Bepótolható az elmaradt alvás egy hétvége alatt?

Szerző: Jiri Kaloc

Hétköznap sokszor nehéz feladat eleget aludni, ezért sokan hétvégén próbálják bepótolni a lemaradást. Vajon a hosszabb hétvégi szundikálások segítenek a rossz minőségű hétköznapi alvás negatív hatásait semlegesíteni? A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói egy kísérlettel próbálták kideríteni.

A rossz alvás olyan problémának tűnhet, ami csak a másnapra van hatással. Sajnos azonban számos kutatás szerint a kevés alvás egészségügyi problémákkal, elsősorban szív- és érrendszeri betegségekkel függ össze.

“Az Egyesült Államokban a felnőttek mindössze 65%-a alszik 7 órát éjszakánként, és számos bizonyíték utal arra, hogy ez az alváshiány hosszú távon összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel” – mondta Anne-Marie Chang, a tanulmány társszerzője.

5 óra alvás hétköznap és 10 óra hétvégén

A kutatók 15 egészséges (20-35 éves) férfivel végezték el az alvásvizsgálatot. A vizsgálat 10 éjszakán át tartott és egy kevés alvással járó munkahetet szimuláltak, amit egy kiadós alvással járó hétvége követett. A következőképpen jártak el:

  • A résztvevőknek 3 éjszakán át megengedték, hogy éjszakánként legfeljebb 10 órát aludjanak, hogy elérjék az alapszintet.
  • A résztvevőket 5 éjszakán keresztül éjszakánként 5 óra alvásra korlátozták.
  • 2 éjszakán át a résztvevők ismét 10 órát aludhattak.

A kutatók a nap folyamán 2 óránként megmérték a résztvevők nyugalmi szívritmusát és vérnyomását, hogy értékeljék az alvási rendszer szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatását. Szándékosan mértek ilyen sokszor, mert mind a pulzusszám, mind a vérnyomás ingadozik a nap folyamán. Így a többszöri mérés lehetővé tette számukra, hogy figyelembe vegyék ezeket a természetes napi változásokat.

A pulzusszám és a vérnyomás minden egyes rossz alvással megemelkedett

A vizsgálat megállapította, hogy a szívfrekvencia a vizsgálat minden egyes napján percenként közel 1 ütéssel emelkedett. Az átlagos pulzusszám a vizsgálat elején 69 BPM volt, míg a vizsgálat végén közel 78 BPM.

Hasonló a helyzet a vérnyomás esetében is. A szisztolés vérnyomás naponta körülbelül 0,5 mmHg-mal emelkedett. Az átlagos vérnyomás az elején 116 mmHg volt, a vizsgálat végére pedig közel 119,5 mmHg-ot ért el.

Mind a vérnyomás, mind a pulzusszám esetében ezt a növekedést a két nap hosszú alvás után mérték. Ez a tanulmány tehát egyértelműen arról szól, hogy a hétvégi felzárkózás nem teszi semmissé a hétköznapi rossz alvás negatív hatásait.

“Mind a pulzusszám, mind a szisztolés vérnyomás emelkedett minden egyes egymást követő napon, és a regenerálódási időszak végére nem tértek vissza az alapszintre. Tehát annak ellenére, hogy további lehetőségük volt a pihenésre, a vizsgálat hétvégéjének végére a szív- és érrendszerük még mindig nem állt helyre” – mondta David Reichenberger vezető szerző.

Az alvás egész héten legyen prioritás

A kutatók megjegyezték, hogy ha több éjszakai alvás kimarad, akkor valószínűleg egy hétvégénél sokkal hosszabb időre lesz szükséged a teljes regenerálódáshoz. Arra is buzdítják az embereket, hogy összpontosítsanak az alvásminőség javítására.

“Az alvás egy biológiai folyamat, de egyben viselkedési folyamat is, amelyet nagymértékben befolyásolhatunk. Az alvás nemcsak a szív- és érrendszeri egészségünket befolyásolja, hanem sok más mellett a testsúlyunkat, a mentális egészségünket, a koncentrációs képességünket és a másokkal való egészséges kapcsolataink fenntartásának képességét is. Ahogy egyre többet tudunk meg az alvás fontosságáról, és arról, hogy milyen hatással van mindenre az életünkben, remélem, hogy egyre inkább az egészségünk javításának középpontjába kerül.”