A háború kitörése előtt, a nagy osztogatások (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) idején a kormánypártok előnye csak 4 százalékpont volt, az inváziót követően ez 12 pontra nőtt. A lap magyarázata szerint ennek oka, hogy a válságos pillanatokban a döntési helyzetben lévő, cselekedni képes vezető mögött erősödik a támogatás.

Az, hogy az ellenzéki pártszövetség december óta 2 százalékpontot veszített, valószínűleg a szavazói elbizonytalanodását jelzi, hiszen a teljes szavazókorú népességben ugyanez idő alatt a választani nem tudó vagy nem akaró választópolgárok aránya 13-ról 20 százalékra nőtt.

A felmérést február 22-e és 26-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a magyarországi népességet reprezentáló 1100 fős minta telefonos megkérdezésével.

Két hónap alatt a kisebb pártok támogatottsága szintén visszaesett, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt is egy kicsit távolabb került a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől. Gattyán György vagy Szanyi Tibor pártja pedig a „futottak még” kategóriába tartozik.

Közben az ellenzék sikerében még a saját szavazóinak is csak a 45 százaléka bízik.

A bizonytalanok a Fidesznél és az ellenzéki pártoknál is 4-5 százaléknyi tartalékot jelenthetnek a Medián szerint. Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz–KDNP, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb tartaléka.

Az ukrán háborúval kapcsolatos híreket ezen a linken olvashatja.