Professional Documents
Culture Documents
ANTHOLOGIA
ANTIJUDAICA
Őszinte beszéd a zsidókról
Előszó
„Azantiszemitizmus elfogadhatatlan. Lelkileg mindannyian szemiták vagyunk." (XI. Pius pápa, 1938.
szeptember 6.)
Van a világon egy lélekszámban kicsiny, az önértékelés terén viszont felülmúlhatatlan embercsoport
(nép, faj, vallás, kaszt vagy mindez együtt?): eredetük a régmúlt homályába vész, senki sem tudja honnan is
jöttek valójában, tény viszont, hogy jelenlétüktől lett „viselős" az utolsó két évezred, és különösen az utolsó
két évszázad történelme. Saját, privát használatra szánt istent kreáltak maguknak, ami önmagában nem lett
volna baj, hiszen a többi népnek is voltak / vannak saját isteneik, de ők ugyanazzal a lendülettel kétségbe
vonták a konkurens istenek létét, s ezzel megteremtették a vallási fanatizmust, majd ráadásul mono-teista
szellemi perverziójukkal megfertőzték az emberiség csaknem felét. Önmeghatározásuk szerint ők az „írás
népe", a „Föld sója", "Isten szeme fénye". Mint látjuk, szerénységüket csak a humorérzékük múlja felül. A
többi nép azonban nem mindig tudta értékelni ezt a fajta sajátos (ön)iróniát, amiből számos diszkrepancia
származott a zsidókhoz - mert hiszen róluk van szó -fűződő kapcsolataik tekintetében.
Ahasvérus, a „bolygó zsidó" ivadékaiként mindig is imádtak csavarogni (ők voltak az első turisták),
előszeretettel kerestek fel idegen országokat, legtöbbször pereputtyostól, gyakran munkavállalás céljából. Mivel
a befogadó országokban állítólag törvényileg tiltották el őket a fizikai munkától, „érdekes" módon teljes
szinkronban szentírásukkal, a Talmuddal, mely szerint a legnagyobb fenyegetés a Jahve parancsait be nem
tartó zsidók számára az, hogy „munkájukat maguknak kell elvégezniük, ahelyett hogy azt másokkal
végeztetnék el", amire később a zsidó szocik sajátos jelszava akként rí-' melt, hogy „éljen a munka... ha más
végzi!", így aztán jobb híján (?) nem mindig „keresztényi" foglalatossággal keresték meg a mindennapi
betevőt, mint például uzsorások, orgazdák, kuruzslók, kocsmárosok, seftelők, szélhámosok, rabszolga- és
lánykereskedők vagy bordélyosok, utóbb a „forradalmak főmérnökeiként" (Gougenot des Mousseaux),
hivatásos világmegváltókként és tév-tanterjesztőkként, gengszterekként, háborús szállítókként, népbutítás-ipari
(film, show-, illetve soabiznisz, média) vállalkozókként vagy éppen tőzsdemanipulátorokként. Előbb-utóbb
azonban szinte mindenhol kitelt az idejük, és a gazdanépek többé-kevésbé drasztikus módon igyekeztek őket
távozásra bírni, légyen szó Perzsiáról vagy Babilonról, Egyiptomról vagy Rómáról, Spanyolországról vagy
Angliáról, Franciaországról vagy Oroszországról, Lengyelországról vagy Németországról és ígytovább.
Dacára azonban a valós vagy vélt üldöztetéseknek és nyomukban a kiűzetéseknek, rendszerint mégis
mindig újra visszakéredzkedtek korábbi „szenvedéseik" színhelyére, nyilván mazochizmusból, mert ahol csak
ütnek, vernek és zaklatnak, oda normális ember ugyebár nem vágyik vissza. Persze, ha valakit mindenhol
üldöznek, annak nincs sok választása: vagy a kivándorlás egy másik, lehetőleg lakatlan bolygóra (egyesek
szerint ez lenne az ideális megoldás), vagy az egyszer már komoly formában (lásd: Hitler) felmerült
Madagaszkár-terv (amihez nyilván a malgasoknak is lett volna egykét szavuk), vagy a saját haza alapítása
mások földjén (Izrael esetében úgymond „ősi jussról" lévén szó, a palesztinoknak ehhez szavuk sem lehet). A
mazochizmussal azonban valahol rokon érzés a szadizmus, amiért a zsidók sohasem mentek a szomszédba,
ahogyan ezt az őstörténetüket - saját forrás lévén nyilván hitelesen - felidéző horror-pornó, az Ószövetség is
tanúsítja. Később, a szétszóra-tásban, hosszú évszázadokon keresztül a hagyományos, szervezett forma helyett
csak alkalmilag és egyénileg áldozhattak a szadizmus oltárán, mint például Torquemada Spanyolhon rettegett
inkvizitoraként; Trockij alias Lev Bronstein a bolsevik terror főteoretikusaként és -praktikusaként; Naftali
Frenkel, az OGPU komisszárja a gulág feltalálójaként; Louis Lepke Buchalter, a Murder Incorporated, az
amerikai maffia ítéletvégrehajtó szerve rémuraként és ebbéli minőségében minden idők legvéresebb kezű
köztörvényes bűnözőjeként (aki több mint kétezer ember likvidálására adott parancsot); vagy éppenséggel
kapókként a náci koncentrációs táborokban, csekistákként a Szovjetunióban, ávósokként Magyarországon...
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 1 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
A Talmud népe úgy hiszi, hogy maga Jahve adott számára felhatalmazást a nem zsidókkal szembeni
kíméletlenségre, és ebbéli hitében az „isteni törvény" későbbi interpretátorai is időről-időre megerősítették.
Benjámin Disraeli, a Brit Birodalom miniszterelnökeként arról értekezik, hogy a szerinte felsőbbrendű szemita
faj az alantas árja faj kiirtására hivatott. (Ha más nem is, az őszinteség mindenképpen a javára irandó.) „AH is
race, there is no other truth", vagyis a faj minden, nincs más igazság, fogalmazza meg 1844-ben híres
maximáját. A Francia Köztársaság miniszterelnökeként kollégája és hitsorsosa, Léon Blum „a zsidó fajt
felsőbbrendűnek, uralkodásra valónak tekinti és kötelességének hiszi, hogy segítse győzelmét, segítse minden
erejével", állapítja meg André Gide. „Azért születtem, hogy egy ragyogó és fénylő országban éljek, a kék ég
világosságában. Ez azt bizonyítja számomra, hogy mennyire tisztán őrződött meg a zsidó vérem. Tiszteljetek
engem arra gondolva, hogy ereimben keveredés nélkül folyik, és hogy egy szennyezetlen faj makulátlan
leszármazottja vagyok'', idézi Blumot életrajzírója, Jean Lacouture. „Számomra a jelenlegi német társadalmi
közösség, erkölcse miatt, a világ egyik pestise, és ha csak egy gombot kéne megnyomnom, hogy kiirtsam az
egészet, azonnal megtenném, megsiratva azt a néhány igazat, aki beleesne a műveletbe", írja Julién Benda, a
két világháború közötti baloldali zsidó entellektüel mintapéldánya az Un régulier dcms le sicc/e (Egy rendes
ember az évszázadban) című művében - remélhetőleg nem önmagára gondolva a címadásnál. ,.Ha nem öltél
meg naponta legalább egy németet, elvesztegetted a napod... Nincs szórakoztatóbb látvány számunkra, mint
egy rakás német hulla", tárja fel lelkének finomságait Ilja Ehrenburg, a szovjet irodalom büszkesége a Háború
című könyvében. Vaszilij Grosszman, a zsidó gyülöletirodalom másik neves producere úgy festi le a németeket
a Vörös Csillag című "klasszikusában", mint „szőrös vadakat, akik kőbarlangjaikban ülve lócsontot
rágcsálnak". Mindez már a régmúlt idők termése, intézhetnék el némelyek egy vállrándítással a dolgot, pedig
efféle példákban manapság sincs hiány. Alexandre Adler, a párizsi Courrier International
szerkesztőségvezetője például az alábbi „magvas" gondolattal örvendeztette meg nemrégiben lapja olvasóit:
„Német-dunai zsidóként agyam egész reflextevékenysége arra koncentrál, hogy miként lehet beazonosítani,
bekeríteni és ha lehet, fizikailag kiiktatni azt az embertípust, amelyet ez az úr (Jörg Haider) képvisel".
Képzeljük el azt a világraszóló ajvézást, ami akkor törne ki, ha valaki hasonló megnyilvánulásra vetemedne
(horribile dictu!) az Adler-féle embertípus vonatkozásában. Nem is beszélve a különböző büntetőjogi és egyéb
szankciókról, amellyel a „véresszájú-nácifasiszta-rasszista-antiszemita stb. uszítót" sújtanák.
Mindig is voltak azonban olyanok, akik nem tettek lakatot a szájukra, még akkor sem, ha a „választott
nép" viselt dolgaival kapcsolatos véleményüknek adtak hangot. Ez az antológia négyszáz ilyen
véleményfoszlányt tartalmaz: írókét és költőkét, művészekét, filozófusokét és tudósokét, hadvezérekét és
államférfiakét; személyekét és intézményekét (a Francia Akadémiától a budapesti Államrendőrségen át a
KGB-ig); politizálókét és apo-litikusakét, jobb- és baloldaliakét, nemzeti- és nemzetközi szocialistákét, anti- és
fiioszemitákét; pogányokat, vallásosokét és ateistákét; jobbára gojokét, de néhány zsidóét is - átfogva több
mint két évezredet és számtalan olyan nációt, ahol a „zsidókérdés" valaha is felmerült. Egyesek egész
müveket, sőt életművet szenteltek a témának, másoknál csak egy lakonikus félmondat utal rá; vannak, akik
hosszabb passzusokkal képviseltetik magukat válogatásunkban, míg mások csupán egy aforizmával, egy
verssorral, egy regény- vagy drámarészlettel, egy esszé-, újságcikk- vagy beszédtöredékkel. Többnyire saját
maguk szólalnak meg, néhányuk álláspontját viszont csak kortársaik közvetítésében ismerhetjük meg.
Mint minden válogatás, némiképpen persze ez is önkényes, már csak azért is, mert esetünkben a
rendelkezésre álló forrás gyakorlatilag kiapadhatatlan (és a dolgok folyását tekintve, úgy tűnik, egyhamar nem
is fog kiapadni). Mindazonáltal úgy véljük, hogy egy meglehetősen reprezentatív referenciaanyagot
nyújthatunk át az olvasónak, mindannyiunk okulására.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 2 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Apollonius Molo (i. e. első század) Rhodosi szónok. Cicero és Caesar tanára.
Könyvet írt a zsidókérdésről (mára elveszett), amelyben sarlatánként bélyegezte meg Mózest, akinek a
törvényei tele voltak a nem zsidók elleni gonoszsággal. „A zsidók az egész emberiség ellenségei. Nem találtak
fel semmi hasznosat, és kegyetlenek", írja máshol. Kivívta a görög-római írók csodálatát.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 3 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„A lengyelországi zsidók a halálba vezető útjukon alig találkoztak németekkel. A táborban a zsidó kapók
nyomorgatták a népet. Hogy milyen nagymérvű autonómiával rendelkeztek, mi sem mutatja ékesebben, mint
az a tény. hogy pl. Theresienstadtban még a hóhér is zsidó volt."
„A zsidó tanácsok tagjainak a kezébe a nácik rendkívüli hatalmat helyeztek letétbe. Ezek szerepe a saját
népük tönkretételében kétségkívül a zsidóság történetének legsötétebb fejezetei közé tartozik. Lengyelországtól
Franciaországig és Skandináviától a Balkánig, a zsidóság elismert vezetői szinte kivétel nélkül valamilyen
formában kiszolgálták a németeket és valamilyen meggondolás alapján együttműködtek velük." (Eichmann
Jeruzsálemben)
Arandtnek ez a könyve nagy felháborodást keltett egyes zsidó körökben. Gershom Sholem, az ismert
kabala-kutató például kifejezésre juttatta ..mély szégyenérzetét és keserűségét nem a kompi Iáció, hanem
összeállítója miatt", akinek felrója „érzéketlenségét és gyakran szarkasztikus, sőt rosszakaratú hangvételét", és
levelet intézett hozzá, amelyben - többek között - ezt írja: „Van a zsidó hagyományban egy nehezen
meghatározható és mégis nagyon is konkrét elv, az Ahavat Israel, vagyis a zsidó nép szeretete. Önben, kedves
Hannah, ahogyan a német baloldalból származó sok más értelmiségiben, kevés nyomát találom ennek..."
Hannah Arendt válasza erre a következő volt: „Tökéletesen igaza van, egyáltalán nem táplálok efféle
szeretetet, éspedig két okból; sohasem szerettem életemben egyetlen népet sem, egyetlen kollektivitást sem,
sem a német népet, sem a francia népet, sem az amerikai népet. Kizárólag a barátaimat szeretem, és az
egyedüli fajta szeretet, amelyet ismerek és amelyben hiszek, az a személyek szeretete. Másodsorban pedig, a
zsidóknak ez a szeretete, minthogy magam is zsidó vagyok, meglehetősen gyanúsnak tűnik számomra." (G.
Sholem, Fidélité et utopie, 1978)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 4 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 5 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Barres, Maurice( 1862-1923) Francia író, politikus, a nemzeti eszme talán legnagyobb hatású
képviselője hazájában.
„Mélyen lent a szívünkben a zsidó csak egy jelző, amellyel uzsorásokat, harácsolókat,
tőzsdespekulánsokat szoktunk megjelölni - mindazokat, akik visszaélnek a pénz mindenhatóságával...
Mindannyiunknak van olyan zsidaja, akit elítélhetünk, és fordítva, olyan keresztényeket is ismerünk, akiket
zsidóként kezelünk... »Le Rothschilddal!«, »Le a zsidókkal!« - ezek olyan formulák, amelyek összefoglalják
azok neheztelé-sét, akik hiányt szenvednek, és azokét, akiknek túl sok jutott. Az antiszemitizmus kezet nyújt a
szocializmusnak." (...)
„Arra, hogy Dreyfus képes az árulásra, a fajából következtetek." (Sccnes et doctrines du nationalisme)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 6 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Benn, Gottfried (1886-1956) Neves expresszionista és avantgárdé poéta Hitler hatalomra jutása előtt,
később a nemzetiszocializmus támogatója.
Úgy festette le önmagát, mint aki „a huszadik század nagy dionüszoszi barbárjait keresi". A szervezett
zsidóságot a világ főgonoszának tekintette. (Der neue Staat und die Iníellektuellen)
Gogol Táras Bulbájában úgy mutatja be a zsidó kocsmárost, mint aki hasonlóképpen jár el, és
ugyanilyen kép bontakozik ki a született oroszokra nehezedő zsidó pénzügyi elnyomásról Dosztojevszkij,
Resetnyikov és Goldwyn Smith írásaiból is.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 7 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
kell arra, hogy a zsidók babiloni Talmudja - ez a manapság is vitathatatlan vallási és civil törvény - nemcsak a
vért írja elő orvosságként, hanem az olyan válogatott "gyógyszereket" is, mint a rothadó fekete jérce és a fehér
kutya ürüléke.
Boswell, James (1740-1795) Skót író. Németországi útleírásában a következő esetet rögzíti: „Wormsban
vacsoráztunk. Bejött egy zsidó a fogadóba és német pénzt váltott velem. Odaadtam neki néhány pénzérmét,
amelyek csak azokban az államokban érvényesek, amelyeket már elhagytam, ő pedig olyanokat adott, amelyek
mindenhol érvényesek. Hogy nagylelkű legyek a szegény izraelitával, adtam neki hat garast. Mikor elment,
akkor vettem észre, hogy átvágott néhány garas értékében. Ó, Izrael! Miért vagy mindig ily becstelen?"
(Mainz, 1764. november 2.)
Brasillach, Róbert (1910-1945) Francia költő, író, publicista. Rendíthetetlen fasiszta és németbarát
meggyőződése miatt a háborút követő tisztogatás áldozatául esett.
„Tudtuk, hogy Amerika undorító, ocsmány ország, valamennyi európai gettó olvasztótégelye, a
világmindenség legborzalmasabb intellektuális barbársága, ahol az angolszász álszenteskedés a zsidó gennyes
kelevényen virágzik, ez az ocsmány Amerika, mely a szabadság élharcosának tartja magát. Ez az ocsmány
Amerika, zsidó sajtójával, zsidó rádiójával, zsidó filmjeivel és zsidó kufárkodásával." (in Je Snis Partout,
1944. szeptember)
Bruno, Giordano (1548-1600) Olasz tudós, gondolkodó, a középkor egyik legnagyobb lángelméje.
„A héberek... egy nép, amely mindig aljas, szolgalelkű, kufárkodó, magát elkülönítő és a többi néptől
elzárkózó volt..."
„... olyan pestises, leprás és közveszélyes fajta, amely rászolgált arra, hogy megszületése előtt kiirtsák."
(Spaccio della bestis tr ionfari te, 1584)
Budapesti Államrendőrség
„Az orgazdák abból a táborból toborzódnak össze, amely Galíciából tömegesen áramlik az ország
fővárosába, magával hozza azt az üzér szellemet, amely teljesen megnyugtatja lelkiismeretét, ha a
büntetőtörvénykönyv szakaszai között sikeresen járhat tojástáncot... Közbiztonsági viszonyainkra fölötte
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 9 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 10 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Minden államot, minden dolgot, minden uralkodót ellenőriznek / És az Industól a sarkokig kölcsönt
nyújtanak / A bankár-bróker-báró-hitsorsos egy emberként siet, / hogy csődbe jutott zsarnokainkat
megsegítse...
Két zsidó, a kiválasztott nép, parancsolhat / Mindegyik birodalomban ott az ígéret földje, erről írásuk
van: / Két zsidó - de nem szamaritánus -igazgatja a világot, / szektájuk egész szellemével." (The Age of
Bronzé)
Capote, Truman (1924-1984) Amerikai író. Egyik interjújában támadta a „zsidó maffiát", amely
monopolizálja a mai kiadást, és tiltakozott az ellen a tendencia ellen, hogy eltüntetik azokat az írásokat,
amelyek nem nyerik el a zsidók tetszését. {Playboy, 1968. március)
Céline, Louis-Ferdinand Alias Louis Destouches. (1894-1961) Francia író, orvos. A XX. századi
francia nyelvű irodalom legjelentősebb megújítója, az „új Rabelais" (Daudet dixit).
Közvetlenül a második világháború előtt írt fantasztikus hatású zsidóellenes pamfletjeivel {Bagetelles
pour un massacre, École des \ cadavres. Les Beaux Draps) rendkívüli népsze- i rűségre tett szert hazájában.
Hitler őszinte csodálója. Németbarát, kollaborációpárti, angolellenes nyilvános állásfoglalásai miatt a háború
vége felé, a megtorlástól való félelmében, előbb Németországba, majd Dániába menekült. Börtönbe zárták,
szabadulása után hazatért és bizonyos fokig „finomított" korábbi nézetein.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 11 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
a két fél abban egyetért, hogy inspirált próféták megjósolták az emberi nem megmentőjének az eljövetelét,
csak abban nem egyeznek, hogy a jelzett személy ténylegesen eljött-e már vagy sem. Minthogy a zsidók
egyiptomi eredetűek, akik az állam elleni lázadásuk következtében hagyták el országukat, és a megvetés miatt,
amit nemzeti vallásuk iránt éreztek, ugyanazt a bánásmódot, amit az egyiptomiaknak okoztak, el kellett
szenvedniük azoktól, akik Jézust követték és Krisztusként beléje vetették hitüket. Mindkét esetben a
vallásszakadás oka volt az állam elleni lázadás szelleme. Ez volt az oka, hogy az egyiptomiak elszakadtak az
anyaországtól és zsidókká lettek, és hogy Jézus idejében más zsidók leváltak a zsidó közösségről és Jézus
követőivé váltak." (Igaz sző)
Chamberlain, Houston Stevvart (1855-1927) Angol származású német író. II. Vilmos császár
kifejezésével élve, ő volt az, aki felébresztette a német lélek mélységében „az eredeti germán arianizmust" és
kijelölte a követendő utat „a németek, és ezáltal az emberi nem üdvözüléséhez".
„Ha mi ünnepélyesen nem neveztük volna ki a zsidókat őseinkké, akkor éppúgy nem lettek volna
otthonosak nálunk, mint a szaracénok vagy mint a többi roncsai a félsemita népfajoknak, akik csak a
déleurópai nemzetekbe való feltétlen egybeolvadásukkal tudták életüket - és nem egyéniségüket! -megmenteni.
A zsidó e szempontból védett nép volt; ha itt-ott máglyára is hurcolták, az a puszta tény, hogy Jézus Krisztust
keresztre feszítette, ünnepélyes félelmet keltő nimbusszal vette őt körül. És míg a népet így faszcinálták, addig
a tudósok és szentek éjjel-nappal a héberek könyvét tanulmányozták; a zsidó pásztorok, mint Amos és Micha
igéi rombadöntötték a művészet olyan emlékeit, amilyeneket a világ soha többé látni nem fog; a zsidó papok
gúnyjától a tudomány megvetve hanyatlott porba; elnéptelenedett az Olympus és a Walhalla, mert úgy akarták
a zsidók; Jahve, aki így szólt az izraelitákhoz: »Ti vagytok az én népem és én vagyok a ti istenetek«, lett az
indoeurópaiak istene. A zsidóktól yettük át a feltétlen vallási türelmetlenség végzetteljes tanát."
„Nem kell valakinek hiteles hettita orrot viselnie, hogy zsidó legyen. E szó mindenekfölött az érzés és
gondolkodás mikéntjét jelenti. Az ember nagyon gyorsan lehet zsidó, anélkül hogy izraelita lenne. Némely
embernek csak sokat kell zsidókkal érintkeznie, zsidó újságot olvasnia, zsidó életfelfogást, irodalmat és
művészetet magáévá tenni, hogy azzá váljon. Pál apostollal be kell látnunk: nem az a zsidó, aki kívülről az,
hanem aki belülről az." (A XIX. század alapjai)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 13 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Cíd, Diaz de Vivar (1043-1099) költeménye. Spanyol hősi eposz. Ismeretlen szerző müve.
Van benne egy közjáték a burgosi zsidókról, pontosabban két zsidó nő cselszövéséről, amely arra
irányul, hogy ellopják Cíd kincseit és szellemét, és átadják azokat a móroknak. (A középkori
Spanyolországban állandóan a mórokkal való összejátszással vádolták a zsidókat, nyilván nem véletlenül.)
hivatalnokainak, hogy „Alexandriába beengedjenek vagy behívjanak zsidókat, akik Szíriából vagy
Egyiptomból hajóznak le, ekképpen arra kényszerítve engem, hogy a legnagyobb gyanúval éljek; máskülönben
minden eszközzel bosszút fogok állni rajtuk, támogatva egy általános csapást az egész világon." (Epistolae)
Clinton, Hillary Bili Clinton amerikai exelnök felesége, New York állam szenátora.
A Clinton házaspár bonyolult házasságát bemutató könyv szerzője, Jerry Oppenheimer szerint 1974-ben, a
férje számára vereséggel végződő képviselőválasztás előestéjén „zsidó fattyúnak" nevezte Paul Fray
kampányfőnököt, amit a sértés elszenvedője is megerősít.
bűnözésben.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 16 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Izrael mindenképpen áruló, ahogy az ökör kérődzik és ahogy az elefántnak ormánya van." (L'Action
frangaise, 1908. március 6.)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 18 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„A zsidók már földbirtokossá is válnak, és a nép mindenütt arra panaszkodik, hogy a zsidók
kiszipolyozzák Oroszország termőföldjeit; hogy a zsidó, miután egy bizonyos tőkét befektetett egy birtok
megszerzésébe, villámgyorsan kimeríti a megszerzett föld minden termelő erejét, hogy visszanyerje a tőkét és
kamatot. És próbálja csak bárki szóvá tenni mindezt, azonnal a gazdasági szabadság és a polgári egyenlőség
elvének a megsértéséről fog hallani. De miféle egyenlőségre vall az, hogy itt egy nyilvánvaló talmudi állam
van az államban, mely minden felett áll? És nem csak a termőföld kimerítéséről kell szólni, mert ez magával
hozza a parasztok kimerítését is, azokét, akik épp csak fölszabadultak nagybirtokosaiktól, és most egy másik,
egy sokkal kegyetlenebb szolgaság felé sodródnak, sokkal veszedelmesebb nagybirtokosok uralma alá, olyanok
uralma alá, akik a nyugat-oroszországi parasztok életerejét már lecsapolták; akik most nemcsak földbirtokokat
és parasztokat szereznek meg, hanem elkezdtek szabad véleményt is vásárolni és eléggé sikeresen haladnak."
(Az én paradoxonom)
„Az ideálok csak humbug, poézis, versek. Az igazság az, hogy a zsidó újra trónra emelte önmagát
mindenhol. Nemcsak hogy »trónra emelte önmagát^ de sohasem szűnt meg uralkodni!" (Legutolsó szó a
civilizációról)
„Már uralják az egész nemzetközi politikát, és hogy mi fog következni - azt a zsidók jó tudják: eljön az ő
királyságuk, az ő teljes birodalmuk." (Állam az államban az Egy író naplójából)
Dosztojevszkij egész élete során tanulmányozta azt a szellemi pusztítást, amit a naiv, agrárius orosz nép
körében a nyugati, „demokratikus" eszmék terjesztői okoztak. Ugy vélte, hogy a politikai radikalizmus
terjesztésében a Rothschild által pénzelt zsidó, Alexander Herzen a fóbűnös. Legnagyobb regényeiben a
gazemberség terjedése ellen emel szót, amelyet zsidóként azonosít; lásd: a Karamazov testvérekben az ördögi
apa, aki elromlott „egy csomó aljas zsidó, zsidónő és zsidóbérenc között", és a Bűn és bűnhődésben az idős
uzsorás.
Drumont, Édouard (1844-1917) A modern antiszemitizmus atyja. A La Libre Parole (A Szabad Szó)
alapítója, író, gondolkodó, néptribun.
„A zsidó, ez a par excellence antiszociális lény, csakis bomlasztó lehet; mindig újrakezdi örökös
romboló szerepét; tűzbe borította az új Hazát, amelyet neki csináltak, mint ahogyan egykor felgyújtotta
Jeruzsálemet is." (La Libre Parole, 1893. március 7.)
„Csak néhány éve vettük észre, hogy a zsidó egy nagyon különleges lény, aki tőlünk eltérő módon van
megszerkesztve, teljesen másképpen működik, mint ahogyan mi működünk, olyan képességekkel,
elképzelésekkel és aggyal rendelkezik, amelyek teljesen megkülönböztetik tőlünk." (La Libre Parole, 1893.
augusztus 2.)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 19 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Ma a szemitizmus biztosan hisz a győzelmében. Ma már nem a karthágóiak vagy a szaracénok
irányítják a mozgalmat, hanem a zsidó; aki az erőszak helyett ravaszsággal él. A lármás inváziót a csöndes,
állandó, lassú elözönlés váltotta föl. Nincsenek többé fegyveres hordák, amelyek érkezésüket csatakiáltásokkal
tudatják, de vannak egyének, akik apródonként kicsiny csoportokba állnak össze, sporadikus alakzatokba
tömörülnek és meghódítják egy ország valamennyi hadállását, vala- 1 mennyi hivatalát, a legkisebbtől a
legmagasabba-kig. Ahelyett, hogy frontálisan megtámadnák Európát, a szemiták hátulról rohamoznak:
megfordultak; Vilna környékéről, ebből a Vagina JudeorumbóX kiindulva exodusokat szerveztek,
meghódították Németországot, átkeltek a Vogézeken és elfoglalták Franciaországot.
Most, hogy a közvélemény urai, és ... uralkodnak az Akadémiákban is, a zsidók a másik világ történeteit
mesélik nekünk, hogy a középkorban ők őrizték a tudomány raktárát. (...) Ebből egy szó sem igaz; a zsidók
tudósoknak tűntek, midőn felhasználták Arisztotelész műveinek néhány töredékét, de amint az eredeti
forrásokhoz hozzájuthattunk, kiderült, hogy tőlük semmi sem származik..." (La Francé juive)
„A zsidók ereje már nem úgy hat, mint valaha, vagyis elszigetelt gonosztettek révén; egy rendszert
alapítottak, amelyben minden összefügg, amely átfogja az egész országot, amely el van látva a működéséhez
szükséges minden szervvel, megerősítették azokat a pontokat, amelyeknél el lehetne őket kapni, zaj nélkül
megváltoztatták azokat a törvényeket, amelyek zavarták őket, vagy olyan rendé- ; leteket csikartak ki, amelyek
megbénították ezen törvények hatását, alávetették a sajtót a tőkének, hogy képtelen legyen beszélni." (La fin
d'un monde)
erkölcsi és anyagi alapjaik általa való elpusztítását kelljen elszenvedniük.'' (Die Judenfrage als Racen-, Sitten-
und Kulturfrage, 1881)
Eckart, Dietrich (1867-1923) Adolf Hitler mentora, „egyike a legjobbaknak, aki életét írásaiban,
gondolataiban s végül tetteiben népünk felébresztésének szentelte" (Hitler), a prenáci Thule Gesellschaft
központi alakja, a Völkischer Beobachter főszerkesztője.
„... a »csőcseléknépnek« ... kellett ... a zsidók engedelmes eszközének, mondjuk ki, a rohamosztagának lennie,
mert ... Izrael gyermekei a legveszélyesebb munkákat ősidőktől fogva lóvá tett nem zsidókkal végeztették;
egyébként is, ... a népekkel szemben elállatiasodott elvtársaik rámenőssége nélkül túl gyengék lettek volna."
„Egyáltalán, az örök fecsegés, hogy a zsidót válasszuk példaképnek! Ha olyan sokra tartja magát, miért
nem akar akkor egy ember sem az lenni? Mert csak látszat, hogy »sokra vitte«. Ezt mindenki érzi. Az egész
világot bebüdösíteni, állandó hazugsági kényszerben élni, egyetlen pillanatra sem gondtalanul önmagára
figyelni, mindig csak a »hol egy üzlet«?" (Bolsevizmus Mózestől Leninig)
Egyiptomi papirusztekercs
Ez az ismeretlen korú ősrégi dokumentum egy figyelmeztető mondatot tartalmaz, amely így hangzik:
„Óvakodjatok a zsidóktól!" (Aegyptische Urkunden).
Eisenmenger, Johann (XVII. sz.) Német író. Entdektes Judenthumja korai és közérthető tanulmány a
zsidókérdésről, és egyike az elsőknek, amelyek eltérnek a szigorú vallási szemponttól.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 21 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Faji és vallási okok nemkívánatossá tesznek akármennyi szabadgondolkodó zsidót." (After Strange
Gods)
Akárcsak Ezra Pound, F. Scott Fitzgerald es más kortársaik, T. S. Eliot is kifejezte rosszalló
véleményét a zsidók nyugati kultúrában betöltött szerepével kapcsolatban. Költészetének egyik legjellemzőbb
és leginkább visszatérő eleme a modern világ spirituális összeomlása, az - ahogyan Eliot fogalmazott -
„ezoterikus, mégis ocsmány zsidó" alakjával. Bár az 1930-as évek végétől, Hitler hatalmának kiteljesedésétől
fogva, az ellene való tiltakozásul, többé nem foglalt állást a témában, az antiszemitizmusra vadászok
sorozatos követelései ellenére sem határolódott el korábbi nézeteitől.
megkérdezhettél volna beszélgető társaidtól: vajon tudják-e, hogy mit jelent a héber „herém" kifejezés;
megmagyarázhattad volna, hogy ez az Ótestamentumban azt az isteni követelményt jelöli, hogy annak a
meghódítása során, amit az ígéret földjének neveznek, egyes városokban mindent el kell pusztítani teljes
egészében: nem csupán fosztogatni és a nőket megerőszakolni, hanem mindenkit kiirtani." (Levél Giorgio
Almirantéhez, 1967. március 10.)
Fichte, Johann Gottlieb (1762-1814) Német filozófus. A németség nemzeti öntudatra ébresztője.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 23 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„A zsidóknak nem szabad polgárjogot biztosítani, hacsak nem lehet egy éjszaka alatt levágni
valamennyiük fejét és olyanokéval helyettesíteni, akiknek a fejében egyetlen zsidó eszme sincsen...
Az összes európai országban egy erős, ellenséges állam nőtte ki magát, és állandó hadiállapotot hirdetett
minden más állam ellen; elnyomó zsarnoksága súlyos szenvedést okoz minden más ország polgárainak, és ez
az állam a Judenthum. Nem hinném, hogy ez a félelmetes állapot abból ered, hogy a zsidók egy különálló és
rendkívül összetartó közösséget alkotnak, sokkal inkább az egész emberi nem iránti gyűlöletükön alapszik...
Valamenyien tudatában vagytok ennek és nem is tagadhatjátok ezt, még ha mézes-mázos szavakat is
mondtok a toleranciáról, az emberi jogokról és a polgári kötelezettségekről, de közben szüntelenül megsértitek
fő emberi jogainkat.
Épeszű ember nem gondolhatja, hogy a zsidók, akik elkülönülve tőletek, egy olyan állam polgárai,
amely tartósabban megalapozott és hatalmasabb, mint a tietek, ha megadnátok nekik a polgárjogot a saját
országotokban, ne vetnének titeket, eredeti Polgárokat, a sarkuk alá." (Urteile iiber die fi'anzösische
Revolution)
Fletcher, John (1579-1625) Brit drámaíró. A The Custom of the Country című drámája (Cervantes
Persiles y Sigismundája alapján) egy rendkívül erkölcstelen témájú darab, amely a zsidó Zebulon furcsa
világába kalauzol, aki rabszolgákat kerít szexuális célokra, a zárójelenetben pedig, a bordély madamjával
karöltve, obszcén átkokat szór mindenre és mindenkire.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 24 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Fourier, Charles (1772-1837) Francia szocialista. A zsidó August Bebel szerint „az emberiség iránti
legmelegebb szívű, zseniálisan megalkotott természet".
„Hazugság és csakis hazugság (amit a zsidóktól várhatunk)... A zsidók, az üzlet iránti megszállottságuk
miatt, minden nemzet kémjei, s ha a szükség úgy hozza, informátorai és hóhérai is..." (Théorie de l'unité
universelle)
„Hallottam egy zsidóról, akinek milliói voltak, és a városában igen befolyásos volt. Ez volt a
szavajárása: »Ha nem csalok, az kizárólag azért van, mert nincs rá lehetőségem...« A zsidók
meghatározásuknál fogva árulók. Bonaparte szenvedélyesen kedvelte őket (vagy legalábbis ezt állítják róla),
mert hízelegni akart a kereskedőknek és spekulánsoknak, viszonzásképpen Lengyelországban elárulták, és ő
elrendelte Sanhedrinük feloszlatását. Es ahogy Napóleonnal viselkedtek, úgy fognak viselkedni minden
civilizált országgal, amely szívesen fogadja őket...
(A zsidó vallás) egyenesen bátorítja a csalárdságot. Nyilvánvaló hát, hogy híveinek ez veszélyesen
erkölcstelen jellemet ad. (...) Hagyd a zsidókat száz évre Franciaországban és létrehozzák szektájukat minden
egyes városban. Azzá lesznek, amivé lettek Lengyelországban; és meg fogják kaparintani az összes
kereskedelmi lehetőséget a polgároktól... Ez történik éppen Németországban, ahol a becsületes burgereknek fel
kell adniuk minden vállalkozásukat, mert nem tudják túlélni a zsidók szervezett versenyét." (Publicaíion des
manuscripts)
„Volt valaha alávalóbb népség, mint a héberek, akik nem értek el semmit a művészetekben és a
tudomány terén, akik csupán a bűn és brutalitás feljegyzése révén váltak ki, amivel utálatos krónikáik minden
oldalán beteggé tesznek benneteket?" (Théorie des quatre mouvements)
Manapság, amikor a szocializmus lényegében zsidó biznisszé vált, rendkívül érdekesnek tűnik, hogy a
ragadozó kapitalizmus elleni felkelés minden nagy úttörője zsidóellenes volt. Fichtétől Blanquin, Fourier-n és
Proudhonon át Bakunyin ig, a zsidókat valamennyien par excellence elnyomóknak és kizsákmányolóknak
tekintették. Valószínűleg Marx felemelkedése (aki egyébként maga is zsidóellenes volt) játszott közre a zsidók
szocializmushoz való ko-optálásában. A fourieristák képviselték talán a leghatározottabb antiszemita
irányvonalat. Újságjukban, a La Rénovationban, sokkal durvább dolgok olvashatók, mint amit Adolf Hitler
valaha is mondott.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 25 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Francia Akadémia
Az akadémiai nagyszótár első öt kiadásában (1694 és 1822 között) a „Juif' (zsidó) szó mellett ez a
magyarázat található: „Olyan ember, aki uzsorakamatra ad kölcsönt vagy rendkívül magas árakon árul. Ez egy
zsidó, aki tizentöt százalékra ad kölcsönt. Ez a kereskedő egy valódi zsidó. Szokásos használatban mindenkire
vonatkozik, aki mohón sóvárog a pénz után..."
Henry Adamsröl, Mihail Bakunyintói, Thomas Carlyle-tól, Charles Fourier-től, Bonaparte Napóleontól
és Wiüiam Prynne-től, csak találomra említve néhányukat - és egyikük sem német.)
Goethe, Johann Wolfgang von (1749-1832) A német költészet legnagyobbja. Gondolkodó, látnók.
„Mit mondhatnék erről a népről, amely a többiek előtt kisajátította a vándorlás örök áldását, és
megértette, hogyan kell mozgékony tevékenysége révén túljárni azok eszén, akik letelepedtek."
Nála jobban senki sem rajzolta meg egy rabbi karikatúráját: „Fanatikus hevület, visszataszító át-
szellemültség, vad gesztikuláció, zavarodott mor-molás, fültépő sipítozás, elpuhult mozdulatok, túlfűtött
rángások és az ősrégi dilinyósság..." (Wilhelm Meisters Wanderjahre)
„Ebben az értelemben ... nem tűrünk magunk között zsidót: mert miképpen részeltethetnők a
legmagasabb kultúrában azt, aki annak keletkezését tagadja?" (Wilhelm mester vándorévei)
„Olyan a hitük, amely feljogosítja őket, hogy az idegent megrabolják." (Das Jahrmarktsfest zu
Plundersweile)
„Távol áll tőlem, hogy csatlakozzam a zsidókhoz, és a zsidók társaihoz." (Tag- und Jahresfeste)
„Semmi esetre sem akarjuk a kiválasztott nép Ádámtól való származásának becsületét vitássá tenni.
Nekünk azonban bizonyosan más ősapáink voltak."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 29 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
ragadó, de minden más népek vallásos kirekesztése valamint a civilizáltság teljes hiánya és a babona, amely
nemzeti egyediségük túlértékelésének az eszméjéből fejlődik ki, az egészet hamissá teszi." (Történetfilozófia)
„A zsidó sokaság összefogva vetett gáncsot (Jézus) azon próbálkozásának, hogy lelkiismeretet adjon
nekik valami isteni iránt, valami isteni, valami nagy dologban való hitet, ami nem verhet otthont egy
trágyadombon. A zsidó nép végzete Macbeth végzete, aki magából a természetből kilépve idegen lényekhez (a
boszorkányokhoz) fordult, és elhagyatva isteneitől, ezek szolgálatában kellett letaposnia és elpusztítania
mindent, ami az emberi természetben szent." (Korai teológiai írások)
Heidegger, Martin (1889-1976) A XX. század filozófus-fejedelme.
Csatlakozott a nemzetiszocialista párthoz röviddel Hitler hatalomra jutása után, majd a Freiburgi Egyetem
rektora lett. Igazgatása idején a zsidó tanárokat kizárták az egyetemről, a pornográf és marxista könyveket
pedig nyilvánosan elégették a diákok. Egyes zsidó írók, miközben kénytelenek elismerni a filozófiához
nyújtott hozzájárulását, megpróbálják elítélni úgymond „foglalkozásának leala-csonyítása" miatt.
„Történeti létezésünk növekvő szorongással és egyértelműséggel tapasztalja, hogy jövője Európa
megmentésének vagy elpusztításának csupasz vagy-vagyával néz szembe. A megmentés lehetősége viszont két
dolgot követel meg: 1. Az európai népek megóvását az ázsiai jellegtől 2. Saját elgyökértelenedésének és
szétforgácsolódásának meghaladását. Eme meghaladás nélkül ama megóvás nem fog sikerülni." (Európa und
die deutsche Phdosophie, 1936. IV. 8., Bibliotheca Hertziana, Roma)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 31 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 32 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Diderich Menschenskraek című drámájának negatív főhőse egy Ephraim nevű zsidó lánykereskedő, aki
egy szép keresztény lányt tart alávetettségben. A többi művében is nevetségessé teszi és leleplezi a zsidó
jellemet (Den elevete Juni, Del Arabiske Pulver, Een Danske Komodies ligbegae ngelse).
Kantersten utca egyik legfőbb pénzkölcsönzője. Kölcsönzők tizet, visszakapok tizenötöt. Kölcsönzők
mindenkinek. Kölcsönöznék az ördögnek és kölcsönöznék a pápának is." Egy másik szereplő így beszél róla:
„Hazugság és tolvajlás, ez a zsidó cégér."
törekvéseire nézve az európai keresztény népektől teljesen idegen néptörzs, társadalmi, pénzügyi és
nemzetgazdasági uralma alól való emancipációról van szó, a keresztény népek felszabadításáról a zsidóság
despotizmusa alól. amely despotizmusát mérhetetlen pénzerejének és ezertorkú hírlapjainak segélyével
gyakorolja felettünk."
„Mi, magyarok, tehát ténylegesen meghódított néppé lettünk: nem ugyan fegyverrel, hanem raffinériával
meghódítva, a zsidó nép kezében összefutó érdekszálaknak bilincsekké való össze-forrasztása útján, a sajtó és
pénzhatalom által. És mindazon tényezők, amelyeknek kezeiben van letéve a nemzet jóléte, jövője, lerakták a
fegyvert a győzelmes ellenség előtt, lerakta a fegyvert a sajtó - egy-két lap kivételével -, lerakta a fegyvert a
törvényhozás, a kormány." (Parlamenti beszéd, 1883. január 23.)
„Morális gyávaság, részvétlenség, közöny, rövidlátás, értelmetlenség, az áldozatkészségnek úgyszólván
teljes hiánya, a gyors siker be nem állása feletti elcsüggedés, ezek az átkai a szívében antiszemita érzelmű
társadalmunknak. Tanulhatnánk e tekintetben a zsidóktól, miként kell és lehet egy népnek még a végső
elnyomatottság állapotában is összetartással, szívóssággal, értel-mességgel, eréllyel, a közös cél iránti
lelkesedéssel és áldozatkészséggel nemcsak leráznia a kezeire és lábaira rakott béklyókat, sőt megvetett pária
állapotát a rettegett zsarnok szerepével is felcserélni."
Az utolsó 25 év alatt a zsidókérdés tabuvá lett Magyarországon. Aki például megállapította a magyar zsidóság
számbeli túltengését a szellemi élet vezető pozícióiban - amely éppen nem felelt meg sem országos
átlagszámának, sem szellemi, erkölcsi fajsúlyának -, aki megjegyezte, hogy a zsidóság túlzott érvényesülése
gyakran nem magasabb intelligenciát, csak tekintet nélkülibb könyököt és vastagabb arcbőrt jelent, aki
analizálni merte a káros tulajdonságokat, amelyeket az évszázados gettó fejlesztett ki a zsidóságban, aki utalni
bátorkodott arra, hogy idegen uzsorásoknak beözönlő csapatai mily veszedelmesek az egyszerű falusi kultúrára
nézve, aki kritizálni merészelte a budapesti metropolisz zsidó entellektüel szellemi életének számos ízléstelen
és ripők amoralizmusát - az ilyen ember rögtön közveszélyes, durva, műveletlen antiszemitaként állíttatott be,
akit az egész sajtó lehurrogott, sőt lehetetlenné tett. (...) Amikor pedig én a Huszadik Században egy
széleskörű körkérdést intéztem ebben a tárgyban, látva a zsidóprobléma példátlan kiélesedését - úgy a
konzervatívok, mint a szocialisták nem mertek nyilatkozni. S amikor a szemle zsidó száma megjelent, a zsidó
felekezeti sajtó oly éktelen lármát csapott ellenem, hogy a rabbik kiprédikáltak a zsinagógákban és hajtóva-
dászatot indítottak a Huszadik század és a Radikális Párt ellen." (Magyar kálvária, magyar föltámadás: a két
forradalom érzelme, jelentősége és tanulságai)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 36 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
zsidók által felheccelt nagyvárosi csőcselék (marxista terminológiával élve: lumpenproletariátus) ezután törni-
zúzni, fosztogatni, gyilkolni és gyújtogatni kezdett. Ez volt az ún. Nika-lázadás kirobbantó eseménye, melynek
során több ezer ember halt meg, és Bizánc jelentős része a lángok martalékává vált.
Eugen Dühringgel együtt Jünger egyike volt az első íróknak, akik a zsidókérdést fajelméleti fogalmak
mentén elemezték.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 38 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
másik oldaláig s ott is magába fojtja a lelket, ha egyszer vétkezett ellene... (...) A múltat semmivé tették,
ajelent elpusztították. De ez mind nem elég. Nekik a jövendő is kell." (Jegenyék a szélben, 1928)
„Bármerre is nézünk, minden kis zugban és forgalmas sarkon zsidókon akad meg a szemünk. És nem
csak itt, de Európában, sőt Amerikában is, amely már szinte megszakad alattuk, ugyanígy." (J. Kunitz, The
Jew in Russian Literatnre)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 39 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Minél inkább változik, annál inkább ugyanaz (a szövegben franciául: plus 9a change, plus c'est la
merne chose): ez az egész zsidó történelem, Mózestől Untermeyerig." (Levél Mabel Dodge Luhan-nek, 1926)
Le Pen, Jean-Marie (sz. 1928) Francia politikai személyiség, a Nemzeti Front elnöke, az Európai
Parlament képviselője.
Számtalan zsidóellenes kiszólást írnak a terhére. A legemlékezetesebb talán az, amely Lustiger párizsi
hercegérsek személyét, pontosabban zsidó létére történő megkeresztelkedé-sét érinti. Le Pen szerint "lehet,
hogy ez eggyel több katolikust jelent, de nem jelent eggyel kevesebb zsidót."
Les Mazarinades (XVII. sz.) Francia politikai pamfletek, amelyek a Fronde időszakában kezdődtek,
amikor Ausztriai Anna és Mazarin bíboros összetűzött a párizsi polgársággal és a rendi gyűléssel. Az eredeti
témáról a pamfletek rövidesen áttértek a zsidóprobléma tárgyalására -noha akkoriban hivatalosan állítólag nem
is éltek zsidók Franciaországban. Az ellenségesség sajátságos oka az volt, hogy zsidó régiségkereskedők
meggyilkoltak egy fiatal keresztény férfit. A Mazarinades-pamfleteket a párizsi népi folklór értékes részeként
tartották számon és a nép őszinte hangjának tekintették.
Liszt Ferenc (1811-1886) Zeneszerző „A zsidók jelenléte az európai államok szívében rengeteg
szörnyűség okozója és felettébb veszélyes... Az elmúlt idők kis céheit és kereskedelmét felváltotta a bankok
roppant nagy kiterjedésű összekapcsolódása, a szörnyűséges pénzkereskedelem, és az élükön álló zsidók
szédítő gyorsasággal autokrata királyokká és abszolút uralkodókká váltak. (...)
Ők, a zsidók, meg sem érzik, ha pár milliócskát elrabolnak tőlük vagy egy-két palotájukat felgyújtják! A
Rue Lafitte felégetésének ötletén csak kacagnak; a petróleum parfümként hat csőreiknek, a dinamit robbanása
finom melódia füleiknek! Ki rabolná el tőlük Tórájukat meg Talmudjukat?" (Die Israeliten)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 40 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
finom melódia füleiknek! Ki rabolná el tőlük Tórájukat meg Talmudjukat?" (Die Israeliten)
A párizsi Rue Lafitte 21. sz. a Rothschild Bank címe és még ma is a zsidó nemzetközi pénzügy számos
főhadiszállásainak egyike. Érdekes tény, hogy az 1848-as párizsi vörös forradalom idején, amikor a csőcselék
szisztematikusan kifosztotta és felgyújtotta Párizs egyéb részeit, a Rothschild-paloták és bankok csodálatos
módon érintetlenül maradtak - talán nem véletlenül, ha tudjuk, hogy a kommunisták legfőbb anyagi
támogatóját James Rothschildnak hívták.
„A zsidók a keresztény civilizáció által nekik kirendelt helyet azzal a fenntartással fogadták el, hogy azt
a szerencsétlenség tanyájává teszik, hogy ők onnét elnyomóikra egy ragadós dögvész mérget lövelnek ki,
amely méregnek nincs neve, amely méreg feltalál-hatatlan, észre nem vehető, s amely ellenségeik
védőjétfelemészteni fogja s csontjaikon rágódni fog."
„E nemzetnek lényege egy paránnyal sem változott - valóságos zsidók ma is ugyanazok, akik voltak
valaha. Mindenütt látjuk őket, komoran a mesterkélt beszédesség álarca alatt, mindig ugyanolyan rossz-
akaratúak, gyűlölségesek, színre azonban szolgálatkészek, ármánynyal teltek, de alázatosak, dacára minden
esküvel való bizonyítgatásnak s dacára a tettetett közeledésnek, valódi jellemüket megőrizve, komorak,
ellenségesek s mindamellett vonzók, mint ama mesebeli basiliskus fénytelen, halálthozó tekintete."
„A bölcsészet azt képzelte magában, hogy az egyenlőség, testvériség a zsidó gyűlöletetet lefegy-verzi,
hogy a zsidó megszűnik zsidónak lenni, hogy franciává, németté, olasszá legyen. Ezek egyike sem lett. A
bölcsészeti filantrópia a vaknak naiv-ságával bír. A héberek, akiknek ősei nem évszázadok szerint, hanem
évezredek szerint számítanak, nem alázták meg magukat annyira, hogy franciákká, németekké, olaszokká
legyenek. Izrael fiai maradtak ők, s ez a tény egy problémává lett, egy olyan nép ez, amely mindig készen
van az egyesek, a kormányok gonosz ösztöneit kizsákmányolni, azokéit, akik engedelmeskednek, s azokéit,
akik parancsolnak. A törvényhozók, akik nem hisznek a pszichologikus tényekben, amelyeket számba venniük
kell - azt gondolták, hogy az európai állam polgáraivá lett zsidó megszűnik a középkori uzsora, a családfáknak
pestise, az ellenséges tábor kéme, a népnek magát folyton teleszítt vámpírja, minden kereskedelmi ág
monopolizálója, a háborúknak láthatatlan rugója s bíró a békében lenni."
„A dolog természetével ellenkezik ugyanis, hogy egy nép élősdi állat módjára, más népek rovására éljen,
annak belei redői közé fészkelje magát. A végzet azt akarja, hogy a keresztények ezt az idegen fajt keblükről
letépjék, őket valódi országukba visszavigyék. Ha a zsidók vonakodnának, akkor erőszakkal kell őket
odaszállítani..."
„A pillanat nincs messze, amelyben valamennyi keresztény nemzet, amelyekkel a zsidó ma együtt lakik,
felismerendi, hogy rájuk nézve az egészség vagy az örökös betegség, a társadalmi béke vagy a folytonos
senyvedés kérdésévé, az élet és a halál kérdésévé vált a zsidókat maguknál megtűrni vagy pedig elkergetni."
(Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, 1881)
bizonyosan Isten szolgálata... Ők a világ urai, mi pedig szolgáik vagyunk, azok ám, igavonó barmaik!" ( A
zsidókról és hazugságaik}-ól)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 42 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Méneken, Henry Louis (1880-1956) Amerikai szatirikus író. Gúnyt űzött a szervezett vallásból,
nevetségessé tette a bizniszt és a középosztályt, kijelentve, hogy az amerikaiak „a legfélénkebb,
legnyafogósabb, leggyávább, legaljasabb csőcselék, amelyet szolgákból és libasorban lépkedők-ből valaha is
egy zászló alá gyűjtöttek a kereszténységben, a középkor vége óta".
„Azt a zsidó elképzelést, hogy a gojok irigyek a zsidók jobb képességeire, nem igazolják a tények. A
legtöbb goj ugyanis tagadja a zsidók felsőbbrendűségét, amit az első helyek megszerzésére vonatkozó
képtelenségük is nyilvánvalóvá tesz: meg kell elégedniük a másodikokkal. Zsidó zeneszerző sohasem ért Bach,
Beethoven vagy Brahms nyomába; sohasem volt zsidó a világ legkiválóbb festőművészei között, és nincs
olyan zsidó tudós, aki valaha is egyenrangú lett volna Newtonnal, Darwinnal, Pasteurrel vagy Mendellel. Az
utóbbi vonalon az olyan látszólagos kivételek, mint Ehrlich, Freud vagy Einstein, valóban csak látszólagosak.
Ehrlich valójában kevésbé járult hozzá a biokémiai tényhez, mint a biokémiai elmélethez, és teóriájának
legnagyobb része kétes. Freud kilenctized részben sarlatán volt, és alapos ok van azt hinni, hogy még Einstein
sem fog helyt állni: hosszú távon görbe tere Gall és Spurzheim pszichoszomatikus összeütközéseivel
osztályozható. De akár valóságos a zsidók alsóbbrendűsége. akár tévedés, általánosan elfogadottnak kell
megnyilvánulnia. A gojok valójában nem hiszik, hogy a zsidók jobbak, mint a nem zsidók; a legtöbben
legfeljebb azt ismerik el, hogy a zsidók ügyesebbek a világsiker elérésében. Ezt azonban nem a jobb
képességeiknek, hanem az agyafúrt módszereiknek tulajdonítják." (Minority Report: H. L. Méneken's
Notebooks)
Milotay István (1883-1963) író, újságíró, a két világháború közötti időszak legbefolyásosabb jobboldali
publicistája. Az Új Nemzedék című hetilap, a Magyarság, majd az Új Magyarság című napilap alapító-
főszerkesztője.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 44 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
főszerkesztője.
„A Károlyi forradalomban és a bolsevizmus-ban a zsidóság eldobta álarcát, s leplezetlenül szolgálta a
nemzetközi zsidóság világuralmi törekvéseit. A zsidó veszedelem egyetemes jellegű. Leszűrésükhöz még a
román nacionalistákkal is érdemes lenne összefogni!"
„Ez a Magyarország már berendezkedett, felszervezkedett arra a harcra, amelyet ... meg kell vívnia.
Roppant hadserege egy új társadalom látszólag legtávolabbi, legellentétesebb rétegeit öleli fel egy nagy
egységben, a piros nemzetközi radikalizmustól a bankvárak lakosaiig, akik angol páncélos tankokra
emlékeztető gépkocsikon robognak keresztül-kasul egy nagy, rothadt város utcáin, melynek sötét sikátoraiban
és vak háztömbjeiben öklét rázva ül az éhségtől ájult magyar hivatalnoki nyomor, mialatt színházai, mulatói,
korzói az új világ élvezőitől hemzsegnek és zsonganak, a jóllakottaktól, akiknek minden új, s akiknek arcán
már a biztos győzelem fénye oly öntelten, oly kihívóan szemtelenkedik. Ezt az elbizakodottság és jólét zsírjától
tündöklő arcú tömeget ha nézed a dunaparti nagyhotelek éttermeiben, halijaiban, a legjobb, jó és kevésbé jó
nyilvános helyeken, a színházak páholyaiban és zsöllyéiben, mulatóhelyeken és mindenütt, ahol nekik való
testi és lelki élvezet habzsolható, ha nézed őket, amint magukon hordják mindazt, ami szövetben, bársonyban,
selyemben, posztóban és prém-ben, csipkében, ékszerben, cipőben és fehérneműben még az országban
található, ha így nézed őket, amint dülledt szemmel és tágranyitott szájjal eszik a sültet, a szol löt, a színházak
ostobaságait és trágár-ságait, ha így nézed őket, így egy boldogságtól harsogó, elégedettségtől majd
szétpukkadó élet foteljében, el sem hinnéd, hogy ezek mind forradalmárok. Pedig arany-láncaikkal, gyémánt-
gyűrűikkel, a gőzölgő tállal előttük ezek mind radikálisok, a türelmetlen és elégedetlen haladás kátéját hordják
a zsebükben s úgy néznek körül, hol van még egy darab az elavult, régi, ostoba Magyarországból, amelyet ez
a forradalom még meg nem hódított s amelyet ők még meg nem ettek..." (Tíz esztendő)
„...Ez szívügy, úgy-e? - kérdezte, a lapra célozva, gúnyos hunyorítással. Aztán elkomolyodott, mint egy
király. - Nagyon magad vagy, - mondta - de ne bánd, én is mindig magam voltam. Most is... A forradalomra,
az erdélyi hírekre, a zsidóság szerepére került szó. Úgy előttem van, úgy bennem él, amint kezével
végigsimított homlokán. - Igen, a zsidók -mondta. Ez borzasztó dolog... Lassan ingatta a fejét, mintha sohasem
akarná abbahagyni." (Ady)
„A magyar néppel nem lehet azonosulni, annak érdekeit akár erkölcsi, akár művészi, irodalmi, gazdasági
vagy politikai síkon száz százalékig szolgálni lehetetlen a zsidósággal való szembenállás nélkül. Aki csak a
többi akadályt, a többi veszélyt és ellenséget látja a népi gondolattal szemben, és csak ezt az egyet nem látja
vagy nem akarja látni, az semmilyen vonatkozásban nem képviselheti a népi azonosulást maradék nélkül."
(Népi válság - népi Magyarország)
Mitchell, John Ames (XIX-XX. sz.) Amerikai lapszerkesztő, novellista. A Life magazin megalapítója.
Annyira ellenséges volt a zsidókkal szemben, hogy a mai Amerikában nem jelenhetne meg a lapja. A
századfordulón írta egyik vezércikkében: „Kevés szimpátia van itt Amerikában a zsidók iránt. Megfertőznek
mindent, amihez csak hozzáérnek."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 45 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Morand,Paul (1888-1976) Francia író. „A buzik olyanok, mint a zsidók. Ha egyet ismersz közülük,
mindegyiket ismered."
Németh László (1901-1975) író, műfordító, esszéista. A népi írók mozgalmának legjelentősebb alakja.
„.... az önkritikátlan, bosszúszomjas zsidóságnak a szemérmes kultúratisztelővel szemben ebben a négy-
öt évben rendkívül meg kellett erősödnie, s nagyon rossz füle van annak a késköszörülésre, aki nem tudja,
hogy Shylocknak éppen a szív kell." (Beszéd Balatonszárszón, 1943)
,.A zsidó asszimiláció a világon-azt hiszem-sehol sem sikerült: legföljebb néhol még nem tudják, hogy
menynyire nem. Az első lépést: a nyelv-felvételét, a zsidók mindenütt megtették s a másodikra: a nemzeti
vallás feladására is megvolt a hajlam bennük. Az asszimiláció két dolgon akadt meg: túl mohón vetették
magukat a befogadók sors-zónáira, kultúrára és politikára, melytől illem és vér egyaránt visszatarthatta volna
őket; s ugyanakkor, amikor a nemzetek jövőjét monopolizálni igyekeztek, nem tudtak ellenállni az ősi hitüket s
faji gondolkodásukat gőzölgő nemzetközi irányok hívásának." (Kisebbségben, 1939)
„A zsidó érzékenység mint végtelen háló futja be az országot, ha egy helyen megütik, az egész hálózat
csörög, reszket, vonaglik. Ma különösen. Aki ennek a hálónak az ura, annak hatalmas eszköz van a kezében,
hogy sérelmeit megbosszulja. Ezek az urak részben személyes bosszúból, részben hatalmi okokból rázták meg
a hálót, azzal a jól bevált kétszínűséggel, amellyel az »üldözöttek« szokták nálunk az »üldözőket«
proskribálni."
„Ennek a rétegnek egyszer már a kezében volt az ország s most a fogát csikorgatja, hogy kiszalajtotta.
Csak egyszer kerüljünk még felül, sziszegi ez a »shylocki« zsidóság..."
„Egy helyére szorított és képességeink és problémáink irányában bontakozó magyar zsidó irodalom:
szerencse. Egy ránk burjánzó, bennünket is elhomályosító zsidó magyar irodalom: csapás."
„Azóta (1931 óta) az európai mérkőzés más arcot öltött: de a Dél-Amerika földrajzát tárgyaló zsidó
társaságokban ma is sokkal sűrűbb, aki megtorlást remél, mint aki magábaszállást sürget. Pedig a zsidó sorsot
sosem oldhatja meg: sem győzelem, sem vereség, sem a lutri istennő bármiféle kerekeforgása: csak egy új
zsidó magatartás. Hogy ezt be nem látták, ezért ők éppúgy megfizetnek, mint a babiloni fogságra vetett
magyar szellem."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 47 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
örök zsidó... Amit ő kieszelt, az az volt, hogy egy kicsiny, ajudaizmustól elkülönülő, szektárius keresztény-
mozgalom segítségével hogyan lehet »lángba borítani a világot«, s az»Isten a kereszten« szimbólumával
miképpen lehet a birodalom valamennyi alantlevőjét, valamennyi titkos lázadóját, az anarchisztikus bujtogatás
örökségének egészét egy roppant hatalommá egybefogni. »Az idvesség a zsidók közül támadt.«" (Az
Antikrisztus)
Oláh György (1902-1981) író, publicista, politikus. A Hárommillió koldus című szociográfia szerzője.
Az Egyedül Vagyunk főszerkesztője.
„Nincs nép, amely olyan vakbuzgó rajongással követte volna vallási tételeit, mégis ők terjesztették vagy
kétszáz esztendő óta a legtöbb hitetlenséget és vallástalanságot a világon. (...)
Egyetlen nép sem hozott olyan rideg fajvédő törvényeket, egyetlen közösségben sem hoztak olyan
szigorú kiközösítő rendszabályokat az idegen vér ellen, mint Ezrás és Nehemiás próféta óta ők, mégis ők
küzdöttek talán a történelemben leghangosabban és legtöbbet a többi népek fajvédelmi rendszabályai ellen.
Egyetlen nép nem áhítozott annyi versben és prózában másfélezer esztendő óta az állandó otthon, az
elérhetetlen haza után, mégis ők küzdenek legtöbbet a hazafiság ellen.
Egyetlen nép nem hirdetett annyi pacifízmust, nem küzdött annyit a háborúk és a katonai szellem ellen,
mint ők. (...) ... mégis a történelem legvéresebb háborúját ők zúdították rá a világra és ők fűtenek most
Moszkvában és New Yorkban is, hogy ez a vérözön el ne múljon." („Magyarság és zsidóság", in Harc, 1944)
Ónody Géza (1848-1907) Közíró, országgyűlési képviselő. Tiszaeszlár szülötteként általa lett Solymosi
Eszter meggyilkolásából nemzeti, sőt nemzetközi ügy.
„Egy irgalmatlan nagy görbe orr, felette éles szemek, alatta ravasz ajkak mosolya, beárnyékolva két
dugóhúzószerű hajfonat által, ezer rongyba foszló antic öltözet - valóságos mozaik - kétsoros lábon ingó,
görbe hátpintli és síp, faluról-falura szalaszt-va a pénz és a jövő arany reményeibe fulladt rút
szenvededélyeitől - ez a zsidó. Hazudik, csal, hamisan esküszik, magát utca-gyerekektől gúnyoltatja, házakból
kiszidatja, szembe köpeti, csakhogy pénzt szerezzen, csakhogy egyszer nagy és hatalmas lehessen, hogy uralja
összeharácsolt pénzével egykor a sajtót, közhivatalokat, parlamentet, hogy gróf X-szel és Y miniszterrel kezet
foghasson, hogy a avalázatos múlt szennyétől bepiszkolt nevét egy történelmi nagy névvel cserélhesse fel,
hogy szembe kacagja a bárgyú világnak - Geld regiért die Welt." (Tisza Eszlár a múltban és a jelenben)
drasztikus likvidálásához vezetett -, hogy a zsidóság gazdasági és ezen át politikai életében egyre jelentősebb
szerephezjut, gazdasági erejénél és politikai hatalmánál fogva egyre nagyobb mértékben erőszakolja rá saját
ízlését, formáit és kultúreszményeit, amelyeknek fejlesztésére és támogatására vagyoni túlnyomósá-ga
következtében intézményeket állíthat, orgánumokat irányíthat és saját maga által megszabott irányba,
amelyeknek kifejezésére műveket és alkotókat segíthet érvényesülésre és műveket és alkotókat, s ezzel
irányokat nyomhat el, s mindezek által a gazdasági, politikai és kulturális uralom tényét valósítja meg."
(„Néhány szó a zsidó katasztrófáról")
Papini, Giovanni (1881-1956) író, újságíró. Futurista, majd - megtérése után - katolikus bölcselő.
„A mai Európa a zsidó szellem képviselőinek a hatása alatt áll, akik a legkülönbözőbb nemzetek között
szétszórva, a Föld legkülönbözőbb tájairól érkezve, közösen dolgoznak a régi elismert igazságok és eszmények
megingatásán. A bejelentő lapjuk szerint ezek az elmék németek, franciák, olaszok, lengyelek vagy magyarok
s akár matematikusok, akár költők, művészek vagy politikusok, filozófusok vagy tudósok, mind versenyeznek
a fennálló értékek megkövezésében és a régiek lerombolásában."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 50 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Mert ha az ember már egy hete csak zsidó kocsmában hentereg. - Emberbarátok egyike vagyok, de a
zsidókat csak kikergetném a világ végére. Mert ami ronda, az csak ronda kérem." (Útilevelek Kerényi
Frigyeshez, 1847)
Picard, Edmund (XIX. sz.) Belga jogász. Neves ügyvéd, aki Édouard Drumont zsidóellenes
szocializmusának lelkes támogatójává vált.
Synthcse de Vantisémitisme című műve grandiózus kísérlet a gójellenes zsidó bűnök és felforgatás
valamennyi megnyilvánulásának az összegyűjtésére. Az árjaszemitizmus című későbbi művében írja: „A
szemita és az árja faj közötti ellentét olyan régi, mint maga a két faj léte."
Posidonius, az „Atléta" (i. e. 135-i. e. 51) Görög sztoikus filozófus. Korának és talán az egész sztoikus
iskolának is a legműveltebb embere.
Hite szerint a zsidók rettenetes mágikus hatalommal bírtak. Strabón jegyezte fel róla, hogy kijelentette:
„A legrosszabbak minden ember között."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 51 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Pound, Ezra (1885-1972) Amerikai születésű európai költő, egyike a XX. századi irodalom legnagyobb
hatású megújítóinak.
„...különbséget akarok tenni a zsidók mint olyanok elleni előítélet és a között aj avaslat között, hogy a
zsidók szembesüljenek a problémájukkal. Továbbra is folytatják a többi ember uzsoragépezet általi kirablását,
miközben azt akarják, hogy »szomszéd-nak« tekintsék őket? Az uzsora a világ rákos daganata, amit csak a
fasizmus sebészkése vághat ki a nemzetek életéből." (Money Pamphlet No. 3. What Is Money For?)
„A Biblia teljes zsidó része ördögien fekete. A fő kérdés az, hogy milyen hamar lehet tőle megszabadulni
anélkül, hogy megölnénk a pácienst." (ABC of Economics)
„Ne kezdjetek pogromot. Az csak a kis zsidók régimódi megölése. Egyáltalán nem jó módszer. Persze,
ha néhány embernek az a zseniális ötlete támadna, hogy fent kezdenének pogromot..., amellett szólhatna
valami. Az egészre nézve azonban a törvényes intézkedések előnyben részesítendők." (Beszéd, 1942. április
30-án, az Olasz Állami Rádió adásában)
„A bolsevik antimorál a Talmudból ered, amely a legpiszkosabb tanítás, amit faj valaha összegyűjtött. A
Talmud a bolsevik rendszer egyetlen és kizárólagos nemzője." (Beszéd, 1942. május 4-én, U.o.)
„Jegyezd meg, Ben: jobb távol tartani a zsidókat, / vagy unokáid átkozni fogják neved (...)
Egy percig se bízz Jehovában. / A demokráciák, kiválasztva szennyvízgyűjtőjüket / nem tudják, mi az,
ami szent./
Az 1913-as trágyalé-folyam / és benne jakhec funkcionáriusaik, Marx meg Freud / és az amerikai olcsó
vendéglők - / szenny és mocsok mindenütt." (LXXIV. Canto)
reakciót váltották ki belőlem: hátat fordítottam neki." (Egy régi iskolatárssal találkozva; J. Kunitz feljegyzése)
Akármikor utalt is a zsidókra - és néhányszor megesett vele -, Puskin keserűen a „Júdás, spicli, csaló"
kifejezésekkel illette őket. A költő legszigorúbb ítéletét a zsidókról A fekete nyaksál, illetve A fösvény lovag és
a huszár című költeménye tartalmazza. Az elsőben közbeszúr egy „alávaló zsidó"-t egy régi romániai
népdalba, a másodikban a zsidó kapzsiságot támadja.
Rindfleisch von Franconia (XIII. sz.) Német népvezér, szabadsághős, a helyi „Robin Hood".
Amikor Röttingen városában 1298-ban fekete mágián kapták a zsidókat, Rindfleisch egy fegyveres
csapat élére állt, amely behatolt a zsidónegyedbe a bűnösök felkutatása, valamint hosszú évek uzso-
ráskodásának megbüntetése végett. A röttingeni nem hivatalos igazságszolgáltatás eredményességén
fellelkesülve más német városokban is szívesen látták Rindfleisch felszabadító erőinek a segítségét. A zsidó
történetírás, szokása szerint, erősen eltúlozza az áldozatok számát. A több mint százezer halott helyett azonban
mindössze néhány tucatnyian voltak azok, akik életüket vesztették, miközben esztelen módon igyekeztek
megvédeni törvénytelenül összeharácsolt javaikat.
Rockwell, Lincoln (XX. sz.) Amerikai politikai újító.
Célul tűzte ki Hitler nemzetiszocializmusának újjáélesztését az '50-esévek Amerikájában, mert úgy vélte,
hogy ez az egyetlen politikai rendszer, amely hatékonyan szállhat szembe a kétfejű (felül a pénzhatalom, alul a
kommunizmus) zsidó támadással. Rockwell erőteljes író, hatásos szónok és autodidakta propagandista volt,
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 54 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
kommunizmus) zsidó támadással. Rockwell erőteljes író, hatásos szónok és autodidakta propagandista volt,
metsző szellemességgel és kiváló humorérzékkel, amely képessé tette arra, hogy elérjen sok olyan emberhez
is, akik egyébként nem figyeltek volna oda rá. Ma már nyilvánvaló, hogy szenzációhajhász önreklámból
használta a német náci „imázst", mert ezáltal - ahogyan egyszer mondta is - „ingyenjegyet váltott a zsidó
médiába". Rögtön meg is ölték, amikor megkezdte szervezetének átalakítását egy amerikanistább, populistább
formába.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 55 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Sachs, Hans (1494-1576) Német költő, mesterdalnok. Wagner állított neki emléket A nürnbergi
mesterdalnokok című zeneművében.
Több mint 6200 darabot írt, melyek közül számos a zsidókkal foglalkozik, különböző színárnyalatú
sarlatánoknak és gonosztevőknek festve le őket.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 56 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
A Die Sendung Mosis című műve a zsidó eredetek története, ahogyan számos ókori író, mint Manethón,
Diodorus Siculus és Strabón leírta. Schiller elfogadja azt, amit Manethón állított, hogy tudniillik a hébereket
azért űzték ki Egyiptomból, mert egy betegséget terjesztettek, amit Schiller szemérmesen „nemzeti leprának"
hív, de az egyiptomiak azt mondták, hogy nemi baj volt.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 57 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„A zsidók szeretik Petőfit, / Az nem zsidózott, orrhangolják. / Nem. Szegény Sándor, más baja volt, /
Javában virágzott az osztrák.
Akkor még magyar színészek voltak, / Magyar írók, több más efféle. / Ha látott is egy rongyos zsidót, /
Jövőjét nem vehette észre.
Zsidó jövőjét nem láthatta, / Akik most erőszakkal, dallal, / Magyar ruhába öltözködve / Seftelnek,
rajtunk diadallal." (Petőfi és a zsidók)
megszűnnének zsidónak lenni, és elkezdenének emberi lények lenni." (Literary Digest, 1932. október 12.)
A Man and Superman című darabja a középkori allegorikus színművek régi „ördögi zsidó" ábrázolásához
közelít. Mendoza, a zsidó rablóvezér és nagyszájú cionista a hegyekben összetalálkozik a főhőssel, Tannerrel,
akinek az álmában utóbb sátánként jelenik meg. (Mendoza zsidóságát elmulasztják nyilvánvalóvá tenni a
színre vitel során.) Az ugyancsak zsidó Dr. Schutzmachert úgy mutatja be A doktor dilemmájában, mint aki
„garantált gyógyulás" címszó alatt hatpennys adagokban kábítószert árult, és ezzel tett szert vagyonra.
Ha hihetünk az American Hebrew című újságnak, Shaw veszélyesen flörtölt a nemzetiszocializmussal:
„Mr. Shaw gyakran rejtély volt a leghétköznapibb embereink számára, és különösképpen a nácizmus és Hitler
iránt tanúsított magatartása tekintetében. Megengedte magának a náci diktátor izzó magasztalását, az
Anschlusst »felettébb kívánatos eseménynek« írta le és nyilvánosan a hitleri karlendítéssel köszönt...
»Értékelem a politikai bölcsességet és bátorságot, amellyel (Hitler) megmentette Németországot a csatornából
és ismét Európa élére helyezte«, jelentette ki" az amerikai zsidó lap szerint. (American Hebrew, 1938. július
15.)
Simonyi Iván (1836-1897) Közíró, (Horn Ede és Jókai Mór társaságában) a Westungarischer Grenzbote
megalapítója, országgyűlési képviselő.
„A zsidók, akik ösztönszerűleg és öntudatosan működnek a nem-zsidó társadalom feloszlatásán:
tervszerűen elősegítik a szélső szociáldemokratikus és anarchikus mozgalmak azon törekvéseit, amelyek a
fennálló intézmények megsemmisítésére irányulnak. (...) Oly messzeterjedők és sokfélék a rendesen titkon
működő zsidóság utai és eszközei, oly hatalmas már a zsidó befolyás, hogy magasabb tudományos
intézeteinkből, irodalmunkból kiszorít-tatik, elnémíttatik minden, ami nem fér össze Izrael moráljával, Izrael
hatalmával. Ha a nemzet azon végzetes befolyás ellen, amelyet a zsidók gyakorolnak, reagál, ez csakis annak
a jele, hogy még nem korcsosodott el, még nem vesztette el nemzeti jellegét." (Képviselőházi javaslat, 1884)
voltak kifosztva. Gazdagságuk jó részét átruházták fiktív tulajdonba." ( A zsidók és a gazdasági élet)
Sombart számos tudományos műve dokumentálja azt az elképzelését, hogy a kapitalizmus a különböző
fajta átruházható vagyonigazolások következménye, amelyeket a zsidók pénzük elrejtése és nemzetközi
kereskedelme céljára találtak ki. Utolsó nagy műve, az Egy új társadalomfilozófia valójában a hitleri
nemzetiszocializmus apológiája.
reménytelenül bedarálva a malomba. így tehát az idő körforgása elhozza a maga revansát, és - kivéve, hogy a
zsidó jobban tud lefoglalni - az amerikaiakat ugyanazokkal a láncokkal kötik le, amelyekkel korábban ők
maguk kötötték le a mexikóiakat." (Across the Plains)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 61 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
zsidóság. így a zsidóság szolgálatában harcoló Amerika lesz az, amely végeredményben és végérvényesen -
akár akarja, akár nem - el kell intézze a zsidókérdést, azt a földgömb-mételyt, amelyet a többi nagyterek az ő
nyakába varrtak. Az amerikai nép lelki beállítottságától, elsősorban a zsidóktól nyert erkölcsi, szellemi és
anyagi neveltségétől fog függeni, hogy ennek a kérdésnek elintézésénél a katyni gyakorlatot fogják-e
alkalmazni. Az európai és ázsiai nagyterek népeinek nem lesz idejük, hogy arra figyeljenek, hányszor ugat fel
a colt Texasban vagy Arizonában« és tesz pontot sok évezredes vándorlásban volt nép élete mögé." (Nagytér,
élettér, vezetőnép. Előadás, 1943)
Tacitus, Cornelius (56-120) Talán a legnagyobb történész és az egyik legnagyobb stiliszta azok közül,
akik latinul írtak. Mottóvá vált megállapítását a zsidókról széles körben idézték: „Adversus omnes alios hostile
odeum".
„A zsidók az emberiség szégyene. Ok mindent megvetnek, ami nekünk szent; nekik mindent szabad, amit
mi bűnösnek tartunk. Valamennyi nép közül ők a legalantasabb faj (deterrima gens)."
„Moyses, hogy népét a jövőre magához láncolja, új s más halandók szokásaival ellentétes szokásokat
vezetett be. Közönséges ott minden, ami nálunk szent, ám meg van engedve náluk, ami nekünk tisztátalan."
„Szokásaikat, bármiképpen honosodtak is meg, a régiség védi: egyéb fonák és rút intézményeik
ocsmányságuk miatt kaptak erőre. (...) ...egymáshoz megátalkodottan hűségesek és készségesen
könyörületesek, viszont mindenki mást ellenségesen gyűlölnek. Különválnak étkezésnél, félrehúzódnak
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 62 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 63 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Tudjman, Franjo (1922-1999) Politikus, államférfi. Az új horvát állam megalapítója és első elnöke.
Röviddel hatalomra kerülése előtt, 1989-ben jelent meg A történelmi valóság tévelygései cirnu könyve,
amelyet zsidó szervezetek „revizionistának bélyegeztek. Tudjman szerint ugyanis a jasenovaci „koncentrációs
tábor vezetésének valamennyi helyét zsidók foglalták el. (...) A tábor egyes zsidó vezetői fel voltak
fegyverezve és részt vettek az öldöklésekben. Sőt mi több, a likvidálandó foglyok kiválasztása is az ő
kezükben volt." A későbbi államelnök idézi könyvében egy bizonyos Pemjatovic szavait, miszerint „a szerbek
nemcsak az usztasáktól szenvedtek, hanem a zsidóktól is. Egy zsidó zsidó marad, még a jasenovaci táborban
is. Megőrizték minden hibájukat, amelyek még nyilvánvalóbbakká váltak: egoizmus, furfang, fösvénység és
spicliskedés a főbb jellemvonásaik." „Sajátos lényegük okozza, hogy a zsidók úgy gondolják, kiválasztott
népként mindent megtehetnek, amit a többiek nem. Azt képzelik, hogy becsaphatják az egész világot", teszi
hozzá Tudjman, ezúttal saját kútfőből merítve, ami nem jelenti azt, hogy bizonyos zsidó körök nyomásának
engedve később ne töröltette volna az inkriminált passzusokat könyvének angol nyelvű kiadásából, és ne kért
volna nyilvánosan bocsánatot a sajnálatos „bakiért".
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 64 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
Valéry, Paul (1871-1945) A múlt század első felének egyik legjelentősebb francia költője. Keserűen
emlékeznek rá a zsidók, mert valaha támogatta Édouard Drumont hosszú felvilágosító küzdelmét a vád alá
helyezett zsidó áruló, Dreyfus ügyében.
Vega Carpio, Lope de (1562-1635) A spanyolok által „a géniuszok főnixeként" imádott drámaíró.
Teljes szívvel támogatta a zsidók kiűzését 1492-ben. „Országunk embertelen ellenségeinek" nevezte őket,
és megismételte a zsidók és mórok összefonódására vonatkozó piszkos történetet. (Lásd: El nino inocente de la
Guardia, El Brasil restiíuidó)
gondolkozom faji módra, hanem azok a zsidók, akik ezt leplezni akarják."
„A zsidóság semmi szín alatt nem akart szolgálni, nem humanista szabadságszeretetből, hanem mert
elszokott a nehéz munkától."
Verlaine, Paul (1844-1896) Francia költő „Nem nagyon szeretem a néhai Júdás fajtáját."
Virág Benedek (1754-1830) Költő, író. Zsidók jőnek lármázva, mekegve, / Mert a városnak bérelt
szolgái lopásért / Hajtották. Nagy zaj támadt, Mózes követői / Mint a hangyaboly, úgy forrtak. Várj egy kis
időig: / Többen lesznek ezek, mint Árpád magzati; ritkán / Vesznek, szüntelenül szaporodnak." (Tolnai
Festetics László ifjú grófhoz. 1798)
Voltaire Alias Francois Marié Arouet. (1694-1778) Francia filozófus. A felvilágosodás legnagyobb
alakja. A „Tiporjátok el a gyalázatost!" (Ecrasez l'infáme!) harci kiáltás szerzője.
„A zsidóknak nevezett arabok csavargó hordája ... erőszakkal kaparintott meg egy kis országot, oly
utálatos fosztogatások és kegyetlenségek árán, amely példa nélkül álló a történelemben. (...) A zsidók csak egy
tudatlan és barbár nép, amely régóta párosítja a legpiszkosabb fösvénységet és a legutálatosabb babonát a
kiolthatatlan gyűlölettel mindazon népek iránt, amelyek elviselik őket, és amelyeknek hála meggazdagodnak."
(Dictiomtaire Philosophique)
„A zsidó nemzet engesztelhetelen gyűlöletet mer mutatni minden nemzettel szemben, fellázad minden ura
ellen: mindig babonás, mindig a más javaira irigy, mindig barbár - csúszómászó a szerencsétlenségben és
szemtelen a jólétben." (Essais sur les Moeurs)
„Minden időben a pénz volt viselkedésük célja." (Dieu et les hommes)
„... a legnagyobb csalók, akik valaha a Föld színét beszennyezték." {Levél De Lisle de Sales lovaghoz)
„Miként a bretonok vagy a németek szőkének születnek, úgy születnek a zsidók őrjöngő fanatizmussal a
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 66 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
„Miként a bretonok vagy a németek szőkének születnek, úgy születnek a zsidók őrjöngő fanatizmussal a
szívükben. Egy kicsit sem csodálkoznék, ha ez a nép egy nap halálos veszélyt hozna az emberi fajra." (Levél
Memmiustól Ciceróhoz)
„Minden nemzetet felülmúltok szemtelen mesékben, rossz viselkedésben és barbarizmusban. Sorsotok a
megérdemelt bűnhődés." (Essais sur les Moeurs)
„Az önök vallása több rosszat tett az emberi nemnek, mint a világtörténelem Attilái és Tamerlánjai:
lealjasította a természetet." (Levél a spanyol főkamaráshoz)
„Ha szabad volna vallási kérdésekben következetesen okoskodni, arra lyukadnánk ki, hogy
mindnyájunknak zsidóvá kell lennünk, hiszen megváltónk, Jézus Krisztus, zsidónak született, zsidóként élt,
zsidóként halt meg, és határozottan azt mondta, hogy ő a zsidó vallást teljesíti be."
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 67 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
A zsidó veleszületett tulajdonsága, hogy képtelen kifejezni magát a művészet szintjén (...) így sohasem
volt képes arra, hogy szellemet vigyen a zenébe, és befolyásolhassa a zenei közízlést.
Társadalmi evolúciónk ama fordulópontjától kezdve, mikor a pénz egyre kevésbé palástolt módon a
nemesség virtuális szerepébe emelkedett, a zsidók - akiknek a tényleges munka nélküli pénz-csinálás, vagyis
az uzsora maradt az egyetlen foglalatosságuk -(...) nem tagadhatták meg többé az új társadalom elismerését,
amelyhez semmi másra, csupán aranyra volt szükség, amit magukkal hoztak a zsebeikben. Ettől fogva a mi
modern kultúránk, amely csak a tehetősek számára elérhető, egy csukott könyvnél is kevesebb maradt
számukra, mivel lesüllyedt a megvásárolható luxuscikkek szintjére. Innentől kezdve társadalmunkban feltűnt a
kulturált zsidó alakja...
Onnantól fogva, hogy az önálló zeneművészet meglelte organikus életszükségletét, egészen Mozart és
Beethoven korszakáig, sehol sem találni zsidó zeneszerzőt: egy élő organizmustól idegen elem számára
teljességei lehetetlen, hogy részt vegyen ezen élet formáló szakaszaiban. Csak amikor a test belső halála
nyilvánvaló, a kintlévő elemek akkor nyerhetik el az ítélkezés hatalmát benne - pusztán elpusztítani azt.
Egyvalamiben biztos vagyok: az a befolyás, amit a zsidók mentális életünkre gyakorolnak, legmagasabb
kultúrairányaink eltérítésében és meghamisításában jelentkezik. Noha kultúránk bukását csak az akadályozhatja
meg, ha erőszakkal kiközösítjük a romboló idegen elemet, képtelen vagyok dönteni, mivel ez olyan erőket
követelne meg, amelyek létezéről nincs tudomásom. (...)
Abba a helyzetbe kerültünk, hogy a zsidóktól való szabadulásunkért kell küzdenünk. (...)
Gondolj ák el, hogy egyetlen módszer létezik az önöket terhelő átok leküzdésére: Ahasvérus megváltása - a
megsemmisítés." (Judaizmus a zenében)
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 68 of 70
Anthologica_Antijudaica 12/7/08 10:33 PM
nyugati civilizáció most ismét egy imperialista fázisba lép be, amely hasonlatos lesz Rómáéhoz a régi
világban. Ugyanakkor azonban Yockey arra figyelmeztet, hogy a világzsidóság is készülődik a vifághatalomra.
Könyvében hatásos ékesszólással arra buzdítja a nyugatiakat, hogy ragadják meg a kezdeményezést.
file:///Volumes/Users/gabucino/Documents/Anthologica_Antijudaica.html Page 70 of 70