1 / 256

Természetvédelem I.

Természetvédelem I. első félév – nemzeti természetvédelem. A Föld védett területei. A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb módja, ha a fajok természetes élőhelyeit megőrizzük.

melody
Download Presentation

Természetvédelem I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Természetvédelem I. első félév – nemzeti természetvédelem

  2. A Föld védett területei • A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb módja, ha a fajok természetes élőhelyeit megőrizzük. • A társulások megőrzésében kulcsszerepet játszik az olyan törvényileg védett területek létrehozása, amelyeket különböző mértékű gazdasági hasznosítást lehetővé tevő törvények és szabályok irányítanak.

  3. Védett területek létrehozása • A társulások, élőhelyek többsége jelentősen átalakítottak. • A közepesen bolygatott területek a legfontosabbak. pl. a szálalással hasznosított trópusi erdők, az intenzíven halászott óceánok és tengerek, valamint a legelőnek használt gyepterületek. • Védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni

  4. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • A természeta Földön hosszú, evolúcionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere • megújuló és nem megújuló természetalkotók • lásd továbbiakban a jegyzet megfelelő oldalai

  5. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem formái • általános természetvédelem • természetmegőrzés • a természetmegőrzés egyik szakterülete a természetvédelem • természetpolitika • Természetvédelem fogalma: lásd a jegyzetben

  6. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem feladatai: • a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása • a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása • biodiverzitás fenntartása • társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

  7. Védett területek létrehozása– Általános lépések • Adott régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése. • prioritások kijelölése, természetvédelmi célok pontos meghatározása • védettségi kategóriák meghatározása • Védett terület megtervezése • Létrehozása, a kategóriának, kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása. • A terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása

  8. Prioritások – a védett területek kijelölésének szempontjai • fajgazdagság – legkézenfekvőbb, de csak kis területen, kevés csoport esetén rendelkezünk pontos információkkal • indikátorcsoport gazdagsága – terület kijelölés, a jól ismert csoportokon alapul • magasabb rendszertani egységek gazdagsága – egyes szerzők ezt javasolják használni • endemizmusok • veszélyeztetettség • biogeográfiai régiók, életközösségféleségek reprezentációja

  9. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • biodiverzitás megőrzése a fajok megmentésén keresztül teljesedhet ki; • a fajok több okból is érdemesek a megóvásra: • fajok biztosítják a földi élet sokrétűségét és összetettségét; valamennyi faj tökéletes és érdekes… sokan úgy érzik, hogy életük minősége romlana, ha számos állat eltűnne a bolygóról; ez az esztétikai érv… ez könnyen átcsaphatetikaiba: a Földön az élet minden formájának joga van a létezéshez; megfordítva is igaz!

  10. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • egyetlen érték abszolút és egyértelmű: ez az élet fennmaradása a Földünkön • ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá ahol nem marad faj, ott nincs többé élet; • de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben; az ökológusok szerint egyes fajok - számuk, biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából - fontosabbak az ökoszisztéma működése szempontjából;

  11. lásd a jegyzetben! A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.A természetmegőrzés alapelvei:

  12. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme • a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek • a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

  13. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park • 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai • 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta • 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel • 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45 tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok: Schenk Jakab, Soó Rezső, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Gombocz Endre

  14. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté • 1950: Bátorliget védetté nyilvánításával indult meg az intenzív természetvédelmi munka, védett területek száma megháromszorozódott • 1961: harmadik természetvédelmi magas szintű jogszabály, törvényerejű rendelet formájában. Ebben először választották külön a természetvédelmet az erdőtörvénytől

  15. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • első önálló természetvédelmi főhatóság, Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) • 1971: 1961. évi rendelet módosítás, lehetővé vált hazánkban nemzeti park létesítése; bevezették az országos jelentőségű természeti érték és a helyi jelentőségű természeti érték fogalmát • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, amely 1997. január 1.-től szabályozza hazánkban a természetvédelmi tevékenységet • további részleteket lásd a jegyzetben!

  16. Természetvédelem I. második óra

  17. Természetvédelmi alapfogalmak. • A természetvédelem két alapvető formája:jogi (de jure) és tényleges (de facto) • A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet • aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

  18. Természetvédelmi alapfogalmak. • A természetvédelem tárgyai: • különböző földtani alakzatok és képződmények • a víz különböző megjelenési formái • ritka, tudományos értékű növények és növénytársulások • ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok • műemlékek természeti környezete

  19. Természetvédelmi alapfogalmak. • A természetvédelem tárgyai: • jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek • ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete • történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete • eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek • a génkészletek megőrzésére szolgáló területek

  20. A természeti értékek lehetnek: terület nélkül védettek területtel védettek terület nélkül védettek: barlangok; fák, facsoportok, fasorok; vadon élő növény- és állatfajok területtel védettek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék Természetvédelmi alapfogalmak.Természetvédelmi kategóriák

  21. Természetvédelmi alapfogalmak.Természetvédelmi kategóriák • az egyes természetvédelmi hazai kategóriák definícióját, jellemzőit, főbb ismérveit lásd a jegyzetben!

  22. Természetvédelmi alapfogalmak.Természetvédelmi kategóriák • Fokozottan (szigorúan) védett területek: nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek azon részei, ahol az emberi hatásokra igen érzékeny, jelentősebb természeti értékek találhatók • A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek A-zónája általában ilyen terület. • Őserdő a Bükki Nemzeti Parkban

  23. Természetvédelmi alapfogalmak.Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • Bioszféra rezervátum: olyan területek, ahol megőrizzük a különböző természetes és természeteshez közelálló ökológiai rendszereket, ezeken belül a növény- és állatfajokat és azok génkészleteit. • Bioszféra rezervátumok övezetekből állnak (magterület és védőzóna).

  24. Természetvédelmi alapfogalmak.Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • Bioszféra rezervátum: az UNESCO bioszféra rezervátum nemzetközi hálózatához öt magyar terület tartozik. Ma már valamennyi valamelyik nemzeti parkunk része. Összterületük mintegy 130 ezer hektár. • Terület neve Területe (ha) 1. Aggteleki NP 19 708 2. Hortobágyi NP 52 000 3. Fertő-Hanság NP 12 542 4.Kiskunsági NP 22 095 5.Duna-Ipoly NP (Pilisi rész) 23 323 Összesen: 129 688

  25. Természetvédelmi alapfogalmak.Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • Világörökség hely: a magyarországi 9 db világörökség hely többsége a világ kulturális örökségéhez tartozik. • a részletes listát és egyéb fontos adatokat lásd a jegyzetben, illetve a vilagorokseg.hu honlapon!

  26. Világörökség hely Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében olyan • műemlékek (építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek); • (épület) együttesek (összefüggő vagy különálló építmények); • helyszínek (az ember, vagy az ember és a természet közös alkotása) minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség kritériumának és a következő hat kritérium legalább egyikének:

  27. Világörökség hely Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében olyan • esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; • a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek; • természeti tájak minősülhetnek, amelyek megfelelnek azintegritás(érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a következő négy kritérium legalább egyikének:

  28. Világörökség hely • (I)  nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk kialakulásának és fejlődésének geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai) • (II) meglévő ökológiai rendszer, amely végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri állat- és növényvilág kialakulását és fejlődését (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park) • (III) rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a Mount Everesttel); • (IV) a biológiai sokrétűség „in situ” megóvása szempontjából legjellegzetesebb, legjelentősebb természeti lelőhely (pl. a Galapagos - szigetek).

  29. Természetvédelem I. harmadik óra

  30. Magyarország területének hasznosítási arányai • Művelés alól kivont (beépített) terület 13 %, Szántóföldi terület 50 %, Gyümölcs- szőlőkert 6 %, Rét, legelő 13 %, Erdő 18 % • Erdeink döntő többsége is termelési funkciót lát el. • Az erdőket alkotó faállománynak csak 55 %-a őshonos (tölgy, bükk, gyertyán). • Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyő és nemes nyár területe bővült

  31. az ország természeti állapota • Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km terület alatt található) de erősen veszélyeztetett, elsősorban a felszíni szennyezések miatt. • Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén; • 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekről. Ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. • A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart

  32. az ország természeti állapota • Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben van kb. 1130 faj. • Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a környező élővilágot. • folyóink döntő többsége határon túlról érkezik;

  33. Védetté nyilvánítandó objektumok listája a)vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket, b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat, c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket, d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat, e) élőállat gyűjteményeket,

  34. Védetté nyilvánítandó objektumok listája f)földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat, g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit, h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét, j) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat, j) tipikus és ritka talajszelvényeket, k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket;

  35. A védett természeti területek jellege • Földtani értékek:barlang, töbör, zsomboly, őskövület, ősmaradvány, a földtani rétegek feltárása (bányafal), sziklaalakzat, szurdok, kőfülke • Gaja-szurdok • Víztani értékek: forrás, patak, folyó és a tó, mocsár stb. • Növénytani értékek: park, élőfa-gyűjtemény (arborétum), erdősáv, botanikus kert, stb.

  36. A védett természeti területek jellege • Állattani értékek: Valamennyi gerinces és gerinctelen állat, állati egysejtű és azok élő- vagy tenyészőhelye • Tájképi értékek: várak környéke, műemléki környezet és a régészeti feltárások környéke • Kultúrtörténeti emlékek: történelmi, irodalmi, népmondai emlékhelyek, temetők és a legkülönbözőbb műtárgyak természeti környezete, domesztikált állatok

  37. Természetvédelmi törzskönyv • A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti értékek hivatalos nyilvántartására szolgál • országos természetvédelmi- és • helyi természetvédelmi törzskönyv • A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza: • a védett érték törzskönyvi számát, pl.: 64/TT/57 • a védetté nyilvánító határozat számát • a védett természeti értéket: nevét, helyét (megye, község) • a törzskönyvről további ismereteket lásd a jegyzetben!

  38. A védett természeti területek látogathatósága • Nem látogatható (zárt) területek: változásra érzékeny élőhelyek, ritka madarak fészkelő területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási céllal védetté nyilvánított területek pl. Szőlőskei - erdő, Velencei-tó madárrezervátum • Szabadon látogatható területek: a látogatást korlátozó előírás nincs • Korlátozottan látogatható területek: korlátozás vonatkozhat • vegetációs időszakra, útvonalra, területrészre • közlekedési eszközre, látogatás módjára

  39. Természetvédelmi alapfogalmak. • Természetvédelmi kezelés: a védett természeti terület felmérését, nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, helyreállítását, fejlesztését és bemutatását célzó valamennyi tevékenység • Védőövezet: A védett természeti területeket – szükség esetén – védőövezettel kell ellátni, amelynek nagyságáról a védettséget kimondó jogszabály rendelkezik. • A védőterület létesítésének célja, hogy átmenetet képezzen a védett és nem védett területek között

  40. Kezelési tervkészítése • általános információk: terület rendeltetése, jogi helyzete, elhelyezkedése, • leírás: éghajlat, hidrológia, felszínalaktan, földtan, vízföldtan, talajtan; növénytársulások, állatvilág; gazdasági társadalmi kulturális jellemzők, • célkitűzések meghatározása: a terület természetvédelmi jelentőségének értékelése, ideális kezelési célkitűzések, veszélyeztető tényezők • gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása: élőhelyek kezelése fenntartása, kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyűjtés, agresszív fajok állományszabályozása

  41. Kezelési tervkészítése II. • munkaterv: 10 éves és évenkénti • a kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése, a terv felülvizsgálata • a kezelési terv: a gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása során megállapított a tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak, melyek a tervezési területen valamilyen módon érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg • mellékletek: bibliográfia, fotók, ábrák

  42. Természetvédelem I. negyedik óra

  43. Érvényes természetvédelmi jogszabályok • A magyar természetvédelem alapvető jogszabálya az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó törvények: • 1994. évi LV. törvény a termőföldről (földtörvény) • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről • 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (erdőtörvény) • 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról • 1998. évi törvény az állatok védelméről

  44. Érvényes természetvédelmi jogszabályok törvényi hátterek: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól: „Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” • 211/1997. (XI.26.) kormány rendelet: -a területi szervek népszerűsítik a környezetet és a természet védelmét -a felügyelőség részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában

  45. Érvényes természetvédelmi jogszabályok • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: A természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. • Nemzeti Környezetvédelmi Program: -egészséges környezet feltételeinek biztosítása -élő és élettelen környezet természetközeli állapotának megőrzése -fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele

  46. Érvényes természetvédelmi jogszabályok • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: -gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei -szülő jogai és kötelességei -pedagógus jogai és kötelességei • Környezeti Nevelési Koncepció 2001-2002: -feltételrendszer kialakítása ahhoz, hogy általános iskolai tanulmányai során minden gyermek legalább 1 alkalommal eljusson erdei iskolába. Erdei iskola az egészséges életmódra nevelés és a szocializáció színtere.

  47. Érvényes természetvédelmi jogszabályokAz 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • A törvény célja: a természeti értékek és területek és azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése • a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése • a törvény részletes bemutatását lásd a jegyzetben!

  48. Érvényes természetvédelmi jogszabályokAz 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • Rendelkezéseit alkalmazni kell többek között: • a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése • az állam, a természetes és jogi személyek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása • a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése • a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során

  49. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védettségi kategóriái • helyi jelentőségű védett természeti terület: önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak természetvédelmi terület lehet • országos jelentőségű védett természeti terület: miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás, miniszteri rendelet hozza létre, lehet természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park • ex lege védett természeti terület: a törvény állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelő, láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás

  50. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védettségi kategóriái • ideiglenes védetté nyilvánítás: egy terület jelentős károsodásának veszélye esetén alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn. • átmeneti védettség: állapítható meg határozattal, ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett élő szervezet élőhelyéül szolgál

More Related