A Szovjetuniót különböző időkben sokféleképpen mutatták be a nézőknek, mint gonosz, rossz, stb. nagyhatalmat. A hidegháborús szembenállás során, az Amerikában készült filmek többségében a hős amerikai főszereplő/ főszereplők ellenfelét egy, vagy több elvetemült KGB-s tiszt, gerilla, vagy épp az akkori szovjet barakkhoz hozzákapcsolható vietkong ellenálló képezte. Ezeket a gaz, ronda, kegyetlen, stb. ellenfeleket mindig úgy tették „élethűvé”, hogy mindenhova, ahova csak elfért/felfért méretes vörös csillagot festettek fel. Ez persze nem vonatkozik a klasszikussá vált AK-47, RPG-7 kézi- és páncéltörő fegyverekre, hiszen ezek már szimpla megjelenésükkel is jelképezték a rendszerben tartó országot.
Viszont jelen cikkünkben mi most kifejezetten csak a népszerű, és közismert filmekben fellelhető harci helikopterekre koncentrálnánk. Először is az igazi etalonnak számító – igaz teljes mértékben oroszok által megrendezett – filmet a 9. századot (9 rota) említenénk meg. Aki igazi levegőben függeszkedő, majd alacsonyan áthúzó Mi-24P-ket és teljes fegyverzettel szépen megpakolt Mi-17-eseket akar látni, és hallani – merthogy a hang is nem kevésbé tökéletes – ő, úgy hiszem megtalálta a számára ideális filmet. (A 9. század amúgy a Szovjetunió afganisztáni szerepvállalásának kíván emléket állítani.) Ízelítőül egy videó a filmből: https://www.youtube.com/watch?v=5MwZCyAhjz8&feature=player_embedded#!
A 9. század film orosz nyelvű plakátja – háttérben három Mi-24P
A Szovjetunió technikáját a hitelesség szempontjából az egyik legjobban bemutató – immáron amerikai – film véleményünk szerint a Fegyvernepper (Lord of War) mely 2005-ben készült el, és egy Amerikába kivándorolt ukrán férfi életét követi nyomon, aki elismert és rettegett fegyvercsempésszé növi ki magát az évek során. A filmben a rengeteg egyéb haditechnika (T-72, BMP, BTR) mellett a figyelmes néző rögtön kiszúrhatja a hangárban, a csak egy rotorlapáttal ékeskedő Mi-24D-t, de egy másik jelenetben a trélerre felpakolt Mi-24A is jól kivehető a képkockákról. Mielőtt azonban a jól látható – így beazonosítható Mi-24A-ra rátérnénk – röviden megemlítenénk, hogy a film akciódús jelenetei során találkozhatunk még egy An-12-es teherszállító és egy orosz felségjelzésű L-39-es kiképző-gyakorló repülőgéppel is. A filmben szereplő 9Q-CIH polgári jelzésű An-12 további érdekessége amellett, hogy filmes szerepet kaphatott, hogy nem sokkal a film forgatása után, egészen pontosan 2005. január 8-án Bukalaza-ban (Uganda) humanitárius segélyszállítmányozás közben a fedélzeten tartózkodó hat fővel együtt katasztrófát szenvedett.
A 9Q-CIH polgári lajstromú An-12 a filmben
Az L-39-es és az An-12-es köteléke a film egyik akciójelenetében
Visszatérve a Mi-24-esekre, megállapítható, hogy a fegyvernepper filmben legelőször látható helikopter nagy valószínűséggel egy Mi-24D. Azért a típus „D” változata, mert a filmből jó kivehető a például Magyarországon is hadrendbe állított „korai” Mi-24-esk jellemzői. Kiálló hajtómű-kiömlőnyílás, a Falanga irányított rakéta irányító berendezése a kabin alatt, a menetirány szerinti bal oldalon, stb.
A Mi-24D helikopter a Fegyvernepper című filmben
A másik Mi-24-es helikopter jóval hosszabb ideig követhető nyomon a képernyőn, így itt már pontos típus-meghatározás is lehetséges, sőt a jól kivehető (sárga 34) oldalszám révén a filmben szereplő helikopter mai fellelhetőségének megállapítására is mód nyílik.
Már elsőre látszik: egy Mi-24A-val van dolgunk
Mielőtt azonban meghatároznánk a filmben szereplő Mi-24A típusát, röviden áttekintem a korai 24-es helikopterváltozat történetét.
A Mi-24A-nak két (harci) verziója létezett; a 240-es és a 245-ös gyártmány. Előbbibe a kísérleti széria gépei, míg az utóbbiba a már rendszerbe állított „A”-k tartoztak bele, melyeket 1970-től kezdtek el gyártani az oroszországi Arzenyev gyárban. Mivel a nyugati hírszerzés a 245-ös szériáról előbb szerzett tudomást, mint a 240-esről, így előbbi kapta a Hind-A, míg utóbbi, de egyben korábbi, a Hind-B NATO kódjelet. A Hind-C jelölés a 244-es gyártmányt, vagyis a kiképző Mi-24U-t rejti – nem összekeverendő a Mi-24D kiképző változatával, melynek jelölése Mi-24DU! A Mi-24U nem kapta meg a harci változat 12,7 mm-es egycsövű Afanaszjev A-12.7-es (TKB-481-es) géppuskáját. A kétfős személyzet elrendezése is úgy alakult, hogy a pilótafülkében hátul, baloldalt-középen helyet foglaló pilóta helyébe a növendék került, míg a fegyverkezelő operátor székében (akinek az ülése előrébb bal oldalt van), az oktatópilóta foglalt helyet.
A Mi-24A pilótakabinjának elrendezése számítógépes grafikán
A Mi-24A-nak létezett még egy változata, mely a filmben is látható. Ez pedig a 245M gyártmány volt. Jellemzői: Az elődhöz képest a - Mi-8-astól örökölt - farokrotor elrendezés megváltozott. Az órajárással megegyező irányba forgó főrotor forgatónyomatékát az immáron menetirány szerinti bal oldalra átkerült farokrotor, toló erővel egyenlíti ki a Mi-8-as húzóerejével ellentétben.
Másik szembetűnő különbség a helikoptert közelebbről megvizsgálva világlik ki. A 245M gyártmány ugyanis sárkányszerkezet megerősítése végett a szárnyak mögött – a menetirány szerinti bal oldalon – egy hét bordából álló vízszintes megerősítést kapott. Mindezt kiegészítették a helikopter elején – a pilótakabin és a deszanttér közötti mindkét oldali – sárkány szilárdságának egy függőleges irányú megerősítésével.
A filmben szereplő Mi-24A egy 245M gyártmány, bekeretezve a megerősített rész látható
Így tehát a filmben szereplő Mi-24-es típusát alighanem 100%-os pontosságúra mondhatjuk; ez egy Mi-24A éspedig a 245M szériából PZU (porszűrő) nélkül. Azért kell ezt külön hangsúlyozni, mivel a legtöbb Mi-24A helikopter a TV3-117-es hajtóművel szerelték fel, és nem volt olyan változat mely gyárilag PZU-val felszerelve került volna ki. Ezeket utólag szerelték fel a gépekre például az 1977-es Etiópiai bevetésük alakalmával, amikor is Szomáliai földi célpontokat kellett támadnia az egy századnyi - szovjet és kubai tanácsadók által üzemeltetett és repült – Mi-24A helikoptereknek.
Egy 1992-ben készült kép két etióp Mi-24A-ról (245M gyártmány), melyek porszűrővel lettek felszerelve
Visszatérve a filmben szereplő Mi-24A-hoz, hosszas keresgélés után rá sikerült akadnunk a filmben szereplő helikopter „eredetijére”. A sárga 34-es számú Mi-24A-t a filmrendezők a South African Air Force (SAAF) múzeumtól bérelték. A filmből vett képeket összevetve, a múzeumban készült képekkel megállapítható, hogy
- megegyezik a két gép típusa (mindkettő 245M gyártmány – megerősítések, PZU hiánya, stb.)
- megegyezik a sárga 34-es lajstrom,
- a farokrotorok festésmintája (piros - fehér - piros)
- a farok végi felirat ONACHO (magyar gépeken: Vigyázz!!!)
- mindkét gépen ugyanott fedezhető fel a piros „Kiváló Gép” jelzés (piros ötszögben látható stilizált repülőgépforma)
A sárga 34-es oldalszámú Mi-24A 2002-ben a SAAF múzeumában – mögötte egy Super Frelon teherszállító helikopter farok része látható
A filmben látható Mi-24A bekeretezve a megegyező festésminták
A piros „Kiváló Gép” jelzés a filmben szereplő Mi-24-es menetirány szerinti jobb oldalán
Az, hogy a két gép terepfestése nem egyezik meg az annak tudható be, hogy a díszlettervezőknek egy „vérbeli szovjet” helikoptert kellett megalkotniuk, így az eredetileg világos- és sötétbarna színkombinációt egy sokkal oroszosabbra, a sötét- világoszöldre kellett lecserélniük, nem megfeledkezve a gép oldaláról elmaradhatatlan vörös csillagról sem.
A filmben szereplő Mi-24A, a múzeumban fellelhető eredeti festésmintával látható
Végezetül megemlítenénk még pár érdekességet a Mi-24A helikopterekkel kapcsolatosan.
A filmben látható Mi-24A habár egy 245M gyártmány, ennek ellenére egy igazi öszvér. Hiszen az SzRO-2-es saját-idegen felismerő rendszer hármas antennája már az olajhűtő tetején látható – a 245-ös gyártmánynál ez még a pilótakabin felett volt – és a AI-9V segédhajtómű fúvócsövét is meghosszabbították, és lefelé irányították, de a fotógéppuska – mely a menet irány szerinti bal oldalon a lelógó Falanga indítósínek felett került elhelyezésre a 245M gyártmányoknál – még a 240-es és a 245-ösnél megszokott helyen található, a bal szárny belső fegyver-felfüggesztési pontja felett.
SzRO-2-es saját-idegen felismerő rendszer hármas antennája az olajhűtő tetején
Szemből jól látható; a fotógéppuska nem a menet irány szerinti bal oldalon a lelógó Falanga indítósínek felett került elhelyezésre és a pilótakabin középső osztása sem pontosan a gép mértani közepén húzódik
Az utolsó érdekesség: noha a Mi-24A típus az 1970-es évek haditechnikájának fejlesztési csúcsát jelentette, melyen azóta az idő jócskán túllépett, ennek ellenére egyes országokban, mint például Vietnámban, még mind a mai napig repülnek a 244-es és a 245M gyártmány egyes példányai. Ezt akárhogy számoljuk is, mindenképpen minimum 40 évet (!) jelent aktív szolgálatban, és ez csak a Mi-24 típus „A” verziójának ideje! A rendszerben tartott Mi-24D/DU/V/P/PN stb. változatú helikoptereket illetően nem túlzóak azok a becslések, miszerint még a 2010-es évtől számítva 30-35 év múlva, azaz 2040-ben is találkozhatunk a Mi-24-es helikopterekkel a levegőben. A vietnámi Mi-24A helikopterek száma persze már csak egy két példányra terjed ki, úgy mint a számunkra ismert (és 2006 után még bizonyítottan repülőképes) 7401, 7402 oldalszámú kiképző (244 gyártmány, Mi-24U) és a 7427-es számú (245M gyártmány) Mi-24A.
2005 áprilisában készített fényképen a 7402-es Mi-24U látható
(Képek forrása: internet, illetve a filmből kimentett képkockák)
-----------------------------------------------------------------
A cikk az egykori harcihelikopter.hu oldalon jelent meg 2011-ben. A honlap azóta megszűnt, helyén más honlap működik! Így jelen blogoldal szerkesztői a www.harcihelikopter.hu és www.lhsn.hu weboldalakkal semmilyen kapcsolatban sem állnak, az ott megjelent tartalmak nem tükrözik jelen blogoldal szerkesztőinek véleményét, értékrendjét!
