Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, ez 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be valahova, 260 ezren viszont lakóhelyet is váltottak. Az adatok szerint a 2008-as válság egy erős felívelő szakaszt szakított meg, aminek a szintjét azóta sem sikerült elérni - írja a 24.hu. 2013 óta viszont évről évre emelkedett az összes elvándorló száma - ezt a trendet tavaly a koronavírus-járvány viszont megszakította.
A korcsoportok szerinti bontásból (ideiglenes és végleges költözést összesítve) kiderül, hogy a 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek 2020-ban, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol (szintén 2013 óta) évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet (tavaly mindössze 63 ezren tették), míg a legmobilisabb réteg - nem meglepő módon - továbbra is a 15-39 éves korosztály (bár az ő költözési számuk 2016 óta folyamatos, enyhe csökkenést mutat), közülük kicsivel több, mint 267 ezren váltottak lakhelyet tavaly.
Területi bontás szerint Budapest népessége tavaly 16 000 fővel csökkent, folytatva a 2016 óta tartó negatív trendet
- a fővárost közel 68 ezren választották lakhelyül, közben viszont 84 000-en el is költöztek. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel ez alól az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból pedig ennél is többen, közel négyezren. Vonzó lakóhely lett Fejér megye és a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben plusz háromezer, Somogyban pedig plusz 2500-at mutat a mérleg. Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.
A legnagyobb pozitív mérleget továbbra is Pest megye tudhatja magének, ahogy 2020-ban közel 15 000 főn állt az el- illetve odavándorlási mérlege .
A pozitív egyenleget továbbra is a budapesti agglomeráció népszerűsége adja, hiszen Pest megyébe a legtöbben a fővárosból költöztek. A többi régiót vizsgálva érdemes kiemelni Dél-Dunántúlt, ahol tavalyra megfordult a trend (Somogy megyének köszönhetően) és 2020-ban többen költöztek oda, mint onnan el. A régió így csatlakozott a másik kettő dunántúli régióhoz (közép és észak), ahova évek óta többen költöznek, mint ahányan elhagyják. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: minden évben több ezerrel csökken a régiók lakossága.
A fővároson belül 2020-ban több, mint 43 ezren döntöttek úgy, hogy kerületén belül maradva változtat lakcímet: a legtöbben, 4662-en a XI. kerületben tettek így, míg a III. kerületben 4200-an, a XIV. kerületben pedig 3575-en. Ugyan ezek nagy kiterjedésű kerületek, így ez torzíthatná az adatot, de lakosságarányosan is hasonló képet kapunk.
Közel 58 ezer budapesti döntött úgy tavaly, hogy másik kerületbe költözik, közülük a legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották – ugyanez a három kerület volt, ahonnan a legtöbben mentek el (4300 és 4700 fő között). Jól mutatja a külsőbb kerületbe költözés erősödő igényét a három legnépszerűbb lakóhelycsere:
- 820-an döntöttek úgy a XI. kerületben, hogy a szomszédos, Budapest határán lévő XXII. kerületbe költöznek.
- 730-an Zuglóból költöztek a szomszédos, XVI. kerületbe.
- 676-an pedig a XIII. kerületből Újpestre.
Címlapkép: Shutterstock
