A Patec nevű szingapúri céggel tárgyalt a napokban Szijjártó Péter külügyminiszter, a megállapodásukról szóló Facebook-videóban kitért arra is, hogy a Patec mellett egy másik céggel is leült beszélgetni.
A vállalatot nem nevezte meg, mindössze annyit mondott, hogy az egyik legnagyobb szingapúri hadiipari vállalatról van szó és a Rábával tárgyalnak eleinte futóművek, később pedig komplett harcjárművek gyártásának Magyarországra hozataláról.
„Az egyik legnagyobb hadiipari vállalat, amely itt szingapúrban is tevékenykedik, előrehaladott tárgyalásokat folytat a Rábával, arra nézve is, hogy a Rába akár futóműveket gyártson ennek a nagy szingapúri hadiipari vállalatnak a harcjárműveihez.
Arról is zajlanak egyeztetések, hogy adott esetben akár komplett harcjárműveknek a gyártását közös vállalkozás keretében a Rábával akár Magyarországra is hozná ez a szingapúri vállalat
– fogalmazott a külügyminiszter.
A Rába egyébként tőzsdei cég, többségi tulajdonosa a magyar állam; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül 74,34%-os részesedést birtokolnak a cégben.
Az egyik legkomolyabb hadiipari kapacitás Délkelet-Ázsiában Szingapúrban található, a városállam számos modern, saját tervezésű harcjárművet gyárt.
Bár Szijjártó Péter nem nevezte meg a céget, amellyel tárgyalnak, valószínűleg az ST Engineering nevű vállalatról van szó, melynek több hadiipari alvállalkozása is van, mint például az ST Kinetics.
A cég lánctalpas és kerekes harcjárműveket is gyárt, homokfutó járművektől kezdve egészen a lánctalpas gyalogsági harcjárművekig viszonylag széles a paletta.
Csak hogy néhányat említsünk ezek közül:
- Az ST fejlesztette a Hunter többcélú páncélozott harcjárművet a szingapúri védelmi minisztériummal közösen, mellyel az amerikai M113-as gyalogsági harcjárműveket szeretnék lecserélni és a régebb óta szolgálatot teljesítő, szintén ST-fejlesztésű Bionix harcjárműveket szeretnék kiegészíteni,
- az ST fejlesztette a Terrex nevű, 8x8-as kerekes gyalogsági hordozójárművet, melyet a török Otokar is gyárt Yavuz néven,
- az ST produktuma az LSV nevű könnyű többcélú kerekes támadójármű,
- de otthon vannak a közvetett tűztámogatás területén is: fejlesztettek önjáró löveget (SSPH 1), vontatott löveget (FH-2000), és 120 milliméteres aknavetőt (SRAMS),
- illetve géppuskákat, gépkarabélyokat, más kézifegyvereket,
- valamint a Bronco nevű lánctalpas vontatót is.
Magyarországnak egyébként már van kapcsolata az ST Systemsszel, a tavaly a magyar állam által megvásárolt Hirtenberger aknavetőgyárral együttműködik a cég 120 milliméteres, 4x4-es járművekre helyezhető aknavetőrendszerek fejlesztésében.
Mivel az eddigi hadiipar-fejlesztési kapacitások során mindig fontos szempont volt, hogy az itthon gyártott eszközök a Honvédség kötelékében is rendszeresítésre kerüljenek az export mellett, ezért a Terrex ICV és a járműhöz szükséges alkatrészek gyártása lenne itthon logikus lépés a fentiek közül vagy valami ezen a dizájnon alapuló, egyelőre nem ismert, még korszerűbb eszköz. A Terrex-család fejlesztése egyébként folyamatos, a típusnak már legalább három generációja létezik, a legmodernebb változatot, a Terrex 3-ast 2016-ban mutatták be:
A nyár végén derült ki, hogy Magyarország Lynx gyalogsági harcjárműveket fog gyártani, páncélozott szállító harcjárműveink viszont még nincsenek (pontosabban ott vannak a BTR-ek, de már nem sokáig), úgyhogy a Terrex ezt a hézagot be tudja tölteni.
Nem is beszélve arról, hogy a Terrexet a törökök is gyártják és használják, így a típus irányukba exportlehetőséggel is kecsegtet.
Mire a tárgyalások eljutnak addig, hogy Magyarországon gyártókapacitás épüljön ki, nem kizárt, hogy elérhető lesz ennél a harcjárműnél is modernebb típus, egy teljesen újfajta rakétafegyver tervezése például a napokban bejelenett páncélököl-gyártás kapcsán is felmerült:
Azért még ne rohanjunk ennyire előre, Szijjártó Péter hangsúlyozta a videójában is, hogy még folyamatban vannak a tárgyalások, így semmi sem biztos. Mindenesetre gazdaságilag és haderőfejlesztési szempontból is előnyös lenne egy ST-üzem megjelenése Magyarországon a korábban bejelentett Rheinmetall Lynx-gyár, kiskunfélegyházi kézifegyvergyár és gyulai Airbus-gyár mellé.
Azt végül egyébként érdemes még megjegyezni, hogy az ST Engineering megoldása számos német típussal is konkurál, sokan eddig a Rheinmetall és a KMW által közösen fejlesztett Boxer beszerzését tartották esélyesebbnek az APC-feladatkörre. Elképzelhető, hogy párhuzamosan folynak erről tárgyalások és végül a magyar állam számára kedvezőbb ajánlat fog győzni.
Címlapkép: Hunter (elöl) és Terrex 2 (hátul) harcjárművek egy haditechnikai expón az ST Engineering pavilonjánál. Fotó: Getty Images
