Horváth Zsolt Benjámin • 2021. június 29. 14:05
Az Európai Unióban 2020-ban a 30-34 évesek 41%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel - derült ki az Eurostat friss adataiból. Magyarországon ez az arány 31%-os, amivel a sereghajtók közé tartozunk.
2020-ban az Európai Unión belül a lakosság 41 százaléka rendelkezett diplomával egy az Eurostat által publikált friss felmérés szerint. A diplomások aránya a legmagasabb Luxemburgban, a legalacsonyabb pedig Romániában volt. Viszont mi, magyarok is a sor végén kullogunk: a régiónkban mért számokkal pedig az EU által 2030-ra kitűzött cél teljesítése is igen távolinak tűnik. Pláne, hogy a diplomások aránya ma már igen fontos mutatónak számít a humántőke szempontjából. Ennek alakulása ezért országunk versenyképességére, termelékenységére és jövőbeli növekedési kilátásaira is rányomhatja bélyegét.
Az Eurostat az EU tagállamai mellett Svájcban, Izlandon és Norvégiában mérte a diplomások arányát, a 25-34 éves korosztályra vetítve. Európai Uniós átlagban a diplomások aránya 41 százalékos. Érdekesség, hogy nemi arányok szempontjából komoly eltérés van a számokban.
A nők körében ugyanis sokkal magasabb 46, míg a férfiak esetében csupán 35 százalékos a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számaránya, amely különbség a hölgyek javára nem hogy csökkenő tendenciát mutatna, hanem állandóan növekszik. Így a 2011 óta eltelt tíz évben ez a különbség 9,4-ről 10,8 százalékpontosra duzzadt. Az Európai Unió célterve egyébként az lenne, hogy 2030-ra a 25-34 éves EU-s állampolgárok 45%-a diplomás legyen. A kutatás eredményeit grafikonon is mutatjuk.
Mint látszik, összességében Luxemburgban a legmagasabb, 60 százalékos a diplomások aránya, a Benelux államot a sorban Írország és Ciprus követi 58%-os aránnyal, majd mögöttük néhány százalékkal elmaradva Litvánia (56%) és Hollandia (52%)
A legalacsonyabb arányt Romániában (25%), Olaszországban (29%) és Magyarországon (31%) mértek az Eurostat szakemberei. Hazánkban a diplomások aránya így nem csak a nyugat-európai sztenderdektől, de a cseh (32,6%) és a szerb (33,4%) számoktól is jócskán elmarad.
Nem meglepő módon a korcsoportok között is hatalmas az eltérés a diplomások arányában mind EU-s, mind pedig tagállami szinten. A 25-54 év közötti Uniós állampolgárok 36%-a rendelkezik diplomával, míg ez az arány az 55-74 év közöttiek körében mindössze 22%-os.
Az eltérés látszólag egyenesen arányos a diplomások magas számarányával. A két korcsoport közötti számarányos szakadék ugyanis Írországban (25 százalékpont), valamint Luxemburgban és Cipruson (egyaránt 24 százalékpontos) a legnagyobb. A különbség mindössze 4 országban alacsonyabb, mint 10 százalékpontos. Bulgáriában és Magyarországon (9 százalékponttal), valamint Németországban és Észtországban (6 százalékponttal). A különbség mértéke tehát a felsőoktatásban való növekvő részvétel indikátora is lehet. Az utóbbi négy országban ugyanis közös, hogy a diplomások aránya az EU-s átlagot durván alulteljesítő 30-35 százalék között mozog.
Az alacsonyabb értékeket mutató országokban komoly növekedési potenciál rejlene a diplomások arányának növelésében, az erre vonatkozó kutatások egyértelműen igazolják ugyanis, hogy a felsőoktatásban való részvétel arányának növelésének mind társadalmi, mind egyéni haszna kiemelkedően nagy.
A diploma a legjobb befektetés
Michael Greenstone és Adam Looney, a Brookings kutatóintézet közgazdászai szerint a diploma egyenesen az elképzelhető legjobb befektetés. Megtérülése simán kenterbe veri mind a részvényt, mind a kötvényét, mind az ingatlanokét.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A kutatók szerint a költségekből és az extra bevételekből adódó hozam átlagosan évi 15 százalék körül mozog egy négyéves diplomát megszerző és nyugdíjas korig dolgozó amerikai munkavállaló esetében, ami jelentősen jobb megtérülés, mint a részvények megközelítőleg 7 százalékos, valamint a kötvények, arany vagy a lakóingatlan 1-4 százalékos hosszú távú hozama.
Az OECD szerint is jóval több diplomásra lenne szükség Magyarországon, különösen mérnöki és természettudományi szakokat végzettekre. Education at a Glance című kiadványukban évek óta hangsúlyozzák ezt.
Bár a diplomás prémium Magyarországon az egyik legmagasabb az OECD országokban, a tanári pályát magasabb fizetésekkel lehetne vonzóbbá tenni, alig van diplomás munkanélküli, a diplomát megszerzők száma ennek ellenére aggasztóan alacsony. Emögött a nemzetközi összevetésben alacsony tanári fizetések mellett az is közrejátszhat, hogy az állam a fizetéseken felül is nagyon keveset költ oktatásra. Véleményük szerint ezért az oktatási kiadások növelése lehetne a megoldás a magyar helyzetre.
Az élethosszig tartó tanulás lehet a megoldás?
Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó munkaerőpiacon hatalmas előnyben vannak (a jövőben pedig még inkább abban lesznek azok), akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el, vagy fejlesztik a már meglévőket. Magyarországon sajnos még az egész "life long learning", azaz élethosszig való tanulás gyerekcipőben jár. Az Eurostat által publikált legfrissebb, 2019-as adatok szerint hazánkban a 25-64 éves korosztály csupán 5,8 százaléka képezte magát valamilyen módon, miközben az EU-s átlag 10,8 százalék volt. A szakemberek pedig már ezzel kapcsolatban is kongatják a vészharangot.
A life long learning mutató azért nagyon fontos a modern világban, mert a digitalizáció és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma, és ezáltal munkahely tűnik el, amiket eredményesen úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek új és vagy valamilyen más, eddig kiaknázatlan tudással.
És éppen ezért, elég kiábrándító azzal szembesülni, hogy Magyarországon egyelőre ez is a lakosság mennyire kevés részét érdekli. Különösen aggasztó ez azután, hogy az utóbbi évtizedekben kevesebb dolog mutatott rá az új koronavírus-járványnál jobban arra, mekkora kincs tud lenni az, ha az embernek széles spektrumon mozog a tudása, folyamatosan naprakész kompetenciákkal rendelkezik, és a különböző meglévő készségeit is, amikor csak lehet, fejleszti.