg kellene várnia Brüsszelnek, hogy léphessen.)
Az uniós bírósággal való előzetes jogegyeztetési lehetőséget biztosító passzusokat a kormány „az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló salátatörvényben terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő egy új fejezettel egészül ki, amely definiálja a testület kötelmeit az EUB döntéshozatalai esetében.
Továbbá a Btk.-ban is módosul egy paragrafus, amely szerint „a bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely európai uniós jogi aktus vagy jogszabály vonatkozásában szükséges.”
Hogy ezek a passzusok megfelelnek-e az Európai Bizottságnak, arról korábban részletesen egyeztetett Brüsszelben a kormány. Így ha nem írták át ezeket azóta, akkor ezekkel teljesülhetett az igazságügyi reform.
Hosszú eljárás, időbeli egybecsúszás
Az elmúlt hetekben, főként az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntések magyar vétóbelengetései miatt, a nemzetközi sajtó rendre arról írt, hogy az Európai Bizottság a források feloldásával próbálhatja meg „lekenyerezni a magyar kormányt”, hogy támogassa az uniós csúcson a csatlakozási tárgyalások elindításáról szóló javaslatot, valamint szavazza meg a Kijevnek szánt források folyósítását. Brüsszel formálisan és informálisan is többször jelezte már, hogy ilyen politikai alkut egyszerűen nem tud megkötni az unió saját szabályai miatt sem.
„A helyzet az, hogy a magyar kormány lassan válaszolt a kérdésekre. Az igazságügyi reformról szóló egyeztetések július második fele óta tartanak. A Bizottságnak összesen 90 napja volt az ellenőrzésre, de az óra megállt, amíg a magyar fél nem válaszolt egy feltett kérdésre.
Az Orbán-kormány többször is lassan lépett, így egybe csúszott a két ügy, de azok között nincs összefüggés
– jelentette ki egy a tárgyalásokra rálátó forrásunk, ráadásul állítását többen megerősítették. Olyan tisztviselővel is beszéltünk, aki szerint valós lehet az a konspirációs teória, hogy direkt nyújthatta ki a kormány a válaszadási időszakot, hogy Ukrajna ügye és a horizontális feljogosító eljárás egy időben legyen. Mások ezt cáfolják, mivel állítják, folyamatosak voltak az egyeztetések, egyszerűen „történelmileg így alakult” a magyar ügy tárgyalása.
A nekünk nyilatkozók szerint így nem is befolyásolja majd az Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről, valamint az ukrán segélyek folyósításáról szóló szavazást a kohéziós forrásokat felszabadító esetleges döntés. „A magyar kormánynak nincs értelme zsarolni, világosan megmondtuk többször, hogy amint megvan a két jogszabály, a kohéziós források egy része megindulhat Magyarországra” – jelezte egy uniós diplomata, aki nem is optimista a csütörtökön kezdődő Európai Tanácsban tartott csúcstalálkozót illetően, arra számít, hogy a magyar kormány megbénítja a döntéshozatalt.
Milyen pénz is jön most?
Ha tehát minden a papírforma szerint alakul, akkor legkorábban szerdán már megjöhet a pozitív értékelés a magyar igazságszolgáltatási reformról. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság kimondja: teljesült az egyik horizontális feljogosító feltétel, és ezzel a megállapítással felszabadul minden olyan kohéziós forrás, amit egyéb ügyek nem blokkolnak. Fontos azonban tisztázni, hogy Magyarország ellen több jogállamisági tárgyú eljárás is fut, ebből pedig most csak egy rendeződhet.
Ráadásul az sem teljesen: a Bizottság a végrehajtás minőségét is vizsgálhatja, tehát ha szabálytalanságot, hiányosságot látnak Brüsszelben az igazságügyi reformnál, akkor újra léphetnek majd.
Viszont a jóváhagyással megnyílik az út a közel 22 milliárd eurónyi Magyarországnak járó kohéziós források egyéb procedúrákkal nem blokkolt tételeinek kifizetésére. Így papíron 13 milliárd euró szabadulna fel, csakhogy a kifizetésekhez tematikus (szakpolitikai, technikai) feltételeknek is meg kell felelni, viszont itt még hiányosságok vannak a magyar kormány részéről. Ezek a tematikus kritériumok összesen 7 milliárd eurót blokkolnak, de ez részben átfedésben vannak a kondicionalitási eljárással.
Ennek következtében csak 2,5-3 milliárd euró blokkolódik majd a tematikus tételek miatt, vagyis összesen 10 milliárd euró hívható le.
Tisztázni kell azt is, hogy a jogállamisági eljárás (ami a gyakorlatban független a horizontális feljogosító feltételektől) nem zárul le. Ez, a brüsszeli zsargonban kondicionalitási procedúrának nevezett folyamat 6,35 milliárd eurónyi magyar forrást továbbra is zárolva tart még, hiába volt előrelépés a magyar kormány részéről a 17 féle jogállamisági eljárási feltétel teljesítése felé. Itt a háttér az, hogy a tavaly december közepén a Tanácsban elfogadott jogállamisági felfüggesztő döntés miatt a Bizottságnak egy év után egy új értékelést kell elkészítenie, hogy mely területeken van előrelépés, melyeken nem kielégítő az, és ezek alapján ismét javaslatot kell tennie a Tanács felé, hogy mennyi kohéziós forrást javasol továbbra is felfüggesztve tartani.
Itt a Bizottság szigorú hozzáállása tudomásunk szerint az, hogy amíg nincs a 17 feltétel mindegyike maradéktalanul teljesítve, addig semennyi forrást nem lehet felszabadítani, és éppen ezért tesz javaslatot arra, hogy maradjon zárolva továbbra is a 6,35 milliárd eurónyi forrás (a TOP, az IKOP és a KEHOP 7 évre járó keretének 55-55%-a).
A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) feloldása is várat még magára, mivel a magyar kormány nem teljesítette mind a 27 szupermérföldkövet, amelyről megállapodott az Európai Bizottsággal. Ez nem csak az RRF 5,9 milliárd euróját blokkolja, de a RePowerEU-fejezet 4,6 milliárdos részét is, de abból előlegként, két részletben 20 százalék kifizethető, ahogy arról pénteken döntöttek is az Európai Tanács pénzügyminiszteri ülésén (Ecofin). A kifizetésekről, az eljárások kilátásairól, várható menetéről ebben a magyarázó cikkünkben írtunk.
A kohéziós források 10 milliárd eurójának kifizetése sem azonnal kezdődik meg, hanem évek alatt elnyújtva történik meg, amint a fejlesztési számlákat kiküldi a magyar kormány Brüsszelbe utólagos kifizetés céljából. Az első számlák kifizetésére a Bizottságnak 60 napja van ahhoz képest, hogy kimondja az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel teljesülését, tehát az első tételek legkésőbb február közepéig érkezhetnek meg.
Egyelőre úgy tudjuk, hogy a magyar hatóságok eddig mintegy 500 millió eurónyi fejlesztési számlát küldtek ki Brüsszelbe, tehát ezek kifizetése történhet meg először február közepéig.
A tematikus tételek több operatív programot is érintenek, tehát azokból egy-egy fejezet még nem lesz szabadon felhasználható, úgy tudjuk, az biztos, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz esetében nem lesznek megkötések a kondicionalitási eljáráson kívüli forrásokra. Viszont ez a gyakorlati kifizetéseket nem befolyásolja majd a többi programnál sem, mert a kormány előlegfizetésekre a már egyeztetett részeknél tud majd számlázni.
Címlapkép forrása: EU.
