Fehér András: Tudatosan szerkesztett geometriai jelek a Szent Korona két Pantokrátor zománcképén
Fehér András tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
FEHÉR András (Dunaújváros)
Tudatosan szerkesztett geometriai jelek a Szent Korona két Pantokrátor zománcképén
Révay Péter 1613-ban kiadott könyvében, a következőképpen buzdítja a Szent Korona titkai iránt érdeklődő olvasóit: „A kettős köb van ugyanis benne, vagyis kétszer négy és háromszög, tudniillik a háromszögek között vannak még két-két pontból álló sorokkal” (értsd! sarokkal) „határolt négyszögek is, és így a párosnak és a páratlannak, vagyis az az egész számsornak a teljessége fejeződik ki benne. Akinek már most szívügye és a dolga a számok és arányok misztikájának vagy a Szent Koronáját díszítő gyöngyök és drágakövek jelentésének nyomozása, áldozza rá tehetségét a mi beleavatkozásunk nélkül.”
Az idézet megfejtése igen termékeny felismeréseket indított el a koronakutatás területén.683 Ráirányította figyelmemet a felső, legfontosabb zománcképre, az azon és körülötte található geometriai szerkesztési szabályszerűségekre (1. ábra). Nem volt nehéz észrevenni, hogy a homlokzati Pantokrátor képen is találhatók olyan geometriai szerkesztési eljárások, melyek nagyon hasonlítanak a felső képen találtakhoz. Hogy mindkét képen hasonló logikával ugyanazon szerkesztési sajátosságokat találtam, azt a mindkét zománcképen megtalálható két-két életfa tette elsősorban lehetővé.
A középkori gondolkodásban nem volt idegen az a felfogás, hogy a Teremtő a látható világmindenséget valamilyen előre megtervezett valóságos szabályszerűség figyelembe vételével alkotta meg. Erről árulkodnak azok a festmények, melyeken a teremtő egy körző használatával jelöli ki azokat a pontokat és pályákat, melyeket majd befutnak például a csillagok és a bolygók. Természetesen egyszer egy TÉRbeli elrendezésen túl, – mivel a forgómozgást is szemlélteti a festő, – rögtön hozzá kell rendelni a szög elfordulásokat is, amelyek az IDŐ megtervezését és meglétét is bizonyítják, illetve magába foglalják. Tehát egy TÉRIDŐ, egyidejű valós elgondolásáról és megvalósításáról van szó a festményeken (2. ábra).
Ne csodálkozzunk azon, hogy a Szent Korona, a festményeken túl konkrét adatokat is tartalmaz a teremtett világ egy részéről. A csodálkozásunk azért jogos, mert a középkor tudósai, Szent István idejében, illetve az azelőtti évszázadokban már ismertek sok olyan csillagászati összefüggést, amelyeket az utóbbi félezer év öntelt, materialista tudósai a maguk felismeréseinek tudnak be.
(…)
