HÍREK
A Rovatból

10 pszichológiai kísérlet, ami megmutatta, mennyire könnyű befolyásolni az embereket

Az emberi viselkedés tanulmányozása örökké foglalkoztatni fogja a kutatókat. Nem véletlenül...

Link másolása

A pszichológia, és különösen a kísérleti pszichológia fejlődése a 19. és 20. században lehetővé tette a tudósok számára azt, hogy tanulmányozzák az emberi agyban működő biológiai folyamatokat, az érzelmeket és a reakciókat. Ezek által pedig meg lehet magyarázni az emberi viselkedés mintázatait. Megtudták, hogy hogyan lehet könnyen eladni valamit, vagy hogy mi alapján lehet másokat irányítani. A BrightSide összeszedett 10 pszichológiai kísérletet, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban megértsd az emberi természetet, a társadalom működését, és saját magadat is.

1. A Carlsberg-kísérlet

A kísérlet során egy moziteremben 148 tetovált, kigyúrt motorost ültettek le, akik 2 ülést szabadon hagytak a terem közepén. A kísérlet arról szólt, hányan mernek leülni közéjük, és hányan hagyják inkább ott a mozitermet.

A félelmetesnek tűnő férfiak valójában nagyon kedvesek voltak, és megtapsoltak mindenkit, aki le mert ülni közéjük. A kísérlet megmutatta, hogy nem szabad a külső alapján ítélkezni.

2. Solomon Asch kísérlete

A konformitás-kísérlet során azt vizsgálta a Stanford Egyetem pszichológusa, hogy a vizsgált személyek mennyire engednek a csoportnyomásnak.

A kísérlet során a résztvevőnek egyszerű feladatokat kellett megoldani, például néhány megadott vonal közül meg kellett mutatnia az egyenlő hosszúságúakat.

A kísérlet során egy ember kivételével mindenki színész volt, és a valós kísérleti alany adta meg utoljára a válaszát. Az eredmények azt mutatják, hogy az 75%-ban azt a választ adták a kísérletben szereplők, amelyeket a legtöbben mondták előtte, akkor is, ha az egyértelműen rossz megoldás volt. Azok pedig, akik tényleg elmondták saját véleményüket, nagyon kényelmetlenül érezték magukat a csoportban.

3. A hibás konszenzus

Lee Ross kísérletében szereplőknek egy szituációt kellett megoldaniuk, és két lehetséges válasz közül kellett választaniuk. Emellett el kellett képzelniük, hogy mások mit válaszolnának, és, hogy milyen emberek lehetnek azok, akik a másik válasz mellett döntöttek.

A kísérletből kiderült, hogy az emberek többsége úgy vélte, hogy mások is a mellett a válasz mellett döntöttek, mint ők. Míg a másik válasz mellett voksolókat negatív szavakkal írták le.

4. Járókelő-effektus

Kitty Genovese halála során egyetlen szemtanú sem sietett a segítségére, ezért John Darly és Bibb Latane tudósok úgy döntöttek, hogy szimulációk során letesztelik, vajon miért nem segítenek egymáson az emberek.

A járókelő-effektus azt mutatja, hogy az emberek sokkal gyorsabban reagálnak egy vészhelyzet esetén, ha egyedül vannak. Ha mások is jelen vannak a szituációban, mindenki azt gondolja, hogy majd valaki más fog segítséget nyújtani.

5. 8 óra kütyük nélkül

Ekaterina Murashova pszichológus úgy vélte, hogy a modern gyermeknevelésnek olyan nagy része a képernyős szórakozás, hogy a gyerekek már nem is tudnak egyedül lenni. Kísérletében a gyerekektől 8 óráig elvették a kütyüjeiket, se TV, se okostelefon, se számítógép nem lehetett a közelükben, de olvashattak, rajzolhattak, kézműveskedhettek.

Az eredmény meghökkentő volt: a 68 12 és 18 év közötti gyerekből csupán hárman bírták ki a 8 órát a kütyük nélkül. Hét főnek sikerült csak a 7 órás határt elérnie. A többiek hányingerre, fájdalmakra, lázra panaszkodtak és megszakították a kísérletet. Három gyermek ráadásul még az öngyilkosságra is gondolt ez idő alatt.telo

6. Carney Landis kísérlete

Az eredeti cél az volt, hogy megállapítsák, mely izmokat használjak az emberek egy-egy érzelem kifejezésekor. A kísérletben résztvevők arcára vonalakat rajzoltak, hogy jól látható legyen az izmok mozgása. Majd szörnyű képeket kellett megnézniük, békákat kellet megérinteniük, és végül egy patkány fejét kellett levágniuk.

A kísérlettel nem tudták megállapítani, hogy az izmok hogyan mozognak, de az így is meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy a legtöbben simán engedelmeskedettek olyan kéréseknek, amelyeket a való életben sohasem tették volna meg.

7. Ringelmann-hatás

Maximilien Ringelmann azt gondolta, hogy csapatmunka esetén minden ember kevesebb energiát tesz bele a feladatba. Sok különböző módon tesztelte ezt, például kötélhúzással, és nehéz súlyok emelésével. Az emberek csoportokban dolgoztak, de mindenkinek személyesen mérték a teljesítményét.

Az eredmény bebizonyította, hogy mindenki többet ért el, mint amennyit belefektetett a munkába. Vagyis sokan elveszíthetik a személyes motivációjukat, mikor csapatban kell dolgozniuk.

kotelhuzas

Wikimedia

8. Társas serkentés

Norman Triplett azt akarta tesztelni, hogy az emberek jobban teljesítenek-e akkor, mikor nézik őket. Bicikliversenyeken tesztelte hipotézisét, amiből kiderült, hogy ha a nézők nem mutatnak érdeklődést, akkor csökken az emberek teljesítménye.

Robert Zajonc további kutatása viszont bebizonyította, hogyha ismerős cselekvést kell bemutatni mások előtt, akkor nő a teljesítmény, míg ha ismeretlen feladatot kell megoldani nézőközönség előtt, akkor csökken.

9. Hawthorne-hatás

A Western Electric cég dolgozói körében rohamosan elkezdett csökkenni a teljesítmény. A gyár így Elton Mayo pszichológust kérte fel arra, hogy vizsgálja meg, hogyan befolyásolja a munkásokat az, hogy mennyi fény van a gyárban. De a kísérlet során kiderült, hogy a munkateljesítmény javult akkor is, ha kedvezőtlenek voltak a körülmények, és akkor is ha kedvezőek.

Az ok nagyon egyszerű: a munkások úgy érezték, hogy valami fontos dolog részéve váltak a kísérletek során. Amikor megtudták, hogy főnökeiket nagyon is érdekli az, hogy hogyan dolgoznak, elkezdetek jobban teljesíteni.csoport

10. Jonathan Freedman és Scott Frazier kísérlete

A két pszichológus arra volt kíváncsi, hogy hogyan viselkednek az emberek, mikor szívességet kérnek tőlük. A kísérletet Patricia Pilner vitte tovább, és az eredményei azt mutatták, hogyha valaki egy kisebb szívességet megtesz, akkor nő az esélye annak, hogy egy nagyobb szívességet is meg fog tenni. Például, az embereknek csak 46%-a adományozott egy rákellenes alapítványnak, mikor megkérték őket arra, de hogyha először arra kérték meg, hogy viseljék az alapítvány kitűzőjét, akkor kétszer olyan hajlandóbbak lettek pénzt is adományozni. Ezt a trükköt használják sokszor az értékesítők és menedzserek is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szexuális zaklatás miatt őrizetbe vették Gérard Depardieu-t
Újabb két nő vádolta meg Gérard Depardieu-t szexuális zaklatással. A színészt a francia rendőrség vette őrizetbe.

Link másolása

Őrizetbe vették Gérard Depardieu-t hétfőn a francia nyomozók – idézi a francia Le Figaro hírét a 444.hu. A 75 éves színészt két nő azzal vádolta meg, hogy két filmforgatáson szexuálisan zaklatta őket.

Az első panasz egy 2014-es forgatáson történtek miatt érkezett. Az események idején 24 éves asszisztenstől azt mondta:

Depardieu „a tenyerével végigsimította a testét”, mielőtt „illetlen szavakkal” beszélt hozzá.

A nő tavaly januárban tett feljelentést olyan szexuális támadás miatt, mely elkövetője a pozíciójából fakadó hatalmával élt vissza.

A második feljelentést idén februárban tette szexuális támadás, szexuális zaklatás és szexista sértegetés miatt egy 53 éves díszletező. Azt mondta:

A színész megragadta őt egy folyosón, a lábai közé szorította, és azt mondta neki, hogy „feldugom a nagy napernyőmet beléd”.

Az esetről értesülve a filmes stáb állítólag bocsánatkérésre szólította fel a színészt, amit az meg is tett. Ezt követően vizsgálat indult – közölte a párizsi ügyészség márciusban.

A lap hivatkozik a Mediapart által egy éve publikált tényfeltáró cikkre, mely szerint Depardieu-t addig összesen 13 nő vádolta meg szexuális visszaélések miatt, zaklatás mellett szexuális erőszakkal is. A színész mindent tagad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: