Mit tudunk a 802.11ac szabványról?

Még 2012-ben jelentek meg az első hozzáférési pont 802.11ac szabvánnyal. Az új Wi-Fi szabvány legfontosabb újdonsága a nagyobb sávszélesség. Az Aruba volt talán az első gyártó aki az új access pointjával elérte a névleges 1,9Gbps sávszélességet. Ami nem kis teljesítmény. Hogy az átvitel lehetséges legyen az AP-t egy 2Gigabites porttal látták el.
A nagyobb sávszélességet legtöbb 8 antenna segítségével érik el. A 802.11n-nél is MIMO (multiple in, multiple out) technológiát használtak, ott azonban csak 4 antenna dolgozik. Továbbá a 802.11ac képes MU-MIMO (Multi-User MIMO) működésre, vagyis egy AP egyszerre akár több klienssel is képes, egyénenként több antennán keresztül kommunikálni – már szinte követni sem lehet, de működik.

Napjainkban ezt a technológiát már a mobil eszközökbe is beépítik, például Androidos táblagépekbe. A gyorsabb adatáramlás segít az energiatakarékosságban, ugyanis a WIFI chip hamarabb átválthat a csökkentett üzemmódba.

A nagyobb sávszélesség elérése érdekében ezek az ac szabványos eszközök elsősorban 5GHz-en kommunikálnak. Ennek hátránya, hogy kisebb területet tudnak jól lefedni. Azt nehéz megmondani, hogy érdemes-e váltani az ac szabványra, viszont költséges lehet, ugyanis nem csak egy eszközt kell lecserélnünk, hanem legalább kettőt. Viszont akinek még nincs és csak ezután akar egy új laptopot, illetve egy wifis routert vásárolni, annak érdemes keresnie az ac szabványt. A megabitek meghálálják!

Hozzászólás