Csúnyán elszállt az infláció Európában, izzadhatnak az EKB-nál - de a stagfláció réme nem fenyeget
Jelentős mértékben, 4,1%-kal nőttek a fogyasztói árak az eurózónában 2021 októberében éves szinten az Eurostat előzetes közlése szerint. Az áremelkedés üteme meghaladja az előző havi 3,4%-ot, és jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat (3,7% volt a Reuters konszenzusa). Immár a maginfláció és a jegybanki cél felett jár, 2,1%-ra nőtt októberben az index.
Az euróövezet árindexe ezzel beállította a 2008-as júliusi csúcsot, azt megelőzően pedig csak 1992-nben volt hasonló mértékű áremelkedés.
Az új adat különösen aggasztó lehet az EKB szempontjából, amely tegnapi ülésén már aláhúzta az inflációs kockázatokat. A jegybank elmondta, hogy az infláció a szeptemberi 13 éves csúcsról tovább gyorsulhat, és egészen 2022 januárjáig nőhet, a következő évben viszont mérséklődésre számít. A jegybank továbbra is azt állítja, hogy az előrejelzési horizonton még nem látszik a tartós 2%-os célszintnek megfelelő áremelkedés (az EKB 2022-re és 2023-ra is ennél alacsonyabb áremelkedést vár), de az is nyilvánvaló volt a tegnapi sajtótájékoztató után, hogy az EKB hangneme az inflációs kilátásokkal kapcsolatban megváltozott. A Kormányzótanács háza tájáról pedig egyre több hang árulkodik aggodalomról, és a piac is 2022-es kamatemelést áraz.
A gazdasági növekedés nem lassult
A harmadik negyedéves GDP-adatot is közzétették: kis meglepetésre nem lassult az euróövezet gazdasága. 2,2% volt a harmadik negyedéves növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, az elemzők 2%-os növekedésre számítottak. A növekedés üteme nem is gyorsult az eurózónában, 2,2% volt a GDP-növekedés a második negyedévben is.
Már a tagállami adatokból is látni lehetett, hogy a növekedés nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak, de a legnagyobb tagállamok között eltérő dinamikákat láttunk: Németország növekedése gyorsult, de az elemzői várakozásokhoz képest lassabb volt a növekedés, és hasonló folyamatot látunk Spanyolországban is.
Ezzel szemben Franciaországban meglepően nagy mértékben gyorsult a növekedés a harmadik negyedévben, Olaszországban pedig a lassulás ellenére is pozitív meglepetést okozott a növekedés a harmadik negyedévben.
Az eurózóna ezzel a harmadik negyedévben egy hajszálra került a válság előtti szinttől.
A gazdasági növekedésnek nagy lökést adott a lakosság fogyasztása, a júliustól szeptemberig tartó harmadik negyedév ugyanis az átoltottság növekedését és a szolgáltatások felpattanását hozta, miután a gazdaságok úrjanyitottak. Azóta azonban már látszanak a fellegek: az energiaválság rontja az ipari teljesítményt és a lakosság terheit is növeli, az ellátási válsággal együtt lassulást okozhatnak az aktivitásban. Emiatt a negyedik negyedéves adat már vélhetően nem lesz ilyen jó.
Az EKB tegnapi ülésén viszont kiállt amellett, hogy stagflációtól (amikor a magas infláció alacsony növekedéssel társul) egyelőre nem kell tartanunk.
A friss adat alátámasztja az EKB érvelését, de a továbbra is nagy kérdés, hogy a negyedik negyedévben hogyan alakul majd a gazdasági aktivitás. Az Egyesült Államokban és Kínában már látszanak a lassulás jelei, az amerikai gazdaság messze a várakozások alatt növekedett a harmadik negyedévben, a teljesítmény elmozdulása nagyjából fél százalék volt az előző negyedévhez képest, Kínában pedig ennél kisebb mértékben nőtt a gazdaság.
Az EKB decemberben jelentheti be az eszközvásárlási program kivezetését, tegnap helyreigazításról döntöttek: a negyedik negyedévben kisebb mértékben fogják vásárolni a kötvényeket. A Fed jövő szerdán jelentheti be az eszközvásárlási program fokozatos kivezetésének megkezdését, amely további eurógyengülést válthat ki, amelynek az importált infláción keresztül hatása lehet az európai árakra is.
Címlapkép: Getty Images