Helmut Jantra

Növényszaporítás
otthon

Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró

 A mű eredeti címe: Pflanzen selbst vermehren
© Franckh-Kosmos Verlags-GmbH und Co., A könyv valamennyi adata gondosan ki-
Stuttgart, 1992 próbált és tudományosan igazolt. A ter-
mészettudományok gyors fejlődésével
Fordította: Czáka Sarolta azonban nem tud lépést tartani. Ezért azt
© Hungarian translation Czáka Sarolta, 1994 ajánljuk, hogy ki-ki maga is győződjék
meg róla, az újabb kutatások nem halad-
ták-e túl állításainkat. A készen kapható
tápanyagok, növényvédő és -ápoló sze-
rek használati utasításait, ajánlásait ol-
vassuk el és tartsuk be!

Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró, 1994 A színes felvételeket készítette:

Felelős kiadó Bernáth István Gerhard Bambach (Geisenheim): 35., 36.,
és Szamosi Ivánné 37., 38., 55., 56. oldal
Műszaki szerkesztő Horváth Péter Jürgen Wolff (Gengenbach): 17., 18. oldal
Kaposvári Nyomda Kft.
Felelős vezető Mike Ferenc A rajzokat készítette: Horst Lünser (Berlin) és
ISBN 963 605 000 7 Marianne Golte-Bechtle (Stuttgart)
Ivaros szaporítás ................................. 7 Törzsfeldarabolás ................................. 33
Hogyan lesz a magból élet .................... 7 Levéldugványozás .............................. 39
Fényen és sötétben csírázók .................. 7 Légbujtás (moházás) ............................ 41
Hideghatás ............................................ 8 Feltöltéses bujtás .................................. 42
Csírázási intenzitás és Sarjnövény ........................................... 43
csírázóképesség .............................. 9 Indanövény ......................................... 43
A csírázási próba .................................. 9 Fejbujtás és sugaras bujtás ................... 44
Segédeszközök ...................................... 10 Gyökérdugványozás ............................ 46
Edények, cserepek ........................... 11 Gyökérsarj ........................................... 47
Hajtatódobozok ............................... 11 Levélsarj .............................................. 48
Pótvilágítás ..................................... 12 Hagymás és gumós növények
Melegágy és fóliaalagút................... 12 szaporítása .................................... 48
Takarás fóliával, fátyolfóliával ........ 13 Fiókhagymák és sarjgumók ............ 48
Palántanevelés Gumók és rizómák osztása ............ 49
az ablakpárkányon .......................... 13 Liliomok szaporítása ............................ 50
A vetés és az ültetés ideje ................ 14 Tőosztás ......................................... 50
A vetés közegei ................................ 14 Sarjhagymák vagy bulbillik ........... 50
A magvetés ...................................... 16 Hagymapikkelyek ...... ..................... 51
Az első zöld csírák .......................... 16 Pozsgás növények szaporítása ............ 52
Tűzdelés (pikírozás) ........................ 19 Tőosztás és sarj............................... 52
Hogyan tovább? ............................. 19 Dugványozás ................................... 54
Szabadföldi vetés .................................. 20 Oltás .............................................. 54
Néhány korán kelő .......................... 20 Fenyőfélék szaporítása ......................... 58
Talaj-előkészítés ............................. 20
A vetés ............................................. 21 A szaporítás eszközei és anyagai ...... 59
Egyelés és továbbnevelés ................ 21 Évelő fűszernövények szaporítása
(táblázat) ....................................... 60
Március-áprilisban vethető,
palántázásra váró egynyári Szoba- és terasznövények
virágok (táblázat) .......................... 22 szaporítása (táblázat) .................. 61
Zöldségfélék vetési és ültetési ideje, Évelő virágok szaporítása
hónap (táblázat) ............................ 24 (táblázat) ........................................ 65
Ivartalan szaporítás ............................ 27 Bogyósgyümölcsűek szaporítása
Tőosztás ................................................ 27 (táblázat) ....................................... 69
Fejdugványozás ..................................... 29 Lomblevelű fák és cserjék
Szárdugványozás ................................... 31 szaporítása (táblázat) ................... 70
Rügydugványozás.................................. 32
Fás dugványozás .................................... 32 Tárgymutató ...................................... 72
Ivaros szaporítás
Minden kerttulajdonos gyakorolja ezt a Hogyan lesz a magból élet
szaporítási módot, aki a zöldségeit saját
maga neveli - akkor is, ha egyébként a A kertész dolga, hogy felébressze a mag-
fogalmakban nem különösebben jára- ban nyugvó csírát, és lehetővé tegye
tos. Az ivaros szaporítás ugyanis nem számára a további fejlődést. Ha a vetés
jelent egyebet, mint hogy magvetéssel és annak előkészületei során bizonyos
nevelünk új növényt. Minden egyes körülményeket figyelmen kívül ha-
magban, legyen az bármilyen kicsi vagy gyunk, megnehezítjük a csíra (a rügyecs-
nagy, keményebb vagy puhább burok ke) előbújását, a növényi élet „első lépé-
védi a szunnyadó csírát. Ebből fejlődik seit”, s kis palántánk gyenge és beteg
ki majd a ropogós retek, a friss zöld lesz, sínylődik. Igaz ugyan, hogy a vetés
salátafej, az erkélyládák, virágágyak ra- nem nagy művészet, mégsem nélkülöz-
gyogó, színes virágözöne. Előbb azon- hetünk némi alapvető ismeretet. Ahhoz,
ban meghatározott fejlődés, változás hogy a csírázás megkezdődjön, szükség
megy végbe a magban. Mindez a megter- van
mékenyítéssel kezdődik. A virágpor  fényre (vagy sötétségre),
vagy pollen a hímivarsejtekkel rátalál  megfelelő hőmérsékletre,
egy virág érett bibéjére, és megterméke-  nedvességre és
nyíti a petesejtet. Innen ered a generatív  levegőre.
vagy ivaros szaporítás fogalma. Ezekről a feltételekről a kertész gondos-
Az apró csírában vagy embrióban, kodik, ha védett körülmények között
amely a mag védett belsejében található, vet, ha viszont a szabadban, akkor kü-
már minden benne van, ami a növekedés lönböző technikai segédeszközök köny-
kezdetéhez szükséges. Ezek a tartalékok nyítik meg a munkáját, csökkentik a ku-
táplálják a zsenge, csírázó növényt. Egé- darc lehetőségét.
szen addig van rájuk szükség, amíg ki
nem fejlődik a gyökér és a sziklevelek.
Ettől kezdve a kis növény már saját Fényen és sötétben csírázók
erejéből folytatja a fejlődést.
A zöldségmagvak vetésekor hajlamosak
vagyunk ezt a természet által meghatá-
rozott, finom kis különbséget figyelmen
kívül hagyni. A magvakat méretüktől
függően 1-3 cm mélyre tesszük. Rend-
szerint figyelembe vesszük a magtasak ben csírázó magvakkal, amelyek között
utasításait is. A bab „szereti hallani a ugyancsak akad jeles kerti növény, még-
harangszót”, így tartja egy régi közmon- pedig az árvácska (Viola wittrockiana).
dás. Ez azt jelenti, hogy egészen seké- E kedves kora tavaszi virágunk magvait
lyen vetjük, alig takarja a föld. a vetést követően takarjuk le jutaszövet-
A virágok között kétségkívül némi tel, újságpapírral vagy fekete fóliával,
különbséget kell tennünk. A legtöbbjük mindaddig, amíg az első zöld levélcsú-
számára közömbös ugyan, hogy a mag- csok meg nem jelennek. Ugyancsak sö-
vak sok vagy kevés fényt kapnak, de tétben csírázik egyebek között az encián
akad néhány, amelynek a csírázását lé- (Gentiana), a fátyolvirág (Gypsophila),
nyegesen befolyásolja a fény. Egy virág- a hunyor (Helleborus), a szarkaláb
magtermelő rengeteg reklamációt ka- (Delphinium), a gyújtoványfű (Linaria),
pott, mert a tőle vásárolt törpe nebáncs- a nefelejcs (Myosotis), a csillagfürt (Lu-
virág (Impatiens walleriana) magvak is- pinus), a zergeboglár (Trollius), az illa-
mételten nem keltek ki. Sok időbe telt, tos ibolya (Viola odorata), a sudár kan-
amíg rájött a hibára, arra, hogy a tasa- kalin (Primula elatior, de a P. acaulis és
kokra elfelejtették rányomtatni: fényen a P. auricula nem).
csírázik, a magvakat nem szabad takar-
ni. Az évelő virágok közül hasonlókép-
pen viselkedik a következők magja: pe- Hideghatás
remizs (Inula), gyűszűvirág (Digitalis),
harangvirág (Campanula), pázsitszegfű Számos hegyvidéki származású növény
(Armeria), szarvas árvácska (Viola cor- magja a csírázáshoz fagyot kíván. Az
nuta), ökörfarkkóró (Verbascum), ko- eredeti termőhelyükön hozzászoktak
kárdavirág (Gaillardia), habszegfű (Sile- ahhoz, hogy gyakran hónapokig hó ta-
ne), kakukkszegfű (Lychnis), szegfű karja őket. Ezeket a magvakat a nyu-
(Dianthus), gyömbérgyökér (Geum), galmi állapotból nem is annyira a tartós,
díszcsorba (Liatris), kúpvirág (Rud- nagy fagy, hanem a -5 és +5 °C között
beckia). váltakozó hőmérséklet mozdítja ki.
A fényen csírázó növények magvait a Ezért ma már nem fagyban, hanem hi-
vetést követően csak egészen vékonyan degben csírázóknak tekintjük őket.
vagy egyáltalán nem szabad takarni, mint Eredményes vetésükhöz már ősszel
pl. a törpe nebáncsvirágot. Ezeket a szükségünk van a magjukra. Ekkor el-
magvakat gyöngéden nyomjuk a közeg- vetjük cserépbe vagy szaporítóládába,
be, ez védi őket a kiszáradástól. A taka- jól megöntözzük, majd az edényt fóliába
ratlan magvak érzékenyek, szobai párá- csomagoljuk. A fólia megakadályozza,
sítóval rendszeresen pótoljuk számukra hogy a hosszú téli nyugalmi időben a föld
a nedvességet. kiszáradjon. Ezután az edényt kihelyez-
Éppen ellenkezőleg bánjunk a sötét- zük a kert árnyékos részébe, de még jobb,
ha az erkélyre vagy a teraszra tesszük, a kelési ideje a sárgarépa, a póréhagy-
ahol nem felejtjük el időnként ellenőriz- ma, a petrezselyem, a hagyma és a feke-
ni földjének nedvességtartalmát. Nagy tegyökér magjának. Rossz körülmények
havazáskor levehetjük a fóliát, a hóta- között, alkalmatlan talajban, száraz
karó a legjobb védelem. Ha elmulaszt- vagy hideg időben ezek az értékek lénye-
juk a késő őszi vetést vagy pl. csak ta- gesen megnőhetnek.
vasszal jutunk hozzá a maghoz, a hideg- Csírázóképesség tekintetében ugyan-
kezelést a hűtőszekrényben végezhetjük csak nagy különbségeket tapasztalha-
el. A magtasakot tegyük a normál hűtő- tunk az egyes növények magvai között.
térbe, a sajtokkal vagy a vajjal egy szint- Kivételes esetben évekig, évtizedekig is
re. A mélyhűtő, a fagyasztó nem alkal- tarthat. Igencsak meglepte a tudósokat
mas hely, ott a magvak megfagynak. az az eset, hogy a piramisokban föllelt
gabonafélék között még akadt csíraké-
pes mag. Ezt a különleges esetet a pira-
Csírázási intenzitás misok belsejében uralkodó, rendkívül
és csírázóképesség jól konzerváló klímának tudják be.
Zöldségnövényeink magjai három-
A vetéstől a csírázásig eltelt idő a mag
négy évig őrzik meg csíraképességüket;
csírázási intenzitása. Ez növényfajon-
az uborka viszont akár nyolc esztendeig
ként igen különböző, szélsőséges eset-
is. Ezen nem változtat az úgynevezett
ben, pl. egyes pálmáknál több hónap is
csíravédő csomagolás sem. A légmente-
lehet. A csírázási intenzitás ismeretére
sen zárt fólia- vagy alufólia bélésű tasa-
leginkább a zöldségnövények vetésekor
kot ma már kiterjedten használják. Védi
van szükségünk, hiszen a korai és bősé-
a magvakat a nedvességtől, a kiszáradás-
ges termés érdekében időben kell vet-
tól, ám csak addig, amíg föl nem bont-
nünk. Előfordulhat, hogy hosszabb idő
ják. A magtasakon feltüntetett érvé-
alatt is alig csírázik a mag, ilyenkor gya-
nyességi vagy lejárati idő tájékoztat ben-
nakodhatunk arra, hogy romlott volt,
nünket a minősítésről, ám egyáltalán
esetleg túl régi, lejárt, s a további vetési
nem jelenti azt, hogy a lejárt szavatos-
kísérletek sem hozhatnak sok sikert.
ságú mag nem kel ki. Mindenesetre ilyet
A zöldségmagvak általában egy-há-
ne vásároljunk, de ha az előző évről ma-
rom hét alatt csíráznak ki. Nyolc napra
radt, csírázási próbával győződhetünk
van szükségük a káposztaféléknek, a sa-
meg a csírázóképességéről.
látának, a borsónak és a spárgatöknek,
ezek viszonylag gyorsan csíráznak. Kö-
vetik őket a bab, az uborka, a hónapos A csírázási próba
retek, a madársaláta és a paradicsom: tíz
nap múltán bújnak elő. A leglassúbb, A magvak állapotáról a következő kísér-
húsznapos, tehát többnyire háromhetes lettel szerezhetünk bizonyosságot. Mé-
retüktől függően számoljunk ki magva- magot nagyobb felületen elvetnünk. Ha
kat. A nagyobbakból, például a hüvelye- legalább a 75%-a csírázik, akkor nyu-
sekből, az uborkából vagy a kukoricából godtan felhasználhatjuk. Ha csak a fele,
elegendő 10 szem, a közepes méretű akkor sűrűbb vetéssel még mindig meg-
paradicsom- vagy hagymamagból 25, és éri a fáradságot; ám ha ennél is keve-
az apró szemű saláta- vagy sárgarépa- sebb, akkor inkább vegyünk új magot.
magból 50 darab. A kérdéses magot
vessük el lapos, nedves homokkal meg-
töltött tálkába, és 20 °C hőmérsékletű, Segédeszközök
világos, de nem napos helyen csíráztas-
suk. A nagyon apró magvaknak ele- Az ipar és a kereskedelem mind na-
gendő egy nedves papírzsebkendő is. gyobb választékban gyárt illetve kínál
A próbacsíráztatáskor a magvak ne szá- olyan eszközöket, amelyek megkönnyí-
radjanak ki! tik a kertész munkáját. Cserepekből,
Mihelyt a csírázás megkezdődik, el- edényekből, tálakból egész sorozatot le-
dönthetjük, hogy érdemes-e a kérdéses het beszerezni. A készen kapható tőze-
gek és földek választéka is gyarapodik,
fóliákból, takaróanyagokból pedig ko-
Az apró magvak csírázási próbájához elegen- rábban is válogathattunk. A szaküzle-
dő egy nedves papírzsebkendő vagy papír- tekben már vehetünk a növények megvi-
törülköző. Egyszerűen rászórjuk a kiszámolt
magvakat, majd egy másikkal takarjuk őket. lágítására alkalmas speciális izzókat, a
Ha legalább a magvak fele kicsírázik, még hazai piacon viszont még mindig alig
mindig megéri a vetés, igaz, sokkal sűrűbben ismert a házi vetőszekrény vagy vetődo-
szórjuk ki a magvakat az egyébként ajánlott- boz.
nál.
Edények, cserepek gácsába préselik, vékony műanyag háló
A kemény műanyagból készült szaporí- tartja össze őket akkor is, ha megöntöz-
tóládán (lásd a 18. oldalon) kívül a mag- ve a víz hatására megduzzadnak, és egy
vetésre és palántanevelésre szolgáló edé- kisebb tápkocka alakját veszik fel. Ilyen
nyek egész sorozatát fejlesztették ki. Az állapotban alkalmasak arra, hogy magot
úgynevezett multitopf tálcákon szorosan vessünk vagy kis palántát tűzdeljünk a
egymás mellett állnak a kis papír-, tőzeg- közepükbe.
cserepek vagy tőzegpogácsák, amelyek-
ben a palánták sűrű állásban, de egymás- Hajtatódobozok
tól elkülönülve, zavartalanul fejlődnek A legegyszerűbb eszköz minden háztar-
egészen a kiültetésig. A növény számára tásban föllelhető. Ez egy sovány földdel
a legkíméletesebb és leghasznosabb a töltött lapos műanyag tál, amelyet üveg-
tőzegcserép vagy a tőzegpogácsa (lásd a lappal vagy vékony fóliával lefedünk,
17. oldalon). A tőzegcserép, közismert takarunk. A jól bevált tejfölöspoharak
nevén Jiffy-pot® lehet kör vagy négyzet is alkalmasak magvetésre. Bármilyen
keresztmetszetű, egyesével vagy kétso- konyhai edényt használunk, készítsünk
ros tálcaként préselt. Szemenkénti mag- az alján vízelvezető nyílást. A takarás-
vetésre éppolyan kitűnően használha- nak az a célja, hogy növekedjék a pára-
tó, mint tűzdelésre. A kifejlett palánta tartalom, de a szellőztetésről is gondos-
azután a tőzegcseréppel együtt kiültet- kodnunk kell. A legfontosabb, hogy a
hető. A gyökerek nem sérülnek meg az zsenge növények számára megfelelő
ültetéskor, a cserép viszont idővel elkor- mikroklímát teremtsünk.
had, elbomlik. Akad olyan tőzegcserép, A kereskedelemben itt-ott már kap-
amelyiknek az anyagába egy kevés indí- hatók olyan kis hajtatószekrények vagy
tó tápanyagot is préselnek, éppen any- mini üvegházak, amelyek egy vetőtálcá-
nyit, amennyire a növénynek szüksége ból és fóliaburkolatból állnak. Akad
van a kezdeti fejlődéshez. közöttük laposra hajtogatott, amit össze
A párolgásból származó lehűlést és a kell állítani, földdel megtölteni, s vetés
kiszáradást elkerülhetjük, ha a tőzegcse- és öntözés után föléje kerülhet a kis
repeket szorosan egymás mellé állítjuk. fóliasátor. Ez meglehetősen olcsó, és
A cserépből kinövő gyökerek sem szá- kiválóan alkalmas a szobai magvetésre.
radnak így ki, s jobb a palántáink körül a Több komfortot kínál az a készlet,
mikroklíma. Ha nincs elég meleg és ke- amelyet már talajfűtéssel is fölszereltek.
vés a páratartalom, érdemesebb a négy- További fejlesztés, hogy az átlátszó borí-
zetes keresztmetszetű cserepeket válasz- tóban fénycső nyújt a palántáknak pótvi-
tani, ezek ugyanis szorosabban össze- lágítást. Külföldön kapható az ún. an-
rakhatók, mint a hagyományos, kör ke- gol hajtatószekrény, amelynek talaj- és
resztmetszetűek. légfűtését termosztát szabályozza, be-
A tőzegtabletták anyagát lapos kis po- épített fényforrás és ventilátor gondos-
kodik a növényeknek kellemes körülmé- 1500 luxnál kevesebb, akkor vagy te-
nyekről. Az ilyen tökéletes berendezés- gyük világosabb helyre a magvetést,
nek borsos ára van. A talajfűtést egyéb- vagy gondoskodjunk a mesterséges meg-
ként a legolcsóbban úgy oldhatjuk meg, világításáról, legalább napi tíz órán át.
ha a vetés után a szaporítóládát vagy a
cserepeket a központi fűtés radiátorára Melegágy és fóliaalagút
helyezzük. Rendszerint ez melegebb a Ha nincs lehetőségünk vagy pénzünk a
kívánatosnál, éppen ezért deszka- vagy készen kapható hajtatószekrények meg-
kőlapot iktassunk közbe, s óvjuk növé- vásárlására, olcsó megoldásnak kínál-
nyeinket a kiszáradástól! kozik a saját készítésű alkalmatosság.
A szabadban egyébként is nagyobb he-
Pótvilágítás lyet rendezhetünk be magvetésre. Elő-
Éppen a legfontosabb szaporítási idő- ször is a négy oldalát (falát) készítsük
ben, tél végén a növények számára még el deszkából, műanyagból, betonlapok-
kevés a fény. A rövid nappalokon a fény ból vagy téglából. A szabad földi hajta-
felé törekvő palánták megnyúlnak, amit tóágynak, bármilyen kicsi, adjunk eny-
fokoz a viszonylag magas hőmérséklet he déli lejtést, hogy a fényt jól hasznosít-
is. A palántanevelő edényeket éppen sa, s a fölösleges víz elfolyjon. Az ablak-
ezért a lakás legvilágosabb helyiségé- keret legyen könnyű, amelybe hibátlan,
ben, az ablak közelében helyezzük el, új fóliát vagy üveget rögzítünk.
hogy minél többet hasznosítsanak a ter- Az így elkészített hidegágyat hideg-
mészetes fényből. Már két lépéssel bel- tűrő zöldségekkel kora tavasszal is hasz-
jebb is lényegesen kevesebb fény jut; a nosíthatjuk. A márciusi napsütés már
fényintenzitás a távolsággal négyzetesen olyan intenzív lehet, hogy az ablak alatt
csökken. Noha a szemünk ezt nem érzé- erősen fölmelegszik a levegő. Ilyenkor
keli, nem árt tudnunk, hogy a növények feltétlenül szellőztetni kell. Estére vi-
nagyon is érzékenyen reagálnak. szont, mielőtt lehűlne, csukjuk be az
Olyan lakásban, amelyben nyilvánva- ablakot. Február végétől hasznosíthat-
lóan kevés a nappali fény, feltétlenül juk a hidegágyat kevésbé érzékeny zöld-
gondoskodnunk kell a pótlásról. A villa- ségekkel: vethetünk üveg alá karalábét,
mossági szaküzletek és a kertészboltok a hónapos retket, fejes salátát. Március-
növények megvilágítására szolgáló spe- ban követhetik ezeket a hidegtűrő nyári
ciális fénycsöveket és izzókat kínálnak. virágok: a pillangóvirág (Cosmos), a
Ezeket mintegy 30 cm magasan helyez- puzdravirág vagy cuppánka (Cuphea), a
zük el a növények fölött. Pontosan meg- kokárdavirág (Gaillardia), a szalmagyo-
mérhetjük, hogy mennyi fényt kap a pár (Helichrysum), a bohócvirág (Mi-
növény, ha fotóboltban vagy növényáru- mulus) és a körömvirág (Calendula).
házban kapható fénymérőt (luxmétert) Melegágyban még korábban kezdhető
szerzünk be. Ha a mért fényintenzitás a vetés, de csak elméletileg. Január-feb-
ruárban ugyanis általában olyan kevés a a meleget, a páratartalmat, átengedik a
fény, rövidek a nappalok, hogy a meleg fényt, ugyanakkor a nyílásaikon szellőz-
ellenére is megjósolható a kudarc. Falu- nek, az eső és az öntözővíz átjut rajtuk.
helyen, ahol állatot tartanak, akad istál- Mindent összevéve: alattuk a talaj tartó-
lótrágya a melegágykészítéshez. A trá- san nedves marad.
gyát a hagyományos módon rakják a A hasogatott fólia további előnye,
kiásott ágyásba, majd földdel takarják. hogy tartósan a növényen maradhat.
Ez a biofűtés nagyon jól serkenti a gyö- Négyzetméterenként 30 000 apró nyílás
kérképződést. Trágya híján elektromos tágul ki rajta, ahogy nő a növény és
talajfűtést is készíthet szakember, de fölemeli a könnyű fóliát. A növekedés
valószínűleg ennek költsége és fogyasz- során tehát mind több vízhez és levegő-
tása nem áll arányban az elérhető korai- höz jut az alatta lévő kultúra. Nem kell
sággal. fölhajtani, eltávolítani a fóliát akkor
A palánták védelmének viszonylag sem, ha tápoldattal öntözzük, permetez-
egyszerű, közismert és széles körben zük. Ilyen takaró alatt a korai zöldsége-
alkalmazott módja a fóliaalagút vagy ket nem károsítja a talaj tömörödése és a
fóliasátor. Alatta napos időben fölme- szél szárító hatása sem.
legszik a talaj, majd a hideg vagy fagyos A rés- vagy hasogatott fóliához hason-
éjszakákon ugyanez a fólia visszatartja lóan előnyös a fény-, levegő- és vízát-
bizonyos mértékig a hőt. A fólia megőrzi eresztő UV-stabilizált (az ibolyántúli
a légnedvességet is, amit a növénykék sugárzásra nem érzékeny), pihekönnyű,
remekül hasznosítanak. További előnye műanyag fátyolfólia. Mínusz 5 °C-ig ol-
a könnyű fóliaváznak, hogy pillanatok talmat nyújt a növényeknek. Akárcsak
alatt áthelyezhető egy másik kultúrára, a a résfólia, együtt „nő” a növénnyel, ha
szomszéd ágyásra, tehát többször fel- elég lazán terítjük az ágyásra és így rög-
használható, ezáltal a gazdaságossága zítjük. Ezeknek a könnyű anyagoknak
javul. A növényápolás, a gyomlálás ide- a rögzítésére használjunk földet vagy
jére a fóliaház a típusától függően kinyit- kőnehezéket! Ha szakszerűen bánunk a
ható vagy - pl. a sátor, az alagút - fóliával, tisztán, szárazon, összehajtva
áthelyezhető. tároljuk, több évig is szolgálhat.
Takarás fóliával, fátyolfóliával
Korábban kizárólag az áttetsző, zárt fó- Palántanevelés
liát használták a növények takarására. az ablakpárkányon
Ez azzal a veszéllyel járt, hogy napsüté-
ses tavaszi időben elég volt egy-két órára A fűtött szoba ablakpárkányán a legfon-
megfeledkezni a növényekről, már meg tosabb körülmények adottak a palánta-
is égtek. Ezt a hátrányt kiküszöbölik a nevelésre. Különösen így van ez a köz-
hasogatott vagy a fátyolfóliák. Megőrzik ponti fűtésű lakásban, ahol a fűtőtest az
ablak alatt van. (Sajnos, a mai építkezés növényfajt viszont már korán vethetünk
elfelejtette a széles, a kertészkedő, nö- szabadföldön is (pl. a borsót, a hagymát,
vénykedvelő ember számára oly fontos a sárgarépát és a petrezselymet), egy kis
ablakpárkányt.) Ha a magvetésre nem a fagy vagy egy futó havazás nem tesz kárt
nagy helyet igénylő cserepeket, hanem bennük. A zöldségfélék vetési és palán-
ügyes tálcákat, vetőedényeket haszná- tázási idejét a 24-26. oldalon táblázatba
lunk, szinte minden palántát magunk foglaltuk.
nevelhetünk föl, ami egy kis házikertbe A szokásos tavaszi magvetéstől eltér a
szükséges. A szaporítóközeget készen másodtermesztésű növények, valamint
megvehetjük, s igazán nem panaszkod- az őszi vetésűek kultúrája. Külön cso-
hatunk a vetőmagvak választékára sem. portot képeznek a kétnyári virágok,
Kisebb vagy nagyobb csomagokban, amelyeket júniusban vetünk: a kerti-
egységáras vagy súlyegységes tasakok- mályva (Alcea), a százszorszép (Bellis),
ban, pontos leírással számos haszon- és a sárgaviola (Cheiranthus), a szakállas
dísznövény magja kapható. Csupán né- szegfű (Dianthus barbatus), a gyűszűvi-
hány gyakorlati ismeretre van szüksé- rág (Digitalis), a nefelejcs (Myosotis)
günk ahhoz, hogy a nagyobb kudarcot vagy az árvácska (Viola wittrockiana)
elkerüljük. tartoznak ide. Az évelők és a legtöbb fás
növény magját ősszel vetjük, kivétel a
A vetés és az ültetés ideje császárkorona, a fehér liliom, a korbács-
Vegyük figyelembe a magtasak javasla- liliom, amelyeket már augusztus-szep-
tát, ez rendszerint eléggé szabadon ren- temberben elvetünk. Minden esetben
delkezik. A legkorábbi időt tartsuk be, mérlegeljük a helyi viszonyokat, a csapa-
a többit lehetőségünk szerint. Tehát ha dék-, hőmérsékleti, fény- és talajadott-
egy borsófajtának március elejétől ajánl- ságokat is, amikor egy-egy növény veté-
ják a vetését, akkor azon túl szinte bár- séről határozunk.
mikor vethetjük, legföljebb a nyári me-
leg lesz a késői termesztés akadálya. A vetés közegei
A legkorábbi vetést vegyük komolyan, Az üzemekben használatos vagy a néha
különben a hideg vagy a fényhiány el- készen is kapható magágyi földek alig
rontja a munkánkat. Számos virág- és tartalmaznak műtrágyát, jó vízáteresztő-
zöldségfaj magja csak meleg helyen (fű- ek, levegősek, nitrogéntartalmuk cse-
tött lakásban vagy melegágyban, üveg- kély és csíramentesek. Ez azt jelenti,
házban) vethető el, mert ha a vetéssel hogy nem tartalmaznak a zsenge növé-
megvárnánk azt, hogy a szabadban is nyek számára különösen veszélyes bak-
elég meleg legyen számukra, nem érlel- tériumokat és gombákat.
nének őszig sem termést. Ilyen pl. a to- Az utóbbi tulajdonság, a tisztaság igen
jásgyümölcs, a paprika, a paradicsom fontos lehet. A baktériumok és gombák
vagy a dinnyefélék. Néhány sokat tűrő okozta fertőzés, a palántadőlés ugyanis
egész munkánkat és a drága magot tönk- A magvakat egy pálcika (pl. ceruza) segítsé-
reteheti. Éppen ezért nem ajánljuk a gével, lehetőleg vékonyan szórjuk ki egy
közönséges virágföldeket, a saját ker- meghajlított papírlapról vagy a magtasak-
tünk földjét és a házi komposztot. Ezek- ból (1). Az apró magvakat, valamint a fényen
csírázókat csak egy lapogatóval enyhén bele-
nek a mikroorganizmusai a szoba vagy a
nyomjuk a közegbe (2), a nagyobbakat kb.
melegágy hőmérsékletén kivirulnak, és 5 mm vastagon földdel takarjuk. Végül min-
különös előszeretettel pusztítják el fél- dent finoman megöntözünk (3). A tűzdelés-
tett palántáinkat. kor az apró palántákat egy kis tűzdelőfával
Hogyan védekezzünk ellenük? Vásá- óvatosan emeljük ki (4), és egy előkészített
roljunk tiszta tőzeget (általában virágüz- másik edénybe ültetjük (5).
letek árusítják), vagy fertőtlenítsük a vagy ládát helyezzük világos, de a köz-
földet. A nagy energiaigényű gőzölés vetlen napsütéstől védett helyre, például
házikerti körülmények között nem kivi- az ablakpárkányra. Ezután nyugodtan
telezhető. A magvetéshez viszont nem várjunk; ne veszítsük el a türelmünket,
szükséges sok föld. Egy régi tepsiben ha három nap múlva még nem látszik az
vagy a szokásosban, amit alufóliával ki- eredmény. Ha a csírázási időt a vető-
bélelünk, fél órán át hevítsük a földet magtasakról leolvastuk, azt el is hihet-
150 °C-on. Ha házi földkeveréket készí- jük, ám ha nem tökéletesek a körülmé-
tünk tőzegből, folyami homokból és nyek, például nincs elég meleg, akkor
kerti földből, esetleg érett komposztból, egy-két napot késhet a kelés.
azt is keverés után fertőtlenítsük! Ho-
mok helyett használhatunk más lazító Az első zöld csírák
anyagot, például perlitet vagy kőzetlisz- Sikeres vetést követően időben jelent-
tet. A sütőben fertőtlenített keveréket keznek, egyúttal azt is jelezve, hogy
hagyjuk kihűlni, mielőtt vetésre használ- elkezdődhet az ápolás. Mindenekelőtt
nánk. levegőztetnünk kell, tehát az üveglapot
vagy a takarófóliát föltámasztjuk, illetve
A magvetés meglazítjuk. A magoncoknak szükségük
A vetőedényt, például egy szaporítólá- van friss levegőre; fokozatosan szoktat-
dát megtöltünk az előkészített közeggel. juk hozzá őket. A fejlődés kezdetén ez
Kellőképpen tömörítjük és megnedve- nem is olyan egyszerű művelet, hiszen
sítjük. Ügyeljünk arra, hogy ne csupán a nem tehetjük ki a zsenge növényeket
felülete legyen nedves, hanem egész huzatnak vagy hidegnek. A megfázás
mélységében. A magvakat a felületre végzetes lehet. Az ablak közelében tar-
helyezzük, vagy kézzel, egyenként, vagy tott magvetés védelméről szellőztetés-
óvatosan, a magtasakból szórva. A na- kor gondoskodjunk! Ha éjszaka nincs
gyobb magvakat szemenként vetjük. Az fűtés és a hőmérséklet erősen csökken,
apró szemeket vagy a fényen csírázók akkor este ismét takarjuk be a szaporító-
magvait nem takarjuk, csak egy lapoga- edényt. Jobb az óvatosság, hiszen az
tóval finoman a közegbe nyomjuk. A töb- erősen ingadozó hőmérséklet ártalmas
bit 3-5 mm vastagon homokkal vagy ros-
tált, fertőtlenített magágyi földdel takar-
juk. Végezetül vízzel permetezzük, hogy
a felülete nedves legyen. E célra kiváló
eszköz a szobai párásító vagy növény- Felül: A préselt tőzegpogácsát felhasználás
permetező. előtt vízben áztatjuk.
A kiszáradástól, a páratartalom elilla- Alul: Ezekbe a magvakat szemenként vetjük,
násától üveglappal vagy vékony, tiszta majd a palántát a tápkockával (tőzeghenger-
fóliatakarással óvjuk a vetést. Az edényt rel) együtt ültetjük ki.
lehet. Az első sziklevelek megjelenése- lántákat egymástól szétválasszuk. Na-
kor még semmi esetre se adjunk műtrá- gyon körültekintően, óvatosan kell dol-
gyát! goznunk, hogy a felszedéskor a gyenge
gyökerek le ne szakadjanak, az ültetés-
Tűzdelés (pikírozás) kor pedig a gyökerek függőlegesen ke-
Ez a szép kertészeti kifejezés nem jelent rüljenek a lyukba, ne gyűrődjenek visz-
mást, mint a sűrűn kelt magoncok átülte- sza. A túl hosszúra nőtt gyökeret egy-
tését. A szikleveles korban még szoro- szerűen csípjük le, ettől semmi baja
san egymás mellett álló kis növények rö- nem lesz a palántának, sőt a gyökérzete
videsen nem jutnának elegendő helyhez, gyorsabban nő és dúsabb elágazású lesz.
fényhez, vízhez és táplálékhoz. A szétül- A tűzdeléskor a palánta olyan mélyre
tetéssel viszont egymás zavarása nélkül kerüljön, hogy az alsó levele 1 cm-rel
fejlődhetnek tovább. Különösen szüksé- legyen a talaj fölött. A szaporítóládát
ges ez a művelet a nagyon apró magvú vagy cserepeket ugyanolyan tiszta, sem-
növényeknél, mert ezeket szinte lehetet- leges, fertőtlenített földdel töltsük meg,
len ritkábban vetni. amilyet a magvetésre is javasoltunk.
A tűzdelés akkor esedékes, amikor a A magoncok további fejlődését segíti,
kis növényeket két ujjal már meg tudjuk ha átlátszó, tiszta fóliával takarjuk őket.
fogni, anélkül, hogy károsodnának. Sze- Természetesen gondoskodnunk kell a
rencsésebb, ha megvárjuk, amíg a szikle- szellőztetésről is.
veleken kívül már két lomblevelük is Nagyon korai vetésnél előfordulhat,
fejlődött. A tűzdeléskor használhatunk hogy nem elég egyszer tűzdelni, mert a
szaporítóládát, tejfölöspoharat (ne fe- palánták újból kinövik a helyet, s még
ledjük kimosni és az alját kilyukaszta- nem érkezett el a végleges helyre ülte-
ni!), kisebb cserepeket. Hasznos segéd- tés ideje. A második tűzdelést követően
eszköz az úgynevezett tűzdelőfa, amit különösen erős, fejlett, elágazó gyökér-
magunk is faraghatunk. Ez a ceruzánál zetű palántákat nyerünk, amelyek hibát-
valamivel vékonyabb, tompán kihegye- lanul továbbnevelhetők a kiültetés után.
zett pálcika arra szolgál, hogy a palán- Magától értetődik, hogy az újabb tűzde-
táknak a földben lyukat készítsünk, va- léskor már nagyobb a helyigény. Sűrű
lamint arra, hogy segítségével a kis pa- állásban a palánták felnyurgulnak.
Hogyan tovább?
Folyamatos fejlődésükhöz a palánták
Felül: A speciális világítótestet a hajtatószek-
rénnyel együtt forgalmazzák. Ez a megvilágí- mind több gondoskodást kívánnak. Ha
tás segíti a palánták növekedését, egészséges korábban takartuk őket, fokozatosan
fejlődését. távolítsuk el a fóliát. A szabad levegőn
Alul: Helytakarékos, praktikus edények a eddzük a növényeket, de óvjuk őket a
különböző méretű műanyag szaporítóládák. tűző naptól és a széltől. Félárnyékos,
szélvédett helyen kellő edzettségre te- (Calendula officinalis), búzavirág (Cen-
hetnek szert. Természetesen ez a szabad- taurea cyanus), egynyári szarkaláb
földi kiültetésre váró palánták szükség- (Delphinium ajacis), kaliforniai mák
lete, a kényes, trópusi növények palán- (Eschscholzia californica), kerti fátyol-
táit nem tehetjük ki. Az utolsó cserép- virág (Gypsophila elegans), ernyős tatár-
ben már egy-két alkalommal nagy hígí- virág (Iberis umbellata), borzaskata (Ni-
tású tápoldatot is adhatunk, de ezzel gella damascena).
megvárhatjuk a kiültetés utáni gyökere-
sedést. Talaj-előkészítés
Amikor a szabadba vetünk vagy ülte-
tünk, be kell érnünk az adott talajjal,
Szabadföldi vetés kertünk lehetőségeivel - és egy hosszú
ideje gondozott kertben ez nem kevés.
Számos zöldségfélének és virágnak nincs Itt a föld minősége szemmel is megítél-
szüksége a bonyolult előnevelésre és pa- hető, s rendszerint minden benne van,
lántázásra. A hidegre nem nagyon érzé- amire a fiatal magoncnak vagy palántá-
kenyek, a tenyészidejük viszonylag rö- nak szüksége lehet. Ha korábban nem
vid, így helyrevetéssel is elég idejük ma- művelt területet veszünk birtokba, ak-
rad, hogy virágot hozzanak vagy termést kor az ültetés előtti évben érett istálló-
érleljenek. Mégis azt tanácsoljuk, hogy trágyával vagy komposzttal gazdagítjuk
lehetőleg kerüljük el a túl korai vetést. a talajt, s ha van rá időnk, vessünk
A kora tavaszi időjárás gyakran kiszá- zöldtrágyát: ennek gyökerei aprítják a
míthatatlan, s jöhet olyan lehűlés, ami rögöket, s alászántva, elbomló anyagai
megakasztja a növény fejlődését. A vi- növelik a talaj termékenységét.
szonylag későbbi vetés nagy biztonságot Közvetlenül a vetés előtt csak nagyon
nyújt, kicsi a kockázata egy esetleges óvatosan adjunk komposztot, különösen
veszteségnek. akkor, ha ez a komposzt nem eléggé
érett. Az érési folyamat az ágyásban
Néhány korán kelő folytatódhat, ami a mikroorganizmusok
A helyi klímától és időjárástól függően igen élénk tevékenységével jár együtt,
már március elején vethetők a követ- márpedig ez igencsak veszélyezteti a
kező zöldségek a szabadban: sárgarépa, csírázó növényeket. Hasznosabb, ha a
kifejtőborsó, petrezselyem, pasztinák, túl kötött, nehéz talajt tőzeg vagy homok
tépősaláta, póréhagyma, lóbab, hóna- bedolgozásával lazítjuk, és csak később
pos retek, János-napi retek, metélősalá- adunk szerves anyagot, amikor a fiatal
ta, feketegyökér, spenót, vöröshagyma. növények már megerősödtek. Mielőtt a
Az egynyári virágok közül egyebek magot elvetnénk, a talaj felszínét gereb-
között ebben az időben helyrevetéssel a lyével finoman porhanyítsuk!
következők jöhetnek szóba: körömvirág
A vetés Ekkor még egyszer megöntözzük.
A magvakat különféle módszerekkel Szórva vetéskor a magvakat a kezünk-
juttathatjuk a talajba: sorba, szórva vagy ből széles karmozdulattal hintjük szét.
fészekbe vetve. Házikertben a leggyak- Így elsősorban olyan magot vethetünk,
rabban a sorba vetést választjuk, mert a amely nem kíván takarást, például ma-
viszonylag kis helyen így van módunk az dársalátát (salátagalambbegyet) vagy fű-
egyes kultúrákat egymástól elkülöníte- magot. A szórt vetés később sem okoz
ni, s lényegesen megkönnyíti a későbbi fejfájást, ha a talaj eléggé gyommentes
ápolást, a gyomlálást és a kapálást. Mi- és olyan laza, hogy nem kell kapálni.
után a legtöbb magot 2-3 cm mélyre Fészekbe vetjük a bokor- és a karós
vetjük, ennek megfelelő barázdát nyi- babot, a kukoricát, a tökféléket. A karós
tunk egy kifeszített zsineg mentén a babot szokás a karó körül kör alakban is
gereblye vagy a kapa nyelével, esetleg vetni. A bokorbabról könnyebb lesz a
egy speciális barázdanyitóval. A magva- termést szedni, ha az ember szabadon
kat a tasak összenyomásával közvetlenül mozoghat a bokrok között.
is kiszórhatjuk, vagy a tenyerünkbe önt-
ve, a másik kezünkkel nem túl sűrűn Egyelés és továbbnevelés
ejtjük a barázdába. A legegyenleteseb- A házikertben, ahol kézzel vetünk, nem-
ben a néha kapható kis kézi vetőgéppel igen kerülhetjük el az egyelés fáradságos
dolgozhatunk. munkáját. A sűrűn kelt sorokból annyi
A lassan kelő magvakat, pl. a sárgaré- magoncot húzzunk ki, hogy a megmara-
páét vagy a petrezselyemét sorjelzőként dó növények között meglegyen a kívánt
gyorsan csírázó retekkel együtt vethet- távolság. A nagyon takarékos hobbiker-
jük, így a sor hamarosan látható lesz tészek megkísérlik az így kiszedett pa-
(„sorol” a vetés). Ha meg akarjuk kí- lántákat külön sorokba elültetni, ez
mélni magunkat az egyelés fáradságától, azonban ritkán jár sikerrel, a gyenge kis
érdemes drazsírozott magot vetni. Az növények rendszerint már nem térnek
apró magvakat egyenként szerves anyag- többé magukhoz.
ból készült burokba foglalják, s ilyen- Az egyeléssel a vetés munkálatai befe-
formán szinte szemenként vethető pl. a jeződnek, és megkezdődik az általáno-
sárgarépa vagy a vöröshagyma, nem lesz sabb növényápolás. Száraz időben öntö-
sűrű a sor. Ugyancsak könnyíti a munkát zünk, gyomlálunk, kapálunk, és amikor
a vetőszalag, amelyre egyenletes távol- szükséges, trágyázunk. A bizonytalan
ságra felragasztják a magvakat, ezt az- kora tavaszi időjárásban nagyon hatá-
után csak le kell fektetni a barázdába. sos, ha a még fejletlen kultúrákat az
Mindkét vetési módnál már a nyitott ba- éjszakai hideg, a szél, a heves esők és a
rázdát is meg kell öntöznünk. Vetés után kártevők ellen fóliával vagy fátyolfóliá-
a barázdát, illetve a magot takarjuk, és a val oltalmazzuk, esetleg egy kis sátrat
gereblye fokával gyöngéden tömörítjük. (fóliasátrat) húzunk föléjük.
Március-áprilisban vethető egynyári virágok

Magyar név Tudományos név Növénymagasság (cm)

Bohócvirág Mimulus luteus 20-40
Bojtocska Ageratum houstonianum 10-20
Borzas kúpvirág Rudbeckia hirta 50-90
Büdöske Tagetes hibridek 15-75
Dália Dahlia hibridek 25-50
Dísztök Cucurbita pepo var. ovifera 250 (kúszó)
Egynyári lángvirág Phlox drummondii 20
Feketeszem Thunbergia alata 150 (kúszó)
Kerti szalmagyopár Helichrysum bracteatum 30-80
Kerti vanília Heliotropium arborescens 40-50
Kerti verbéna Verbena hibridek 20-40
Kerti viola Matthiola incana 30-50
Kínai őszirózsa Callistephus chinensis 15-70
Kínai szegfű Dianthus chinensis 25-35
Lepkevirág Schizanthus hibridek 40-60
Medvefül Arctotis hibridek 35-40
Oroszlánszáj Antirrhinum majus 20-70
Petúnia Petunia hibridek 25-40
Pillangóvirág Cosmos bipinnatus 100
Rézvirág Zinnia elegans 30-90
Sander-díszdohány Nicotiana sanderae 60-80
Sóvirág Limonium suworowii 60-80
Magyar név Tudományos név Növénymagasság (cm)
Szagos lednek Lathyrus odoratus 150 (kúszó)
Szárnyalt papírvirág Ammobium alatum 50-60
Szúrós kleome Cleome spinosa 100
Tarka virágcsalán Coleus blumei hibridek 25-35
Törpe lobélia Lobelia erinus 10
Tűzpiros zsálya Salvia splendens 25-40
Vetési aranyvirág Chrysanthemum segetum 50-90
Záporvirág Gazania hibridek 20-25
Zöldségfélék vetési és ültetési ideje, hónap

Zöldségnövény Korai vetés Szabadföldi Palántázás

palánta- vetés
neveléssel
Articsóka II. k-v V. vége
Babfélék
Bokorbab IV. k-VII.
Futóbab IV. v-VI. k
Lóbab II. k-III. e III. e-IV. e III.
Szója V. e-VI. k
Tűzbab V. e-VI. k.
Borsófélék
Cukorborsó III. k-IV. e
Kifejtőborsó II. v-IV. k.
Velőborsó III. v-VI. e
Burgonya, korai term. II. v-III. e IV. e-k.
Cékla IV. e-VI. V-VII.
Cikória IV. k-VI. v
Cukkini IV. k-V. e. V. k V. k-VI. e
Csemegekukorica V. e-VI. e
Feketegyökér II. v-IV. e
Gumós édeskömény V. v-VII. e VII. e-k
Hagymafélék
Ezüsthagyma III-IV.
Fokhagyma III-IV.
Zöldségnövény Korai vetés Szabadföldi Palántázás
palánta- vetés
neveléssel
Metélőhagyma III. e-k
Mogyoróhagyma II-III.
Póré II-III. III-V. V-VII. k
Téli sarjadékhagyma IV. VI.
Vöröshagyma, korai zöldhagyma VIII-IX.
Vöröshagyma, dughagymáról II-III.
Vöröshagyma, magról II. e-IV. e
Káposztafélék
Bimbós kel III. v-IV. e V. e-VI. e
Brokkoli IV. k-V. V. v-VI.
Fejes káposzta II. k-III. e III. k-IV. IV-V.
Karalábé II-III. IV-VII. IV-VIII. e
Karfiol II. k-IV. v IV-VI. k IV. e-VII.
Kínai kel VII. VIII.
Leveles kel III-VI. V-VII. IV. v-VIII.
Pak choi VII.
Madársaláta VII. v-IX. k
Mángold IV. k-VI.
Paprika II-III. V. k-VI.
Paradicsom II-III. V. k-v
Petrezselyem II-IV.
Radikkio V. v-VIII. e
Zöldségnövény Korai vetés Szabadföldi Palántázás
palánta- vetés
neveléssel
Rebarbara III-IV., X.
Retek, hónapos II-VIII.
Retek, nyári, téli II-VIII.
Salátafélék
Endíviasaláta VI-VII. VII. v-VIII.
Fejes saláta III-IV. IV-VII. IV-VIII.
Jégsaláta IV-VI. V-VII.
Kötözősaláta IV-VI. V-VII.
Metélősaláta II-VIII.
Süvegsaláta VI-VII.
Tépősaláta III-IV.
Sárgadinnye IV. v V. v
Sárgarépa II-VII.
Sóska III-IV.
Spárgatök IV-V. V. V-VI.
Spenót II. v-IX.
Tojásgyümölcs III. e V. v-VI.
Uborka IV-V. V. k. V. k-VI.
Új-zélandi spenót III. IV-V. V.
Zeller III. V. k-VI.
Jelmagyarázat: e = eleje, k = közepe, v = vége
Ivartalan szaporítás

A kertészkedő ember gyakran nem mag- vényt, amely rövidebb idő alatt lesz
ról, hanem valamilyen vegetatív növényi virágzóképes. A házikertben, a hétvégi
szervvel kénytelen növényeit megsok- telken, ahol nem a tömegtermelés a cél,
szorozni. A szamócának vagy földi eper- az ivartalan szaporítási módszereket
nek az indanövényeit „palántázzuk”, a sorra kipróbálhatjuk; kikísérletezhetjük
tulipánnak a hagymáját, a dáliának a gu- a legjobb eljárásokat.
móját ültetjük el. A málnabokor szapo-
rítására legjobb a gyökeres sarj, a boros-
tyán hosszú hajtásait dugványokra vágva Tőosztás
gyökereztetjük, a begóniáknak viszont a
leveleit is dugványozhatjuk. Végül is Néhány gyökérsarjat fejlesztő cserjét,
nem csinálunk mást, mint hogy kihasz- például a gyöngyvirágcserjét vagy a
náljuk a növények megújulási képessé- gyöngyvesszőket tőosztással is szaporít-
gét, azt, hogy ivartalan úton, tehát a hatunk ugyan, mégis inkább az évelők
növekedést, a támasztást, az asszimilá- elterjedt szaporításmódja ez. Egyné-
ciót szolgáló szerveikből új egyeddé ne- mely szobanövény (filodendron, afrikai
velhetők. Így elszaporíthatjuk például a ibolya, szanszevieria, díszspárga vagy
ritka fajokat, fajtákat. Ez a módszer az aszparágusz) elöregedett töveit is szét-
ivaros szaporítással szemben számos oszthatjuk. A tőosztás feltétele, hogy
előnyt kínál, s gyakran nincs is más a növény bokros legyen, elegendő gyö-
lehetőség, hogy egy becses növényt meg- kérzettel, vagy pedig a jól elágazó gyö-
tartsunk, megsokszorozzunk. kérrendszeren hajtórügyeket fejlesszen.
 Számos trópusi és szubtrópusi növény A karógyökerű növények és amelyek csu-
a mi éghajlatunkon nem hoz magot. pán egyetlen szárat hoznak, nem alkal-
 Ha a megporzás elmarad, egyébként masak erre. Ez utóbbi csoportba tartoz-
sem terem mag. nak kedvelt kerti évelőnövények is, mint
 A változatok, a szép növényfajták például a török mák (Papaver orientale)
magról szaporítva nem tartják meg az vagy az iringó (Eryngium). Osztható vi-
anyanövény tulajdonságait, ezekről szont majdnem minden díszfű és nagyon
kénytelenek vagyunk ivartalan úton sok közkedvelt évelő:
utódot nevelni. aranysárga cickafark (Achillea tomentosa)
E szaporítási móddal megtakarítjuk az árnyliliom (Hosta)
egész vetési és csírázási szakaszt, rend- bőrlevél (Bergenia)
szerint gyorsabban kapunk kész nö- indás ínfű (Ajuga reptans)
kakukkfű (Thymus) Mindig ügyeljünk arra, hogy a szétosz-
kankalin (Primula) tott tő minden egyes darabjának a gyö-
kőtörőfű (Saxifraga) kerénél legyen legalább egy rügy, amely-
kövirózsa (Sempervivum) ből majd megújul, vagyis kihajt a nö-
lángvirág (Phlox) vény. Ha a gyökér hiányos vagy meg-
lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) sérült, nincs semmi baj, könnyen rege-
madárhúr (Cerastium) nerálódik. A túl hosszú gyökérszálakat
margitvirág (Chrysanthemum) vágjuk is rövidre, hogy az ültetéskor ne
nőszirom (Iris) gyűrődjenek vissza; a metszés helyén
őszirózsa (Aster) rövidesen dúsan elágazik, és számos ak-
pázsitviola (Aubrieta) tív kis gyökeret fejleszt.
pünkösdirózsa (Paeonia) Az új ágyást már a tőosztás előtt
sásliliom (Hemerocallis) készítsük el: ássuk fel, és a talajt javítsuk
szarkaláb (Delphinium) földdé érett komposzttal vagy istállótrá-
tavaszi békaszem (Omphalodes verna) gyával! Az osztás után az új növénykék
veronika (Veronica) minél előbb kerüljenek földbe, hogy
zergevirág (Doronicum). zavartalanul fejlődjenek. Az ültetés után
Egyébként számos gyógy- és fűszernö- bőséges öntözést kívánnak, ez is előse-
vényt is tőosztással szaporítunk; viszony- gíti az eredést. A tőosztás ideje a tavasz
lag gyorsan megújulnak, növekedésnek vagy az ősz, tehát a tenyészidőn kívüli
indulnak, és már szedhetők is a konyhá- időszak. Ha egy mód van rá, borús napot
ra. Ide soroljuk egyebek között a követ- válasszunk, akkor is a reggeli vagy az esti
kezőket: citromfű, kakukkfű, macska- órákat. Ha valamilyen oknál fogva a
gyökér, metélőhagyma, szurokfű, tár- vegetációs időben, teljes növekedésben
kony, zsálya. lévő tövet kell szétosztanunk, nagyon
A tőosztásnak a növényfajtól és a gyö- fontos, hogy azonnal elültessük, és a
kérzet állapotától függően különböző növekedést a lehető legkevésbé zavarjuk
technikái ismertek. Az elöregedett, sző- meg.
nyegszerű vagy fészek alakú töveknek A különösen kényes vagy fagyérzé-
egyáltalán nem árt, ha éles ásóval egy- keny fajokat a tőosztás után cserépben
szerűen kisebb darabokra, gyökeres ré- neveljük, ott megerősödnek, meggyöke-
szekre vágjuk őket, amelyeket azután resednek. Télire fagymentes helyre te-
elültetünk. A kisebb példányokat ásóvil- gyük őket, de természetesen fűtést nem
lával óvatosan kifordítjuk a földből, és kívánnak. Csak tavasszal, a fagyok el-
késsel vágjuk le róluk a szaporulatot. Ha múltával kerüljenek ki a szabadba. Ilyen
a gyökérzet laza és nem túl erős, rend- egyedi előneveléssel a gyökérzet dúsan
szerint kézzel is szétválaszthatjuk, szét- elágazik, átszövi a földlabdát, ez a sike-
húzhatjuk a szövedéket, hogy új töveket res kihajtás biztosítéka. Mindenekelőtt a
kapjunk. díszfüveket neveljük így, mert a tőosz-
táskor gyenge a gyökérzetük, és a kert- sen csökken a virághozamuk, már a nö-
ben is jobban átvészelik a telet, ha véd- vekedésük is gyengül; ez az az időpont,
jük, takarjuk őket. amikor tőosztással fiatal, virágzóképes
Az elöregedett évelőtöveket tőosztás- töveket nyerünk.
sal újítjuk meg, akkor is, ha nem föltétle-
nül a szaporítás a célunk. A már gyéren
virágzó, idős, felkopaszodott, gyenge pél- Fejdugványozás
dányok így egyszerűen ifjíthatók. A mar-
garéták öregedése különösen szembetű- Ez az egyszerű és kockázatmentes sza-
nő: a harmadik-negyedik évben lényege- porításmód különösen a hobbikertészek
körében terjedt el. Nekik ugyanis nincs
szükségük nagy szaporulatra, hanem in-
kább a kívánt növényt, esetleg egy ritka-
ságot szeretnének megtartani, amelynek
Tőosztás: A szövevényes gyökérzetű évelőket tulajdonságai magvetéssel nem tartha-
ásóval kiemeljük a talajból, és a földlabdá- tók fönn. Dugványozással szaporítunk
jukat éles késsel kisebb részekre vágjuk (1).
A lazább gyökérzetű növényeket kézzel is
számos szobai és balkonnövényt, de éve-
szét lehet választani, egyszerűen széthúzzuk lőket, cserjéket és fűszernövényeket is.
őket (2). A művelet egyszerű, nem szükséges
hozzá kertészeti szakképzettség.
A fejdugványozáshoz kb. ujjnyi hosz-
szú, még meg nem fásodott, tehát zöld,
ez évi hajtáscsúcs („fej”) szükséges. Éles
késsel vagy ollóval vágjuk le, pontosan
egy szárcsomó (íz) alatt, mindegy, hogy
vízszintes vagy enyhén ferde felülettel.
A dugvány életfolyamatai nem akadnak
el, ha a lombja megmarad. Ezért csak a
legalsó leveleket vegyük le, amelyek a
dugványozáskor útban lennének. A le-
véllemezek szokásos visszavágása, meg-
felezése, ami csökkentené a párologta-
tófelületet, nem szükséges. Egy ezt vizs-
gáló kísérletsorozat bebizonyította, hogy
ez nemhogy eredménytelen, hanem in-
kább ártalmas. A levágott dugványról
viszont mindenképpen távolítsuk el a
virágokat és a bimbókat.
A fejdugványokat mintegy két centi-
méter hosszan tiszta, műtrágyától men- Gondoskodjunk páradús környezet-
tes közegbe dugványozzuk. Alkalmas e ről! A szaporítóládát vagy cserepet ta-
célra a tőzeg és a folyami homok azonos karjuk áttetsző fóliával, de a levegő
arányú keveréke. A sovány közegben cseréjét ne korlátozzuk teljesen. A cse-
táplálék után kutatva fejlődnek a gyöke- répben nevelt dugványokra elegendő
rek, tehát ez segíti a növekedési folya- egy befőttesüveget borítani, a száját vi-
matot. A gyökérképződést mestersége- szont egy kis fadarabbal támasszuk alá,
sen is serkenthetjük úgynevezett gyöke- hogy szellőzzön. A legtöbb szobanövény
reztető hormonokkal. Ezeket folyékony dugványának legalább 18-20 °C szüksé-
vagy por alakban kertészeti szaküzletek ges a gyökérképződéshez. A szaporító-
árusítják. A dugványok alját mártjuk be edényt, a cserepet állítsuk az ablakpár-
a hormonba. kányra, a fűtőtest fölé. Ne érje a tűző
napsütés! A legjobb berendezés a mini
üvegház, ám egyelőre nálunk nem kap-
A dugványok talpát mindig közvetlenül egy ható. A dugványszaporítás elvileg egész
szárcsomó alatt vágjuk (balra). Az alsó leve- évben lehetséges, de a téli hónapokban
lek eltávolítása után sovány közegbe dugvá- talajfűtés és pótmegvilágítás szükséges.
nyozunk, és a cserepet vagy szaporítóládát Az évelőket, a fűszernövényeket és a
fóliával takarjuk, hogy magasabb legyen a szobanövényeket többnyire tavasszal
páratartalom (jobbra).
vagy nyár elején, a lombhullató cserjé-
ket nyáron, a fenyőket és az örökzöld Szárdugványozás
cserjéket augusztustól dugványozzuk.
Hogy mennyi idő alatt jelennek meg az Ebben az esetben nem csupán a hajtás-
első kis gyökerek, az a fajtól, a fajtától csúcsot hasznosítjuk, hanem az egész
függ, és nincs általános szabály. A külső hajtást, amelyet késsel vagy ollóval föl-
körülmények, a fény, a hőmérséklet és a darabolunk. Az elkészült dugvány alsó
páratartalom is befolyásolja az ered- metszlapja mintegy 4-5 mm-rel a szár-
ményt. Nagyjából kettő-nyolc héttel szá- csomó (nódusz) alatt van. Minden egyes
molhatunk, de például a narancsfa dug- dugványnak két pár, vagyis négy levele
ványainál akár fél év is eltelik, mire a van. A virágokat és bimbókat mind szed-
gyökérképződésük megindul. A vízben
gyökereztetésnek, amit a hobbikerté-
szek egyes szobanövények szaporítására
előszeretettel gyakorolnak, van egy
nagy hátránya: a vízben fejlődő gyöke-
rek kényesek és törékenyek, amikor az
így gyökereztetett növényt földbe ültet-
jük, nagyon kell vigyázni, mert könnyen
sérülnek.
Ha azt szeretnénk, hogy fáradozásunk
eredménnyel járjon, s egy esetleges hiba
ne okozzon csalódást, már a dugvány-
szedés előtt körültekintően kell eljár-
nunk. Anyanövénynek csakis olyan pél-
dányt válasszunk, amelyik egészséges,
jól növekszik, minden tekintetben meg-
felelő. Ha tarka levelű növényt szaporí-
tunk, a legszebb, intenzíven színeződött
lombú hajtások adják a dugványt.
A végálló hajtásokon kívül úgyneve-
zett alapi hajtások is dugványozhatók,
amelyeket tavasszal szedünk az évelők-
ről. Az ilyen dugványt közvetlenül a
talaj fölött, az ujjnyi hosszú új hajtások- A hajtás csúcsa fejdugványként hasznosítha-
ból készítjük, amelyeken általában nincs tó (1). A szár középső részéről szedjük a
gyökér. Ez a módszer azoknál a fajoknál szárdugványokat (2). A rügydugványok a
használatos, amelyeknek a szára a ké- szárcsomóból készülnek. A rügyet körülte-
sőbbiekben üreges lesz, mint amilyen a kintően vágjuk le, és nedves közegben gyöke-
szarkaláb vagy a csillagfürt. reztessük (3).
jük le! A szárdugványok gyökeresedési idősebbek és lombtalanok. A jól beérett,
esélye nem rosszabb, mint a fejdugvá- megfásodott, egyéves vesszőket közvet-
nyoké, ezenfölül az az előnyük, hogy lenül a lombhullás után vagy kora tavasz-
sokkal több van belőlük. Amikor na- szal, a kihajtás előtt szedjük le, majd ol-
gyobb mennyiséget készítünk e mód- lóval vagy éles késsel 15-30 cm-es dara-
szerrel, ügyeljünk arra, hogy a dugvá- bokra vágjuk. Nagyobb fagyok idején
nyoknak valóban az alsó vége kerüljön a nem tanácsos vesszőt gyűjteni, mert a
szaporítóközegbe! kézmelegtől károsodik. A megvágott
dugványon legalább két ép rügy legyen!
A felső metszlap egy rügy felett legyen
Rügydugványozás 10-20 mm-rel, az alsó pedig egy rügy
alatt 5-10 mm-rel. Ha több dugványt
Ezt a hobbikertészek számára kevésbé készítünk egyszerre, a könnyebb meg-
fontos szaporításmódot csak a teljesség különböztetés, az egyszerűbb dugványo-
kedvéért említjük meg. Mintegy 2 cm zás érdekében az egyik végüket (például
hosszú, megfásodott hajtásrész kell hoz- az alsót) vágjuk ferde metszlappal.
zá, amelyen egészen világosan látható, Az ősszel szedett és elkészített dugvá-
fejlett szem (rügy) van. Végül is a szár- nyokat csak tavasszal ültetjük el, addig
csomót vágjuk le a rüggyel együtt, ezt viszont hűvös, ám fagymentes helyen,
dugványozzuk. A gyökereztető közeg pl. fűtetlen pincében teleltetjük őket.
sovány tőzeg-homok keverék vagy mű- A kötegeket nedves homokba vermel-
trágyamentes magágyi föld. Az átellenes jük, miután jeltáblát erősítettünk rájuk.
rügyállású hajtást hosszában éles késsel A tavaszi szedést követően elegendő egy
fölhasítjuk, majd két vágással elkészít- nedves vászondarabba vagy fóliazacs-
jük a dugványt. A metszlapot helyezzük kóba raknunk a dugványokat, így nem
a szaporítóközegbe úgy, hogy a rügy száradnak ki. Mihelyt a talaj járható,
kilátsszon. Némelyik szobanövény, de művelhető, már dugványozhatunk is.
inkább a dézsás növények szaporíthatók A szabadföldi ágyásban vagy a hideg-
ezzel a módszerrel. A munka nagy türel- ágyban laza, humuszban gazdag talajba
met és gondosságot kíván. ültetjük a dugványokat, olyan mélyre,
hogy a legfölső rügy kilátsszon. A sor két
oldalát óvatosan megtapossuk, az ágyást
Fás dugványozás megöntözzük. Ezután ügyelünk arra,
hogy a talaj ne száradjon ki.
A megfásodott részek dugványozásával Miután a nyár többnyire elegendő a
szaporítjuk számos díszcserjénket, a bo- gyökérképződésre, ősszel fölszedjük és
gyósgyümölcsűeket és némelyik díszfát. átültetjük a dugványokat. Ezt a munkát
Tulajdonképpen ezek egészen egyszerű tavaszig is elhalaszthatjuk, ám ekkor az
dugványok, általában egyévesnél nem ágyást télire takarjuk be fenyőágakkal!
Szaporítás fás dugvánnyal buzogányvirágot (Dieffenbachia), a filo-
A 15-30 cm hosszú fás dugványokat ősszel, a
lombhullás után vagy tavasszal, a rügyfakadás dendronokat (Monstera, Philodendron),
előtt szedjük (1). A dugványokat kötegeljük, valamint a törzses jukkát vagy pálmali-
majd télire hűvös pincébe, nedves homokba liomot (Yucca). A módszernek nem is
elvermeljük (2). Tavasszal hidegágyba vagy a annyira a szaporítás a célja, mint inkább
szabadba kiültetjük őket, mégpedig olyan a felkopaszodott, már nem szép növény
mélyre, hogy csupán a legfelső rügy látsszon szárának a hasznosítása, új, zömök kis
ki (3). Az így meggyökeresedett dugványt növények előállítása.
ősszel vagy tavasszal fölszedjük és a végleges A törzset tehát vágjuk kisebb, 3-10
helyére ültetjük (4).
cm-es darabokra úgy, hogy mindegyiken
legalább egy rügy legyen. A metszési
felületet hagyjuk megszáradni, fertőzés
ellen kezeljük faszénporral, majd a dug-
Törzsfeldarabolás ványokat helyezzük vízszintesen sovány
magágyi földbe, vagy tőzeg és homok
Kimondottan házi szaporításmód olyan keverékébe! A szárdarabon lévő rügy
növények számára, amelyeknek a törzse fölfelé nézzen. Nagyon fontos, hogy a
1 cm átmérőjű vagy vastagabb, még zöld szaporítóládát vagy -cserepet olyan hely-
vagy már kissé fásodott. Különös elősze- re tegyük, ahol megteremthető a 20-22
retettel szaporítják így némelyik szoba- °C-os talajfűtés. Ezzel együtt gondosko-
növényt, pl. a sárkányfát (Dracaena), a dunk a szükséges nedvességről is, a talaj
nem száradhat ki! E szaporításmód ta- gal azonnal lezárni, így később sem ke-
vasszal a legeredményesebb. verjük össze a pólusokat.
Egyszerűbben meggyökereztethető a Gyökereztető közegként a már ismert
jukka törzsdugványa. Az óriás pálmali- tőzeg-homok keveréket ajánljuk, amely-
liom (Yucca elephantipes) teljesen igény- lyel egy nagy cserepet vagy műanyag
telen, hálás szobanövény, mindenütt vödröt megtöltünk. Ebbe ültetjük a
nagy becsben tartják. A vastag törzset törzsdarabokat olyan mélyen, hogy szo-
nem tudjuk ollóval, csak fűrésszel földa- rosan álljanak. Nyári szaporításkor az
rabolni. A legfelső levélüstököt mintegy edényt a szabadban, árnyékos helyen
20 cm-es szárdarabbal együtt levágjuk, tartjuk. Óvatosan öntözzük: a föld csak
majd a törzs maradékát is hasonló mére- éppen hogy nedves legyen! A hőmérsék-
tűre daraboljuk. Ajánlatos a felső vágás- lettől függően négy-hat hét múlva meg-
felületet oltóviasszal, sebkezelő anyag- kezdődik a gyökérképződés.

Alul: A törzsdugványozás során kiválasztunk Jobbra fönt: Az erősen összeszőtt földlabdát

egy vastagabb, még zöld szárat, és azt kb. éles késsel feldaraboljuk. (Lásd a 27. szöveg-
ujjnyi hosszúságú darabokra vágjuk. Fontos, oldalt.)
hogy minden darabon legyen legalább egy ép Jobbra lent: Számos szobanövény szaporít-
rügy. A dugványokat vízszintesen nedves ható tőosztással, például a képen látható
közegbe ültetjük úgy, hogy a rügy felfelé Sansevieria trifasciata ’Hahnii’. (Lásd a 27.
nézzen. szövegoldalt.)
Levéldugványozás szaporításkor, amelybe csak egyetlen le-
vél kerül. A levélnyél kezelése gyöke-
Számos növényfaj kínál olyan lehetősé- reztető hormonnal ugyanúgy segíti a
get, hogy a leveleiből új növényeket ne- gyökeresedést, mint a 22-25 °C talajhő-
veljünk. A szobakertészek a leggyakrab- mérséklet. Az edény fóliatakarása vagy
ban a közkedvelt afrikai ibolyát (Saint- az egyes cserepek lefedése üveggel szin-
paulia ionantha) szaporítják ilyen mó- tén előnyös lehet. Két-három hónap
don. A lényege az, hogy néhány levelet a múlva a levéldugványon megjelennek az
nyéllel együtt lecsípünk vagy letörünk, új növénykék, amelyeket óvatosan levá-
és egymástól mintegy 5 cm távolságra, lasztunk és külön-külön dugványcserép-
sovány talajba vagy inkább homokba be ültetünk. E módszerrel szaporíthat-
dugványozzuk kb. 1 cm mélyen. Termé- juk a különböző bors-arc (Peperomia)
szetesen kis cserepet is használhatunk a fajokat, az elatior és Lorraine-begóniá-
kat, a korallvirágot (Kalanchoë blossfel-
diana) és néhány pozsgás növényt.
Az egyes szervek csodálatos megújuló
képessége különösen világosan érzékel-
hető a királybegóniánál (Begonia rex
36. oldal: hibridek). Két módszert is ajánlunk.
A muskátli dugványozása Először is felhasználhatjuk az egész leve-
Fönt: A dugványt közvetlenül egy íz (szárcso- let a dugványozásra. Ekkor néhány eret
mó) alatt vágjuk le a leveles hajtásról. (Lásd a vagy érelágazást a levélfonákon éles kés-
29. szövegoldalt.)
Lent: A virágzatot és a bimbókat eltávolítjuk, sel vagy borotvapengével átmetszünk.
majd a legalsó egy-két levelet is letörjük vagy Ezután visszafordítjuk a levelet, és az
levágjuk. egész levéllemezt egy lapos, sekély edény-
ben, nedves közegre fektetjük. A levél-
37. oldal: lemez és a szaporító közeg találkozását
Fönt: Kitűnő gyökereztető közeg a laza, tőze-
ges keverék, amellyel szaporítóládába állított
segíti, ha apró kavicsokkal, esetleg kis
tőzegcserepeket töltünk meg. dróthorgokkal rögzítjük. Az így „dugvá-
Lent: A dugványok fölé húzott fólia gondos- nyozott” levelet föltétlenül fedjük le
kodik az állandó páratartalomról; az ívesen üveglappal, vagy takarjuk fóliával egé-
meghajlított drótok pedig fóliavázként a tá- szen addig, amíg a metszési pontokon
volságtartást szolgálják. meg nem jelennek a kis növénykék. Eze-
Balra fönt: A csokrosinda (Chlorophytum)
ket leválasztjuk és egyenként cserépbe
hosszú indáinak a végén ülő növényeket hasz- ültetjük.
náljuk szaporításra. További lehetőség, amikor nem az
Balra lent: kisebb, ún. dugványcserepekbe egész levelet, hanem annak a részeit
ültetve, laza földkeverékben zavartalanul nő- használjuk, vagyis a levéllemezt földara-
nek tovább. (Lásd a 43. szövegoldalt.) boljuk, majd a közegre fektetjük, vagy a
Levéldugványozás 3. A királybegónia levágott levelének fonák-
1. A Streptocarpus leveléből kivágjuk a kö- ján néhány eret átvágunk, majd a levelet
zépső főeret, és a két fél levéllemezt a vágott megfordítva, színével fölfelé nedves közegre
oldalával a szaporítóközegbe nyomjuk, majd tesszük, rögzítjük és fóliával takarjuk. A vá-
a ládát fóliával takarjuk. gási helyeken alul gyökerek, felül kis hajtások
2. Az afrikai ibolya (Saintpaulia) levelét a képződnek.
levélnyéllel együtt vágjuk le, dugványozzuk,
majd takarjuk; a fejlődő kis növényeket szét-
szedjük, és egyenként elültetjük.
széleket kissé belenyomjuk. Ekkor sem szaporíthatjuk eredményesen (lásd az
hagyható el a talajfűtés és a dugványok 56. oldalt). A levélkaktuszoknak, mint
takarása. például a díszes virágú tagolt levélkak-
A fokföldi kankalin (Streptocarpus) tusznak (Epiphyllum) egyszerűen a le-
szaporítása a levéldugványozás további véltagjait választjuk le, és miután a seb-
lehetőségeit kínálja. A hosszúkás levél zési helyek beszáradtak, a szokásos mó-
főerét éles késsel vagy borotvapengével don dugványozzuk (karácsonyi és hús-
kivágjuk, ekkor két fél levéllemezt ka- véti kaktusz). A levélkaktuszok (Phyllo-
punk. Ezeket a vágott szélükkel 1 cm cactus) hosszabb levelét a szanszevieriá-
mélyen a gyökereztető közegbe dugvá- hoz hasonlóan feldaraboljuk, ugyanúgy
nyozzuk. A földet a levélhez nyomjuk, hagyjuk megszáradni, mielőtt a szaporí-
szobai párásítóval megöntözzük, majd tóközegbe dugványozzuk.
fóliával takarjuk, és 22 °C talajhőmérsék-
letről gondoskodunk. A hosszanti vágás
mentén a levélereknél egy hónap múltán Légbujtás (moházás)
megjelennek az új növények, amelyeket
az anyalevél kis darabjával együtt óvato- Az elöregedett, felkopaszodott szárú,
san leválasztunk, és külön-külön cse- megcsúnyult szobai fák, például a filo-
répbe ültetünk. A fél levéllemezt egyéb- dendron (Monstera), a sárkányfa (Dra-
ként már az elején kisebb darabokra caena), a szobafikusz (Ficus elastica)
vághatjuk, és azután ezeket dugványoz- úgynevezett moházással felújíthatok,
zuk. egyúttal szaporíthatók. A díszcserjék
Levéldugványozással a leggyorsabb egész sora, mint pl. a liliomfa (Magno-
eredményt a szanszevieriával (Sansevie- lia), a mahónia (Mahonia), néhány ké-
ria) és a levélkaktuszokkal, mint ami- nyesebb juhar (Acer), a dézsás növények
lyen például a karácsonyi kaktusz közül a leander (Nerium oleander), a
(Schlumbergera) érhetünk el. Az idő- kamélia (Camellia) remekül ifjítható e
sebb szanszevieria tőről egy kifejlett le- módszerrel. A művelet legalkalmasabb
velet az alapjánál levágunk, késsel 4-6 ideje a nyár.
cm-es hosszú darabokra szeleteljük, A gyökérképződés serkentésére a
majd ezeket, akárcsak más pozsgás nö- többéves törzset a kívánt magasságban
vényeknél, a vágás helyén hagyjuk kissé éles késsel az átmérő feléig bevágjuk,
megszáradni. Ügyeljünk a levél eredeti alulról fölfelé óvatosan behasítjuk. A ha-
polaritására, jelölésére, hogy a dugvá- sítékot egy kis kaviccsal vagy fadarab-
nyozáskor a megfelelő (az alsó) végek bal kitámasztjuk, nehogy összeforrjon.
kerüljenek a közegbe! Sajnos a sárga Egy darab fóliát (lehetőleg feketét) töl-
levélszélű fajták levéldugványozáskor csérszerűen a törzs köré kötünk, a vágás
nem őrzik meg a színes szegélyt, hanem alatt rögzítjük, nedves tőzeggel vagy
zöldek lesznek. Ezeket csak tőosztással tőzegmohával (Sphagnum) megtöltjük,
Légbujtás: A szárat a kívánt magasságban, csunk: a fóliatölcsért jól megnedvesített
alulról fölfelé bemetsszük, majd a nyílásba kis papírzsebkendőkkel vagy más, víztartó
kavicsot vagy pálcikát teszünk, hogy össze ne anyaggal töltsük meg, amit vastagon a
forrjon (1). A vágás helye alatt fóliával körbe- metszési helyre tekerünk. A közegnek
vesszük, amelyet, mint egy tölcsért, nedves
nem szabad kiszáradnia, ezért időnként
tőzegmohával megtöltünk és fölül is gumigyű-
rűvel rögzítünk (2). Miután kifejlődtek a ellenőrizzük, és ha szükséges, nedvesít-
gyökerek, eltávolítjuk a mandzsettát, és a sük meg! Ez nem okoz gondot, ha a fólia
gyökérzet alatt levágjuk a szárat, majd elültet- felső zárására hajlékony virágkötöző
jük a növényt (3). drótot vagy gumigyűrűt használunk.
Miután egy kis gyökérzet már kifejlő-
dött, alatta elvágjuk a szárat (törzset),
majd az így nyert új növényt elültetjük.
majd fölül is összekötjük. Az új gyöke- Az átlátszó fólia alatt szemmel tartható a
rek fejlődése a növényfajtól, a növény gyökérképződés, szinte naponta megfi-
korától és gyökeresedő képességétől gyelhetjük a fejlődést.
függően már egy hét múltán elkezdőd-
het, de akár hónapokig is tarthat. Ha a
vágásfelületet gyökereztető hormonnal Feltöltéses bujtás
kezeljük, hamarabb érhetünk el ered-
ményt. A tőzegmoha nem mindig kap- Ezt az igen egyszerű szaporításmódot
ható, ezért egy egyszerű gyakorlati taná- kínálják nekünk azok a cserjék, ame-
lyeknek a töve gazdagon sarjadzik, pél- mely oknál fogva elmarad, így gondos-
dául a ribiszke, a köszméte, a mogyoró. kodik a természet a faj fennmaradásáról.
Kora tavasszal, a kihajtás előtt vagy nem Ezt az elvet hasznosítja a szobakertész,
sokkal utána a bokor tövét 20-30 cm amikor a bromélia sarjait elülteti.
magasan apró morzsás földdel vagy ned-
ves tőzeg és homok keverékével vesszük
körül. Ügyeljünk arra, hogy a feltöltés Indanövény
ne legyen üreges, levegős. Ha a nyár
folyamán a feltöltés lesüllyed, laposo- Számos más szobai vagy kerti növényt is
dik, töltsük utána a földet, őszre a eredményesen telepíthetünk gyökér-
takart vesszők alján gyökerek jelennek vagy tősarjakról. Ezek gyakran az anya-
meg, ezekkel együtt levágjuk a vesszőt növénytől távol jelennek meg, és sok
és önállóan elültetjük. Ezt a munkát bosszúságot okoznak a kertésznek. Igen
tavaszra is halaszthatjuk, a gyökeres könnyen hoz távoli sarjakat az igazi
bujtvány az anyatövön jobban áttelel. ecetfa vagy torzsás szömörce (Rhus typhi-
További lehetőség, hogy a fölszedett na), valamint a közismert gyomnövény,
szaporulatot árnyékos helyen tavaszig a tarackbúza. Ez utóbbit természetesen
elvermeljük. Ültetéskor a vesszőt né- nem szaporítjuk. A föld feletti száron új
hány rügyre vágjuk vissza! növényeket nevelő szamóca szaporítása
nem okoz gondot egyetlen kertbarátnak
sem. A különösen szép és bőséges ter-
Sarjnövény mésű töveket a kertben kis jeltáblával
megjelöljük. Amikor az indákon megje-
Az anyanövény földbeli hajtásain kis lennek a kis növények, dugványcserepe-
növénykék, sarjak képződhetnek, ame- ket jó kerti földdel megtöltünk, és az
lyeken rövidesen megjelennek az első ágyásban az indanövényeket („palántá-
gyökerek. Ezeket a fiókákat éles késsel kat”) cserépbe ültetve, a gyökeresedésig
levágjuk, majd egyenként kis cserépbe, az anyanövényen hagyjuk. Ez után a már
humuszban gazdag földbe ültetjük. A szo- kifejlett, gyökeres kis növényeket tele-
banövények közül néhány kaktuszt és pítjük el kb. augusztus elején az előké-
pozsgás növényt szaporítunk így, egye- szített ágyásba.
bek között a pozsgát (Crassula) és a kö- Két közismert szobanövényünk is kü-
virózsát (Sempervivum). lönös előszeretettel hoz a hosszú indáin
A broméliák szaporításában különös számtalan kis sarjat: a csokrosinda
jelentőségük van a sarjaknak. Az anya- (Chlorophytum comosum) és az indás
növény ugyanis az elvirágzás után el- kőtörőfű (Saxifraga stolonifera). A csok-
pusztul, ekkor a sarjaiból nevelhetünk rosinda levélhónaljaiból fejlődő indák
új, virágzóképes növényeket. Ha a meg- akár egy méter hosszúak is lehetnek, és
termékenyítés vagy a magképződés vala- viszonylag erősebbek, az indás kőtörő-
fűé viszont vékony fonalakként csünge- tól, hogy itt az egyéves vesszőt hajlítjuk
nek, s a rajtuk lévő indanövénykék külö- vagy húzzuk le, hogy meggyökereztes-
nös, szakállszerű külsőt kölcsönöznek sük. Gazdag gyökérképződésre számít-
neki. A kis növények nagyon könnyen, hatunk őszig, ha a bujtást tavasszal vé-
szinte már az indán gyökeret fejleszte- gezzük. A fejbujtáshoz (ld. a rajzot a 45.
nek, ezért ha levágjuk őket, kész nö- oldalon) egy a talajhoz közeli és hajlé-
vényként elültethetők. kony hajtást választunk gyökereztetés-
re. Az előre elkészített, mintegy 10 cm
mély gödörbe ívesen meghajlítva húzzuk
Fejbujtás és sugaras bujtás le a vesszőt, amelynek a földbe kerülő
részéről a leveleket és a rügyeket eltávo-
A módszer alapvetően abban különbö- lítjuk. A vessző rögzítésére ágvillát vagy
zik a már ismertetett feltöltéses bujtás- más facöveket használunk, különben

Számos évelő, közöttük például a borsmenta A csokrosinda (Chlorophytum) indáinak vé-

föld alatti szárat, indát fejleszt, amellyel gát- gén kis növények fejlődnek, amelyeket le-
lástalanul terjeszkedik. A száron fejlődő sarj- vágva azonnal el is ültethetünk. Ha nem
növényeket gyökerestől fölszedjük és új ágyá- akarjuk földbe ültetni, vízben is kitűnően
sokat telepítünk be velük, ha nem akarjuk, meggyökeresedik, ám utána nem egyszerű
hogy a növény magától birtokba vegye az bánni vele, mert a vízben fejlődött gyökerek
egész kertet. igen törékenyek.
előfordulhat, hogy visszaugrik. A lehaj- répbe bujtjuk le a vesszőt. Ezáltal a
lított szakaszon egy enyhe bevágás, ame- gyökérképződést követően a biztonsá-
lyet ki is támasztunk, mint a légbujtás- gos eredést garantáló földlabda is kiala-
nál, feltétlenül elősegíti a gyökérképző- kul. A következő tavaszon a bujtványt
dést. A következő időben a legfonto- levágjuk az anyanövényről és elültetjük.
sabb teendőnk, hogy nedvesen tartjuk a A fejbujtással ellentétben a sugaras
talajt, nem engedjük kiszáradni. bujtás során nem csupán a vessző végét
Miután a laza, humuszban gazdag ta- („fejét”), hanem az egész vesszőt lebujt-
lajban könnyebb a gyökeresedés, előfor- juk. Ez különösen a talajközeli, hosz-
dulhat, hogy a bujtás helyén talajt kell szú és hajlékony vesszőkkel eredmé-
cserélnünk. Ennél egyszerűbb eljárás, nyes, amilyen például a kúszónövénye-
ha nem a kert földjébe, hanem jó minő- ké. A trombitacserje (Campsis radi-
ségű földdel megtöltött nagyobb cse- cans), az iszalag (Clematis), a kecske-

Fejbujtás: Egy talajközeli, hajlékony vessző földdel megtöltjük (2). Tavasztól tavaszig,
alját bevágjuk (1). A nyílást kis kaviccsal tehát egy év alatt meggyökeresedik, úgy,
kitámasztjuk, hogy össze ne forrjon, majd a hogy a gyökérzet alatt levágjuk és új helyre
vesszőt egy előre elkészített gödörbe hajlít- ültetjük a bujtványt (3). (Lásd a 44. szövegol-
juk, kampóval rögzítjük, és a gödröt laza dalt.)
rágó (Euonymus), a lonc (Lonicera) jöhet szóba. A legalkalmasabb időszak
vagy a lilaakác (Wisleria) tehát sikeresen erre az ősz. A kiválasztott anyanövény
szaporítható ezen a módon. Rajtuk kívül gyökerei körül kiássuk a földet, sza-
bizonyítottan jól bujthatók a következő baddá tesszük a gyökérzetet. A kisebb
növények vesszei: hegyibabér (Kalmia), tövet teljesen fölszedjük, a nagyobb-
szeder (Rubus), valódi jázmin (Jasmi- nak csak az oldalgyökereiből vágunk
num), fanyarka (Amelanchier), orgona ollóval vagy késsel 5-10 cm-es darabo-
(Syringa), málna (Rubus idaeus), áfonya kat. Miután a polaritást nem szabad
(Vaccinium), köszméte és ribiszke (Ri- összekevernünk, már a dugványszedés-
bes), cserszömörce (Cotinus), havasszé- kor jelöljük meg a „fejet” és a „talpat”.
pe (Rhododendron), boroszlán (Daphne), Rendszerint az alsó metszlapot vágják
liliomfa (Magnolia). ferdére, a felsőt merőlegesre.
Szaporítóládát jó vízáteresztő közeg-
gel, pl. tőzeggel kevert kerti földdel
Gyökérdugványozás megtöltünk, a vastagabb gyökérdugvá-
nyokat lesüllyesztjük, a vékonyabb gyö-
Azt, hogy egy gyökérdarabból milyen kérdugványokat vízszintesen ráhelyez-
könnyen fölnőhet egy egész növény, zük, majd egy centiméter vastagon ta-
minden kertészkedő tapasztalja, aki fá- karjuk őket. Ha a szokásos időben, ősz-
radságos küzdelmet folytat a tarackkal szel dugványozunk, a ládát télire hűvös,
vagy például a tatáriszalaggal. A kerté- világos helyre tesszük, ahol a hőmérsék-
szek bizonyos lombhullató fás növénye- lettől függően már néhány hét múlva
ket szaporítanak gyökérdugványozással. láthatjuk a kihajtást. Tavasszal védett,
Kiskertben a torma és néhány évelő félárnyékos helyre, a szabadba ültetjük a

Sugaras bujtás: A cserjék hajlékony, talajkö-

zeli vesszőit sekély barázdába fektetjük, rög-
zítjük, majd földdel takarjuk. A meggyökere-
sedett bujtványokat fél vagy egy év múltán
fölszedjük és elültetjük.
Gyökérdugványozás: Az anyanövény oldal- pot mindig ferdére, a fölsőt merőlegesre vág-
gyökereiből néhányat levágunk (1) és kisebb juk (2). Ezt követően a dugványokat függőle-
darabokra metszünk; eközben ügyelünk arra, ges helyzetben, cserépbe, laza közegbe ültet-
hogy a gyökérdarabok helyzetét ne tévesszük jük (3).
el. Megbízható módszer, ha az alsó metszla-

dugványokat, de lehet hidegágyba is, Gyökérsarj

ahol nemigen károsodnak a késői fa-
gyoktól. A megerősödött növényeket a Némelyik évelő növény föld alatti hajtá-
végleges helyükre ültetjük. Gyökérdug- sain gyökerek is képződnek. Ezeket a
ványozással kifogástalanul szaporítha- hajtásokat a hozzájuk tartozó gyökerek-
tók a következő növények: medvekö- kel fölszedve újra elültethetjük, ám
röm (Acanthus), japán szellőrózsa (Ane- nem mindig éri meg ez a fáradságos
mone japonica), évelő lángvirág (Phlox munka. Akkor van értelme, ha nagyobb
paniculata), imola (Centaurea), ökör- felületet szeretnénk betelepíteni a sza-
farkkóró (Verbascum), kokárdavirág porulattal. Ilyen gyökérsarjakkal vagy
(Gaillardia), szamárkenyér (Echinops), tarackokkal szaporítható a tűzeső (Heu-
legyezőfű (Filipendula), pünkösdirózsa chera), a küllőrojt (Erigeron), a kauká-
(Paeonia). zusi varjúháj (Sedum spurium). Ez utób-
bi különösen alkalmas arra, hogy sarjai-
val egy rézsűt vagy például a kerti lépcső
két oldalát beültessük, mert remekül ter-
jed tovább, ilyen helyen jól érzi magát.
Levélsarj Hagymás és gumós növények
Az elevenszülő növények jeles képvise- szaporítása
lője, a tyúkanyó (Tolmiea menziesii) Az ismert hagymás és gumós virágokat
hálás szobanövény, noha nálunk kevéssé magról is szaporíthatnánk, ám ez hossza-
ismert. Sarjai a növény levelének kiöblö- dalmas dolog, kivált házikertben, bizony-
södéseiben fejlődnek. A földre hajló talan a kimenetele, és a virágzásig mint-
idősebb leveleken gyökereket is fejlesz- egy négy esztendőt kellene várnunk. Ez
tenek a fiókák, s ha elérik a talajt, új bizony hosszú idő és nem is kockázat-
egyeddé fejlődnek. Szaporításkor köny- mentes. Miután a föld alatti tárolószer-
nyű dolgunk van, mert egyszerűen csak vek , a hagymák és gumók kitűnően hasz-
leszedjük a sarjakat, és kis cserépbe nálhatók ivartalan szaporításra, semmi
ültetjük őket. Jellemző e kedves növény sem kényszerít minket, hogy a nehézkes
elnevezése: Németországban kotlós és magvetést válasszuk.
csibéi, Ausztriában ölben ülő gyermek a
neve. Fiókhagymák és sarjgumók
Hasonlóan hozza létre utódait a mexi- Mind a hagymás, mind a gumós növé-
kói sarjika (Kalanchoë daigremontiana), nyek a föld alatt lévő szerveiken szaporí-
amelynek a levélszélein sorakoznak a kis tóanyagot, úgynevezett sarj- vagy fiók-
sarjak. Még a levélen gyökeret fejleszte- hagymát és -gumót képeznek. A külön-
nek, majd egyszer csak lehullanak, s a böző növényeknél, elsősorban az apró-
cserép földjén dús szőnyeget alkotnak. hagymásoknál ez oda vezet, hogy szám-
Itt azután nem kell törnünk a fejünket, talan új növény keletkezik, és néhány év
hogy miként is szaporítsuk a növényt. alatt szinte szőnyegszerűen ellepik a ker-

A mexikói sarjika (Kalanchoë daigremontia-

na) levelét sűrűn szegélyezik a kis sarjnövé-
nyek; ha ezeket leszedjük és egy edénybe,
tiszta, sovány közegbe elültetjük, új növénye-
ket nevelhetünk belőlük.
tet. Jól megfigyelhető ez a jelenség a visszahúzódást! A sarjhagymák egy vagy
téltemetőnél (Eranthis), a fürtös gyön- két év múltán virágoznak először.
gyikénél (Muscari), néha még a hóvirág- A sarjhagymák képződését elősegít-
nál (Galanthus) is. A hagymás virágok- hetjük. Erre szükség is lehet, például a
nak ezt a tulajdonságát ügyesen haszno- nem túl igyekvő jácintnál. Amikor a
síthatjuk. A fiókhagymák mennyisége és lombja már hervad, a hagymatönköt
mérete fajonként igen különböző. Álta- keresztben átvágjuk. Ezután néhány na-
lában közvetlenül a hagymatönknél fej- pig a szabadban hagyjuk, hogy a sebzés
lődnek. A tulipánról például az elvirág- beszáradjon. Az ültetéssel megvárjuk a
zás után szedhetjük le, ne várjuk meg hegképződést. A beültetett hagymát a
vele a lomb leszáradását, vagyis a teljes cseréppel vagy ládával együtt meleg
helyre állítjuk. Rövidesen megjelennek
a fiókhagymák, amelyeket leválasztva
hidegágyban vagy egyenesen a kertbe
A dáliagumókat tavasszal, közvetlenül a kiül- ültetve nevelünk föl.
tetés előtt késsel részekre osztjuk. Ezek a A sarjgumók a gumós vagy hagymagu-
gumók valójában húsos gyökerek, rügy nincs mós növényeken fejlődnek. Ezek köz-
rajtuk, tehát csak abból a részből nevelhető vetlenül az anyanövény gumójának alap-
növény, amelynek szárcsonkjánál legalább ján ülnek, akár a kardvirágé (Gladio-
egy egészséges rügy van. Ha a gumókat elő- lus), vagy egy vékony kis inda köti össze
hajtatjuk, akkor az osztással várjuk meg, amíg
őket, mint a sáfrányfűnél (Montbretia).
egyértelműen eldönthető a hajtások helyzete.
A legtöbb gumós növény egyszerűen
szaporítható a gumó feldarabolásával, és
e módszerrel viszonylag hamar nyerünk
virágzóképes utódot.
Gumók és rizómák osztása
Az olyan kedvelt, nem télálló kerti virá-
goknál, mint a kanna (Canna indica), a
dália (Dahlia variabilis), a kardvirág
(Gladiolus) vagy a gumós begónia (Be-
gonia tuberhybrida), sikerrel kecsegtet
az igen egyszerű szaporításmód: a gumó,
hagymagumó feldarabolása. Ehhez a
munkához a legalkalmasabb a tavasz,
közvetlenül az áttelelt gumók kiültetését
megelőző időszak, tehát az április.
A dáliát és a gumós begóniát szokás
előhajtatni. A gumót csak akkor dara-
bolják fel, amikor már egy-két centimé- Sarjhagymák vagy bulbillik
teresek a hajtások. Számos liliomfaj fejleszt a levélhónaljak-
Ha a hajtatást elhagyjuk, a gumók szét- ban úgynevezett hónalj- vagy sarjhagy-
osztásakor arra ügyeljünk, hogy minden mát. Ezekből a hagymácskákból olykor
darabon legyen egészséges, ép rügy, már a kis levelek is előbújnak. Miután
amiből majd az új növény kihajt. A vá- ősszel leszedjük, cserépbe vagy szaporí-
gásra éles kést használjunk, és ültetés tóládába, nedves földre helyezzük, és a
előtt a sebeket kezeljük, fertőtlenítsük tavaszi kiültetésig hűvös helyen teleltet-
faszénporral. jük őket. Nyáron vagy ősszel közvetle-
További lehetőség a dáliák szaporítá- nül el is ültethetők szabadföldbe, ám
sára a kora tavaszi dugványozás. Ehhez szerencsésebb, ha hidegágyba kerülnek
a gumókat februárban ládába, nedves, mindaddig, amíg meg nem erősödnek.
tőzeg tartalmú földbe ültetjük, és vilá-
gos, 18 °C hőmérsékletű helyre állítjuk.
Mihelyt a hajtásfejlődés megkezdődik és
a hajtások már elérik a 10 cm hosszúsá-
got, levágjuk őket közvetlenül a gumó-
nál, és egyenként cserépbe ültetjük. A
Nyár folyamán sok liliom szárán fejlődnek
fóliatakarás megőrzi az öntözés után hónaljhagymák vagy bulbillik (1). Ezeket
a páratartalmat. A meggyökeresedett ősszel leszedjük és a tavaszi ültetésig nedves
dugványokat még egyszer átültetjük, földbe ültetjük, ahol meggyökeresednek. Az
majd a fagyosszentek elmúltával, május edényt hűvös helyen teleltetjük (2).
közepén a szabadba ültetjük.

Liliomok szaporítása
Tőosztás
A legegyszerűbb szaporításmód itt is a
tőosztás. A liliomok hagymái idővel va-
lóságos fészket képeznek, mert az öre-
gebb hagymákon lassanként újak fejlőd-
nek. Ezt a főleg egymással összeszövődő
hagymahalmazt ősszel vagy tavasszal ki-
ássuk a talajból, kézzel szétszedjük, szét-
húzzuk az egyes darabokat, majd azokat
a hagymákat, amelyeken legalább né-
hány gyökér található, egyenként elül-
tetjük.
 Amíg a levélhónalji sarjhagymák meg- és az ősz. A legegyszerűbb, ha a hagymát
lehetősen feltűnőek, nemigen láthatók a kiássuk, és néhány külső hagymapik-
talajban sekélyen kifejlődött szárhagy- kelyt a hagymatönkről letörünk. Fölsze-
mák. Ezek az új hajtások alatt találha- dés nélkül is hozzáférhetünk azonban a
tók, néha tömegesen fejlődnek. A seké- hagymához, ha kiássuk körülötte a föl-
lyen a talajban föllelhető szárhagymákat det, és szabaddá tesszük annyira, hogy
ugyancsak fölszedhetjük, és szaporító- a pikkelyeket leszedhessük. A törés
anyagként újra elültethetjük őket. okozta sebet mind a hagymán, mind a
leszedett pikkelyeken gombaölő szerrel
Hagymapikkelyek kezeljük, hogy a fertőzéseket elkerül-
A liliomok hagymapikkelyekkel való jük.
szaporítása biztos, ám kissé hosszadal- A további nevelés kétféleképpen le-
mas eljárása az utódok nevelésének. hetséges. Az egyik szerint a pikkelyleve-
Érdemes mégis foglalkozni vele abban leket összekeverjük nedves tőzeggel, tő-
az esetben, ha nagyon sok fiatal növényt zeg és homok keverékével vagy kőgya-
szeretnénk előállítani. Erre alkalmas az pottal. Ezt a keveréket azután egy mű-
elnyílás utáni időszak, tehát a nyár vége anyag zacskóba töltjük, amelyet lezá-

Hagymaszaporítás pikkelylevéllel: elnyílás jük, légmentesen lezárjuk (középen), maid

után a liliomhagyma néhány külső pikkelyét a tél folyamán meleg helyiségben tartjuk.
közvetlenül az alapnál letörjük (balra), és A szövegben leírt hidegkezelést követően a
tőzeggel vagy tőzeg és homok keverékével meggyökeresedett sarjhagymákat az elszáradt
összekeverjük. Az egészet fóliazacskóba tölt- pikkelyről leszedjük (jobbra) és elültetjük.
runk és meleg helyen 20-22 °C hőmér- adat, hogy a közeg nedvesítésekor ne
sékleten tartunk. Télen kiválóan megfe- essünk túlzásba: csak mérsékelt legyen a
lel számára a fűtött szoba. Rendszerint víztartalma. A túlzott nedvesség a hagy-
négy-hat héten belül megjelennek a seb- mapikkelyek rothadását okozhatja, még
zés helyén a sarjhagymácskák. Előfor- akkor is, ha egyébként használtunk
dulhat azonban, hogy egy-egy lassabban gombaölő szert.
sarjadó fajtának három hónapra is szük-
sége van. Ne veszítsük el tehát a türel-
münket, ha egyébként egészségesek a Pozsgás növények szaporítása
hagymapikkelyek.
Annak érdekében, hogy később a A kaktuszokat és más pozsgás növénye-
hagymák zavartalanul fejlődjenek, szük- ket természetesen magról is szaporíthat-
ség lehet a hidegkezelésre. Ez abból áll, juk abban az esetben, ha virágoznak és
hogy a hagymapikkelyeket tartalmazó magot érlelnek. A kereskedelemben itt-
zsákot 4-8 °C-os helyre tesszük. Megfe- ott kaphatók is a magok, sőt keverékek
lel bármelyik pince, ahol nincs fűtés vagy is, s a magvetés technikája egyáltalán
fűtőcső. A burgonyatároló helyiség pél- nem nehezebb, nem kíván több fortélyt,
dául alkalmas hely a pikkelyek hidegke- mint más növények magjáé. Ha viszont a
zelésére. Két-három hónapig, legkésőbb növénykedvelőnek nem célja, hogy sok
a tavaszi kiültetésig maradjanak ott. kis kaktusza legyen, vagy esetleg nem is
Ahol nincs megfelelő hűvös helyiség, a tud maghoz jutni, a vegetatív (ivartalan)
hűtőszekrénybe is tehetjük a zacskót, de szaporítás számos módja hozzásegítheti,
csak az aljába, semmi esetre sem a mély- hogy kedvenceiből utódokat neveljen.
hűtőbe! A szaporításmód fajonként különböző
A hagymácskák kifejlődésével a pik- lehet.
kelylevél elszárad. A leszedett kis hagy-
mákat cserépbe, hidegágyba vagy sza- Tőosztás és sarj
bad földbe ültetjük. Ha a pikkelylevél Néhány kaktuszfaj, amely az elágazá-
még nedvdús és kemény, másodszor is saival párnát vagy „gyepet” képez, tő-
megadjuk neki azt a kezelést, amit az osztással egyszerűen szaporítható (pl.
előzőekben leírtunk. Ezáltal újabb fiók- Mammillaria, Ferocactus, Tephrocac-
hagymák fejlődhetnek rajta. tus). A művelethez kivesszük a növényt
Egy másik módszer szerint a fóliazsák a cserépből, éles késsel levágjuk róla a
helyett kis ládát használunk, amelyet az tősarjakat, majd 24 órán át hagyjuk a
ismertetett közegek valamelyikével sebeket beszáradni, végül egyenként el-
megtöltünk, majd ebbe dugványozzuk a ültetjük őket. A kaktuszok és a pozsgá-
hagyma pikkelyleveleit. A ládát fóliával sok sebeit minden esetben kezeljük fer-
lefedjük, majd a már leírt meleg- és tőtlenítő hatású faszénporral. Az öntö-
hidegkezelésnek vetjük alá. Fontos fel-
zővízzel bánjuk takarékosan, csak igen Kaktuszok szaporítása (lásd az 52. szövegol-
mérsékelten kívánnak vizet. dalt)
Más kaktuszok, mint a Notocactus, né- 1. Az Opuntia szaporításakor egyszerűen egy
kis „fület” letörünk vagy levágunk. A sebet
hány Mammillaria és az Echinopsis eyri- hagyjuk néhány napig beszáradni, majd elül-
esii gyökérsarjakat fejlesztenek, amelye- tetjük.
ket csak egyszerűen levágunk, és egy-két 2. A karácsonyi és húsvéti kaktusz letört szár-
napig félreteszünk szikkadni, mielőtt az tagjaiból új növényt nevelünk.
új cserépbe ültetnénk őket. 3. A levélkaktuszok hajtását földaraboljuk: a
csúcsból lesz a fejdugvány (a), a középső
részből a szárdugvány (b). A hajtás éleit
kétoldalt ferdén levágjuk. Az ültetéssel vár-
juk meg a sebek beszáradását!
Dugványozás levágjuk az alany tetejét. Erre a célra
Az oldalhajtások vagy az oszlopkaktu- csakis nagyon éles és tiszta kést használ-
szok csúcsa kiválóan alkalmasak arra, junk. A következő lépés az oltócsap
hogy nyár elején vagy derekán leszedjük levágása. Ügyeljünk arra, hogy az alsó,
őket. A vágási felületet faszénporral fer- vágott felülete körül a bordákat is le-
tőtlenítjük, majd a dugványokat ugyan- gömbölyítsük, illetve ferdén levágjuk,
csak néhány napig fonnyasztjuk, vagyis akárcsak az alany metszlapjánál.
inkább megvárjuk, amíg a sebzés beszá- Nagyon fontos, hogy a két részt minél
rad. Homokos, viszonylag nedves kö- előbb összeillesszük, mielőtt a metszla-
zegbe dugványozunk. A gyökérképző- pok megszáradnának. Ha a ráoltásra
dést elősegítjük, ha a levélkaktuszok, váró rész, tehát az oltócsap vágása idő-
pl. az Epiphyllum dugványait alul kú- igényes, akkor az alanyt fedjük le a
posra vágjuk, az oszlopkaktusz fejdug- levágott részének egy szeletével, hogy
ványát pedig legömbölyítjük. nedvesen tartsuk. Amikor a két felületet
A beültetéssel várjuk meg, amíg meg- véglegesen összeillesztjük, figyelnünk
jelennek a gyökérkezdemények. Ehhez kell a formákra, a bordákra, az alaki
a dugványokat függőlegesen egy tiszta, illeszkedésre. Az oltás helyén a lehető
üres cserépbe állítjuk úgy, hogy az aljuk legnagyobb felületen, hézagmentesen
ne érintkezzék a cserép aljával. Ezután érintkezzenek egymással a metszlapok.
csak egészen sekélyen ültetjük a dugvá- A tisztaság fontos feltétele az eredmény-
nyokat homokos közegbe, éppen annyi- nek: egyetlen homokszem megakadá-
ra, hogy ne lehessen könnyen kihúzni lyozhatja az összeforradást.
őket. Az eldőlést megelőzhetjük, ha a
dugványokat kis pálcikákkal megtá-
masztjuk. A gyökérképződést serkenti,
ha a helyiség hőmérséklete 22 °C körüli.

Oltás
Ezt a módszert választjuk, ha ritka fajtát
szaporítunk, vagy ha a növekedést és a Fönt, balra: Számos nősziromnak a föld alatt
virágzást szeretnénk meggyorsítani. Gyö- sekélyen elágazó rizómatelepe fejlődik, ame-
kérbetegség esetén egy-egy értékes pél- lyet ásóval kiemelünk.
Fönt, jobbra: Szaporításra a rizómadarabokat
dányt is megmenthetünk oltással. A leg- használjuk. A tövet késsel úgy daraboljuk föl,
jobb, legalkalmasabb idő ehhez a nyár. hogy a rizómához elegendő levél is tartozzon.
Az első feltétel az egészséges alany, Alul: Ültetés előtt a leveleket visszavágjuk,
amelynek a keresztmetszete valamivel csak a felük vagy harmaduk maradjon meg.
nagyobb legyen, mint az oltócsapé. Az A csökkent gyökérzethez igazodik ez a műve-
alany legyen növekedésben! Először is a let, így ugyanis nem marad nagy párologtató
kívánt magasságban, húzó mozdulattal felület.
Az oszlopkaktusz oltásakor az első teendőnk Ahhoz, hogy a felületek szorosan il-
a kiválasztott alany levágása a kívánt magas- leszkedjenek és ne csússzanak el, két
ságban, éles, tiszta késsel. A metszlap körül a egymást keresztező gumigyűrűvel hosz-
bordákat ferdén levágjuk, mert akadályoznák
a pontos illesztést (1). Hasonlóképpen előké-
szában, a cseréppel együtt rögzítjük az
szítjük az oltócsapot. Gyorsan dolgozzunk, oltást. Leleményes barkácsolók más,
hogy a nedvdús felületek ne száradjanak meg. nem ártalmas, biztos módszert is kitalál-
A két rész illesztésekor ügyelnünk kell arra, hatnak, amivel a két kaktuszrész egy-
hogy a megfelelő szövetek lehetőség szerint máshoz préselhető. Megfelelő feltételek
találkozzanak egymással (2). Gumiszalaggal között, ami azt jelenti, hogy a közeg
kereszt alakban, rugalmasan, de pontos illesz- enyhén nedves, meleg, 20-25 fok van,
téssel rögzítjük az oltást (3). huzat és közvetlen napsütés nem éri az
oltványt, már két nap múltán megkezdő-
A szanszevieria (Sansevieria trifasciata) elöre- dik az összenövés.
gedett, sűrű tövei kitűnően oszthatók. Ennek Megfelelő alanyok az ilyen oltáshoz
a sárga levélszegélyű fajtának ez a megbízható egyebek között a Cereus, Trichocereus
szaporításmódja; levéldugványozással a sze- és az Eriocereus. A komoly gyűjtők és
gély színe eltűnik. (Lásd a 27. szövegoldalt.) kaktuszspecialisták a leírt oltásmódon
kívül más eljárásokat is szívesen használ- Lényegesen eredményesebb lehet az
nak, például az oldallapozást, a hasíték- ivartalan szaporítás, például a dugvá-
oltást vagy az ablaktálást. nyozás, amely majdnem minden fenyő-
nél lehetséges. A kivételek a követke-
zők: araukária (Araucaria), cédrus
Fenyőfélék szaporítása (Cedrus), páfrányfenyő (Ginkgo), fe-
kete-, erdei-, törpefenyő (Pinus). Ezek a
A házikertben lényegesen kisebb sze- növények mintegy két év alatt fejleszte-
repe van a fenyők szaporításának, mint nének gyökereket, ami túl nagy kocká-
az évelőkének, az egynyári virágokénak zattal jár.
vagy a virágzó cserjékének. Főként ak- Dugványozásra oldal- vagy csúcshaj-
kor van értelme, ha sövényt kívánunk tást használunk. Egész nyáron szedhe-
nevelni, amely néhány év alatt szép, zöld tünk és készíthetünk dugványt, de a leg-
falat képez. Egyébként sok fölösleges alkalmasabb időszak az augusztus. A dug-
kiadástól megkíméljük magunkat, ha a vány 10-15 cm hosszú. Az alsó 3 cm-es
sövénynek valót házilag szaporítjuk. részéről leszedjük a tűleveleket, és gyö-
Elméletileg majdnem minden fenyő kereztető hormonnal kezeljük. A fenyő-
szaporítható magvetéssel, a gyakorlatban dugványokon mindig maradjon egy kis
azonban néhány nehézséggel kell meg- kéregdarab. A kezelés után homok és
küzdeni. Először is a hobbikertész nehe- tőzeg keverékébe dugványozunk.
zen jut vetőmaghoz, a kertészeti szaküz- A talajhőmérséklet különösen érzéke-
letek nemigen kínálnak fenyőmagvakat. nyen befolyásolja a gyökérképződést,
Másrészt a kerti változatok magról nem ezért nagyon előnyös a nyári dugványo-
tartják meg tulajdonságaikat. A saját zás. Általában szaporítóládába dugvá-
kertünkben termett mag esetleg alkal- nyozunk, amit fóliával takarunk. Aján-
mas lehetne, de a felsorolt nehézségek latos napjában többször vízzel perme-
miatt ez sem biztonságos. A vetéshez tezni a dugványokat, mert a magas pára-
ugyanis megfelelően érett mag szüksé- tartalom ugyancsak javítja az ered-
ges, s az érési fok fajonként különböző, ményt. Ha lehet, télire tegyük a szaporí-
nem biztos, hogy eltaláljuk, mikor kel- tóládát hidegágyba, ahol védelmet élvez
lene begyűjteni egy-egy fenyőfa magját. a hidegtől, ugyanakkor a szükséges pá-
Ezenkívül a vetés előtt a legtöbb magot ratartalom is megteremthető.
valamilyen módon kezelni kell, tehát ez Ideális hely a melegágy vagy a fűtött
is jobban végezhető üzemben, ahol a üvegház. Akinek ilyen lehetősége van, a
szakember ismeri a tennivalókat. tél folyamán is dugványozhat fenyőket.
A szaporítás eszközei és anyagai
A kereskedelem ma már igen sokféle konyhai szita, vagy a gyerek játékkészle-
szerszámot és eszközt kínál, amelyek a téből származó kis rosta egyaránt megfe-
növényszaporításkor nélkülözhetetlenek lelő.
és megkönnyítik a munkát. Ugyanakkor Lapogatófa. A vetés utáni tömörítésre és
nem lehetünk elégedettek a szaporító- a kisebb magvaknak a talajba nyomására
szekrények, mini üvegházak, valamint a való. Házilag elkészíthetjük úgy, hogy
különféle berendezések kínálatával. Ha egy deszkalapra fogantyút szerelünk.
szétnézünk a ház körül, a konyhában és Párásító. Porlasztófejjel ellátott mű-
a szerszámos kamrában, némi lelemény- anyag flakon. Ebből öntözzük a magve-
nyel magunk is találunk olyan segédesz- téseket, páradús környezetet teremtünk
közöket, anyagokat, amelyekből barká- vele a palánták és a dugványok számára.
csolhatunk szaporítóládát, ültetőfát, mini Fólia. A szaporítóládákat a magasabb
fóliaházat. Ha gyakran és nagyobb meny- páratartalom érdekében tiszta, átlátszó
nyiségben végzünk magvetést, dugványo- fóliával takarjuk.
zást, esetleg kézbenoltást, nem nélkü- Jeltáblák, címkék. Az elvetett sorokat, a
lözhetünk legalább egy hidegágyat, de szaporításra érdemes anyanövényeket, a
jobb a melegágy vagy a talajfűtéses kis fás dugványt meg kell jelölnünk.
üvegház. Aki a szaporításban már némi Tűzdelőfa. Nélkülözhetetlen, amikor a
tapasztalatot szerzett, egy-két kudarca is kis magoncokat először átültetjük.
volt, az viszonylag kevés pénzt költ a Éles kés vagy kertészkés. Dugványvágás-
segédeszközökre, mert tudja, hogy nem kor, tőosztáskor, bujtáskor használjuk.
a költséges berendezés, hanem a növény Metszőolló. Nagyobb mennyiségű dug-
ismerete, a pontosság, a tisztaság, az ványszedésre való.
ügyes kéz és a türelem a titok nyitja. Éles ásó. A terjedelmes, erős évelő tövek
Most pedig vegyük sorra, hogy milyen osztásakor nélkülözhetetlen.
alapvető eszközökre van szükségünk a Kötöződrót, rafia, zsineg. A dugványok
szaporítás során! kötegelésére, az oltványok rögzítésére
Magágyi föld. Készen nemigen vásárol- szolgálnak.
ható, viszont folyami homokot és tiszta Gyökereztető hormon. Enélkül ma már
tőzeget lehet kapni, a kettő keverékét szinte elképzelhetetlen a dugványozás.
használjuk. Gombaölő szer. Ezzel fertőtlenítjük a
Vetőtálca, cserepek, tőzegcserép, tőzeg- sebeket dugványvágáskor, bujtáskor,
pogácsa. tőosztáskor. Korlátlan választékban és
Rosta. Az apró magvak takarására ezzel mennyiségben kapható, de vigyázat!:
szitáljuk meg a földet. Egy kiszolgált nem mind alkalmas erre a célra.
Évelő fűszernövények szaporítása

Gyökérdugvány
Indanövény

Gyökérsarj
Magvetés

Dugvány
Tőosztás

Tarack

Bujtás
Magyar név Tudományos név
Borsfű (csombor) Satureja montana X X X

Borsmenta Mentha piperita X X X

Citromfű Melissa officinalis X X X

Csabaíre Sanguisorba minor X

Édeskömény Foeniculum vulgare X

Izsóp Hyssopus officinalis X X X

Kakukkfű Thymus vulgaris X X X

Kövi varjúháj Sedum reflexum X X

Lestyán Levisticum officinale X X

Levendula Lavandula angustifolia X X

Macskagyökér Valeriana officinalis X X

Metélőhagyma Allium schoenoprasum X X

Rozmaring Rosmarinus officinalis X X

Sóska Rumex acetosa X X

Szurokfű Origanum vulgare X X X

Tárkony Artemisia dracunculus X X X X

Torma Armoracia rusticana X

Ürömcserje Artemisia abrotanum X

Vízitorma Nasturtium officinale X X

Zsálya Salvia officinalis X X X

Szoba- és terasznövények szaporítása

Fiókhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Levéldugvány
Törzsdugvány
Rügydugvány
Dugványozás

Fás dugvány

Indanövény
Sarjnövény
Légbujtás
Magvetés

Levélsarj
Tőosztás

Bujtás

Oltás
Magyar név Tudományos név
Afelandra Aphelandra X X

Afrikai ibolya Saintpaulia X X

Agávé Agave X
Aloé Aloë X

Amerikai Echeveria
kövirózsa X X
Angyaltrombita Datura X X

Azálea Rhododendron
simsii X
Babér Laurus X X

Begónia Begonia X X X

Bilbergia Billbergia X X

Borostyán Hedera X
Borostyánarália Fatshedera X
Bors-arc Peperomia X X X

Brunfels cserje Brunfelsia X

Bunkóliliom Cordyline X X X

Buzogányvirág Dieffenbachia X X X X

Citrom, narancs Citrus X X

Csodacserje Codiaeum X X
Szoba- és terasznövények szaporítása

Fiókhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Levéldugvány
Törzsdugvány
Rügydugvány
Dugványozás

Fás dugvány

Sarj növény
Indanövény
Légbujtás
Magvetés

Levélsarj
Tőosztás

Bujtás
Tudományos

Oltás
Magyar név név
Csokrosinda Chlorophytum X X
Csuporka Sinningia X X
Csüngő Campanula
harangvirág isophylla X
Díszpaprika Capsicum X
Díszspárga Asparagus X X
Fikusz Ficus X X X

Filodendron Philodendron X X X X

Flamingóvirág Anthurium X
Főnixpálma Phoenix X
Fukszia Fuchsia X X

Gardénia Gardenia X
Golgotavirág Passiflora X X

Gyertyavirág Ceropegia X X
Hálóslevél Fittonia X X

Hibiszkusz Hibiscus X X

Hortenzia Hydrangea X X
Indás Saxifraga
kőtörőfű stolonifera X
Kaktuszok X X X X X

Kamélia Camellia X X X

Kavicsvirág Lithops X
Korallvirág Kalanchoë X X X
 Fiókhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Levéldugvány
Törzsdugvány
Rügydugvány
Dugványozás

Fás dugvány

Indanövény
Sarjnövény
Légbujtás
Magvetés

Levélsarj
Tőosztás

Bujtás

Oltás
Magyar név Tudományos név
Koszorúfutóka Stephanotis X
Kukoricalevél Aspidistra X
Kúszóka Cissus X
Lándzsarózsa Aechmea X
Leander Nerium X X

Lószőrpálma Chamaerops X
Mesevirág Achimenes X X X
Mexikói sarjika Kalanchoë
daigremontiana X
Mikulásvirág Euphorbia
pulcherrima X
Monsztéra Monstera X X X

Murvafürt Bougainvillea X X
Muskátli Pelargonium X X
Nyíllevél Syngonium X X
Ólomgyökér Plumbago X
Papucsvirág Calceolaria X X
Pálmaliliom Yucca X X X
Párnafű Soleirolia X X
Pletyka Tradescantia X
Pompás kutyatej Euphorbia milii X
Sarkantyú-
bokrocska Beloperone X
Sárkányfa Dracaena X X X X
Szoba- és terasznövények szaporítása

Fiókhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Levéldugvány
Törzsdugvány
Rügydugvány
Dugványozás

Fás dugvány

Indanövény
Sarjnövény
Légbujtás
Magvetés

Levélsarj
Tőosztás

Bujtás

Oltás
Magyar név Tudományos név
Selyemmályva Abutilon X X

Sugárarália Schefflera X
Szájvirág Columnea X

Szanszevieria Sansevieria X X X

Szégyenlősvirág Aeschynanthus X
Szépcsalán Acalypha X
Szerelemvirág Agapanthus X
Szobaarália Fatsia X

Szobahárs Sparmannia X

Szobaifutóka Epipremnum X

Sztreptocarpus Streptocarpus X X
Tarkalevél Caladium X

Tenyérarália Dizygotheca X X X

Tyúkanyó Tolmiea X
Varjúháj Crassula X X X

Viaszvirág Hoya X X

Virágcsalán Coleus X X
Évelő virágok szaporítása

Sarjhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Gyökérdugvány

Hagymapikkely
Levéldugvány
Törzsdugvány
Dugványozás

Indanövény
Sarjnövény

Gyökérsarj
Magvetés
Tóosztás

Bulbilli
Tősarj
Magyar név Tudományos név
Aranyvessző Solidago X X X

Árnyliliom Hosta X

Asztilbe Astilbe X X

Bábakalács Carlina X X

Békaszem Omphalodes X X

Bohócvirág Mimulus X X X

Bőrlevél Bergenia X X

Cickafark Achillea X X X

Császárkorona Fritillaria X

Csillagfürt Lupinus X X X

Dália Dahlia X X X

Daravirág Draba X X X

Encián Gentiana X X X

Fátyolvirág Gypsophila X X

Gólyaorr Geranium X X X

Gombafű Androsace X X X

Begonia
Gumós begónia
tuberhybrida X
Gyöngyvirág Convallaria X
Évelő virágok szaporítása

Sarjhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Gyökérdugvány

Hagymapikkely
Levéldugvány
Törzsdugvány
Dugványozás

Sarj növény
Indanövény

Gyökérsarj
Magvetés
Tóosztás

Bulbilli
Tősarj
Magyar név Tudományos név
Gyűszűvirág Digitalis X
Harangláb Aquilegia X X
Harangvirág Campanula X X X

Hóvirág Galanthus X

Hunyor Helleborus X
Ibolya Viola X X X

Ikravirág Arabis X X X

Imola Centaurea X X X X

Indás ínfű Ajuga reptans X

Iringó Eryngium X X
Istác Armeria X X X

Jácint Hyacinthus X
Kakukkszegfű Lychnis X X
Kalla Calla X
Kankalin Primula X X X

Kanna Canna X
Kardvirág Gladiolus X X
Kasvirág Echinacea purpurea X X X
Kokárdavirág Gaillardia X X X
Korbácsliliom Eremurus X X
Kőtörőfű Saxifraga X X X
Kövirózsa Sempervivum X X X X
 Sarjhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Gyökérdugvány

Hagymapikkely
Levéldugvány
Törzsdugvány
Dugványozás

Indanövény
Sarjnövény

Gyökérsarj
Magvetés
Tőosztás

Bulbilli
Tósarj
Magyar név Tudományos név
Krizantém
(margitvirág) Chrysanthemum X X X
Kúpvirág Rudbeckia X X X
Kutyatej Euphorbia X X X
Küllőrojt Erigeron X X X
Lángvirág Phlox X X X X

Lednek, bükköny Lathyrus X X

Legyezőfű Filipendula X X X
Ligetszépe Oenothera X X X X

Liliom Lilium X X X

Magcsákó Dryas X X
Mályvarózsa Alcea X
Medveköröm Acanthus X X

Menyecskeszem Coreopsis X X X
Napfényvirág Helenium X X X X

Napvirág Helianthemum X X
Nárcisz Narcissus X
Nefelejcs Myosotis X X X
Nőszirom Iris X X
Orbáncfű Hypericum X X X
Ökörfarkkóró Verbascum X X X
Ördögszem Scabiosa X X X
Őszirózsa Aster X X X
Évelő virágok szaporítása

Sarj hagyma, -gumó

Gumófeldarabolás
Gyökérdugvány

Hagymapikkely
Levéldugvány
Törzsdugvány
Dugványozás

Sarj növény
Indanövény

Gyökérsarj
Magvetés
Tóosztás

Bulbilli
Tősarj
Magyar név Tudományos név
Pázsitviola Aubrieta X X X

Pimpó Potentilla X X X
Pipacs, mák Papaver X X
Poloskavész Cimicifuga X
Pünkösdirózsa Paeonia X X

Sáfrány Crocus X
Salamonpecsét Polygonatum X X
Sásliliom Hemerocallis X
Sisakvirág Aconitum X X
Szamárkenyér Echinops X X X
Szappanfű Saponaria X X X
Szarkaláb Delphinium X X X
Szegfű Dianthus X X X
Szellőrózsa Anemone X X X X
Szerelemvirág Agapanthus X
Szívvirág Dicentra X X X X
Tatárvirág Iberis X X
Tavaszi hérics Adonis X X
Téltemető Eranthis X X
Ternye Alyssum X X
Tulipán Tulipa X
Tüdőfű Pulmonaria X X
Tüskésdiócska Acaena X X X
 Sarjhagyma, -gumó
Gumófeldarabolás
Gyökérdugvány

Hagymapikkely
Levéldugvány
Törzsdugvány
Dugványozás

Indanövény
Sarjnövény

Gyökérsarj
Magvetés
Tőosztás

Bulbilli
Tősarj
Magyar név Tudományos név
Tűzeső Heuchera X X

Varjúháj Sedum X X X X X

Veronika Veronica X X X

Zergeboglár Trollius X X

Zergevirág Doronicum X X

Bogyósgyümölcsűek szaporítása

Sugaras bujtás
Dugványozás
Fás dugvány
Indanövény
Gyökérsarj
Magvetés

Bujtás
Név
Áfonya X X X

Aktinídia (kivi) X X

Köszméte (egres) X X X

Málna X X

Ribiszke X X X X

Ribiszkeköszméte (josta) X X X X

Szamóca X X

Szeder X X X
Lomblevelű fák és cserjék szaporítása

Feltöltéses bujtás
Gyökérdugvány
Rügydugvány
Zölddugvány

Fás dugvány

Indanövény
Légbujtás
Tőosztás

Bujtás
Sarj
Magyar név Tudományos név
Akác Robinia X X

Aranyeső Laburnum X X X

Aranyfa Forsythia X X X

Bangita Viburnum X X

Bodza Sambucus X X X X

Borbolya Berberis X X

Borostyán Hedera X

Cserszömörce Cotinus X X X

Ezüstfa Elaeagnus X

Fagyal Ligustrum X X
Gyertyán Carpinus X X

Gyöngyvessző Spiraea X X
Gyöngyvirágcserje Deutzia X X

Hárs Tilia X

Havasszépe Rhododendron X X X

Homoktövis Hippophaë X X X

Iszalag Clematis X X X

Japánbirs Chaenomeles X X X X

Jázmin Jasminum X X X X
 Feltöltéses bujtás
Gyökérdugvány
Rügydugvány
Zölddugvány

Fás dugvány

Indanövény
Légbujtás
Tőosztás

Bujtás
Sarj
Magyar név Tudományos név
Jezsámen Philadelphus X X

Juhar Acer X X X

Kecskerágó Euonymus X X

Lilaakác Wisteria X X X

Liliomfa Magnolia X X X

Lonc Lonicera X X X

Madárbirs Cotoneaster X X

Magyal Ilex X X

Mahónia Mahonia X X X X

Meténg Vinca X X

Mogyoró Corylus X X X X

Nyári orgona Buddleia X X

Orgona Syringa X X X X

Rózsa Rosa X X X

Rózsalonc Weigela X X X

Som Cornus X X X

Trombitacserje Campsis X X X

Tűztövis Pyracantha X

Vadszőlő Parthenocissus X X
 pótvilágítás 12, 18
bogyósgyümölcsűek gyökérdugványozás 46, 47 pozsgás növények
szaporítása 69 gyökérsarj 47 szaporítása 52
bulbilli 50
hagymapikkely 51 résfólia 13
csírázás 16 hajtatódoboz 11 rizóma 49
csírázási intenzitás 9 hajtatószekrény 11 rügydugványozás 31, 32
csírázási próba 9, 10 hasogatott fólia 13
csírázóképesség 9 hidegágy 12 sarjgumó 48
drazsírozott mag 21 hideghatás 8, 51 sarjhagyma 50
sarjnövény 43, 52
egyelés 21 indanövény 38, 43, 44 sorba vetés 21
egynyári virágok ivaros szaporítás 7 sötétben csírázó magvak 8
vetése 22 ivartalan szaporítás 27 sugaras bujtás 44, 46
elektromos talajfűtés 13 Jiffy-pot 11 szabadföldi vetés 20
évelő virágok
kaktuszok szaporítóláda 11, 18
szaporítása 65
dugványozása 53, 54 szárnydugványozás 31,
fás dugványozás 32, 33 kaktuszok oltása 54, 57 36, 37
fátyolfólia 13 szobanövények
fejbujtás 44, 45 légbujtás 41, 42 szaporítása 61
fejdugványozás 29 levéldugványozás 39, 40 szórva vetés 21
feltöltéses bujtás 42 levélsarj 48
liliomok szaporítása 50 talaj-előkészítés 20
fényen csírázó magvak 8
lomblevelű fák talajfűtés 12
fénymérő 12
szaporítása 70 tőosztás 27, 29, 35, 50, 52,
fenyők szaporítása 58
55, 56
fészekbe vetés 21 magágyi föld 14 törzsfeldarabolás 33, 34
fiókhagymák 48 magvetés 15 tőzegcserép 11, 17
fóliaalagút 12 melegágy 12 tőzegpogácsa 11, 17
fóliatakarás 13 moházás 41 tűzdelés 15, 19
fűszernövények multitopf tálca 11 tűzdelőfa 19
szaporítása 60
papírcserép 11 vetési idő 14
gumók osztása 49
vetőszalag 21